Magyarországon a környezetvédelemben közel 1800 civil szervezet működik, és ezek közül sok kapcsolódik helyi klímavédelmi kezdeményezésekhez, közösségi programokhoz vagy szemléletformáló projektekhez. Az Európai éghajlati paktum egyik szerepe éppen az, hogy láthatóvá tegye ezeket a kezdeményezéseket és erősítse az együttműködést.

Az Európai Éghajlati Paktum az Európai Bizottság kezdeményezésére jött létre, amelynek célja, hogy a klímavédelmet közelebb hozza az emberekhez, és támogassa a helyi közösségek cselekvését. A Paktumhoz Európa-szerte több ezer nagykövet, civil szervezet, önkormányzat és intézmény csatlakozott. Magyarországon jelenleg 47 nagykövet és 5 partnerszervezet vesz részt aktívan a kezdeményezésben. A konferencián olyan témák kerültek előtérbe, mint a klímaváltozás egészségügyi hatásai és a hőségnapok kezelése, a tudatos energiafelhasználás lehetőségei a háztartásokban, a környezeti nevelés szerepe a fiatalok bevonásában, a közösségi alapú erdősítés és fásítás, valamint a települési szintű klímavédelmi kezdeményezések tapasztalatai.

Kiemelt figyelmet kapott a klímapolitika jövője is. Előadásában Lajtmann Csaba, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke, a Reflex Környezetvédő Egyesület programvezetője és az Európai Éghajlati Paktum nagykövete arról beszélt, hogy a civil szervezetek és szakmai közösségek hogyan kapcsolódhatnak be egy új magyar klímatörvény előkészítésébe.

A klímatörvény kérdése ugyanis az elmúlt időszakban különösen aktuálissá vált, miután az Alkotmánybíróság új szabályozás kidolgozását írta elő a magyar klímapolitikai célok pontosítása érdekében. „A klímavédelem akkor működik jól, ha a helyi közösségek, az önkormányzatok és a civil szervezetek is aktív szereplői a folyamatnak. Egy új klímatörvénynek ezt a közösségi tapasztalatot is be kell építenie.” – mondta Lajtmann Csaba. A témát különösen aktuálissá teszi, hogy több mint 180 szervezet és több tucat szakértő közös munkájaként elkészült a javasolt tervezet, melyet március 30-ig lehet véleményezni. A cél, hogy a javaslat minél megalapozottabb, átgondoltabb és megvalósíthatóbb legyen.

Az Európai Éghajlati Paktum célja, hogy összekapcsolja azokat az embereket és szervezeteket, akik saját közösségeikben szeretnének tenni a klímavédelemért. A budapesti találkozó is azt mutatta meg, hogy a helyi kezdeményezések és közösségi együttműködések kulcsszerepet játszanak a fenntartható jövő alakításában.

A Népligeti Kiáltvány álláspontja szerint Magyarország ökológiai alapállapota nem kezelhető többé ágazati kérdésként: a természetpolitika önálló, elsőbbséget élvező nemzetstratégiai terület kell legyen, amely megelőzi és meghatározza a gazdaságpolitikai döntéseket.

A kiáltvány 10 pontban fogalmaz meg konkrét javaslatokat a következő kormány számára – pártállástól függetlenül.

A legfontosabb vállalások és követelések:

• Önálló, védett zöld infrastruktúra-fejezet a költségvetésben
• Kötelező, nyilvános ökológiai mérleg minden nagyberuházás előtt
• Valós méréseken alapuló környezetterhelési illeték az építőipari és természetkárosító fejlesztések esetében
• A befolyt források helyi, önkormányzati és civil együttműködésben történő zöld infrastruktúra-fejlesztésre fordítása
• Az erdők klímainfrastruktúraként való kezelése, független ökológiai audit az állami erdőgazdaságok működésében
• Nemzeti talaj- és vízmegtartó program indítása
• Kötelező városi fa- és árnyékolási minimumszabályok
• A civil szervezetek intézményesített partneri bevonása
• Minden nyolcadikos és érettségiző diák után egy fa elültetése és gondozása az adott településen

A 10 millió Fa Alapítvány által meghirdetett kezdeményezéshez idén közel 150 szervezet csatlakozott saját faültetési projekttel, és országszerte 200 helyszínen valósultak meg ültetések. A szervezet 19 millió forintos pályázati keretet biztosított, amelynek 24 nyertese külön projektet indított el a naphoz kapcsolódva.

A csatlakozó szervezetek közül a legtöbb ültetést a Krisna Völgy ajánlotta fel 55 000 egyedből álló erdőtelepítéssel.

