Az Eurobarométer szerdán közzétett legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy a világszintű fejlemények aggodalommal töltik el az európaiakat. A feszült geopolitikai légkör nagy hatással van az európaiak szemléletmódjára. A világ jövőjére a többségük (52 százalék), az Európai Unió jövőjére 39 százalékuk, saját hazájukéra pedig 41 százalékuk borúlátóan tekint. Egyéni szinten némileg biztatóbbak a kilátások: az európaiak több mint háromnegyede (76 százalék) optimista saját és családja jövőjét illetően.

Magyarországon a jövővel kapocslatos várakozások tekintetében derűlátóbbak a válaszadók: 64 százalék az EU jövőjével kapcsolatban, 54 százalék a világ jövőjével kapcsolatban bizakodó. Saját hazájukkal kapcsolatban az uniós átlagnak megfelelően a magyar válaszadók 57 százaléka derűlátó és az uniós átlagnál enyhén optimistábbak a saját és családja jövőjét illetően (78 százalék).

A felmérés eredményei is alátámasztják, hogy az uniós lakosság számos kihívással néz szembe. A védelemmel és a biztonsággal kapcsolatos aggályok minden mért területen jelentősek, ezek közül is leginkább az EU határai közelében zajló konfliktusok (72 százalék), a terrorizmus (67 százalék), a nem uniós országok általi kibertámadások (66 százalék), a klímaváltozás miatt súlyosbodó természeti katasztrófák (66 százalék) és az ellenőrizetlen migráció (65 százalék) nyugtalanítják az embereket. Emellett szintén sokakban keltenek aggodalmat a kommunikációhoz kapcsolódó kockázatok, például a dezinformáció (69 százalék), az online és offline gyűlöletbeszéd (68 százalék), a mesterséges intelligencia által létrehozott hamis tartalmak (68 százalék), a nem megfelelő adatvédelem (68 százalék) és a szabad véleménynyilvánítást fenyegető veszélyek (67 százalék).

A magyar adatok ettől eltérnek, illetve minden kérdésben az uniós százalékok alatt maradnak. Az Európai Unió közelében zajló aktív konfliktusok és háborúk miatt Magyarországon 62 százalék aggódik, a terrorizmussal kapcsolatban 59 százalék, míg a nem-uniós kibertámadásokkal kapcsolatban csak 51 százalék aggódik. A válaszadók 62 százaléka aggódik a dezinformáció miatt, a gyűlöletbeszéd miatt 58 százalékuk, míg a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmak miatt 55 százalékuk fejezte ki aggodalmát.

A média függetlensége miatt az EU-ban 56, míg Magyarországon a válaszadók 54 százaléka aggódik.

Európa egységének kívánalma

A számos kihívásra tekintettel az uniós polgárok az erőfeszítései fokozását várják az Európai Uniótól. Közel kétharmaduk (66 százalék) szeretné, ha az EU többet tenne védelmük biztosításáért, hangsúlyozva az Unió védelmi szerepét a jelenlegi politikai helyzetben. A magyar válaszadók 61 százaléka gondolja ezt így (ez az adat megegyezik az előzőleg, 2025 májusában felvett adattal). Az EU-ban a válaszadók továbbá úgy vélik, hogy az egység kulcsfontosságú: 89 százalékuk szerint a tagállamoknak jobban össze kellene fogniuk (a magyar adat 85 százalék), 73 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy az Európai Uniónak több eszközre van szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez. Ebben a kérdésben a magyar adat jóval meghaladja az uniós átlagot: 81 százalék. A nemzetközi színtéren elfoglalt helyének megerősítéséhez az Uniónak elsősorban a védelemre és a biztonságra (40 százalék), a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32 százalék), valamint az energetikai függetlenségre (29 százalék) kellene összpontosítania – vélik a válaszadók.

A magyarok szerint leginkább a versenyképesség, gazdaság és ipar (33 százalék), az energiafüggetlenség (32 százalék), a védelem és biztonság (31 százalék) valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (27 százalék, szemben az uniós 21 százalékkal) azok a területek, ahol az EU-nak hangsúlyosabban jelen kell lennie.

