A Sanofi-ügy

A down raid egy előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálat, amelynek célja, hogy a hatóság a lehető leggyorsabban és torzításmentesen gyűjtsön be bizonyítékokat egy feltételezett versenyjogi szabálysértés kapcsán. A jelen esetben az európai versenyhivatal arra kívánt a Sanofinál bizonyítékot találni, hogy a gyógyszergyártó óriás piaci erőfölényével visszaélve próbálta versenytársai szezonális influenza elleni oltását lejáratni.

A versenyellenes lejáratás az erőfölénnyel való visszaélés egyik különleges formája. Ennek segítségével az erőfölényben lévő vállalkozás félrevezető vagy alaptalan állításokkal indokolatlanul negatív színben tünteti fel versenytársát, annak termékét vagy szolgáltatását. A cél tehát a saját kínálat, piaci pozíció megerősítése a rivális gyengítése révén.

Az eljárás előzményei

„Sem a gyógyszeripar kifejezett hatósági vizsgálata, sem pedig a lejárató kampányok célzott elemzése nem tekinthető újdonságnak az európai versenyhivatalok gyakorlatában. A versenyhivatalok értelmezésében a gyógyszeripar egy különlegesen érzékeny terület, hiszen a verseny tisztasága tudja csak biztosítani a gyógyszerek minél szélesebb körű elérhetőségét és megfizethetőbb árát” – emeli ki Fodor Eszter, a Jalsovszky szenior ügyvédje. A 2018 és 2022 közötti időszakban az európai versenyhatóságok összesen 26 antitröszt határozatot hoztak gyógyszeripari ügyekben, amelynek eredménye több, mint 780 millió euró összegű bírság, és számtalan kötelező vállalás lett.

Már korábban is szabott ki bírságot az európai versenyhivatal versenyellenes lejáratás miatt. Így a Bizottság 2024. októberében 462,6 millió eurós szankciót alkalmazott a TEVA-val szemben. Az indoklás szerint a TEVA olyan aktív, lejárató kampányt folytatott saját készítményének generikus versenytársa, a Synthon GA ellen, amelyben objektíven félrevezető információkat terjesztett szisztematikusan a versenytársi termék alapvető jellemzőiről, megkérdőjelezve annak biztonságát, hatékonyságát és a TEVA készítményeivel való terápiás egyenértékűségét. Egy másik ügyben a Bizottság a VIFOR Pharma azon magatartását vizsgálta, amelyben félrevezető információkat terjesztett a Monofer gyógykészítmény biztonságosságáról.

És hol jár a magyar versenyjogi gyakorlat?

„Hasonlóan az Európai Bizottsághoz, a GVH is láthatóan aktív a gyógyszeripar és az étrendkiegészítők piacán” – jelzi a Jalsovszky szakértője. Az utóbbi években számos versenyfelügyeleti eljárás indult piacfelosztás, árrögzítés, megtévesztő egészségügyi és gyógyhatás-állítások kommunikálása vagy tisztességtelen kereskedői gyakorlat miatt. 2017-ben a GVH például a SANDOZ Hungária Kereskedelmi Kft.-t bírságolta meg összesen 105 millió Ft-ra megtévesztő gyógyhatásra utaló reklám miatt, 2021-ben eljárást indított a legnagyobb hazai gyógyszernagykereskedők és az együttműködő patikák közötti feltételezett versenykorlátozó megállapodások ügyében, most szeptemberben pedig három vizsgálat is indult élelmiszerekkel és étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kommunikációk jogszerűsége kapcsán. Ez a hatósági lendület várhatóan nem csökken a jövőben sem.

Mi a Sanofi-ügy üzenete?

Bár a down raid nem eredményez feltétlenül egy elmarasztaló határozatot, de – az eljárás önmagában elrettentő hatása mellett – mutatja, hogy az adott ügyben a versenyhatóságnak már alapos gyanúja áll fenn egy lehetséges jogsértésre vonatkozóan. A mostani rajtaütés és a korábbi évek versenyhatósági határozatai figyelmeztetnek arra, hogy a gyógyszeriparban a versenyjogi megfelelés nem pusztán formális követelmény, hanem a vállalati kockázatkezelés egyik kulcseleme. Azaz: az erőfölényben lévő vállalkozásoknak nem csak a szerződéseiket kell fokozott figyelemmel megfogalmazniuk, hanem a külső kommunikációjuk kialakításakor is megfontoltan kell eljárniuk.