Geszti Péter, Pokorny Lia, Soma Mamgésa és még sokan mások – sztárok a jó ügy mögött

Az ügyhöz a tavalyihoz hasonlóan hírességek is csatlakoztak, Pokorny Lia és Geszti Péter a 10 millió Fa régi nagykövetei továbbá Litkai Gergely, Soma Mamgésa, Tallós Andrea, Tallós Rita, Gauder Áron, Mehringer Marci, Kemény Zsófi, Elek Feri, Hevesi László.

40 ezer csemetét gondoznak a Nemzeti Faültetés Napjához csatlakozók

Az akcióhoz kapcsolódik 40 000 erdészeti facsemete kiosztása is a következő napokban, az ország 40 pontján. A résztvevők vállalják, hogy az elültetett fákat legalább három éven keresztül gondozzák. A civil összefogást több mint 30 faiskola és csemetekert is támogatta, egy országos kertészeti áruházlánc pedig 30 százalékos kedvezményt biztosított a facsemetékre és az ültetéshez szükséges eszközökre az akció hetében.

Uniós erdősítés is helyet kapott a projektben

A szervezet saját projektjei közül a legnagyobb Zalában, Pölöskefőn valósult meg, ahol hat hektáron, 15 fafajból álló keménylombos tölgyest telepítettek. Emellett Tápióbicskén erdőrestaurációs ültetésre is sor került, amely az EU-s támogatású CLIMANATRES Danube Interreg projekt részeként valósult meg. Az ültetés során a projektben kidolgozott, tudományosan megalapozott élőhely-helyreállítási módszertant alkalmazták, amely a természetes erdőszerkezet és a klímaadaptív fafaj-összetétel kialakítását helyezi előtérbe. A programban való részvétel a 10 millió Fa Alapítvány számára is új kihívás és lehetőség, hiszen átlépve Magyarország határait, öt ország résztvevőivel dolgozhattak együtt zöldebb, természetesebb élőhelyek kialakításáért!

A nyitóeseményt a Főkert gondozásában lévő Népligetben, faültetéssel egybekötött, változatos programokkal színesített családi nap keretében tartották meg. A rendezvényen Bojár Iván András, az Európai Éghajlati Paktum partnerszervezetének, a 10 millió Fa Alapítványnak a vezetője hangsúlyozta: „Azért csináljuk ezt, mert nem várhatunk arra, hogy valaki más oldja meg helyettünk a klímaválságot. A faültetés számunkra nem kampány, hanem szemléletváltás. Minden elültetett fa annak a jele, hogy felelősséget vállalunk a környezetünkért, és közösségben gondolkodunk a jövőről. Ha sokan tesszük meg ezt az egyszerű lépést, az már valódi változást jelent.”

Több díjat is kapott a 10 millió Fa munkája elismeréseként

A 10 millió Fa az elmúlt évben több rangos elismerésben részesült, köztük az Év Önkéntes Programja díjban, ami tovább erősítette a kezdeményezés társadalmi támogatottságát.

A Nemzeti Faültetés Napja 2026 ismét bebizonyította, hogy a közösségi klímacselekvés kézzelfogható eredményeket hozhat, ha a civil szervezetek, intézmények, vállalkozások és magánszemélyek együttműködnek. A kezdeményezés szorosan kapcsolódik az Európai Éghajlati Paktum küldetéséhez is, amely azt tűzte ki célul, hogy a klímavédelem a mindennapi döntések és közösségi cselekvések szintjén is megjelenjen. A Nemzeti Faültetés Napja ennek a szemléletnek kézzelfogható példája: helyi közösségek bevonásával, konkrét tetteken keresztül erősíti a társadalmi felelősségvállalást és az alkalmazkodóképességet a klímaváltozás kihívásaival szemben.

A Valentin-napi vacsora és ajándék is lehet fenntartható – hívja fel a figyelmet az Európai Éghajlati Paktum új partnerszervezete, a Felelős Gasztrohős Alapítvány. A fenntartható étkezési kultúra megteremtéséért dolgozó kezdeményezés szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy a hagyományos Valentin-napi ajándékok és ételek – a virágcsokrok, csokoládék, dekoratív apróságok és egyéb, rövid élettartamú termékek – már önmagukban is problémát jelentenek. Az ezek előállításához szükséges, gyakran importált alapanyagok, hosszú szállítási láncok és intenzív hűtési rendszerek mellett az is ellenük szól, hogy ezek a termékek többnyire az eldobható kategóriába esnek, fogyasztás után szinte azonnal a hulladéklerakókban vagy égetőkben végzik, tovább növelve az károsanyag-kibocsátást. Csupán az Egyesült Királyságban 4200 tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, és az éttermek élelmiszer-hulladék-termelése is 35%-kal nő Valentin-nap hetében.