„A geopolitikai feszültségek alakítják az európaiak mindennapi biztonságérzetét. Az állampolgárok elvárják, hogy az Európai Unió védelmezze őket, felkészült legyen és közösen cselekedjen. Pontosan ezt kell megvalósítania egy erősebb és magabiztosabb Európának. Európa a legerősebb pajzsunk” – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Kulcskérdés a megélhetés

Az árak emelkedése továbbra is nagy hatással van az európaiak életszínvonalára. Az infláció, illetve a növekvő árak és megélhetési költségek (41 százalék) ismét azok a legfőbb prioritások belföldön, amelyekkel az európaiak szerint az Európai Parlamentnek is foglalkoznia kell. Ezeket szorosan követi a gazdaság és a munkahelyteremtés (35 százalék), ami 5 százalékpontos növekedést jelent 2025 májusához képest. Míg a legtöbb válaszadó stabil életszínvonalra számít az elkövetkezendő öt évben, szintén jelentős részük (28 százalék) számol annak hanyatlásával, különösen a gazdaságilag bizonytalanabb helyzetű országokban. Életszínvonaluk romlására a legtöbben Franciaországban (45 százalék), Belgiumban és Szlovákiában (40-40 százalék) számítanak. Európai szinten a polgárok elvárják, hogy az EU elsősorban a világban betöltött pozíciójának megerősítésére összpontosítson, különösen a védelem és a biztonság területén (40 százalék, ami 3 százalékpontos növekedést jelent az előző felméréshez képest).

A magyar adatsor itt eltérő eredményeket hozott: az infláció, az emelkedő árak és megélhetési költségek 45 százalék, a gazdaság és munkahelyteremtés 44 százalék (szemben az uniós 35 százalékkal), a közegészségügy 35 százalék, és a mezőgazdaság-élelmiszerbiztonság 28 százalék (míg az uniós átlag itt csak 18 százalék) szerint a legfontosabb témakör, mellyel a Parlamentnek prioritásként kell foglalkoznia. A magyar válaszadóknak csupán 12 százaléka számol életszínvonala romlásával (szemben tehát az uniós 28 százalékkal), és 72 százalékuk úgy gondolja, nem fog változni. Ezek az adatok szinte megegyeznek a 2025 májusban felvett adatokkal.

Az állampolgárok azt is megerősítették, hogy fontosak számukra az Unió alapjául szolgáló értékek. A jelenlegi geopolitikai helyzetet jól tükrözi, hogy a legtöbben (52 százalék) a békét jelölték meg az Európai Parlament által leginkább védendő értékként (magyar adat: 49 százalék). A demokrácia (35 százalék; magyar adat 33 százalék), a szólásszabadság (23 százalék; magyar adat 19 százalék), az emberi jogok (22 százalék; magyar adat 25 százalék) és a jogállamiság (21 százalék; magyar adat 17 százalék) védelme szintén fontos elvárás maradt.
Magyarországon kiugró adat az emberek szabad mozgásának védelme, a válaszadók 23 százaléka gondolja ezt fontos értéknek (szemben az uniós 14 százalékkal).

Nőtt az uniós tagság támogatottsága

A 2025 májusához képest mért némi csökkenés ellenére továbbra is kedvező az EU és az uniós intézmények megítélése. Az európaiak nagy részének pozitív benyomásai vannak az Európai Unióról (49 százalék, 3 százalékpontos csökkenés; magyar adat 46 százalék, ami 1 százalékpontos növekedés), csupán 17 százalék vélekedik negatívan róla. Az Európai Parlament esetében ez az arány 38 százalék (3 százalékpontos csökkenés; a magyar adat 39 százalék), míg csupán 20 százalék vélekedik negatívan a Házról. Jelentős és egyre növekvő hányaduk gondolja úgy, hogy hazája számára előnyös az uniós tagság (62 százalék), ami 2 százalékpontos emelkedést jelent a 2024. februári/márciusi adatokhoz képest. A magyar adat az uniós átlag alatt marad: 55 százalék gondolja előnyösnek az ország uniós tagságát.

Szociodemográfiai szempontból nézve az EU leglelkesebb támogatói továbbra is a fiatalok, akik egyúttal a legtöbb elvárást is támasztják a szerepét illetően. A 15 és 30 év közötti fiatalok az idősebb lakossághoz képest inkább pozitívan látják az Európai Uniót és az Európai Parlamentet: 58 százalékukban kedvező kép él az EU-ról (az idősebb korcsoportokban ez az arány 49-43 százalék), 68 százalékuk pedig nagyobb szerepet szánna az Európai Parlamentnek (az idősebb korcsoportokban ez az arány 58-54 százalék). A fiatal európaiak kiváltképp támogatják a tagállamok egységesebb fellépését a jelenlegi helyzetben (90 százalék), valamint az Európai Unió eszköztárának bővítését (78 százalék) és az EU határozottabb nemzetközi fellépését (87 százalék).

