Az Euler Hermes, a világ vezető kereskedelmi hitelbiztosítója Allianz Trade lett, amely egy logikus lépés, hiszen 2018 óta az Allianz csoporthoz tartozunk – írják a közleményben, majd hozzáteszik: több mint 100 éve segítjük kereskedelmi hitelbiztosítással, illetve kezesi biztosítással a vállalatokat abban, hogy növekedjenek és megvédjék eszközeiket. Célunk mindig is az volt, hogy információn alapuló elemzéseink segítségével előre jelezzük és csökkentsük a kockázatokat annak érdekében, hogy ügyfeleink biztonságosan kereskedhessenek. Mélyreható piaci és gazdasági ismereteink, valamint a vállalati adatok prediktív elemzésének köszönhetően ügyfeleink mindig egy lépéssel előrébb járhatnak.

„Mostantól Allianz Trade vagyunk. Mit jelent ez cégünk, ügyfeleink és munkatársaink számára? Egy szóval: többet. Több globális szakértelmet és tudást, mely több helyi megoldást inspirál. Több bizalmat a holnap iránt, több lehetőséget, hogy segítsük a vállalatok növekedését. Több előrelátást és személyre szabott szolgáltatást. Több lehetőséget arra, hogy még inkább lépést tartsunk a technológiai átalakulásokkal. Több láthatóságot az új tehetségek vonzására, és több karrierlehetőséget munkatársaink számára. Sok mindennek örülhetünk, és még csak most kezdtük el felfedezni a lehetőségeket” – mondta Clarisse Kopff, az Allianz Trade vezérigazgatója.

Chris Townsend, az Allianz SE igazgatótanácsának tagja hozzátette: „Nagyon örülünk, hogy az Euler Hermes Allianz Trade lett, és meg vagyunk győződve arról, hogy a változás számos előnnyel jár majd a tudatosság, az üzletfejlesztés, a növekedés és az innováció terén. Az Allianz Trade egyedülálló, adatvezérelt és technológiailag támogatott üzletág, amelyre rendkívül büszkék vagyunk.”

„Új stratégiánk középpontjában a növekedés áll. Arra törekszünk, hogy megoldásokat találjunk a nemzet- és világgazdaságban tevékenykedő ügyfelek számára, mert a kereskedelmi hitel biztosítja az üzleti tranzakciók legitimitását és sikeres lebonyolítását. Továbbra is elkötelezettek vagyunk azon küldetésünk iránt, hogy időben, pontos tájékoztatást és körültekintő, stabil, tapasztalat alapú szolgáltatásokat nyújtsunk. Vállalatunk új, izgalmas szakaszába lépünk, és nagyon örülök, hogy Allianz Trade-ként indulhatunk el ezen az úton” – mondta Clarisse Kopff.

Fotó: Towfiqu barbhuiya/unsplash.com

A nem élelmiszer kategóriát a pandémiával járó változások és korlátozások érzékenyen érintették, a globális ellátási láncok pedig átformálódnak, a szektor ezen része így egészen más képet mutat: a tavalyi 0,4 százalékos visszaesés a 2019-es 9,2 százalékos növekedéshez képest jelentős fordulat. A legnagyobb csökkenés a ruházat, a vendéglátás és az üzemanyagkereskedelem területén volt. Emiatt számos kiskereskedelmi bolthálózat kockázati minősítése lett rosszabb az Euler Hermes minősítési rendszerében, és több üzletlánc Magyarországon meg is fog szűnni.

Meglepő fordulatot hozott a GDP alakulása 2020-ban, hiszen az utolsó negyedévben megugró növekedésnek köszönhetően az éves GDP 5,1 százalékkal csökkent, rácáfolva a korábbi, még pesszimistább prognózisokra. Ezen belül az egyéni fogyasztás kis mértékben, 2,5 százalékkal esett vissza a 2019-es 4,2 százalékos növekedés után.  Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója szerint érdemes megvizsgálni fogyasztás alakulásában fontos szerepet játszó élelmiszer és nem élelmiszer kiskereskedelem főbb tényezőit, kilátásait, hiszen ez sajátos képet ad a járvány alatti és utáni gazdasági helyzetről.

2017-2019 között hazánkban turbulens növekedés volt a kiskereskedelemben. Ezért a 2020-as folyamatokat érdemesebb 2015-höz, mint bázisévhez viszonyítani. Az adatokból levonható legfontosabb következtetés a szakértő szerint, hogy a kiskereskedelmi forgalmunk változása még a pandémia idején is az EU-átlag felett maradt. Vagyis a magyar lakosság és a kereskedők is „jól vizsgáztak” járvány idején: gyorsan és jól alkalmazkodtak a külső kényszerekhez.

