A háromnapos konferencia az érdeklődők számára a mesterséges intelligencia és a „deep learning” aktuális témáit, a terület kutatási eredményeit, lehetséges fejlődési irányait mutatja be a legnagyobb cégek szakértői tolmácsolásában. A világhírű előadók többek között olyan cégeket képviselnek, mint a Google DeepMind, a Microsoft, a Twitter vagy a HYPR.

Idén a két virtuális színpadon több mint 25 előadó mutatja be a legfontosabb MI termékeket, alkalmazásokat, platformokat és a technológia fejlődési irányait.

A Microsoft előadója, Cheng Zhang arról beszél majd előadásában, hogy miközben sok szó esik a nagy mennyiségű adatok – azaz a Big Data – elemzéséről, és a mai mesterséges intelligenciák többsége is ilyen környezetben működik, sokszor éppen az ellenkezője a probléma. Az adatok beszerzése nehézkes, akadályokba ütközik, drága, vagy éppen adatvédelmi szempontból aggályos. Az előadás azt járja körbe, miként segíthet a mesterséges intelligencia újszerű gépi tanulási módszerekkel ezekben az esetekben is.

Szepesvári Csaba, a DeepMind csoportvezetője és az Albertai Egyetem professzora arra ad majd a választ, hogy hogyan tehetők a döntéshozatali folyamatok még hatékonyabbá és eredményesebbé a megerősítéses tanulás, azaz a Reinforcement learning módszerének segítségével. Ilyenkor a gépi tanuló algoritmus kezdetben zéró tudással rendelkezik; így akárcsak egy élőlény, a környezetének hatásaira reagálva dönti el, hogy a cselekvés, amelyet végrehajt helyes-e vagy sem.

Tim Kentley-Klay, a gépi tanulásra építő, mozgásvezérlő robotikai rendszerek fejlesztésére szakosodott HYPR alapítója is az előadók között szerepel. Ő az in-situ gépi tanulásról, azaz a gépek képességeinek valós idejű, éles helyzetben történő fejlesztéséről ad elő, és arról, miként oldható ez meg biztonságosan és hatékonyan adathiányos környezetben is.

Az Ericsson egyik képviselője Mitcsenkov Attila adatelemzési szakértő és vezető rendszerfejlesztő lesz. Az előadó olyan MI/adatelemző megoldást mutat be, mely segíti előre jelezni a telekommunikációs anomáliákat, mielőtt azok az élő hálózatokban problémákat, szolgáltatáskiesést eredményeznének. Könnyen belátható, hogy ahogy a hálózatok egyre összetettebbé válnak, a mesterséges intelligenciának és az automatizációnak a hálózati technológiák terén is komoly szerep jut. A teljes mobil forgalom az elkövetkező években várhatóan ötszörösére növekszik – 2024 végéig elérheti a 136 exabájt/hó értéket. Ugyanebben az időszakban a mobil IoT-kapcsolatok száma – éves szinten 27 százalékos növekedéssel – várhatóan eléri a 4,1 milliárdot. Az emberi agy segítség nélkül nem tud kezelni ilyen mennyiségű és összetettségű adatot és eszközt. Az olyan funkciók, mint az önkonfigurálás, az önoptimalizálás vagy épp az önjavitás elengethetetlenné válnak a modern hálózatok működtetéséhez. Többek között ezeken a megoldásokon dolgozik az Ericsson Magyarországon is.

“Hatását tekintve a mesterséges intelligenciát leginkább az áram használatának elterjedéséhez hasonlíthatnánk. Mára annyira szerves részévé vált az emberiség életének, hogy fel sem tűnik, hogy körülöttünk hány eszközt hajt meg az elektromos áram: a közvilágítástól a biztonsági kamerákig, a fizetési rendszertől a hűtőgépünkig számtalan eszközünk működik árammal. Így lesz ez a mesterséges intelligenciával is: beépül a telefonunkba, az autónkba, segíti a munkavégzésünket, könnyebbé teszi az ügyintézéseket, úgymond „észrevétlenül” segíti életünket, hogy mi emberek, valóban a számunkra fontos dolgokkal foglalkozhassunk. Fel kell készülnünk arra, hogy hogyan állíthatjuk ezt a technológiát is a szolgálatunkba. Hogyan tehetjük eredményesebbé, sikeresebbé, akár kényelmesebbé is az emberi életet” – mondta el Jakab Roland, az Ericsson Magyarország régiós igazgatója, a hazai Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke.

