A Meg nem épült Budapest egy izgalmas utazás a főváros múltja és egy alternatív jövő között. A nagyközönség most először láthatja ezeket az elfeledett terveket, amelyek közt ugyanúgy találunk századfordulós közlekedési utópiákat és a mai napig lezáratlan elképzeléseket, így a kiállításon a szakmabeliek, a közlekedéstörténet iránt érdeklődők és Budapest szerelmesei egyaránt újdonságokat láthatnak.

Az Északi Járműjavító nemcsak a MÁV, hanem egész Magyarország egyik legfontosabb vasúti műhelye volt, néhány éven belül pedig itt nyílik meg a múzeum új épülete. Az Északi múltját és a múzeum kibővített gyűjteményét bemutató tárlat, a Volt egyszer egy Északi…a történet folytatódik mellett a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállítása a 19. század második felétől kalauzol végig azokon az urbanisztikai terveken, amelyek máig meghatározhatták volna fővárosunk arculatát és a városlakók mindennapi életét – de végül nem valósultak meg.

A jövő Budapestjét minden korszak másként képzelte el. A Gellért-hegyi sikló megépítése legalább másfél évszázados álom, a 20. század első felének közlekedésmérnökei és várostervezői hidat álmodtak az Országházhoz és levegős sugárutat Erzsébetvárosba. Helyenként máig ismerős problémákon gondolkodtak. Épüljön gyalogos híd a Dunán? Mit lehetne tenni a várost kettévágó vasúttal? Hol legyen a főpályaudvar? Érdemes a város közepébe beékelődő Nyugati pályaudvar szerepét újragondolni? Születtek elképzelések a fejpályaudvari rendszer megszüntetésre, és az első metróhálózat terveit is felvázolták, grandiózus, szobrokkal és freskókkal díszített, szovjet típusú megoldásokkal egy időben. Később a növekvő autóforgalmat kiszolgáló létesítményekről születtek tervek: föld alá bújtatott Nagykörútról a Blaha Lujza téri kereszteződésben, kétszintes autópálya-körgyűrűről a Hungárián, illetve a várost keresztül-kasul átszelő gyorsforgalmi útvonalakról.

„A terveket és víziókat sokszor heves politikai és sajtóviták kísérték, magabiztosan bejelentett koncepciók kerültek öt-tíz év múlva a történelmi környezet változásával csendben az íróasztalfiókba. Vannak olyan, százéves tervek, amelyeknek máig érezzük a hiányát; de olyan, ötven-hatvan éves elképzelések is, amelyek esetében szerencse, hogy nem váltak valóra. Sokszor még a dokumentumok is elvesztek, vagy a tervtárak mélyén lappanganak. A „Meg nem épült Budapest” kiállítás azokból a mozaikdarabkákból áll, amelyek a félbemaradt nagy koncepciókból ránk maradtak, az Északi fűtőháztól a Flórián téri felüljáróig” – emelte ki Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója a kiállítást megnyitó sajtótájékoztatón.

A múzeum új helyszínén nyílt meg május 28-án a Volt egyszer az Északi, a történet folytatódik… c. kiállítás is, amely az Északi Járműjavítóban karbantartott vasúti járművekkel, azok modelljeivel, fotókkal és plakátokkal meséli el a magyar vasúttörténet ikonikus helyszínének történetét. Az elmúlt időszak gyűjteményfejlesztését bemutató Fókuszban a gyűjtemény szekcióban pedig látható az Ikarus gyár exportsikereit megalapozó Ikarus 311-es, valamint egy 211-es autóbusz, de először tekinthetők meg a múzeum gyűjteményezési programjának új darabjai is. Ilyen a Csepel 450-es tehergépkocsi, amelyet 1955-től a ‘70-es évekig gyártottak, s rövidesen ez a modell vált a legmeghatározóbbá a polgári használatban is. 1959-ben mutatta be a Skoda modern vonalú kisautóját, a Skoda Octaviát, amely hazánkban is meghatározta a ‘60-as, ‘70-es évek városképét. A Közlekedési Múzeum gyűjteményében már egy, az eredeti festést őrző, több, mint 60 éves modell is szerepel. De eredeti Ford T-modell, vagy éppen két világháború közötti jobbkormányos magyar autó is feltűnik a tárlaton.

