Megjelent a Krasznahorkai – út a Nobel-díjig könyv, amely az író életművét járja körül, és fél év kutatómunkájának eredményét mutatja be eddig soha nem látott fotókon, esszéken, interjúkon, háttértörténeteken és friss nézőpontokon keresztül.

A 200 oldalas kiadványban írók, irodalomtörténészek, kritikusok, Krasznahorkai László barátai, fordítói vezetik be az olvasót az író univerzumába. Nyáry Krisztián, Szegő János, Fiala Borcsa, Bakó Sára, Balajthy Ágnes, Szabó Gábor, Vágvölgyi B. András és még számos szerző szegődik mellénk útitársnak, hogy Gyuláról indulva Berlinen és New Yorkon át egészen Tokióig bejárjuk Krasznahorkai László életének és regényeinek legfontosabb állomásait.

Ismerjük őt annyira, mint Szoboszlait?

Mióta 2025-ben Krasznahorkai László átvette az irodalmi Nobel-díjat, rá irányul a nemzetközi figyelem, ahogy a kiadványban írják: „A fél világ Krasznahorkai nevének kiejtését tanulta – a New York Times fonetikusan le is írta, hogy CRAS-now-hoar-kay – és ismerkedett az író hosszú mondataival, különös, apokaliptikus világával.” Kertész Imre után ő a második magyar író, aki elnyerte az elismerést, de vajon ismerjük-e az irodalmi “világválogatottunkat” annyira, mint Szoboszlai Dominikot?

“A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig nem irodalomtörténeti összefoglaló, hanem egy intenzív, többdimenziós kulturális és irodalmi felfedezőmunka. Az író Nobel-díja nem nemzeti, hanem egyéni teljesítmény, közös, nemzeti üggyé az olvasó teheti. A Könyves Magazin ezzel a kiadvánnyal ehhez a közös munkához szeretne hozzájárulni” – mondta Valuska László, a Könyves Magazin lapigazgatója.

A Nobel-díj a lehető legszélesebb közönség számára nyitotta meg az életművet, amely évtizedek óta meghatározó része a magyar és a nemzetközi irodalomnak. A kiadvány célja, hogy közelebb hozza az író életművét a magyar olvasókhoz, függetlenül attól, hogy régi Krasznahorkai-rajongókról vagy a művekkel most ismerkedőkről van szó.

Krasznahorkai és a Nobel-díj

„A Nobel-díj nem úgy működik, hogy a svédek körbenéznek és kiválasztják a >>világ legjobb íróját<<” – jelenti ki Nyáry Krisztián a kiadványban. „A Nobel nem egy világverseny döntője, inkább egy zárt körű klub döntése arról, hogy az adott évben kit érdemes a világ figyelmébe ajánlani. Nem az számít kit tartunk mi nagynak, hanem hogy kit olvasnak ott, ahol dönteni kell.”

Arról, hogy szerinte miért Krasznahorkainak ítélték tavaly a Nobel-díjat, azt mondja: „Kertész Imre esetében a holokauszt tapasztalatának egyetemes nyelve, a már létező fordítások és a történelmi kontextus találkozott. Krasznahorkai László esetében pedig egy markáns, világszerte olvasható prózanyelv, az erős nemzetközi jelenlét és egy hosszabb ideje érlelődő szakmai konszenzus.”

Krasznahorkai egy univerzális, kultúraformáló alkotó: „Nem csupán arról van szó, hogy a témák nagy része egyetemes érvényű; a széttöredező közegben élő, kirekesztett emberek valósága manapság sajnos inkább elkerülhetetlen, mint ritka jelenség” – nyilatkozza Ottilie Mulzet a kiadványban, aki évek óta fordítja Krasznahorkai műveit angolra.

Eredeti Sátántangó-kézirat, exkluzív fotók, titkos levelek – irodalmi nyomozás az osztrákoknál

„1985-ben, több mint negyven évvel ezelőtt jelent meg Krasznahorkai László első és egyben legmeghatározóbb műve, a Sátántangó. Már megjelenésekor is nagy port kavart a debütregény, de az évek alatt szinte kultikus státuszba emelkedett, amelyet a szerző 2025-ös irodalmi Nobel-díja csak megkoronázott” – olvasható a most megjelenő kötetben. “A szerző úgy nyilatkozott erről később a Guardian podcastjében, hogy a kommunista rendszer egyik hibája volt, hogy napvilágot láthatott a Sátántangó. Ez a kis »hiba« pedig eljutatta a szerzőt egészen az irodalmi Nobel-díjig. Az elkövetkező években több híres íróval is felvette a kapcsolatot, a hagyatékban több levelet és képeslapot is találni a nyolcvanas évek elejéről, amelyekben Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter és Spiró György is kifejezi elismerését a készülő regénnyel kapcsolatban.”

