Az EU-nak jelentősen növelnie és fel kell gyorsítania az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy az országot erős pozícióba hozza, és elrettentse Oroszország további agressziójától egy esetleges tűzszüneti megállapodást követően – áll az EP-képviselők által szerdán elfogadott két jelentésben.

A közös kül- és biztonságpolitikáról szóló, 378 szavazattal, 188 ellenében és 105 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a Parlament arra figyelmeztet, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja aláássa Európa biztonsági struktúráját, mivel destabilizálja és fenyegeti a kelet-európai szomszédságot és a Nyugat-Balkánt.

A közel-keleti feszültségek növekedése miatt aggódó képviselők arra kérik Kaja Kallas külügyi főképviselőt, hogy dolgozzon ki átfogó uniós stratégiát a régióra vonatkozóan, és növelje Európa ottani jelenlétét. A képviselők a tartós békét és biztonságot szorgalmazzák mind az izraeliek, mind a palesztinok számára, és üdvözlik, hogy a Palesztin Hatóság visszatérhet a Gázai övezetbe, illetve támogatásukról biztosítják a kétállami megoldás megvalósítását célzó globális szövetséget.

Együttműködés a partnerekkel, beleértve az Egyesült Államokat is

A jelentés szerint a Kína, Oroszország, Irán és mások által a fennálló nemzetközi rend destabilizálására és a multilateralizmus aláásására tett fokozódó erőfeszítések fényében elengedhetetlen az EU és a hasonlóan gondolkodó partnerek közötti szorosabb együttműködés és koordináció. A képviselők aggódnak amiatt, hogy az új amerikai kormányzat milyen gyors ütemben fordít hátat a már kialakult partnerségeknek, és megdöbbentőnek tartják az Oroszországot megbékítő és a hagyományos szövetségeseket célba vevő politikáját. Ennek ellenére a képviselők úgy vélik, minden eddiginél fontosabb az Egyesült Államokkal fennálló szoros kapcsolatának továbbfejlesztése. Arra bátorítják a tagállamokat, hogy az amerikai kormányzat által preferált együttműködési formát, a kétoldalú diplomáciai csatornákat kövessék, ugyanakkor mutassanak egységet és elkötelezettséget a közös uniós álláspont mellett.

Megbízható és hiteles biztonsági garanciák Ukrajna számára

A közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 399 szavazattal, 198 ellenében és 71 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben az EP-képviselők mély aggodalmuknak adnak hangot az Egyesült Államok Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos álláspontjának nyilvánvaló megváltozása miatt. Határozottan elítélik az arra irányuló kísérleteket, hogy Ukrajna vezetését zsarolják abból a célból, hogy csak azért, hogy „békemegállapodást” lehessen hirdetni, megadja magát az orosz agresszornak.

Az állásfoglalás szerint egy esetleges békemegállapodást, amely tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük a jövőbeni orosz agresszió elrettentése érdekében. A képviselők üdvözlik a hasonlóan gondolkodó NATO-partnerekkel a közelmúltban tett erőfeszítéseket, valamint az Európai Tanács 2025. március 20-i következtetéseit, amelyek hangsúlyozzák, hogy az EU és a tagállamok készek hozzájárulni a biztonsági garanciákhoz, különösen azáltal, hogy támogatják Ukrajna képességét a hatékony önvédelemre.

Szoros koordináció és együttműködés az EU és a NATO között

Az állásfoglalás hangsúlyozza, szoros koordinációra van szükség az elrettentés és az EU és a NATO között a koherens, egymást kiegészítő és interoperábilis védelmi képességek fejlesztésével és az ipari termelési kapacitások megerősítésével kapcsolatos együttműködés terén. A képviselők egyetértenek a NATO-n belüli európai pillér megerősítésére irányuló szélesebb körű törekvéssel, de megismétlik, hogy az Európai Védelmi Unió kialakításának együtt kell járnia az EU-NATO együttműködés elmélyítésével.

A Parlament azt szeretné, ha a Bizottság közös adósságkibocsátás növelésével biztosítaná az Unió számára a jelenlegi és jövőbeli kivételes és válsághelyzetekben történő hitelfelvételhez szükséges költségvetési kapacitást. A képviselők szerint Európának most sürgető szüksége van arra, hogy fokozza a biztonságot és a védelmet az uniós polgárok védelme, az elrettentés helyreállítása és az Unió szövetségeseinek, mindenekelőtt Ukrajna támogatása érdekében. Az EP-képviselők szerint az ezzel járó terheket igazságosan kell megosztani.