Az Európai Éghajlati Paktum egyik fő célja, hogy felhívja az egyéni cselekvések fontosságára a figyelmet. A különböző ünnepek kifejezetten olyan alkalmak, amikor érdemes élni ennek lehetőségével. A hagyományos, nagy környezeti lábnyommal járó ajándékok helyett számos olyan alternatív megoldás létezik, amelyek nemcsak személyesebbek, de hosszú távon is hasznosak.

A messze termesztett, sok vegyszerrel kezelt és februárban még nem szezonális virágcsokrok helyett például cserepes, helyi termelésű virágokat vagy fűszernövényeket ajándékozhatunk. Az ipari, nagyüzemi és gyakran etikailag megkérdőjelezhető módon és erdőirtás árán készülő csokoládé helyett hazai kézműves, fair trade vagy bio finomságokat is vásárolhatunk, készíthetünk. Így az ízélmény mellett biztosak lehetünk abban, hogy etikus és felelős módon készült terméket adunk ajándékba.

Az egyszerhasználatos dísztárgyak és apróságok helyett a közös élményekre figyeljünk. Közösen főzhetünk, alkothatunk saját készítésű ajándékot egy workshopon, elmehetünk együtt egy városi sétára. A Valentin-nap elmaradhatatlan része a bor vagy pezsgő – ezek kiválasztása során is érdemes a helyi, biodinamikus vagy biominősített italokat előnyben részesíteni.

Milyen étel kerüljön az asztalra? A vacsoránk környezetterhelésének 70%-át az adja, hogy van-e hús az ételekben – a hagyományos, ipari körülmények között nevelt marhahús nagy ökológiai lábnyommal bír és az állattenyésztés adja a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 14%-át – ezért sokat tehetünk a bolygóért, ha steak, osztriga vagy más tengeri herkentyűk helyett helyi, szezonális alapanyagokból álló, növényi alapú ételeket készítünk szerettünknek. Ráadásul a környezetünk mellett ezzel a szeretett személy és saját egészségünkkel is törődünk.

„Étkezésünk adja személyes ökológiai lábnyomunk körülbelül egyharmadát. Nincs ez másképp ünnepek alkalmával sem. Épp ezért hívjuk fel a figyelmet évek óta arra, hogy érdemes a Valentin-napot is minél fenntarthatóbban ünnepelni. Helyi, szezonális, jórészt növényi alapú hozzávalókból összeállított menüvel, egyszer használatos, tárgyi ajándék helyett élménnyel, együtt töltött idővel” – nyilatkozta Lehel Zsuzsanna, a Felelős Gasztrohős vezetője.

A Felelős Gasztrohős szakértői szerint a legjobb ajándékok azok, amelyek hosszú távon örömet okoznak és valóban hasznosak – ez önmagában hozzájárul ahhoz, hogy fenntarthatóbb legyen a Valentin-napi vallomás.

Photo by Sven Brandsma on Unsplash

A paktum egy olyan fórum, amelynek keretében az európai polgárok, szervezetek, vállalatok, közösségek és települések együttműködnek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében. Három pilléren alapszik: információmegosztás, javaslatok és tervek kidolgozása, megvalósítása, valamint az aktív résztvevők összekötése. Több mint 600 várost és 879 egyéni szereplőt, úgynevezett nagykövetet tömörít, akik konkrét cselekvésekkel tesznek az éghajlatváltozás ellen. Azonban nem csak ők azok, akik hozzájárulhatnak a cél megvalósulásához; bárkinek lehetősége van arra, hogy tegyen érte, ezért szervez a paktum évente különböző akciókat.

Idén Európát felölelő fotópályázatot indítottak, amelynek középpontjában a klímavédelemmel kapcsolatos egyéni cselekvések megörökítése és bemutatása áll. A versenyen minden európai felnőtt állampolgár részt vehet, három kategóriában – otthon, közösség és város – várják a képeket és a hozzájuk kapcsolódó szövegeket június 28-ig.

A versenyben tíz győztest hirdetnek: kategóriánként három-három, valamint egy közönségdíjat is ki fognak osztani.

A beküldési határidő 2024. június 28., a győzteseket egy szakértőkből álló zsűri választja ki. További információ: https://climate-pact.europa.eu/get-involved/capture-your-climate-action-enter-our-photo-competition_en

A paktum részeként indította útjára az Európai Bizottság a „Peer Parliament” névre hallgató kezdeményezést, mely február végéig várja a kitöltéseket.

