2020 október elején kezdődött meg annak a rendszernek a tesztüzeme, amely a Foxconn komáromi gyárában ma már élő 5G támogatás mellett élesben üzemel – ami egyben új mérföldkő a hazai 5G történelmében.

„Az egész magyar hírközlési ágazat érdeke, hogy az 5G-fejlesztések minél több területen a mindennapok részeivé váljanak, hiszen az újgenerációs hálózatok a fenntarthatóságot, növekedést, hatékonyságot szolgálják. A hatékonyabb megoldások pedig energiát, időt, erőforrásokat szabadítanak fel, így minden új megoldás teret ad a további fejlesztéseknek is. Itt, Komáromban ez szó szerint valósul meg: a tesztelő teremben eltűnik a többezer méteres kábelrengeteg, ez pedig helyet szabadít fel az újabb kreatív megoldásoknak, a rugalmasságnak, a változásnak. Bízom benne, hogy a Komáromban elsők között megvalósuló privát hálózatnak minél hamarabb több hasonló, színvonalas 5G-s társa lesz országszerte” – mondta el Dr. Vári Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgató-helyettese.

A 2019 nyarán megkötött partneri megállapodásban a fejlesztéshez szükséges hálózati eszközöket az Ericsson biztosította, míg az eszközök közötti kommunikációhoz szükséges 5G kapcsolat a Vodafone Magyarország hálózatán jött létre. A sikeren felbuzdulva, a felek elkötelezettek a jövőbeli közös munka iránt, amely további lendületet adhat Magyarországon az 5G ipari fejlődésének.

„A Foxconn-nál hiszünk benne, hogy az 5G a jövő technológiája, egy platform, melynek alapjain teljesen új, innovatív gyártási megoldások látnak majd napvilágot. Lehetővé válik kábelnélküli, „wireless” gyárak kialakítása, az épületek sosem látott hatékonyságú kihasználása, a kapacitások eddig nem ismert mértékű rugalmassága. Bár a kliens oldali eszközök szűkös kínálata miatt az 5G ipari felhasználása még gyerekcipőben jár, vannak területek, ahol már most is gyakorlati hasznát látjuk. Cégünk esetében ilyenek a helyhez nem kötött, 5G alapon működő tesztkocsik, melyeken a frissen gyártott PC-k csomagolás előtti tesztelése zajlik. Az 5G hálózaton alapuló wireless megoldás nagyban megnövelte a tesztelés rugalmasságát, optimalizálva az idő- és helykihasználást” – tette hozzá Dr. Tálos Péter, a Foxconn alelnöke.

A magánhálózat legnagyobb előnyeit az információ-biztonság, az ipari igényeket kielégítő hálózati kapacitás, valamint annak testreszabhatósága jelenti. A mobilszolgáltatók partnereik egyedi igényei szerint építik ki a működésükhöz szükséges hálózatot, amelyet egyedi szerződésben vállalt, szigorú paraméterekkel üzemeltetnek. A működés közben felhasznált adatok, továbbá a termelés analitikái és statisztikái minden esetben a hálózaton belül marad – az 5G technológia segítségével biztonságosabb, adatforgalom szempontjából garantálható paraméterekkel bíró kommunikációs csatorna alakítható ki, mint a jelenleg elterjedt WiFi alapú megoldások segítségével. Ezek a privát hálózatok rendkívül magas kapacitást és eszközkiszolgálást tesznek lehetővé, igen alacsony késleltetés mellett – ezzel kielégítve az ipar 4.0 megoldások igényeit is.

„Újgenerációs telekommunikációs szolgáltatóként mi a Vodafone-nál azon dolgozunk, hogy a digitalizációt és a technológiánkat a vállalatok szolgálatába állítsuk. Büszkék vagyunk arra, hogy több mint másfél évvel azután, hogy az 5G kereskedelmi felhasználását elsőként tettük elérhetővé Magyarországon, most annak ipari felhasználásában is letehetjük az első mérföldköveket. Folyamatosan keressük azokat a termékeket és szolgáltatásokat, melyek a vállalkozások digitalizációját, ennek következtében pedig hatékonyságuk és versenyképességük növelését szolgálják. Nagy öröm számunkra, hogy a Foxconn-ban olyan partnerre leltünk, aki nyitott a technológia adta új megoldásokra és velünk együtt mer is kísérletezni – örülök, hogy a jövőben folytatódhat a megkezdett közös munka velük és az Ericssonnal – mondta Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese.

Az elmúlt néhány évben az Ericsson úttörő szerepet vállalt az 5G technológia iparágakban történő bevezetésében. A digitalizáció és a vezeték nélküli technológia használatának igénye számos iparágban folyamatosan növekszik az üzleti folyamatok javítása és a termelékenység növelése érdekében. Nagy teljesítményű és stabil egyedi hálózatra van szükség, hogy biztosítani lehessen az iparági szereplők rugalmas gyártási és egyedi testreszabhatóságának igényét.

A privát 5G lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kiterjesszék lehetőségeiket, dinamikusan alkalmazkodjanak a változó piaci igényekhez, és biztosítsák, hogy az üzleti folyamatok mindig optimalizáltak legyenek. Az iparágak olyan innovatív alkalmazásokat aknázhatnak ki, mint például a szenzortechnológia, az automatizált irányított járművek (AGV-k), a drónok, a nehézgépek automatizálása vagy a robotika fejlődése, amelyhez elengedhetetlen a privát 5G hálózatok megléte.

„Nagyon örülünk, hogy két ilyen innovatív partnerrel dolgozhatunk együtt, mint a Foxconn és a Vodafone, közösen elősegítve az 5G iparban történő elterjedését. Az Ericssonnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy innovációinkkal az összekapcsolhatóság minden értékét kiaknázzuk, elősegítsük a különböző iparágak és a gazdaság fejlődését. Ez az együttműködés jól példázza a vezeték nélküli megoldásokban rejlő egyedülálló lehetőségeket, valamint az általuk nyújtott magas szintű megbízhatóságot és információ biztonságot. Büszkék vagyunk arra, hogy a Vodafone-nal közösen kialakított 5G magánhálózat segítségével a Foxconn alkalmazkodni tud a gyorsan változó piaci igényekhez és elsők között alkalmazva a legújabb technológiát tör az innováció élére” – mondta Rádi Szabolcs, az Ericsson Magyarország Kiemelt Ügyfél Igazgatója.

