Az Eurobarométer szerdán közzétett legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy a világszintű fejlemények aggodalommal töltik el az európaiakat. A feszült geopolitikai légkör nagy hatással van az európaiak szemléletmódjára. A világ jövőjére a többségük (52 százalék), az Európai Unió jövőjére 39 százalékuk, saját hazájukéra pedig 41 százalékuk borúlátóan tekint. Egyéni szinten némileg biztatóbbak a kilátások: az európaiak több mint háromnegyede (76 százalék) optimista saját és családja jövőjét illetően.

Magyarországon a jövővel kapocslatos várakozások tekintetében derűlátóbbak a válaszadók: 64 százalék az EU jövőjével kapcsolatban, 54 százalék a világ jövőjével kapcsolatban bizakodó. Saját hazájukkal kapcsolatban az uniós átlagnak megfelelően a magyar válaszadók 57 százaléka derűlátó és az uniós átlagnál enyhén optimistábbak a saját és családja jövőjét illetően (78 százalék).

A felmérés eredményei is alátámasztják, hogy az uniós lakosság számos kihívással néz szembe. A védelemmel és a biztonsággal kapcsolatos aggályok minden mért területen jelentősek, ezek közül is leginkább az EU határai közelében zajló konfliktusok (72 százalék), a terrorizmus (67 százalék), a nem uniós országok általi kibertámadások (66 százalék), a klímaváltozás miatt súlyosbodó természeti katasztrófák (66 százalék) és az ellenőrizetlen migráció (65 százalék) nyugtalanítják az embereket. Emellett szintén sokakban keltenek aggodalmat a kommunikációhoz kapcsolódó kockázatok, például a dezinformáció (69 százalék), az online és offline gyűlöletbeszéd (68 százalék), a mesterséges intelligencia által létrehozott hamis tartalmak (68 százalék), a nem megfelelő adatvédelem (68 százalék) és a szabad véleménynyilvánítást fenyegető veszélyek (67 százalék).

A magyar adatok ettől eltérnek, illetve minden kérdésben az uniós százalékok alatt maradnak. Az Európai Unió közelében zajló aktív konfliktusok és háborúk miatt Magyarországon 62 százalék aggódik, a terrorizmussal kapcsolatban 59 százalék, míg a nem-uniós kibertámadásokkal kapcsolatban csak 51 százalék aggódik. A válaszadók 62 százaléka aggódik a dezinformáció miatt, a gyűlöletbeszéd miatt 58 százalékuk, míg a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmak miatt 55 százalékuk fejezte ki aggodalmát.

A média függetlensége miatt az EU-ban 56, míg Magyarországon a válaszadók 54 százaléka aggódik.

Európa egységének kívánalma

A számos kihívásra tekintettel az uniós polgárok az erőfeszítései fokozását várják az Európai Uniótól. Közel kétharmaduk (66 százalék) szeretné, ha az EU többet tenne védelmük biztosításáért, hangsúlyozva az Unió védelmi szerepét a jelenlegi politikai helyzetben. A magyar válaszadók 61 százaléka gondolja ezt így (ez az adat megegyezik az előzőleg, 2025 májusában felvett adattal). Az EU-ban a válaszadók továbbá úgy vélik, hogy az egység kulcsfontosságú: 89 százalékuk szerint a tagállamoknak jobban össze kellene fogniuk (a magyar adat 85 százalék), 73 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy az Európai Uniónak több eszközre van szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez. Ebben a kérdésben a magyar adat jóval meghaladja az uniós átlagot: 81 százalék. A nemzetközi színtéren elfoglalt helyének megerősítéséhez az Uniónak elsősorban a védelemre és a biztonságra (40 százalék), a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32 százalék), valamint az energetikai függetlenségre (29 százalék) kellene összpontosítania – vélik a válaszadók.

A magyarok szerint leginkább a versenyképesség, gazdaság és ipar (33 százalék), az energiafüggetlenség (32 százalék), a védelem és biztonság (31 százalék) valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (27 százalék, szemben az uniós 21 százalékkal) azok a területek, ahol az EU-nak hangsúlyosabban jelen kell lennie.

„A geopolitikai feszültségek alakítják az európaiak mindennapi biztonságérzetét. Az állampolgárok elvárják, hogy az Európai Unió védelmezze őket, felkészült legyen és közösen cselekedjen. Pontosan ezt kell megvalósítania egy erősebb és magabiztosabb Európának. Európa a legerősebb pajzsunk” – mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.

Kulcskérdés a megélhetés

Az árak emelkedése továbbra is nagy hatással van az európaiak életszínvonalára. Az infláció, illetve a növekvő árak és megélhetési költségek (41 százalék) ismét azok a legfőbb prioritások belföldön, amelyekkel az európaiak szerint az Európai Parlamentnek is foglalkoznia kell. Ezeket szorosan követi a gazdaság és a munkahelyteremtés (35 százalék), ami 5 százalékpontos növekedést jelent 2025 májusához képest. Míg a legtöbb válaszadó stabil életszínvonalra számít az elkövetkezendő öt évben, szintén jelentős részük (28 százalék) számol annak hanyatlásával, különösen a gazdaságilag bizonytalanabb helyzetű országokban. Életszínvonaluk romlására a legtöbben Franciaországban (45 százalék), Belgiumban és Szlovákiában (40-40 százalék) számítanak. Európai szinten a polgárok elvárják, hogy az EU elsősorban a világban betöltött pozíciójának megerősítésére összpontosítson, különösen a védelem és a biztonság területén (40 százalék, ami 3 százalékpontos növekedést jelent az előző felméréshez képest).

A magyar adatsor itt eltérő eredményeket hozott: az infláció, az emelkedő árak és megélhetési költségek 45 százalék, a gazdaság és munkahelyteremtés 44 százalék (szemben az uniós 35 százalékkal), a közegészségügy 35 százalék, és a mezőgazdaság-élelmiszerbiztonság 28 százalék (míg az uniós átlag itt csak 18 százalék) szerint a legfontosabb témakör, mellyel a Parlamentnek prioritásként kell foglalkoznia. A magyar válaszadóknak csupán 12 százaléka számol életszínvonala romlásával (szemben tehát az uniós 28 százalékkal), és 72 százalékuk úgy gondolja, nem fog változni. Ezek az adatok szinte megegyeznek a 2025 májusban felvett adatokkal.

