A miniszterelnök a varsói repülőtéren tartott sajtóértekezletet az Ukrajna ügyében vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozóra indulva. „Az ukrán-orosz háborúban Lengyelország Ukrajna oldalán áll” – jelentette ki, aláhúzva: ezt nemcsak a megtámadott ukránokkal vállalt szolidaritás követeli meg, hanem Lengyelország biztonsága is.

A helyzet bonyolult, mert Ukrajna mellett kiállva a lengyelek egyúttal „határozott hívei” annak, hogy Lengyelország, Európa, az egész Nyugat minél szorosabb szövetségben legyen az Egyesült Államokkal – folytatta Tusk. „Nem egészen egyértelműnek” nevezte azt az álláspontot, amelyet Washington jelenleg az ukrajnai háború ügyében képvisel. Ezt a dilemmát „át kell hidalni”, Lengyelországnak pedig ez ügyben hallható lesz a hangja „azon tekintély miatt, amellyel a szövetségesek és Amerika beszélnek róla” – – jelentette ki a kormányfő.

„Ma mindannyian hangosan azt mondjuk: béke az erőnek köszönhetően” – folytatta. A békét „a saját erejében bízó, erős, jól felfegyverkezett Európa”, annak „saját, kollektív ereje” garantálhatja, nem pedig Ukrajna kapitulációja – hangsúlyozta. Bejelentette: támogatni fogja Giorgia Meloni olasz kormányfő pénteki kezdeményezését európai-amerikai csúcstalálkozó megrendezésére.

Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a fő kormánykoalíciós erő, a Polgári Koalíció elnökjelöltje vasárnap a kelet-lengyelországi Rzeszówban megtartott választási kampánygyűlésén az ukrajnai háborúról kijelentette: „nyomást a támadóra kell gyakorolni, nem pedig az áldozatra”, ez Lengyelországnak, Európának, valamint az Egyesült Államoknak is érdeke. Az amerikaiaknak magyarázni kell, hogy az Egyesült Államok biztonságát is aláásná, „ha netán Putyin megnyerné a háborút, vagy esetleg a történéseket saját győzelmének állíthatná be” – jelentette ki Trzaskowski.

Forrás: MTI

Az idén október 12. és november 7. között lebonyolított felmérés szerint az uniós polgárok 74 százaléka helyeselte, hogy az Európai Unió Ukrajna mellé állt az orosz inváziót követően. Mindegyik tagországban többségben voltak a támogatók: legnagyobb arányban Svédországban (97 százalék), Finnországban (95 százalék), Hollandiában (93 százalék), Portugáliában (92 százalék) és Dániában (92 százalék) értettek egyet az Unió szerepvállalásával,  Magyarországon a megkérdezettek 59 százaléka támogatja, hogy az EU kiáll Ukrajna mellett. A háború tíz hónapja után változatlanul jelentős – 73 százalékos – támogatottságot élveznek a konkrét uniós lépések, így az orosz kormánnyal szembeni szankciók, valamint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi, katonai és humanitárius segítségnyújtás is. A  magyarok 56 százaléka támogatja az uniós intézkedéseket Ukrajna kapcsán.

A felmérésből az is egyértelműen kiderül, hogy az európai polgárok Ukrajna támogatásán túl az európai alapértékek iránt is elkötelezettek. Arra a kérdésre, hogy az Európai Parlamentnek mely értékek védelmére kellene elsősorban összpontosítania, a leggyakrabban a demokráciát (36 százalék –  Magyarországon 41 százalékkal szintén ez a leggyakoribb válasz), az emberi jogokat (29 százalék), valamint a szólás- és gondolatszabadságot (28 százalék) említették a válaszadók. Ezeknek az alapértékeknek a védelmét az Európai Unió határain kívül is fontosnak tartják. Nap mint nap ugyanezekért küzdenek az ukránok is, amióta Oroszország minden provokáció és indok nélkül katonai inváziót indított országuk ellen.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke így értékelte a felmérés eredményeit: „Az orosz agresszió mérhetetlen emberi szenvedést és pusztítást okoz. Elismerésre méltó mindaz a bátorság és kitartás, amellyel az ukránok szembeszállnak a terrorral. Az Európai Unió tagjaiként azzal nyújthatjuk a legnagyobb támogatást, ha egységesek és szolidárisak maradunk. Az ukránok továbbra is számíthatnak az Európai Parlament töretlen támogatására.”

Az orosz–ukrán háború következményeit az európai polgárok is egyértelműen megérzik. Emiatt csaknem kétharmaduk (65 százalék) nyilatkozott úgy, hogy életük a háború hatására minden bizonnyal meg fog változni. A 2022. április-májusi  felméréshez képest ez négy százalékpontos növekedést jelent. Ezzel együtt a válaszadók hasznosnak tartják az uniós tagságot: 72 százalékuk szerint országuk előnyére vált a csatlakozás – a  magyar válaszadók még nagyobb arányban, 78 százalékban érzik így. Az európai megkérdezettek magyarázatként legtöbbször azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (36 százalékuk véli így, ami hat százalékpontos növekedést jelent a 2021. november-decemberi  felmérés eredményeivel összevetve). Jól jelzi az orosz–ukrán háborús konfliktus hatását, hogy a legnagyobb arányú növekedés Lettországban (+16 százalékpont), Litvániában (+15 százalékpont), Észtországban (+12 százalékpont), Hollandiában (+13 százalékpont), Máltán (+11 százalékpont) és Lengyelországban (+11 százalékpont) volt tapasztalható. Az uniós tagság kedvező megítélésekor csaknem ugyanilyen súllyal esett latba a tagországok közötti együttműködés lehetősége (35 százalék, +3 százalékpont), valamint az EU által nyújtott gazdasági támogatás (30 százalék, mint korábban).

