„Az Erste stratégiájának és az alaptevékenységének szerves részeként tekint a környezeti szempontokra annak érdekében, hogy teljes működését minél felelőssebbé, etikusabbá és fenntarthatóbbá tegye” – mondta el Szaniszló Bálint, az Erste fenntarthatósági irodájának vezetője. Kiemelte: „Ez a díj megmutatja, hogy jó irányba haladunk, rengeteg tervünk van a jövőre nézve mind az Erste saját karbonlábnyomát, mind a finanszírozott beruházásokat tekintve, hiszen bankként egy fenntarthatóbb jövő felelősei és alakítói vagyunk” – tette hozzá.  

Az Erste tervei szerint a teljes vállalati hitelállomány negyedét 2026-ra környezeti célt szolgáló beruházások fogják adni, míg a zöld jelzáloghitelek aránya 2027-ben minimum 15 százalék lesz. 2030-ra a bank saját működésében eléri a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást, míg a hitelportfólió esetében 2050-re szeretne ide eljutni.

A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben hirdette meg először a Zöld Pénzügyek Díjat, amelynek keretében a legzöldebben működő pénzügyi intézményeket ismeri el. A banki kategóriában idén az Erste kapta az elismerést a fenntarthatósági témákban tanúsított aktivitásának köszönhetően. A jegybank a díj elbírálásakor a zöld hitelkihelyezések mértéke, valamint a klímaváltozás hatásainak való kockázati kitettségérték mellett az MNB Zöld Ajánlásnak való megfelelést is értékelte. Az Erste Csoport nem először kap Zöld Pénzügyek Díjat a fenntarthatóság terén végzett tevékenységéért: 2021-ben az Erste Alapkezelő részesült a Zöld Befektetési Alapkezelő elismerésben.

Az Erste Csoport elkötelezett a fenntarthatóság, valamint környezeti lábnyomának csökkentése mellett – olvasható a bank közleményében. Az európai pénzügyi intézmények közül elsőként csatlakozott az Európai Bizottság Zöldfogyasztási Vállalásához (Green Consumption Pledge), és már régóta tagja az ENSZ Principles for Responsible Banking fenntarthatósági keretrendszerének.

A szülők jelentős részének (42 százalék) a gyermekek felügyeletének megszervezése jelenti a legfőbb problémát a nyáron – derül ki az Erste felméréséből. Sokan nehezen tudják ellátni a munkájukat (38 százalék), amíg otthon vannak a gyerekek, de a programokhoz szükséges anyagiak előteremtése, illetve ezek kitalálása és megszervezése is sokak számára okoz fejtörést (36 illetve 35 százalék). Mindössze tízből egy szülő mondta azt, hogy számára nem okoz nehézséget ez az időszak.

A nyári programok és táborok számottevő, és egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek. A válaszadók nagy része (42 százalék) úgy véli, hogy a költségek idén valamelyest magasabbak lesznek, mint tavaly, a fővárosban élők körében pedig ez az arány még magasabb (57 százalék). Míg tavaly a válaszadók legnagyobb aránya (27 százalék) a várható költségeket 25 ezer és 50 ezer forint közé becsülte, idén már jóval kevesebben gondolják úgy, hogy ennyiből megússzák a nyári szünidőt (16 százalék). Ezzel szemben a 80 ezer és 100 ezer forint közötti összeget tavaly még csak 14 százalék jelölte meg, idén viszont ez az arány jelentősen, 21 százalékra emelkedett.

A nyári szünettel járó plusz kiadások kihívást jelentenek a családok számára. A válaszadók 39 százaléka szerint anyagilag kifejezetten megterhelő ez az időszak, és csupán 3 százalék válaszolta azt, hogy semmilyen problémát nem jelentenek számára a szünidő költségei. Az Erste tavalyi felmérésének eredményeihez hasonlóan idén is a válaszadók 40 százaléka tudatosan, időben félretesz és tartalékol a nyári táboroztatással kapcsolatban felmerülő költségek fedezésére. Ugyanakkor a gyorshitel felvételében gondolkodók aránya az előző évi 1-ről 5 százalékra, míg a rokonoktól és ismerősöktől kapott támogatás mértéke 11-ről 15 százalékra nőtt.