„Függetlenül attól, hogy egy vállalkozás gazdasági erőfölényben van-e vagy sem, elengedhetetlen számára egy jól meghatározott és hatékony versenyjogi megfelelési rendszer kialakítása. Ez nem csupán a mindennapi üzleti tevékenységet szabályozhatja, hanem felkészítheti a szervezetet az esetleges hatósági vizsgálatok és beavatkozások kezelésére is” – zárja a Jalsovszky szakértője.

A látogatók felfedezhetik, hogyan működik az EU, és hogyan érintik őket a Parlament, a Bizottság és a Tanács által hozott döntések. Személyes történeteken keresztül ismerhetik meg, hogy az uniós szakpolitikák hogyan hatnak mindennapjainkra.

Az Európa-élményközpont interaktív állomásai és eszközei:

• Az Immerzív mozi különleges, egyedülálló moziélményt kínál. A rövidfilmek segítségével kalandozhatunk Európában, az uniós intézmények világában és felfedezhetjük, hogy együtt miként kezelhetjük jobban az Európa előtt álló kihívásokat.
• Szerepjáték: egy európai parlamenti képviselő szerepébe bújva közvetlenül is megtapasztalhatják, hogyan születnek az Európai Unió jogszabályai. A Szerepjáték 14-18+ éves diákcsoportok számára tervezett, 2 órás interaktív foglalkozás, amelyhez időpontfoglalás szükséges.
• Egyesülve a sokféleségben: egy határok nélküli térkép, melyen bebarangolhatják Európát és láthatjuk, mit értünk el ezidáig, és milyen kihívásokkal nézünk szembe!
• Az intézményi háromszög: megismerhetik, hogyan működik együtt az Európai Unió három fő intézménye, és hogyan tudnak az állampolgárok is részt venni a döntéshozatali folyamatban.
• Országom és az EU: Milyen hatással van az uniós tagság Magyarországra? Hogyan vesz részt Magyarország az Európai Unió különböző projektjeiben?
• Európa a mindennapokban: európai polgárok által elmesélt személyes történetek gyűjteménye, amellyel felfedezhetik, hogy az Európai Unió hogyan hat mindennapi életünkre!
• Európai parlamenti képviselők és európai biztosok: személyes videókon keresztül ismerhetjük meg választott európai képviselőinket és az uniós biztosokat.
• Különleges fotófülke

Az Európa-élményközpont a hét minden napján nyitva van; akadálymentes, látogatása ingyenes, tartalma az Unió minden hivatalos nyelvén elérhető.

Cím: 1052 Budapest, Szervita tér 8 (a Deák tér metróállomás közelségében. Parkolásra nincs lehetőség!)

Nyitvatartás: Hétköznap 10.00–19:00, hétvégén és ünnepnapokon 10.00–17:00

A bizottsági elnök úgy fogalmazott: az európai védelmi kiadások „ugrásszerű, tetemes” növelésére van szükség. Ursula von der Leyen szerint közös, európai szintű álláspontra kell jutni például olyan területeken, mint az élenjáró technológiájú légvédelmi pajzs kialakítása. Hozzátette: az EU-tagállamoknak mindehhez szélesebb költségvetési mozgástérre lesz szükségük.

Az Európai Bizottság vezetője szerint az uniós országok mindegyike megértette, hogy az alulfinanszírozottság hosszú időszaka után most mindennél fontosabb feladat az európai védelmi kiadások emelése, mégpedig hosszú időre, mert az Európai Unió biztonságáról van szó. „Abban a geostratégiai környezetben, amelyben élünk, mindig a legrosszabb eshetőségekre kell felkészülnünk” – – fogalmazott Ursula von der Leyen.

Kijelentette: azt az üzenetet kívánja továbbítani az Egyesült Államoknak, hogy Európa vele együtt készen áll a demokrácia védelmére, és annak a jogállamisági alapelvnek a megvédésére is, amely szerint nem lehet szomszédos országokat katonailag lerohanni és nem lehet erővel átrajzolni a határokat. A vasárnapi londoni csúcstalálkozó után Mark Rutte, a NATO főtitkára azt emelte ki sajtónyilatkozatában, hogy az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás. „Még nincs ilyen megállapodás, de fel kell készülnünk arra a pillanatra”, amikor az egyezség megszületik – fogalmazott Rutte.