Fotó: Gleb Albovsky/unsplash.com

A bérleti költségek kisebb mértékben, de folyamatosan növekedtek 2010 óta, míg a lakásárakban nagyobb ingadozás volt megfigyelhető.  A 2011-2013 közötti meredek csökkenést követően stagnáltak az árak, majd 2015 év elejétől gyors ütemű és nagy mértékű drágulást lehetett tapasztalni. Az elmúlt közel 12 évben az albérleti költségek 16, a lakásárak pedig 39%-kal emelkedtek meg.

Ha csak 2021 harmadik negyedévét vizsgáljuk, az Eurostat Lakárárindexe 9,2%-kal nőtt egy év alatt. Az éves áremelkedés üteme az EU tagállamok felénél megközelítette a 10%-ot, a legmagasabb értékeket Csehországban (+22%), Litvániában (+18,9), Észtországban (+17,3%) és Hollandiában (+16,8%) regisztrálták. Az előző negyedévvel való összehasonlításban az észtek kivételével ugyanezen országok vezetik a rangsort, míg az EU átlag 3,1% volt. Hasonló mértékben nőttek az árak hazánkban is (2,9%), éves szinten pedig több mint 12,5%-os drágulást tapasztaltak a szakemberek.

A KSH legfrissebb lakáspiaci jelentése szerint a 2015. évi bázison, az Eurostat összevont lakásárindex módszertana alapján a magyarországi áremelkedés elérte a 208%-ot, ami továbbra is a legmagasabb érték az adatot közlő országok közül. A bázisidőszaki érték kétszereséhez közelít az index Csehországban (189,6%), emellett Izlandon, Luxemburgban és Portugáliában is kiemelkedő ütemben nőttek az árak. A volt szocialista országokban – Románia kivételével – pedig mindenütt az EU-s átlag (138,8%) feletti volt a lakások drágulása az elmúlt 6 év tekintetében.

„A magyar ingatlanárak még mindig kedvezőek európai összehasonlításban, hazánk a középmezőny végén helyezkedik el az „árversenyben” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. „Az albérletekért átlagosan 160.000 forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig már 1 millió forint feletti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. A Numbeo legfrissebb adatai szerint Horvátországban, Észtországban és Szerbiában közel azonos árszínvonallal lehet számolni, ennél olcsóbban viszont olyan államok fővárosaiban lehet lakást vásárolni, mint Románia vagy Görögország. Az összehasonlítást azonban nem szabad csak az árak mentén végezni, hiszen a lakosság jövedelmi helyzete is más-más az adott országokban, ami jelentősen befolyásolja a lakásárak alakulását Európa egyes részein a vizsgált időszakban.”

A Duna House 2022 első negyedéves értékesítési adatai alapján publikálta legfrissebb országos lakásárindexét, amely érzékelteti az elmúlt időszak lakásárváltozásának irányát. A teljes átlagot mutató országos lakásárindex nominál értéke kiugró, 231 ponttal ismét rekord szinten zárt. Reálértéken szintén csakugyan növekedés tapasztalható, de kisebb ütemű.

A Duna House szakembere szerint a közeljövőben a globális ingatlanpiac lakhatási célú keresletére a legnagyobb bizonytalanságot az energiaárak jelentős és tartós emelkedése jelenti. Ez az inflációba begyűrűzve az élet minden területét megdrágíthatja, mérsékelve ezáltal az elkölthető jövedelem növekedési ütemét. Az emelkedő kamatkörnyezet miatt dráguló hitelek és a szigorodó hitelezési folyamatok pedig a finanszírozási oldalon okozhatnak majd nehézséget.

Fotó: Scott Webb/unsplash.com

A vezető utazási technológiai vállalat, a cseh Kiwi.com arra volt kíváncsi, hogy a magyarok hogyan utaznak idén, mik a terveik, mi alapján választanak úti célt, és hogy milyen típusú utazásokat részesítenek előnyben.

A magyarok 86%-a tervez utazást idén: háromtizedük országhatáron belül marad, 57%-uk Európát fedezi fel, és akadnak olyanok is (13%), akik másik kontinensre látogatnak.

A válaszadók többségének (59%) ugyanannyi az utazásra szánt költségvetése, mint a világjárványt megelőzően, közel harmaduk kevesebb, míg kb. minden tizedik ember több pénzből tervezi meg a kikapcsolódását.