Az Ericsson Magyarország azért indította útjára a térség első nagyszabású mesterséges intelligenciával foglalkozó konferenciáját 2 évvel ezelőtt, mert az MI fejlődését minél közelebb kívánta hozni a hazai és régiós piac szereplőihez, illetve azért, hogy Magyarországon is mindenki számára elérhetővé tegyék a legmodernebb ismeretek megszerzését az MI világában.

További részletek és az előadók teljes listája a reinforceconf.com weboldalon.

Az együttműködés keretében a Magyar Telekom saját frekvenciakészletéből díjmentesen, haszonbérlet formájában átenged a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem javára 20MHz-et a 3600MHz-es sávból, és 10MHz-et a 2600MHz-es sávból kutatás-fejlesztési és oktatási célokra. A Magyar Telekom által kölcsönbe átengedett frekvenciákon az Ericsson Magyarország 5G teszthálózatot működtet a BME „I” épületében. A teszthálózat NSA (non-standalone, vagyis 4G hálózatra épülő) és a közeljövőben SA (standalone) üzemmódban is képes működni – ez utóbbi lehetővé teszi az 5G technológia minden képességének kiaknázását. A helyi 5G teszthálózat korlátozott hozzáférésű, azt kizárólag a BME kijelölt oktatói és hallgatói, valamint a két cég érintett munkatársai használhatják. A teszthálózaton kifejlesztett alkalmazásokat, megoldásokat a felek közösen mutatják be.

„A pandémiás helyzet ellenére a technológiai fejlesztéseknek tovább kell folytatódniuk. Ez az a terület, ahol nincs megállás, nem lehet lemaradni. Mára a digitalizáció mindennapi életünk kulcstényezőjévé vált, pont ezért a Magyar Kormány üdvözli azokat a fejlesztési és kapacitási felajánlásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy szakemberek a lakosság kényelmét növelő, és egyúttal a gazdaságra is pozitív hatást gyakorló innovatív megoldásokat fejlesszenek. Az 5G technológia mindannyiunk életét megkönnyítheti, azonban ahhoz, hogy széles körben ki tudjuk használni a szélessávú mobilhálózatok adta előnyöket, szolgáltatásokat és termékeket kell fejleszteni, amelyhez teszthálózatok szükségesek. A hazai felsőoktatási intézmények közül a BME az egyik olyan kiemelt egyetem, ahol a legújabb, legmodernebb 5G technológiára épülő megoldásokat tervezik, és sikeresen tesztelik, így azt gondolom, hogy ennek az együttműködésnek a gyümölcsét rövidesen megtapasztalhatjuk” – hangsúlyozta dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese az együttműködéssel kapcsolatban így nyilatkozott: „A mobiltechnológia következő generációja, az 5G nemcsak a lakosság számára fog új lehetőségeket hozni, de azt is lehetővé teszi, hogy az ipar, a logisztika és a mezőgazdaság a digitalizáció egy eddiginél jóval magasabb szintjére lépjen. Ehhez azonban olyan megoldásokra, alkalmazásokra van szükség, amelyek képesek az 5G technológia kiemelkedő tulajdonságait kiaknázni, hasznosítani, és ezáltal plusz értéket teremteni. Annak érdekében, hogy az 5G hálózatok ilyen kézzelfogható előnyöket jelentsenek üzleti és gazdasági szempontból is, a Magyar Telekom hálózatát hasznosítva a T-Systems Magyarország konkrét üzleti megoldásokon dolgozik többek között az ipar és a közlekedés területén. Büszkék vagyunk rá, hogy amellett, hogy 5G hálózatunk hazai lefedettségét folyamatosan növeljük, a most bejelentett együttműködéssel olyan oktatási, kutatási célokat is segítünk, amelyek segítenek az 5G technológia és a valós felhasználási igények kutatásában, és amely megoldásokat később akár ügyfeleink is használhatnak majd.”