Az állampolgárok azt is megerősítették, hogy fontosak számukra az Unió alapjául szolgáló értékek. A jelenlegi geopolitikai helyzetet jól tükrözi, hogy a legtöbben (52 százalék) a békét jelölték meg az Európai Parlament által leginkább védendő értékként (magyar adat: 49 százalék). A demokrácia (35 százalék; magyar adat 33 százalék), a szólásszabadság (23 százalék; magyar adat 19 százalék), az emberi jogok (22 százalék; magyar adat 25 százalék) és a jogállamiság (21 százalék; magyar adat 17 százalék) védelme szintén fontos elvárás maradt.
Magyarországon kiugró adat az emberek szabad mozgásának védelme, a válaszadók 23 százaléka gondolja ezt fontos értéknek (szemben az uniós 14 százalékkal).

Nőtt az uniós tagság támogatottsága

A 2025 májusához képest mért némi csökkenés ellenére továbbra is kedvező az EU és az uniós intézmények megítélése. Az európaiak nagy részének pozitív benyomásai vannak az Európai Unióról (49 százalék, 3 százalékpontos csökkenés; magyar adat 46 százalék, ami 1 százalékpontos növekedés), csupán 17 százalék vélekedik negatívan róla. Az Európai Parlament esetében ez az arány 38 százalék (3 százalékpontos csökkenés; a magyar adat 39 százalék), míg csupán 20 százalék vélekedik negatívan a Házról. Jelentős és egyre növekvő hányaduk gondolja úgy, hogy hazája számára előnyös az uniós tagság (62 százalék), ami 2 százalékpontos emelkedést jelent a 2024. februári/márciusi adatokhoz képest. A magyar adat az uniós átlag alatt marad: 55 százalék gondolja előnyösnek az ország uniós tagságát.

Szociodemográfiai szempontból nézve az EU leglelkesebb támogatói továbbra is a fiatalok, akik egyúttal a legtöbb elvárást is támasztják a szerepét illetően. A 15 és 30 év közötti fiatalok az idősebb lakossághoz képest inkább pozitívan látják az Európai Uniót és az Európai Parlamentet: 58 százalékukban kedvező kép él az EU-ról (az idősebb korcsoportokban ez az arány 49-43 százalék), 68 százalékuk pedig nagyobb szerepet szánna az Európai Parlamentnek (az idősebb korcsoportokban ez az arány 58-54 százalék). A fiatal európaiak kiváltképp támogatják a tagállamok egységesebb fellépését a jelenlegi helyzetben (90 százalék), valamint az Európai Unió eszköztárának bővítését (78 százalék) és az EU határozottabb nemzetközi fellépését (87 százalék).

A geopolitikai bizonytalanságok közepette az európaiak többsége (68%) nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Tízből kilencen (90%) mondták azt, hogy az uniós országoknak egységesebben kell fellépniük. A válaszadóknak több mint háromnegyede (77%) szerint pedig az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

A magyar válaszadók többsége (61%) szintén nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Tízből majdnem kilencen (88%) mondták azt, hogy az EU országainak egységesebben kellene fellépniük. Az EU-s átlagnál több magyar válaszadó (82%) gondolta úgy, hogy az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

A polgárok számára legfontosabb témák tükrözik a jelenlegi politikai és gazdasági helyzet miatt érzett aggodalmukat

A megkérdezettek szerint az EU úgy tudná érdemben kezelni a kihívásokat és megerősíteni pozícióját a világban, ha a védelemre és a biztonságra (37%), valamint a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32%) koncentrálna. Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozzon leginkább az Európai Parlament, az inflációt, az árak és a megélhetési költségek emelkedését (41%), a védelmet és a biztonságot (34%), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (31%) jelölték meg első helyen. Amint az az európai választások utáni Eurobarométer felmérésből is kiderül, az infláció és a megélhetési költségek féken tartása már a legutóbbi választások alkalmával is kulcskérdés volt, és sok európai polgár számára továbbra is a gazdasági helyzet a legfőbb probléma.

A magyar válaszadók szerint a versenyképesség, gazdaság és ipar (36%) mellett az élelmiszer-biztonság és mezőgazdaság (35%) az terület, amelyre az EU-nak leginkább összpontosítania kellene ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a világban. (Az élelmiszer-biztonságot és mezőgazdaságot megnevező magyar válaszadók aránya 8 százalékkal nőtt a 2025. januári Eurobarométer felmérés eredményeihez képest.) A védelem és biztonság a harmadik helyen végzett (29%), holtversenyben az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra (29%) területekkel.

Arra a kérdésre, hogy mely területeket kezelje az Európai Parlament prioritásként, a magyar válaszadók elsősorban az inflációt, és az árak és a megélhetési költségek emelkedését (46%), a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését (37%), és a közegészségügy nagyobb támogatását (33%) jelölték meg.

Közös feladatok a közös kasszából

Ahhoz, hogy arra költsünk, ami valóban számít, az uniós polgárok 78%-a szerint több projektet kellene uniós, nem pedig egyéni tagállami szinten finanszírozni.

Fő az átláthatóság

A polgárok 91 százaléka véli úgy, hogy az Európai Parlamentet megfelelően el kell látni információkkal és eszközökkel ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az uniós kiadásokat. Ezen túlmenően az európaiak 85 százaléka – a tagállamokat külön-külön nézve is a válaszadók többsége – egyetért azzal, hogy csak az a tagország jusson uniós pénzekhez, amelyik tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elmondta: „Az uniós polgárok azt szeretnék, hogy Európa a biztonságra és a gazdaságra összpontosítson. Az EU-tól stabilitást várnak, és azt, hogy egy erős és egységes európai hang szólaljon meg a mai bizonytalan világban. Prioritásainknak és az EU következő hosszú távú költségvetésének tehát lehetővé kell tennie, hogy az Unió kezelni tudja az új geopolitikai kihívásokat. A Parlament meghallotta az emberek szavát – itt az ideje, hogy ezt tettek kövessék. Fektessünk abba, ami igazán számít és teljesítsük, amit a polgárainknak ígértünk.”