A Foxconn az 5G infrastruktúra kiépítése mellett más innovatív megoldások terén is úttörőnek számít Magyarországon, hiszen a HoloLens ipari felhasználását és 5G-s környezetbe való integrálását is számos ponton tesztelik a tesztcsarnokukban és az összeszerelő üzemben egyaránt. A megoldásnak köszönhetően a korábban időigényes szervertesztelést a kiterjesztett valósággal kiegészítve gyorsan és hatékonyan tudják végrehajtani, akár anélkül, hogy a tesztet vezető munkatársnak fizikailag érintkeznie kellene a szerverrel. Emellett az általuk kifejlesztett virtuális tréning applikáció segítségével jóval rövidebb idő alatt tudnak betanítani bizonyos munkafolyamatokra új jelentkezőket, mivel a rendszer az aktuális munkafolyamathoz tartozó szöveges instrukciók kivetítése mellett a szükséges alkatrészek helyét és az összeszerelés folyamatát is mutatja virtuálisan a betanulási folyamatban részt vevő operátoroknak a HoloLens segítségével.

A németországi Aldenhovenben, a Vodafone 5G Mobility Lab-ben sikeres drón koncepciópróbát vitt véghez a Vodafone és az Ericsson. A két vállalat a hálózati adatok felhasználásával lefedettségi térképeket készített, melyek lehetővé teszik a drónok számára, hogy olyan területeken nyújtsanak gyors és hatékony segítséget, amelyen a földi mentőegységek nem, vagy csak korlátozottan bevethetők. A megoldás lehetővé teszi, hogy gyorsan és könnyen megtervezhető legyen a drónok útvonala, úgy, hogy azok közben végig kapcsolatban maradnak az irányító központtal, még akkor is, ha kikerülnek a látókörből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy lehetséges baleset esetén a kórházak bizalmas adatok megadása és közlése nélkül hálózati információt tudnának igényelni, hogy drónt küldhessenek a baleset helyszínére. A drónok egészségügyi felhasználására korábban is volt már példa: pár hónapja Spanyolországban a Vodafone egy tesztszimuláció részeként egy 5G hálózaton kommunikáló drónnal küldött defibrillátort egy szívrohamot kapó páciens segítségére.

A fejlesztések kapcsán Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy folyamatosan keresik azokat a területeket és megoldásokat, ahol a digitalizáció felhasználása társadalmilag hasznos tud lenni. „Mobilhálózatunk egy végtelenül gazdag adatbázis, amelyet felelősségteljesen és biztonságosan tudunk hasznosítani a közjó érdekében. A drónok társadalmilag hasznos felhasználásának példája, csupán egy, a jövőben várható sok felelősségteljes alkalmazás közül. Sok előnnyel jár, egyebek mellet könnyebben észlelhetővé válnak a tűzesetek, az orvosi eszközök szállítása leegyszerűsödik, és a vállalkozásoknak is segít a hatékony rövidtávú szállítmányozásban.”

A Vodafone számos területen segítette digitális megoldásaival az egészségügy fejlődését – Magyarországon tavaly január végén indították el az Országos Mentőszolgálattal közösen az ÉletMentő applikációt, amely a digitalizáció segítségével gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a segélyhívást. Az indulás óta az alkalmazást már több mint 530 ezren töltöttek le és már közel 3000 esetben nyújtott segítséget.

2019-ben egy OncoVR nevű, virtuális valósággal foglalkozó megoldást támogatott a szolgáltató, ami daganatos betegség kezelése idején teszi elviselhetőbbé gyerekek számára a korházban töltött időt.

Képzeljük el, hogy 2030-ra teljesen elfogadottá válik, hogy az emberek kizárólag a virtuális térben dolgoznak és találkoznak egymással, anélkül, hogy elmennének otthonról. Ez a forgatókönyv a képzelet szüleményének tűnt volna egy évvel ezelőtt. A koronavírus világjárvánnyá válása óta azonban a kizárólag otthonról történő munkavégzés és kapcsolattartás már nem pusztán elméleti feltevés. Éppen ellenkezőleg: a világ irodai dolgozóinak jelentős része számára valósággá vált. Az Ericsson IndustryLab legfrissebb, a „Dematerializált iroda” címet viselő felmérése a világ mintegy 133 millió munkavállalójára nézve reprezentatív módon mutatja be, mit várnak el az ún. early adopter, azaz az újdonságokat leggyorsabban átvevő szellemi dolgozók a jövő munkahelyeitől.

Az érzékek internete a dematerializált irodában

A mostani jelentés a tavalyi „Érzékek internete” című ConsumerLab tanulmány folytatásának tekinthető, amely azt vizsgálta, hogy a fogyasztók mindennapi életére milyen hatással lehet a képernyő alapú internetes kapcsolattartásról történő áttérés az összes érzékszervet használó, immerzív virtuális valóságra. A mostani jelentés ennek az irodai vetületével foglalkozik, megvizsgálva, hogy a mesterséges intelligencia (AI), a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) és az 5G valamint automatizálás által lehetővé tett „érzékek internete” milyen változásokat hoz a szellemi, irodai dolgozók mindennapi életében.

A jelentés néhány fontosabb megállapítása:

• A válaszadók közel 60 százaléka szerint visszavonhatatlanul emelkedni fog az online meetingek gyakorisága és elterjedtsége, és olyan eszközökre tartanak igényt, amelyek jobban segítik a távmunkát.
• A válaszadók fele olyan digitális munkaállomást szeretne, amelynek segítségével bárhonnan dolgozhat, és minden érzékével jelen lehet a virtuális munkahelyén.
• A válaszadók 77 százaléka szerint az „érzékek internete” fenntarthatóbbá tenné társaságuk működését.
• Az „érzékek internetét” nagy valószínűséggel marketing és értékesítési célokra fogják használni elsősorban; a válaszadók 59 százaléka szerint a tértudatos vegyes-valóság, míg 50 százalékuk szerint a digitális hőmérsékletérzékelést is használni fogják 2030-ra a fogyasztók megnyeréséhez.
• A felsővezetők 73 százaléka szerint a céges menzán az ételek digitálisan feljavíthatók, módosíthatók lesznek bármilyen ízűre 2030-ra.
• Noha a válaszadók 66 százaléka gondolja úgy, hogy 2030-ban a technológia már lehetővé teszi majd számukra, hogy érzékeljék, ha egy kollégájuk ingerült, ez azt is jelenti, hogy munkaadójuk is érzékelni tudja, ha ők maguk ingerültek.

