Az alábbiakban a szervezők összefoglalóját közöljük (a szerk.) 

A célok elérése érdekében a következő tevékenységeket valósítottuk meg a magyar oldalon:

Piackutatás

Meglátogattuk a Duna magyar és szlovák oldalán működő borászatokat és interjúkat készítettünk a borászokkal. Ezen túlmenően kérdőíves felmérést készítettünk mind a borászatok, mind a borfogyasztó célközönség bevonásával. Ennek eredményeként visszakaptunk 216 kérdőívet, amiknek a fő üzenete az volt, hogy a borászatok nyitottak a határmenti együttműködésre, főként a közös szakmai és borpromóciós rendezvények területén. A legtöbb borászat (főként a kisebbek) számára a helyben értékesítés élvez prioritást, ezért komoly igény mutatkozott a vendéglátás és a szálláshelyfejlesztés lehetőségei iránt, ez találkozott a fogyasztói oldal igényeivel is.

A fentiek erős érzékenységet, kitettséget mutatnak a vírushelyzettel összefüggésben, ezért célszerű lenne növelni az online értékesítést, ami jelenleg mellőzött. Térségi összefogással megfontolandó lenne egy régiós webshop fejlesztése, és egy régiós nagykereskedés kialakítása is.

Tanulmánykészítés és online ismertető anyagok elkészítése (Youtube videók és Powerpoint prezentációk)

A határokon átívelő szakmai kapcsolatok erősítése mellett kiemelt fontosságú volt a 175 borminta vizsgálata, tudományos eredményeinek disszeminálása, amelyhez nagy örömmel adott szakmai támogatást a MATE Szőlészeti és Borászati Intézete. A Dunavin Borünnepen debütáló rövidfilmek segítségével az érdeklődők tájékozódhattak a borászati technológiákról, a bio szőlőtermesztés és borkészítés jelentőségéről, a borok érzékszervi összehasonlításáról a Duna két oldaláról és a piackutatás eredményeiről, valamint a borpiac, a bormarketing és a borturizmus jelentőségéről a Duna mindkét oldalán. Ugyanezen négy témában készültek el a 20-20 oldalas tanulmányok is.

Borászati és IKT eszközök beszerzése

A vezető partner a projekt lebonyolításához tíz darab monitor, öt darab laptopot és egy projektort szerzett be.

Rendezvények (Duna-menti borok versenye, Duna-menti borok tavaszi borünnepe)

A rendezvényekre 2021. június 24-25-én került sor. A borverseny és a borünnep is nagy érdeklődésre tartott számot. A borversenyre a határ két oldaláról 123 minta érkezett, a négy szakmai bizottság mellett egy díszvendégekből álló VIP bizottság bírált. A díjazott borok okleveleit a 25-i borünnep megnyitóján adták át, ahol az érdeklődő borászatok, a gasztronómia és a turizmus képviselői is megkóstolhatták a régió borait. A MATE Budai Campusán mintegy 150 fő magyarországi és szlovákiai vendég részvételével és 40 magyar és szlovák kiállítóval került sor a borünnep megrendezésére.

Átfogó médiakampány: On-line és nyomtatott sajtóanyag jelent meg a Bor és Piac borászati szakmai magazinban, az áprilisi lapszám a DUNAVIN projektre lett hangolva.  Bemutatkoztak magyar és szlovákiai borászatok, a következő lapszámban pedig megjelentek a borversenyen szereplő legjobb tételek. Emellett a futó rendezvények hirdetései is megjelentek. A projekt eredményei megjelentek egy turisztikai (turizmusonline.hu) és egy megyei lapban (kemma.hu) is, valamint más marketing és márkaépítés témájú online portálon is (markamonitor.hu).

Szlovák oldalon megvalósult tevékenységek:

Rendezvények (Duna-menti borok nyári ünnepe, Szakmai workshop), Átfogó médiakampány

A szlovákiai partner (SZKALA) szervezésében a szakmai workshopra a Covid-rendelkezések miatt online módon került sor 2021. május 27-én. Az eseményre 73-an regisztráltak, a 4 előadás a projekt 4 fő témakörének szakmai anyagait taglalta. 2021. augusztus 6-án került sor a garamkövesdi Kultúrházban a Nyári Borünnepre, ahol több mint 20 szlovákiai és magyarországi borászat mutatta be a borait, a kisteremben pedig folyamatosan vetítettük a projekt 4 kisfilmjét.