Ha hosszabb távon visszatekintünk 2013 nyarától 2020. márciusig, 81 hónapon át töretlenül bővült a kiskereskedelmi forgalom. Ezek után a koronavírus-járvány berobbanása 2020 második negyedévében 9 százalékkal vetette vissza a szektor teljesítményét. Bár a korábbi évekre jellemző dinamika megszakadt a nem élelmiszer kiskereskedelemben, de a napi fogyasztási cikkeket – élelmiszert, tisztálkodási szereket, gyógyszert – árusító üzletek forgalma 2020 őszétől havi szinten 2-3 százalékos léptékben ismét emelkedni kezdett.

Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelem összetétele is átalakult. A járvány előtt a magyarországi kiskereskedelem bővülésének az úgynevezett nem-élelmiszerek forgalmának emelkedése volt a motorja. Miközben az élelmiszer-forgalom 2016 és 2019 között évente 3-4 százalékkal nőtt, a nem-élelmiszereknél 7-10 százalék volt a növekedés. Ez a dinamika fordult meg a pandémia által generált sajátos helyzetben, hiszen míg a teljes kiskereskedelmi forgalomban 2020-ban 0,2 százalékos csökkenés volt éves szinten, addig a teljes forgalom felét adó élelmiszerek tekintetében éves szinten 3 százalékos többlet keletkezett, míg nem élelmiszer kiskereskedelemben éves szinten 0,4%-os visszaesés volt látható. Ez egy természetes reakció: válság idején a lakosság visszafogja a komolyabb kiadással járó beruházásokat, vásárlásokat, az élelmiszerekre és mindennapos háztartási cikkekre költ nagyrészt, viszont az elektronikai kiskereskedelmi szegmens a COVID sajátos körülményeivel kivétel volt, ami jól látszik a kiskereskedelmi statisztikákon is.

Míg a nem élelmiszer kiskereskedelem alakulását logisztikai nehézségek, az ellátási láncok globalizálódásából adódó problémák, a chipgyártás szerkezetének átalakulása és bizonyos esetekben időszakos áruhiány, illetve megemelkedett szállítási költségek befolyásolták, addig az élelmiszer kiskereskedelemben a kieső hotel és vendéglátói szegmens, továbbá a háztartások  életmódbeli változásai formálták a piacot – az Euler Hermes várakozásai szerint ezek a trendek mind élelemiszer, mind nem élelmiszer tekintetében a járvány után is fennmaradnak, hatásuk még hosszú ideig érezhető lesz. További változás az egészséges étkezés iránti fokozott igény, amely az úgynevezett „clean label” termékek iránti kereslet növekedésében látható. Ezzel ellentétes tendencia a prémium élelmiszerek fogyasztásának csökkenése a gazdasági nehézségek miatt. Bizonyos alap élelmiszerek ára jelentős mértékben nőtt az elmúlt időszakban, ami további változásokat okoz a fogyasztásban azok körében, akiknél jelentős jövedelemkiesés tapasztalható.

A leglátványosabb változást az online vásárlás térhódításában látja Bujdosó Tünde, amely szintén tartós trend lesz a következő években. Az interneten zajló kiskereskedelem aránya 2,4 százalékponttal nőtt tavaly, és számos új piaci szereplő is megjelent és gyors növekedést produkált az ismert, nagy szereplők mellett. Az online kiskereskedelem térhódítása nem kizárólag a járvány következménye, hiszen az internetes értékesítés már 2019–ben is nagyot futott. Akkor 40 százalékos éves növekedéssel a kiskereskedelmi forgalmon belüli aránya még csak 7,1 százalék volt, ami 2020-ra 9,4 százalékra ugrott. Nemzetközi összehasonlításban azonban még ez is elenyésző arány, hiszen az európai uniós átlag 17 százalék, 2-3 százalékos éves növekedési ütemmel.

Elektronika és IT területen rekordévet zártak a kereskedők, illetve a barkácsáruk, lakberendezési termékek és fitnesztermékek piaca is pozitív évet tudhat maga mögött. Nem így az üzemanyag kiskereskedelem, a textil-ruházati és lábbeli üzletek, ahol komoly visszaesés volt látható – olyannyira, hogy a divatáru ágazat a turizmus és vendéglátás után a harmadik helyen áll a járvány „áldozati listáján”. Négy üzletlánc megszűnése már egészen biztos: Vagabond, Promod, Camaieu, és a Cosmos City is bezárja boltjait.