A Follow the Money (Kövesd a pénz útját) oknyomozó újságírói platform által koordinált, és belga, dán, egyesült királyságbeli, görög, holland, olasz, német és norvég médiaügynökségekkel együttműködésben lefolytatott tényfeltárás arra derített fényt, hogy nyugati országok hajótulajdonosainak több mint 6 milliárd dolláros bevételük származott abból, hogy 230 kiszolgált tartályhajót értékesítettek az orosz árnyékflottának.

Az Európai Parlament Daphne Caruana Galiziáról elnevezett strasbourgi sajtótermében megtartott díjátadó ünnepségen Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, Pina Picierno, a díjért felelős alelnök, valamint a független európai zsűri tagjai is részt vettek.
A díj átadásakor Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elmondta: „A Daphne Caruana Galizia-díj a szabad sajtó, a demokrácia és a béke közötti elválaszthatatlan kapocsról tanúskodik. Egy olyan időszakban, amikor az autoriter rezsimek elhallgattatnák az igazságot és eltorzítanák a valóságot, Európa egységesen kiáll a korrupciót leleplező újságírókért, és mindazok mellett, akik nem hajlandók elhallgatni.”

2025. május 21. és július 31. között a 27 uniós országból több száz újságíró nyújtott be pályázatot. A 316 beadványból a győztes munkát a zsűri által legjobbnak ítélt 10 pályamű közül választották ki.

A győztes pályaműről

A Follow the Money vezetésével együtt dolgozó 13 szerkesztőség és 40 újságíró közösen tárta fel, hogyan kerestek a nyugati hajótulajdonosok több, mint 6 milliárd dollárt úgy, hogy 230 elöregedett tartályhajó adtak el Oroszország árnyékflottájának.
Sikerült fényt deríteniük arra, hogy hogyan működnek ezek a mára átláthatatlan tulajdonosi háttérrel, gyakran megfelelő környezetvédelmi biztosítás nélkül, ezért jelentős ökológiai kockázatok mellett üzemeltetett tartályhajók.

A hagyományos oknyomozó újságírás eszközeit adatelemzéssel és műholdas megfigyeléssel ötvözve feltárták a zavaros céghálókat, és kielemezték a hajózási mintázatokat. Interjút készítettek a mostoha körülmények között dolgozó legénységek több tagjával, így ezeknek az üzelmeknek az emberi költségei is felszínre kerültek.

A tényfeltárás azt a komplex európai hálózatot leplezte le, amely segített Oroszország törekvéseiben a szankciók megkerülésére. Európa határain belül nyolc olyan ügynökséget találtak, amely az árnyékflottába toboroz legénységet. Ukrajnán belül azután további 20 ilyen vállalkozás működésére derült fény.

Az oknyomozás megállapította, hogy 60 árnyékflotta-hajó legénységének tagjai esetében európai illetőségű cégekhez vezettek a szálak, ezzel fényt derítve arra, hogy közönséges európai vállalkozások is belekeveredtek az orosz hadigazdálkodásba.

Az oknyomozás eredményeit a következő médiaügynökségek és sajtóorgánumok tették közzé: Follow the Money (Hollandia), De Tijd (Belgium), Süddeutsche Zeitung (Németország), WDR (Németország), NDR (Németország), The Times (Egyesült Királyság), SourceMaterial (Egyesült Királyság), IRPIMedia (Olaszország), OCCRP, NRK (Norvégia), Danwatch (Dánia), Solomon (Görögország), Inside Story (Görögország), Dialogue Earth.

A geopolitikai bizonytalanságok közepette az európaiak többsége (68%) nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Tízből kilencen (90%) mondták azt, hogy az uniós országoknak egységesebben kell fellépniük. A válaszadóknak több mint háromnegyede (77%) szerint pedig az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

A magyar válaszadók többsége (61%) szintén nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Tízből majdnem kilencen (88%) mondták azt, hogy az EU országainak egységesebben kellene fellépniük. Az EU-s átlagnál több magyar válaszadó (82%) gondolta úgy, hogy az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

A polgárok számára legfontosabb témák tükrözik a jelenlegi politikai és gazdasági helyzet miatt érzett aggodalmukat

A megkérdezettek szerint az EU úgy tudná érdemben kezelni a kihívásokat és megerősíteni pozícióját a világban, ha a védelemre és a biztonságra (37%), valamint a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32%) koncentrálna. Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozzon leginkább az Európai Parlament, az inflációt, az árak és a megélhetési költségek emelkedését (41%), a védelmet és a biztonságot (34%), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (31%) jelölték meg első helyen. Amint az az európai választások utáni Eurobarométer felmérésből is kiderül, az infláció és a megélhetési költségek féken tartása már a legutóbbi választások alkalmával is kulcskérdés volt, és sok európai polgár számára továbbra is a gazdasági helyzet a legfőbb probléma.

