A Black Friday hatalmas akciói nem illenek a dm-hez, hiszen az üzletekben az év többi napján sem kínálnak akciókat, a drogéria évek óta Mindig megéri tartós ár startégiával dolgozik. Ennek lényege, hogy a 4 hónapon át nem emelkednek az árak.  A Black Friday nap mára az indokolatlan túlfogyasztás szimbóluma is lett, ezért tudatosan alakították át ennek a napnak a koncepcióját és üzenetét. Azok, akik ezen a napon amúgy is a dm-ben vásárolnának, így egy társadalmilag hasznos ügyhöz járulnak hozzá.

A dm 2023-ban a gyermekek egészséges és fenntartható életmódjának támogatására szeretné fordítani az összeget, fókuszálva arra, hogy segítse a gyermekkori elhízás kockázatának csökkentését. Ehhez a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Felelős Gasztrohős Alapítvány közös, kortárs edukációs projektjét, a Mentor Palánták programot támogatják 30 890 576 Forinttal. Az idei évben az egészséges életmód állt a dm aktivitásainak fókuszában, így a támogatott program is ebbe a koncepcióba illeszkedik.

Az iskoláskor kulcsfontosságú a növekedés, a pszichoszociális fejlődés, valamint az egész életen át tartó helyes táplálkozási és életmódszokások kialakulása szempontjából. A helyesen összeállított étrend táplálja a növekvő agyat és testet, javítja az iskolai teljesítményt és a megismerési képességeket. Mégis, ma sok gyermek nem olyan étrendet követ az MDOSZ tapasztalatai szerint, amely megteremti számukra a hosszú, egészséges és produktív felnőtt élet alapjait.  Sokan közülük kihagyják a reggelit, túl kevés gyümölcsöt, zöldséget, halat és tejterméket esznek, de rendszeresen fogyasztanak magas cukor-, só- és telítettzsír-tartalmú élelmiszereket.

A MDOSZ olyan egészségnevelő programot dolgozott ki, amely az egyetemi dietetikusképzésben, valamint az általános iskola felsőbb évfolyamában tanuló diákok aktív részvételére épít, célja az egészséges táplálkozáshoz kötődő ismeretek könnyen befogadható, szerethető, élményszerű átadása, módszere pedig a kortárs edukáció. Az edukátorok olyan fiatalok, akik a velük (közel) egykorú társaiknak adják át tudásukat, sokszor a híd szerepét betöltve a fiatalok és a szakemberek között. A kortárs oktatás módszere ezen túl fenntartható, hiszen az ismeretek átadása az adott közösségen belül történik, így a folytonosság is biztosított az egyes iskolai évfolyamok között. A táplálkozás-edukáció a 20 kiválasztott általános iskolában zajlik majd közel 6000 fő bevonásával.

A fenntarthatóság más formában is megjelenik a projektben: a Felelős Gasztrohős csapata az élelmiszerek és a fenntarthatóság kapcsolatával ismerteti meg a gyerekeket játékos élményfoglalkozások keretében. Megmutatják, miért jó helyi, szezonális alapanyagokat beszerezni, hogy miért érdemes tudatosan, tervezetten vásárolni, és miért inkább piacon vegyük az alapanyagokat a szupermarket helyett. Játékosan tanítják meg, hogy miket figyeljenek a termékek csomagolásán, és hova kerüljenek ezek a csomagolások, miután kiürültek. Felhívják figyelmüket az ételpazarlás kerülésére, és ehhez kapcsolódóan beszélnek a komposztálásról is.

Az ételpazarlás jelentős része elkerülhető: edukáció és szervezés szükséges, amelyben most a téma komoly támogatást kapott, hogy a vendéglátásban éves szinten kidobott 150.000 tonna élelmiszer minél nagyobb részét megmenthessék.

A Progressive reklámügynökség fenntarthatósági programja a GREENHUB, amely keretében összekapcsolnak fontos szereplőket és együttműködéseket alakítanak ki olyanokkal, akikkel fenntartható megoldásokat tudnak kidolgozni. Partnerük a WWF és az Élelmiszerbank is. Hodik Tibor ügyvezető partner szerint „katalizátorként is működünk, mivel az itt kialakított, vagy felszínre hozott megoldásoknak nemcsak ránk, hanem az egész piacra is van hatásuk”.