A kiskereskedelem jövő évi kilátásaival kapcsolatban Bujdosó Tünde kiemelte, hogy mivel 2020 folyamán a lakossági megtakarítások nőttek, így ez egy jó alapja lehet a 2021-es kiskereskedelmi növekedésének. Ugyanakkor úgy tűnik, a globális ellátási láncokban történt változások, valamint a lokális fogyasztói szokások megváltozása hosszú távon velünk marad, ami kihat majd az egyes szektorok belső szerkezetére. Vagyis a kiskereskedelem jelentős része egyelőre ellenált a járvány hatásainak, szemben más gazdasági ágazatokkal – ugyanakkor a kiskereskedelem specifikumait figyelembe véve az minden változásra élesen reagál. A korábbi bolt bezárások forgalomkiesése már az előző évben is komoly veszteséget okozott az ágazat azon szereplőinek, akik nem tudtak online értékesítésre váltani, így az újonnan bejelentett korlátozások hatása ismét komoly kiesést okozhat. Összességében a fizetésképtelenségek számának növekedésére egyelőre inkább azoknál a kisebb vállalatoknál számít az Euler Hermes, amelyek nem tudtak reagálni, alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, esetleg egy-egy rosszul megtervezett beruházás, beszerzés, rossz készletezési stratégia miatt komolyan eladósodtak, illetve az elmúlt időszakot nem tudták kihasználni a hatékonyság növelésére és átszervezésre.

Fotó: Austin Distel

Az Euler Hermes, Magyarország vezető hitelbiztosítója kutatást végzett vállalati pénzügyi vezetők körében arról, hogy miként változtak a 2020-ra vonatkozó menedzsmenti prioritások, illetve hogyan változott az üzleti bizalom a járvány hatására. A kutatást előbb 2020 februárjában végezték el, majd májusban megismételték az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban, közel ezer vállalati pénzügyi felsővezető megkérdezésével.

A járvány miatt borúlátóvá váltak a pénzügyi vezetők

A válságot megelőzően a pénzügyi vezetők többsége optimista volt az idei évre vonatkozó kilátásokat illetően: a legtöbben növekvő bevételeket és javuló profitabilitást várt idénre, köszönhetően az európai gazdasági növekedésnek, és az új technológiák alkalmazásának. Aggódalmaik főleg a politikai kockázatok, az erősödő protekcionizmus és a klímaváltozás hatásai miatt voltak, de ezek sem befolyásolták lényegesen az alapvetően optimista hangulatot. Mindez a járvány után érthető módon megváltozott. Az üzleti kilátásokat illetően optimisták aránya a februári  50%-ról 36%-ra esett, ellenben azok aránya, akik aggodalmukat fejezték ki 19%-ról 32%-ra emelkedett, míg a kifejezetten pesszimisták aránya közel megháromszorozódott 9%-ról 23%-ra.

A működéshez szükséges pénzügyi fedezet előteremtése vált az elsődleges vállalati prioritássá

Februárban még a digitális technológiák átvétele állt a céges beruházási döntések előterében. Azonban a járvány hatására átalakultak a pénzügyi döntéshozók kiemelt céljai, és ma már az elsődleges kihívás a vállalati működéshez szükséges forgótőke biztosítása. Azok aránya, akik a rövidtávú adósságkezelést, a napi működési költségek biztosítását és a raktárkészletek menedzselését tekintik a legfőbb feladatuknak 17%-ról 30%-ra ugrott három hónap alatt.

A beruházási döntések átmeneti elhalasztása ellenére a digitalizáció továbbra is a vezető célok között szerepel, a válaszadók 21%-a állította ezt februárban és 22%-a májusban. A digitális technológiák értő használatát a pénzügyi vezetők fele továbbra is az egyik legfontosabb szakmai tudásnak tekinti, sorrendben közvetlenül a pénzügyi tervezéssel (67%), a stratégiai döntéshozatallal (57%) és az üzleti tervezéssel (53%) kapcsolatos ismeretek után.

A késedelmes fizetések miatt aggódnak a legjobban

Már a járvány kitörését megelőzően is a késedelmes fizetések, illetve a vevők fizetésképtelensége okozta a legtöbb fejtörést a vállalatok számára a megkérdezett pénzügyi vezetők 47, illetve 32%-a szerint. A válság óta a helyzet drámaian rosszabbodott, és májusban már a pénzügyi vezetők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetések gondot okoznak majd a vállalataik számára.

Még inkább aggodalomra ad okot, hogy a járvány előtt a pénzügyi vezetők mindössze 44%-a állította, hogy vállalatuk „teljesen felkészült” a bevétel kieséséből adódó problémák kezelésére, és még kevesebben, 40% mondta ugyanezt a vevők fizetésképtelenségének vonatkozásában. A válság után ez az arány 31%-ra, illetve 35%-ra esett tovább, miközben az Euler Hermes várakozásai szerint globálisan legalább 35%-kal növekedni fog a vállalati fizetésképtelenségek száma 2021 év végéig. Magyarországon ehhez képest mérsékeltebb a várakozás, de az előző évek masszív csökkenéséhez képest 15-20% növekedést prognosztizál a fizetésképtelenségek számában hazánkra az Euler Hermes.