Az író hagyatéka még 2024-ben került Ausztriába, és ezzel együtt nemcsak a Sátántangó eredeti kézirata, korabeli szerződések és feljegyzések, hanem az író összes fényképe, több évtizeden át írt naplói, kiadatlan szövegei és az összes, a nyolcvanas évektől 23 nemzet több mint 700 partnerével folytatott levelezése is. Az Osztrák Nemzeti Könyvtárban kutatható hagyaték rengeteg titkot rejt, amelyekből jópárat ez a kiadvány is láthatóvá tesz.

A könyv megtanít úszni Krasznahorkai hosszúmondat-tengerében

A kiadvány nemcsak Krasznahorkai életművével ismerteti meg az olvasót, hanem fontos kapaszkodót is ad ahhoz, hogyan érdemes a regényeit olvasni. Az író híres végtelennek tűnő mondatairól, sűrű szövegvilágáról és apokaliptikus vízióiról, amelyek elsőre akár ijesztőnek is tűnhetnek. Ebben talán éppen Krasznahorkai műfordítói tudják a leginkább támogatni az olvasót: George Szirtes, Ottilie Mulzet, Cristina Viragh és Heike Flemming műfordítók mesélnek arról, hogyan működnek a magyar mondatok több mint 30 nyelven.

„Kinyitunk egy Krasznahorkai-könyvet, első pillantásra tényleg ijesztőnek tűnik” – ismeri el George Szirtes angol költő és műfordító, aki 2012-ben fordította le a Sátántangót. „Fárasztja a szemet, és könnyű elveszíteni a fonalat. De miután belekezdünk, rájövünk, hogy egy különleges világba léptünk be, és ez a világ él.”

„Én az olvasást mindig az úszáshoz szoktam hasonlítani. Nem tudunk úszni, ha félünk, ha kontrollálni szeretnénk a folyamatot. Csak akkor sikerül, ha a lábunkkal elrúgjuk magunkat, és bízunk a vízben – a szövegben –, hogy elvisz minket valahova. Nem fontos az irány vagy a cél” – adott tanácsot Heike Flemming az olvasóknak.

Czigány Balázs rendszeresen feltűnik a sajtóban az Esterházy Magyarország Alapítvány képviselőjeként, de róla, a saját személyéről keveset lehet tudni. Így először arról beszélünk, milyen előzmények után került az alapítványhoz.

Utána beszélünk az Esterházy Magyarország Alapítványról: mikor, milyen céllal hozták létre, melyek a legfontosabb tevékenységei. Részletesen foglalkozunk a mai beszélgetés tulajdonképpeni apropójával, az Esterházy-díj kiírásával, amelyet idén április 14-én, Esterházy Péter születésének 75. évfordulóján jelentettek be. Megbeszéljük, kik a díj partnerei, hogyan ítélik oda a díjat, kik vannak a zsűriben, hogyan állt össze a már bejelentett shortlist. És természetesen beszélünk arról is, mikor és hol lesz a díjátadó, mit kap a díjazott, és mi lesz a díj utóélete.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

„1996. április 12-én mutattuk be a Vígszínház stúdiójában Esterházy Péter Búcsúszimfónia című színdarabját, melyben a főszerepet, az író édesapját alakítottam Zsótér Sándor rendezésében. 2024. december 6-án pedig a Mercedes Benz című művét visszük színre ugyanitt és szintén Zsótér rendezésében. Huszonnyolc év telt el a két bemutató között. Most egy nagyon is emberi tulajdonságokkal rendelkező Úristent kell megformálnom. A darab tulajdonképpen egy történelmi revü, telis-tele Esterházy hol maró, hol együttérző iróniájával, mellyel családját és persze mindannyiunk életét tárja a mindenkori közönség elé” – meséli az Urat alakító Lukács Sándor.