A jelentéstevők szerint

A közös kül-, és biztonságpolitika jelentéstevője, David McAllister (EPP, Németország) így nyilatkozott: „Hangsúlyozzuk az EU határozott, fegyelmezett és magabiztos külpolitikájának fontosságát az olyan geopolitikai kihívások kezelése érdekében, mint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború, a közel-keleti konfliktusok és a növekvő geopolitikai verseny. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a nemzetközi színtéren teljesítse és megvédje saját stratégiai célkitűzéseit. A Parlament hozzájárulása segíthet egy olyan közép- és hosszú távú stratégiai jövőkép kialakításában, amely utat mutat a főképviselő prioritásainak ebben a törvényhozási ciklusban és a jövőben is.”

A közös biztonság-, és védelempolitika jelentéstevője, Nicolás Pascual de la Parte (EPP, Spanyolország) elmondta: „Ez a jelentés megalapozza, hogy az EU-nak hogyan kell reagálnia a világban tapasztalható geopolitikai paradigmaváltásra. Az Európai Uniónak saját kezébe kell vennie a jövőjét. A következő években szorosan együtt kell működnünk az Egyesült Államokkal a biztonság és a védelem területén, de hosszabb távon az EU-nak saját hiteles elrettentő erőt is fel kell mutatnia. Ehhez sokkal többet kell befektetnünk saját biztonságunkba és védelmünkbe, miközben politikai egységet és eltökéltséget is kell mutatnunk. Továbbra is erőteljes támogatást kell nyújtanunk Ukrajnának, mert az folytatja Európa területi integritásának, függetlenségének és értékeinek védelmét.”

„Idén összesen 35 pályázat érkezett be hozzánk, ebből 18 doktori képzéses, 4 mesterképzéses és 13 alapképzéses dolgozat. Az idei díjakkal együtt már több mint 15 millió forinttal járultunk hozzá a tehetséges fiatal mezőgazdasági szakemberek szakmai fejlődéséhez. A pályázó hallgatók olyan előremutató, innovatív ötletekkel állnak elő, amelyek megvalósításával hatékonyabbá tehető a magyar agrárium. Idén például a szennyvíz hasznosítására vagy épp a talaj tápanyagpótlásához használt termékek továbbfejlesztésére is érkezett ötlet” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője.

„A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fenntartható fejlődése érdekében elengedhetetlen, hogy a bank az ágazat jövőbeli lehetőségeit felismerő szakemberek képzésére koncentráljon. A K&H Csoport nemcsak a jövő generáció oktatása mellett, hanem a hosszú távon fenntartható fejlődés is elkötelezett. Ezért hoztuk létre a K&H agrár CO2 kalkulátorunkat is, amelyekkel mezőgazdasági vállalatoknak nyújtunk segítséget, hogy felmérjék működésük karbonlábnyomát, és aztán a kapott adatokból kiindulva tudják optimalizálni működésüket” – tette hozzá Bodor Tibor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.

A pályázaton PhD kategóriában három nyertest hirdetett a pénzintézet, akik 800 ezer, 400 ezer, valamint 200 ezer forintot kaptak. Mesterképzésben a díjazottak 300 ezer, 200 ezer és 100 ezer forinttal lettek gazdagabbak. Alapképzés kategóriában két nyertes kapott díjat, ők fejenként 200 ezer forint támogatásban részesültek.

A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertesei kategóriánként:

Alapképzés kategória:

Pintér Georgina (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

Zelenka Zsófia (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar)

Mesterképzés kategória:

Harmadik helyezett: Nagy Kristóf Bence (Pannon Egyetem, Mérnöki Kar)

Második helyezett: Szabó Bence (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar)

Első helyezett: Madács Ágnes (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyész- és Biomérnöki Kar)

PhD kategória:

Harmadik helyezett: Bana Bernadett (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

Második helyezett: Pető Lilla (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola)

Első helyezett: Tóth Florence Alexandra (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)

A Valentin-napi vacsora és ajándék is lehet fenntartható – hívja fel a figyelmet az Európai Éghajlati Paktum új partnerszervezete, a Felelős Gasztrohős Alapítvány. A fenntartható étkezési kultúra megteremtéséért dolgozó kezdeményezés szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy a hagyományos Valentin-napi ajándékok és ételek – a virágcsokrok, csokoládék, dekoratív apróságok és egyéb, rövid élettartamú termékek – már önmagukban is problémát jelentenek. Az ezek előállításához szükséges, gyakran importált alapanyagok, hosszú szállítási láncok és intenzív hűtési rendszerek mellett az is ellenük szól, hogy ezek a termékek többnyire az eldobható kategóriába esnek, fogyasztás után szinte azonnal a hulladéklerakókban vagy égetőkben végzik, tovább növelve az károsanyag-kibocsátást. Csupán az Egyesült Királyságban 4200 tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, és az éttermek élelmiszer-hulladék-termelése is 35%-kal nő Valentin-nap hetében.