Korosztálytól függetlenül ezért sok családban a nagyszülők segítségére támaszkodnak ebben az időszakban (48 százalék), illetve jellemző megoldás még, hogy a szülők felosztják egymás között a gyerekek felügyeletét (39 százalék). Dobogós megoldás a napközis tábor (29 százalék), illetve minden negyedik válaszadó elhasználja a szabadságát ebben az időszakban (23 százalék). A drágább ottalvós táborokat viszont kevesebben választják (18 százalék).

A felmérés szerint a munkáltatók jellemzően nem törekszenek rá, hogy megkönnyítsék ezt a helyzetet, a válaszadók fele semmilyen támogatásra nem számíthat a munkahelyétől (48 százalék). A szülők 14 százaléka számolt be arról, hogy plusz szabadságot kap a nyári iskolai szünet idejére, 12 százalék beviheti gyermekét a munkahelyére, míg 11 százalék anyagi támogatást kap erre az időszakra. Tábort, nappali programot vagy felügyeletet a munkáltatók kevesebb mint tizede biztosít.

„Az Erste idén is hozzájárul a gyerekek nyári táborozásának költségeihez. A 15. életévüket még be nem töltő gyermekek után a pénzintézet minden dolgozója igénybe veheti a támogatást, amely bármely, a szülők által választott tábor díjához ad hozzájárulást. A közel 400 gyermek táboroztatását segítő támogatás összegét a bank idén harmadával megemelte. Emellett nagy segítséget jelent a nyári gyerekfelügyelet megtervezésében, hogy az Ersténél a home office aránya havi szinten 60 százalék, ami azt jelenti, hogy a legtöbb területen egy hónapban több mint két hetet dolgozhatnak otthonról a munkatársak. Mindezek mellett jól jöhetnek ilyenkor a bank lojalitás programjában, az Erste Care-ben adott extra szabadnapok, vagy hosszabb rekreációra fordítható 1, 2, 4 hetes plusz szabadságok is” – mondta el Mihók Krisztina, az Erste HR-vezetője.

A Flexibill online felülete lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kiállított számláik ellenértékét akár 24 órán belül megkapják, így nem kell várniuk a fizetési határidőig.

„Az Erste célja, hogy a vállalati pénzügyi termékek teljes termékpalettájával álljon ügyfelei rendelkezésre, így a számukra ideális megoldást választhatják ki” – hangsúlyozta Szalontai Tamás, az Erste vállalati üzletfejlesztési vezetője. Kiemelte: a kereskedelem-finanszírozás egyik hatékony eszköze a faktoring, melynek biztosításához az Erste stratégiai partnert keresett. A BÁV Faktor Zrt húsz éves tapasztalata, piaci múltja, megbízhatósága mellett szólt, hogy a társaság rugalmasan képes reagálni a változó üzleti környezet komplex kihívásaira.

Kenesei Balázs, az Erste Vállalati Speciális Termékek Értékesítési vezetője hozzátette: A Flexibill, vagyis a digitális faktoring révén a bank ügyfelei egyszerűen és gyorsan juthatnak hozzá a pénzükhöz, vevőszámláikat akár szinte azonnal finanszíroztathatják, és segítséget kapnak a követeléseik kezelésében. A digitális faktoring mindemellett kiválóan kiegészíti az Erste egyéb finanszírozási megoldásait és növeli a bank ügyfeleinek pénzügyi rugalmasságát. Az együttműködés az ügyfélelégedettség és a pénzügyi stabilitás növelése mellett a BÁV Faktor innovatív pénzügyi megoldásának köszönhetően lehetővé teszi az Erste számára, hogy új ügyfeleket szólítson meg a kis- és középvállalkozások körében.

„Az elmúlt év a stratégiai partnerségek kialakításáról is szólt” – mondta el Rátkai Tamás, a BÁV Faktor Zrt. alapító vezérigazgatója, valamint a Flexibill digitális faktoring platformot fejlesztő vállalkozás ügyvezető igazgatója. „Minden vállalkozás számára kiemelkedő fontosságú a tervezhető likviditás, hogy a rendelkezésükre álló számlapénzzel akkor rendelkezzenek, amikor éppen szükségük van rá. Az Erste és a BÁV Faktor Zrt. együttműködése a bank üzleti ügyfeleinek egy minden korábbinál kényelmesebb lehetőséget biztosít arra, hogy forráshoz jussanak.”