Az immáron három kiállítás egyetlen jeggyel látogatható az egykori Északi Járműjavítóban, Kőbányán.

Jegyek online is kaphatók.

A Google célja, hogy innovatív szolgáltatásai révén segítséget nyújtson a világ jobb megismeréséhez, az abban való sikeres tájékozódáshoz. A Google Térkép és annak Utcakép szolgáltatása a legnépszerűbb alkalmazások közé tartozik.

Most felkérték Pamkutyát, a népszerű YouTubert, valamint Zubreczki Dávid városszakértőt, az Urbanista blog alapítóját, hogy mutassanak be eddig kevésbé dokumentált, izgalmas helyszíneket, azok történeteit, és a 360°-os kamerával befotózott felvételeiket töltsék fel a Google Utcakép szolgáltatásába. Három különleges helyszínt választottak, ezek a Kincsem Park, az Északi Járműjavító két csarnoka; az Operaház előadótereként működő Eiffel Műhelyház, illetve a Közlekedési Múzeum új kiállítótereként szolgáló Dízelcsarnok, végül Budapest legnagyobb tava, a Naplás-tó. Az ezekről készült videó megtekinthető Pamkutya YouTube csatornáján.

“Emlékszem, néhány éve még teljesen lenyűgözött, hogy az egész világ be van fotózva műholdról, és például a saját házamat is megnézhetem, képes voltam a világ másik táját is böngészni órákig. A kezdeti műholdképek is jók voltak, de ma már egészen elképesztő minőségűek, sőt térben is megjelennek, amit még alig tudok felfogni, emellett más égitestek térképét is megtekinthetjük” – fejtette ki a videójában Pamkutya, aki részletesen is bemutatta a Google Térkép szolgáltatásait.

Fedezd fel a rejtett kincseket

A Kincsem Park, Pamkutyáék kedvelt ügetőszilveszteri versenyhelyszíne az 1920-as években épült két tribünös lóversenypályaként, közvetlenül az első magyar repülőtér mellett. Hihetetlen, de akkoriban tele volt Budapest és más világvárosok is lóversenyhelyszínekkel, hiszen kevés más látványos szórakozási forma létezett ezen kívül.

“Az Operaház Eiffel Műhelyháza az ország legnagyobb mozdonyjavítójának, az Északi Járműjavítónak a legnagyobb, 96 mozdony elhelyezésére alkalmas Eiffel Csarnokában kapott helyet, amely az 1880-as években épült ugyanazzal a technológiával, mint az Eiffel torony” – mondta el Zubreczki Dávid városszakértő. Kiemelte, hogy a csarnok most az Operaházhoz tartozik és főleg próbatermek, raktárak és műhelyek találhatók benne, de itt készítik és tárolják a jelmezeket és díszleteket is, emellett előadások helyszíneként is funkcionál. A szomszédban található Dízelcsarnok modernebb technológiával épült, és itt javították a dízelmozdonyokat. A hely Utcakép fotókon is látható érdekessége, hogy megmaradt a mozdonyok mozgatására használt tolópad. „A csarnokban, “Volt egyszer egy Északi” címmel a Közlekedési Múzeum új kiállítása nyílt, amely a hely működését mutatja be – tette hozzá a szakértő.

A harmadik helyszín, amelyről Pamkutyáék friss fotókat készítettek, az 1997-óta természetvédelmi védettséget élvező Naplás-tó volt. A két felderítő a tó közepéről egy felfújható gumicsónak segítségével készített 360°-os fotókat. A forgatáson kiderült, hogy Pamkutyáék és Zubreczki Dávid is a közelben nőttek fel. Budapest legnagyobb tava Európában is egyedülálló, hiszen máshol nincs ekkora összefüggő láprét, ami városban van és természetvédelmi terület. Az érdeklődők a különlegesen sokszínű élővilággal rendelkező tavat a frissen átadott kilátóból csodálhatják meg.

A Google Térkép felületén bárki megoszthat képeket, amelyet saját 360°-os, vagy akár a mobiltelefon hagyományos kamerájával készít.