Az atlanti szövetség főtitkára elmondta: a londoni rendezvényen több jelenlévő ország részéről konkrét bejelentések hangzottak el védelmi kiadásaik növeléséről. Hozzátette: erről nem akar részletekbe bocsátkozni, mert majd az érintett országok bejelentik e terveiket. Mark Rutte szerint ugyanakkor az ukrajnai békemegállapodás tartósságához szükség lesz európai békefenntartókra is.

Keir Starmer brit miniszterelnök már a vasárnapi londoni csúcstalálkozó előtt közölte, hogy Nagy-Britannia kész békefenntartó alakulatokat vezényelni Ukrajnába, ha erre szükség lesz.

Forrás: MTI

A közvélemény-kutatás – amelyet október 7. és 15. között, az euróövezet 20 országából, több mint 18 600 ember bevonásával végeztek – emellett azt mutatta, hogy a válaszadók nagy része támogatja a Next Generation EU helyreállítási tervet. A megkérdezettek 68 százaléka jó ötletnek tartana ilyen jellegű, az EU összes tagállamát támogató programot azzal a feltétellel, hogy ezzel összhangban „zöld” és digitális reformokat, illetve társadalmi beruházásokat is bevezetnek.

A felmérés során más kérdésekben is kikérték a válaszadók véleményét. A többi között a pénzérmék és bankjegyek ügyében; a válaszadók 61 százaléka részesítette előnyben az egy centes és a két centes pénzérmék kivonását a forgalomból.

Az Eurobarométer egy másik, november 29-én közzétett felméréséből az derül ki, hogy soha nem volt ilyen magas az euró támogatottsága: míg az euróövezetben 81 százalékot ért el ez az arány, az EU teljes területén 74 százalékot mértek.

A felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára. Az ukrajnai háborúval kapocslatban tízből csaknem kilenc európai (87 százalék) ért egyet azzal, hogy az EU-nak fenn kell tartania a humanitárius segítségnyújtását a háború által érintett lakosság számára.

A megkérdezettek 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciókat. 68 százalék azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának. Tízből hat megkérdezett helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, és 58 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések vásárlását és szállítását Ukrajnának.

Az európaiak szerint az uniós fellépéseknek a biztonság és a védelem (33 százalék) területére kell összpontosítania, amit a migráció (29 százalék), a gazdasági helyzet (28 százalék), az éghajlat és a környezetvédelem (28 százalék), valamint az egészségügy (27 százalék) követ. A válaszadók 44 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-nak rövid távon a béke és a stabilitás, majd pedig az élelmiszer-, egészségügyi és ipari ellátás biztosítására, valamint migráció kezelésére kell összpontosítania.

A tiszta energiával kapcsolatban a megkérdezettek úgy vélik, hogy az EU-nak először a megújuló energiát (38 százalék) kell előnyben részesítenie, amit a fenntartható mezőgazdaságba (31 százalék), az energiainfrastruktúrába és a tiszta technológiába irányuló beruházások (28 százalék) követnek.

Tízből csaknem hét válaszadó (69 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-nak „elegendő hatalma és eszköze” van ahhoz, hogy megvédje Európa gazdasági érdekeit. Hasonlóképpen 69 százalék ért egyet azzal, hogy az Európai Unió a „stabilitás helye a zavaros világban„.

A megkérdezettek legtöbbje pozitívan tekint az uniós bővítésre. Albánia esetében a válaszadók 81 százaléka, Montenegró esetében 75 százaléka, Koszovó esetében 70 százaléka, Georgia esetében 58 százaléka, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina esetében egyaránt 56 százaléka, Moldova esetében 52 százaléka, Törökország esetében 42 százaléka, valamint Szerbia esetében 38 százaléka vélekedik pozitívan.

Az Eurobarométer felmérés azt mutatja továbbá, hogy az európaiak által az EU-ba vetett bizalom szintje 2007 óta a legmagasabb. A válaszadók európai szinten 51 százalékban, a magyar válaszadók 50 százalékban vélekedtek így.

A felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak a korábbinál nagyobb arányban (61 százalék) optimisták az EU jövőjét illetően, a magyar válaszadók 51 százaléka érzi így. A megkérdezettek többsége támogatja, hogy az EU erősebb és függetlenebb legyen, különösen a jelenlegi globális kihívások közepette. Az európaiak összessége szerint az uniónak középtávon leginkább a biztonság és a védelem területén kell fellépnie, míg a magyar válaszadók legfontosabb prioritása az élelmiszer-, egészségügyi és ipari ellátás biztosítása az EU-ban – írták.