Az Európai Éghajlati Paktum egyik fő célja, hogy felhívja az egyéni cselekvések fontosságára a figyelmet. A különböző ünnepek kifejezetten olyan alkalmak, amikor érdemes élni ennek lehetőségével. A hagyományos, nagy környezeti lábnyommal járó ajándékok helyett számos olyan alternatív megoldás létezik, amelyek nemcsak személyesebbek, de hosszú távon is hasznosak.

A messze termesztett, sok vegyszerrel kezelt és februárban még nem szezonális virágcsokrok helyett például cserepes, helyi termelésű virágokat vagy fűszernövényeket ajándékozhatunk. Az ipari, nagyüzemi és gyakran etikailag megkérdőjelezhető módon és erdőirtás árán készülő csokoládé helyett hazai kézműves, fair trade vagy bio finomságokat is vásárolhatunk, készíthetünk. Így az ízélmény mellett biztosak lehetünk abban, hogy etikus és felelős módon készült terméket adunk ajándékba.

Az egyszerhasználatos dísztárgyak és apróságok helyett a közös élményekre figyeljünk. Közösen főzhetünk, alkothatunk saját készítésű ajándékot egy workshopon, elmehetünk együtt egy városi sétára. A Valentin-nap elmaradhatatlan része a bor vagy pezsgő – ezek kiválasztása során is érdemes a helyi, biodinamikus vagy biominősített italokat előnyben részesíteni.

Milyen étel kerüljön az asztalra? A vacsoránk környezetterhelésének 70%-át az adja, hogy van-e hús az ételekben – a hagyományos, ipari körülmények között nevelt marhahús nagy ökológiai lábnyommal bír és az állattenyésztés adja a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 14%-át – ezért sokat tehetünk a bolygóért, ha steak, osztriga vagy más tengeri herkentyűk helyett helyi, szezonális alapanyagokból álló, növényi alapú ételeket készítünk szerettünknek. Ráadásul a környezetünk mellett ezzel a szeretett személy és saját egészségünkkel is törődünk.

„Étkezésünk adja személyes ökológiai lábnyomunk körülbelül egyharmadát. Nincs ez másképp ünnepek alkalmával sem. Épp ezért hívjuk fel a figyelmet évek óta arra, hogy érdemes a Valentin-napot is minél fenntarthatóbban ünnepelni. Helyi, szezonális, jórészt növényi alapú hozzávalókból összeállított menüvel, egyszer használatos, tárgyi ajándék helyett élménnyel, együtt töltött idővel” – nyilatkozta Lehel Zsuzsanna, a Felelős Gasztrohős vezetője.

A Felelős Gasztrohős szakértői szerint a legjobb ajándékok azok, amelyek hosszú távon örömet okoznak és valóban hasznosak – ez önmagában hozzájárul ahhoz, hogy fenntarthatóbb legyen a Valentin-napi vallomás.

Photo by Sven Brandsma on Unsplash

A MI-jártasságot a rendelet 4. cikke szabályozza, és ennek keretein belül a fő elvárás az, hogy minden szereplőnek a tőle telhető legnagyobb mértékben biztosítania kell azon ismereteket a munkavállalói, közreműködői számára, melyekkel az érintett személyek az MI-rendszereket felelősen és a jogszabályoknak megfelelően képesek használni, működtetni.

„Ezek az ismeretek kontextustól és üzleti, technológiai környezettől függően változhatnak, és magukba foglalhatják például a MI-rendszerek megértéséhez, fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez vagy alkalmazásához szükséges tudást, feladatokat, vagy akár a MI-rendszerek kimenete feletti etikai, biztonsági vagy technikai ellenőrzés módszertanokat” – mutatott rá Dékány Csilla, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogi szakértője.

Hogyan érhető el a szervezeti MI-jártasság?