Dr. Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora elmondta: „Örömünkre szolgál, hogy a Magyar Telekomnak és az Ericssonnak köszönhetően egy olyan komplex 5G tesztinfrastruktúra jött létre a BME „I” épületében, amely képes támogatni az egyetem K+F tevékenységét. A hálózaton az Ericsson Magyarország és a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének konzorciuma egy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt keretében az 5. generációs mobilkommunikációs rendszer automatizált működtetésének kutatás-fejlesztésén, 5G alapú szolgáltatások megvalósításán, ipari és mezőgazdasági alkalmazások fejlesztésén dolgozik. A konzorcium okos mezőgazdasági alkalmazásokkal, és a kooperatív robotok valós idejű automatizált vezérlésével demonstrálja az 5G rendszerek előnyeit.”

„A BME és az Ericsson által létrehozott konzorcium az 5G-vel kapcsolatos szoftver- és minta-alkalmazások fejlesztését célzó projektet már 2019-ben elkezdte, amely egy egészen új dimenziót jelent az Ericsson és a BME évtizedekre visszanyúló együttműködésében. A projekt részeként az Ericsson egy komplett 5G teszthálózatot épített ki, amely a BME I épületében beltéren és az épület szomszédságában kültéren egyaránt működik, valamint az Ericsson K+F központjának kutatólaborjában is elérhető. A létrejött 5G teszthálózaton olyan alkalmazásokat, felhasználási eseteket és funkciókat is ki lehet próbálni, amelyek élő hálózatban még nem elérhetők. Ennek jelentősége abban áll, hogy a fejlesztés alatt álló szoftverek tesztelését már egy korai szakaszban el lehet kezdeni, ez pedig jelentősen gyorsítja egy-egy alkalmazás piacra jutását” – mondta el Jakab Roland, az Ericsson regionális stratégiai igazgatója.

Az online sajtóeseményen bemutatott esettanulmányok

5G és az okos mezőgazdaság

A mezőgazdasági felhasználási esetek sajátja az alacsony sávszélességigényű szenzoradatok, a valós idejű vezérlésiforgalom és a nagy felbontású videófolyamok együttes előfordulása. Ez a forgalmi mix egy változatos minőségbiztosítási (Quality of Service – QoS) és nagy kiterjedésű területek feletti lefedettségigényt jelent. A végső cél növelni a mezőgazdasági tevékenységek automatizálását és ezzel együtt a hatékonyságát, és kezelni azok kockázatait. Szcenárióink olyan fejlett technológiát igénylő tevékenységeket tartalmaznak, mint a kooperatív drónrajok együttműködése, vagy a prediktív analitikára alkalmazott mesterséges intelligencia. Az okos mezőgazdaság kültéri tevékenységeire jellemző a gyakran változó környezet, ezért a szolgáltatásoknak alkalmazkodni kell ehhez a dinamikus környezethez. A nagyszámú IoT szenzorral megvalósított pontos és folyamatos talaj- és terménymonitorozás folyamatosan bemeneti adatot generál. Mesterséges intelligencia támogatja az erre az adatfolyamra támaszkodó automatizált döntési folyamatokat, és ezt virtualizált hálózati szolgáltatásként teszi elérhetővé. A termőföldeken dolgozó eszközök időkritikus vezérlését biztosító forgalom együtt létezik a nagyfelbontású videófolyamokkal, ezért 5G hálózati szeletelést (slicing) kell alkalmazni a nagyon eltérő jellemzőkkel rendelkező folyamok kiszolgálására.

