A közvélemény-kutatás – amelyet október 7. és 15. között, az euróövezet 20 országából, több mint 18 600 ember bevonásával végeztek – emellett azt mutatta, hogy a válaszadók nagy része támogatja a Next Generation EU helyreállítási tervet. A megkérdezettek 68 százaléka jó ötletnek tartana ilyen jellegű, az EU összes tagállamát támogató programot azzal a feltétellel, hogy ezzel összhangban „zöld” és digitális reformokat, illetve társadalmi beruházásokat is bevezetnek.

A felmérés során más kérdésekben is kikérték a válaszadók véleményét. A többi között a pénzérmék és bankjegyek ügyében; a válaszadók 61 százaléka részesítette előnyben az egy centes és a két centes pénzérmék kivonását a forgalomból.

Az Eurobarométer egy másik, november 29-én közzétett felméréséből az derül ki, hogy soha nem volt ilyen magas az euró támogatottsága: míg az euróövezetben 81 százalékot ért el ez az arány, az EU teljes területén 74 százalékot mértek.

Egyelőre sok a bizonytalanság, hogy az uniós parlamenti választások után merre indul majd az Európai Unió, de azért pár dolog már látszik. Sokan a szélsőjobb jelentős megerősödését várták, az eredményekből ki is derült, hogy növelték a súlyukat – Franciaországban például győzött ez a politikai erő -, de a jelentős áttörés azért elmaradt.

Fókuszban a költségvetés

Most az az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire föderális úton halad tovább az EU. „Ez részben a külpolitikai és gazdasági döntések, ezen belül a költségvetési politika alakulása miatt is fontos. Másként fogalmazva van egy fiskális kérdőjel, hogy mennyire lesznek szigorúak ezen a téren a tagországok. A költségek ugyanis emelkedő pályán vannak, részben a kamatkiadások miatt, de a társadalom elöregedése szintén terhet jelent tartósan, így előbb-utóbb mindenképpen lépni kell” – mondta Németh Dávid értékelve a június elején megtartott választásokat. Szintén nehéz most megmondani, hogy a zöldpártok és a zöldpolitika mennyire lesz erős a jövőben, vagyis kérdéses, hogy milyen tempóban lehet keresztülvinni ezeket a törekvéseket.

Az sem látszik pontosan, hogy mennyire lesz protekcionista az Európai Unió. „Az még bizonytalan, hogy a kínai elektromos autókra kivetett ideiglenes büntetővámok után lesz-e még nagyobb szigor, vagy esetleg más területeken is várható-e hasonló intézkedés” – tette hozzá az elemző. „Az, hogy Franciaországban a választási eredmény miatt előrehozott választásokat írtak ki, bizonytalanságot okozott a piacokon. Ezt láttuk a múlt héten, jelentős esések voltak, különösen a párizsi tőzsdén. A befektetők attól tartanak, hogy az új francia kormány többet fog költeni. Emellett kérdéses, hogy milyen lesz a Franciaország és Németország közötti együttműködés, amely alapvetően meghatározhatja az uniós gazdaság teljesítményét” – mondta Németh Dávid.

Ahogy az EU-s országokban, úgy Magyarországon is kiemelt szerepet kap a költségvetési tényező. A magyar gazdaság ugyanis jelentős kiadási többlettel fut. Ezért jó eséllyel az idén és a következő években is kiigazításokra lenne szükség. 2024-ben ennek a mértéke a mostani helyzet alapján szerinte 500 milliárd forint lehet.

Mi lesz a magyar kamattal?

A rövid távú helyzetről azt mondta, hogy a múlt heti – az uniós választások eredménye miatt kialakult – nemzetközi bizonytalanság miatt felerősödött a kockázatkerülés a piacokon, emiatt erősödött a dollár az euróval szemben is. Ilyen esetekben pedig a forint sem jelent vonzó célpontot. Ez vezetett oda, hogy az euró jegyzése megközelítette a 400 forintos szinteket. Ugyanakkor ezen a hétfőn már korrekció történt. Majd ebben a viszonylag érzékeny helyzetben jött a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése: a magyar jegybankárok a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentették a kamatot.