A médiakampány fő partnerének a Wynfields.r.o.-t választottuk, amely cég a szlovák Vinotéka Magazin tulajdonosa. A Vinotéka Magazinban és a Sady a Vinice magazinban tudósítottunk a projektről, illetve számos regionális lapban és az online térben jelentek meg hírek, tudósítások a két oldal borászatáról és a Dunavin projekt tevékenységéről. A szlovákiai partner feladatköréhez tartozik a projekt releváns anyagainak fordítása és a rendezvények tolmácsolása is, mely folyamatos munkát jelentett a megvalósítási időszakban. A Duna két oldala valaha jóval szorosabb szálakkal kötődött össze, mint manapság, gazdaságilag, kulturálisan, szakmailag egyaránt. A Dunavin projekt hozadéka számunkra, hogy a folyamat felgyorsul, illetve hogy a dél-szlovákiai borok ismertté válnak a Dunától délre is, erősödik a borturizmus és a szakmai együttműködés.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A jelen sajtóközlemény tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

További információért forduljon bizalommal: Nagy Balázs

E-mail: nagy.balazs@uni-mate.hu, dunavinskhu@gmail.com

Telefonszám: 36-1/305-7354

Honlap: https://budaicampus.uni-mate.hu/hu/dunavin

www.skhu.eu

www.rdvegtc-spf.eu

A célzott madárvédelmi projekt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és az E.ON együttműködéseként 2016-ban kezdődött, amikor is a nemzeti park munkatársai felmérték, hol szükséges változtatás. Az energiavállalat szakemberei velük egyeztetve a kijelölt 161 ponton cseréltek fészektartókat, szigeteléseket és oszlopkapcsolókat.

Több ponton új fészektartókat helyeztek ki, melyekre fonott fészekalap is került – még vonzóbbá téve az új helyet a gólyapárok számára. A beavatkozások során a régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították. Ahol az akár évtizedes fészek több mázsásra hízott és veszélyessé vált, oda is új, fonott fészekalap került.

A kikelt gólyafiókák védelmének érdekében a repülésük irányába eső hálózati elemekre védőburkolatot tettek az E.ON munkatársai, emellett kiülőket szereltek fel, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől. A nemzeti park által kijelölt pontokon oszlopkapcsolókat és transzformátorállomásokat is átépítettek a gólyák és más védett madarak védelmében.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója szerint a program megvalósításához elengedhetetlen volt a különböző területek szakértőinek összefogása és a közös segítő szándék. „A természetvédelmi és villamos szakemberek közötti együttműködést a partnerség és a proaktív gondolkodás jellemezte a program megvalósítása során. A célunk egyértelmű volt, hogy minél biztonságosabb környezetet valósítsunk meg az elektromos hálózaton fészkelő fehér gólyák számára. A természetvédelmi szempontok és a műszaki lehetőségek mentén minden beavatkozási pontnál az adott idő alatt elérhető legjobb megoldást keresték a munka során az együttműködő szakemberek.”

Haraszti Judit, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója elmondta, a madarak védelme kiemelten fontos az energiavállalat számára: „Az E.ON számos programot megvalósítva dolgozik azon, hogy minél biztonságosabb környezetet alakítson ki az élővilág számára. Ebben a munkában a természetvédelmi szakemberek útmutatása, partnersége elsődleges fontosságú. A nemzeti park működési területén, ezen belül is kiemelten a Marcal-medencében végzett közös munka lehetővé teszi, hogy magasabb szintre emeljük a madárvédelmet, célzottan és hatékonyan avatkozhassunk be a szükséges helyeken.”

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén megvalósult program zárására Ősi településen került sor, ahol 14 pontos madárvédelmi beavatkozást végeztek el a szakemberek. Kotzó László polgármester elmondta, visszatérő gólyáik védelme szívügyük, a költöző madarak a településen élők figyelmét és szeretetét élvezik. Ezt nem is jelképezhetné jobban más, mint a település címere, melyben egy gólya látható.

A megvalósult projekt további elemei

A projektre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretén belül, a „Veszélyeztetett madárfajok és denevérfajok megőrzése aktív természetvédelmi beavatkozásokkal a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén” tárgyú pályázat részeként került sor. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és hazai központi költségvetési előirányzat társfinanszírozásával valósult meg, és a fehér gólyák fészkelési környezetének javításán kívül további 4, természetvédelmi célú részfeladatot foglalt magába:

A védett és/vagy közösségi jelentőségű madárfajok állományainak erősítése, költési feltételeinek javítása érdekében 800 darab odú és fészkelőláda került kihelyezésre örvös légykapó, kuvik, füleskuvik, búbos banka, vörös vércse és gyöngybaglyok részére.

A védett és/vagy közösségi jelentőségű denevérfajok életfeltételeinek javítására 8 darab denevérház épült meg.

Az inváziós halfajok visszaszorítására 2 tonna feletti idegen honos halfaj eltávolítása, mint például az ezüst kárász, fekete törpeharcsa, razbóra, naphal, amúrgéb történt meg.

A nemzeti park saját vadászterületein a talajszinten és nádasban fészkelő védett és/vagy közösségi jelentőségű madárfajok állományainak – a nagykócsag, kiskócsag, vörös gém, bakcsó, kanalasgém, kis kárókatona, törpegém és bölömbika – erősítése érdekében az őket veszélyeztető vadászható predátorfajok intenzív állománycsökkentése zajlott le.

A projekt keretében végzett feladatok jelentősen hozzájárulnak a védett, fokozottan védett és NATURA 2000 jelölő fajok állományának növekedéséhez.