• Felhőből vezérelt drón: A drón a repülés közben kamerájával videót közvetít az informatikai felhőbe. A kameraképet a szerver elemzi, és ez alapján egyrészt lokalizálja a drónt, másrészt felismeri a képen látható objektumokat. Az objektumok felismerése kis késleltetéssel és nagy pontossággal a felhőben történik mesterséges intelligencia és nagyméretű modellek alkalmazásával. A drón irányítása szintén a felhőből történik, a képen felismert jelölők alapján térkép készül, amit aztán a drón a lokalizáció és végső soron a repülése során használ. A videó kapcsolat miatt a drón igényli a kis késleltetésű és nagy sávszélességű hálózati elérést, ugyanakkor mivel a számítások a felhőben történnek, így a drónra nem szükséges nagy teljesítményű, de kis méretű számítógépeket szerelni. A demó során a drón beltérben repül, és először a jelölők segítségével feltérképezi a környezetét. Ezek után a drón egy a szerver oldalról irányított útvonalat repül be, és a repülés során felismeri a környezetben található objektumokat. A repülés automatikus, a felhasználó egy böngészőfelületen követheti azt nyomon. A felhasználónak minimális beavatkozási lehetősége van, mint például az indítás és a vészleállítás.

• Intelligens madárhang azonosító rendszer: Okos mezőgazdasági (kültéri) use case demonstrálja az 5G rendszerek által támogatott hatékony felhő-natív szolgáltatások előnyeit. A bemutatott rendszer kültérre telepített mikrofonok segítségével figyeli a környezetét, és minden zajt lokálisan osztályoz. Erre a célra másodperc hosszúságú hangmintákat különít el, amelyeket mesterséges intelligencia segítségével kategóriákba sorol. Amennyiben madárcsiripelésként osztályozza a hangmintát, továbbítja azt a felhő alapú 5G rendszerbe, ahol egy bonyolultabb, neurális háló alapú mesterséges intelligencia felismeri, ha a hangminta a seregélyektől származott. Pozitív találat esetén a rendszer aktiválja a riasztást, ami a bemutatón egy kültéri hangszóróból lejátszott ragadózó madár hangja lesz. A mesterséges intelligencia alapú megoldásoknak nagy számításigényük van, ezért a megoldásunkban különös figyelmet szenteltünk a felhő nyújtotta előnyök kihasználására. A megoldásunk architektúrája követi a mikroszolgáltatások elvét, amit az 5G rendszerekbe virtuális hálózati szolgáltatásaiként lehet integrálni.

5G-támogatott okos gyártás

Az Ipar 4.0 komplex folyamatai az 5G alacsony késleltetésű kapcsolataira támaszkodnak. Az 5G-támogatott okos gyártásban minimalizálni kell az emberi beavatkozást, agilis és rugalmas módon kell vezérelni a robotokat. A bonyolult gyártási folyamatokat kooperáló robotok valósítják meg, számukra lényeges a pontos helymeghatározás és alacsony késleltetésű kommunikáció. Kiemelt fontosságú a robotokkal kapcsolatos veszélyes események minimalizálása, az emberek védelme és az anyagi kár elkerülése. Szenzoradatokat integrálunk a folyamatok értékelésébe és vezérlésébe, mely adatok mesterséges intelligenciával támogatott értékelése növeli a biztonságot és a hatékonyságot.  Az 5G rendszerekben a vezérlési és analitikai feladatok támogatására vezették be a hálózatok peremére telepített számítási módszert (edge computing), ahol a feladatvégrehajtás helye egy felhasználóhoz közeli informatikai egység.

• Együttműködő robotok a felhőben: A demó egy hálózatból vezérelt, kamerával felszerelt ipari robotkart mutat be, amely intelligens módon képes együttműködni a felhasználóval. A felhasználó egy feladatot hajthat végre úgy, hogy a robotkar ehhez segítséget nyújt, kiegészítve és elvégezve a munkafolyamat egyes részfeladatait. A robot vezérlése a hálózatból történik, kihasználva az 5G felhő architektúra elemeit, demonstrálva a felhő-alapú, valós idejű robotvezérlés lehetőségét.