Ez várható a közeljövőben

Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy ahhoz, hogy egy digitális meeting ugyanolyan interaktív lehessen, mint egy valóságos megbeszélés, minél előbb a kommunikációs technológia jelentős fejlődésére van szükség. Itt sokkal többről van szó, mint jobb minőségű videokonferenciákról. Az új technológiának lehetővé kell tennie azt az érzést, hogy az ember valóban jelen van a helyiségben és együttműködik a kollégákkal. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy az elmúlt félév során ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az AR/VR technológiák iránt. Ugyanakkor még ez sem elegendő a teljes sikerhez. A COVID-19 okozta elszigeteltség miatt az emberek tudatára ébredtek, milyen fontosak az általuk rendszeresen – akár személyes, akár munkaügyben – felkeresett helyszínekhez kötődő illatok, ízek, és maga a fizikai jelenlét.

A járvány hatására a szellemi munkát végzők elképzelései radikális mértékben megváltoztak a jövő digitális irodáival kapcsolatban. Az irodai munka sosem lesz már ugyanaz, mint a járvány előtti időkben. A dolgozók több időt fognak táv- és digitális munkával tölteni, és ezért olyan ütemű fejlődés és igény várható a jövőbeli technológiák iránt, ami akár csak egy évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna.

A jelentés teljes szövege itt olvasható.

Az 5G kutatás-fejlesztés terén az Ericsson a kezdetektől szoros, stratégiai együttműködést folytat a vezető távközlési szolgáltatókkal. Az első 5G partnerségi megállapodását 2014-ben jelentette be.

A kezdeti technológiai együttműködéseket és partnerségi szándéknyilatkozatokat az 5G New Radio (NR) technológia tesztelése követte. Ezután került sor a kereskedelmi megállapodásokra és a hálózat-fejlesztések bejelentésére, majd 2018-ban bejelentették az első kereskedelmi 5G hálózatok elindítását is.

Az Ericsson szerződései, az Ericsson Radio System és az Ericsson Core hálózati portfolió termékeire és szolgáltatásaira támaszkodva, a rádió hozzáférési hálózatok (RAN) és maghálózatok telepítésére szólnak.

Az 5G telepítések során az Ericsson NSA (non-standalone), SA (standalone) és spektrum-megosztási (Ericsson Spectrum Sharing) technológiát, valamint az Ericsson dual-mode 5G Core-ra támaszkodó, felhő-natív megoldásokat egyaránt kínál.

Az Ericsson magas, közép és alacsony frekvenciasávon is telepített már 5G hálózatokat városi, elővárosi és vidéki környezetben, a mobilszélessáv és a helyhez kötött vezeték nélküli hozzáférés (FWA) támogatására.

A fejlett 5G piacokon a szolgáltatók egyebek mellett már 5G-alapú kiterjesztett valóság (AR) és virtuális valóság (VR) szolgáltatásokat kínálnak az oktatás, szórakozás és játékok terén.

„Az Ericsson 5G technológiájának fejlesztése során kezdettől fogva az ügyfelek igényei játszottak központi szerepet a portfolió kialakításában – mondta el Börje Ekholm, az Ericsson elnök-vezérigazgatója. – Büszkék vagyunk rá, hogy elkötelezettségünk eredményeként, világszerte már 100 távközlési szolgáltató választotta a mi technológiánkat ahhoz, hogy sikerrel kiaknázhassák az 5G nyújtotta előnyöket. Működésünk során továbbra is ügyfeleinket helyezzük a középpontba, segítve őket, hogy az 5G kínálta előnyöket, mint kritikus fontosságú nemzeti infrastruktúrát biztosíthassák előfizetőik, az ipar, a társadalom és az országok számára.”

Az Ericsson számos szolgáltatóval, egyetemmel, technológiai intézettel és iparági partnerrel együttműködésben fejlesztette és térképezte fel az 5G üzleti és lakossági felhasználási lehetőségeit, így többek közt a gyártóüzemek automatizálására, az intelligens irodákra, a távsebészeti beavatkozásokra, és más vállalkozási és Ipar 4.0 alkalmazásokra vonatkozó lehetőségeket.

Egyes partner-megállapodások eredményeként dedikált 5G hálózatok létrehozására is sor került, többek közt az Ericsson gyártóüzemeiben világszerte.

A „Rövid áttekintés a digitális ökológiai lábnyomunkról” című anyag célja, hogy demisztifikálja az IKT szektor ökológiai lábnyomának témáját, és túllépjen a kizárólag a termékek villamosenergia-felhasználásnak figyelembe vételén. A tanulmány tekintetbe veszi a termékek teljes életciklusa során felhasznált anyagokkal és energiával kapcsolatos üvegház-gázok kibocsátását is. Az életciklusra kiterjedő értékelés azért fontos, mivel számításba veszi egy termék vagy szolgáltatás teljes, „bölcsőtől a sírig” (például a bányászattól a hulladék elhelyezésig) tartó környezeti hatásait.

Digitális ökológiai lábnyom

Az IKT szektor környezeti hatása összetett, mivel a hatás három szinten jelentkezik:

• az IKT eszközök gyártásával, használatával és a keletkezett hulladék elhelyezésével kapcsolatos kibocsátás (pl. szénlábnyom),
• az IKT használatából fakadó közvetlen és közvetett pozitív vagy negatív kibocsátási hatások (pl. az utazás helyettesítése és a közlekedés optimalizálása),
• valamint a viselkedések és preferenciák módosításának hatása.

A streaming szolgáltatások hatásáról vagy az IKT és más iparágak összevetéséről szóló cikkek nagy része például legtöbbször a közvetlen szén-dioxid kibocsátásra, azaz a digitális szénlábnyomra koncentrál, annak ellenére, hogy a technológia egyéb hatásai ennél gyakran sokkal jelentősebbek.

A „Despacito” példa

Sokszor hallani, hogy a videó streaming, vagy éppen zeneletöltés hatalmas mennyiségű elektromosságot fogyaszt. Ugyanakkor ezek a számítások sokszor téves kiindulási adatokon alapszanak, így a valóságban a letöltések fogyasztása jóval alacsonyabb, mint amit elsőre hinnénk. 2018 tavaszán például a médiatársaságok arról számoltak be, hogy a Despacito című világsláger mintegy 5 milliárd alkalommal történő letöltéséhez annyi villamos energiára volt szükség, mint Csád, Bissau-Guinea, Szomália, Sierra Leone és a Közép-Afrikai Köztársaság teljes éves áramszükséglete. A jelentés közelebbről is megvizsgálta az esetet, és arra jutott, hogy a Despacito című zeneszám okostelefonra 5 milliárd alkalommal történő letöltéséhez mintegy 0,005TWh energiára volt szükség, beleértve a hálózatok és adatközpontok felhasználását is. Általánosságban egy dal letöltéséhez 0,001kWh áramra van szükség. Összehasonlításképpen, a fenti országok áramfogyasztása 2017-ben mintegy 1TWh volt (1TWh = 1 milliárd kWh).