A magyar válaszadók szerint a versenyképesség, gazdaság és ipar (36%) mellett az élelmiszer-biztonság és mezőgazdaság (35%) az terület, amelyre az EU-nak leginkább összpontosítania kellene ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a világban. (Az élelmiszer-biztonságot és mezőgazdaságot megnevező magyar válaszadók aránya 8 százalékkal nőtt a 2025. januári Eurobarométer felmérés eredményeihez képest.) A védelem és biztonság a harmadik helyen végzett (29%), holtversenyben az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra (29%) területekkel.

Arra a kérdésre, hogy mely területeket kezelje az Európai Parlament prioritásként, a magyar válaszadók elsősorban az inflációt, és az árak és a megélhetési költségek emelkedését (46%), a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését (37%), és a közegészségügy nagyobb támogatását (33%) jelölték meg.

Közös feladatok a közös kasszából

Ahhoz, hogy arra költsünk, ami valóban számít, az uniós polgárok 78%-a szerint több projektet kellene uniós, nem pedig egyéni tagállami szinten finanszírozni.

Fő az átláthatóság

A polgárok 91 százaléka véli úgy, hogy az Európai Parlamentet megfelelően el kell látni információkkal és eszközökkel ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az uniós kiadásokat. Ezen túlmenően az európaiak 85 százaléka – a tagállamokat külön-külön nézve is a válaszadók többsége – egyetért azzal, hogy csak az a tagország jusson uniós pénzekhez, amelyik tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elmondta: „Az uniós polgárok azt szeretnék, hogy Európa a biztonságra és a gazdaságra összpontosítson. Az EU-tól stabilitást várnak, és azt, hogy egy erős és egységes európai hang szólaljon meg a mai bizonytalan világban. Prioritásainknak és az EU következő hosszú távú költségvetésének tehát lehetővé kell tennie, hogy az Unió kezelni tudja az új geopolitikai kihívásokat. A Parlament meghallotta az emberek szavát – itt az ideje, hogy ezt tettek kövessék. Fektessünk abba, ami igazán számít és teljesítsük, amit a polgárainknak ígértünk.”

Életminőségbeli változást hozott az uniós tagság

A válaszadók közel háromnegyede (72%) állítja, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 50 százalékuk szerint ez a hatás „pozitív”, 31 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív vagy negatív”, 18 százalékuk szerint pedig „negatív”.

Ezzel együtt a válaszadók többsége a stabilitást látja az EU-ban: 73 százalékuk szerint országuknak előnyére vált a csatlakozás. Magyarázatként legtöbbször azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (37%), szorosabbá teszi a tagállamok közötti együttműködést (36%), és segíti a gazdasági növekedést (29%).

Az EU-s átlaghoz hasonlóan, a magyar válaszadóknak szintén közel háromnegyede (73%) állítja, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 45 százalékuk szerint ez a hatás „pozitív”, 42 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív, de nem is negatív”, és csak 13 százalékuk szerint „negatív”.

Négyből három magyar válaszadó (75%) gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága, leginkább azért, mert az EU új munkalehetőségeket nyújt a magyar embereknek (41%), hozzájárul gazdasági növekedéshez Magyarországon (33%) és javítja az együttműködést Magyarország és az EU többi országa között (27%).

A felmérés az összes adattal együtt itt érhető el. 

A látogatók felfedezhetik, hogyan működik az EU, és hogyan érintik őket a Parlament, a Bizottság és a Tanács által hozott döntések. Személyes történeteken keresztül ismerhetik meg, hogy az uniós szakpolitikák hogyan hatnak mindennapjainkra.