A felkészült vállalatok megerősödve kerülhetnek ki a válságból

Merész István, az Euler Hermes országigazgatója úgy fogalmazott: a kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a pénzügyi vezetők szerint a jelenlegi válság komoly átrendeződést hoz majd az üzleti szektorban. A digitális technológiát tudatosan és hatékonyan használók gyorsan alkalmazkodnak a változó viszonyokhoz, és az átfogó kockázatcsökkentő stratégiával rendelkező vállalatok túlélik a válságot, vagy akár megerősödve kerülnek ki belőle.

Az Euler Hermes, az ország vezető hitelbiztosítója a Kínában tapasztaltakat is felhasználva elemezte a koronavírus járvány hatását a magyarországi kárigények számának, valamint a vállalati fizetésképtelenségek és csődeljárások várható alakulására. Idén -3 és -7 százalék közötti GDP-csökkenést vár a biztosító, vagyis drasztikus visszaesésre kell felkészülni. Ez értelemszerűen negatívan érinti majd a vállalatok pénzügyi helyzetét is. Pedig az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent a felszámolási- és a csődeljárások száma. Míg 2012-ben, a csúcson – még a 2008-2009-es pénzügyi válság utóhatásaként – közel 24 ezer felszámolási eljárás indult, addig az esetszám tavaly valamivel több mint 5 ezerre zuhant vissza. A csődeljárások tekintetében 2010 volt a legrosszabb év, akkor 140 eljárás indult, ám tavaly ez a szám mindössze 33 volt.

Győrfi Attila, az Euler Hermes kár- és követeléskezelési igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a következő negyedévben várható a trendforduló: a vállalatok többségének nehéz lividitási helyzete következtében június környékén jelentkezik a késedelmes fizetési esetek számának növekedése, majd szeptembertől várhatóan a hitelezők mind nagyobb számban kezdeményeznek felszámolási eljárásokat követeléseik megtérülése érdekében. Idén április 26-ig mindössze 1473 felszámolási eljárást rendeltek el jogerősen, amely időarányosan az előző évi alacsony bázishoz képest is csökkenést jelent. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az elrendelt felszámolási eljárások számából bizonyos mértékben következtethetünk ugyan a gazdaság állapotára, azonban sokkal pontosabb képet kaphatnánk abban az esetben, ha lenne országos összesítés arról, hogy a felszámolási eljárásokba az adott évben milyen összegben jelentettek be hitelezői igényeket. Mivel egy biztosíték nélküli hitelezői igény megtérülési esélye a felszámolásból gyakorlatilag nulla, ezért lehetne kiinduló alap a bejelentett hitelezői igények összessége.

Az Euler Hermes szakértői a harmadik negyedévben 80-90 százalékos növekedést várnak a biztosítóhoz bejelentett kárigények tekintetében a Közép-Kelet Európai régióban – azon belül Magyarországon is.

A 2. ábra adataiból jól látszik, hogy Magyarországon a csődeljárások száma rendkívül alacsony, ráadásul a nem megfelelő jogi szabályozás miatt ezek döntő többsége, egyezség hiányában átfordul felszámolási eljárásba, ahol a hitelezők követeléseik megtérülésére már egyáltalán nem számíthatnak.

Győrfi Attila szerint az a korábbi prognózis, mely szerint 2020-ban nőni fog a hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárások száma, nem jelenti egyúttal azt is, hogy még az idén várhatjuk az elrendelt felszámolási eljárások számának ugrásszerű növekedését. Ennek a szakértő szerint több oka is van. Egyrészről az eddigi kormányzati intézkedések valós segítséget jelenthetnek a nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásoknak. Például az év végéig tartó hitelfizetési moratórium a vállalkozások jó részének elegendő likviditást adhat ahhoz, hogy túléljék az idei évet és a hitelezőkkel akár felszámolási eljárásban kötött egyezség következtében szüneteltessék az eljárásokat. Másrészről pontosan az alacsony térülési számok miatt a hitelezők sem érdekeltek a felszámolási eljárások elrendelésében, és az együttműködő, legalább résztörlesztésre hajlandó adósok a korábbiaknál talán több türelemre számíthatnak a hitelezők részéről. Az is megállapítható, hogy minél előbb indul újra a gazdaság, az eddig meghozott kormányzati intézkedések annál hatékonyabbak lehetnek a cégek fennmaradása szempontjából. Az is biztos azonban, hogy azok a cégek, melyek a koronavírus megjelenését megelőző időben is a fizetésképtelenség határán mozogtak és a vírus negatívan hatott a működésükre, a legtöbb segítség és jószándék ellenére is el fognak tűnni a gazdaságból.  Érzékelhető még az is, hogy a bírósági eljárások is tovább lassultak a vírus terjedésnek megakadályozására hozott intézkedések nyomán, de a hitelezőknek jelenleg arra sincs lehetőségük, hogy az adósokkal kötött egyezségeiket végrehajtható közokiratba foglalják, lévén, hogy a közjegyzői irodák sem fogadóképesek jelenleg – figyelmeztet Győrfi Attila.