A kíváncsiság után az ár dönt

Az ár fontos szerepet tölt be, de azért még győznek a vágyak, amikor úti célt választunk – mutatják a Kiwi.com reprezentatív felmérésének adatai. Arra a kérdésre, hogy mi befolyásolja leginkább a döntésünket, hogy legközelebb hová utazunk, a legtöbben (tízből négyen) azt válaszolták, hogy olyan helyeket választanak, amelyeket szeretnének megnézni. A fontossági sorban ezt követi a költségvetés, amelyet a válaszadók 22%-a jelölt meg. Összességében a koronavírusjárvány a válaszadók közel negyedének (24%) van hatással a döntésére: 15%-uk kimondottan a COVID-helyzettől függően dönt, míg 9% kizárólag az elérhető biztonságos úticélok között keresgél. Kb. minden 10. válaszadót nem kimondottan a helyszín, hanem az utazás időpontja motiválja, így pl. a szünidőre, ünnepekre, hosszúhétvégékre fókuszál. Elenyésző arányban ugyan, de akadnak olyanok is, akiknek az időjárás a leginkább befolyásoló tényező a következő úti cél kiválasztásánál.

Utazni biztonságos

A többség biztonságosnak tartja az utazást, csak pusztán a válaszadók negyede aggódik a koronavírus miatt. Harmaduk egy hirtelen lezárástól tart leginkább, kb. minden negyedik embert foglalkoztatnak a váratlan pluszköltségek, az esetleges járattörlések pedig minden 20. válaszadónak okoznak fejtörést.

A férfiakat inkább motiválják a vágyaik

A kutatás rákérdezett arra is, hogy általánosságban mi a fontosabb: a kiválasztott úti cél vagy a költségvetés. Összességében itt is nyert a választott úti cél a költségektől függetlenül (52%), de csak egy hajszálnyival előzte meg az árat (48%). A férfiak 53%-a ragaszkodik az úti céljához az ártól függetlenül, a nők körében pedig fele-fele arányban oszlik meg a jobb ár és az érdeklődés. Generációkat tekintve az Y generációnál jelentősen elgörbül a mérleg nyelve a jobb ár felé: a 26 és 42 év közöttiek 56%-ánál a jobb ár a dönti el, hogy hová utaznak, és csak 44%-uk megy ártól függetlenül az áhított úti céljára.

Egy észak-amerikai út a legtöbb magyar álma

És ha már álomutazások: a Kiwi.com rákérdezett arra is, hogyha bárhová mehetnének, és szeretnének is utazni, akkor a világ melyik távoli részét keresnék fel a magyarok. A listát magasan Észak-Amerika vezeti, az USA-ba és Kanadába utazna a válaszadók 38%-a, ezt követi Ausztrália és Új-Zéland (22%), majd Ázsia (17%). Közép-és Dél-Amerikába vágyik a megkérdezettek 12%-a, 6% az arab világot keresné fel, és akadnak olyanok is (3%), akik az Északi- vagy Déli-sarkot fedeznék fel.

Pihenés vagy kaland? – leginkább a harmincasok vágynak a nyugalomra

A pihenést, wellnesst részesíti előnyben a magyarok nagyobb része (57%), kalandokat, felfedezéseket pedig a válaszadók 43%-a keres az utazásai során. Korosztályokat tekintve kiemelkednek a harmincasok: ebben a korosztályban pusztán a válaszadók 35%-a vágyik kalandra, amikor utazást tervez. Őket követik az ötvenesek (39%), majd a negyvenesek (42%), a harminc év alattiaknál pedig fordul a kocka: ők inkább a kalandokra vágynak, amikor utaznak.

A kutatásról

A felmérés 1018 fő megkérdezésével készült 2021 decemberében, amely reprezentatív a magyarországi 18-59 éves okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint. A kutatást a Kiwi.com megbízásából az Opinio Institute Kft. készítette.

A Kiwi.com-ról 

A csehországi székhelyű Kiwi.com vezető utazási technológiai cég világszerte több mint 1000 embert foglalkoztat. A Kiwi.com innovatív Virtual Interlining algoritmusa lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egyetlen útvonalon egyesítsék a hagyományos és fapados légitársaságok közötti járatokat. A Kiwi.com napi 20 milliárd árellenőrzést végez a globális járattartalom 95%-án, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy jobb útvonalat és árakat találjanak, amelyeket más keresőmotorok nem láthatnak. Napi ötvenmillió keresést hajtanak végre a Kiwi.com weboldalán, és naponta több mint 25 000 ülőhelyet értékesítenek.

A Lexus 2021-ben 760.012 autót adott el világszerte, ami 6%-os növekedést jelent 2020-hoz képest. Regionális szinten ebből Európa körülbelül 72.000 példánnyal vette ki a részét (+2 százalék), Észak-Amerikában 332.000 modell talált gazdára (+12 százalék), Kínában pedig ismét rekordszintű volt az eladás 227.000 darabbal (+1 százalék), vagyis a márka teljesítménye globális szinten mindenhol javult.

Modellek tekintetében az elektrifikált járművek ismét új rekordot döntöttek 260.000-es példányszámmal (+10 százalék), köszönhetően az ES, az RX és az UX hibrid modellek kimagasló népszerűségének. Az RX-ből 221.000 darab fogyott (+9 százalék), amit az ES követett 189.000-rel (+3 százalék), illetve az NX 145.000-rel (-1 százalék).

2022 volumen tekintetében egyik legfontosabb Lexus újdonsága a vadonatúj NX piaci bevezetése lesz, amely egyben az első az új generációs Lexus modellek sorában. A vadonatúj NX 450h+ plug-in hibrid változattal a Lexus fokozza az elektrifikáció sebességét az ügyfelek új igényeinek és a társadalom elvárásainak megfelelően.