„Számítani lehetett arra, hogy a jegybank viszonylag szigorú kommentárt fűz a döntéséhez, abban az értelemben, hogy továbbra is adatvezérelt politikát követ és figyeli a nemzetközi jegybankok, köztük az Európai Központi Bank és az amerikai Federal Reserve lépéseit. Tehát összességében óvatos lépésekkel halad a monetáris lazítás útján, ez magában foglalja azt is, hogy időnként szünetet tart a kamatvágásokat tekintve” – közölte az elemző.

Németh Dávid úgy látja, hogy a jelenlegi kilátások szerint az év végére a magyar kamatszint 6,25 százalékra csökkenhet. „Ezt megerősíti az is, hogy a várakozásainkkal összhangban az MNB a friss inflációs jelentésében a fogyasztói árindexre vonatkozó prognózisát fél százalékponttal lefelé módosította. Mi pedig úgy látjuk, hogy az év végére 5 százalék körüli szintre gyorsulhat az infláció a korábbi 5,5 százalékos várakozásunkkal szemben” – fogalmazott.

A keddi jegybanki döntés után erősödött a magyar deviza, az euró árfolyama ugyanis kedden délután 394 forint környékén is járt. A forintra vonatkozó előrejelzését ismertetve Németh Dávid hozzáfűzte: „Az alapforgatókönyv alapján továbbra is azt várom, hogy az euró az idén a 385 és 400 forintos sávban marad. Persze ez akkor érvényes, ha komolyabb gazdasági, nemzetközi vagy geopolitikai sokk nem következik be.”

Fotó: Shutterstock

Az eurót este hat órakor 394,00 forinton jegyezték a kora reggeli 394,73 forint után, a dollár jegyzése 364,79 forintra emelkedett 364,65 forintról, a svájci franké pedig 405,23-re 403,29 forintról.

Csütörtök esti jegyzésén a forint 0,8 százalékkal áll erősebben a hétfői kezdésnél az euróval és a dollárral szemben és egy százalékkal erősebben a svájci frank ellenében.

A forint havi eredménye 0,4 százalék gyengülés az euróval és a dollárral szemben, de 1,3 százalék nyereségre tett szert a svájci frank ellenében.

Az év eleje óta a forint 2,8 százalékot gyengült az euróval szemben, 5,0 százalékot veszített a dollár ellenében, és 1,7 százalékkal áll erősebben a svájci frankkal szemben – írja az MTI.

Photo by Josh Appel on Unsplash

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 392,80 forintról 394,85 forintra erősödött 18 órakor, napközben 392,28 forint és 395,33 forint között mozgott.

A frank jegyzése a reggeli 408,39 forintról 409,40 forintra ment fel, míg a dolláré 360,76 forintról 363,06 forintra emelkedett.

Fotó: Shutterstock

Az euróval és a dollárral szemben is majdnem 0,4 százalékot veszített az értékéből a forint. Az euró árfolyama egy hete még 378,5 körül járt, ehhez képes a hetet már 384 forint körül indította.

A múlt hét első napjaiban ez a gyengülési hullám elsősorban magyar tényezőkkel volt összefüggésben, majd a hét második felében már a nemzetközi fejlemények (EKB- és Fed-kamatdöntés, amerikai makrogazdasági adatok) határozták meg a forint piacát –magyarázza a helyzetet a Portfolio.hu.

A magyar pénz a lengyel zlotyhoz képes hétfőn délelőtt 87,4 fölé gyengült, ami idei mélypontot jelent. Utoljára decemberben lehetett ilyet látni.

Fotó: Balint Erlaki/Getty Images

A bankpánik visszahúzódásával a forint is rögtön erősödni kezdett, és ezen a héten már messze maga mögött hagyta a korábbi rémálomszintet, a 400-as euró-forint árfolyamot. Hétfő reggelt már a 380-as szint körül kezdte a magyar fizetőeszköz az euróval szemben, és erős heti meneteléssel szombat délben már a 375-ös szint alá süllyedt.

A következő időszakban az árfolyamot elsősorban az befolyásolja, hogy az Európai Unió folyósítja vagy visszatartja a Magyarországnak járó forrásokat. Az előbbi esetben erősödhet, míg az utóbbiban gyengülhet a forint. Szintén befolyásolhatják az árfolyamot az energiaárak, illetve a monetáris politika: egy túl korai kamatcsökkentés gyengíthetné az árfolyamot, míg egy kitolt lazítás erősíthetné azt.