Mivel egyes felszámolási eljárások eddig is elhúzódhattak akár egy évig is (a kérelem benyújtásától a jogerős elrendelésig), így a statisztikákban majd csak jövőre jelennek meg a megemelkedett esetszámok. A bíróságok által elrendelt felszámolások tekintetében 2020-ban 13 százalékos növekedést jelez előre az Euler Hermes Magyarországon, amely nagyjából megegyezik a világátlaggal, de jóval alacsonyabb, mint a 2008-2009-es pénzügyi válságot követő esetszám-növekedés.

Az Euler Hermes, Magyarország vezető hitelbiztosítója elemezte a koronavírus járvány hatását a vállalati fizetésképtelenségek alakulására. A magyar gazdaság tavaly 4,9 százalékkal nőtt, és 2020 első negyedévében is még 2-3 százalék közötti emelkedést produkált a tavalyi év hasonló időszakához képet. A második negyedévben azonban beütött a járványsokk: a turizmus, a vendéglátás, a gépjárműgyártás majdnem teljes leállása, illetve a kereskedelmi korlátozások várhatóan ötödével csökkentik a bruttó hazai terméket, a munkanélküliség akár duplájára, 8 százalékra is felmehet, az infláció pedig 4 százalékra gyorsulhat a második negyedévben. A forint/euró árfolyam történelmi mélységig jutott, ám az Euler Hermes szerint az euróárfolyam az év második felében 340 forint körül stabilizálódhat. Mindezek fényében a hitelbiztosító 2020-ban legalább -3 százalék GDP csökkenést vár, ám elhúzódó járványkorlátozások, illetve nem megfelelő kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések esetén a recesszió akár -7 százalék is lehet. Merész István, a vállalat magyarországi igazgatója a vállalati fizetésképtelenségekkel kapcsolatban elmondta: azok száma a világátlagnál (20-25 százalék) lassabban, 13 százalékkal emelkedik Magyarországon.

A járvány miatt a teljes magyar ipari termelés egyharmadát adó gépjárműgyártás komoly kihívásokkal néz szembe – fogalmazta meg Merész István. A kéthetes kényszerű gyárleálláson túl a befektetők visszafogják beruházásaikat és a debreceni BMW gyár sem az eredeti tervek szerint valósul majd meg. Az újautó-eladások felére esnek vissza áprilisban és májusban és az exportpiacok is gyengélkedni fognak. Emiatt a beszállítói szektorban az 500 legnagyobb hazai cég közül 20-30 mehet csődbe idén, de további 370-380 szorul majd állami segítségnyújtásra és mindössze 100 cég tekinthető válságállónak. Mindez együtt jár azzal is, hogy 40 ezer munkahely szűnik meg a 150 ezerből csak ebben a szegmensben – állítja a szakértő.

Merész István előrejelzése szerint az elmúlt években óriási növekedést mutató építőiparban 20-30 százalékos visszaesés várható az elkövetkező időszakban elsősorban a járvány okán beszűkülő likviditási lehetőségek (banki garanciák, kormányzati beruházások és EU-transzferek csökkenése) miatt. A munkaerőhiány csökken a külföldről hazatérő magyar munkavállalók munkaerőpiaci megjelenésének hatására. A már futó nagyobb beruházások egyelőre folytatódnak, de az új beruházások indításával már óvatosabbak lesznek a befektetők. Ennek megfelelően a kisebb és kevésbé likvid építőipari cégek körében fokozódnak a fizetőképességi problémák – véli a szakember.

A kiskereskedelemben vegyes a kép. A szektor tavaly 6 százalékkal nőtt főleg a háztartások bővülő fogyasztása miatt. A járvány kétféle hatást váltott ki: az élelmiszerboltok és az online áruházak forgalma hatalmasat nőtt, míg az egyéb kiskereskedelmi egységek forgalma drasztikusan bezuhant (leginkább a cipő és ruhaboltok, az autókereskedők és a benzinkutak esetében). A PC- és mobiltelefon-eladások szintén látványosan növekedtek főleg az online munkavégzés és a digitális oktatásra történő átállás miatt, ám ez csak átmeneti hatás, középtávon ezeknél a termékeknél is forgalomcsökkenés várható.