Életminőségbeli változást hozott az uniós tagság

A válaszadók közel háromnegyede (72%) állítja, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 50 százalékuk szerint ez a hatás „pozitív”, 31 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív vagy negatív”, 18 százalékuk szerint pedig „negatív”.

Ezzel együtt a válaszadók többsége a stabilitást látja az EU-ban: 73 százalékuk szerint országuknak előnyére vált a csatlakozás. Magyarázatként legtöbbször azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (37%), szorosabbá teszi a tagállamok közötti együttműködést (36%), és segíti a gazdasági növekedést (29%).

Az EU-s átlaghoz hasonlóan, a magyar válaszadóknak szintén közel háromnegyede (73%) állítja, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 45 százalékuk szerint ez a hatás „pozitív”, 42 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív, de nem is negatív”, és csak 13 százalékuk szerint „negatív”.

Négyből három magyar válaszadó (75%) gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága, leginkább azért, mert az EU új munkalehetőségeket nyújt a magyar embereknek (41%), hozzájárul gazdasági növekedéshez Magyarországon (33%) és javítja az együttműködést Magyarország és az EU többi országa között (27%).

A felmérés az összes adattal együtt itt érhető el. 

18 éve nem volt ennyire magas az EU-ba vetett bizalom szintje.

Az európaiak 52%-a bízik az EU-ban, ami 2007 óta a legmagasabb arány. A bizalom mértéke a 15–24 éves fiatalok körében a legmagasabb (59%). Egy másik 18 éves rekordot jelent, hogy az európaiak 52%-a nyilatkozik úgy, hogy bízik az Európai Bizottságban, és ez az arány is különösen magas a fiatal polgárok körében (57%). Az országa kormányában ugyanakkor a válaszadók 36%-a bízik, az országa parlamentjében pedig 37%-uk. A válaszadók háromnegyede (75%) állítja, hogy uniós polgárnak érzi magát – ez az utóbbi két évtizedben mért legnagyobb arány. Ezenkívül tíz uniós polgár közül több mint hat (62%) derűlátó az EU jövőjét illetően.

Az európaiak határozottan támogatják az eurót

Az Eurobarométer felmérés szerint a közös valuta támogatottsága nagyobb mint valaha, mind az EU-ban (74%), mind az euróövezetben (83%). Az európai gazdaság helyzetét az európaiak 44%-a jónak, 48%-a pedig rossznak tartja. A polgárok nagy része (43%) szerint az európai gazdasági helyzet a következő 12 hónapban stabil marad.

Az európaiak erősebb és határozottabb EU-t szeretnének

Tíz válaszadó közül majdnem hét (69%) úgy gondolja, hogy az Európai Unió a stabilitást képviseli a zűrzavaros világban. Tíz európaiból közel kilenc (88%) egyetért azzal, hogy a világ országai és régiói között szabályozottabb együttműködésre van szükség. Az uniós polgárok több mint négyötöde (86%) egyetért azzal, hogy a vámok emelése károsan hat a világgazdaságra. Ugyanakkor, ha más országok növelik az EU-ból származó behozatalra kivetett vámjaikat, a válaszadók 80%-a szerint erre válaszul az EU-nak is vámokat kell kivetnie az érdekei védelmében. Tízből több mint nyolc válaszadó (81%) támogatja a tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját, ami 2004 óta a legmagasabb arány. Ugyanakkor az elkövetkező öt évre tekintve 78%-ukat aggasztja az EU védelmének és biztonságának kérdése.

Ami az uniós költségvetés prioritásait illeti, az európai polgárok azt szeretnék, ha az uniós költségvetést a védelemre és a biztonságra (43%), a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre és a közegészségügyre (42%), valamint az oktatásra, a képzésre, az ifjúságra, a kultúrára és a médiára (34%, nem változott) fordítanák. A polgárok legnagyobb része (40%) szerint a biztonság és a védelem az a legfontosabb terület, amelynek nagyobb uniós finanszírozásban kellene részesülnie, ezt az energetikai átállás/megfizethető energia követi (32%).

Az európaiak szerint az EU-nak középtávon a biztonság és a védelem (39%), azután a gazdaság (29%), a migráció (24%), valamint az éghajlat és a környezetvédelem (24%) területén kell intézkedéseket hoznia. Ugyanakkor az uniós polgárok 44%-a véli úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása lenne a legpozitívabb hatással az életére, ezt követi az élelmiszer-, az egészségügyi és az ipari ellátás biztosítása az EU-ban (27%), valamint több munkalehetőség megteremtése (26%).

Továbbra is a békét tekintik az EU-ra legjellemzőbb értéknek (41%, +2 százalékpont), ezt követi a demokrácia (33%, -2 százalékpont), valamint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása (28%, új elem).

Az ukrajnai háborúra adott uniós válasz folyamatos, szilárd támogatást élvez

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval kapcsolatban az európai válaszadók 80%-a egyetért azzal, hogy fogadják be a háború elől menekülő embereket az EU-ba, míg az európaiak több mint háromnegyede (76%) támogatja, hogy Ukrajna kapjon pénzügyi és humanitárius támogatást. Az uniós polgárok 72%-a támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat, míg tízből hat (60%) egyetért azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adjon Ukrajnának, 59%-uk pedig egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzését és szállítását.

15 válaszlehetőségből továbbra is Oroszország Ukrajna elleni invázióját tekintik a legfontosabb uniós szintű kérdésnek (27%) (ezt követi 24%-kal a nemzetközi helyzet, valamint 20%-kal a biztonság és a védelem). Az európai válaszadók 77%-a egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve.