Hodik Tibor szerint az ügyfelek részéről egyre nagyobb az igény az olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a környezetterhelést, eközben pedig üzletileg is értelmezhetők. A cég aktív szervezője a folyamatnak, amibe bevonják az erre fogékony ügyfeleket. Külsős partnereket, technikai, valamint civil szervezeteket kutatnak fel, hogy jógyakorlatokat mutassanak a piacnak. Ahogy az ügyvezető fogalmaz: „a rendezvények szervezése során edukációval, szervezéssel és megfelelő technikával hatalmas mennyiségű élelmiszert tudunk megmenteni. Nagy megkönnyebbülés lehet a rendezvényszervező szakma számára, hogy a WWF adataival és az Élelmiszerbank új megoldásával végre tudunk változtatni”.

Szociális hatás és környezeti lábnyom

Az Élelmiszerbank 2005 óta dolgozik azon, hogy csökkenjen a hazai élelmiszerfelesleg. Csak 2022-ben 10 milliárd forint értékű élelmiszert mentettek meg a partnerek segítségével és juttattak el 250.000 emberhez. A felesleg összekötése a rászorulókkal az egyik fő feladatuk. Emellett legalább ilyen fontos a pazarlás csökkentése. Ezért is örültek a szervezetben, amikor felmerült, hogy a teljes rendezvényszervező szakmát megszólítsák: „a készételek mentése önmagában is értékes. Emellett azonban az is fontos, hogy a felesleg csökkentése szemléletformáló hatással bír. Ha az esemény résztvevői tudják, hogy a food waste milyen súlyos ügy, ők maguk is jobban figyelnek majd, akár a hétköznapokban, akár a vállalati döntéseik során”.

Szilágyi Artúr, a WWF éghajlatvédelmi szakértője világos példán keresztül mutatja be, mennyi szennyezés köthető a kidobott élelmiszerhez: „az élelmiszeripar az egyik legszennyezőbb iparág, ezért minden aprónak tűnő változtatás szokásainkban óriási eredményt érhet el. A hagyományosan egyik legszennyezőbbnek tartott polgári repüléshez képest több mint kétszer annyi üvegházhatású gázkibocsátás köthető önmagában csak az elpazarolt ételekhez”. A WWF számításai szerint karbonlábnyomot tekintve, ha ország lenne az élelmiszerpazarlás, a világ harmadik legnagyobb kibocsátója lenne az USA és Kína után. Az életciklus-elemzés segítségével vizsgálható, hogy például egyetlen hamburgerhez mennyi erőforrás szükséges. Mindezen mérések és becslések alapján a földhasználat 80 százaléka az étkezéssel köthető össze, ahogy a klímaváltozás 30 százaléka is az ágazathoz köthető.

60 fokról 5 fokra, a Nébih által bemért módszerrel

Fontos hangsúlyozni, hogy az étkezés alapszükséglet, a pazarlás viszont nem. Ezért a lakosság is sokat tehet, ahogy a rendezvények szervezői, megrendelői és vendégei is. Az Élelmiszerbank évek óta dolgozik a megoldáson, hogy az eddig jellemző pékáru, valamint zöldség-gyümölcs mellett készételeket is meg tudjanak menteni. Ahogy Cseh Balázs elmondja, „a meleg étel élelmiszer-biztonságilag nagyobb kihívást jelent, ezért nagy öröm, hogy 2022-re kidolgoztuk a módszertant, amely tökéletesen működik. Ezt laborvizsgálatok segítségével a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is megerősítette”.

Mint az alapító elnök elmondta, ideális esetben a protokoll szerint napokkal az esemény előtt egyeztet a rendezvény lebonyolítója, valamint az Élelmiszerbank kapcsolattartója, hogy készenlétben álljon a megoldást biztosító autó vagy cargo bike. A rendezvényt követően a megmaradt, fogyasztható felesleget a speciális kialakítású teherautó felveszi, és rögtön megkezdi a hűtést: 300 adag ételt 60 fokról hűt gyorsan 5 fokra, így másnap még biztonságosan fogyasztható az étel. „A célunk az, hogy legyen egyetlen telefonszám és felület, amelyet az ország összes rendezvényszervezője ismer. Ezen keresztül a megmaradt étel eljuttatható a rászorulóknak.”

Hodik Tibor szerint az ügyfeleknek és az ügynökségeknek is változtatniuk kell, amelynek eredménye egyszerre lesz egy élhetőbb bolygó, valamint jól kommunikálható, üzleti siker. „Örülünk, hogy ilyen remek partnerekkel dolgozunk és hogy a zöld megoldások kidolgozására létrehozott GREENHUB ilyen gyors eredményeket produkál. A Föld napja kapcsán vállaljuk, hogy a pilot projekt során kialakítjuk a megfelelő munkafolyamatot, majd jógyakorlatként megosztjuk azt a piac többi szereplőjével.”