A munka törvénykönyve szerint a munkabért a munkáltatóknak forintban kell megállapítani és kifizetni a dolgozók részére. Mivel a rendelkezés általános jellegű, mind az alapbérre, mind a pótlékokra, valamint a jutalomra és prémiumra is alkalmazandó. A jogszabály azonban tartalmaz kivételeket. Amennyiben például vezető beosztású munkavállalóról van szó, vagy a munkavállaló a munkáját részben vagy egészben külföldön végzi, úgy a munkabér más devizában is biztosítható.

„Ha a munkaviszonyban van külföldi elem, például a Magyarországon dolgozó munkavállaló nem magyar állampolgárságú, akkor szintén van arra lehetőség, hogy a felek a magyar jog szabályai alól kiszerződjenek, és a munkabért a munkavállaló állampolgársága szerinti devizában folyósítsák” – emeli ki dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Az árfolyamértékhez kötött munkabér is járható út

Amennyiben a fentiekre nincs lehetőség, a munkáltató hozhat olyan döntést, hogy akár euróban, akár egyéb devizában meghatározott árfolyamértékhez köti a munkavállalók forintban meghatározott havi munkabérét és az árfolyamingadozást korrigálja.

A szakember szerint az alapbér ilyen módon történő megállapítása nehézkes, mivel ekkor – az árfolyamváltozás függvényében – lényegében minden hónapban módosítani kellene a munkavállaló munkaszerződését. Járhatóbbnak tűnik az a megoldás, hogy a forintban meghatározott, de euró árfolyamhoz kötött munkabérnek az árfolyamingadozásból eredő különbözetét a munkáltató negyedévente, vagy más időszakonként megtéríti munkavállalói számára. A korrekció szabályait ebben az esetben nem kell munkaszerződésben szabályozni, elégséges, ha a munkáltató erre kiad egy belső szabályzatot, amelyben a korrekció módját és feltételeit szabályozza.

Devizaszámlára való utalás esetén a munkavállaló viseli az átváltás költségeit

„Viszonylag egyszerű alternatíva az is, ha a munkavállaló a munkáltatónak egy devizaalapú bankszámlaszámot ad meg, és a munkáltató havonta arra utalja a dolgozó alapbérét. Ilyen esetben azonban számolnia kell a munkavállalónak azzal, hogy az átváltás eredményeként esetlegesen felmerülő veszteséget magának kell viselnie, továbbá a bank által jóváírt összeg – a mindenkori vételi árfolyam változása miatt – folyamatosan változni fog” – egészíti ki dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A PwC jogászai hangsúlyozzák, hogy abban az esetben, ha a felek a kifejezett jogszabályi tiltás ellenére euróalapú munkabérben egyeznek meg, a megállapodás jogszabályba ütközik és részlegesen érvénytelen lesz. Ez azonban nem vezet a teljes szerződés érvénytelenségéhez, így a munkaviszony továbbra is fennmarad, de az érvénytelenség okát meg kell szüntetni. Azaz az euróban megállapított és kifizetett bér helyett a munkabért a továbbiakban forintban szükséges megállapítani és kifizetni.

A forintban történő bérmeghatározás a munkaviszony-alapú foglalkoztatásúakat érinti

A forintban történő bérmeghatározás, illetve kifizetés kizárólag munkaviszony-alapú foglalkoztatásra irányadó. Ha a felek között polgári jogi megállapodás (pl. megbízási szerződés) jön létre, akkor nem kötik őket a munkajogi szabályok, és egymás között a fizetendő ellenértéket bármilyen devizában megállapíthatják – teszik hozzá a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő jogászai.

Fotó: Ibrahim Boran, Unsplash

A Portfolio.hu cikke szerint a látványos gyengülés 15.20 körül indult, amikor a parlamentben Orbán Viktor éppen a beszédét tartotta az Országgyűlésben azután, hogy újra megválasztották miniszterelnöknek. Ebben a régi-új miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy az infláció ellen a kormánynak és a jegybanknak közös erővel kell föllépnie, beavatkozva a piaci működésbe – írja a 444.hu.