A jelentés főbb megállapításai

• Az IKT szektor lábnyoma továbbra is a globális kibocsátás 1,4 százalékát teszi ki, az adatforgalom növekedése ellenére.
• A megújuló forrásból származó villamos energiával ez a lábnyom 80 százalékkal tovább csökkenthető.
• Egy tengerentúli oda-vissza utazás egy főre eső üzemanyag fogyasztásból származó kibocsátása megegyezik 50 évnyi okostelefon-használat kibocsátásával.
• Az egyének szintjén a digitális életforma a teljes ökológiai lábnyom elenyésző részét képezi.
• Az, hogy a digitális megoldásokat mire használjuk, kibocsátás szempontjából is fontosabb, mint ökológiai lábnyomuk, és megfelelő használatuk komoly potenciált rejt magában.

Az IKT és a légiközlekedés szénlábnyoma

Egyes elemzések szerint az IKT szektornak a légiközlekedéshez hasonlatos a szénlábnyoma. A szektor a készülékek teljes élettartamára vetített szénlábnyoma mintegy 730 millió tonna szén-dioxid. Ez magában foglalja valamennyi eszköz energiafelhasználását, de a rendszer minden más elemének is, mint a hálózatok, adatközpontok, telefonok, számítógépek és egyéb felhasználói eszközök előállításának kibocsátását számtalan egyéb érték mellett.

2015-ben a légiközlekedés üzemanyaghasználatából származó kibocsátása 800 millió tonna volt. Ez alapján a két terület valóban összevethető lenne, ha csak ezt az értéket vennék figyelembe. Azonban ahhoz, hogy az összehasonlítás kiegyensúlyozott legyen, a légiközlekedés esetében a repülők és egyéb eszközök előállítását, a repterek működéséhez szükséges operációkat (ideértve a földi járműveket is), az eszközök leszerelését és egyéb üvegházhatású gázok termelését is be kellene vonni a számításba.

Érdemes figyelembe venni azt is, hogy jelenleg a Föld lakosságának 70 százaléka használja az IKT szolgáltatásait, míg a becslések szerint csak mintegy 10 százalék repül évente, és csak a felső 1 százalék számít rendszeres használónak. Tehát még ha a szénlábnyomok összevethetők lennének, az egyénre bontott hatások mégis jelentősen eltérnének.

Mit tehetünk a digitális életünk negatív hatásainak csökkentéséért?

Pernilla Bergmark, az Ericsson kutatási szakértője és az IndustryLab társszerzője elmondta: „Félreértés ne essék, bár a jelentés azt mutathatja, hogy digitális ökológiai lábnyomunk kisebb, mint várnánk, ez még nem ok arra, hogy elégedetten hátradőljünk. Az Ericsson eddig is élen járt abban, hogy rámutasson, hogyan lehet a digitális technológia szén-dioxid kibocsátását felére csökkenteni 2030-ra. Az első társaságok között vagyunk, akik tudományos alapú célszámokat tűztek ki annak érdekében, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg az 1,5 Celsius fokot az iparosodás előtti szinthez viszonyítva”.

Emellett az egyén szintjén is sokat tehetünk a digitális lábnyomunk csökkentéséért azzal, hogy:

• az okostelefonjainkat és egyéb IKT eszközünket tovább használjuk, mielőtt újabb szériaszámúra váltanánk,
• az IKT eszközöket újrahasznosítjuk vagy újra felhasználjuk,
• a digitális szolgáltatásokat kisebb (v. kisebb fogyasztású) eszközökön használjuk,
• megújuló energiaforrást használunk az eszközök töltésére,
• nem veszünk olyan eszközöket, amelyeket nem tudunk kihasználni (a használaton kívüli eszközöket továbbadjuk),
• jelezzük a szolgáltatók felé, hogy az ő környezeti lábnyomuk is fontos kérdés a vásárlói döntésünk meghozatalában,
• olyan cégektől vesszük az eszközeinket, akik környezeti kibocsátási határértékeket szabtak maguknak,
• végül, de nem utolsó sorban olyan IKT szolgáltatásokat használunk, amelyek segítenek a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében.

Ez utóbbiban lesz fontos szerepe a mobilhálózatok következő generációjának, az 5G-nek. Minden korábbi generáció növelte a technológia energiafelhasználását és karbonemisszióját. Az 5G ezzel szemben a legenergiatakarékosabb hálózati szabvány lesz, így megtörheti a mobilszektornak ezt a kedvezőtlen trendjét. Emellett az új infokommunikációs megoldások révén egyéb ipari szektorok is 15 százalékkal csökkenthetik kibocsátásukat 2030-ra. Ez mennyiségében több mint az EU és az USA együttes kibocsátása jelenleg.

A jelentést ide kattintva töltheti le: „Rövid áttekintés a digitális ökológiai lábnyomunkról”

A Világgazdasági Fórumon, a WEF 2020 során a világ vezetői tanúi lehettek a késleltetésmentes kommunikációnak az 5G technológiának köszönhetően. A svájci Davos kongresszusi központjában egy ABB YuMi® kollaboratív robot homokba írt egy üzenetet, amelyet egyidejűleg egy 1,5 km-re levő másik YuMi® robot másolt. Az egyidejű műveletet a Swisscom 5G-hálózata tette lehetővé, amely az Ericsson technológiára épül, és valós időben, mindkét helyszínen, videó képernyőn volt követhető. Többéves műszaki együttműködés segítségével az ABB és az Ericsson közösen fejlesztette ki azokat az alapvető technológiákat, amelyek szükségesek a gépek 5G-s mobilhálózaton keresztüli összeköttetéséhez.

„Az ABB az innovatív megoldások és termékek fejlesztésébe történő beruházással folytatja az ipar digitális átalakítását. Az Ericssonnal és a Swisscommal fenntartott partnerkapcsolatunk segítségével kihasználhatjuk az 5G teljes potenciálját az ipari gyártási folyamatokhoz – mondta Peter Voser, az ABB elnök-vezérigazgatója.