2030-ra a Lexus minden kategóriában kínál majd elektromos hajtású modellt és szeretne globálisan egymilliós konnektoros elektromos értékesítést elérni, 100 százalékos részaránnyal Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Kínában, eleget téve a karbonsemleges társadalom megvalósításával kapcsolatos kihívásoknak. Emellett a márka célja az, hogy 2035-re kizárólag akkumulátoros elektromos autókat gyártson. A Lexus a továbbiakban is arra törekszik, hogy olyan autókat építsen, amely eleget tesz az ügyfelei sokoldalú elvárásainak és életstílusának.

„Szeretném kifejezni abszolút hálámat a világ összes Lexus vásárlójának. A COVID-19 járvány folyamatos hatása és terjedése, valamint az ellátási lánc hiányosságai ellenére is sikerült nagyjából 760.000 autóval rekord szintű értékesítési eredményt elérnünk 2021-ben. 2022-ben tovább finomítjuk a Lexus modellek különleges formanyelvét és vezetési élményét, amely így még közelebb lesz az ügyfelek elvárásaihoz, egy olyan márkaként, amelyet végül az érzelmek mellett racionális okok miatt is választanak az ügyfelek. Emellett felgyorsítjuk az elektromos autók fejlesztését. Első kizárólag akkumulátoros elektromos hajtáslánccal elérhető modellünk az RZ lesz, amely idén tavasszal mutatkozik majd be, majd ezt követően még több újdonság érkezik, amelyek ügyfelek széles körének életstílusához igazodnak majd.A Lexus jövője igazán sok érdekességet tartogat” – ígéri Koji Sato, a Lexus világszintű elnöke.

A kiállítás Apponyi Sándor jelentőségének méltatását követően Európa „önképének” felvillantásával kezdődik, majd a látogatók a magyarság középkori megítélésébe nyerhetnek bepillantást, hogy megismerhessék, miként is gondolkodtak az európaiak a Kárpát-medencéről és népeiről a XV. századig. Ezt követően az érdeklődők négy újkori utazó válogatott útleírásainak részleteivel ismerkedhetnek meg, amelyek nemcsak néhány magyar város különleges látnivalóiról emlékeznek meg, hanem az ott élő emberekről is. A századokon átívelő utazás során olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy a nyugat-európai utazók milyen szövegeken keresztül ismerhettek meg minket, magyarokat és a velünk élő nemzetiségeket, illetve hogy milyen kép élt rólunk vendégeink hazájában, és mi várta a Kárpát-medencébe érkezőket.

A német Stephan Gerlach a XVI. században egy Habsburg-követség tagjaként hajózott végig a török dúlta magyar területeken, majd Isztambulba érve további anekdotákat és tapasztalatokat jegyzett le a magyarokról. A holland Jacobus Tollius a XVII. században széles körű – a klasszikus tanulmányoktól az alkímiáig terjedő – érdeklődésétől hajtva vándorolt többek között Magyarországon is, útjáról pedig levelekben számolt be. A skót Robert Townson a XVIII. század végén járta be a Magyar Királyság északi területeit, természettudóshoz illő kíváncsisággal figyelve meg az országot és lakóit. Az észak-itáliai Luigi Forni katonatiszt pedig a XIX. század első felében, a reformkor hajnalán szolgált magyar földön, és az utazása előtt Magyarországról hallottaktól gyökeresen különböző helyzettel szembesült itt-tartózkodása alatt. Hogy milyen meglepetések és megrázkódtatások érték a négy világjárót, azt saját emlékirataikból és feljegyzéseikből olvashatják ki a látogatók. Helyzetük átélését korabeli térképek és metszetek segítik.

A szövegek jelentős részét a gyűjtemény magját képező könyvkollekcióból, az illusztrációkat pedig elsősorban a magyar városokat és híres személyeket bemutató metszetgyűjteményből válogatták a kiállítás kurátorai. Az egyedülállóan gazdag képi és szöveges anyagot a szakértők a nemzeti könyvtár más gyűjteményeinek különleges darabjaival tovább bővítették, hiszen a magyarságra vonatkozó hungarikakutatások gróf Apponyi Sándor munkásságát megelőzően kezdődtek, és máig nem értek véget. Ennek megfelelően a kiállítás képi repertoárja térképekkel is kiegészül, az Apponyi-gyűjtemény első köteteinek korát megelőző időszak felidézéséhez pedig a Kézirattárban található korvinákból láthatnak válogatást az érdeklődők. A napjainkban is folyó nemzetközi hungarikakutatásra a Modenai Állami Levéltár által felajánlott kéziratfotók utalnak.

Gróf Apponyi Sándor a nyomdászat ipari szintű gépesítését megelőző könyvtermésből válogatta össze különleges gyűjteményét, amelynek darabjai a XVI–XIX. század között nem magyarul, nem a történelmi Magyarország területén és nem magyar szerzők tollából jelentek meg, mégis a magyarsághoz kapcsolódnak. Az angol, cseh, francia, görög, holland, horvát, latin, lengyel, német, portugál, spanyol és török nyelvű művek tükrében a magyarok és Európa más népeinek viszonyát új szemszögből vizsgálhatjuk meg, ezáltal jobban megismerve azt a hosszú és gyakran rögös utat, amelyet a honfoglalás kora óta együtt járunk közelebbi és távolabbi szomszédainkkal.

A kiállítás 2021. november 26-ig látogatható a könyvtár nyitvatartási idejében.

Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota F épület, 1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6., Nemzeti Ereklyetér (V. szint)

USA

Biden elnök beiktatásával elmúltak az USA elnökválasztásához kapcsolódó kockázatok. Váratlan fordulatként a georgiai választás második fordulójában a demokraták győztek, így Biden bár csak éppen hogy, de a Kongresszusban is többséget szerzett, mellyel megnyílt az út a nagyobb mértékű költségvetési ösztönzők bevezetése előtt. Ezek várhatóan két szakaszból állnak majd: az 1,9 ezer milliárd dolláros Covid-19 segélycsomagból, melyről még nem született végleges döntés, és egy infrastrukturális és egészségügyi csomagból, melyet az év későbbi szakaszában indítanának útjára. Mindez a Covidhoz kapcsolódó segélyprogram 900 milliárd dolláros negyedik, 2020. decemberi fázisán felül értendő, mely szerintünk elég volt annak elkerüléséhez, hogy az USA 2021 elején W-alakú „double dip” recesszióba sodródjon.

Bár a Covid-19 történet még koránt sem ért véget, az USA más országoknál előrébb jár a vakcinák elosztása terén, és az átoltottsági arány is javul. A Fidelity elemzőinek véleménye szerint az USA elnökválasztásához kapcsolódó kockázatok megszűnése, a további fiskális stimulus reménye és a kedvező oltási kilátások miatt az USA korai és potenciálisan erőteljes talpra állásnak néz elébe. Ezt támasztják alá a közelmúltban lezajlott névlegeshozam-változások, melyek hátterében inkább a break-evenek, mint a reálhozamok állnak.

Ázsia

Mivel az ázsiai gazdaságok a jelek szerint hatékonyabban kezelik a Covid-19 járványt, mint nyugati társaik, és így hamarabb tudtak visszatérni a növekedési pályára, a kínai jegybank által közzétett legutóbbi Total Social Financing (TSF) mutató arról tanúskodik, hogy a kínai gazdaság megkezdte az átmenetet a hawkish monetáris politika felé, aminek vélhetően az ázsiai magas hozamú kötvényeket érintő következményei is lesznek.

Az erős TSF-mutatót az ázsiai magas hozamú kötvények vonatkozásában kedvező tényezőnek tartja a Fidelity, és szoros figyelemmel kísérik a további fejleményeket is. A negatív hitelimpulzus nem csak a kötvényeket érinti, hanem a kínai részvényekkel kapcsolatos aggodalmak (kínai cégek kivezetése az USA tőzsdéiről, a kínai tech-papírokat érintő amerikai szabályozói kockázatok) sorát is gyarapítja.

A szabályozói szigorítás és az egyre sokasodó aggodalmak ellenére úgy vélik, hogy a kínai fundamentális adatok és értékeltségek vonzó, kockázattal korrigált hozamokat kínálnak, ha ezek a papírok egy diverzifikált portfólióban kapnak helyet.

Európa

A jelentős új esetszám miatt az európai országokban további korlátozásokat vezettek be, ami 2021 első negyedévére megnövelte a W-alakú recesszió kialakulásának kockázatát. A vakcinák elosztásában Európa igen vegyes képet mutat: Franciaország jelentősen le van maradva a többi ország mögött, ami az újranyitás késedelméhez vezethet azokon a helyeken, ahol megszüntetik a korlátozásokat és megkezdődne a talpra állás. Ezért az európai részvényekhez semlegesen állnak hozzá a Fidelitynél, és inkább a rövidebb futamidejű kötvényeket részesítik előnyben.

Globális szemszögből

Az alapkezelői csapat a globális régiók növekedési kilátásait pozitívan ítéli meg, mivel a piacok tartós talpra állással számolnak – annak ellenére, hogy azért még komoly kockázatok is fennállnak, például a vírus mutálódása, a vakcinák akadozó elosztása, az elhúzódó korlátozások és az emelkedő reálhozamok. „Jelenleg a részvények felülsúlyozottak a portfóliónkban, mivel ahogy megállapítottuk, éppen egy ciklus eleji talpra állás zajlik, annak eredményeképp, hogy a vállalati jövedelmek, a vakcinák kibocsátása és az USA költségvetési politikájának részletei egyre biztosabbá válnak. A Brexithez és a georgiai választásokhoz kapcsolódó kockázatok is eloszlottak”- magyarázza Al-Hilal István, a Fidelity International közép-európai igazgatója.

A kötvényeket általánosságban semlegesen ítélik meg: a szoros kötvényértékeltségekkel pozitív fundamentális adatok állnak szemben. Ebben az alacsony hozamú környezetben a magas hozamú és a feltörekvő piaci kötvényeket részesítik előnyben a befektetési minősítésűekkel szemben. A továbbra is támogató szabályozói környezetnek köszönhetően a durációt készpénzből finanszírozzák.

Ebből adódóan – és mivel a globális növekedési és szabályozói dinamikát is kedvező színben látják – a Fidelity elemzői úgy vélik, a portfóliók kockázatának részvényekkel történő növelése, a kötvények arányának fenntartása és a duráció csökkentése a legcélravezetőbb módja annak, hogy megfelelően diverzifikált portfóliókkal a legkedvezőbb, kockázattal korrigált hozamokat érjünk el.