Háttér-információk

A 103. standard Eurobarométer felmérésre (2025 tavasza) 2025. március 26. és április 22. között került sor a 27 tagállamban. Összesen 26 368 uniós polgárt kérdeztek meg személyesen. Kilenc tagjelölt és potenciális tagjelölt országban (Ukrajna kivételével mindegyik országban) és az Egyesült Királyságban is sor került interjúkra.

A közvélemény-kutatás – amelyet október 7. és 15. között, az euróövezet 20 országából, több mint 18 600 ember bevonásával végeztek – emellett azt mutatta, hogy a válaszadók nagy része támogatja a Next Generation EU helyreállítási tervet. A megkérdezettek 68 százaléka jó ötletnek tartana ilyen jellegű, az EU összes tagállamát támogató programot azzal a feltétellel, hogy ezzel összhangban „zöld” és digitális reformokat, illetve társadalmi beruházásokat is bevezetnek.

A felmérés során más kérdésekben is kikérték a válaszadók véleményét. A többi között a pénzérmék és bankjegyek ügyében; a válaszadók 61 százaléka részesítette előnyben az egy centes és a két centes pénzérmék kivonását a forgalomból.

Az Eurobarométer egy másik, november 29-én közzétett felméréséből az derül ki, hogy soha nem volt ilyen magas az euró támogatottsága: míg az euróövezetben 81 százalékot ért el ez az arány, az EU teljes területén 74 százalékot mértek.

A felmérés szerint a megkérdezettek 76 százaléka ért egyet azzal, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára. Az ukrajnai háborúval kapocslatban tízből csaknem kilenc európai (87 százalék) ért egyet azzal, hogy az EU-nak fenn kell tartania a humanitárius segítségnyújtását a háború által érintett lakosság számára.

A megkérdezettek 71 százaléka támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben bevezetett gazdasági szankciókat. 68 százalék azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az EU pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának. Tízből hat megkérdezett helyesli, hogy az EU tagjelölt státuszt adott Ukrajnának, és 58 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza katonai felszerelések vásárlását és szállítását Ukrajnának.

Az európaiak szerint az uniós fellépéseknek a biztonság és a védelem (33 százalék) területére kell összpontosítania, amit a migráció (29 százalék), a gazdasági helyzet (28 százalék), az éghajlat és a környezetvédelem (28 százalék), valamint az egészségügy (27 százalék) követ. A válaszadók 44 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-nak rövid távon a béke és a stabilitás, majd pedig az élelmiszer-, egészségügyi és ipari ellátás biztosítására, valamint migráció kezelésére kell összpontosítania.

A tiszta energiával kapcsolatban a megkérdezettek úgy vélik, hogy az EU-nak először a megújuló energiát (38 százalék) kell előnyben részesítenie, amit a fenntartható mezőgazdaságba (31 százalék), az energiainfrastruktúrába és a tiszta technológiába irányuló beruházások (28 százalék) követnek.

Tízből csaknem hét válaszadó (69 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-nak „elegendő hatalma és eszköze” van ahhoz, hogy megvédje Európa gazdasági érdekeit. Hasonlóképpen 69 százalék ért egyet azzal, hogy az Európai Unió a „stabilitás helye a zavaros világban„.

A megkérdezettek legtöbbje pozitívan tekint az uniós bővítésre. Albánia esetében a válaszadók 81 százaléka, Montenegró esetében 75 százaléka, Koszovó esetében 70 százaléka, Georgia esetében 58 százaléka, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina esetében egyaránt 56 százaléka, Moldova esetében 52 százaléka, Törökország esetében 42 százaléka, valamint Szerbia esetében 38 százaléka vélekedik pozitívan.

Az Eurobarométer felmérés azt mutatja továbbá, hogy az európaiak által az EU-ba vetett bizalom szintje 2007 óta a legmagasabb. A válaszadók európai szinten 51 százalékban, a magyar válaszadók 50 százalékban vélekedtek így.

A felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak a korábbinál nagyobb arányban (61 százalék) optimisták az EU jövőjét illetően, a magyar válaszadók 51 százaléka érzi így. A megkérdezettek többsége támogatja, hogy az EU erősebb és függetlenebb legyen, különösen a jelenlegi globális kihívások közepette. Az európaiak összessége szerint az uniónak középtávon leginkább a biztonság és a védelem területén kell fellépnie, míg a magyar válaszadók legfontosabb prioritása az élelmiszer-, egészségügyi és ipari ellátás biztosítása az EU-ban – írták.

Forrás: MTI

A választások előtt ma közzétett felmérés pozitív, emelkedő tendenciát mutat a legfontosabb választási mutatók tekintetében, és már csak néhány hét van hátra június 6-9-ig, amikor az uniós polgárok leadják szavazataikat. A választások iránti érdeklődés, a választások időpontjának ismerete, valamint a választási hajlandóság mind emelkedtek a legutóbbi felmérés óta, amelyet 2023 őszén végeztek. A növekedés még szembetűnőbb a 2019. tavaszi felméréshez képest (amit három hónappal az előző európai választások előtt végeztek).

A polgárok 60 százaléka most azt mondja, hogy júniusban szívesen szavazna (+3 százalékpont 2023 őszéhez képest és +11 százalékpont 2019. február-márciusához képest). A polgárok 71 százaléka mondja azt, hogy valószínű, hogy szavazni fog (7-10 egy 1-10-ig terjedő skálán), ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest és +10 százalékpontot a 2019. február/márciusi felméréshez képest.

Az eredmények azt mutatják, hogy az uniós polgárok nagyon is tisztában vannak a választások fontosságával a jelenlegi geopolitikai helyzetben: tízből nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy ez még fontosabbá teszi a szavazást. Ezt az állítást valamennyi tagállamban nagy többséggel támogatják.

A magyar válaszadók 65 százaléka érdeklődik a 2024-es európai választások iránt (szemben az uniós 60 százalékkal), míg 35 százalékuk nem (az EU-ban 40 százalék). Ez az arány most 15 százalékponttal több Magyarországon, mint ugyanebben az időszakban 2019-ben.