Az Európa-élményközpont interaktív állomásai és eszközei:

• Az Immerzív mozi különleges, egyedülálló moziélményt kínál. A rövidfilmek segítségével kalandozhatunk Európában, az uniós intézmények világában és felfedezhetjük, hogy együtt miként kezelhetjük jobban az Európa előtt álló kihívásokat.
• Szerepjáték: egy európai parlamenti képviselő szerepébe bújva közvetlenül is megtapasztalhatják, hogyan születnek az Európai Unió jogszabályai. A Szerepjáték 14-18+ éves diákcsoportok számára tervezett, 2 órás interaktív foglalkozás, amelyhez időpontfoglalás szükséges.
• Egyesülve a sokféleségben: egy határok nélküli térkép, melyen bebarangolhatják Európát és láthatjuk, mit értünk el ezidáig, és milyen kihívásokkal nézünk szembe!
• Az intézményi háromszög: megismerhetik, hogyan működik együtt az Európai Unió három fő intézménye, és hogyan tudnak az állampolgárok is részt venni a döntéshozatali folyamatban.
• Országom és az EU: Milyen hatással van az uniós tagság Magyarországra? Hogyan vesz részt Magyarország az Európai Unió különböző projektjeiben?
• Európa a mindennapokban: európai polgárok által elmesélt személyes történetek gyűjteménye, amellyel felfedezhetik, hogy az Európai Unió hogyan hat mindennapi életünkre!
• Európai parlamenti képviselők és európai biztosok: személyes videókon keresztül ismerhetjük meg választott európai képviselőinket és az uniós biztosokat.
• Különleges fotófülke

Az Európa-élményközpont a hét minden napján nyitva van; akadálymentes, látogatása ingyenes, tartalma az Unió minden hivatalos nyelvén elérhető.

Cím: 1052 Budapest, Szervita tér 8 (a Deák tér metróállomás közelségében. Parkolásra nincs lehetőség!)

Nyitvatartás: Hétköznap 10.00–19:00, hétvégén és ünnepnapokon 10.00–17:00

A plenáris ülésen 421 szavazattal, 180 ellenében és 55 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás kiemeli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) stabilizáló hatását az Európában tapasztalható jelentős gazdasági bizonytalanság idején.

Az EU ellenálló képességének és autonómiájának erősítése

Az EP-képviselők megállapítják, hogy az Eszköz megakadályozta az EU belső piacának széttöredezését és elősegítette a gazdasági helyreállítást. A képviselők azt szeretnék, ha az RRF-támogatások tiszteletben tartanák az addicionalitás elvét, és ne helyettesítsék a kohéziós politika finanszírozását. Az állásfoglalás célzott beruházásokat szorgalmaz az EU védelmi képességeibe, az oktatásba és készségfejlesztésbe, killetve több határokon átívelő és több országot érintő projektet, például nagysebességű vasúti összeköttetések fejlesztését. Az EP-képviselők ragaszkodnak a szociális védelembe történő beruházások felgyorsításához, valamint a sérülékeny csoportok integrációjához. Emellett arra ösztönzik a tagállamokat, hogy a REPowerEU programot felhasználva módosítsák nemzeti gazdaságélénkítési terveiket az EU energiafüggetlenségének erősítése érdekében.

Az Eszköz 2026-ban lejár

Az EP-képviselők aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a fennmaradó RRF-források felhasználására rendelkezésre álló rövid határidő nehézségeket okoz a kulcsfontosságú reformok, nagyszabású beruházások és innovatív projektek megvalósításában, valamint abban, hogy a célkitűzések és mérföldkövek 70 százalékát még teljesíteni kell. Felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre új programokat, amelyek rugalmasak és reagálnak a változó körülményekre, valamint garantálják a kiszámíthatóságot. A képviselők emellett 18 hónapos haladékot kérnek a folyamatban lévő, előrehaladott állapotban lévő projekteknek.

Átláthatóság és egyszerűsítés

Bár az RRF hosszú távú hozzájárulása a GDP-hez várhatóan három- vagy akár hatszorosan is meghaladja az elköltött összegeket, az EP-képviselők aggodalmukat fejezik ki az Eszközt magába foglaló Next Generation EU (NGEU) tőke kamatainak teljes költsége miatt.

Ismételten hangsúlyozzák, hogy a RRF-kiadásokra vonatkozóan szigorú ellenőrzési és nyomonkövetési mechanizmusra van szükség a visszaélések, kettős finanszírozás és más uniós programokkal való átfedések elkerülése érdekében. Egyértelműbb kapcsolatot követelnek a mérföldkövek, célok és a projektek tényleges megvalósítása között. Arra ösztönzik a Bizottságot, hogy minden jövőbeni, teljesítményalapú eszköz tervezése során – különösen a többéves uniós költségvetés (MFF) kontextusában – vegye figyelembe az Európai Számvevőszék ajánlásait.