A szállítmányozói piacon a nemzetközi szállítmányozókat súlyosabban érinti a járvány, hiszen a leginkább fertőzött terület, Észak-Olaszország az egyik legfontosabb célállomása a magyar fuvarozóknak. Ráadásul a gépjárműgyártás visszaesése is negatívan hat a szektor szereplőinek forgalmára. Ezzel szemben azok a hazai cégek, akik belföldi áruszállításra szakosodtak, profitálhatnak az online vásárlások és az ezekhez kapcsolódó kiszállítások növekedéséből. Szektorszinten 10 százalékos visszaesésre, és a kisebb cégek körében nagy számú fizetésképtelenségre számítunk 2020-ban – mondta Merész István.

Ami a globális helyzetet illeti, a szakértő kiemelte: az Egyesült Államokban az Euler Hermes 70 éve nem tapasztalt mélységű, -2,7 százalékos GDP-visszaesést prognosztizál 2020-ban. A második negyedéves 30 százalékos GDP-visszaesés után a harmadik negyedévtől – a bejelentett kormányzati és monetáris intézkedéseknek köszönhetőn – itt is megindul a lassú normalizálódás, és 2021-re már 3,3 százalékos növekedést jósolnak a hitelbiztosító elemzői. A járvány okozta gazdasági sokk a vállalati fizetésképtelenségek számának 25 százalékos emelkedését hozza év végéig, ami drámai ugyan, de még mindig kisebb, mint a 2008-2009-es pénzügyi válság idején tapasztalt mérték (45 százalék). A leginkább érintett szektorok: nagy- és kiskereskedelem, olajipar, szénkitermelés, élelmiszeripar, textilgyártás és papíripar.

Az eurozónában jóval vegyesebb a kép. A recesszió mélyebb lesz, a GDP -9 százalékkal eshet vissza köszönhetően a vállalatok bevételeinek 25 százalékos visszaesésének, ám a vállalati csődök számának emelkedése alacsonyabb, 15 százalék, mint a tengerentúlon. A kormányzati intézkedések – adóátütemezések, állami hitelek és hitelgaranciák – segítik a vállalati szektort a fizetésképtelenségek elkerülésében. A legnagyobb esetszám-növekedés Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban várható, miközben a német (7 százalék) és a francia (8 százalék) vállalati szektorban a fizetésképtelenség-emelkedés a világátlag alatt fog maradni. A leginkább érintett szektorok: építőipar, élelmiszeripar és a szolgáltatások. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában – főként olyan a cégek, amelyek már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek

Az Euler Hermes hitelbiztosító történetének legnagyobb, összesen 47 ország 126 ágazatát érintő  leminősítését jelentette be. „Ez azt jelzi, hogy nagyon kevés gazdasági ágazat kerüli el a koronavírus hatását, így a világjárvány után már gazdasági világválságról is beszélhetünk.” – figyelmeztet Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója, aki szerint a koronavírus triplasokkot okozott a nemzetközi gazdaság számára: az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás mellett kereskedelmi, pénzügyi és fogyasztási válsággal egyszerre küzdenek az országok. A járvány miatt hozott drasztikus kormányzati intézkedések a belső kereslet összeomlását és a nemzetközi kereskedelem drasztikus visszaesését eredményezték. Az Euler Hermes kétféle forgatókönyv alapján egy rossz és egy még rosszabb szcenáriót vázolt fel a világgazdaság számára:

U-alakú válsággörbe: a járvány májusban tetőzik és szeptemberre enyhül; a határok júniusban megnyílnak. Ebben az esetben a globalis GDP-növekedés idén 0,9 százalék, a globális kereskedelem-visszaesés -3,7 százalék, a globális fizetésképtelenségek száma pedig 14 százalékkal emelkedik.

L-alakú, vagy kiterjesztett U alakú válsággörbe: 12-18 hónapos egészségügyi válság, és lehetséges újrafertőződés ősszel. A határok zárva maradnak, az időszakos korlátozó intézkedéseket kiterjesztik a kormányok. Ebben az esetben a globális GDP-változás idén -1,5 százalék, a globális kereskedelem visszaesése -10 százalék, a globális vállalati fizetésképtelenségek száma pedig 25 százalékkal emelkedik.