Esterházy Pétert a Szlovák Nemzeti Színház 2014-ben kérte fel, hogy írjon nekik darabot. Ez lett a Mercedes Benz, az író „első igazi színházi micsodája”, ahogy ő akkor éppen nevezte. A 2017-ben tartott bemutatót már nem láthatta …  „Számomra a színház nem egy darabbal kezdődik, nem is a rendezővel, hanem a színészekkel. A színházi premier pedig a karrier csúcsa. Minden szerző ezt akarja. Magát a vágyat pedig értéknek tartom.” A szlovák utalások, a helyszín, konkrétan Pozsony, illetve a romos galántai kastély, kitágul: Közép- és Kelet-Európa a háttér. Egybemosódó-szétváló múlt és hagyomány. Széthulló monarchia, trianoni békeszerződés. Az egész széttörik. A töredék lesz az egész. A csonkát éljük meg egészként. És elvagyunk vele.

„Mercedes Benz. Nem autó, hanem állapot. És nem a sebesség, hanem a súly. Súlya van itt mindennek: a szónak, a hallgatásnak, az időnek, amit elölről, oldalról, hátulról nézünk – hogy talán összerakjuk, de persze sose sikerül. Mert hát mit is néz a néző? Családot? Történelmet? Magát? Nem tudjuk, de látjuk. És közben nevetünk. És közben fáj. És közben az élet meg az Esterházy, kettő az egyben” – vallja a Gróf szerepében színpadra lépő Szántó Balázs.

A Mercedes Benz Madách Az ember tragédiájából idevetődött Úr és Lucifer vicces vetélkedésével indul. A bibliai Jób-történet mintájára próbára teszik az Esterházy-családot. Megtagadják-e a jót, az istent, ha bajba kerülnek? Az Író írja-álmodja a darabot, ki-bejár álom és valóság, színpad és valóság, múlt és jelen között. Valós és elképzelt történettörmelékeken át tör a megoldhatatlan megoldás felé. Az ember tragédiája, a családtörténet csak „segédegyenesek”. A főtörténet a fiú szembenézése az apával. És a képpel, amit róla alkotott. A Harmonia Cælestis néz szembe a Javított kiadással. Az istenített apa ember lesz. „Kinek nincs múltja, nem ember az.” És a múlt nem csupa dicsőség és becsület. A Mercedes Benz a fiú útja az apagyilkosságig és a bocsánatkérésig.

A Mercedes Benz december 6-tól látható a Vígszínház Házi Színpadán.

Fotó: Dömölky Dániel

Szeptember 10-én a társulat tagjai és bérletesek jelenlétében évadnyitó sajtótájékoztatót tartott a Vígszínház. Rudolf Péter bejelentette a színház negyedik játszóhelyét, a Víg Szalont, amely a Hegedűs Gyula utcában, a hajdani Club Kávézó bérelt épületében nyitja meg kapuit. A Szalonnal az egykori polgári szalonok hangulatát szeretnék megteremteni, ahol írókkal, színészekkel, zenészekkel, alkotókkal találkozhat majd a közönség. Az október 12-i nyitóesemény különleges irodalmi est lesz. Kortárs írók – Dragomán György, Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – erre az alkalomra készült, a pesti szalonok hangulatát felidéző szövegeit a társulat tagjai fogják felolvasni. Másnap pedig Az imposztor bemutatójához kapcsolódva Spiró György, Kern András és Rudolf Péter Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni. A közönség szeptember 15-én a Vígnapon már bepillanthat a Liliomfi próbafolyamatába, kulisszajárásokon, dedikáláson, tánctanuláson, jelmezpróbán, csokoládékészítésen és a Víg125 című, a Vígszínház történetéről szóló fikciós dokumentumfilm első két részének vetítésén is részt vehetnek, a társulat tagjai pedig meglepetés produkciókkal is készülnek.

A Vígszínházban már zajlanak a Liliomfi próbái. Szigligeti Endre művét Vecsei H. Miklós átiratában ifj. Vidnyánszky Attila állítja színpadra, a zenéért Kovács Adrián és Mester Dávid felelnek. „Bízom benne, hogy sikerül olyan előadást csinálni, ami valahogy felidézi azt az érzést, amit a Liliomfi jelent, ahol virtuózan dolgoznak a színészek, és csapatként van együtt három különböző generáció” – emeli ki a rendező. Az előadás szeptember 21-től Keresztes Tamás, Gál Réka Ágota, Ötvös András, Szilágyi Csenge, Rudolf Péter, Hegedűs D. Géza, Gyöngyösi Zoltán, Varga-Járó Sára, Zoltán Áron, Méhes László, Borbiczki Ferenc, Molnár András és Nyomárkay Zsigmond szereplésével lesz látható.