A 30 ezer négyzetméter össz-alapterületű irodaházat 2006-ban adták át. Az akkor kifejezetten modernnek számító épület tíz évvel később megérett a ráncfelvarrásra. A 2019 közepén zárult felújítás eredményeként az irodaház új, egységes belső dizájnt kapott, az elszigetelt irodákat tágas, egybenyitott terek váltották. A munkatársak dedikált íróasztalok helyett laptopokat kaptak, amivel bármelyik munkaállomáshoz letelepedhetnek, igénybe vehetik a hangszigetelő paravánokkal körülvett „csendes zónákat”, vagy leülhetnek dolgozni a számos közösségi tér egyikébe.

Az Erste Torony azonban ma már nem számít olyan modernnek, gépészete átfogó felújításra szorul, és az irodák, közösségi terek átalakítása is szükségessé vált: az egykor kétezer ember munkahelyének tervezett irodaházban ma már átlagosan fele ennyien sem tartózkodnak egyszerre. Az összes olyan központi területen ugyanis, ahol ez a munkakör tartalmát és munkafolyamatokat nézve lehetséges, a munkaidő 60 százalékában otthonról dolgozhatnak a kollégák – mindez annyit jelent, hogy heti öt napból kettőt kell az irodában lenniük.

Az Erste számára fontos a fenntarthatóság, stratégiájának és az alaptevékenységének szerves részeként minél inkább figyelembe veszi a környezeti szempontokat is. A bank vezetése ezért új székház építése helyett a meglévő épület átfogó felújítása mellett döntött, ami minden szempontból zöldebb megoldás és hozzájárul az Erste karbonlábnyomának csökkentéséhez. A nemzetközi tanulmányok szerint egy meglévő épület felújítása 50-75 százalékos széndioxid-kibocsátás megtakarítással jár egy új építkezéshez képest, különösen, ha ez még energiahatékony fejlesztésekkel is párosul. Egy Erste Torony méretű épület esetében ez azt jelenti, hogy közel tízévnyi saját működésének megfelelő széndioxid-kibocsátást lehet így megelőzni.

Az Erste Torony felújításának tervezési folyamata 2025-ben indul, míg az engedélyeztetésre várhatóan 2026-ban kerül sor. Az átépítés szintről szintre halad majd, így a kollégáknak a várhatóan 2028-ban záruló munkálatok alatt sem kell elhagyniuk az épületet – írják.

Az Erste ezért megkereste a Pagonyt, hogy alkossanak egy olyan mesét, amellyel a szórakoztatáson túl alapvető gazdasági, pénzügyi ismereteket kaphatnak a gyerekek, játékos formában. A Pagony nemcsak könyv- és játékkiadó, valamint bolthálózat, de közel 25 éve a kortárs magyar gyermekirodalom úttörője is. Az így született Cserebere az erdőben szerzője Czernák Eszter, az illusztrációkat Szert-Szabó Dorottya készítette – mondta el Murányi Linda, az Erste PR és belső kommunikációs vezetője. Czernák Eszternek már van gyakorlata a játékos oktatás terén: ő írta az óvodai beilleszkedést segítő mesekönyv-sorozatot, a Sárkányovit is.

A Cserebere az erdőben az erdei állatok „pénzügyeibe” nyújt mókás betekintést: négy évszakon át követhetjük az életüket, miközben ők különféle dolgokat csereberélnek vagy adnak kölcsön egymásnak. Így anélkül mutatják meg a gyerekeknek, mit jelent az eltérő érték, a kölcsön vagy a kamat fogalma, hogy ezekkel a szavakkal meg kellene ismerkedniük. A mesekönyv végén a szülők játékos feladatokat találnak: ezek segítenek abban, hogy a gyerekekkel együtt mélyíthessék el a megszerzett tudást, és elkezdjenek beszélni a kérdésről.

„Szeretem a történetek erejét arra használni, hogy segítsek eligazodni a gyerekeknek a világban. A pénz és a pénzügyek kezelése pedig a legbonyolultabb és legfontosabb kérdések közé tartoznak, amik már egész kicsi kortól foglalkoztatják őket” – vélekedett Czernák Eszter, a könyv szerzője. Szerinte bonyolult kérdéseket is lehet egyszerűen, a gyerekek gondolkodását követve elmagyarázni, és erre jó példa a Cserebere az erdőben című könyv is.