• Ipari automatizálás 5G és felhő támogatásával: A gyárakban használt automatizált ipari eszközök többsége előre beprogramozott cselekvéssorozatot hajt végre. A robotoknak nincs ismeretük a körülöttük lévő világ aktuális állapotáról. Az Ipar 4.0 koncepcióban a gyártási folyamatnak sokkal rugalmasabbnak kell lennie a manapság használt rendszerekhez képest. Ehhez flexibilis, tehát gyorsan átkonfigurálható és könnyen vezérelhető eszközök és gyártósorok kellenek. A robot eszközöknek képesnek kell lenniük egyre nagyobb fokú automatizált működésre – a külső eseményekre gyorsan és megfelelően kell reagálniuk. Ezek megoldásában az 5G rendszer és a felhőbe helyezett intelligencia megvalósítása nagyban segít, lehetővé téve a robotok összedolgozását akár nagyon alacsony késleltetést igénylő feladatok során is.
  Önvezető – autonóm ipari – járművek (AGV, Automated Guided Vehicle) alkalmazása esetén ez különösen fontos, hiszen azokat nem lehet kábel segítségével összekapcsolni, útvonalukat rugalmasan kell alakítani tudni. Az 5G hálózattal és a felhő alapú vezérléssel központosított logikát tudunk létrehozni, amely képes az AGV-k útvonalát optimalizálni az egyes eszközök által észlelt információ összekapcsolásával. Ezen kívül a járművek felépítése is sokkal egyszerűbb lesz, hiszen az eszközökön nem kell számítást végezni, ami hosszabb távon olcsóbbá is teszi azokat.

Napjainkban sok szó esik a pedagógusokról, akik az átlagos hétköznapokon kevesebb elismerést kapnak. Most napi rendszerességgel beszélünk róluk, hiszen a hagyományos iskolai keretek közötti oktató-nevelő munka hiányát ebben az időszakban minden szülő közvetlenül érzi.  Ezért is kiemelten fontos, hogy a figyelem fókuszába kerülnek azok a tanárok, akik egész életüket a jövő nemzedéke tanításának és formálásának szentelték.  A kialakult helyzet csak növeli jelentőségüket, hiszen most a hagyományos kereteken túllépve nap mint nap próbálnak megoldást találni a digitális oktatás által létrejött kihívásokra.

Wigner Jenő, Harsányi János és Neumann János világhírű magyar tudósok, de vajon honnan ered kivételes gondolkodásmódjuk, csillapíthatatlan érdeklődésük tudományterületük iránt? A Fasori Gimnázium legendás matematikatanára, Rátz László, maradandót alkotott a természettudományok tanításában. Rátz tanár úr ma is követendő példa minden pedagógus számára, a róla elnevezett Életműdíj pedig a legnagyobb hazai szakmai elismerés, amelyet a természettudományos tárgyat oktató pedagógusok elnyerhetnek.

Kroó Norbert professzor, akadémikus, az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért kuratóriumának elnöke így nyilatkozott a legutóbbi díjátadón: „Büszke vagyok, hogy 19 év alatt 144 kiemelkedő pedagógust több mint 174 millió forinttal támogathattunk. Kiemelten fontos, hogy a jövő generációi megfelelő tudást kapjanak, ennek pedig fontos eleme, hogy elismerjük az elkötelezetten dolgozó pedagógusokat.”

