A múlt évi – nyers adatok szerinti – 0,5 százalékos éves GDP-növekedés után 2025-ben már tempósabb lehet a fejlődés, de így is 2,3-2,4 százalék körüli bővülés várható a jelenlegi kilátások alapján. A tavaly mínuszos teljesítményt mutató, az év vége felé stabilizálódó új megrendelésállománnyal rendelkező iparban javulás várható részben az újonnan induló gyáraknak és az alacsony bázisnak köszönhetően. A múlt évben szintén erőtlen építőipar szintén jobban teljesíthet a beruházásokhoz és állami projektekhez kötődő kivitelezések, illetve az ingatlanszektornak nyújtott ösztönző programok eredményeként. A mezőgazdaságban sok a kérdőjel az időjárás miatt, ha száraz nyár következik, akkor a szektor nem igazán járul majd hozzá a gazdaság teljesítményéhez – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az idei kilátásokról.

Mekkora lehet az infláció? milyen kamatszinttel párosulhat?

„Az infláció a múlt év végére felgyorsult és egyelőre sok a felfelé mutató kockázat. Például az élelmiszereknél elmúlt hónapokban látott áremelési hullám még kitarthat az év első első hónapjaiban. Emellett a gyengébb forint és a magasabb energiaár is elkezdett begyűrűzni az árakba. Ráadásul az idei évre vonatkozó adóemelések, például a magasabb tranzakciós illeték és jövedéki adó ugyancsak felfelé húzhatja az árindexet. A múlt évi 3,7 százalékos ütem után az idén 4 százalékos kicsit meghaladó éves átlagos inflációval számolunk” – közölte a szakember.

Az inflációs kockázatok miatt az idén két vagy három kamatcsökkentésre van kilátás, ennek eredményeként 5,75-6 százalékos szintre mérséklődhet a kamatszint. Sok függ azonban attól, hogy az amerikai Fed és az Európai Központi Bank (EKB) milyen ütemben mérsékli a kamatait. Egy Fed-kamatcsökkentés mindenképpen javíthatja a magyar jegybankárok mozgásterét. „Az eurózóna jegybankjától négy kamatcsökkentést várunk az év első felében, ezzel 2 százalékra mérséklődhet az EKB-alapkamat. A Fedtől viszont csak az év második felében várunk lazítást és két alkalommal, összesen 50 bázisponttal csökkenhet a dollárkamat” – tette hozzá.

Mekkora reálbér-növekedés várható a magánszektorban?

Németh Dávid beszélt arról is, hogy visszafogott lehet az idén a reálbér-emelkedés. Ennek hátterében több tényező áll. Például az, hogy a munkaerőpiac feszessége oldódott, azaz a munkaerő-kereslet csökkent. Így a magánszektorban a béremelési szándék 5-7 százalékos növekedést valószínűsít. Továbbá 2025-ben az egy évvel korábbinál alacsonyabb mértékben nőtt a minimálbér és az infláció is enyhe gyorsulást mutathat. Összességében a magánszektorban szerény, 3 százalék körüli reálbér-növekedéssel lehet számolni.

Ez segítheti a lakossági fogyasztás múlt év második felében elindult fellendülését, de azért kiugró mértékű bővülés ezen a téren sem várható. Németh Dávid 3-4 százalékos fogyasztásbővülést valószínűsít. Segítheti a fogyasztás élénkülését az állampapírok hozamkifizetése, amelynek egy részét a háztartások vásárlásokra fordíthatják.

A szakember szerint a beruházások terén is jobban alakulhat az idei év, mint a tavalyi. A folyamatban uniós forrásokon alapuló projektek és az állami beruházások élénkülése segíthet kompenzálni a korábbi visszaeséseket. Tehát a bázishatás is javíthatja a statisztikát, hiszen tavaly negatív tartományban voltak a beruházások. A harmadik negyedévben például a beruházások volumene több mint 20 százalékkal maradt el a 2021-es év negyedéves átlagaitól.

Photo by Headway on Unsplash

Bár az év első felében évtizedes csúcsokat döntött az infláció, a várakozásoknak megfelelően gyors lassulás jött az év utolsó hónapjaiban. A mostani kilátások alapján – nagyjából áprilisig – tovább mérséklődhet a drágulás üteme, ami picit 5 százalék alatti tizenkét hónapra visszatekintő mutatót jelentene az év harmadik-negyedik hónapjában. 2024 elején az üzemanyagok jövedéki adójának emelése lassítani fogja a dezinflációs folyamatot Ugyanakkor egyebek mellett az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek inflációja tovább lassulhat – ismertette előrejelzését Németh Dávid, Az Év Makrogazdasági Elemzője, a K&H vezető elemzője.

Felpörgő fogyasztás

A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy a belső kereslet, ezen belül a lakossági fogyasztás élénkülése milyen hatással lesz majd az árakra. Ez ugyanis inflációs nyomást eredményez, emiatt elmaradhat a további lassulás, így 2024 második felében is 5 százalék körüli szinten maradhat ez a mutató. “Az 5 százalék még mindig magas szintet jelent, hiszen a jegybank célja a 3 százalék plusz/mínusz százalékpontos infláció. A hosszabb távú inflációs kilátásokat pedig nagyban befolyásolják majd a munkaerőpiaci folyamatok, a belső kereslet alakulása, a nemzetközi inflációs környezet, de az energia- és nyersanyagárak szintén bizonytalanságot jelentenek ezen a téren” – tette hozzá a szakember.

Kamatkérdés

Az év első felében ütemesen haladhatunk tovább a kamatcsökkentési pályán. Ez azt jelenti, hogy jövő nyáron már 7 százalék körüli szintre csökkenhet az alapkamat.

“2024 második felében pedig részben az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank lépései befolyásolhatják a magyar kamatdöntéseket, valamint az, hogy a magyarországi infláció miként alakul. “Azt gondoljuk, hogy a 6 százalék körüli kamatszint a jövő év végére elérhető” – fogalmazott Németh Dávid.

Forintkilátások

A szakember azt is elmondta, hogy jövőre az euró árfolyama a 375 és 393 forint közötti sávban mozoghat jellemzően. Az év első felében a forint szempontjából az erősebb oldalon lehet a jegyzés, részben a kamatelőny, valamint az infláció lassulása miatt. A következő év közepétől a kereskedés pedig az említett sáv gyengébbik oldalára terelődhet át. Közölte: “Persze bármilyen sokkhatás, nemzetközi turbulencia könnyen átírhatja ezt a forgatókönyvet. A magyar deviza ugyanis továbbra is elég érzékenynek számít.”