„Úgy látjuk az Erstében, hogy a pénzügyi ismeretekről való beszélgetést nem lehet elég korán elkezdeni, hiszen a már egészen kicsi gyerekeket is foglalkoztatja a téma. És mégis volt egy nagy űr, sok szülő eszköztelen volt abban, hogyan beszéljen róla, hogyan formáljon egy pénzügyileg egészséges szemléletet már a kezdetektől. Erre nyújt megoldást a most megjelent mesekönyv. Ebben játékosan, meséken keresztül értjük meg az olyan fogalmakat, mint a másokról és magunkról való gondoskodás, a kölcsön szerepe és az általa teremtett lehetőségek, vagy a dolgok csereberéjének szabályai. Azt látjuk, hogy felnőttek számára is élvezhető és tanulságosak a történetek” – emelte ki Murányi Linda. Az Erste ebben partnerére talált a Pagonyban, hiszen ahogy a kiadó szlogenje is mondja, nagyra tartják a kicsiket.

Fotó: Czernák Eszter, Sárdi Dóra, Murányi Linda és Farkasházi Réka a sajtótájékoztatón

A nyári programok és táborok jelentős, és egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek. Ebben a két és fél hónapban legtöbben 25 ezer és 50 ezer forint közötti összeget költenek (27 százalék) gyerekenként. A válaszadók ötöde 50 ezer és 80 ezer forint közötti összeggel tervez, további 40 százalék pedig ennél is többel, akár 150 ezer forintot meghaladó kiadással kalkulál egy csemetére a nyár során. Csupán 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy a nyár gyerekenként 25 ezer forintnál kevesebb extra kiadással jár majd. A szülők több mint fele most úgy látja, hogy idén többe kerül a gyerekek nyári vakációja, mint tavaly, míg negyedük nagyjából ugyanannyit költ majd, a kiadások csökkenésével mindössze 7 százalék számol.

A nyári szünettel járó plusz kiadások kihívást jelentenek a családok számára. A válaszadók 43 százaléka szerint kifejezetten megterhelő ez az időszak, és csupán 2 százalék válaszolta azt, hogy semmilyen problémát nem jelentenek számára a nyár költségei. A válaszadók 40 százaléka spórolással teremti elő a szükséges összeget, míg ötből egy szülő még nem tudja megmondani, hogyan lesz majd pénz mindenre.

A családok többségében ezért elsősorban a nagyszülők segítségére támaszkodnak ebben az időszakban (54 százalék), illetve jellemző megoldás még, hogy a szülők felosztják egymás között a gyerekek felügyeletét (44 százalék). A napközis táborokat a válaszadók harmada veszi igénybe, míg a drágább ottalvós táborokat jóval kevesebben választják (13 százalék).

A munkahelyek jelentős része nem nyújt támogatást a nyári időszakban, a felmérés szerint a válaszadók nagy része semmilyen segítséget nem kap onnan (42 százalék). A szülők nem egészen 17 százaléka számolt be arról, hogy beviheti gyermekét a munkahelyére, míg a válaszadók 14 százaléka mondta, hogy plusz szabadságot kap a nyári iskolai szünet idejére. Nappali felügyeletet, nyári tábort, vagy a szülő számára plusz anyagi támogatást mindössze a munkahelyek tizede biztosít a válaszok alapján. Ezen belül kifejezett anyagi támogatást mindössze 2 százalék kap erre az időszakra.

„Az Ersténél a korábban bevezetett rugalmas munkavégzés lehetősége a nyári gyerekfelügyelet megtervezésében is nagy segítséget jelent. A banknál a home office aránya 60 százalékos, ami azt jelenti, hogy minden héten öt munkanapból hármat otthonról dolgozhatnak a munkatársak. A kollégáknak emellett lehetőségük van ennél nagyobb arányban is otthonról dolgozni távmunka keretében, valamint az Erste részmunkaidő vállalását is biztosítja, így járulva hozzá a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtéséhez. További segítség lehet a nyári időszakban a bank lojalitás programjában, az Erste Care-ben adott extra szabadnapok, vagy hosszabb rekreációra fordítható 1, 2, 4 hetes plusz szabadságok is” – mondta el Mihók Krisztina, az Erste HR-vezetője.