Forrás: MTI

Az egész EU-ra kiterjedő kampány célja, hogy a jogállamiság elvont fogalmát közelebb hozza az uniós állampolgárokhoz, és rávilágítson annak mindennapi életükre gyakorolt kézzelfogható hatására. A kampány a jogállamiságot meghatározó hat alapelvre összpontosít: a törvény előtti egyenlőség, a jogbiztonság, az önkényesség tilalma, a bírói függetlenség, a törvényesség és a hatalmi ágak szétválasztása.

A kommunikációs kampányt azért indította az Európai Bizottság, mert bár a polgárok az egész EU-ban nagyra értékelik a jogállamiságot, jobb tájékoztatást szeretnének kapni arról, hogy mit is jelent ez a fogalom a gyakorlatban.

Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos a következőt mondta: „A jogállamiságot gyakran távoli, magasztos fogalomnak tekintik, amit sokak számára nehéz felfogni. Miközben ez határozza meg, hogy kik vagyunk és mi köt össze minket, európaiakat, hajlamosak vagyunk csak akkor gondolni a jogállamiságra, amikor valami rosszul sül el. A kampány célja, hogy mindenki megértse, mit jelent a jogállamiság, mennyire számítunk rá a mindennapokban, és miért fontos a méltánytalanságok és igazságtalanságok megelőzése. Christoph Niemann a sport világa által inspirált csodálatos animációi lehetővé teszik, hogy mindenki megismerje a jogállamiság alapelveit.”

Az animációk koncepciója

Annak érdekében, hogy a hat alapelvet jobban értelmezhetővé tegye, Christoph Niemann német művész és illusztrátor, akinek munkái rendszeresen szerepelnek a The New Yorker, a National Geographic és a The New York Times címlapján, hat egyszerű, de erőteljes animációs videót készített, hogy a történetmesélésen keresztül és a sportot metaforaként használva tájékoztassa a polgárokat a jogállamiságról.

„A jogállamiságot úgy akartam szemléltetni, hogy összehasonlítom valamivel, amit a mindennapi életből ismerünk: a sportok szabályaival. Focizni, a versenypályán versenyezni vagy biliárdozni – mindez csak akkor lehetséges, ha megállapodunk a következetes és tisztességes szabályokról és korlátokról. Az animációimban játékosan elképzeltem, mi történne, ha elvennénk a szabályokat. Meg akartam mutatni, hogy a jogállamiság védelme olyan igazságos és kiszámítható kereteket teremt, amelyben a társadalom virágozhat” – mondta Niemann.

Az animációs sorozat négy héten át lesz látható a közösségi médiában mind a 27 európai uniós tagállamban.

Az Innovációs Alap a világ egyik legnagyobb finanszírozási programja, amely innovatív, alacsony vagy zéró szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését és megvalósítását segíti elő. A 2020-ban indított kezdeményezésben már több mint hat milliárd euró támogatást osztottak szét az Európai Gazdasági Térségben. A következő, 2024. novembere és 2025. márciusa között tartó pályázati időszak során 60%-os beruházási költség (CAPEX) támogatásra és tíz évig tartó üzemeltetési és fenntartási költség (OPEX) finanszírozásra lehet pályázni.

„Hatalmas lehetőséget kapnak az uniós, így a hazai vállalkozások is, hiszen a nyerteseknek közvetlen forrást biztosít az Alap a központi EU-költségvetésből. A pályázati időszak alatt végig elérhető a támogatás és nincs iparági korlátozás. A több milliárd eurós keret kiosztása szigorúan pénzügyi és technikai alapokon zajlik. A sikeres jelentkezéshez azonban az érdeklődő cégeknek ajánlott már most elkezdeni a felkészülést, hiszen egy komplex folyamatról van szó, amiben sokat segíthet, ha tapasztalt külső szakértőket is bevonnak” – mondta Kocsis Zsolt, az EY adópartnere.

Bármely uniós vállalkozás jelentkezhet az Alap pályázati forrásaiért, amelynek célja elsősorban a karbonsemlegességre, a megújuló energiákra, az energetikai hulladék-újrahasznosítására, a tiszta gyártásra és a hidrogéntechnológiára összpontosít.