Fotó: Hans Eiskonen, Unsplash

A „Bold Moves in Tough Times” című jelentés alapjául szolgáló vizsgálatban 15 iparág közel 500 vállalatvezetője vett rész Európából, Észak-Amerikából, Ázsiából és a Csendes-óceáni térségből. A válaszadók közel egyharmada (29%) viszonylag gyors (V-görbét követő) európai fellendülésre, míg 37% ennél lassúbb (U-görbével jellemezhető) kilábalásra számít a következő 12 hónapban.

A legoptimistább ágazat a gyógyszeripar/biotechnológia/élettudományok területe, ahol a vezetők 34%-a számít keresletnövekedésre Európában. A második legbizakodóbb ágazatcsoport a távközlés/média/szórakoztatóipar, ahol a válaszadók 52%-a várja a V-görbe megvalósulását, majd a biztosítási szektor következik 47%-os aránnyal. A skála végén helyezkedik el a gépkocsigyártás, illetve a légi közlekedés/utazás/áruszállítás, ahol a megkérdezettek mindössze 7, illetve 12%-a számít gyors kilábalásra.

A jelentésből az is kiderült, hogy a cégvezetők szerint Németország, Skandinávia és az Egyesült Királyság gazdaságai állnak majd talpra a leggyorsabban a válság után, őket pedig Franciaország, Spanyolország és Olaszország követi. Az európai vezetők a kontinens versenyképességével kapcsolatban is optimisták: a megkérdezettek 39%-a szerint a válság után az európai vállalatok versenyképessége az egyesült államokbeli társaikhoz képest nő, és 43%-uk szerint pedig a kínaiakhoz képest is javulni fog.

„Ebben a gyorsan változó és bizonytalan gazdasági helyzetben nagyon fontos a bizalom – mutatott rá Jean-Marc Ollagnier, az Accenture európai vezérigazgatója. – Az európai gazdasági kilábalással és versenyképességgel kapcsolatos optimizmus egyedülálló lehetőséget kínál az európai vállalatoknak vezető pozíciójuk megerősítésére, illetve lemaradásuk csökkentésére az amerikai és az ázsiai versenytársakkal szemben. Ennek sikere azonban attól is függ, mennyire hatékonyan tudják az optimizmust bátor tettekre váltani. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy az európai vállalatvezetők továbbra is jelentős mértékben támaszkodnak a kormányzati támogatásokra, védekező álláspontot vesznek fel és nem fektetnek eleget forradalmi innovációkba. Emiatt lemaradnak a globális versenyben.”

Európa és Észak-Amerika versenyképessége közötti különbség jól mérhető volt az elmúlt két évtizedben, amely a 2008. évi globális pénzügyi válság óta tovább növekedett. Emellett az ázsiai-csendes-óceáni térség mind a versenyképesség, mind a piaci kapitalizáció tekintetében felzárkózott Európához.

Az Accenture jelentése szerint fennáll a kockázata annak, hogy az európai vállalatvezetők túlságosan óvatosan készülnek fel a gazdaság visszaállásra Észak-Amerikában, Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben működő versenytársaikhoz képest.

Az európai vezetők

• az áttörést jelentő innovációk helyett a fokozatos újításokra összpontosítanak: az európai válaszadók több mint fele (53%) lassítja innovációs beruházásait, és nem indítja újra korábbi kezdeményezéseit a következő 6 hónapban – az Észak-Amerikára, illetve Ázsiára és a csendes-óceáni régióra jellemző 33%-os és 49%-os aránnyal szemben.

• nem fektetnek eleget vállalatuk jövőjébe: Európában a vállalatoknak csupán 16%-a fektet be talpra állást elősegítő kezdeményezésekbe – míg ez az arány Ázsiában és a csendes-óceáni régióban 25%, Észak-Amerikában pedig 34%.

• kevésbé működnek együtt a kilábalás érdekében: az európai vállalatvezetők észak-amerikai, valamint ázsiai és csendes-óceáni térségbeli társaiknál valamivel kisebb mértékben együttműködőek más cégekkel a válság hatásainak enyhítése és a gyorsabb talpra állás érdekében (Európa – 48%, Észak-Amerika – 53%, Ázsia és a csendes-óceáni régió – 55%).

„Európa cégvezetőinek meg kell újulniuk a COVID-19 utáni világban – hangsúlyozza Jean-Marc Ollagnier. – Itt az ideje, hogy máshogy gondolkodjanak és cselekedjenek, vállaljanak kockázatot a rugalmasság megteremtéséhez, valamint a növekedést elősegítő intézkedések megújításához egy olyan világban, amely már soha nem fog visszatérni a régi kerékvágásba.”

A jelentés kiemeli azokat a kritikus területeket, amelyekre az európai cégeknek oda kell figyelniük annak érdekében, hogy megszüntessék versenyhátrányukat a másik két régióban működő társaikhoz képest:

• A digitális átalakulás ütemének és mértékének növelése: a világjárvány idején a legfejlettebb digitális képességekkel rendelkező vállalatok voltak a legrugalmasabbak. Ők tudták gyorsan és maximálisan felszerelni dolgozóikat a távmunkához szükséges eszközökkel, módosítani ellátási láncukat és bevezetni az új beszerzési módokat. Az európai vezetők most már világosan látják, hogy gyorsítaniuk kell a tempón a digitális változások terén. Közel kétharmaduk (63%) nyilatkozott úgy, hogy felgyorsítják a digitális átalakulást, azon belül a felhő alapú eszközök használatát.