Fotó: Markus Winkler/unsplash.com

Taleb azt tanácsolja a befektetőknek, hogy portfóliójukat és döntéshozatali folyamataikat tegyék ellenállóvá, vagyis legyenek jobban felkészülve az ilyen eseményekre, még mielőtt azok bekövetkeznének. Osszák meg a kockázatok forrásait, legyenek fedezeti pozícióik, és hozzák meg az alábbiakban tárgyalt egyéb intézkedéseket is. Ez rendben is van – csakhogy azok az alapok és instrumentumok, melyek kifejezetten a fekete hattyúkra készülnek, szinte folyamatosan negatív hozamot termelnek, és a biztonság költsége idővel látványosan felhalmozódik.

A legtöbb befektető azt tartja célszerűnek, hogy a pénze legyen jórészt folyamatosan befektetve, de ésszerű kockázatok vállalása mellett szem előtt tartja a potenciális piaci sokkok esélyét is. Ha az ember befektet, akkor nem tudja teljesen elkerülni a rosszabb időszakok kockázatát, viszont a megfontolt portfólió-összeállítás és a vészhelyzetekre vonatkozó tervek mégis csökkenthetik a nagy eladási hullámok kedvezőtlen hatásait.

A korábbi fekete hattyúk tanulságai

Várd a váratlant

A történelem megmutatta, hogy a rendkívül valószínűtlen események gyakrabban következnek be, mint gondolnánk, ezért a befektetőknek alaposan oda kell figyelniük a tail risk néven is emlegetett, kis valószínűségű, de annál nagyobb kárt okozni képes eseményekre, mert ezek katasztrofális hatással lehetnek a portfóliójuk értékére. Például sokan tartanak attól, hogy egy nagyobb ország kilép az eurózónából, ami megkondíthatná a lélekharangot az euró fölött. Ez a félelem tovább erősítette a 2018 májusában az olasz választások miatt bekövetkezett eladási hullámot. Bár a választások ott voltak a politikai eseménynaptárban, amikor azonban a globális befektetők elkezdtek biztonságba menekülni, mégis kiderült, hogy itt nemcsak az olasz választásokról, hanem az eurózóna országai közötti nézetkülönbségek miatti félelemről is szó van.

A befektetők megpróbálják felmérni, hogy mi sülhet el rosszul, ezután megállapítják az illető esemény valószínűségét és hogy milyen következményei lehetnek, ha valóban bekövetkezik.

A kvantitatív modellek vélhetően nem azonosítják a fekete hattyú jellegű kockázatokat. A modellek óhatatlanul valamilyen historikus adatokon alapulnak, míg a fekete hattyúknak a definíciójukból adódóan nincs precedensük. Az esemény mögött álló mozgatórugók ismeretlenek, az összefüggések előre nem kiszámíthatóak. Csak annyit tudunk, hogy a következő válság más lesz, mint az összes korábbi. Ezért a portfóliómenedzserek megpróbálják szimulálni a piac által a korábban példa nélkül álló eseményekre adott válaszokat, majd elemzik a kvalitatív tényezőket, hogy felderítsenek bizonyos tágabb, kevésbé mérhető trendeket vagy egyensúlytalanságokat.

A diverzifikáció már nem ugyanaz, mint régen volt. A piacok egyre szorosabban összefonódnak, és a különböző eszköztípusok között hirtelen markáns korrelációk alakulhatnak ki. A portfóliómenedzserek erre válaszként megpróbálnak még többféle, különböző mozgatórugókkal rendelkező eszközt felvenni a portfólióba, hogy ezáltal csökkentsék a korrelációkat. Ezenkívül a piaci körülmények változásával párhuzamosan folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a változó korrelációkat és eszközosztály-dinamikákat is.

A kockázati kitettségek kezelése és figyelemmel kísérése

Miután megértették egy piac fő mozgatórugóit és azok időbeli változásait, a befektetők képesek modellezni, hogy hogyan reagálnának a portfóliók egy valóban kedvezőtlen nagy hatású eseményre. Például a francia BNP Paribas francia bank részvényeinek befektetőire nem csupán a bankon belüli fejlemények hatnak, hanem miden olyan más tényező is, mely összefüggésben áll a bankkal: például az euró, a tágabb bankszektor, a francia államkötvények, a hozamgörbe, és így tovább.