A PwC tapasztalatai alapján, valamint a piaci szereplők visszajelzéseit figyelembe véve a megfelelő szintű tudás megteremtésének egyik legjobban skálázható és leghatékonyabb eszköze a szervezetek igényeire szabott és minden érintett munkatárs számára biztosított tréning-programok; melyet kiegészíthetnek az egyéb, folyamatos technikai és iparág-specifikus képzések, a felügyeleti szervekkel való aktív kapcsolattartás és szakmai fórumokon való állandó, aktív részvétel, valamint a szervezeti egységek közötti integrált koordináció és folyamatos kommunikáció.

Mi legyen az MI-jártasság tréningben?

Az MI-rendelet olyan jártasságot vár el, amely figyelembe veszi a felhasználók szakmai ismereteit, tapasztalatait, végzettségét és képzettségét, valamint azon körülményeket, amelyek között a MI-rendszereket használják. Illetve tekintettel kell lenni azokra is, akik a későbbiekben a MI-t használni fogják (pl. a cég ügyfelei egy ügyfélszolgálati chatbot esetén), ha pedig egy cég MI-alkalmazást fejleszt, akkor a fejlesztők számára testreszabott képzés szükséges.

„A tréningek tehát tartalmazhatnak általános ismereteket, de a jó programok szervezeti testreszabásához érdemes néhány tényezőt alaposan átgondolni, például a már meglévő és alkalmazott MI-rendszerek karakterisztikáit, azok jelenlegi és elvárt adaptációs szintjét, a szervezet technológiai érettségét, a technológiai és üzleti stratégiák MI-vetületeit, vagy a meglévő belső szerepeket és irányítási rendszert is” – mutatott rá Kereskényi Éva, a PwC Magyarország szakértője.

Photo by Igor Omilaev on Unsplash

Ha élt volna a kormány a vétójogával, amit Orbán Viktor miniszterelnök még a múlt pénteki rádióinterjújában is kilátásba helyezett, akkor az összes szankció elvesztette volna a hatályát, mivel félévente kell meghosszabbítani azokat, és most járt volna le a következő határidő.

A magyar kormány az energiaellátás biztonságára és az ukrajnai gáztranzit leállására hivatkozott a vétófenyegetésénél. Ezt Brüsszel úgy semlegesítette, hogy a szankciók szövegébe beemeltek egy már korábban elfogadott nyilatkozatot, amely az energiaellátás biztosításáról szól, amiről mégRobert Fico szlovák miniszterelnökkel állapodtak meg – írja a 24.hu.

Photo by Ivan Shilov on Unsplash

Az állásfoglalás továbbá elítéli, hogy Oroszország elmulasztja a szovjet bűnökkel kapcsolatos elszámoltatást, és hogy keményen fellép a történelmi kutatásokra és az ezekről a kérdésekről szóló nyilvános viták megtartására irányuló kísérletek ellen. A képviselők szerint ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a moszkvai rezsim képes feleleveníteni az imperialista politikát és bűnös céljaira instrumentalizálni a történelmet.

Az EU-nak fokoznia kell az orosz dezinformáció elleni küzdelmet

A Parlament határozottan felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák és hangolják össze jobban erőfeszítéseiket az orosz dezinformáció, illetve a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni gyors és szigorú fellépés érdekében. Ez a demokratikus folyamatok integritásának védelme és az európai társadalmak ellenálló képességének megerősítése érdekében elengedhetetlen, mondja ki az állásfoglalás. A képviselők rámutatnak, hogy elő kell mozdítani a médiaműveltséget, támogatni kell a minőségi médiát és a professzionális újságírást, valamint az új hibrid befolyásolási technológiák kutatását.

Az állásfoglalás arra is felszólítja az EU-t, hogy terjessze ki a szankciókat az Ukrajna elleni orosz háborút támogató dezinformációs kampányokat folytató orosz médiumok ellen. Az állásfoglalás sürgeti az uniós országokat, hogy hiánytalanul hajtsák végre ezeket a szankciókat, és fordítsanak elegendő forrást a hibrid hadviselés hatékony kezelésére. A képviselők azt is szeretnék, ha az EU fokozná a száműzetésben élő független orosz média támogatását annak érdekében, hogy elősegítse a különböző hangok megjelenését az orosz nyelvű médiában.

Az EP-képviselők aggódnak, mert egyes közösségi médiavállalatok lazítanak a tényellenőrzési szabályokon

A Parlament mély aggodalmát fejezi ki a közösségi médiavállalatok közelmúltbeli bejelentései miatt, amelyek a tényellenőrzésre és moderálásra vonatkozó szabályaik enyhítésére vonatkoznak, mert ez még inkább lehetővé teszi az orosz dezinformációs kampányok terjedését a világban. A képviselők azt szeretnék, ha az Európai Bizottság és az uniós tagállamok szigorúan betartatnák a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt a Meta és az X (volt Twitter) bejelentéseire válaszul.

