A kutatás során egyebek közt rákérdeztek arra is, hogy a hétköznapi élelmiszerek vásárlása során milyen tényezők (íz, hagyományok, ár, származási hely, fenntarthatóság, egészségesség, stb.) befolyásolják inkább a választást, e szempontok fontosságát pedig egy 9 fokú skálán kellett jelölni. E téren egyértelműen az ár nyert: 10-ből 6 válaszadónál (58%) a 3 legfontosabb szempont között szerepelt úgy, hogy a felük a legelső helyre rangsorolta ezt az aspektust. A második helyen az íz végzett (a válaszadók 56%-a említette az 1., a 2. vagy a 3. helyen), a harmadikon pedig az, hogy az adott élelmiszer mennyire számít egészséges választásnak (45%). Mindezzel szemben sem a hagyományok, sem a származási hely nem számít lényegesnek, továbbá a hazai eredet sem életbevágóan fontos.

A kutatás eredményei egy érdekes ellentmondásra is rávilágítottak: a fenntarthatósági szempontok szintén nem befolyásolják érdemben a vásárlási döntéseket, holott a megkérdezettek fele értett egyet azzal az állítással, amely szerint a növényi alapú táplálkozás kisebb környezetterheléssel jár, mint az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend. A környezetterhelés tekintetében a 20 év alattiak, az 50 év felettiek és a diplomások számítanak a leginkább tájékozottnak, körükben 10-ből 6-an vannak tisztában a növényi alapú étrend kisebb környezeti lábnyomával.

Szintén érdekes ellentmondás, hogy bár 10-ből 4-en egészségesebbnek tartják a növényi alapú táplálkozást, mégis a megkérdezettek fele vélte úgy, hogy az állati eredetű élelmiszereken alapuló étrend illeszkedik jobban az emberi szervezet igényeihez, ráadásul minden negyedik megkérdezett szerint megfizethetőbb is.

Kampány indul a tudatos élelmiszerfogyasztásért

Tájékozottnak bizonyultak a fogyasztók az üvegházhatású gázok kapcsán is. 10-ből 9 válaszadó tudja, hogy bizonyos gázokat azért neveznek üvegházhatásúaknak, mert a légkörbe kerülve jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, a megkérdezettek kétharmada ráadásul azzal is tisztában van, hogy a szén-dioxid mellett a metán is üvegházhatású gáznak számít. Azt is jól tudta 10-ből 7 válaszadó, hogy globálisan az állattenyésztéshez jóval nagyobb metánkibocsátás kapcsolódik, mint a növénytermesztéshez. Szintén sokan tudták, hogy az emberi eredetű metánkibocsátás elsősorban az olaj- és gáziparhoz, illetve jelentős mértékben az állattenyésztéshez kapcsolódik. A válaszadók kétharmada igazán jól tájékozott, hiszen ennyien voltak tisztában azzal, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó metánkibocsátásért főleg a szarvasmarha-tenyésztés a felelős. Abban, hogy e téren mi számít a metán fő forrásának, már volt mutatkozott némi zavar, hiszen míg 10-ből 6-an jól tudták, hogy alapvetően az állatok kérődzése, emésztése során keletkező metán jelenti a problémát, ugyanennyien vélekedtek úgy – helytelenül –, hogy a metán alapvetően a trágya bomlásakor keletkezik.

„Az élelmiszerek felelősek a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás körülbelül negyedéért. Ezen belül az állattenyésztés és a halászat mintegy 31%-ot, míg a növénytermesztés 27%-ot teszi ki. Ugyanakkor ebből 6% az állati takarmány előállításából származik, vagyis a közvetlen emberi fogyasztásra szánt növénytermesztés kibocsátása csak 21%. Mivel az élelmiszertermelésből származó kibocsátások csökkentése lesz az egyik legnagyobb kihívásunk a következő évtizedekben, pusztán környezeti szempontból is indokolt a növényi alapú élelmiszerek arányának növelése az étrendünkben” – mondta Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója.

Mivel a metánkibocsátásban a szarvasmarha-tenyésztésnek, így a tejiparnak is számottevő szerepe van, megfontolandó, hogy a hétköznapi étkezési szokásaink átalakításával is csökkentsük környezeti lábnyomunkat. A Rama ezért döntött úgy, hogy kampányt indít az élelmiszerfogyasztáshoz köthető metánkibocsátással kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelése érdekében. Ennek részeként egy elsőre talán meghökkentő installációt, egy lufit fújó szarvasmarhát helyeztek ki a budapesti Erzsébet téren található Akváriumhoz, ami egy gomb megnyomásával megmutatja, átlagosan mennyi metánt termelnek ezek a haszonállatok az emésztésük során. Az interaktív szobor szeptember 26-tól az újbudai Allee bevásárlóközpontban lesz elérhető és kipróbálható.

Nem kell mindig kompromisszumot kötni

Ahhoz, hogy az állati eredetű élelmiszereket a kisebb környezetterhelést jelentő növényi alapúakkal helyettesítsük, általában kisebb-nagyobb kompromisszumot kell kötnünk, hiszen például a növényi alapú sajthelyettesítők a sajthoz képest jelentős szénhidráttartalommal rendelkeznek, miközben fehérjét nemigen tartalmaznak. Sokkal jobb helyzetben vagyunk, ha a vajat szeretnénk helyettesíteni, hiszen a növényi alapú margarinok már régóta megfelelő alternatívát jelentenek.

