A tanulmány szerint a 2022. évi GDP 8,8 százalékának megfelelő hasznot eredményezne Magyarországnak 2030-ra, ha felgyorsítaná az energiaátalakítást és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. A súlyosan környezetszennyező tevékenységek (mint például az akkumulátorgyárak) támogatása helyett az épületek energiahatékonyságának javítására, az energiatakarékosság fokozására, a szélenergia és megújuló közösségi energiaforrások elterjedésére, a tömegközlekedés korszerűsítésére és a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételére kellene sokkal nagyobb összegeket fordítania.

„Már évtizedek óta készít részletes ajánlásokat a Levegő Munkacsoport arra, hogy miként lehet olyan gazdaságpolitikát megvalósítani, amely egyszerre javít a környezet állapotán, növeli a nemzetgazdaság versenyképességét, valamint csökkenti a szegénységet, azonban ezek a mindenkori kormányoknál többnyire süket fülekre találtak. Reméljük, hogy a növekvő bizonyítékok hatására mielőbb változás következik be a gazdaságpolitikában” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A tanulmányt az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat készítette (amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) az EU Horizont Kutatási Programja keretében készített, „Az éghajlatváltozással kapcsolatos költségek értékelésének közös tervezése” modell felhasználásával.

Photo by Li-An Lim on Unsplash