A válság által leginkább sújtott szektorok a szállítás, az autóipar, az elektronikai gyártás és a kiskereskedelem. A szállításon belül a légitársaságok, különösképpen az eladósodott fapados cégek szenvedik meg a járványt. Az autóiparban főleg az értékesítők és a beszállítók érintettek, de a gyártók sem kerülik el a drasztikus bevételcsökkenést, mivel az autóeladások világszinten várhatóan 10 százalékkal esnek vissza idén. Emiatt az Euler Hermes a magyar autógyártó és beszállítói szektorok kockázati kilátását leminősítette. Az elektronikai gyártók szintén csökkenő keresletet tapasztalnak világszerte, míg a kiskereskedelmi szektorban – leginkább Ázsiában – a nyitvatartási korlátozások okoznak gondot.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a járvány miatt legalább 13 ezer kis- és középvállalat mehet csődbe csak Nyugat-Európában – főként olyan a cégek, amelyek az építőiparban, az élelmiszeriparban vagy a szolgáltató szektorban működnek, és már a járvány előtt is cash-flow problémával küzdöttek.  És ha mindez még nem lenne elég: a terebélyesedő pénzügyi válságot jelzi, hogy a feltörekvő piacokon az elmúlt hetekben rekordméretű, a 2008-as pénzügyi összeomláskor tapasztaltat is meghaladó forráskivonás történt, amely gyors árfolyamgyengüléshez vezetett.

A közép-kelet-európai régió – két hónapig tartó járványügyi zárlattal, és további két hónapig tartó fokozatos feloldással kalkulálva – nagy valószínűséggel gazdasági recesszióba fordul, amely Magyarországon lehet a legmélyebb (-2,7 százalék) az Euler Hermes számításai szerint. Lényeges különbség viszont 2008-hoz képest – emeli ki Bujdosó Tünde -, hogy a térség országai sokkal jobb állapotban vannak gazdaságilag, mint voltak 12 évvel ezelőtt, ami némileg könnyebbé teszi a mostani kormányok dolgát válságmenedzselés tekintetében. Habár a monetáris mozgástér korlátozott, jóval több fiskális lehetőség áll rendelkezésre a kormányzati beavatkozás számára. Ezért nem meglepőek az eddigi, hatalmas méretű kormányzati intézkedések: Csehországban az éves bruttó haza termék 18 százalékának, Lengyelországban 9 százalékának, Romániában 1,2 százalékának, Magyarországon pedig 18-20 százalékának megfelelő méretű mentőcsomagot hirdettek, vagy ígértek a kormányok. Ezek a mentőcsomagok jelentősen enyhíthetik a járvány gazdasági sokkhatását, ám újabb kihívást a döntések finanszírozása okozhat. Ennek következményeként 2021-ben, a válság elmúltával a régió országaiban felerősödik az inflációs nyomás – jósolja az Euler Hermes.

Magyarország a járvány után

A járvány hatásaival kapcsolatosan sajnos a távolabbi kilátások sem biztatóak Magyarországon. Az ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom visszaesésének egyik legnagyobb vesztese a teljes magyar GDP 26 százalékát adó feldolgozóipar. Ennek 30 százalékát a járműgyártás adja, de ezen kívül a gumi- és műanyaggyártás, valamint fémfeldolgozási termékek gyártása, és egyéb villamos berendezések gyártása is kötődik olyan autóipari gyártási kapacitásokhoz, melyekben a járvány hatására rendszeresek az időszakos leállások.

Ami a magyar vállalatok idei kilátásait illeti, Bujdosó Tünde kiemelte: a piaci szereplők között eredményesség és gazdálkodás tekintetében lényeges különbségek vannak, hiszen ha csak az autóipart vesszük, még a legnagyobb hazai vállalatok között is találunk rendkívül eredményesen – akár 10-20 százalékos EBITDA-val – gazdálkodó példát, de 0,5-1 százalékos EBITDA sem ritka. Másrészről viszont a nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatai között, ahol a külföldi finanszírozás és irányítás a domináns, akad számos olyan, amely akár már évek óta negatív EBITDA szinttel működik. Az építőiparban hasonló trendet fedezhetünk fel, a fuvarozó vállalatoknál ellenben már árnyaltabb a kép, hiszen itt EBITDA tekintetében a 2-5 százalék egyáltalán nem ritka jelenség, és különösen a nemzetközi fuvarozásban érintett cégek működése lehet veszélyben. A kiskereskedelem bizonyos ágaiban most még ugyan fellendülés látható – a járvány előtti felhalmozás miatt az élelmiszeriparban különösen, és egyes elektronikai cikkek (laptop-ok) tekintetében -, azonban egy elhúzódó válság esetén a gyengülő lakossági vásárlóerő, a kötelező boltbezárások és az üzemanyag-felhasználás csökkenése már ebben a szektorban is problémát okozhat.

Összességében elmondható, hogy a kiemelt kockázattal bíró piaci szegmensekben az alacsonyabb eredménytartalommal működő, kevésbé hatékony vállalkozások fennmaradása kétséges, ezért ezeken a területeken növekvő késedelmes jelentésekre, tömeges fizetési átütemezésekre és fizetésképtelenségekre számít az Euler Hermes.