Sami Atiya, az ABB Robotika és Gyártásautomatizálás divíziójának vezetője a következőket mondta: „Az 5G vezeték nélküli technológiák megkönnyítik a robotok csatlakoztatását a felhőhöz és a gyári automatizálási rendszerekhez, amellyel lehetővé válik a gyorsabb hozzáférés még több adathoz és a rendelkezésre álló információk elősegítik a jobb döntéshozatalt, ami hozzájárul a teljes gyártási ciklus hatékonyságának és megbízhatóságának javításához. A hagyományos, vezetékes összeköttetések 5G-s mobilhálózatokra való lecserélésével jelentősen növelhetjük a gyártás rugalmasságát.”

„Az 5G technológiai partnerségek kulcsfontosságúak az üzleti életben, a kormányzatban és a társadalomban a digitális gazdaság-fejlesztéséhez. Az ilyen partnerségek felkarolása révén a digitalizálásban olyan új lehetőségek alakulnak ki, amelyek előnyeit mind a globális gazdaságban, mind a nemzetgazdaságokban mindenféle méretű vállalkozás ki tudja aknázni” – mondta Börje Ekholm, az Ericsson elnök-vezérigazgatója.

Urs Schaeppi, a Swisscom vezérigazgatója így nyilatkozott: „A davosi közös bemutató a működő 5G-hálózatunkat használta, hogy felvillantsa az 5G különféle képességeit és lehetőségeit a gyártás és a robotika területén. Itt az idő belépni az 5G világába!”

Ezzel a technológiával a vállalatok a legmagasabb szintű rugalmasságot biztosíthatják a gyári gépek üzemeltetésében. Az 5G-hálózatok alkalmazásával az autonóm gépek és robotok nagy flottájának telepítése és üzemeltetése válik valóra. Az 5G jelentős előnye az ipari környezetben, hogy az „egy cél / egy vezérlés” működési megközelítés helyett egy többgépes rendszert egy központi erőforrás vezérelhet, ezzel csökkentve az üzemeltetéshez szükséges berendezések és az informatikai rendszerek üzemeltetési- és karbantartási költségeit, globális alapon.

Az ABB a különféle ügyfélszegmensekben folyamatosan dolgozik az autonóm iparágak fejlesztésén.  Például, a világon elsőként az ABB segítségével 2018 végén egy kompot távirányítással navigáltak a Helsinki-kikötőben. Az 5G technológia lehetővé teszi az ipar digitális átalakulását, növeli a termelékenységet, a hatékonyságot és a gyártás minőségét világszerte.

Az Ericsson lehetővé teszi a kommunikációs szolgáltatók számára, hogy megragadhassák a kapcsolat teljes értékét. A társaság portfóliója a hálózatokat, a digitális szolgáltatásokat, a felügyelt szolgáltatásokat és a feltörekvő vállalkozásokat öleli fel, és célja, hogy segítse ügyfelei digitális működését, növelje a hatékonyságot, és új bevételi forrásokat generáljon. Az Ericsson innovációs beruházásai a telefonálás és a szélessávú mobil szolgáltatás előnyeit sok millió ember számára hozták el szerte a világon. Az Ericsson részvényeit a Nasdaq Stockholm és a Nasdaq New York tőzsdén jegyzik. www.ericsson.com

Svájc vezető telekommunikációs és egyik vezető informatikai társasága, a Swisscom székhelye Ittigenben található, a főváros, Bern közelében. A Swisscom Svájcon kívül az olasz piacon is jelen van, Fastweb néven. A Swisscom Svájc egyik legfenntarthatóbb és leginnovatívabb vállalata.

Az ABB (ABBN: SIX Swiss Ex), amely vezető szerepet játszik a legmodernebb technológiák fejlesztése és szállítása terén, termékek és megoldások széles skálájával segíti a különböző iparágak digitális átalakítását. Az innováció terén több mint 130 éves múlttal rendelkező ABB napjainkban meghatározó szerepet tölt be a digitális iparágak fejlődésében az ABB AbilityTM digitális platform által támogatott négy, vevőközpontú, világviszonylatban is vezető szerepet játszó üzletágával, a Villamosítás, Ipari Automatizálás, Hajtások, Robotika és Gyártásautomatizálás üzletágakkal. Az ABB a piacvezető Villamosenergia-hálózat divízióját 2020-ban eladja a Hitachinak. Az ABB több mint 100 országban működik, és 147 000 főt alkalmaz. www.abb.com

Magyarországi vállalata, az ABB Kft. 1991-ben alakult, és azóta az egyik vezető szállítóként van jelen a hazai közmű, valamint energiaszektorban. A felvásárolt GE Industrial Solutions magyarországi gyárának, és a már korábban az ABB tulajdonába került  Thomas&Betts kecskeméti üzemének dolgozóival együtt itthon az ABB összesen 2000 főt alkalmaz.

A spektrum dinamikus elosztása révén az 5G hálózatok bevezetése gyorsabb, hatékonyabb és nem utolsó sorban olcsóbb lesz. Az Ericsson Spectrum Sharing szolgáltatásnak köszönhetően a szolgáltatók gyorsan és nagy területen indíthatják el 5G szolgáltatásukat a már meglevő hálózati infrastruktúra újrahasznosításával.

A teszt során az OPPO 5G okostelefongyártó cég készülékével tesztelték a megoldást, valamint az 5G ökoszisztéma vezető cégei közé tartozó Qualcomm Technologies, a Swisscom és a Telstra szintén fontos szerepet játszott az eseményben. Az adathívás a svájci Bern városát az ausztráliai Gold Coasttal kapcsolta össze, a Swisscom és a Telstra kereskedelmi 5G hálózatán használt Ericsson Spectrum Sharing segítségével. A hívás mindkét végén az OPPO még nem forgalmazott 5G okostelefonjait használták, amelyek a Qualcomm® Snapdragon X55 5G Modem-RF System platformra épültek. Az OPPO az első 5G készülékgyártó, amely az Ericsson Spectrum Sharing szolgáltatást elérhetővé teszi telefonjaiban.

Az Ericsson Spectrum Sharing szolgáltatásával a 4G és 5G közötti váltás ezredmásodpercek alatt történik, minimalizálva a spektrumveszteséget és a legjobb ügyfélélményt téve lehetővé. A szolgáltatók testreszabott módon bővíthetik későbbiekben az 5G lefedettséget a már meglevő hálózati infrastruktúra újrahasznosításával, kihasználva korábbi spektrumberuházásaikat, és hatékonyan elindíthatják kereskedelmi 5G szolgáltatásukat, és az SA (standalone) 5G-hez sincs szükség jelentős beruházásokra.