A tudományos oktatást rendszeresen és jelentősen támogató három cég – az Ericsson Magyarország, a Graphisoft SE és a Richter Gedeon Nyrt. pontosan 20 évvel ezelőtt alapította a Rátz Tanár Úr Életműdíjat és a mögötte álló Alapítványt a Magyar Természettudományos Oktatásért.  Egyedülálló módon immár két évtizede közös céljuk, hogy tisztelettel adózzanak azon pedagógusok előtt, akik kiemelkedő eredménnyel képezik a jövő tehetségeit, kiveszik részüket a hátrányos helyzetű diákok segítéséből, valamint hozzájárulnak az új pedagógusgeneráció szakmai pályájának elindításához is.

A díj 20 éves jubileumának alkalmából elindított Facebook oldalon kiemelt figyelem összpontosul a pedagógus szakma képviselőinek bemutatására az Alapítvány mottóját szem előtt tartva: „…hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem a tanáraik nevét is ismerjük…”

Az ez évi pályázati anyagok benyújtásának határideje 2020. október 5. éjfél. A pályázati felhívás, valamint a benyújtás részletei az alábbi linken https://ratztanarurdij.hu/palyazat-2020 találhatók. Az Alapítvány várja az aktív és nyugdíjas éveikben járó pedagógusokról szóló pályázatokat egyaránt.

2019 hívószava az 5G, így a Kutatók Éjszakáján is főszerep jut az új hálózat nyújtotta alkalmazási területeknek; élő teszthálózaton működő demókon mutatják be előadóink, mi minden várhatunk az 5G-től. A látogatók emellett bepillantást nyerhetnek a kutatói és mérnöki munka minden részletébe, és szórakoztató módon ismerhetik meg az oktatás – alapkutatás – alkalmazott kutatás – ipari megvalósítás teljes láncolatát, miközben izgalmas kísérleteket, új prototípusokat és bemutatókat tekinthetnek meg. A csúcstechnológián túl is számos más érdekesség várja a látogatókat: BME-vel közös tudományos projektek, középiskolai tanárok egész estét betöltő látványos fizikai kísérletei ,  a leginnovatívabb fiatalok bemutatói, de még programozás tanítás is lesz gimnazista lányok számára. Az Ericsson Házban az idén is több mint 60 program várja a látogatókat.

Középpontban az 5G

Az Ericsson eszközökre épülő élő 5G campushálózaton öt demó fut majd. A Mobil ultrahang bemutató azt demonstrálja, hogy az 5G hálózatok speciális képességei hogyan képesek segíteni egy mentőautóban dolgozó szakszemélyzet munkáját. Láthatjuk, hogy miként hajtható végre akár egy esetkocsiban ultrahangos vizsgálat úgy, hogy a vizsgálatot végző orvos egy távoli kórházból egy 5G-vel üzemelő haptikus kesztyűvel vezeti a mentős kezét.

Egy másik látványos bemutatóban ipari robotkarok egy logikai játékot, a Hanoi tornyait játszva mutatják meg, hogy az 5G és az Edge Cloud miként nyújt alacsony késleltetésű kommunikációs lehetőséget. A robotok vezérlését végző központi szerver az 5G hálózat gyorsaságának köszönhetően valós időben bírálja felül azok működését. A technológia nagyban az ipari termelés automatizálása során is alkalmazható. Szintén az ipari robotikában rejlő lehetőségeket hivatott bemutatni az a „robotpók”, mely felhőben található hangelemző algoritmus segítségével bármilyen zeneszámra tud táncolni, ez jól reprezentálja az alacsony késleltetés fontosságát az ipari automatizálás és az ipari robotika szempontjából.

Az 5G által támogatott AR technológia lehetőségeit mutatja be a demó, melyben a látogatók egy valódi városrész digitális másolatának “élő” AR megjelenítését látják. Az ebben a környezetben elhelyezett épülettervekről eldönthető, azok hogyan illeszkednek a létező városképbe. Szimulálható többek között a szélmozgás az új épületek hatására. Az AR modell segítségével körbejárhatók az épületek, sőt be is lehet menni a tervezett épületekbe körülnézni. Az AR modell mellett egy VR headset segítségével a látogatók az utcaszintről is megnézhetik az épületeket.

