Az uniós parlament közleménye szerint a tagállami vezetők előtt elmondott beszédében Metsola hangsúlyozta, hogy Európának sürgősen gondoskodnia kell saját biztonságáról. Biztosította a vezetőket arról, hogy az EP gyorsan és hatékonyan tud reagálni a jelentkező „példátlan” biztonsági kihívásokra. Kijelentette: az Európai Parlament gyors, hatékony és eredményes fellépéssel tud alkalmazkodni a nehéz körülményekhez. „Igen, gyors cselekvésre van szükségünk, de ennek egyetlen módja a széles körű és mély társadalmi támogatás biztosítása” – fogalmazott Metsola, majd úgy folytatta: „túl sok forog kockán, nem várhatunk tovább”.

Ukrajnával kapcsolatban az EP-elnök kijelentette: a békének valódinak kell lennie, amely nem csak a biztonság hamis érzésébe ringatja az embereket, hanem, ami eltántorítja az agresszort attól, hogy továbbra is szuverén nemzeteket próbáljon megszállni. „A békének garantálnia kell Ukrajna szabadságát, Európa biztonságát és az elrettentést azokkal szemben, akik csak az erőszakban hisznek” – fogalmazott. Metsola továbbá felszólította az EU-t, hogy fektessen be többet a védelembe.

„Törekvéseinknek, javaslataink merészségének és megvalósításuk gyorsaságának meg kell felelnie a példátlan fenyegetésnek” – fogalmazott az EP-elnök, majd úgy folytatta: „rendkívüli idők azonnali intézkedéseket igényelnek”.

Az Európai Parlament üdvözöl minden előremutató és rugalmas megoldást, mely jelentősen növeli és felgyorsítja a védelmi szektorba történő beruházásokat – közölte. A következő, 2028 utáni többéves pénzügyi kerettel összefüggésben felszólította a tagállami vezetőket, hogy „hangolják össze az uniós költségvetést a prioritásokkal.” 

„Most valódi lehetőségünk van a szükséges stratégiai autonómia finanszírozására” – tette hozzá az uniós csúcson elmondott beszédében az Európai Parlament elnöke.

MTI. Borítókép: Brüsszel, 2025. március 6. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke sajtóértekezletet tart az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. március 6-án. MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

A járvány alatt Sassoli elnök döntött a Parlament működéséhez szükséges rendkívüli intézkedések bevezetéséről, amelynek köszönhetően a Parlament végig elláthatta a Szerződések által meghatározott feladatait. David Sassoli elnök az Unió hosszú távú költségvetése és a hatékony helyreállítási eszköz elfogadásában is kulcsszerepet játszott. Az elnök szolidaritásból is példát mutatott akkor, amikor a járvány kezdetekor megnyitotta a parlamenti épületeket az erőszak áldozatául esett nőket segítő jótékonysági szervezetek előtt, amelyek szállást és ellátást biztosítottak a rászorultaknak. Sassoli elnök arra törekedett, hogy az általa vezetett intézmény okuljon a járványból, ezért a parlamenti demokrácia átgondolását és megerősítését célzó vitafolyamatot indított el.

Sassoli elnök elkötelezett európaiként néhány hete az Európai Tanács decemberi ülése előtt kijelentette: „Európának főként és mindenekelőtt reményre van szüksége. A reménynek úgy adhatunk alapot, ha három cél megvalósításán kezdünk el dolgozni: az innovatív Európán, a védelmet nyújtó Európán, és az utat mutató Európán.”

Megemlékezés

Január 17-én, hétfőn, a strasbourgi plenáris ülés megnyitásakor a Parlament Sassoli elnök emléke előtt tisztelegve megemlékezést tart. A megemlékezésen részt vesz Enrico Letta korábbi parlamenti képviselő és volt olasz miniszterelnök.

David Sassolit Rómában, az önkormányzati palota Protomoteca termében ravatalozzák fel január 13. csütörtökön 10-18 óra között. A temetési szertartást január 14-án délben tartják a Santa Maria degli Angeli bazilikában.

Az EP új elnökének megválasztása

A Parlament Eljárási szabályzatának 20. cikke alapján az új elnök megválasztásáig átmenetileg az intézmény első alelnöke tölti be az elnöki posztot. A Parlament elnökének megválasztására a Sassoli elnök halála előtti eredeti terveknek megfelelően jövő kedden kerül sor a strasbourgi plenáris ülésen. Az elnök megválasztása után a Parlament új alelnököket és quaestorokat is választ a 9. parlamenti ciklus második felére.

A képviselők szerda reggel Joe Biden megválasztott amerikai elnök beiktatásáról és az Egyesült Államokban fennálló politikai helyzetről vitáztak Charles Michel, az Európai Tanács, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével.