Az Európai Unió versenyképessége szempontjából kulcskérdés a zöld átmenet felgyorsítása, hogy lépést tudjon tartani Kínával és az Egyesült Államokkal. A teljesítményösztönzésre korábban bevezetett ideiglenes válságkezelési és átállási keret (TCTF) adott lehetőséget arra, hogy a tagállamok saját költségvetésükből biztosítsanak forrásokat a zöld átállást segítő iparág számára. „Az európai térségre jellemző, nehéz gazdasági helyzet és az abból fakadó költségvetési megszorítások veszélybe sodorják a fenntarthatóságot célzó fejlesztéseket. Az Innovációs Alap azonban közvetlen EU-s forrást jelent a cégek számára. Ez amellett, hogy új lendületet adhat a zöld-átállásnak Európa-szerte, lehetőség a hazai vállalatoknak, hogy forrást szerezzenek olyan innovatív fejlesztéseikhez, ami a hosszú távú, fenntartható növekedésüket segíti elő” – tette hozzá Kocsis Zsolt.

Photo by Tyler Casey on Unsplash

Az EU nemzetközi kereskedelmi megállapodásainak köszönhetően majdnem négyszeresére nőtt az EU-n kívüli piacok felé irányuló kereskedelem. A magyar bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresére nőtt, az egy főre jutó GDP az EU átlagának 63%-áról 77%-ára emelkedett, az autóiparban és az elektronikai szektorban pedig hazánk globálisan is jelentős szereplővé lépett elő.

Ezt segítette, hogy uniós források felhasználásával megháromszorozódott a magyar autópályák hossza, korszerűbbé vált az ország vasúti infrastruktúrája, ami megerősítette Magyarország logisztikai kulcsszerepét Közép-Európában. 2014 és 2020 között például több mint 670 kilométernyi útvonal épült vagy újult meg európai uniós támogatásokkal.

2004 és 2022 között összességében több mint 82,5 milliárd euró érkezett Magyarországra. A kohéziós források a teljes magyar lakosság. a közös agrárpolitika (KAP) keretében érkező támogatások pedig a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés javát szolgálták. A kohéziós politika forrásai a magyarországi energiainfrastruktúra jelentős fejlesztését tették lehetővé. Ennek kiváló példája Európa legnagyobb geotermikus fűtési rendszere Szegeden, amely több mint 28 000 háztartást és több mint 400 középületet lát el megfizethető energiával. A közös agrárpolitika révén a jövedelemtámogatáson túl az EU 2004 óta karol fel konkrét vidéki projekteket Magyarországon. A különleges magyar élelmiszerek védelmét szolgálja, hogy jelenleg 87 ilyen termék szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termékek uniós jegyzékében.  Az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2004 és 2023 között 14%-ról 93%-ra emelkedett.

Az Európai Bizottság most egyéni történeteken keresztül mutatja be ezeket a változásokat. A kampányból megismerhető például Katalin, akinek vállalkozása az egységes piacnak köszönhetően világcégek beszállítójává vált; Panni, aki egy uniós támogatású program révén jelentős támogatást kap tanulmányaihoz és ahhoz, hogy felzárkózhasson jobb körülmények között élő kortársaihoz; valamint Péter, aki spanyol üzleti partnerével közösen megismertette Európát a magyar mangalicával. Az egyéni történeteket az érdeklődők a kampány weboldalán is megismerhetik majd, valamint az Európai Bizottság különböző közösségimédia-csatornáin, de országszerte óriásplakátokon is találkozhatnak velük. A kampányt tévé- és rádióhirdetések is kiegészítik.

A kampány bemutatja például Katalint, akinek vállalkozása az egységes piacnak köszönhetően világcégek beszállítójává vált, Pannit, aki egy uniós támogatású program révén jelentős támogatást kap tanulmányaihoz és ahhoz, hogy felzárkózhasson jobb körülmények között élő kortársaihoz, és Pétert, aki spanyol üzleti partnerével közösen megismertette Európát a magyar mangalicával. Az egyéni történeteket az érdeklődők a kampány weboldalán is megismerhetik majd, valamint az Európai Bizottság különböző közösségimédia-csatornáin, de országszerte óriásplakátokon is találkozhatnak velük. A kampányt tévé- és rádióhirdetések is kiegészítik.