Fredrik Jejdling, az Ericsson alelnöke és hálózatokért felelős igazgatója elmondta: „A mostani sikeres teszt is bebizonyította, hogy az Ericsson Spectrum Sharing milyen komoly hozzáadott értéket képvisel a távközlési szolgáltatók számára az 5G bevezetése és széles körű elérhetővé tétele során. A teszt során megmutattuk, hogy egyedi megoldásunk nem csak lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy újra felhasználják 4G spektrum eszközeiket az 5G-hez, de minden 5G készüléket is támogat. Ez a legköltséghatékonyabb megoldás az 5G meglevő sávokon történő elindításához, az országos 5G lefedettség kialakításához, és az 5G elérhetővé tételéhez világszerte”.

Az Ericsson a mostani projektben részt vett partnerekkel már eddig is számos 5G-vel kapcsolatos sikert ért el. Az Ericsson a Swisscom kizárólagos 5G beszállítója, és a Swisscom volt az első távközlési szolgáltató Európában, amely elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását 2019. áprilisában a 3,6 GHz frekvenciasávban. A Swisscom 90 százalékos lakossági lefedettséget célzott meg 2019. végére. A Telstra – amelynek fő hálózati partnere az Ericsson – 2019. májusban indította el kereskedelmi 5G szolgáltatását és négy 5G készülékkel is megjelent a 3,6 GHz frekvenciasávban. A Telstra jelenleg hat 5G készüléket kínál, Ausztráliában 25 nagyvárosban és vidéki városban működtet 5G hálózatot, és 2020. június 30-ig a lista további 10 várossal bővül.

Az Ericsson várakozásai szerint 2025-re az 5G előfizetések száma 2,6 milliárdra nőhet, az 5G lakossági lefedettsége elérheti a 65 százalékot, és a globális adatforgalom 45 százaléka 5G hálózatokon bonyolódik majd – olvasható az Ericsson Mobilitási Jelentés 2019. novemberi kiadásában.

A Ericsson Magyarország az idei év során többször mutatott be olyan alkalmazásokat, amelyek megvalósulását az 5G hálózatok teszik lehetővé. Az idei K+F Innovációs Napok rendezvényén bemutatott demókon az érdeklődők azt láthatták, hogyan hoz létre az 5G egy minden eddiginél intelligensebb „dolgok internete” (Internet of Things, IoT) ökoszisztémát, hogyan használhatja ki a hálózat a felhő natív és core alkalmazásait és ezen keresztül az ügyféligényekhez jobban alkalmazkodó edge computing szolgáltatást (ahol az eszköz működéséhez szükséges számítások a felhőben történnek), és hogyan járul hozzá további kulcs technológiák fejlődéséhez, mint a mesterséges intelligencia, az automatizáció vagy az adatelemzés.

A budapesti Ericsson Házban működik hazánk egyik legnagyobb infokommunikációs K+F központja, és egyben az Ericsson egyik legnagyobb kutató-fejlesztő központja. A közel 2000 hazai mérnökeinknek, fejlesztőnek, kutatónak meghatározó szerepe van a világ mobil- és vezetékes széles sávú rendszereinek fejlesztésében és működtetésében. Rengeteg vezető technológiai megoldás és új alkalmazás születik itt Magyarországon, amely alapvetően alakítja és befolyásolja az információs és kommunikációs technológiai infrastruktúra fejlődését az egész világon. Ilyen például a kizárólag magyarországi munkatársak által fejlesztett és működtetett valós idejű hálózati gépi tanulást és Mesterséges Intelligenciát alkalmazó termék, az Ericsson Expert Analytics is.

Kutatási együttműködéseken keresztül az Ericsson Magyarország eddig több mint 13 milliárd forint közvetlen támogatást nyújtott hazai egyetemek számára.

Az egymást kiegészítő szaktudás és technológiák az ipari ökoszisztéma felgyorsításával a negyedik ipari forradalom előnyeit, és új üzleti lehetőségeket tesznek elérhetővé.

Az Ericsson Észtország fővárosában, Tallinnban telepített intelligens automatizálási rendszere az ABB teljes körűen automatizált, flexibilis robotcellamegoldását alkalmazza.

Az ABB és az Ericsson megerősítette az irányú elkötelezettségét, hogy felgyorsítja a rugalmas, vezeték nélküli automatizálást támogató ipari ökoszisztéma fejlesztését, amellyel a jövőben teret nyerhetnek a továbbfejlesztett összekapcsolt szolgáltatások, az ipari internet (IoT) és a mesterséges intelligencián alapuló technológiák.

A két fél a 2019. évi Hannoveri Ipari Vásáron szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben felvázolják közös jövőképüket az automatizálásra és vezeték nélküli kommunikációra (adatátvitelre) alapozott rugalmas gyártásra vonatkozóan. A két cég együttműködése már az Ipar 4.0 és az 5. generációs vezeték nélküli hálózatok korát fémjelzi, amelyben az automatizálással és a digitalizálással nagyobb termelékenységet érhetnek el a gyártók.

A szándéknyilatkozat hangsúlyozza a két fél azon megállapodását, mely szerint folytatni kívánják a már jól megalapozott kutatási együttműködésüket, továbbá fejleszteni kívánják a gyártási folyamatokat és az automatizálást, és új üzleti lehetőségeket kívánnak megnyitni az ipari ökoszisztéma számára.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy az 5G technológia korának beköszöntével megújíthatjuk és kiterjeszthetjük partneri együttműködésünket az Ericssonnal” – nyilatkozta Ulrich Spiesshofer, az ABB vezérigazgatója. „Az ABB vezető szerepe a digitális iparágakban, valamint az Ericsson hálózatok összekapcsolhatósága terén végzett újító munkája együtt új lehetőségeket tár fel az ügyfeleink számára, akik a tevékenységeik digitalizálásával növelhetik termelékenységüket, és javíthatják versenyképességüket.”

„Az Ericsson és az ABB már eddig is szoros együttműködést folytatott az 5G és az ipari internetre alapozott technológiák kutatásában” – mondta Börje Ekholm, az Ericsson elnök-vezérigazgatója. „Ezzel a szándéknyilatkozattal tovább erősítjük partneri együttműködésünket, amelynek célja, hogy felgyorsítsuk az ipari ökoszisztéma fejlesztését, kiaknázzuk a rugalmas automatizálás kínálta lehetőségeket és feltárjuk az 5G és az Ipar 4.0 kombinálásában rejlő üzleti lehetőségeket.”