A Covid-19 járvány a kitörés óta eltelt 4 hónapban már akkora visszaesést okozott a világkereskedelemben, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború egy teljes év alatt – állítja az Euler Hermes, a magyarországi piacvezető hitelbiztosító friss elemzésében. Merész István, az Euler Hermes országigazgatója kiemeli: a járvány negyedévente 320 milliárd dollár kiesést okoz a világkereskedelemben az átmenetileg lebénuló gazdaság miatt. Ezen belül az árutermelésben az exportveszteség elérheti a 161 milliárd dollárt, mivel az áruk iránti kereslet Kínában és Európában április végéig drasztikusan csökken. Ehhez járul még a szolgáltató szektor visszaesése: a kínai, az olasz és az Európán belüli turizmus drámai csökkenése, amely az Euler Hermes becslése szerint 125 milliárd dollár veszteséget könyvelhet el. Illetve ezzel párhuzamosan a légiközlekedési és szállítmányozói ágazat is jelentősen lassul, ahol a veszteség 33 milliárd dollár lehet. A gazdasági élet normalizálódása fokozatosan és lassan történik majd: Kínában már márciusban elkezdődött, de világszinten csak május végére várható.

A jelenleg elérhető adatok recessziót jeleznek előre, 2020 első hat hónapjában a világkereskedelem várhatóan negatívba fordul: az első negyedévben 2,5 százalékkal, a második negyedévben 1 százalékkal csökken a kereskedelmi volumen a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyítva. A Nemzetközi Hajózási Kamara adatai szerint a Covid-19 járvány eddig 350 ezer konténert „vett ki” a vízi szállítmányozási forgalomból, és az Európai Bizottság adatai szerint az elmúlt négy hétben a Kínából Európa felé tartó konténerhajók száma felére esett vissza.

A világkereskedelem 2020 második félévében lassan fog helyreállni, így év végére mindössze 0,4 százalékos növekedést várunk globálisan, szemben a tavalyi 2,6 százalékkal, vagy a 2018-as 3 százalékos növekedéssel – hangsúlyozza Merész István. Az Euler Hermes magyarországi igazgatója szerint a nemzeti kormányok, a jegybankok és a szupranacionális szervezetek – mint az Európai Unió vagy az IMF – soha nem látott méretű, monetáris és fiskális elemeket egyaránt tartalmazó válságkezelési csomagokat jelentettek be, amelyek nélkülözhetetlenek lesznek a járvány elmúltával a gazdaság újraindításához.

De némi jó hírrel is szolgál Merész István: Kína kezd talpra állni a járvány okozta sokkból, és a gazdaság kezd normalizálódni. A szakértő szerint Kínában a Covid-19 járvány eddig jóval kisebb visszaesést okozott, mint a 2009-es pénzügyi-gazdasági válság. A jelenlegi kereskedelmi forgalom növekedése a 2016-os szintre lassult, ám még mindig elenyésző a 2009-es válság idején mért adatokhoz képest. 2009 januárjában 26,5 százalékot, februárban 43,1 százalékot esett a kereskedelmi forgalom. Ehhez képest idén januárban 17,2 százalék, februárban pedig 4 százalék volt a csökkenés a megelőző év azonos hónapjához viszonyítva. A következő hónapokban ugyan további csökkenés várható, mivel a járványügyi megszorítások szerte a világban fékezik a kereskedelmet, ám ezekkel együtt is Kínában lassan rendeződik a helyzet – állítja Merész István.

Az Euler Hermes becslése szerint a járvány 3 százalékponttal csökkenti a kínai GDP növekedést év/év alapon. Ebből 1,8 százalékot a járványügyi intézkedések miatti belső keresletcsökkenés magyaráz. A Hubej tartományban – amely a kínai GDP 4,5 százalékát állítja elő – érvényben lévő drasztikus korlátozások, illetve a Kína többi részén alkalmazott társadalmi távolságtartási szabályok éreztetik hatásukat a háztartások fogyasztásán is. A kínai üzemekben a gyártás hamarabb fog normalizálódni, minthogy visszatérjen a fogyasztás a járvány előtti szintre – jósolja Merész István.

Egy hónappal a karantén kihirdetését követően fordulópont következett be a járvány terjedésében Kínában. A helyzet azóta folyamatosan javul, és a fő gócpont áthelyeződött Kínából Európába. Kínában most már a gazdaság újraindítására fókuszálhatnak a döntéshozók. „Jelenleg a kínai gazdaság az ilyenkor szokásos teljesítményének 75 százalékán teljesít, de április végére azt várjuk, hogy teljesen helyreáll” – ad hangot reményének Merész István.