Photo by Christian Lue on Unsplash

A strasbourgi ülésteremben tartott vitában Donald Tusk miniszterelnök kijelentette, hogy a biztonság kulcsfontosságú prioritás Európa számára a határain dúló konfliktus, az Egyesült Államokban végbemenő politikai változások, illetve a fegyverként használt hazugságok és az online dezinformáció jelentette kihívások miatt. Hangsúlyozta, hogy a GDP akár 5 százalékát is szükséges a biztonságra és a védelemre költeni, és figyelmeztetett, hogy Európának fel kell fegyvereznie magát a túlélés érdekében. „Az emberek nem társíthatják a demokráciát az erő hiányával” – mondta. „Ne Amerikától kérdezzék, mit tehetnek ők a biztonságunkért, kérdezzék meg önmaguktól, mit tehetünk mi a biztonságunkért.”

Tusk elmondta, hogy a lengyel elnökség minimálisra kívánja csökkenteni az illegális migráció veszélyét, mivel Európa vezetőinek felelőssége megőrizni határai és területe biztonságát. De ragaszkodott ahhoz, hogy ezt nacionalista és idegengyűlölő jelszavak nélkül is meg lehet tenni. Az EU bővítésére és Ukrajna csatlakozására is utalt, mint jövőbeli célokra.

Az energiaárak és a harmadik országoktól, különösen Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése szintén prioritás Lengyelország számára. Tusk szerint a jogszabályok felülvizsgálatára van szükség – többek között a zöld megállapodás keretében –, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok olcsóbb energiához férjenek hozzá. „Meg kell védenünk az éghajlatot, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk versenyképesek” – mondta. Az élelmezésbiztonsággal kapcsolatban a gazdák terheinek enyhítése mellett érvelt. Tusk felhívta a figyelmet az egészségbiztonság fontosságára is, különös tekintettel a mentális egészségügyi járványra, és arra, hogy meg kell védeni az európai fiatalokat bizonyos online tartalmaknak való káros kitettségtől.
„A jövőnk a mi kezünkben van, nem a kínaiakéban vagy az amerikaiakéban, és nem szabad félnünk” – zárta beszédét.

Az Európai Bizottság nevében Dubravka Šuica, a mediterrán térségért felelős biztos kiemelte, hogy egységesen ki kell állni Ukrajna mellett, és el kell fogadni az Oroszország elleni 16. szankciócsomagot. Bejelentett egy a Gázai övezet újjáépítésére irányuló tervet, és „a Palesztin Hatóságnak szóló többéves támogatási programot, amely a kétállami megoldáshoz vezető utat előkészítő reformokra épül”.

Ezután Šuica ismertette a lengyel elnökség hét biztonsági dimenziójának keretében elérendő bizottsági célokat, amelyek között szerepel az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv, a visszatéréssel és az illegális migránsokkal kapcsolatos új javaslatok, illetve a biztonságos harmadik országok listájának frissített koncepciója, a Demokrácia Pajzsról szóló, hamarosan megjelenő javaslat és a megfizethető energiaárakról szóló cselekvési terv.

Photo by Christian Lue on Unsplash

Ráadásul a ViVeTech tapasztalatai szerint a zsarolóvírusok és az adathalász támadások egyre több mikro-, kis- és közepes vállalkozást is érintenek, amelyek ezekre az incidensekre még kevésbé felkészültek. Az EU kiberbiztonsági jogszabálycsomagja, a NIS2 bevezetése miatt azonban ezek is kénytelenek növelni az online támadásokkal szembeni védettségüket.

A ViVeTech új kibervédelmi megoldása, a ViVeSecBox a társaság fő célcsoportjának számító kritikus infrastruktúra-szolgáltatók mellett a kis- és középvállalkozások, továbbá a bizalmas adatokat tároló magánszemélyek számára is megoldást kínál. Utóbbi szegmensekben gyengébb a védelmi képesség, és például a távoli munkavégzés, a külsős hozzáférési jogosultságok és a videomeetingek miatt nagyobb a kiberkockázat.