Ha a hétköznapi tárgyak számára is lehetővé tesszük a látást, az nagyon izgalmas, új lehetőségeket rejt magában. A gépi látás azonban nagyobb számítás, energia és (az akkumulátorok miatt) helyigényes a mobil eszközök számára. Ha valós időben, kritikus rendszerek számára akarjuk ezt lehetővé tenni, a távoli, nagy adatközpontok felhasználása sem mindig lehetséges. Itt jön képbe az 5G és az elosztott felhőszolgáltatás, amivel lokálisan tudunk nagy számítási kapacitást igénylő feladatokat ellátni. Az „Internet of Eyes” demó bemutatja, hogy az 5G és a mesterséges intelligencia által létrehozott gépi látás milyen lehetőséget rejt magában.

Ugyanakkor az 5G nem csak az ipar és egyéb technológiai területeken lesz hasznos, a hétköznapi felhasználók számára is komoly előnyöket nyújt a hipergyors és alacsony késleltetésű hálózati kapcsolat. Ezt mutatja be az Ericsson cloud gaming demója, amivel a felhasználók a 5G hálózaton a felhőben játszhatnak a legnépszerűbb futballszimulátor azon a napon piacra kerülő változatával.

Az 5G-n túl

Az 5G természetesen nem az egyetlen technológia, amivel az Ericsson foglalkozik, így a Kutatók Éjszakáján is megjelenik számtalan további ericssonos technológiai bemutató, illetve az vállalat hazai technológiai inkubátora, az Ericsson Garázs projektjei is. Emellett, idén is megnyílik a látogatók előtt a világhírű tesztlabor, ahol az eszközök fejlesztése, tesztelése a teljes európai mobilhálózatot modellező rendszeren zajlik. Az érdeklődők megismerkedhettek a kutatók hobbijaival és több, az Ericsson és a BME együttműködésében megvalósuló projekttel is. Az általános iskolás és gimnazista lányokat a számítástechnika és a programozás rejtelmeibe beavató projekt, a Skool is az Ericssonban mutatkozik be.

Nem maradhatnak el a látványos fizikai kísérletek sem, amelyeket Ericsson-díjas tanárok, „Öveges Tanár úr utódai” mutatnak majd be. Ezek az egészen egyszerű, akár otthon, könnyen elérhető eszközökkel végzett tesztektől, egészen az elektromossággal, vagy éppen repüléssel, rakétákkal kapcsolatos kísérletekig terjednek.

Az Ericsson Házban mutatkoznak be a 28. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny győztesei. Az ő bemutatóikból megtudhatjuk mi foglalkoztatja a jövő kutatóit. Kifejezetten előremutató „találmányokat” ismerhetnek meg az érdeklődők, legyen szó akár okos eszközökkel felszerelt molycsapdáról, automatizált növénygondozó rendszerről, vagy éppen a nagy mennyiségű adatot gyűjtő szenzorok segítségével a legtisztább levegőjű útvonalat megtaláló navigációs eszközről.

Az esemény legfőbb témája minden kétséget kizáróan az 5G, az Ericsson Magyarország pedig olyan bemutatókkal készül, melyek a technológia legfőbb előnyeit, a gyors adatátvitelt és az alacsony késleltetést szemléltetik.

Az Ericsson standján megtekinthetőek a vállalat 5G rádiós infrastruktúrájának elemei, melyek segítségével a jelenlegi hálózatok dinamikusan és rugalmasan alakíthatók át az új generáció igényeihez.

Az 5G ipari alkalmazásának felgyorsítását szolgálja az Ericsson standon is bemutatott Industry Connect elnevezésű szolgáltatás, egy kisméretű privát 5G hálózat, amely egy 1 m³-es kockában elfér, így  bárhol könnyen telepíthető. Az elsősorban ipari környezetben működő eszköz teljesen igényre szabható, a hálózati szeletek kialakítását biztosító technológiának köszönhetően képes a rendelkezésre álló hálózati erőforrásokat úgy felosztani, hogy az egyik hálózati szeleten vezérli például a gyárban elhelyezett robotokat, a másikon gyűjti az ott elhelyezett okos szenzorok adatait, a harmadikon pedig az alkalmazottak mobileszközei működnek.