„A pandémia óta teljesen hozzászoktunk, ha egy-egy meetingen otthon a háttérben bekapcsolódik a gyerkőc. Nyári időszakban sincs ez másképp sőt, ilyenkor gyakrabban előfordul és teljesen elfogadott, hogy az Erste Toronyban egy-egy napon elkísérik dolgozni szüleiket. A bank emellett a gyerekek nyári táborozásának költségeihez is hozzájárul. A 15. életévüket még be nem töltő gyermekek után a pénzintézet minden dolgozója igénybe veheti a támogatást, amely bármely, a szülők által választott tábor díjához ad hozzájárulást” – tette hozzá.

Photo by Raphaël Biscaldi on Unsplash

A működéssel kapcsolatos kiadások 16 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az Erste működési eredménye közel 63 milliárd forintra nőtt a 2023-as csaknem 45 milliárd forintról. A költség/bevétel arány március végére 32 százalékra csökkent a tavaly márciusi 36 százalékról. Az adózás utáni nyereség így az első negyedévben közel 29 milliárd forint lett, míg 2023 azonos időszakát hatmilliárd forint profittal zárta a bank.

Az ügyfélhitelek és kötvények állománya 2024 március végén egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az új finanszírozás volumene az első negyedévben 38 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az NPL-ráta 2,4 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 2,8 százalékról.

A teljes lakossági hitelállomány 8 százalékkal nőtt egy év alatt, az újonnan kihelyezett állomány az idei első negyedévben 59 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az új lakáshitelek folyósítása csaknem a két és félszeresére ugrott 2023 első három hónapjához képest. A Babaváró hitelből 39 százalékkal nagyobb összeget folyósított a bank az első negyedévben a tavalyinál, ami leginkább az év végén, a szabályok változása előtt az utolsó pillanatban beadott igénylések ez évre áthúzódó kihelyezésének a hatása. A személyi kölcsönöknél 63 százalékkal emelkedett az új folyósítás összege, míg a kisvállalkozók esetében 16 százalékkal nőtt a kihelyezés az egy évvel korábbihoz képest.

A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – március végére 5847 milliárd forintra nőtt, ami 23 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A megtakarításokon belül a befektetések aránya 71 százalékra emelkedett a 2023 március végi 66 százalékról. Az Erste Befektetési Zrt.-nél a befektetett és kezelt vagyon az elmúlt egy évben a piaci átlagot meghaladó mértékben gyarapodott, az idei első negyedév végére 34 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, meghaladva a 4500 milliárd forintot. Ebből a privátbanki üzletág március végén már 1100 milliárd forintos vagyont kezelt.

Az Erste által kezelt befektetési alapok eszközértéke meghaladja a 2400 milliárd forintot. Az összeg harmada fenntartható (ESG – E, environmental: környezeti; S, social: társadalmi; G, governance: vállalatirányítási területek) befektetési alapokban van. Legutóbb, idén februárban az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap szerzett ESG minősítést. Ezzel az Erste alapja lett az első olyan magyarországi ingatlanalap, amely tevékenységét a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével végzi.

A vállalati területen a kötvény- és hitelállomány együttesen 5 százalékkal csökkent egy év alatt, március végén 1117 milliárd forint volt. A kis- és középvállalkozásoknál a hitel- és kötvényállomány 2 százalékkal gyarapodott, a kereskedelmi célú ingatlanoknál 12 százalékkal nőtt, a nagyvállalatok és önkormányzatok esetében azonban 23 százalékkal zsugorodott 2023 március végéhez képest. Az Erste Bank Hungary márciusban – az Erste Group Bank AG-vel közösen – 90 millió euró (mintegy 35 milliárd forint) értékű hitelszerződést írt alá a CTP Csoporttal négy logisztikai- és ipari parkjának finanszírozására Magyarországon. A megállapodásnak köszönhetően az Ersténél az új vállalati kötvények és hitelek volumene összességében 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az idei első negyedévben – írják.