A Pesti Színházban október 5-én az Egy nő anatómiáját mutatjuk be. Újjászületés egy részben – áll a darab színlapján. Wéber Kata drámája ugyanis egy családi tragédián keresztül mesél női sorsokról, a traumák feldolgozásáról és az újrakezdés lehetőségeiről. Az Alföldi Róbert rendezte előadásban Petrik Andrea, Telekes Péter, Nagy-Kálózy Eszter, Márkus Luca, Kövesi Zsombor, Radnay Csilla és Waskovics Andrea lép színpadra.

A Házi Színpadon december 6-án mutatjuk be Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzt Zsótér Sándor rendezésében, Lukács Sándor, Balázsovits Edit, Petrik Andrea, Gyöngyösi Zoltán, Szántó Balázs és Liber Ágoston szereplésével. A kétrészes történelmi revüben a 17. századtól a 20. századig követhetjük végig az Esterházy-család történetét. Az ember tragédiájának keretjátékát megidézve az Úr fogadást köt Luciferrel, melynek tétje, hogy elbukik-e a magyar történelem egyik legendás családja, elbuknak-e az Esterházyak?

Spiró György új változatot készít Az imposztorból a december 7-i bemutatóra. A színház mágikus erejéről és kiszolgáltatottságáról szóló műben egy megmaradásáért küzdő színház a varsói színészfejedelmet hívja meg vendégjátékra, Bogusławski azonban csak a bemutató napján érkezik meg. Ráadásul meglepetten értesül arról, hogy a hazafias operát, amelyre felkérték, a cenzúra betiltotta, és helyette Molière Tartuffe-jének címszerepét kell aznap este életében először eljátszania… Az imposztort a Pesti Színházban Rudolf Péter állítja színpadra, a főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs lesz látható.

December 14-én Bodó Viktor rendezésében, Dengyel Iván, Dino Benjamin, Ertl Zsombor, Halász Judit, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Kövesi Zsombor, Kútvölgyi Erzsébet, Méhes László, Nagy-Kálózy Eszter, Orosz Ákos, Ötvös András, Radnay Csilla, ifj. Vidnyánszky Attila, Virágh Panna (m.v). és Zoltán Áron szereplésével mutatják be a Vígszínházban Az ember, aki elvesztette az időt című darabot. Az előadás egy hazánkban még ismeretlen norvég író, Jonas Petter Aronsen máig kiadatlan azonos című műve alapján készül. A lebilincselő, hosszan áradó szövegfolyamot Csehov Platonovjának ihletésére írta a szerző. A magyar színpadi változatot Kovács Krisztina és Róbert Júlia írják.

Seymour, az ügyetlen ifjú botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története Roger Corman 1960-ban forgatott kisköltségvetésű, fekete-fehér filmváltozata óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget. A film alapján készült, 1982-ben bemutatott rockabilly musical minden rekordot megdöntött az Off-Broadwayn, aztán bejárta az egész világot, és negyven év után – Varró Dániel új fordításában, Novák Eszter rendezésében – visszatér magyarországi ősbemutatójának helyszínére, a Pesti Színházba. Az előadásban Orosz Ákos, Radnay Csilla, Seress Zoltán, Brasch Bence, Kovács Patrícia, Majsai-Nyilas Tünde, Márkus Luca, Szántó Balázs, Herczeg Tamás és Vatamány Atanáz lépnek színpadra.

Amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de titokzatos Mr. Darcyval, a férfi büszkesége és a lány előítéletei mindenfajta közeledést lehetetlenné tesznek. Ahogy a sorsuk újra és újra keresztezi egymást, vonzalmuk egyre csak fokozódik, mielőtt azonban szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük számos akadályt, de leginkább saját gyengeségeiket. Jane Austen kultikus regénye, a Büszkeség és balítélet új színpadi változatát Valló Péter rendezésében, többek között Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Ertl Zsombor, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Bach Kata, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit szereplésével mutatják be a Vígszínházban. A teátrumban több mint százéves hagyománya van a világirodalmi nagyregények színpadi adaptációjának.

Fotó: Vígszínház, Gordon Eszter