A magyarok 70 százaléka mondja azt, hogy valószínűleg szavazni fog, ami 3 százalékpontos növekedést jelent 2023 őszéhez képest (67 százalék) a magyar válaszadók esetében is, és +10 százalékpontos növekedést a 2019. február/márciusi felméréshez képest (60 százalék).

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a felmérés eredményeit kommentálva azt mondta: „Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy nagy a tét az urnáknál, és hogy a szavazás még fontosabb a jelenlegi geopolitikai helyzetben. Szavazásra hívom a polgárokat, erősítsék meg az európai demokráciát és alakítsák maguk Európa jövőjét!”

Ahogy ez a jogalkotási ciklus a végéhez ér, az uniós polgárok 81 százalékának pozitív vagy semleges képe van az Európai Parlamentről, és csak 18 százalékukban él negatív kép. Mi több, az EU-ban a többség (56 százalék) azt szeretné, ha az EP fontosabb szerepet játszana, mindössze 28 százalék szeretné ennek ellenkezőjét, és 10 százalék tartaná meg jelenlegi súlyát.

A magyar válaszadók 46 százalékának pozitív képe van az Unióról, 39 százalékának semleges (összesen 85 százaléka), míg 14 százalékának negatív a képe. 56 százalék szeretné ugyanakkor, megegyezően az uniós átlaggal, ha a Parlament szerepe nőne, 9 százalék azt szeretné, hogy maradjon meg a jelenlegi súlya, és 32 százalék azt szeretné, hogy csökkenjen.

Metsola elnök hozzátette: „A Parlament és az Európai Unió az elmúlt években példátlan módon teljesített. Kivételes és kihívásokkal teli körülményekkel kellett szembenéznünk, mégis erősebbek és egységesebbek lettünk. A Parlament a polgárok hangja és szószólója volt és marad az EU-ban.”

Az európai polgárok a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (33 százalék), valamint a közegészségügy támogatását (32 százalék) szeretnék a választási kampány során megvitatandó fő témák között látni. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése, valamint az EU védelme és biztonsága egyaránt a harmadik helyen állnak (31 százalékkal). Az uniós védelem-, és biztonságpolitika fontossága a parlamenti ciklus során megnőtt a polgárok számára, különösen Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborújának fényében. Jelenleg kilenc országban említik ezt a témát az első (vagy más témával együtt első) helyen a választási kampány prioritásainak sorában, a legmagasabb mértékben Dániában (56 százalék), Finnországban (55 százalék) és Litvániában (53 százalék).

A magyarok számára a közegészségügy kérdése a választások során megvitatandó legfontosabb téma (39 százalék), melyet szorosan követ (38 százalék) a munkahelyteremtés és a gazdaság támogatása, majd Európa jövőjének kérdése (35 százalék). Az EU védelmi politikája a magyar válaszadók 28 százaléka szerint kellene, hogy kampánytéma legyen.

Hasonlóképpen, a jövőre vonatkozóan, az uniós polgárok a védelmet és a biztonságot (37 százalék) tekintik első számú prioritásnak az EU globális pozíciójának megerősítése terén, majd az energiakérdések és az élelmezésbiztonság/mezőgazdaság következik (mindkettőt 30 százalék nevezte meg). Míg tízből négy polgár szerint az EU szerepe fontosabbá vált az elmúlt években, addig 35 százalék szerint ez nem változott, 22 százalék szerint pedig csökkent. Nemzeti szinten 15 országban a relatív többség úgy véli, hogy az EU szerepe a világban az elmúlt években fontosabbá vált, Svédországban ez az arány 67 százalék, Portugáliában 63 százalék, Dániában 60 százalék. Eközben a szlovén és a cseh polgárok vélik leginkább úgy, hogy az EU szerepe csökkent (32 százalék, illetve 30 százalék).

A magyarok szerint a legfontosabb az energiaellátás biztonsága és ennek infrastrukturális biztonsága (40 százalék) a legfontosabb az EU jövője szempontjából. Ezt követi a katonai védelem és biztonság kérdése (34 százalék), a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az ipar (33 százalék), valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (31 százalék).

A polgárok csaknem háromnegyede (73 százalék, +3 százalékpont a 2023. őszi adatokhoz képest) szerint az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre, köztük egyötödük (20 százalék) szerint „nagyon” hatással vannak. Emellett az európaiak nagy többsége egyetért azzal, hogy országuk számára összességében előnyös az uniós tagság (71 százalék). Ezek az eredmények 2023 őszéhez képest stabilak, és továbbra is magas szinten mértek az egész EU-ban.

A magyar válaszadók 77 százaléka véli úgy, hogy az Unió hatással van mindennapjaira, míg 23 százalékuk szerint nem ez a helyzet. Ugyanígy, 77 százalék szerint az ország javára vált az uniós tagság (ez 6 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot), amely érték a 2023-as őszi adatokhoz képest 4 százalékpontos növekedést mutat.

Érezhetően nőtt a közérdeklődés az egy év múlva esedékes európai választások iránt. A polgárok egyértelmű többsége (56%) figyelemmel kíséri az előkészületeket, ami 6 százalékponttal több, mint 2018-ban, az előző választások előtt egy évvel volt.

A megkérdezettek mintegy kétharmada (67%) nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg elmenne szavazni, ha a jövő héten lennének az európai választások. 2018 áprilisában egy hasonló kérdésre 58 százalékuk válaszolta ugyanezt. Most tehát többen mutatnak hajlandóságot a választáson való részvételre, mint a legutóbbi, 2019-es EP-választások előtt.

Magyarországon a választási hajlandóságra adott válasz megegyezik az uniós átlaggal, vagyis 67%, míg a választások iránti érdeklődés egy százalékponttal nagyobb (57%), mint az uniós átlag.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke így értékelte a felmérés eredményeit: „A választások fontosak. A szavazás az a lehetőség, amikor kiállhatunk az általunk fontosnak tartott ügyekért. Ezért arra biztatok mindenkit, különösen a fiatalokat, hogy menjenek el szavazni, és formálják olyanná az Európai Uniót, amilyenné szeretnék, hogy váljon!”