A két partner már az intelligens gyártási technológiák gyorsított bevezetésén dolgozik, aminek keretében az Ericsson intelligens automatizálási rendszert telepít az észtországi Tallinnban lévő gyártólétesítményeiben. Ehhez a projekthez az ABB teljesen automatizált flexibilis robotcellamegoldást szállított, amely 5G rádiórendszereket szerel össze az Ericsson számára.

A 2019. évi Hannover Messén az ABB és az Ericsson a legújabb és a leginnovatívabb technológiákat mutatta be. Azt kívánták szemléltetni, hogy a legújabb flexibilis robotokkal, a vezeték nélküli technológiákkal, az 5G-vel, az ipari internettel és a hajtásvezérlési technológiákkal miként segítik elő a jövő gyára kiépítését.

Az Ericsson széles eszköztárú 5G platformja számos új termékkel bővül, és a már korábban megjelent szolgáltatásokkal – egyebek mellett az Ericsson Spectrum Sharinggel – együtt hatékonyabb, rugalmasabb és zökkenőmentesebb áttérést tesz lehetővé az 5G hálózatokra. Kezdetben az IoT-ra összpontosító Ericsson 5G platform most már a továbbfejlesztett mobil szélessáv (Enhanced Mobile Broadband, eMBB) és a helyhez kötött, vezeték nélküli hozzáférés (Fixed Wirless Access, FWA) szolgáltatásokat is tartalmazza, így az iparág legteljesebb 5G platformját nyújtja.

Fredrik Jejdling, az Ericsson alelnöke és hálózattechnológiáért felelős igazgatója a bejelentés kapcsán elmondta: „Az Ericsson portfóliója már jelenleg is lehetővé teszi a szolgáltatók számára az 5G-re történő átállást, és már zajlik a kereskedelmi 5G hálózatok telepítése az Egyesült Államokban, Európában, Ázsiában és Ausztráliában. Folyamatosan fejlesztjük portfóliónkat, hogy megkönnyítsük ügyfeleink munkáját és lehetővé tegyük számukra az adatforgalom egyre gyorsabb növekedésének kezelését, a működésük egyszerűsítését, és az 5G által kínált üzleti lehetőségek kiaknázását.”

Közös maghálózat a 4G és 5G számára

Az Ericsson hét új termékkel bővíti Cloud Core portfólióját a zökkenőmentes átállás érdekében. Ezek az SA (Standalone) és NSA (Non-Standalone) 5G technológiák mellett támogatják a korábbi generációkat is, biztosítva a szolgáltatások kontinuitását. A Dual-mode 5G Cloud Core felhőmegoldás automatizált kapacitásmenedzsmentet, hatékony és megbízható működést biztosít. Nagy teljesítményű felhasználói síkot kínál, amely megfelel az 5G felhasználási igényeknek, valamint nyílt hozzáférésű API-t is (alkalmazásprogramozási interfész, Application Programming Interfaces) tartalmaz, elősegítve az 5G funkciók, mint például hálózatszeletelés és perem-számítástechnika fejlesztését.

Széles körben elterjedt felhordóhálózat az 5G szolgáltatásokhoz

A sűrűn lakott városi területeken már zajlanak a korai 5G telepítések. A következő lépés a 4G teljesítményének javítása és az 5G lefedettség városokon kívüli kiépítése lesz. Ehhez szükség lesz az üvegszál és mikrohullám alapú felhordóhálózati megoldások kombinációjára.

Az Ericsson ennek támogatására bővíti mikrohullámú portfólióját is az 5G kompatibilis Long Haul megoldások új termékcsaládját, a MINI-LINK 6200-at vezeti be, amely akár 10 Gbps sebességre is képes. Bővíti továbbá router és fronthaul portfólióit, és rugalmas és moduláris megoldásokat kínál a szolgáltatók számára a telepítési igényeiknek megfelelően.

Új rádiók és virtuális rádiós hozzáférési hálózat (vRAN)

Az 5G bevezetéséhez nem csupán új frekvenciasávokra van szükség, de nagyon fontos lesz az optimális állomásépítés, és a rádiókapacitások precíziós bővítése is. Az Ericsson kilenc új kétsávos, háromsávos és nagy teljesítményű Massive MIMO rádióval jelentkezik.

Az Ericsson fontos mérföldkövet ért el az 5G NR szoftver virtualizálásával, amely nagyszámú felhasználó adatforgalmát képes kezelni. Ez az új funkció olyan architektúra bevezetését teszi lehetővé a szolgáltatók számára, ahol az adatforgalom-feldolgozó intelligencia a hálózatban feljebb helyezkedik el, ezzel rugalmasabb hálózatkiépítést biztosítva.

Automatizált szolgáltatások az egyszerűbb működésért

A növekvő hálózati komplexitás szükségessé teszi, hogy a szolgáltatók egyszerűsítsék az üzemeltetést. Az Ericsson Dynamic Orchestration megoldás olyan hálózatszeletelési automatizmust vezet be, amely a hálózati szeletek létrehozását, tesztelését és telepítését is tartalmazza az 5G szolgáltatások gyors bevezethetősége céljából.

Emellett a legjobb végfelhasználói élmény érdekében a megoldás mesterséges intelligencián alapuló, zárt hurkú automatizálást is tartalmaz a hibrid hálózatokhoz (fizikai, virtuális és konténer alapú hálózati funkciókkal), mely több beszállítós környezetben a szolgáltatási hatás azonosítását és a hálózat valós idejű módosítását is lehetővé teszi.

A technológiai kihívások messze meghaladják az adatfeldolgozás lehetőségeit. A modern adatközpontokban sorakozó nagyszámú szerver hatalmas mennyiségű villamos energiát fogyaszt és üzemelése során rengeteg hőt termel.

Az Eureca adatai szerinti az Európai Unió területén működő adatközpontok 2017-ben 25%-kal több energiát fogyasztottak, mint 2014-ben. Az Eurace az Európai Bizottság által finanszírozott projekt, amelynek célja, hogy növelje az adatközpontokkal és azok energiafelhasználásával kapcsolatos ismereteket és tudatosságot.