A Peer Parliament egy innovatív, demokratikus eszköz a polgárok részvételéhez az éghajlati párbeszédben. Arra biztatja a polgárokat, hogy a barátokkal, családtagokkal, kollégákkal és szomszédokkal kötetlen (online vagy offline) környezetben beszélgetve megvitassák, hogyan válhat Európa klímasemlegessé. A Peer Parliament lefolytatásához az alábbi 3 fő téma közül választhatnak az érdeklődők:

• Hogyan közlekedjünk és utazzunk?
• Hogyan tegyük az energiát zölddé és méltányossá?
• Étkezési és fogyasztási szokásaink

Ahhoz, hogy egy Peer Parliament megvalósuljon, szükség van egy szervezőre, aki összehívja az általa kiválasztott embereket (5-10 fő) egy beszélgetésre. Ez lehet egy kellemes vacsora az otthon melegében, teázás a kedvenc kávézóban, vagy akár egy online videóhívás is. A szervezőnek, vagyis a „hosztnak” szükséges regisztrálnia ezen a felületen. A zökkenőmentes megvalósítást pedig egy útmutató biztosítja. Emellett minden témához 1-1 tananyag társul, amely háttértudást ad a résztvevők számára. Ezek a támogató anyagok ezen a linken érhetők el, a Peer Parliament brossúrájával együtt.

Minden téma, azaz minden beszélgetés két fő kérdésre összpontosít. Ezekre vonatkozóan az egyes csoportok megvitatják a lehetséges megoldásokat, és a megbeszélések után szavaznak a preferált lehetőségekről. A szavazás eredményét a szervező töltheti fel ezen az oldalon, egy rövid kérdőív kitöltése által.

Mi történik az eredményekkel?

Február végén az előbb említett honlapra feltöltött szavazatok és vélemények összegyűjtésre és összesítésre kerülnek az összes európai Peer Parliament eredményével. Az éghajlati paktum Titkársága ezután jelentést készít az eredményekről, és benyújtja azt az Európai Bizottságnak, majd megvitatja azt a politikai döntéshozókkal és az érdekelt felekkel. Az eredmények továbbá beépülnek az Európa jövőjéről szóló konferenciába.

Ebben a videóban Frans Timmermans biztat mindenkit a Peer Parliament kezdeményezésben való részvételre:

A kezdeményezéssel kapcsolatos kérdéseket a hu@euclimatepact.eu emailcímre küldhetők el.

Mit tehetek önálló polgárként az éghajlatváltozás ellen? Mennyit számít az én környezettudatos hozzáállásom?

Ezeken a kérdéseken már valószínűleg mindenki gondolkodott. A válaszokat többek között egy uniós program adhatja meg: ha csatlakozunk az európai éghajlati paktum kezdeményezéséhez, akkor a „Count us in!” felületén keresztül konkrét vállalásokat tehetünk, amelyeknek köszönhetően nyomon követhetjük, milyen hatással vagyunk a bolygó egészségére, miközben a világ egyik legnagyobb környezettudatos kezdeményezésnek részévé válunk. A kezdeményezésben olyan hírességek is részt vesznek, mint Nico Rosberg, korábbi Forma-1-es világbajnok autóversenyző vagy Dia Mirza, közel ötmillió Instagram követővel rendelkező indiai sztármodell.

Kerekasztal beszélgetés az Európa Pontban – fókuszban a fenntartható közlekedés

A kezdeményezés az ún. európai éghajlati paktum égisze alatt valósul meg, amelyet az egyén és a közösségek környezettudatos tevékenységének ösztönzése céljából hívott életre az Európai Bizottság. A paktummal kapcsolatban kaphatnak inspirációt, tájékoztatást és útmutatást az érdeklődők az Európa Pontban tartott kerekasztal-beszélgetésen. A beszélgetés fókusztémája a zöld közlekedés lesz.

Az esemény programja:

Tomaj Zsófia, fenntartható fejlődési szakértő moderátor mellett Kerényi László Sándor, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) stratégiai tervezés igazgatója, Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke, Buday Bence, a SHARE NOW ügyvezető igazgatója, valamint Csapó Balázs, a Servo Movement Kft. alapítója osztja meg gondolatait a fenntartható mobilitásról. Körüljárják, mennyire megfizethetők és elérhetők mindenki számára a különböző fenntartható opciók a piacon. A rendezvényt a helyszínen és online is követhetik érdeklődők.

További információ és regisztráció ezen a linken.

A zöld közlekedés már nem a jövő, hanem a jelenünk. Sokszor nem is gondolunk rá, milyen aprónak tűnő, mégis jelentős lépéseket tehetünk a fenntarthatóság érdekében. Például, ha az egyik nap úgy döntünk, hogy nem a dugóban araszolunk kocsival, hanem például vonatozunk, máris zöld módon közlekedtünk. Az egyéni kis lépések összeadódva nagy mértékben hozzájárulnak bolygónk egészségéhez.

Hogy lehet csatlakozni?

Európa-szerte már számos polgár, vállalat és szervezet kötelezte el magát a paktum mellett. Amennyiben te is kész vagy vállalást tenni a zöldebb jövő érdekében, látogass el a „Count us in!” oldalára és tedd meg az első fogadalmad!

Fotó: Andrew Coelho / Unsplash