A szabad választások jelentik minden demokrácia alapját. Az európai polgárok a demokráciát tartják a legfőbb védendő értéknek: 37%-uk a demokrácia, 28%-uk az emberi jogok, 27%-uk pedig a szólás- és gondolatszabadság védelmét jelölte meg az Európai Parlament legfontosabb feladataként. Magyarország esetén a leginkább védendő értékként szintén a demokráciát (39%), az emberi jogok (34%), és harmadikként a jogállamiságot jelölték meg (25%) védendő értékként. A nemzeti identitások és kultúrák, a nemzeti kisebbségek, valamint a társadalmon belüli különböző csoportok védelmét a magyarok jelentősen fontosabbnak tartják az unióban mért átlagnál.

A válaszadók 54%-a meg van elégedve a demokrácia EU-n belüli működésével. A szabad és tisztességes választásokkal (70%), a szólásszabadsággal (70%) és az alapvető jogok tiszteletével (66%) elégedettek a leginkább, a dezinformáció és a korrupció kezelésével viszont annál kevésbé. Ugyanezen adatok Magyarország esetén: 55%, 64%, 69%, 79%, és a magyar polgárok szintén a korrupció kezelésével és a dezinformáció elleni védelemmel a
legkevésbé elégedettek.

Magyarországon a leginkább elégedettek a válaszadók azzal, ahogy az EU-ban az egyes emberek részt tudnak venni a politikai életben (67%), az alapjogok tiszteletével (70%), és a szólásszabadsággal az EU-ban (69%). A
média sokszínűségével (66%, szemben 60%-al) és a jogállamiság helyzetével is inkább elégedettek (62% szemben 58%-al) a magyarok, mint az uniós átlag.

A jelenleg futó európai parlamenti ciklus negyedik évében a polgárok elismerően nyilatkoztak arról, ahogyan az EU kezelte az egymás után kibontakozó válsághelyzeteket. Döntő többségük tisztában van azzal, hogy az EU lépései kihatnak mindennapi életükre: tízből heten (71%) vannak ezen a véleményen, közel ötödük (18%) igen jelentősnek érzi ezt a hatást. Az Európai Parlament szerepe sem ismeretlen: a válaszadók 62%-a mostanában hallott vagy olvasott az intézményről.

A magyar adatok: az EU hatása mindennapjainkra 74% szerint van jelen, 15% szerint erőteljesen, és 69 százalékuk hallott mostanában az Európai Parlamentről.

Ukrajna megsegítése az az uniós lépés, amellyel messze a legelégedettebbek a polgárok: 69%-uk nyilatkozott erről elismerően. Leginkább Hollandiában (90%), Svédországban (87%), Finnországban (87%) és Írországban (87%) éreztek így a válaszadók, legkevésbé pedig Szlovákiában (45%) és Görögországban (48%). Magyarországon 64% ez az adat. A demokratikus jogok védelme és a jogállamiság érvényre juttatása érdekében tett uniós intézkedések, valamint a külpolitikai lépések szintén viszonylag magas (64%-os, illetve 54%-os) támogatottságot élveztek. (Magyarországon 66% illetve 59%.)

A gazdaság állapotát és a polgárok pénzügyi helyzetét nézve egyértelműen megmutatkoznak az elmúlt évek egymást érő válságainak hatásai. A válaszadók fele ítéli meg úgy, hogy romlott az életszínvonala, és ebben a tekintetben a jövő évben sem vár javulást. További 29 százalékuk ugyan ma még nem érzi a visszaesést, de azzal számol, hogy jövőre bekövetkezik az. Ezzel együtt jár az is, hogy kézzelfogható megoldásokat várnának el: közel
kétharmaduk (65%) nincs megelégedve azzal, ahogyan országa kezeli a megélhetési válságot, 57%-uk pedig elégtelennek tartja az EU enyhítő intézkedéseit.

Magyarországon 47% ítéli meg úgy, hogy romlott az életszínvonala, és a jövő évben sem vár javulást. Jelentősen magasabb, 40% azoknak az aránya, akik ma még nem érzik a visszaesést, de azzal számolnak, hogy jövőre bekövetkezik. A magyarok 64%-a nem elégedett a nemzeti, és 54% az uniós intézkedésekkel a megélhetési válság kezelése tekintetében.

A válaszadók 38%-a azt szeretné, ha az Európai Parlament a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet tenné az első helyre. A közegészségügyben 33%-uk, 31% a klímaváltozás elleni küzdelemben, szintén 31 százalékuk pedig a gazdaság fellendítésében és a munkahelyteremtésben várna el több cselekvést az intézménytől.

Magyarországon, az elmúlt évek felméréseihez hasonlóan, az emberek a gazdaság fejlesztését és új munkahelyek teremtését (37%), a közegészségügyet (36%) és a szegénység és társadalmai kirekesztés elleni küzdelmet (34%) jelölték meg, mint az EP legfontosabb feladatait.

Fotó: Guillaume Périgois/unsplash.com

Tízből hét válaszadó aggódik a megélhetési költségek emelkedése miatt minden uniós tagállamban; a legmagasabb százalékban, Görögországban (100 százalék), Cipruson (99 százalék), Olaszországban és Portugáliában (98 százalék). Magyarországon ez az arány 96 százalékos.

Minden társadalmi-gazdasági kategóriában (nemek és életkorok szerint) és minden tanulmányi és társadalmi-szakmai háttérrel rendelkező válaszadói spektrumon érezhető az emelkedő energia- és élelmiszer-árak hatása. A második leggyakoribb aggodalom (82 százalékkal uniós szinten, 89 százalékkal Magyarországon) a szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől való félelem. Ezt követi, egyenlő arányban, a klímaváltozás és az ukrajnai háború kiterjedése (81 százalék) uniós átlagban.