Az EP-képviselők értékelik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eredménytábla alapvető információkat nyújt az állampolgároknak a nemzeti tervek végrehajtásának általános előrehaladásáról. Ugyanakkor ragaszkodnak ahhoz, hogy az eredménytábla tartalmazza az érintett vállalatokra – beleértve a fő- és alvállalkozókat, valamint azok tényleges tulajdonosait – vonatkozó információkat is. Emellett sürgetik a pályázati és beszámolási követelmények egyszerűsítését a kisebb pályázók támogatása és a források hatékonyabb felhasználása érdekében. Hangsúlyozzák a helyi és regionális hatóságok szerepének megerősítését a nemzeti tervek kidolgozásában, felülvizsgálatában és végrehajtásában.

A jelentéstevők szerint

Victor Negrescu (S&D, Románia), a költségvetési bizottság társ-jelentéstevője, így nyilatkozott: „Biztosítanunk kell, hogy minden egyes eurót helyesen, átlátható módon költsenek el, és hogy az valódi pozitív hatást gyakoroljon polgárainkra és vállalkozásainkra. Amennyiben nem lépünk időben, fennáll a veszélye annak, hogy az Eszköz 2026 augusztusi lezárása után számos kulcsfontosságú beruházás félbemarad. Fel kell gyorsítani a végrehajtást, csökkenteni kell az adminisztratív terheket, és segítenünk kell a kedvezményezetteket. A költségvetési bizottság jelentéstevőjeként konkrét megoldásokat szorgalmaztam, és 18 hónapos hosszabbítást kértem az előrehaladott állapotban lévő projektek finanszírozására. Határozottan kiálltam amellett, hogy a beruházások folytathatók legyenek más uniós eszközök, például a kohéziós alapok, az InvestEU vagy egy jövőbeli Versenyképességi Alap keretében. Fontosnak tartom, hogy a tagállamok gyorsabban és egyszerűbben módosíthassák nemzeti terveiket, az RRF célkitűzéseivel összhangban. Nem fogadunk el félmegoldásokat. A Parlament ma egyértelmű üzenetet küld: kiállunk a polgárok mellett, és eltökélten dolgozunk azon, hogy minden létfontosságú projekt befejeződjön.”

Siegfried Mureşan (EPP, Románia), a gazdasági és monetáris ügyek bizottságának társ-jelentéstevője elmondta: „Elkötelezettek vagyunk annak biztosítása mellett, hogy az Eszköz forrásai kézzelfogható előnyöket biztosítsanak az európai polgárok számára. Ezért kéri a Parlament a kiforrott RRF-projektek 18 hónapos meghosszabbítását. Ez a meghosszabbítás azokra a projektekre vonatkozna, amelyek jó úton haladnak a sikeres megvalósítás felé, feltéve, hogy a meghosszabbítást megkapják. Ezzel párhuzamosan felülvizsgálatot kérünk annak érdekében, hogy a fel nem használt RRF-források hogyan járulhatnak hozzá az Európai Unió új stratégiai prioritásainak megvalósításához, különösen a versenyképesség és a védelmi képességek megerősítéséhez. A fokozódó geopolitikai feszültségek közepette Európának határozottan kell fellépnie polgárai védelmében.”

Kedden az Európai Parlament és a Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány átadta a 2025-ös Európai Ifjúsági Nagy Károly-díjat az Aachenben tartott ünnepségen.

Első helyezett – “Forum Europaeum”, Magyarország
Az első helyezettnek járó díjat (7500 euró) a Forum Europaeum, egy olyan páneurópai sajtóorgánum nyerte, amely cikkeket, podcastokat, TikTok videókat, és interjúkat készít, hogy népszerűsítse az európai identitást, értékeket és egységet. A projekt célja az európai identitás és a társadalmi kihívások feltárása azáltal, hogy teret biztosít a fiatalok számára a konstruktív vitához.