A kiállítótérben az Industry Connect élő 5G hálózatán működtetett bemutató azt demonstrálja, hogy az 5G hálózatok speciális képességei – hálózati szeletek kialakításának lehetősége, dinamikus spektrum megosztás, dinamikus sávszélesség biztosítás – hogyan képesek segíteni egy mentőautóban dolgozó szakszemélyzet munkáját. Láthatjuk, hogy miként hajtható végre egy mentőautóban ultrahangos vizsgálat úgy, hogy a vizsgálatot végző orvos egy távoli kórházból egy 5G-vel üzemelő haptikus kesztyűvel vezeti a mentős kezét.

Emellett látható az is, hogy az 5G hálózatok milyen távlatokat nyitnak meg a felhő-alapú technológiák és applikációk továbbfejlődésében. A felhőből vezérelt hexapod robot karjainak mozgása 5G-vel tökéletesen szinkronizált, míg a 4G hálózaton darabos. Jól elképzelhető, hogy egy gyárban, ahol többszáz automatizált robotkart egyszerre kell működtetni, mit jelenthet a technológia a gyakorlatban is. Az 5G rendkívül alacsony késleltetése révén ugyanis lehetségessé válik különböző gyors, de nagy számítási igényű algoritmusok felhőbe mozgatása gépekről, robotokról, ezzel költséget és energiafogyasztást optimalizálva. A látványos bemutatót az esemény megnyitóját követően Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is megtekintette a konferencia hivatalos delegációjával együtt.

Sok szó esik arról, hogy az új generációjú hálózatok mekkora lépést jelentenek a dolgok internete, az Ipar 4.0 és az automatizálás terén, azonban az Ericsson standon az is kiderül, mit jelent majd a technológia a felhasználók számára, hiszen az Ericsson partnerének, a Telekomnak köszönhetően lehetőség nyílik az 5G-képes, dupla kijelzővel ellátott LG V50 készülékek kipróbálására is.

„Az 5G már nem a jövő, az Ericsson együttműködésében közel húsz hálózat működik szerte a világban – mondta el Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója – Az Ericsson technológiáját a kezdetektől úgy alakítottuk, hogy könnyű átmenetet biztosítsunk a hálózati technológiák között, így mostanra gyakorlatilag valóban gombnyomásra, rövid idő alatt, rendkívül költséghatékonyan indíthatják el mobilszolgáltató partnereink a 5G hálózataikat akár Magyarországon is.”

„A Magyar Telekom és az Ericsson partnersége hosszú évekre nyúlik vissza, a korábbi generációk, a 2G, 3G, 4G/4G+ mobiltechnológiák tesztelését és kiépítését együtt végeztük. Az 5G terén is több sikeres, közös teszt áll mögöttünk. 2017 őszén – akkor még laboratóriumi körülmények között – létrehoztuk az első magyarországi 5G kapcsolatot, amely 22 Gbps letöltési sebességet ért el. Idén májusban a zalaegerszegi járműipari tesztpálya első ütemének ünnepélyes átadóján – Magyarországon először – mutattunk be manővereket 5G hálózaton kommunikáló önvezető járművekkel, valós körülményeket szimuláló környezetben. Most pedig a Telekom – már kereskedelmi 5G szolgáltatásra is alkalmas berendezésekből felépített – 5G teszthálózatán mutatja be demóit az Ericsson az ITU Telecom World kiállításon”– mondta el Tremmel János, a Magyar Telekom hálózattechnológia igazgatója.

Az Ericsson Magyarország standja a ITU Telecom World 2019 konferencián a Hungexpo G csarnokának 502C számú pontján található meg szeptember 9. és 12. között.