Az Európai Bírósághoz fordul a Fővárosi Törvényszék a transz emberek nemének jogi elismerése kapcsán

Kovacs Geza — Fri, 07 Apr 2023 03:35:36 +0000

A Fővárosi Törvényszék az EU adatvédelmi irányelvére (GDPR) hivatkozással előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményez az Európai Bíróság előtt a nem jogi elismerésének elérhetetlensége miatt. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a nem- és névváltoztatás tilalma sérti a GDPR-t, valamennyi transznemű személyt érintő változtatásokra kényszerül a kormány.

2023. március 29-én a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett egy transz menekült ügyében, akitől a magyar hatóságok megtagadták a nem jogi elismerését. A transz férfit 2014-ben Magyarországon transzneműségére tekintettel a hatóságok menekültként ismerték el. A férfi 2021-ben az EU adatvédelmi rendeletének (GDPR) 16. cikke alapján kérte a nemének és nevének megváltoztatását az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól (OIF). Az elutasítást követően a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bírósághoz fordult. A GDPR 16. cikk alapján minden adatkezelő, így az állami szervek is kötelesek az érintettre vonatkozó pontatlan személyes adatok helyesbítésére, az 5. cikk pedig rögzíti a nyilvántartások pontosságának elvét.

A Fővárosi Törvényszék végzése fontos mérföldkő a nem jogi elismerésének visszaállításáért folytatott küzdelemben. A bíróság emlékeztetett arra, hogy a jogalkotó a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság hasonló
ügyben 2018-ban hozott döntésének, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020. júniusi ítéletének. A menekültek továbbra sem férnek hozzá semmilyen eljáráshoz, amely lehetővé tenné számukra a nem és név megváltoztatását, sőt 2020 májusában a magyar állampolgárok számára is megszűnt a nem jogi elismerésének 2000-es évek eleje óta elérhető lehetősége.

Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Fővárosi Törvényszék három kérdésben kéri az Európai Bíróság állásfoglalását: egyrészt, következik-e a GDPR 16. cikkéből, hogy a nyilvántartásban való rögzítést követően megváltozott személyes adatot, így az érintett nemét, köteles a hatóság kérésre helyesbíteni. Másrészt, ha igen, a kérést milyen bizonyítékkal kell alátámasztani. Végül, szükséges-e igazolni, hogy az érintett átesett nemi megerősítő kezelésen.

“Üdvözöljük a Fővárosi Törvényszék döntését, hogy kezdeményezi az előzetes döntéshozatali eljárást. Az Európai Bíróság döntése minden bizonnyal túlmutat majd a konkrét ügyön és a nem jogi elismerésének lehetőségére váró valamennyi transznemű személy számára megoldást hozhat. Az Európai Bíróság döntése kötelező, azt nem tudja majd a kormány olyan egyszerűen mellőzni, mint azt tette a NAIH döntésével” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Fotó: y y/unsplash.com

Jogállamisági feltételrendszer: a Bizottságnak azonnal el kell indítania az eljárást, mondja az EP

Tokaji Tamás — Fri, 11 Mar 2022 04:05:22 +0000

AZ Európai Bizottságnak az érintett tagállamok írásbeli értesítésével azonnal el kell kezdenie a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer alkalmazását.

A képviselők a csütörtökön 478 xszavazattal, 155 ellenszavazat és 29 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban üdvözölték az Európai Bíróság nemrég meghozott ítéletét, amely elutasította a Magyarország és Lengyelország által a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet ellen benyújtott kereseteket. A Parlament szintén üdvözölte a Bíróság azon következtetését, hogy a rendelet összhangban áll az uniós joggal és az Unió tagállami jogállamisággal kapcsolatos hatásköreivel.

A Parlament hangsúlyozza, hogy „legfőbb ideje”, hogy a Bizottság teljesítse a Szerződések őreként rá háruló feladatokat, és azonnal reagáljon a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban zajló súlyos megsértésére, amely komoly veszélyt jelent az Unió pénzügyi érdekeire.

A képviselők szerint az oligarchikus struktúrákkal szembeni tétlenség az egész Európai Uniót gyengíti. Biztosítani kell, hogy az adófizetők pénze soha ne kerülhessen az Unió közös értékeit veszélyeztetők zsebébe, hangsúlyozzák.

A képviselők kiemelik, hogy a 2022. február 16-i bírósági ítéletre adott bizottsági válasz „nem megfelelő”, és a Bizottság köteles az uniós jogszabályokat a tagállamok választási menetrendjétől függetlenül végrehajtani.

Az állásfoglalás megjegyzi, hogy 2021 októberében a Parlament keresetet indított a Bíróság előtt a Bizottság ellen annak „időhúzási kísérlete” miatt és azért, mert nem alkalmazta a rendeletet és ezzel mulasztást követett el. A képviselők hangsúlyozzák, hogy a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszert mind az uniós költségvetésre, mind a Next Generation EU-ra alkalmazni kellen.