Fotó: Erste

Az elmúlt öt évben duplájára nőtt, a 2019-es 79 ezerről 2023-ra 154 ezerre emelkedett azok száma, akik betéti vagy hitelkártyát használva fizettek valamelyik internetes játékot használva – derül ki az Erste adataiból. A játékosok által erre a célra összesen elköltött összeg az említett időszakban a háromszorosára emelkedett. Az egy fizetéssel elköltött átlagos összeg 4500 forintról 5450 forintra nőtt öt év alatt. Vannak azonban olyanok, akik jóval az átlag felett költenek. Tavaly a legnagyobb, egy tranzakcióban elköltött összeg már 2,8 millió forint volt, ez a játékos ráadásul pár napon belül további két, hasonló méretű fizetést is indított.

„Az online játékokba könnyen belefeledkezhetünk, és talán a gyerekek még inkább így vannak ezzel. Egyes kiegészítők, küldetések azonban plusz pénzbe kerülnek, így a kártyaadatok megadására is szükség van. Ám a gyerekek nem mindig tudják, hogyan is működik az online fizetés, így akár nagyobb összegeket is költhetnek szüleik kártyájával” – hívja fel a figyelmet Kósa Anna, az Erste compliance vezetője.

Az Erste egyik ügyfele például egyszer csak azt vette észre, hogy néhány hónap alatt fél millió forint tűnt el a számlájáról, de nem egy összegben, hanem kisebb tételekben. Mint kiderült, óvatlanul megadta gyermekének a bankkártyája adatait, amit elmentettek egy online játék felületén. Innentől kezdve a gyermek jóváhagyás nélkül vásárolhatta meg az újabb és újabb küldetésekhez szükséges eszközöket. Hasonló történt egy másik ügyféllel, akinek a kártyájával több százszor vásároltak online platformokon a gyermekei, összesen több mint egymillió forintot költve el így. Végül az ügyfél kérésére a bank letiltotta a kártyát, hogy azokon a platformokon se lehessen használni a továbbiakban, ahol már elmentették a kártyaadatokat.

Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése érdekében az Erste azt javasolja:

• Beszélgessünk el gyermekünkkel a kártyaadatok helyes használatáról és a pénz értékéről!
• Használjunk virtuális bankkártyát az online vásárlásokhoz! A kártyalimit alapból egy forint, amennyiben pedig mi vagy gyermekünk vásárolni szeretnénk, nekünk kell átállítani a limitet, ami 24 óra elteltével visszaáll egy forintra.
• Járjunk el körültekintően, ha kártyaadatokat mentünk el az online felületeken, ne adjunk automatikus hozzáférést ezekhez a gyerekeknek!
• Mindig kérjünk hitelesítést egy-egy fizetés előtt, ha van erre lehetőség!
• Nyissunk gyermekünknek saját bankszámlát, és az ehhez tartozó kártya vásárlási limitét tartsuk alacsonyan! Az Erste Cseperedő Bankszámlát már 0 éves kortól is meg lehet nyitni.

„A nagyobb rugalmasságra már a koronavírus-járvány előtt is volt igény a hazai munkaerőpiacon, a pandémia azonban felerősítette ezt a folyamatot. Az Erstében 2021-től a munkaidő 60 százalékában otthonról dolgozhatnak a kollégák az erre alkalmas területeken. Aki ennél magasabb arányban, akár 100 százalékban szeretne otthonról dolgozni, annak a bank a távmunka lehetőségét is biztosítja, amivel a kollégák közel tíz százaléka él” – mondta el Mihók Krisztina, az Erste HR-vezetője.

A bank által megosztott kérdőívet kitöltő dolgozók 92 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a mostani munkahelyén lehet otthonról is dolgozni, és további 5 százalék válaszolta, hogy szerinte megoldható lenne a home office a munkakörében, de a munkáltatója nem engedélyezi azt.

Azon kitöltők közül, akiknél van, vagy lehetne home office, 61 százalék szerint alapvető, hogy a munkáltató engedélyezze az otthoni munkavégzést, míg további 32 százalék „nagyon fontosnak” gondolja, hogy legyen lehetőség távolról dolgozni. A budapesti válaszadók esetében az otthoni munkavégzés az átlagnál valamivel fontosabb (az alapvető és a nagyon fontos együtt közel 94 százalék), míg a vidékieknél valamivel alacsonyabb (kevesebb, mint 92 százalék). Nagyobbak a különbségek, ha az életkort nézzük. A fiatalabbaknak fontosabb, hogy a lakóhelyükről dolgozhassanak, mint az idősebbeknek: a 36 év alattiak közel 65 százaléka gondolta alapvetőnek az otthoni munkavégzés lehetőséget, míg a 36 év felettiek esetében ez kevesebb, mint 59 százalék.