Az éghajlatváltozástól való félelem Magyarországon jelentősen magasabb az uniós átlagnál: 87 százalék, míg harmadik helyen, az ukrajnai háború kiterjedését 1 százalékponttal megelőzve (85 százalék) a közös európai értékek (demokrácia, szabadság) elvesztésével szembeni aggodalom áll.

Az Unió stabil támogatottsága ellenére az uniós polgárok elvárják, hogy az EU továbbra is dolgozzon a kontinenst sújtó, egymást követő válságok súlyosbodó hatásainak csökkentésén. Az EU magas támogatottsága az elmúlt évek tapasztalatain alapul, amikor az Unió megmutatta: figyelemre méltóan képes az összefogásra és a hatékony intézkedésre.

A polgárok egyelőre nem elégedettek sem a nemzeti, sem az uniós szintű intézkedésekkel. Az európaiaknak csupán egyharmada fejezi ki elégedettségét azokkal az uniós vagy nemzeti intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek a megélhetési költségek emelkedésének kezelésére irányulnak.

Az európai populáció majdnem fele (46 százalék) szerint életszínvonaluk már csökkent a Covid-19 pandémia, az ukrajnai orosz agresszió és a megélhetési krízis miatt. További 39 százalékuk még nem tapasztalta ugyan az életszínvonal csökkenését, de úgy gondolja, hogy ez be fog következni, ami borús kilátás 2023-ra. Magyarországon ez a két érték 44 és 47 százalék.

A gazdasági aggodalom növekedésének másik fontos indikátora az, hogy az állampolgárok uniós átlagban növekvő arányban tapasztalnak “általában” és “néha” nehézséget számláik befizetésében. Ez a mutató 9 pontos növekedést mutat 2021 ősze óta (30-ról 39 százalékra). Magyarországon ez az érték 28 százalékos, amely jóval a jelenlegi uniós átlag alatt van.

“Az emberek érthető módon aggódnak az emelkedő megélhetési költségek miatt, hiszen egyre több család küzd azzal, hogy a megélhetésük biztosítva legyen. Itt az ideje, hogy eredményeket érjünk el; hogy csökkentsük kiadásainkat, visszaszorítsuk az inflációt, és növekedésre késztessük gazdaságainkat. Meg kell védenünk társadalmunk leginkább kiszolgáltatott rétegeit” – mondta Roberta METSOLA, az Európai Parlament elnöke.

Az elmúlt évek többszörös geopolitikai válságai továbbra is komoly kihívások elé állítják az állampolgárokat és a politikai döntéshozókat. Mivel az infláció mértéke évtizedek óta nem volt ilyen magas, az állampolgárok azt szeretnék, hogy az Európai Parlament a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre összpontosítson (37 százalék). Sok állampolgár számára továbbra is fontos a közegészségügy helyzetének javítása (34 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem folytatása (31 százalék) is. A gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (31 százalék) szintén előkelő helyen szerepel a listán.

A magyar adatok e tekintetben mások: a közegészségügy helyzetének javítása szerepel az első helyen (40 százalék), második helyen viszont, 37 százalékkal, az új munkahelyek létesítése szerepel. A legnagyobb, 6 százalékpontos növekedést a magyar válaszadók esetében az Unió energiapolitikai és ipari függetlensége mutatta.

Ugyanakkor a közelmúlt válságai, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborúja, erősítik az állampolgárok támogatását az Európai Unió iránt: a válaszadók 62 százaléka „jó dolognak” tartja az uniós tagságot, ami az egyik legmagasabb eredmény 2007 óta. Az európai polgárok kétharmada (66 százalék) fontosnak tartja országa uniós tagságát, és 72 százalékuk véli úgy, hogy országának hasznára vált az uniós tagság.

Ebben az összefüggésben az uniós polgárok számára újra jelentőssé vált a „béke”, mint az Unió alapításának egyik alapvető oka. Az európaiak 36 százaléka szerint az uniós tagság legfőbb előnye, hogy az Európai Unió hozzájárul a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez, ami hat százalékpontos növekedést jelent 2021 őszéhez viszonyítva.

Magyarországon ez az adat alacsonyabb, és csökkenést mutat: 27 százalék, 2 pontos csökkenéssel, és csupán a 4. helyet foglalja el a rangsorban. A legmagasabb arányban az „Unió új munkalehetőségeket biztosít” szerepel a hazai válaszokban: a válaszadók 40 százaléka ebben látja az uniós tagság legfőbb előnyét.

Emellett az európaiak szerint az EU elősegíti a tagállamok közötti együttműködést (35 százalék) és hozzájárul a gazdasági növekedéshez (30 százalék).   Magyarországon a két adat 24 százalék, 6 pontos növekedéssel, és 38 százalék, 3 pontos növekedéssel.

Fotó: Antoine Schibler/unsplash.com

Az idén október 12. és november 7. között lebonyolított felmérés szerint az uniós polgárok 74 százaléka helyeselte, hogy az Európai Unió Ukrajna mellé állt az orosz inváziót követően. Mindegyik tagországban többségben voltak a támogatók: legnagyobb arányban Svédországban (97 százalék), Finnországban (95 százalék), Hollandiában (93 százalék), Portugáliában (92 százalék) és Dániában (92 százalék) értettek egyet az Unió szerepvállalásával,  Magyarországon a megkérdezettek 59 százaléka támogatja, hogy az EU kiáll Ukrajna mellett. A háború tíz hónapja után változatlanul jelentős – 73 százalékos – támogatottságot élveznek a konkrét uniós lépések, így az orosz kormánnyal szembeni szankciók, valamint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi, katonai és humanitárius segítségnyújtás is. A  magyarok 56 százaléka támogatja az uniós intézkedéseket Ukrajna kapcsán.