„Ha valóban kompromisszummentes terméket keresünk, a 100%-ban növényi alapú Rama vajalternatíva lehet a jó választás, hiszen amellett, hogy ugyanolyan finom, tápanyagösszetételében is megegyezik a vajjal, de annál 50%-kal kisebb klímalábnyommal rendelkezik, miközben pontosan ugyanúgy használható, akár sütésre, főzésre, akár szendvicsek készítésére” – mondta Kővári Csilla, a Rama régiós márkamenedzsere.

Ez az 50%-kal kisebb klímalábnyom azt jelenti, hogy egy kilogramm Rama vajalternatíva gyártásához – az alapanyagok megtermelésétől kezdve a feldolgozáson, szállításon, értékesítésen keresztül egészen a hulladékkezelésig bezárólag – 5 kilogramm szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátása köthető, szemben egy magyarországi előállítású vaj 10 kg-ot meghaladó értékével.

Fotó: Aaron Doucett/unsplash.com

1. Kerüljük a szélsőségeket

Bár népszerűek a drasztikus mennyiségű táplálékmegvonást és a különböző léböjtöket hirdető divatdiéták, ezek sok esetben hiányállapotokhoz vezethetnek, így inkább kerüljük el őket. Helyettük válasszuk inkább a tápanyagokban gazdag, növényi alapú táplálkozást, amivel nem csak az egészségünknek, de a közérzetünknek is kedvezhetünk. Kezdjük egyszerű változtatásokkal, például próbáljuk ki a növényi italokat vagy cseréljük le a vajat margarinra. Kis lépésekben haladva ezek a változások akár hosszútávon, lemondások nélkül is beépíthetők az étrendünkbe.

2. Fokozatosan készüljünk a böjtre

Akármilyen böjtbe is kezdünk, fontos, hogy gondoskodjunk a szervezetünk számára szükséges tápanyagokról. Ne úgy induljunk neki ennek az időszaknak, hogy előtte még jól teleesszük magunkat, majd egyik napról a másikra teljes megvonást alkalmazunk és a böjt végével kiéhezetten megint rávetjük magunkat a zsíros, nehéz ételekre, húsokra. Ezért kell szem előtt tartanunk a fokozatosság elvét: már a böjtöt megelőző időszakban is fogyasszunk kímélőbb, növényi alapú ételeket, hogy felkészítsük a szervezetünket a megszokottól eltérő étkezésre. Jó megoldás lehet például, ha kezdetben csak heti néhány húsmentes napot vezetünk be.

3. Nem csak a táplálékmegvonás lehet böjt

A böjtölésnek számos formája van és nem csak az ételmegvonásról szólhat. Dönthetünk a hús és az állati eredetű termékek elhagyása mellett, de eltérve a kifejezés szigorú kereteitől, mellőzhetjük az étrendünkből az édességeket, cukros élelmiszereket és egyéb élvezeti szereket, például a dohányzást. Ha pedig a hús elhagyása mellett döntünk, érdemes odafigyelnünk a fehérje és a szénhidrát mellett a jó minőségű zsírok pótlására is, ehhez választhatunk olyan 100%-ban növényi alapú margarinokat, mint például a Rama vajalternatíva.

4. Ne éhezzünk

Fontos, hogy a böjt alatt se éheztessük magunkat, de abba a hibába se essünk bele, hogy többet eszünk az egészségtelenebb, de az étrend alatt is fogyasztható, például cukros ételekből. Az éhezéssel leadott kilók hamar visszajönnek, ráadásul ezzel hosszú távú problémákat is előidézhetünk. Így beleshetünk a jojó hatás ördögi körébe, ahol az éhezést falásrohamok követik, majd jön a bűntudat és még több koplalás, amit újabb túlevés követ. Ennek elkerülése érdekében figyeljünk oda a testünk jelzéseire (szédülés, fáradtság) és mindig vigyük be a szükséges tápanyagokat.

5. A böjt után

A fokozatosságról a böjt végével se feledkezzünk meg, lassan vezessünk vissza minden élelmiszert, hogy elkerüljük az emésztőszervi panaszokat, mint például a puffadás vagy hányinger. A böjtölés arra is kiváló lehetőség, hogy megfigyeljük, melyek azok az élelmiszerek, amik kellemetlenséget, esetleg intolerancia tüneteket okoznak a mindennapokban – ezeket az időszak végével is ajánlatos mellőzni az étrendünkből. Ha pedig pozitívan értékeljük a diéta eredményeit, máskor is belevághatunk: akár havonta-kéthavonta is tarthatunk néhány napot, amikor kímélőbb ételeket fogyasztunk vagy mellőzünk bizonyos ételcsoportokat a táplálkozásunkból.

Végül pedig semmiképpen ne arra használjuk ezt az időszakot, hogy az év többi részében elkövetett kilengéseket „igazoljuk”, vagy kompenzáljuk vele. A kiegyensúlyozott étkezésnek nem csak egy napon belül része a rendszeres, kiszámítható étkezési ritmus, de hosszabb távon is jobb a szervezet számára, ha minél kisebb kilengésekkel étkezünk.