Versenyelőnyből versenyfeltétel

Egyre gyorsabb ütemben nő a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztések száma, tavaly csak az Egyesült Államokban 130 százalékkal emelkedtek az AI-ra fordított vállalati büdzsék 2023-hoz képest. Az világosan látszik, hogy a befektetések nagy részét a generatív AI teszi ki, a legtöbbet pedig a szoftverek és információs szolgáltatások szegmensében, illetve a banki és kiskereskedelmi szektorban költik a mesterséges intelligenciára. A jelenlegi tendenciák azt vetítik előre, hogy akár néhány éven belül az AI válhat minden technológiai megoldás alapjává.

„Az AI alkalmazása ma már nem választás kérdése, hanem stratégiai szükségszerűség a cégek jövőálló működésének biztosítására” – mondja Lichtental Tina pályázatíró, az Arto Consulting Kft. szakértője. A nagyvállalatoktól kezdve a startupokon át a közszféráig minden szervezet számára egyre sürgetőbb elvárássá vált, hogy ahol van rá lehetősége, automatizálja és ezáltal optimalizálja folyamatait. Az élet szinte minden területét átszövő mesterséges intelligencia ugyanis már nem csak a technológiai szektor ügye: egyre hangsúlyosabb szerepet kap az uniós pályázati rendszerekben is. „Egyre nyilvánvalóbb, hogy azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazzák az AI-alapú megoldásokat, komoly versenyhátrányba kerülhetnek a nemzetközi finanszírozási források elérésében” – teszi hozzá Lichtental Tina.

Tarolnak az etikus és ipari hasznosításra alkalmas MI-fejlesztések

Az Európai Unió a Horizon Europe és az Európai Innovációs Tanács (EIC) pályázati rendszerein keresztül célzottan támogatja az etikus és ipari felhasználásra fókuszáló AI-fejlesztéseket. A Horizon Europe az EU 2021–2027 közötti kutatási és innovációs keretprogramja, amely 95,5 milliárd eurós költségvetéssel egészíti ki a nemzeti és regionális K+I finanszírozást. Az Európai Innovációs Tanács (EIC) ezen keretprogram részeként működik, és több mint 10 milliárd eurós forrásból támogat áttörő, magas hozzáadott értékű innovációkat. Három pályázattípusa – Pathfinder, Transition és Accelerator – az innovációs fejlesztések szinte minden szintjét segíti: a korai tudományos kutatásoktól egészen a piacra lépéshez közeli technológiákig.

Ezek közül az EIC Accelerator rendszeresen finanszíroz forradalmi MI-alapú fejlesztéseket – köztük például a gyártásautomatizálás, az egészségügyi diagnosztika vagy a fenntartható mobilitás területén –, amelyek nemcsak technológiai áttörést jelentenek, hanem konkrét társadalmi és piaci igényekre válaszolnak. Ezért tehát aki nem tudja egyszerre érvényesíteni a kutatási áttörés és a piaci hasznosítás kettős célját, és ennek elősegítéséhez nem integrál MI-megoldásokat, egyre nehezebben érvényesül a pályázati versenyben.

„Vezető tanácsadó cégként mi is gyakran tapasztaljuk, hogy még a szakmailag magas színvonalú, ígéretes projektek is alacsonyabb értékelést kapnak az EIC Accelerator pályázatokon, ha a mesterséges intelligencia szerepe nincs kellően kidolgozva a projektben. Egy egészségügyi technológiai innováció esetében például – hiába volt újszerű az alapötlet és a társadalmi hasznosság – a pályázati értékelők jelezték, hogy az MI alkalmazásának módszertanát és hozzáadott értékét részletesebben kellett volna bemutatni a sikeres pályázáshoz” – emeli ki a szakértő.

Több százmillió euró landolt a legígéretesebb innovátoroknál

Az Európai Innovációs Tanács közleménye szerint a legutóbbi, 2024. októberi EIC Accelerator pályázati forduló volt a program történetének eddigi legkiélezettebb versenye. A zsűri összesen 1211 benyújtott pályázatból válogatott: 431 vállalatot hívtak be személyes meghallgatásra, és közülük került ki a 71 legjobb pályázó. A kiválasztott startupok és kis- és középvállalatok összesen mintegy 161 millió euró vissza nem térítendő támogatást és körülbelül 226 millió euró összértékű tőkebefektetést (equity) kaphattak.

A nyertes innovátorok olyan áttörő technológiákkal pályáztak, amelyek valós megoldásokat kínálnak sürgető globális kihívásokra – ennek megfelelően több projekt is a fenntarthatóság jegyében született. Az egyik fejlesztés például egy olyan MI-alapú megoldást kínál, amely képes a külvilágból származó információkat rendszerezni és egy belső világmodellé alakítani, így lehetővé téve a robotok számára az emberihez hasonló tanulást és környezethez való alkalmazkodást. Egy másik győztes pályázat pedig a biotechnológia és a mesterséges intelligencia ötvözésével alakított ki egy olyan formabontó eljárást, amely magas tápértékű fehérjét állít elő élelmiszeripari melléktermékekből. Emellett kiemelkedett egy olyan technológia is, amely lehetővé teszi a hidrogén és a szén-dioxid költséghatékony kinyerését az óceánból, ezzel új távlatokat nyitva a fenntartható energiatermelés terén.

Szoros a verseny, de veszíteni nem lehet

Bár a pályázatok számához képest a jelentkezők csak kis arányban részesültek közvetlen anyagi támogatásban: további 330 projektet is érdemesnek találtak a finanszírozásra, ám forráshiány miatt ezek nem kerülhettek kiválasztásra. Ők pozitív zsűriértékelést, valamint „Seal of Excellence” minősítést kaptak, amely megkönnyítheti számukra a további EU-s és tagállami – például helyreállítási vagy regionális – forrásokra való pályázást. Az Arto Consulting szakértője szerint azonban egyik pályázó cég sem távozik üres kézzel: az EIC pályázatok – legyen szó az Accelerator- vagy a Pathfinder programról – nemcsak anyagi forrásokat, hanem részletes szakmai értékelést is adnak. Ez alól az elutasított pályázók sem kivételek – a kapott visszajelzések hasznos iránymutatást adhatnak számukra, amely alapján továbbfejleszthetik vagy akár teljesen újragondolhatják projektjeiket.