A brexit népszavazást megelőzően sok más befektetőhöz hasonlóan a Fidelity szakemberei is abból indultak ki, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság mellett fog szavazni. Különböző forgatókönyv-elemzéseket végeztek európai kitettségünk értékelése céljából és azért, hogy lássák, hogyan alakulnának a különböző változók, például a volatilitás, a profit és a veszteség, valamint a kockáztatott érték a szavazás különböző kimenetelei esetén. Bár a népszavazás végeredménye meglepő volt, ezek a szimulációk segítettek abban, hogy ne vállaljanak túl nagy kitettséget. A kiválás konkrét lebonyolításával kapcsolatban továbbra is fennáll a bizonytalanság, ezért a forgatókönyvek elemzése jelenleg is tart.

Az előzetes kockázattervezésen alapuló statisztikai számítások mellett kvalitatív tényezők is hatással lehetnek a hozamokra. Észak-Korea például hatvan éve fenyegeti katonai lépésekkel Dél-Koreát, de a szavai általában feledésbe merülnek. A farkast kiáltó juhász környezetéhez hasonlóan a piacok is érzéketlenné és szkeptikussá váltak e veszéllyel szemben, ezért egy figyelmeztetés nélkül, hirtelen bekövetkező támadás meglepő lenne és súlyos következményekkel járna. A tapasztalatok szerint megindulna a dél-koreai (és más ázsiai feltörekvő piaci) részvények eladási hulláma, ezzel egy időben vágtatni kezdene a dollár és az államkötvények árfolyama. E piaci reakció szimulációja segítségével időben meg lehet tervezni, hogy hogyan reagálnánk erre a váratlan eseményre.

A nagyfokú bizonytalanság idején és a fekete hattyú típusú események idején a piacok likviditása csökken, ami növeli a nemteljesítési és a likviditási kockázatokat. Fel kell mérni az összes potenciálisan érintett szereplő működési és pénzügyi stabilitását, méghozzá a piaci folyamatok kibontakozásával párhuzamosan újból és újból. A pozíciók és portfóliók stresszhelyzet alatti likviditásának elemzése segíthet a befektetőknek abban, hogy előre lássák és minimalizálják a különböző eszközök visszaváltásakor előforduló problémákat.

A nagy eladási hullámok hatásainak enyhítése

Képtelenség minden piaci eseményre felkészülni, emellett a fedezeti vagy biztosítékként szolgáló ügyletek ára idővel összeadódik, ami csökkenti a portfólió hozamát. És ott vannak az alternatív költségek is. Például a brexit hatása nagyon más lehet attól függően, hogy a kiválás „kemény” lesz vagy „lágy”, esetleg valahol a kettő között (írásunk időpontjában ez még nem tudható), ezért nem sok értelme lenne a portfóliót valamelyik konkrét változatra felkészíteni. Ehelyett célszerűbb különböző valószínű piaci reakciókra számítva tervezni, majd menet közben reagálni, attól függően, hogy hogyan alakul a helyzet. A nagyobb piaci mozgásokat gyakran figyelmeztető jelek is megelőzik – a lényeg persze az, hogy mikor és hogyan reagálunk ezekre a jelekre.

„A fekete hattyúk következményeit azzal is jelentősen enyhíthetjük, ha nem teszünk fel mindent egy lapra” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi és romániai értékesítési vezetője. „Napjainkban egyre fontosabb, hogy pontosan tudjuk, melyek azok az eszközök, melyek negatív korrelációban állnak a többivel és emellett vonzó értékeltséggel is rendelkeznek. Például a kontinentális kínai államkötvények kedvező diverzifikációs lehetőséget kínálnak, mivel a többi térségben nőtt a kötvények és a részvények közötti korreláció mértéke. Emellett azon kevés eszközosztály közé tartoztak, melyek defenzíven viselkedtek a 2018 februárjában bekövetkezett korrekció idején.”

A befektetők végül olyan eszközöket is használhatnak, melyek a teljesítményük költségeit tekintve semlegesek, de megvédik a portfóliót a hirtelen piaci volatilitás hatásaitól. Az olasz államkötvényekre (BTP) szóló határidős ügylet hatékony fedezetet biztosított a politikai kockázatok és a viszonylag gyenge fundamentális adatok ellen, amikor 2018 májusában hirtelen megugrottak a kötvényhozamok. Az elmúlt években az egyik legnépszerűbb kereskedési forma az volt, hogy lakossági befektetők tőzsdén kereskedett termékek révén határidős kitettségre tettek szert a VIX indexszel szemben, ami lefelé nyomta a volatilitást. A befektetők úgy érezték, hogy az alacsony volatilitás kedvezően hatott a részvénypiacokra, ami végül pozitív visszacsatolásként hatott. Portfólió-menedzsereket az nyugtalanította, hogy a visszacsatolás előjele könnyen ellenkezőjére fordulhat, bár azt nem látták pontosan, hogy ezt mi válthatná ki.