• Megfelelő ügyfélélmény biztosítása az egyre felelősebb fogyasztóknak: a kijárási korlátozások idején kialakult vásárlási szokások (a felelősebb fogyasztói magatartás és az online csatornákra való tömeges átállás) a járvány utáni világban is velünk maradnak. Ezért fontos, hogy a vállalatok teljes körű ügyfélélményt biztosítsanak, és korán, már az innovációs szakaszban bevonják az ügyfeleket, illetve az értékesítési és szolgáltatási folyamatok során is fenntartsák ezt a kapcsolatot. A fogyasztói iparágak[1] európai vezetőinek közel kétharmada (62%) komoly lehetőségeket lát a társadalmi és környezetvédelmi követelményeknek jobban megfelelő vásárlási szokások kialakulásában.

• Az ipar működését új alapokra helyező technológia használata: a COVID-19 járvány vitákat generált arról, hogy a vállalatoknak vajon vissza kell-e telepíteniük a gyártást hazai piacaikra. Ez a fajta visszatelepítés azonban nem hozza el a várt európai ipari újjászületést. A hosszú távú ellenállóképesség megteremtéséhez, az üzleti modellek megújításához és az új bevételi források kialakításához a vállalatoknak be kell vezetniük a fejlett digitális technológiákat, köztük az előrejelző modellezést, a fizikai tárgyak digitális leképezését (digital twins) és az edge computing megoldásokat. A gyártószektorban tevékenykedő európai válaszadók 42%-a tervezi beruházásainak gyorsítását a digitális átalakulás terén – szemben Észak-Amerika 32%-os, illetve Ázsiai és a csendes-óceáni térség 30%-os arányával. Ezzel lehetőség kínálkozik az európai cégek számára, hogy vezető pozícióra tegyenek szert az ipar területén.

„Európa válaszúthoz érkezett. A cégvezetők eldönthetik, hogy a már kitaposott stratégiai és működési útvonalakat követik tovább, vagy olyan innovációkkal és ígéretes technológiákkal kísérleteznek inkább, amelyek jól illeszkednek a fenntarthatóság, a szolidaritás és a céltudatosság hagyományos európai értékeihez – vélekedik Tóth Tünde, az Accenture Magyarország tanácsadásért felelős igazgatója. – Bár a COVID-19 világjárvány nehéz helyzetet teremtett, a kilábalás egyben új lehetőségeket is jelent, különösen az ipar és a megújuló energiaforrásokra való átállás területén. Eljött az idő, hogy Európa bátor lépéseket tegyen, és ezeket a lehetőségeket kiaknázva végre behozza lemaradását a versenyben.”

A kutatásról

A 2020 májusában lebonyolított kutatásban 478 vezérigazgató-helyettesi szintű vezető vett részt 15 ország és 15 iparág 500 millió dollár feletti éves árbevételű vállalataitól. Részt vevő iparágak: légi közlekedés/utazás/ áruszállítás; gépkocsigyártás; bankszektor; távközlés/média/szórakoztatóipar; vegyipar; fogyasztási cikkek; energia; csúcstechnológia; iparcikkek és berendezések; biztosítási szektor; gyógyszergyártás/biotechnológia/élettudományok; állami szolgáltatások; kiskereskedelem; szoftverek és platformok; közüzemi szolgáltatások. Képviselt országok: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Japán, Kanada, Kína, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svájc.

[1] Fogyasztói iparágak: fogyasztási cikkek, kiskereskedelem, gépkocsigyártás, távközlés, média és szórakoztatóipar, légi közlekedés, utazás és áruszállítás

Az egészségügyi vészhelyzetet követően várhatóan csökkenni fog az Európába irányuló működőtőke-befektetések aránya a döntéshozók közel fele (49%) szerint. Tízből kilenc társaság visszafogná vagy elhalasztaná tranzakcióit, azonban nagy részük (51%) csupán rövid időre vagy kis mértékben tervezi ezt – mutat rá az EY kutatása. Mindössze a válaszadók 15 százaléka számol a beruházási hajlandóság nagyarányú visszaesésével.

Az üzleti vezetők döntő többsége (80%) az egyes államok gazdasági ösztönző-csomagjaitól, a lakosság és a kormányzat technológiai érettségétől (71%), valamint a munkaerő képzettségétől (62%) teszi leginkább függővé, hogy a jövőben hol fektet be. Csupán ezeket a tényezőket követi a helyi piac teljesítménye (61%) a döntés meghozatalakor.

„Az európai vállalatok részéről megnőtt az igény arra, hogy egy globális válsághelyzetben is garantálni tudják a termelés folytonosságát. Ennek megfelelően a technológiai átalakulás, a fenntarthatóság biztosítása és az ellátási láncok átszervezésének folyamata gyorsul fel a krízist követő években. A társaságok több mint egyharmada növelni kívánja a gyártási kapacitását a kontinensen” – hangsúlyozta Rencz Botond, az EY vezérigazgatója.