Második helyezett – “Köszönjük, hogy szavazhatunk”, Csehország
A második helyezésért járó díjat (5000 euró) a Díky, že můžem volit (Köszönjük, hogy szavazhatunk) kezdeményezés kapta. A projekt, amely a cseh fiatalok alacsony választási részvétele miatt jött létre, a 18-29 éves szavazókat igyekezett bevonni a 2024-es európai választások során. A kezdeményezés célja az volt, hogy az oktatás, együttműködés és innovatív elérési módszerek segítségével csökkentse a választói érdektelenséget, a politikai eredményeség hiányának érzetét, és a részvételre irányuló erőfeszítések széttagoltságát.

Harmadik helyezett – Feminista Jogi Klinika, Németország
Az ingyenes jogi támogatást nyújtó Feminista Jogi Klinika nyerte a harmadik helyezettnek járó elismerést (2500 euró). A jogi klinika olyanoknak nyújt segítséget, akiket a leginkább érint a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés, a szexuális bántalmazás és a jogi bizonytalanság – elsősorban nőknek, leszbikusoknak, interszex, nembináris, transz, agender, és queer embereknek.

Az uniós parlament közleménye szerint a tagállami vezetők előtt elmondott beszédében Metsola hangsúlyozta, hogy Európának sürgősen gondoskodnia kell saját biztonságáról. Biztosította a vezetőket arról, hogy az EP gyorsan és hatékonyan tud reagálni a jelentkező „példátlan” biztonsági kihívásokra. Kijelentette: az Európai Parlament gyors, hatékony és eredményes fellépéssel tud alkalmazkodni a nehéz körülményekhez. „Igen, gyors cselekvésre van szükségünk, de ennek egyetlen módja a széles körű és mély társadalmi támogatás biztosítása” – fogalmazott Metsola, majd úgy folytatta: „túl sok forog kockán, nem várhatunk tovább”.

Ukrajnával kapcsolatban az EP-elnök kijelentette: a békének valódinak kell lennie, amely nem csak a biztonság hamis érzésébe ringatja az embereket, hanem, ami eltántorítja az agresszort attól, hogy továbbra is szuverén nemzeteket próbáljon megszállni. „A békének garantálnia kell Ukrajna szabadságát, Európa biztonságát és az elrettentést azokkal szemben, akik csak az erőszakban hisznek” – fogalmazott. Metsola továbbá felszólította az EU-t, hogy fektessen be többet a védelembe.

„Törekvéseinknek, javaslataink merészségének és megvalósításuk gyorsaságának meg kell felelnie a példátlan fenyegetésnek” – fogalmazott az EP-elnök, majd úgy folytatta: „rendkívüli idők azonnali intézkedéseket igényelnek”.

Az Európai Parlament üdvözöl minden előremutató és rugalmas megoldást, mely jelentősen növeli és felgyorsítja a védelmi szektorba történő beruházásokat – közölte. A következő, 2028 utáni többéves pénzügyi kerettel összefüggésben felszólította a tagállami vezetőket, hogy „hangolják össze az uniós költségvetést a prioritásokkal.” 

„Most valódi lehetőségünk van a szükséges stratégiai autonómia finanszírozására” – tette hozzá az uniós csúcson elmondott beszédében az Európai Parlament elnöke.

MTI. Borítókép: Brüsszel, 2025. március 6. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke sajtóértekezletet tart az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. március 6-án. MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

A Hermann Pál csellista és zeneszerző Bartók Béla tanítványa volt, és korának egyik legjobb csellistájaként tartották számon. Hermann Pál az 1920-as években Berlinbe költözött, és a 18. századi Gagliano csellóján Európa-szerte koncertezett. A hangszer oldalán a következő gravírozás volt olvasható: „Ego anima musicae sunt ” („Én vagyok a zene lelke”).

1933-ban Hermann Pál Belgiumba és Franciaországba menekült. Amikor 1944-ben Toulouse-ban a nácik letartóztatták, sikerült a vonat ablakán kidobnia egy levelet, amelyben kérte, hogy a Gaglianot mentsék meg a náciktól. A cetlit megtalálták, és Hermann egyik barátja 100 kilométert tett meg kerékpáron, hogy megmentse a csellót. Betört Hermann Pál házába, a Gaglianót kicserélte egy kisebb hangszerre, majd a hátára szíjazott csellóval elhajtott.

Hermann Pált a nácik 1944-ben egy baltikumi táborban gyilkolták meg.

A háború után a Gaglianót kétszer is eladták, a szakértők nyomát vesztették.