2018 elején, amikor az USA részvényárfolyamai rekordmagasságba szöktek, a Fidelity portfóliómenedzserei profitrealizálást hajtottak végre néhány jobban teljesítő piachoz kapcsolódó multi-asset portfólióban. Nem számítottak medvepiacra, de úgy vélték, hogy a volatilitás szokatlanul alacsony szinten jár, és egy random piaci sokk hatására normalizálódhatna. Erre a sokkra 2018 februárjában került sor, amikor a vártnál magasabb bérinflációs adatok hatására hirtelen megugrott a VIX index. Ez negatív láncreakciót indított el a részvénypiacon, mivel a rövid lejáratú VIX-stratégiáknak a portfóliójuk egyensúlyba hozásához el kellett adniuk az egyesült államokbeli részvényekben fennálló határidős pozícióikat. A Fidelity azzal, hogy már ezt a nagy tülekedéssel járó piaci eseménysort megelőzően defenzívebb pozíciókat alakított ki, sikerrel enyhítette a hozamokra gyakorolt kedvezőtlen hatást.

A piaci lejtmenetek lehetőségeket is teremtenek

A fundamentális adatok hatással vannak a hosszú távú piaci hozamokra, de nem mindig tükröződnek a piaci árfolyamokban. A legjobb lehetőségek egy része a nagyobb piaci eladási hullámok után kínálkozik.

2015 második felében a zuhanó kőolajárak rányomták a bélyegüket az USA energiaiparának kilátásaira, főleg a magas hozamú papírok tekintetében. Ezután Kína 2015 augusztusában váratlanul leértékelte a renminbit, aminek hatására a világpiacokon beindult egy pánikszerű eladási hullám. Akkoriban a magas hozamú kötvények jelentős globális lassulást áraztak be, és jó vételi lehetőséget kínáltak, főleg a részvényekhez képest. Nagyjából ezzel egy időben a helyi devizában jegyzett feltörekvő piaci kötvényalapok a több éven át tartó tőkekiáramlás hatására éppen nem voltak jó formában. Amikor Kína leértékelte a renminbit, a feltörekvő piaci valuták is meggyengültek, és a kötvényértékeltségek igen vonzó szintekre süllyedtek. Rosszabb kimenetelt áraztak be, mint amit a fundamentális adatok jeleztek, ezáltal – némi biztonsági tartalék mellett – kedvező belépési lehetőséget kínáltak.

Konklúzió

A befektetők részletes elemzéssel, gondos portfólió-összeállítással és a megfelelő adatkövetési eszközökkel jobban felkészülhetnek a piaci dinamika változásaira és a jelentős hatással járó, váratlan eseményekre.

Ennek során érdemes a kvantitatív modelleket a saját gyakorlati tapasztalataikkal és ismereteikkel ötvözve vizsgálniuk, hogy hogyan reagálnának a portfóliók soha nem látott eseményekre. Számolniuk kell azzal is, hogy az eszközosztályok közötti korreláció folyamatosan változik, ezért fontos a diverzifikáció és a problémák tovaterjedési kockázatának kezelése is. A fedezeti ügyletek sokszor felemésztik a hozamot vagy annak egy részét, ezért csak módjával, a költségek és a kockázatok tudatában érdemes élni velük. A befektetőknek a piachoz kapcsolódó egyéb olyan kockázatokat is fel kell mérniük, amelyek feszültebb periódusokban felmerülhetnek, például a nemteljesítési és likviditási kockázatokat.

A potenciális fekete hattyúk eshetőségének mérlegelésével a befektetők jobban megismerhetik saját sebezhető pontjaikat, felkészülhetnek a károk csökkentésére és megtervezhetik a válaszlépéseiket. Mik azok az extrém forgatókönyvek, amelyekre senki nem számít? Jó kérdés, érdemes állandóan észben tartani.