Az Eureca számításai szerinti a 2017-ben kiadott „Despacito” című sláger ötmilliárd letöltést és streamelést generált, amihez annyi energia felhasználására volt szükség, mint amennyit Csád, Bissau-Guinea, Szomália, Sierra Leone és a Közép-afrikai Köztársaság lakossága együttvéve egy év alatt felhasznál.

Ebben a videóban betekintést kapunk az új központba.

Az ilyen nagyságú energiagazdálkodási feladatok irányítása, valamint az üzleti világban ma elvárt üzemelési hatékonyság és megbízhatóság biztosítása a fejlett technológia alkalmazásától és a mélyen gyökerező műszaki szaktudástól függ.

A szélessávú adatkapcsolat vezeték nélküli változatának megfelelő 5G globális bevezetése robbanásszerűen megnöveli a digitális adatok mennyiségét, aminek a kezelése egyre jobb energiagazdálkodási és üzemelési hatásfokot követel az adatközpontoktól. Más szavakkal: tovább nő a kereslet az ABB adatközpontokhoz kifejlesztett technológiai megoldásai iránt.

Ezért is tudott az ABB a világ egyik piacvezető beszállítójává válni az adatközpontok működés- és energiairányítási rendszereinek terén. Az Ericsson, a világ legnagyobb távközlési hálózati berendezés szállítója hasonló megfontolásokból bízta meg az ABB-t azzal, hogy tervezze meg a svédországi Rosersberg városában felépülő Global Information and Communication Technology Centerét.

A Global ICT Center kulcsfontosságú az Ericsson számára, mivel ezzel a létesítménnyel a világ különböző pontjain dolgozó mérnökei a nap 24 órájában távolról tesztelhetik a termékeket és a szolgáltatásokat még az előtt, hogy azokat az ügyfeleknek átadnák. A létesítmény megbízhatósága és folyamatos, hatékony üzeme döntő fontosságú az Ericsson sikeressége szempontjából.

Az ABB Ability^TM Data Center Automation megoldásnak köszönhetően a hatalmas, több mint 20 000 m²-en elterülő adatközpontot egy mérnökcsoport egyetlen helyiségből tudja felügyelni és vezérelni. Ezen a „központi idegrendszeren keresztül” az adatközpont mindhárom vezérlő rendszerét, azaz az épületfelügyeleti rendszert (BMS), az intelligens, automatikus funkciókkal rendelkező villamosenergia-irányítási rendszert (PMS) és az energiairányítási rendszert (EMS) egyetlen vezérlési pontról felügyelik.  Az ABB szakértelmének köszönhetően a Global ICT Center energiamegtakarítást ért el, valamint csökkentette a működési és tőkekiadásait is.

„Az ABB ennél és a többi hasonló létesítményünknél stratégiai partnernek számít” – nyilatkozta Mikael Anckers, a Global ICT Center építési ügyekért felelős vezetője. „Az ABB által szállított BMS, PMS és EMS, amelyek itt egyetlen rendszerbe vannak integrálva, a létesítményünk „szívét és az agyát” alkotják. Az ABB megoldásának köszönhetően könnyebbé vált a létesítmény felügyelete. Ismerve az ABB-rendszer kiváló tulajdonságait, a jövőben nyugodtabban tudok majd aludni.”

Az Ericsson az ABB erőátvitel és automatizálás terén meglévő kiemelkedő szaktudását hívta segítségül. A projekt keretében az ABB a hűtővízhozamokat regisztráló elektromágneses áramlásmérőket, alállomási transzformátorokat, középfeszültségű kapcsolóberendezéseket szállított. Az ABB által szállított összes berendezést az automatizálási rendszer felügyeli és vezérli.

Az energiairányítás kulcsfontosságú

Az ABB technológiája lehetővé tette, hogy az Ericsson az üzemelés automatizálását és vezérlését a hardver és szoftver rendszerek mellett kiterjessze a villamosenergia-ellátási, a hűtési és az energiairányítási rendszerekre is.

Az adatközpontok nagyon energiaigényesek, hatalmas mennyiségű villamos energiát igényelnek, energiafogyasztásuk vetekszik egy kisebb városéval. Az ABB számításai szerint az adatközpontok adatforgalma a következő két évben 400 %-kal nő majd, így világszerte az adatközpontok villamosenergia-fogyasztása 60 gigawattra ugrik, és 2020-ra a világ áramfogyasztásának már 2,5%-át adja.

Mivel az adatközpontok méretben és számban is gyarapodni fognak, ezért a tulajdonosok és az ügyfelek egyaránt abban érdekeltek, hogy az energiafelhasználásukat körültekintően, okosan szabályozzuk. A becslések szerint az energiaköltségek a tulajdonlási költségek akár 40%-ra is rúghatnak. Ha az adatközpontok üzemeltetése nem válik hatékonyabbá és innovatívabbá, előbb vagy utóbb túlterhelik az országos villamosenergia-hálózatokat, ami – ha bekövetkezik – gátat szabhat további növekedésüknek.

A svédországi központú Ericsson egyértelmű előnyöket kínál az adatközpontok működtetése terén. Idesorolhatók a fenntartható energiaforrások, mint például a szél- és a vízenergia vagy azok az országos energiapolitikák, amelyek előnyben részesítik a megfizethető elektromos áramot.

„Ha összevetünk egy 10 megawattos svédországi adatközpontot egy hasonló teljesítményű németországi létesítménnyel, akkor a számítások szerint tízéves időszak alatt a Svédországban működtetett adatközponttal 50 és 100 millió euró közötti megtakarítást lehet elérni” – mondja Tomas Sokolnicki, aki a Business Sweden nevű kereskedelmi és beruházási tanács adatközpontokkal foglalkozó részlegének vezetője. „Ha az adatközpontot össze tudnánk kötni a Stockholmban működő távfűtő és -hűtő hálózatokkal – ahogy azt az Ericsson már meg is tette –, a városban 20 ezer lakás fűtését lehetne segíteni. Ezek olyan kiváló fenntarthatósági célok, amelyet bármelyik adatközpont-üzemeltető szívesen tűzne ki maga elé.”

Amellett, hogy az adatközpontokban termelt hő újrahasznosítása keretében hőt és meleg vizet lehet biztosítani a helyi lakosoknak, az Ericsson Global ICT Center hideg vizet kap vissza a várostól, amellyel a központ szervereit tudja hűteni. Ezeknek a hőátadási műveleteknek a hatékony kezelését az ABB vezérlőrendszere teszi lehetővé, aminek az alkalmazása egy hatékonyabb és fenntartható globális gazdasági jövőt ígér.