„Magyarország húsz évvel ezelőtt visszatalált oda, ahová történelmileg és kulturálisan mindig is tartozott: az Európai Unióhoz való 2004. május 1-jei csatlakozással megszilárdította helyét Európában. Az EU tagjaként Magyarország jelentős fejlődésen ment keresztül, köszönhetően többek között az infrastrukturális beruházásoknak és a vállalkozások támogatásának. Ugyanakkor Magyarország is számtalan módon hozzájárul az Unió sikeréhez, így például áttörést hozó kutatásokkal és tudományos felfedezésekkel. A magyar leleményesség és kultúra az összes uniós polgárt gazdagítja. Az Európai Unió erősebb, mióta Magyarországot tagjai között tudhatja. Magyarország szintén erősebb az Európai Unió tagjaként” – emelte ki Zupkó Gábor, az Európai Bizottság képviselet-vezetője.

Az elmúlt két évtizedben a kölcsönösen előnyös kapcsolatnak, különös tekintettel az egységes piacra, számszerűsíthető előnyei voltak hazánk és a közösség többi tagja számára is. Mára Magyarország árukivitelének 79 százaléka az uniós piacok felé irányul, és ennek értéke az elmúlt két évtizedben 35 milliárd euróról 117 milliárd euróra nőtt. Az EU nemzetközi kereskedelmi megállapodásainak köszönhetően majdnem négyszeresére nőtt az EU-n kívüli piacok felé irányuló kereskedelem. Ezt segítette, hogy az uniós forrásokból megháromszorozódott a magyar autópályák hossza, korszerűbbé vált az ország vasúti infrastruktúrája, ami megerősítette Magyarország logisztikai kulcsszerepét Közép-Európában. 2014 és 2020 között például több mint 670 kilométernyi útvonal épült vagy újult meg európai uniós támogatásokkal. A partneri kapcsolatoknak is köszönhetően a magyar bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresére nőtt, az egy főre jutó GDP az EU átlagának 63%-áról 77%-ára emelkedett, az autóiparban és az elektronikai szektorban pedig hazánk globálisan is jelentős szereplővé lépett elő.

Magyarok milliói egyéni szinten is megtapasztalhatták, hogy az uniós tagság révén szabadabban utazhatunk, tanulhatunk és vállalhatunk munkát Európa-szerte; a tagság gazdasági előnyei pedig – az egységes piac adta lehetőségeknek, illetve az uniós támogatásoknak is köszönhetően – hozzájárultak életszínvonalunk növeléséhez, a hátrányos helyzetű térségek fejlesztéséhez, az esélyegyenlőség javításához. A foglalkoztatási ráta a 2004-es 62%-ról 80%-ra nőtt.

Magyarország 2004-ben egy szolidáris közösség tagjává vált, ahol vészhelyzetek esetén számíthat mind az uniós intézmények, mind a többi tagállam segítségére. A jelenlegi árvízi védekező munkát a Kopernikusz műholdas rendszer segíti, és az EU további támogatást is kész nyújtani. Az elmúlt években számos árvízvédelmi projekt valósult meg uniós támogatással Magyarországon.

De Magyarország is érdemben gazdagította az EU-t: a gazdasági együttműködésen túl többek között olyan tudományos áttörésekkel, mint Krausz Ferenc magyar kutató és kollégája, Anne L’Huillier európai forrásokból is támogatott kutatásai, melyekért 2023-ban Pierre Agostinivel együtt fizikai Nobel-díjat kaptak. De gondolhatunk a magyar kultúra és gasztronómia felbecsülhetetlen hozzájárulásaira is, mint például az a 87-féle kitűnő minőségű magyar élelmiszer, melyek az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termékek uniós jegyzékében szerepelnek.

Az Európai Bizottság a felsorolt eredmények közül néhány különösen jellemzőt igyekszik most egyéni történeteken keresztül bemutatni és ezáltal hozzájárulni ahhoz, hogy hazánk uniós tagságának Magyarországot és az Uniót egyaránt gyarapító, kölcsönös előnyei ismertebbek és átélhetőbbek legyenek a magyar polgárok számára.

A kommunikációs kampány – hosszú előkészületek után – a kültéri plakátok kihelyezésével elindult. A váratlanul kialakult árvízi veszélyhelyzetre tekintettel azonban a kampány több más elemét, például az évfordulót ünneplő tévéhirdetések vetítését a Bizottság későbbi időpontra halasztotta – írják.