A ViVeSecBox nemcsak szoftveres megoldást biztosít a felhasználók számára – mint a piacon jelenleg elérhető termékek –, hanem egy olyan, a megrendelő infrastruktúrájában elhelyezhető célhardvert is, amely lehetővé teszi az információbiztonsággal kapcsolatos dokumentumok, adatok biztonságos tárolását. A Clarabottal kötött együttműködési megállapodás értelmében a ViVeTech megkezdi a ViVeSecBox nemzetközi piaci bevezetését; az elsődleges célkitűzés az EU-ban, főként Németországban és a kelet-közép-európai régió országaiban történő piacra lépés – írják.

A ViVeTech részesedést szerezhet a kiberbiztonsági technológiák fejlesztésével foglalkozó cégben

Az együttműködési megállapodás keretében a ViVeTech Nyrt. jogosult lesz Clarabot-részvényeket vásárolni a cég többségi tulajdonosától, maximum 10 százalék tulajdoni részesedés eléréséig.

A 2011-ben alapított, magyar tulajdonú ViVeTech Nyrt. többek között hazai és nemzetközi kritikus infrastruktúra-szolgáltatók, például az egészségügy, a közlekedés és a közigazgatás területén működő ügyfelei kibertámadások elleni védekezését segíti. A cég árbevétele 2023-ban 20 százalékkal bővült, az idei év első hat hónapjában pedig 82 százalékkal, 742,4 millió forintra növekedett az előző év azonos időszakában elért 408,6 millió forintról.

Photo by Markus Spiske on Unsplash

Átlagban az Európai Unió, és az eurozóna is gazdasági növekedést ért el, egyaránt 0,4 százalékost, ami gyorsulást jelent a második negyedévi 0,2 százalékhoz képest.

Arra is kitérnek, hogy éves szinten (2023 harmadik negyedévéhez képest) is volt növekedés, az EU-ban 1 százalékos, az eurozónában pedig 0,9 százalékos, és ez is magasabb az előző negyedévi éves növekedésnél, amely 0,8, illetve 0,5 százalékos volt.

Magyarországon ezzel szemben 0,7 százalékos visszaesés volt a GDP-ben a harmadik negyedévben, amely a legrosszabb teljesítmény.

Az EU-ban a GDP növekedését leginkább a háztartások fogyasztása és a beruházások növelték.

Photo by Headway on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/mi-lesz-a-tizenharmadik-havi-nyugdijjal/ Tue, 19 Nov 2024 09:35:44 +0000 https://markamonitor.hu/?p=66812 A magyarországi nemzeti konzultáció során feltett kérdések esetenként tényszerűen tévesek vagy félrevezetőek. Ha a feltett kérdések hamis előfeltevésen alapulnak, akkor a válaszok nem segíthetik a valódi, nyilvános vitát – a többi között ezt írta a Népszavának az Európai Bizottság. A testületet azért keresték meg Orbánék tizenegy kérdéses, gazdaságról szóló nemzeti konzultációjáról, mert abban többször is „Brüsszel” állítólagos terveiről van szó.

A Bizottság szerint egyszerűen nem igaz, hogy az EU-s intézmények azt kérték a kormánytól, hogy töröljék el a tizenharmadik havi nyugdíjat.

Bár a konzultáció „Brüsszel követelését” említi, a tizenharmadik havi nyugdíjjal kapcsolatban csak a magyar kormány dönthet. Valójában az idei Pension Adequacy Report, azaz a nyugdíjak megfelelőségére vonatkozó jelentés – amit a Bizottság a tagállamokkal közösen készített -, a 13. havi nyugdíjat egy, a nyugdíjak megfelelőségét javító intézkedésnek ítélte.A Covid-járványt követően a Bizottság és a tagállamok úgy döntöttek, hogy összesen mintegy 800 milliárd euróval támogatják a gazdasági helyreállítást az unióban. Ehhez kapcsolódóan minden ország egy helyreállítási terv keretében saját maga vállalt reformokat. A magyar kormány többek közt megígérte a nyugdíjrendszer közép- és hosszútávú pénzügyi fenntarthatóságának javítását. Így a munkával töltött idő meghosszabbítását (ami magyarul korhatáremelést jelent – a szerk.) és az alacsonyabb nyugdíjak emelését vállalta. A terv szerint Magyarország javaslatokat fog kérni független nemzetközi szakértőktől a nyugdíjrendszer hosszútávú lehetőségeivel kapcsolatban.

A nyugdíjak hosszútávú fenntarthatósága azonban – hangsúlyozza a Bizottság -, semmilyen formában nem jelenti, hogy el kell törölni a tizenharmadik havi nyugdíjat „Brüsszel” miatt – írják.

Photo by bennett tobias on Unsplash