Ahol lehetőség van a távoli munkavégzésre, a leggyakoribb felállás, hogy a munkavállaló teljes mértékben dolgozhat az otthonából – 33 százalék válaszolt így. (A budapestiek esetében ez az arány nem éri el a 28 százalékot, míg a vidékieknél meghaladja a 40 százalékot). A második leggyakoribb opció a heti három nap home office (26 százalék), melyet a heti négy (16 százalék), a heti kettő (15 százalék), majd a heti egy nap (6 százalék) követ. Bár a home office-ban tölthető napok számában az eredmények alapján nagyon megengedő a munkáltatók többsége, csak a kitöltők 62 százaléka rendelkezhet teljesen szabadon arról, hogy mikor dolgozik otthonról. A munkaadó a válaszadók 30 százalékának szabja meg részben, hogy mikor végezheti home office-ban a munkáját (például hétfőnként kötelező bejárni az irodába), 5 százalék pedig egyáltalán nem dönthet arról, mely napokon dolgozhat otthonról.

Az Erste arra is kíváncsi volt, mit szeretnek a munkavállalók az otthoni munkavégzésben, ezért közösségimédia-elemzésnek (social listening) vetette alá a home office-szal kapcsolatban született nyilvános felhasználói beszélgetéseket. Az elmúlt fél év magyar nyelvű társalgásaiból kiderül, hogy az otthoni munkavégzésben a rugalmasság mellett a spórolási lehetőséget is nagyon szeretik a munkavállalók. Amellett, hogy az utazással eltöltött idő sem terheli a napi rutint, sokan fejtették ki, hogy a részben vagy egészben otthonról történő munkavégzéssel a költségeiket is csökkenteni tudják, hiszen nem csak az ingázásra fordított összeget takarítják meg, de például a ruhatáruk is lassabban használódik el.

Többen számoltak be arról is, hogy hatékonyabbnak érzik magukat, amikor otthonról dolgoznak. A kevesebb lehetséges zavaró tényező miatt sokan írtak arról, hogy jobban tudnak koncentrálni, ha nem veszik körbe őket a kollégák, és egy-egy kérdés nem szakítja félbe az aktuális munkafolyamatot. Bár sokan érvelnek a teljes távmunka mellett, a „bejárós napokat” sem veti el teljesen az online közösség. A heti 1-2 nap irodai munkavégzés mellett is többen érvelnek, például azzal, hogy így van tér beszélgetni a kollégákkal, ami sokat segít a csapaton belüli jó viszony kialakításában és fenntartásában.

„Az Ersténél heti öt napból kettőt kell az irodában tölteni a kollégáknak, de azt ők döntik el, hogy egy hónapon belül melyek legyenek ezek a napok – lehet akár másfél hetet folyamatosan bent lenni, majd a maradék időben otthonról dolgozni. A bank a home office bevezetése óta eltelt években nem tapasztalt visszaesést a munkavégzés hatékonyságában, amihez az otthoni munkához szükséges infrastruktúra biztosítása mellett az Ersténél kialakított nagyon erős vállalati kultúrára is szükség van. Alapvető feltétel a bizalom és a felelősségvállalás. A vezetőknek bízniuk kell a munkatársaikban, hogy képesek akkor is jól gazdálkodni a munkaidejükkel, amikor otthonról dolgoznak. A kollégáknak pedig felelősséget kell vállalni a munkájukért, hogy ugyanolyan jól ellátják a feladatukat, mintha az irodában lennének” – tette hozzá Mihók Krisztina.

Photo by Yasmina H on Unsplash

A kiskereskedelmi forgalom volumene a tavalyi csökkenés után 2024-ben már újra – kisebb mértékű – növekedést mutat az élelmiszerárak idei visszafogottabb emelkedésének köszönhetően. A vásárlók pénztárcája azonban továbbra sem bír el mindent, amit korábban, ezért reneszánszukat élik az áruházak olcsóbb, saját márkás termékei és a vásárlói hűségprogramok. A fizetőképességi korlátok miatt sorra hullanak ki a kosárból a magasabb hozzáadott értékű, feldolgozott élelmiszerek. Az akcióvadászat pedig egyfajta irányított fogyasztási szerkezetet alakít ki: sokan nem azt veszik, amit szeretnének, hanem azt, amit megengedhetnek maguknak.

