Városnézés borral

Koklács Kata és Gál Veronika három éve szerveznek és vezetnek sétákat Egerben és környékén, ahol a város nevezetességei mellett a másik főszerep mindig a boré. Mindketten itt nőttek fel, a szőlő és a bor elválaszthatatlan az életüktől, ahogyan a város szeretete is. A programjaikon változatos útvonalakon sétálnak, és közben több pontokon megállnak a vendégekkel, hogy bort kóstoljanak, betérjenek egy étterembe pár finom falatra, és az idegenvezető érdekes történetein keresztül megismerjék a város titkait.

Extra kiadás

Ez a nyárindító sétálókóstoló azért is rendhagyó, mert még sosem volt, hogy ennyi borász csatlakozott volna az eseményhez. Az Egri Borműhely tíz pincészetével lehet találkozni és az ő boraikat megkóstolni a helyszíneken.

A Gál Tibor Fúzióban a welcome drink után pincetúra következik, majd az Érseki Palotában egy kis kultúra, a Senator-Házban és a Brumbrum Büfében pedig a gasztronómia lesz a középpontban. Miután megpihennek a vendégek a Petrény Borbankban, továbbsétálnak a Végvári vitézek terére, és betérnek a Thummerer Borszaküzletbe. Az Eszterházy Károly Egyetemen a birtokigazgató vezeti körbe a vendégeket az épületben, és a séta végül – igaz, az utolsó állomáshoz transzfer visz el mindenkit – Bolyki Jánosnál ér véget.

De nem úgy a mulatság, hiszen a Bolyki-völgyben éppen ezen a hétvégén tartják a Feszt!Eger rendezvényt, és jobbat el se lehet képzelni, mint ezen a különleges helyszínen, egy volt kőfejtőben borozni és közben koncerteket hallgatni.

Bikavér és csillag

Mindegyik helyszínen lehet majd bort kóstolni (összesen tízfélét), és mivel az Egri Borműhely tagjainak kiemelten fontos a bikavér és a csillag, úgy gondolták, hogy ezekből állítanak össze egy izgalmas sort a vendégeknek. A könnyed, üde fehértől a komolyabb, dűlős egri csillagokon át a vibrálóbb és testesebb bikavérekig a két bortípus sokféle arcával megismerkedhetnek a résztvevők, miközben a helyszíneken a borászok mesélnek a borokról.

Információk

Program, résztvevők:

Gál Tibor Fúzió: Pál Sándor, Egri Csillagok és Gál Tibor; pincetúra | Érseki Palota: Soltész Gergő; kiállításlátogatás | Senator-Ház: Tóth Katalin; falatok | Brumbrum Büfé: Lőrincz György; falatok | Petrény Borbank: Petrény Attila | Végvári vitézek tere: Juhász család | Thummerer Borszaküzlet: Lamport József | Eszterházy Károly Egyetem: Hegyi Ádám | Bolyki Pincészet: Bolyki János

Jegyek:

Early bird belépőjegy: 5000 Ft (május 25-ig), mely tartalmazza a kóstolásra kerülő borokat és falatokat, az idegenvezetést és a transzfert.

Normál belépőjegy: 7000 Ft, mely tartalmazza a kóstolásra kerülő borokat és falatokat, az idegenvezetést és a transzfert.

Kombinált jegy szombati Feszt!Eger belépővel: 8 500 Ft, mely tartalmazza a kóstolásra kerülő borokat és falatokat, az idegenvezetést, a transzfert és a szombati napra belépőjegyet a Feszt!Eger rendezvényre.

Kombinált jegy Feszt!Eger bérlettel: 12.500 Ft, mely tartalmazza a kóstolásra kerülő borokat és falatokat, az idegenvezetést, a transzfert és a Feszt!Eger bérletet a rendezvényre.

Pohár letéti díja: 1000 Ft, a helyszínen fizetendő.

Egri Borműhely

Az Egri Borműhelyt tíz egri borász közös gondolkodása, együttműködésre való törekvése hozta létre. Világos volt számukra, hogy egymással összefogva messzebbre jutnak el és így érhetnek el eredményeket a borvidék ismertségének növelésében. Az irányt a borkínálat továbbfejlesztése, a meglévő márkák pontosítása és a legmagasabb borkategória meghatározása rajzolta ki. A gyakorlatban mindez az egri bikavér megerősítését, az egri csillag piaci megszilárdítását, a Szépasszony-völgy újradefiniálását, az egységes Egri palack megalkotását és bevezetését, valamint azt a törekvést jelenti, hogy igyekeznek vonzóvá tenni a helyi borokat a fiatal fogyasztók számára.

Az Egri Borműhely tagjai: Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok, Egri Csillagok Zrt., Eszterházy Károly Egyetem, Gál Tibor Pincészet, Juhász Testvérek Pincészete, Ostoros Családi Pincészet, Petrény Winery, St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet, Thummerer Pincészet és Szőlőbirtok, Tóth Ferenc Pincészet.

Idén május 10-én már harmadik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát. Az eseményt szervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntő beszédében elmondta: három évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal hozták létre a fórumot, hogy lehetőséget biztosítsanak a jászsági kistérség cégei, illetve települési vezetői számára, hogy a mindenkori kormányzati célokkal összhangban közösen alakíthassák ki gazdasági és területfejlesztési céljaikat. „Az, hogy ismételten nagy érdeklődés kíséri a konferenciát és a kistérség döntéshozói, valamint meghatározó vállalkozásainak vezetői egész nap jelen vannak, azt üzeni számunkra, hogy erre a párbeszédre valóban igény van” – tette hozzá.

„Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a Jászság meghatározó gazdasági térségnek számít” – mondta a konferenciát megnyitó beszédében dr. Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Kiemelte: 1990 után a kistérségben a nyugati országrészben tapasztalthoz hasonló szintű gazdasági fejlődés bontakozott ki. A megye értékesítésének több mint felét, illetve exportjának háromnegyedét adja a Jászság, illetve a megyében előállított termékek harmada is itt keletkezik. A kistérségben 17 ezren dolgoznak, ami a megye foglalkoztatottsági mutatójának 10 százalékát teszi ki.

Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye kapcsán úgy fogalmazott: folyamatos gazdasági erősödés tapasztalható, a feldolgozóipar országos viszonylatban is előkelő helyen áll. A megyében 164 ezren dolgoznak, ami 60 százalékos foglalkoztatottsági rátának felel meg. „A további fejlődés egyik kulcsát az újabb munkavállalók felkutatása jelenti. Jelenleg a megyében 14 ezren keresnek munkát, közülük a lehető legtöbb embert integrálni kell a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője elmondta: a Jászság gazdasági erejére hivatkozva Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásán támogatást kapott arra a célkitűzésre, amely Jászárokszállás és az M3-as autópálya összekötésére vonatkozik, amit a kistérség jelentős kamionforgalma tesz indokolttá.

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: aki jelenleg dolgozni akar, az talál munkát. Az utóbbi években zajló folyamatos bérnövekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a növekedés üteme fenntartható, de ezt a vállalkozásoknak a termelékenységi mutatóikban utol kell tudni érniük. „A cégeknek ugyanannyi munkaerővel kell több értéket előállítani. Emiatt kiemelt fontossággal bír a saját innováció termékekbe történő beépítése, a technológia javítása” – tette hozzá.

A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a digitális technológiák alkalmazásában a hazai kis- és középvállalkozások elmaradnak az uniós átlagtól. „Az a cég, amely kimarad a digitalizációból, nem tud megfelelően működni” – mondta. A felnőttképzés, a munkavállalói képességek megújításának fontosságát is hangsúlyozta. „Jelenleg kevés hazai cég képzi a munkavállalóit, a felnőttképzési rendszert gyökeresen át kell alakítani” – szögezte le.

Prof. dr. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem akadémikusa előadásában azt emelte ki, hogy az elmúlt években a hazai gazdaság összteljesítménye javult, de ebben a kedvező nemzetközi környezet, illetve az országba áramló uniós támogatások nagy szerepet játszottak. „Az ország gazdasága fejlődik, azonban a térségbeli versenytársakénál lassabb ütemben” – tette hozzá.

Dr. Rédei István, a Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke az idén januárban megalapításának huszadik évfordulóját ünneplő, jászberényi központú CO-OP Star Zrt. elnök-vezérigazgatójaként előadást is tartott a fórumon. Kiemelte: egy adott cég növekedéséhez dinamikus szervezet és innováció szükséges. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: „ma már természetesnek tekintünk olyan dolgokat, amelyek sok évvel ezelőtti bevezetése akkoriban innovációnak számított”. Példaként hozta fel a COOP Csoport törzsvásárlói, illetve különböző informatikai beruházásait. Továbbá ide sorolta azt is, hogy 2009-ben a CO-OP Star kezdeményezésére alapította meg a COOP Csoport a saját pénzügyi szolgáltató cégét, a CO-OP Hitel Zrt.-t, amelynek székhelye azóta is Jászberényben található.

„A Jászságban működő kkv-knek ki kell használni, hogy a kistérségben több nagyvállalat működik” – mondta Péterné Gerendeli Éva, a Samsung Electronics Magyar Zrt. igazgatója. Kiemelte: a Jászfényszarun 30 éve jelen lévő vállalat növelni szeretné a magyar beszállítóinak számát. A munkaerőpiaci helyzetről szólva rámutatott arra: „több kolléga nem lesz”, így a robotok fontos szerepet töltenek be a gyár működésében. Ezzel kapcsolatban a jászberényi Metálplaszt Kft. ügyvezetője, Fülöp Tibor is azt hangsúlyozta, hogy a 600 főt foglalkoztató cégük már nem tud behozni több új szakképzett embert a munkaerőpiacról, árbevételük növelését a jelenlegi állománylétszámmal kell megoldaniuk. Fülöp Tibor is kiemelte a robotizáció szükségességét. Szerinte az a cég, amely ezt nem teszi meg, rövid távon versenyhátrányba kerül, hosszú távon pedig nem biztos, hogy lesz jövője.

A konferenciának otthont adó Jászberény polgármestere, dr. Szabó Tamás a „Kisvárosok a versenyképes Magyarországért” kormányzati programtervezet ismertetésén keresztül azt mutatta be, hogy a középvárosi kategóriába tartozó Jászberény előtt 2020–2030 között milyen fejlesztési lehetőségek nyílhatnak meg, valamint a város saját eszközeivel miként tudja támogatni azok kiaknázását.