80 évvel később egy oxfordi zenetudós, Dr. Kate Kennedy fedezte fel újra a csellót. Évekig kereste Hermann Pál hangszerét, és történetét beemelte a „Cselló: Utazás a csendtől a hangig” című könyvébe is.

A Gaglianót Jian Wang csellista azonosította: dr. Kennedy könyvét olvasva rájött, hogy a 2022-es brüsszeli Erzsébet királynő-versenyen látta a különleges vésést a fiatal ausztrál csellista, Sam Lucas kezében lévő hangszeren. Lucas a csellót kölcsönbe kapta alma materétől, a düsseldorfi Robert Schumann Hochschuletól.

Dr. Kennedy 2024. szeptember 29-én hangversenyt szervezett a londoni Wigmore Hallban, ahol a most 92 éves Corrie (Corniela) Hermann, Pál lánya, 90 év után először láthatta és hallhatta újra édesapja csellóját.

Az Európai Parlament felszólalásra kérte fel Hermann Pál lányát, Corrie Hermannt, a január 29-i, brüsszeli Holokauszt-megemlékezésen. Corrie az édesapjáról, az ő tragikus sorsáról és életművéről fog beszélni. Az egyórás rendezvényen Sam Lucas Hermann Pál versenyművének egy részletét játssza majd. Díszvendégként meghívást kapott Pál unokája, Paul van Gastel és Dr. Kate Kennedy zenetudós is.

Photo by Massimo Sartirana on Unsplash

A strasbourgi ülésteremben tartott vitában Donald Tusk miniszterelnök kijelentette, hogy a biztonság kulcsfontosságú prioritás Európa számára a határain dúló konfliktus, az Egyesült Államokban végbemenő politikai változások, illetve a fegyverként használt hazugságok és az online dezinformáció jelentette kihívások miatt. Hangsúlyozta, hogy a GDP akár 5 százalékát is szükséges a biztonságra és a védelemre költeni, és figyelmeztetett, hogy Európának fel kell fegyvereznie magát a túlélés érdekében. „Az emberek nem társíthatják a demokráciát az erő hiányával” – mondta. „Ne Amerikától kérdezzék, mit tehetnek ők a biztonságunkért, kérdezzék meg önmaguktól, mit tehetünk mi a biztonságunkért.”

Tusk elmondta, hogy a lengyel elnökség minimálisra kívánja csökkenteni az illegális migráció veszélyét, mivel Európa vezetőinek felelőssége megőrizni határai és területe biztonságát. De ragaszkodott ahhoz, hogy ezt nacionalista és idegengyűlölő jelszavak nélkül is meg lehet tenni. Az EU bővítésére és Ukrajna csatlakozására is utalt, mint jövőbeli célokra.

Az energiaárak és a harmadik országoktól, különösen Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése szintén prioritás Lengyelország számára. Tusk szerint a jogszabályok felülvizsgálatára van szükség – többek között a zöld megállapodás keretében –, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok olcsóbb energiához férjenek hozzá. „Meg kell védenünk az éghajlatot, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk versenyképesek” – mondta. Az élelmezésbiztonsággal kapcsolatban a gazdák terheinek enyhítése mellett érvelt. Tusk felhívta a figyelmet az egészségbiztonság fontosságára is, különös tekintettel a mentális egészségügyi járványra, és arra, hogy meg kell védeni az európai fiatalokat bizonyos online tartalmaknak való káros kitettségtől.
„A jövőnk a mi kezünkben van, nem a kínaiakéban vagy az amerikaiakéban, és nem szabad félnünk” – zárta beszédét.

Az Európai Bizottság nevében Dubravka Šuica, a mediterrán térségért felelős biztos kiemelte, hogy egységesen ki kell állni Ukrajna mellett, és el kell fogadni az Oroszország elleni 16. szankciócsomagot. Bejelentett egy a Gázai övezet újjáépítésére irányuló tervet, és „a Palesztin Hatóságnak szóló többéves támogatási programot, amely a kétállami megoldáshoz vezető utat előkészítő reformokra épül”.

Ezután Šuica ismertette a lengyel elnökség hét biztonsági dimenziójának keretében elérendő bizottsági célokat, amelyek között szerepel az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv, a visszatéréssel és az illegális migránsokkal kapcsolatos új javaslatok, illetve a biztonságos harmadik országok listájának frissített koncepciója, a Demokrácia Pajzsról szóló, hamarosan megjelenő javaslat és a megfizethető energiaárakról szóló cselekvési terv.

Photo by Christian Lue on Unsplash