Sok forgalmazó szeretné elérni a tavalyi forgalmát, azonban mindenki visszaesést tapasztal a piacon. „Eladott darabszámban talán 10-20 százalékos csökkenésről beszélhetünk. A lakosságon látszik, hogy kicsit immunissá váltak a hírekkel kapcsolatban. Sokan kevésbé tartanak a vírustól, vagy aki felvette az oltást úgy gondolja, már megtett mindent. Az első három hullámban egyértelműen látszott, hogy ahogy növekedtek az esetszámok, hatványozottan nőtt az érdeklődés a védekezést segítő termékek iránt. Ez a negyedik hullámban nem ennyire jelentősen érzékelhető. Látszik a növekedés, de sokkal kisebb, mint korábban. A drágulás miatt a tavalyi évhez képest kevesebb vitamint veszünk, de 2019-hez képest még így is többet költünk” – mondta Jánvári András.

Drágult az alapanyag, a csomagolás és nőtt a szállítási idő is

A másik jelentős hatás, ami érinti a vitaminok piacát az a koronavírus nyomán tapasztalható globális drágulás. „Az aszkorbinsav például Kínából jön. A szállítási költségek négy-hatszorosára drágultak a tavalyi évhez képest. A szállítási idő egy hónap helyett három hónapra növekedett. Az alapanyagok mellett a gyártási költségek is nagyon megugrottak. A papír rekord magas áron van, emiatt a nyomdai költségek is, illetve a vitaminok tégelyei is drágultak” – magyarázza a szakember. Hozzátette: a bérköltség drágulása is elkerülhetetlen, ahogy egy gyártó cég energia árainak a drágulása is. Nagyon nagy a szórás a forgalmazók / gyártók drágulásánál. Van, ahol két év után jövő januárban emelnek árat először, de van, ahol három-négyszer is volt drágulás már az elmúlt két évben. Sajnos vannak jól fogyó termékek is, ahol akár 50-60 százalékkal is drágítottak a beszerzési árakon, de a jellemzőbb a 10-40 százalék közötti árváltozás az elmúlt két évben.

A C-vitamin ára 2020 márciusában egyik napról a másikra a hiány és a kereslet miatt nagyon nagy mértékben drágult. A Q10 beszerzési ára is nagyon sokat változott. Van olyan Q10 termék, ami korábban 3000 forintba került, most 5000 forintot kell érte fizetni. Ez mintegy 66 százalékos drágulást jelent. A vitaminok mellett a reform élelmiszerek ára is drasztikusan nő. „A vásárlóink által kedvelt eritrit beszerzési ára megduplázódott az elmúlt egy évben. A legnagyobb drágulás pedig a citromsavat érintette, három-négyszer többe került most, mint tavaly ilyenkor” – emelte ki a szakember.

A drágulás miatt egyre inkább az olcsóbb terméket választjuk

A Multi-vitamin.hu eladási adatai alapján úgy tűnik, a vásárlók sokkal inkább meggondolják, milyen egészségtudatos terméket engedhetnek meg maguknak. Korábban egyre többen a minőségibb, vagy minőségibbnek gondolt készítményeket választották, most azonban egyértelműen látszik, hogy inkább az olcsóbb termék mellett döntenek. A vásárlók emellett biztosra mennek: kevésbé próbálnak ki új dolgokat, inkább a régi bevált termékeket részesítik előnyben.

Még mindig a C és a D vitamin a sláger

Minden időszaknak megvannak a slágertermékei, de a koronavírus is egyértelműen beleszólt a kereslet alakulásába. 2020 februárjában a vírus kínai hírének kirobbanása után először nem a vitaminok forgalma indult meg, hanem a tartós élelmiszereké. Ezt követően robbant be a C vitamin, mint egy régóta ismert és kedvelt vitamin. Hirtelen akkora lett rá az igény, amit a piac nem tudott kiszolgálni, emiatt hiány alakult ki. Az immunerősítő termékek is népszerűek voltak ekkor még. A boltzárások után még pár hétig tartott az interneten a megnövekedett kereslet, amikor minden webáruház heteket csúszott a kiszállítással az akadozó beszerzések és az előre nem tervezhető rendelésszám miatt.