A megkérdezett vezetők 83 százaléka arra számít, hogy az ellátási láncok Európa határaihoz közelebb tolódnak. Tízből nyolc döntéshozó (82%) úgy véli, a technológiai átalakulás felélénkül a jelenlegi helyzet hatására. A válaszadók háromnegyede (77%) szerint felgyorsul az additív gyártás, többek között a 3D nyomtatás elterjedése. A megkérdezettek több mint fele (57%) pedig abban bízik, hogy a klímaváltozás, és ezáltal a fenntarthatóság még inkább a figyelem középpontjába kerül.

Az 5G mobiltechnológia előnyei – a korábbiaknál lényegesen nagyobb letöltési sávszélesség, a rendkívül alacsony válaszidő és a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb számú eszköz egyidejű kiszolgálása – már egyre szélesebb körben ismertek, azonban az e hálózati képességekre épülő termékek és szolgáltatások kidolgozása még a piaci szereplőkre vár.

E folyamat felgyorsítására írt alá együttműködési megállapodást a Telenor a győri Széchenyi István Egyetemmel, amelynek keretében az 5G technológia fontosságát szem előtt tartva közösen tesznek lépéseket azért, hogy a jövő mérnökgenerációja a legmodernebb mobiltechnológián folytathassa kutatásait. Az egyetem szoros együttműködése a helyi ipari környezettel lehetővé teszi, hogy eredményeik gyorsan és közvetlenül eljussanak az üzleti szereplőkhöz.

Hazai mobiltörténelmi pillanatot írtak a sajtótájékoztatón

Az 5G teszthálózat átadása és az együttműködés bejelentése alkalmából rendezett sajtótájékoztató mobiltörténelmi eseményeként Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár és Jan Hanus, a Telenor Magyarország vezérigazgatója az átadott 5G teszthálózaton mutatta be a nyilvánosság számára Magyarország első 5G-s okostelefonon zajló, 5G alapú videóhívását, valamint a teszthálózat képességeinek érzékeltetésére egy sikeres 1,7 Gbps letöltési sebességet elérő tesztet hajtottak végre.

„Ma rendkívül fontos mérföldkőhöz érkezett a mobil távközlés Magyarországon. Bekapcsoltuk az első 5G egyetemi teszthálózatot Magyarországon, és azon lebonyolítottuk 5G-s okostelefonon az első magyarországi 5G videohívást. Az 5G hálózat lakossági használata néhány év múlva már mindennapi gyakorlat lesz. Ezért a mai esemény azt bizonyítja, hogy Magyarország felkészült a jövő kihívásaira. Az emberek egyre több okoskészüléket használnak, ezek jövőbeli működéséhez elengedhetetlen lesz egy jó minőségű stabil magyarországi 5G hálózat. A 4G magyarországi hálózata jelenleg a világ legjobbjai között van. Az a célunk, hogy a hazai 5G hálózat is a világ legjobb hálózatai között legyen. Ez azt eredményezné, hogy az ország versenyképessége még tovább tudna erősödni” – mondta el Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.

„Hipernet hálózatunk minősége a világ élvonalába tartozik, az 5G technológiában rejlő lehetőségek megismerése pedig e színvonal hosszú távú megtartásához vezető következő lépés. Sokat tudunk az 5G hálózat potenciális képességeiről, a majdani önvezető autókról, a távorvoslás előtt álló új lehetőségekről és a számos további vonzó célról, de ezekhez hosszú út vezet. A valós környezetben zajló tesztek és az egyetemmel való együttműködésünk célja, hogy az ipar jelenlegi szereplői és a lakosság számára is mielőbb kézzel fogható, valódi előnnyé formáljuk az 5G nyújtotta lehetőségeket” – mondta el Koller György, a Telenor Magyarország műszaki vezérigazgató-helyettese.

„A győri Széchenyi István Egyetemnek hagyományosan erős kapcsolatai vannak az ipari szereplőkkel. Az intézmény távközlési hagyományai meghatározóak, így büszke arra, hogy az ország első 5G egyetemi teszthálózata Győrben valósult meg” – mondta el prof. dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora.

„Győr és a Széchenyi István Egyetem dinamikus fejlődésének újabb állomásához érkeztünk. A ma aláírt együttműködési megállapodás azon az egyedülálló városi összefogáson alapszik, amelynek keretében az önkormányzat, az egyetem és a gazdasági élet szereplői közösen építik a jövőt Győrben. Győr és az innováció kéz a kézben járnak, ezért sem véletlen, hogy az 5G-re épülő kutatás-fejlesztésben is zászlóshajó szerepet kaptunk. A most induló projekt a jövőt képviseli a városban” – mondta dr. Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere.

A Telenor 5G-tesztjének hálózati partnere a világ egyik vezető 5G technológiai beszállítója, a ZTE Corporation, amely nemcsak a hálózati összetevőket szállította és helyezte üzembe, hanem a világ első 5G-képes okostelefonjai közül is biztosított két készüléket a tesztekhez. Ennek köszönhetően Európában az elsők közt Magyarországon lehetett kipróbálni mobiltelefonokon az 5G-élményt.

A Telenor 5G-teszthálózat részeként 2 bázisállomáson összesen 4 rádiós egység állt tesztüzembe a 3,6 GHz-es tartományban. A tesztelésre összesen 100 MHz frekvencia áll rendelkezésre, amellyel 1,8 Gbps letöltési sebesség elérhető el. A rendszer része egy teljesen önálló, NSA szabványoknak megfelelő maghálózat is, amely a két bázisállomással együtt teljes körű, élő hálózatot alkot.