A globális élelmiszerárak is tovább emelkednek idén. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint az árak több mint negyven hónapja nőnek, a drágulás mértéke azonban már két éve lassul és idén tovább csökken. A FAO élelmiszer-árindexe (FFPI) februárban 117,3 ponton állt, amely 0,9 ponttal alacsonyabb a januári szinthez képest, és 13,8 ponttal marad el az egy évvel korábbi azonos időszaktól. Az Erste előrejelzése szerint az FFPI értéke lassuló ütemben ugyan, de tovább csökken idén, vagyis a drágulás mértéke alacsonyabb lesz, és őszre visszaállhat a referencia-időszakot jelentő 2014-2016-os évek átlagára.

Bár a mezőgazdasági termelői árak a 2023-ban mért közel 16 százalékos visszaesés után idén kis mértékben, 2-4 százalékkal emelkedhetnek, a gazdák nem dőlhetnek hátra. Tavaly a mezőgazdasági beruházások folyó áron számolva hat százalékkal maradtak el az előző évi csúcstól, míg a gépek és alkatrészek vásárlása összesen 20 százalékkal esett vissza – mindkét esetben hatéves trend tört meg a csökkenéssel. Az AKI Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a gazdák 2023-ban az egy évvel korábbinál közel 19 százalékkal, míg az elmúlt tíz év átlagával összevetve 36 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak.

Ahhoz, hogy ezekben a folyamatokban kedvező fordulat következzen be, nem csak az új pályázati ciklusra, hanem a jövedelemtermelő képesség javulására is szükség van. Az Erste előrejelzése szerint erre leghamarabb 2025-ben lehet számítani, amikor az idén beadott pályázatok megvalósítási szakaszba érnek. Addig is a jövedelmezőség csökkenése lendületet ad a koncentráció növekedésének a mezőgazdaságban. Ezt minden üzemméretben érzékelni lehet majd. A szántóföldi növények esetében például a műtrágyák és a növényvédő szerek visszafogása nyomot hagy a terméseredményeken, és a piaci árak sem kecsegtetnek érdemi emelkedéssel. A sertésszektorban folytatódhat a konszolidációs időszak. Az árak kedvező alakulása, valamint a termelésbe álló beruházásoknak köszönhetően emelkedésnek indulhat a sertésállomány, és javulhat a jövedelmezőség – tette hozzá Fórián Zoltán.

Az élelmiszerárak alakulása meghatározó a hazai fogyasztói árindexben, részaránya az elmúlt években (pandémia, Európa-rekorder infláció, tavalyi recessziós év) még tovább is nőtt. Idén az élelmiszerek súlya a fogyasztói kosárban elérte a 30 százalékot, amellyel ez a legjelentősebb termékcsoport az infláció alakulása szempontjából. A magyar élelmiszerhányad uniós összevetésben nem számít kirívónak, de összességében a magasabbak közé tartozik, ugyanakkor messze elmarad a régióban például a szlovák vagy a román értéktől – hívta fel a figyelmet Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

Az infláció szempontjából kedvező a globális élelmiszeráraknál bekövetkezett fordulat, és ahogyan azt a FAO idősoros adatai mutatják, már egy ideje csökken a globális élelmiszerinfláció mértéke. Ennek fényében úgy tűnik, Magyarországon elsősorban a fogyasztói kereslet erőssége vagy gyengesége fogja meghatározni, hogy milyen mértékű átárazásokat képesek érvényesíteni a szektor szereplői a közeljövőben. Ugyanakkor folyamatos felfelé mutató árkockázatokat generálnak a kiskereskedelmi cégeket sújtó különadók és szabályozói terhek, így a fogyasztás várt élénkülése könnyen ismét magasabb inflációs nyomáshoz vezethet ebben a szektorban. Mindent összevetve az élelmiszerárak alakulása 2024-ben, az előző két évvel ellentétben, nem felfelé, hanem lefelé húzhatja az inflációt, amely idén az Erste előrejelzése szerint 4,7 százalék lehet – tette hozzá.

Photo by Maria Lin Kim on Unsplash