2021 tavaszán a C és D vitamin már egymás mellé került keresettségben. Az idei ősznek pedig nem volt nagy vitamin slágere. Jánvári András szerint talán a B vitamin komplex termékek iránti keresletnövekedést lehet megemlíteni. Most azonban újra berobbant a sajtóban a D vitamin, az új orvostudományi ajánlás megerősítette, hogy rendkívül hatásos a csonttörések megelőzésében és a koronavírus elleni küzdelemben is, így várhatóan nőni fog iránta az érdeklődés.

2022 januárjában szigorú szabályozás lép életbe az online gyógyszerkereskedőkre nézve. „Mivel a patikák nem szállíthatnak ki az eddig megszokott módon nem vényköteles gyógyszereket, így várhatóan átalakul a piac. Sokan eddig egy helyen szerezték be a fájdalomcsillapítót, ízületi krémet, vagy más TV-ben látott készítményt, vitamint. Most ez sokkal szigorúbbá válik, így biztos, hogy több patikai webáruház megszűnik majd” – összegezte előrejelzéseit Jánvári András.

Fotó: Kayla Maurais, Unsplash

Ha táplálkozási kérdésekről van szó, egyre gyakrabban kerül a figyelem fókuszába az édes íz, és vele együtt a cukor elhagyásának lehetősége. Ilyenkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az öt alapíz közül az édes íz szeretete milyen mélyen belénk van kódolva.

Az evolúció tehet róla

Újszülöttek körében végzett vizsgálatok eredménye szerint a gyerekek elégedett arckifejezéssel reagálnak, ha édes ízzel kóstoltatják őket. A reakciónak evolúciós háttere van, ez az íz ugyanis jól hasznosuló szénhidráttartalmú energiaforrásokat „takar”. (Az eNet által a Coca-Cola Magyarország megbízásából 2017-ben készített online felmérésében az alapízek közül az édes kedveltsége – 43% – volt a legnagyobb.) Az édes íz szeretete persze egyénenként különböző lehet, a legtöbb ember számára mégis fokozza az ételek vonzerejét és élvezeti értékét. Utóbbi azért lényeges, mert egészségünk megőrzéséhez megannyi körülmény – így például az étkezés élménye is – hozzájárul.

Az egészséges táplálkozásban nincsenek tiltott ételek, élelmiszerek, kizárólag megfelelő arányok és mennyiségek. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által készített új magyar táplálkozási ajánlás, az Okostányér szerint például a cukrot tartalmazó édességek, desszertek heti 1-2 alkalommal illeszthetők az étrendbe. 6-17 éves kor között ez heti 2-3 alkalom lehet, ugyanis a felnőttekkel összevetve a fiatalabb szervezet energiaszükséglete arányaiban magasabb. Az MDOSZ hangsúlyozza azonban, hogy az édes íz iránti vágyunkat igyekezzünk minél gyakrabban természetes cukorforrásokkal fedezni – például gyümölcsökkel, zöldségekkel vagy natúr tejtermékekkel.

Egy fontos érték: 10 százalék

De vajon mennyi cukrot fogyaszthatunk egy-egy ilyen alkalommal? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a hozzáadott cukorbevitel egy átlagos felnőtt számára legfeljebb a napi kalóriabevitel 10 százaléka lehet. Ennek grammokra vetített értéke viszonylag könnyen meghatározható. Egy felnőtt, ülő munkát végző nő átlagos napi energiaszükséglete 2000 kcal-ra tehető, az említett ajánlás alapján 200 kalóriányi hozzáadott cukorbevitellel számolhatunk, ami nagyjából maximum 50 gramm cukornak felel. Ezt szem előtt tartva nézzük meg néhány gyakran fogyasztott élelmiszer hozzáadott cukortartalmát:

• egy pohár (250 ml) hagyományos üdítőital: 28 gramm cukor
• egy kis szelet (50 gramm) karamellás csoki: 26 gramm cukor
• egy evőkanál (15 gramm) kakaós mogyorókrém: 9 gramm cukor

A cukorpótlók és édesítőszerek nagy szolgálatot tesznek

Számos olyan helyzet adódhat azonban, amikor a hozzáadott cukrokat mellőzni kényszerülünk, vagy teljesen ki kell zárnunk az étrendünkből – ami a már említett evolúciós kódok miatt problémákat is okozhat. Ezen felül manapság egyre többen szeretnék a hozzáadott cukorbevitelüket mérsékelni. Ilyenkor nyújthatnak megoldást a cukorpótlók vagy az édesítőszerek, amelyek az édes ízt alacsony vagy minimális energiatartalom mellett képesek biztosítani. Ennek köszönhetően a vércukorszintre is kedvezően hatnak.

A cukorpótlók két jelentős csoportba sorolhatók: az egyikbe azok tartoznak, amelyek képesek a cukor volumenének pótlására, ezen tulajdonságuk sütemények készítésekor mindenképpen előnyt jelent. Ebbe a körbe sorolható például a xilit vagy más néven a nyírfacukor. Energiatartalma 40 százalékkal alacsonyabb a hagyományos cukorénál. Szinten ide tartozik az eritrit, amelynek energiatartalma elhanyagolható, miután nem rendelkezünk a lebontásához szükséges enzimekkel.

A másik csoportba azok tartoznak, amelyek a cukor volumenének pótlására alkalmatlanok, ám döntően intenzív édesítőszerek, mert több százszor édesebbek lehetnek a cukornál. Ide tartozik többek között például az aceszulfam-K, az aszpartám, a ciklamát, a szacharin, a neohaszperidin DC, a taumatin vagy a természetes eredetű, növényből kivont sztevia is.

Innovatív édesítők

Az utóbbi időkben egyre többször hallhatunk az olyan innovatív édesítőkről, mint például az inulin. A számos növényben, például a csicsókában, természetes formában megtalálható édesítő fruktózmolekula-láncokból áll, amelyek az emberi vékonybélben emészthetetlenek. Csupán enyhén édes ízű, így gyakran kombinálják egyéb édesítőszerekkel, ám viszonylag alacsony energiatartalma mellett magas rosttartalmat is biztosít. Egyszerre nagyobb mennyiségű fogyasztása viszont puffadást, sőt hasmenést is okozhat.

Szintén az innovatív édesítőkhöz sorolják az izomaltulózt, amit nem az energiacsökkentés miatt alkalmaznak. Energiatartalma ugyanis akkora, mint a cukoré. Nagy előnye viszont, hogy az energia lassabban szabadul fel belőle, mint a cukorból, így elnyújtott vércukoremelkedést és hosszabb energiaellátást biztosít. Emiatt egyre nagyobb szerepet kap a sporttáplálkozásban.

Károsak lennének?

Az MDOSZ az édesítőszerekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy bár számos olyan hír lát napvilágot, amely szerint azok károsak az egészségre, tudnunk kell, hogy ezek a világon a legtöbbet vizsgált élelmiszer-adalékanyagok. Minden édesítőszer esetében az élelmiszerbiztonsági hatóságok meghatároznak egy megengedhető napi beviteli értéket (ADI, Accepteble Daily Intake), ami azt mutatja, az adott édesítőszerből minden nap mekkora mennyiség fogyasztható egészségkárosodás nélkül. Az ADI érték még egy 100-szoros biztonsági faktort is tartalmaz, vagyis megállapításánál 100-al osztják a kísérletileg meghatározott mennyiséget.