A felmérésből az is egyértelműen kiderül, hogy az európai polgárok Ukrajna támogatásán túl az európai alapértékek iránt is elkötelezettek. Arra a kérdésre, hogy az Európai Parlamentnek mely értékek védelmére kellene elsősorban összpontosítania, a leggyakrabban a demokráciát (36 százalék –  Magyarországon 41 százalékkal szintén ez a leggyakoribb válasz), az emberi jogokat (29 százalék), valamint a szólás- és gondolatszabadságot (28 százalék) említették a válaszadók. Ezeknek az alapértékeknek a védelmét az Európai Unió határain kívül is fontosnak tartják. Nap mint nap ugyanezekért küzdenek az ukránok is, amióta Oroszország minden provokáció és indok nélkül katonai inváziót indított országuk ellen.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke így értékelte a felmérés eredményeit: „Az orosz agresszió mérhetetlen emberi szenvedést és pusztítást okoz. Elismerésre méltó mindaz a bátorság és kitartás, amellyel az ukránok szembeszállnak a terrorral. Az Európai Unió tagjaiként azzal nyújthatjuk a legnagyobb támogatást, ha egységesek és szolidárisak maradunk. Az ukránok továbbra is számíthatnak az Európai Parlament töretlen támogatására.”

Az orosz–ukrán háború következményeit az európai polgárok is egyértelműen megérzik. Emiatt csaknem kétharmaduk (65 százalék) nyilatkozott úgy, hogy életük a háború hatására minden bizonnyal meg fog változni. A 2022. április-májusi  felméréshez képest ez négy százalékpontos növekedést jelent. Ezzel együtt a válaszadók hasznosnak tartják az uniós tagságot: 72 százalékuk szerint országuk előnyére vált a csatlakozás – a  magyar válaszadók még nagyobb arányban, 78 százalékban érzik így. Az európai megkérdezettek magyarázatként legtöbbször azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (36 százalékuk véli így, ami hat százalékpontos növekedést jelent a 2021. november-decemberi  felmérés eredményeivel összevetve). Jól jelzi az orosz–ukrán háborús konfliktus hatását, hogy a legnagyobb arányú növekedés Lettországban (+16 százalékpont), Litvániában (+15 százalékpont), Észtországban (+12 százalékpont), Hollandiában (+13 százalékpont), Máltán (+11 százalékpont) és Lengyelországban (+11 százalékpont) volt tapasztalható. Az uniós tagság kedvező megítélésekor csaknem ugyanilyen súllyal esett latba a tagországok közötti együttműködés lehetősége (35 százalék, +3 százalékpont), valamint az EU által nyújtott gazdasági támogatás (30 százalék, mint korábban).

Fotó: Gleb Albovsky/unsplash.com

Történelmi pillanat a magyar fiatalok számára

Az elmúlt időszak kihívásainak – mint a világjárvány vagy az Ukrajnában zajló háború – következtében szerte Európában egyre fontosabb a fiatalok véleménye. A legfrissebb Eurobarométer felmérés szerint nőtt az európai fiatalok társadalmi szerepvállalása. A fiatalok többsége (58%) aktív azokban a közösségekben, amelyekben él, és az elmúlt 12 hónapban részt vett egy vagy több ifjúsági szervezetben. Az ifjúság 2022-es európai évével kapcsolatban a fiatalok leggyakrabban megnevezett elvárása az, hogy a politikai döntéshozók hallgassák meg, hogy mire van szükségük, és aszerint cselekedjenek, valamint támogassák a fiatalok személyes, társadalmi és szakmai fejlődését (72%).

A „Hallasd a hangod” oldal ezért olyan egyedi, interaktív hangtérként szolgál, ahol a magyar és európai fiatalok, hátterüktől vagy a származási országuktól függetlenül elmondhatják milyen az Európa jövőjéről alkotott képük. Szó szerint lehetőséget kínál, hogy felhangosítsák és felvegyék saját, személyre szabott üzenetüket, és megosszák a jövővel kapcsolatos véleményüket és ötleteiket a foglalkoztatás témakörétől, a befogadástól, a békétől és a biztonságtól, a klímaváltozáson, az oktatáson és a mentális egészségvédelmen át minden számukra fontos témáig.

A platform elérhető az Európai Unió összes hivatalos nyelvén, valamint norvég, török, szerb, észak-macedón és izlandi nyelven is. Feltöltés után minden egyes hang egy saját, egyedi 3D-s hullámot generál, majd azt a platform automatikusan lefordítja, így bárki bármely nyelven, bármilyen eszközön, bármely pillanatban meghallgathatja bármelyik hangot.

Az ifjúság éve Magyarországon

Magyarországon több mint 8 különböző projekt keretében zajlanak az ifjúság európai évének programjai. A nemzeti és helyi szinten a fiatalok bevonásával szervezett aktivitások a fiatalok társadalmi szerepvállalására, a foglalkoztatásukra, a nemzetközi kapcsolataikra és a társadalmi integrációjuk kérdéseire fókuszálnak. Az  Eurobarométer felmérés szerint a fiatalok a mentális és a testi egészséget és a jóllétet (34%), a környezetvédelmet és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet (34%), valamint az oktatást és a képzést – beleértve a tanulók szabad mozgását (33%) – tekintik azoknak a területeknek, amelyeknek az ifjúság európai évében kiemelt figyelmet kell szentelni.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács ezért a programokat úgy állította össze, hogy a hazai és európai közvélemény jobban megismerhesse a magyar fiatalok aktuális helyzetét, valamint az őket érintő és foglalkoztató témákat. A részletekről az ifjusagitanacs.hu weboldalon, valamint A Tanács közösségimédia-felületein tudnak tájékozódni az érdeklődők.

Ilyen aktivitást jelent például a helyi, lokális ifjúsági szervezetek bevonásával szervezett ifjúságsegítő felnőttképzés, az Ifjúság220, a Fiatalok Magyarországon ifjúságszakmai programsorozat, valamint a hazai fiatalok aktuális helyzetét bemutató „Magyar Fiatalok” könyvsorozat elindítása.

Az új „Hallasd a hangod” platform az év központi elemeként és utólagos hagyatékaként fogja össze a különböző tevékenységeket – a fiatalok hangja így válik a változás mozgatórugójává és a jövő politikái formálójává. Hiszen véleményük létfontosságú az európai növekedés, tudás, innováció, lehetőségek és a jobb, relevánsabb, ifjúságorientált megoldások területén.