A vitát Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nyitotta meg: „A mai nap lehetőséget nyújt a transzatlanti kapcsolataink megújítására. Nehéz időszakon mentünk keresztül az elmúlt négy évben. A világ ezalatt bonyolultabbá, kevésbé stabillá és kiszámíthatóvá vált. Nekünk, európaiaknak minden eddiginél fontosabb, hogy saját kezünkbe vegyük a sorsunk irányítását, megvédjük érdekeinket és elősegítsük értékeink érvényre jutását. Az Egyesült Államokkal együtt a szabályokon alapuló nemzetközi rend letéteményesei vagyunk, akik a békéért, a biztonságért, a jólétért, a szabadságért, az emberi jogokért és a nemek közötti egyenlőségért dolgozunk.”

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint „Most Európa egy barátja jutott a Fehér Házba, Európa pedig készen áll újrakezdeni ezzel a legrégibb, legmegbízhatóbb szövetségesével. Közös értékeken alapuló, globális változást kell elindítanunk” a demokrácia, az éghajlatváltozás, a járványkezelés és a digitalizáció terén. A Capitolium ellen online szervezett támadás és a közösségi médiákon terjedő dezinformáció kapcsán von der Leyen együttműködésre szólított fel a tech óriások szabályozása terén: „Korlátozni kell az internetes óriások zabolázatlan politikai hatalmát”, mert a cégek viselkedésének korlátait „törvényeknek, és nem a szilikon-völgybeli cégigazgatók önkényes döntéseinek kell megszabnia”.

A nagy tech-cégek szabályozása, fellépés a populizmus ellen, a közös kihívások megoldása

A német néppárti Manfred Weber kiemelte: „ma a remény napja jött el. Négy év társadalmi megosztáson vagyunk túl”. Hozzátette: nem vagyunk abban a helyzetben, hogy kioktathatnánk az Egyesült Államokat: Európa ugyanazokkal a gondokkal küzd. „A közösségi média a szélsőséges nézeteket erősíti fel. A nagy technológiai cégek számára egyértelmű szabályokat kell lefektetni: a társadalom szolgálatában kell állniuk.” De a Trump-szavazók problémáit is komolyan kell venni, mondta Weber. „A határok védelme nem szélsőségesség. Védjük meg együtt közös értékeinket és intézményeinket” – fogalmazott.

„Az utóbbi évek legsúlyosabb politikai megrázkódtatásai, például a brexit és a trumpizmus is akkor kezdődtek, amikor nem figyeltünk oda az egyenlőtlenségekre” – mondta Iratxe García Pérez spanyol szocialista képviselő, hozzátéve: minden demokrácia, beleértve a legerősebbet is, sérülékeny. A Capitolium elleni támadás szörnyű képei alátámasztják, hogy „fel kell lépnünk a dezinformáció ellen”. Az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok másik fontos feladata a multinacionális rendszer újraépítése, a szabályok és a demokratikus intézményrendszer tiszteletének fenntartása, jelentette ki a képviselő.

„A Capitolium elleni támadás eredetét ismerjük” – mondta Dacian Cioloș román képviselő (Renew). „Az ország legmagasabb hivatalából eredő és onnan terjesztett populizmus, közhivatalból hajszolt egyéni érdekek, polarizáció és nagy hazugságok. A világon egyetlen demokrácia sem védett e veszélyek ellen” – mondta a képviselő. Ma „egy olyan lehetőség áll előttünk, amelyet nem hagyhatunk ki. Gyürkőzzünk neki, és alakítsuk át a viszonyunkat (…), találjuk meg a közös elképzelést arról, hogy hogyan küzdjünk meg a közös kihívásokkal”, például a kereskedelmi feszültségekkel, az éghajlatváltozással, és a digitális óriáscégekkel”, mondta a képviselő.

Jérôme Rivière francia képviselő (ID) szerint megbocsáthatatlan az amerikai demokrácia temploma elleni támadás. A képviselő elítélte, hogy szinte mindegyik közösségi média letiltotta a még hivatalban lévő, demokratikusan megválasztott elnököt, ezzel pedig megszegte a szólásszabadság demokratikus alapelvét. Szerinte Donald Trump vereségével nem változik az Egyesült Államok politikai hozzáállása, „amelynek célja a világ népeinek uralása”.

A német zöldpárti Ska Keller az alapvető jogok és a jogállamiság megvédéséért emelt szót. A Capitoliumon történtek Trump bíztatásának és „négy évnyi mindennapos hazugságnak és a tények semmibe vételének” közvetlen következményei. Vajon Európa védett-e a populizmussal és a demagógokkal, a félretájékoztatással és a jogállamiság elleni támadásokkal szemben, tette fel a kérdést, rámutatva az „otromba hazugságoktól és hamis ígéretektől hemzsegő” brexit kampányra, „arra, hogy a lengyel kormány „hihetetlen módon figyelmen kívül hagyja, hogy a nők teste a saját tulajdonuk„, és hogy „Orbán Viktor szisztematikusan leépíti a magyar jogállamiságot”.

