„A tiszta energiatermelés és -elosztás, valamint a hatékonyabb fogyasztás felé való elmozdulás elengedhetetlen a sikeres éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő biztosításához” – mondta Adrian Guggisberg, az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának vezetője.

„Bár megnyugtató, hogy a válaszadók közel háromnegyede kiemelten kezeli ezt a kérdést, a felmérésből az is kiderül, hogy a tavalyi COP28 klímacsúcson tett ígéret teljesítéséhez még nagy a lemaradásunk: 2030-ig meg kell háromszoroznunk a megújuló energiaforrások kapacitását, és 2030-ig minden évben meg kell dupláznunk az energiahatékonyság átlagos éves ütemét. Ebben az átmenetben mindannyian érintettek vagyunk, és ennek szellemében az ABB-nél elkötelezettek vagyunk az ügyfeleinkkel és más érdekelt felekkel való együttműködés mellett.”

A kutatás 850, elektrifikáció terén dolgozó beszerzési döntéshozó megkérdezésével készült, az energetikai átmenet kritikus szakaszában. A felmérés során az energiaszolgáltatókat és a vállalkozásokat kérdezték meg az energiaátmenet mozgatórugóiról és kockázatairól, az automatizálással és a környezetbarát technológiákkal kapcsolatos nézeteikről, valamint arról, mennyire felkészültek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó szabályozásoknak való megfelelésre.

Miközben az energetikai átállás felgyorsításának kihívásával kell szembenéznie, az európai energiaágazat technológiai váltásra készül a középfeszültségű kapcsolóberendezéseknél, amelyek a villamosenergia-elosztás kulcsfontosságú elemei. Az új szabályozásoknak köszönhetően a kén-hexafluorid (SF6), a kapcsolóberendezésekben szigetelőanyagként általánosan használt erős üvegházhatású gáz fokozatosan kivonásra kerül. A válaszadók több mint 80%-a megerősítette, hogy csak a szabályozás miatt állna át SF6-mentes kapcsolóberendezésekre.

„Tudjuk, hogy az SF6 gázt tartalmazó kapcsolóberendezésekről való technológiai áttérés nagy változást hoz a piacon, és ezt ügyfeleink is felismerik” – jegyezte meg Guggisberg. „Kulcsfontosságú beszállítóként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy szorosan együttműködjünk a közműszolgáltatókkal és az iparral, hogy támogassuk ezt a kritikus átállást.”

A felmérés megerősíti, hogy a közműszolgáltatók és az ipari felhasználók közös kihívásokkal néznek szembe az átállás során. A kihívások közé tartozik a működési költségek kordában tartása, az infrastrukturális beruházások kezelése, a szakképzett munkaerő iránti igény kielégítése és az új megoldások, például az energiatárolás bevezetése. Mivel a digitális komponensek és szoftvermegoldások egyre fontosabbá válnak az elektromos berendezésekben, a felmérés válaszadói azt is megjegyezték, hogy a kapcsolódó kockázatok csökkentése érdekében javítani kell a kiberbiztonsági intézkedéseket.

Mint a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutat, évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja. A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később.

Fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel – hangsúlyozza a WWF. Mint kiemelik, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki így élne, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait. Manapság azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk – a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük – hangsúlyozzák a közleményben.

Mint írják, ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással.

A közleményben kiemelik: a világ mai élelmiszerellátási rendszere is fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek. Hangsúlyozzák, amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében, a személyes döntésekkel nyomást lehet gyakorolni a nagy szereplőkre.

Sokat számít például a húsfogyasztás mérséklése, és több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása. Fontos a hulladék, azon belül is az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal – fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás – meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.

A közlemény szerint az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóbbá tételében is segíthet a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem, amellyel megtudható, hogy jelenlegi életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait – vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk -, majd konkrét tippekkel és kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren.

Emellett a szervezet a napokban indítja útjára a „Jó neked, jó a bolygónak” szemléletformáló kampányt a fenntartható életmódért, az egészségesebb életért és bolygóért. A kezdeményezés a WWF és a Tesco együttműködésével indult el, célja a megfizethető és fenntartható élelmiszerelőállítás és -fogyasztás előmozdításának támogatása Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.

Kitérnek arra, hogy a táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználás. Mint írják, számos módja van annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: például
ha kerüljük a repülést, és preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet.

Fotó: veeterzy/unsplash.com