Derk Jan Eppink holland konzervatív képviselő szerint nem szabad elhallgattatni a nyilvános vitát, sem a politikusoknak, sem a techóriásoknak. Hozzátette: „a nagy tech-cégek visszaélnek domináns szerepükkel. Meg kell törni a hatalmukat.” De míg a demokratákat „traumatizálhatta a négy évnyi Trump-kormányzás, (..) az új vezetőségnek nem lenne szabad kriminalizálnia az egyet nem értést. A kényelmetlen kérdések feltétele a demokráciának épp a lényegét jelenti”.

Martin Schirdewan német baloldali képviselő szerint Trump elnökségének négy éve aláásta a demokráciába vetett hitet, amelyet most helyre kell állítani és meg kell erősíteni. Az új amerikai elnöknek azt is jeleznie kell, hogy új fejezet indul a transzatlanti kapcsolatban, tette hozzá. A baloldali képviselőcsoport kérései egyértelműek: visszatérés a multilateralizmushoz, közös klímapolitika és a békés világ érdekében végzett közös munka.

A vita magyar felszólalói

Gyöngyösi Márton (független)

Cseh Katalin (Renew)

A teljes vita itt tekinthető meg felvételről.

A Parlament üdvözli a jogállamisági eljárást is magába foglaló hosszú távú költségvetési csomagról született politikai megállapodást, és emlékeztet annak „történelmi jelentőségére”.

A jogállamisági feltételrendszer január elsejével teljességében alkalmazandó

Az Európai Tanács december 11-i következtetéseinek tartalma, amely szerint az Európai Bizottságnak nem kellene a jogállamisági eljárást alkalmazni addig, amíg az Európai Bíróság döntést nem hoz az eljárás megsemmisítéséről vagy fenntartásáról, ugyanakkor felesleges. A Parlament és a Tanács között létrejött megállapodás egyértelműen fogalmaz: a mechanizmus január elsejével életbe lép, hangsúlyozzák a képviselők.

Az uniós szerződések értelmében az Európai Tanács „nem lát el jogalkotói feladatokat”. A képviselők szerint ezért „az Európai Tanács egyetlen politikai nyilatkozata sem tekinthető a jogszabályok értelmezésének”. A Bizottság „teljes mértékben független” és a tanácsi következtetések „nem tehetők kötelezővé a Bizottság számára a jogi aktusok alkalmazása során”, tették hozzá a képviselők.

Az uniós finanszírozási csomag indokolatlan késedelme az egyhangúsági szabály miatt

A Parlament rendkívül sajnálja, hogy az egyhangú szavazási szabály miatt a Tanács indokolatlanul késlekedett többek között az MFF és a saját forrásokra vonatkozó határozat elfogadásával. Az Európa jövőjéről szóló, a közeljövőben megrendezendő konferencián ezen akadályok legyőzésével is foglalkozni kellene, vélik a képviselők

A Charles Michel, az Európai Tanács, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével folytatott vita során több képviselő történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Tanács csúcsértekezletén a helyreállítási tervről megszületett egyezséget, mivel a tagállamok most először állapodtak meg közös adósságkibocsátásban. Azonban a legtöbb képviselő nem örül a hosszú távú költségvetés (a többéves pénzügyi keret, azaz az MFF) megvágásának.

„Nem nyeljük le az MFF-pirulát” – mondta Manfred Weber, a néppárti képviselőcsoport német elnöke. A szociáldemokraták vezetője, a spanyol Iratxe García Pérez szintén nem fogadja el a költségvetés csökkentését, „főleg egy olyan időszakban, amikor a stratégiai függetlenségünket erősítenünk, a tagállamok közti különbségeket pedig csökkentenünk kellene.”

Többen megjegyezték: a Tanács nem oldotta meg a hitel visszafizetésének kérdését. A képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy a törlesztés terhe ne az adófizetőkre nehezedjen. Ezért kérik, hogy az Unió vállaljon elkötelezettséget a költségvetés bevételi oldalának a hitel visszafizetéséhez elengedhetetlen reformja és olyan hathatós saját források bevezetése mellett, mint például a digitális adó vagy a széndioxid-lábnyomra kivetett adó.

Mások kiemelték: „az Unió nem a nemzeti költségvetések bankautomatája”, hozzátéve, hogy nem kellene uniós forrást biztosítani az olyan „látszatdemokratikus” kormányoknak, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot és az uniós értékeket. A képviselők azt is bírálták, hogy az ún. „fukar” országok ódzkodnak a számukra előnyökkel járó egységes piac árát megfizetni.

Mások szerint az új saját bevételi forrásokból nem származik majd elég bevétel ahhoz, hogy vissza lehessen fizetni a hitelt, és arra figyelmeztettek: a válságot nem szabad kifogásként használni a további uniós integrációra. A legtöbben azonban kiemelték: a Parlament készen áll a gyors tárgyalásokra annak érdekében, hogy a Tanács közös álláspontját a megfelelő módon kiigazítsák.