Sokan nem jelentkeznek nyelvvizsgára, ehelyett az emelt szintű nyelvi érettségit választják, hiszen ezzel is szerezhető többletpont, majd kivárnak, és csak akkor választják a nyelvvizsgát, ha az érettségin nem érik el a pontszerzéshez szükséges minimum százalékos eredményt. Idén több mint 48 ezren jelentkeztek angol érettségire középszinten, emelt szinten pedig több mint 20 ezren. Az érettségi eredményei május végén derülnek ki, így ha valaki ekkor értesül arról, hogy nem érte el a plusz pontok megszerzéséhez szükséges szintet, már nem talál olyan nyelvvizsga időpontot, amire ha jelentkezik, az eredményt és a bizonyítványt még időben megkapja úgy, hogy – amennyiben sikeres – fel tudja tölteni a felvi.hu-ra a hiánypótlás időszak végéig, ami idén július 8.

2018-ban még egy jól időzített májusi vizsga beleférhetett, de azért nem volt érdemes kockáztatni, nehogy kicsússzon az ember a hiánypótlási időszakból. Az iTOLC rendszerében viszont még június közepi időpontok is szerepelnek, amikkel még mindig szerezhetnek többletpontot a felvételizők. Angol nyelvből  B2 szinten a legkésőbbi ilyen vizsgaidőpont június 16., C1 szinten június 10., német nyelvből B2 szinten pedig június 15.

Kockázatmentes nyelvvizsga-jelentkezés

A kockázatmentes nyelvvizsga-jelentkezés rendszerével a felvételizők májusi és júniusi időpontokra tudnak jelentkezni úgy, hogy legkésőbb 2 nappal a vizsga előtt még lemondhatják a vizsgát, és a teljes vizsgadíjat visszakapják. Így jelentkezhetnek már korábban a vizsgaidőpontokra akkor is, ha még nem tudják biztosan, hogy végül tényleg szükségük lesz-e a nyelvvizsgára, hiszen ha kiderül, hogy mégsem, csak egy egyszerű elektronikus regisztrációt kell leadniuk, és a vizsgaközpont 5 napon belül visszatéríti nekik a vizsgadíjat. Ezen felül akár több vizsgaidőpontra is jelentkezhetnek anyagi veszteség kockázata nélkül, hogy mindenképpen meglegyen időben a többletpontokhoz szükséges dokumentum szerzési lehetőség. Az akcióról bővebben itt lehet olvasni.

De hogyan lehetséges ennyire kitolni az utolsó többletszerzésre lehetőséget adó nyelvvizsga időpontot? A vizsgaközpont 2019-ben jelent meg a nyelvvizsgák piacán, digitális lehetőséget biztosítva a jelentkezőknek és azóta a vizsgázók egyik kedvenc vizsgájává vált. Innovatív megoldásai azt eredményezték, hogy sok folyamat lerövidült, egyedi, még soha nem látott 8 napon belüli eredményközlést kínálva a vizsgázóknak. A digitális nyelvvizsgával sok más előnyös lehetőség is létrejött: két nyelvű, digitális szótár használata a teljes vizsga alatt, valamint a két vizsgalehetőség, amely egy jelentkezéshez tartozik.

A vizsgaközpont május 15-én első vizsgájának 2. évfordulója alkalmából Facebook LIVE alkalmat szervez, ahol többek között a Last Minute nyelvvizsgákról is szó lesz. Az esemény itt érhető el. Ezen kívül külön oldalon gyűjtötték össze a felvételizőknek a legfontosabb információkat a felvételi eljárásról, hogy ezzel is megkönnyítsék a tájékozódást, melyet pedig ezen az oldalon lehet megtalálni.

Miért nehezebb most az érettségire felkészülni?

A közel 300 megkérdezett diák válaszaiból alapvetően az látszik, hogy mostanra a tanárok és a diákok is elfáradtak. A digitális oktatás, a különórák, az e-learning tananyagok, de még az osztálytársakkal, barátokkal való kapcsolattartás is mind digitális eszközökön történik és ez mostanra teljesen kimerítette a diákokat. A másik komoly problémának azt tartják a válaszadók, hogy a tanárok jellemzően kétféle módon reagáltak a digitális oktatásra. Az egyik csoportba tartozó tanárok a tananyagból nem adnak le annyit, mint amennyire a diákoknak valós igényük lenne. Itt az okok nagyon sokfélék lehetnek, a technikai problémák mellett a tanárok informatikai eszközök iránti kompetenciájának hiányán keresztül motivációs problémákon át számtalan tényező szerepet játszhat. A másik csoportba tartozó tanárok tényleg mindent meg akarnak adni a diákoknak, de az sokszor már túl sok. Vagyis egyszerűen annyira túlterhelik a tanulókat segédanyagokkal, feladatokkal, házifeladatokkal.

A válaszokból az is kiderül, hogy a diákoknak a tananyag leadása mellett gyakran nagy szükségük lenne a tanároktól több gyakorlatias tanácsra, trükkre és taktikára az érettségire készülésük közben. A kérdőívet összeállító OKTONDI és mateking.hu ebben is próbál a diákoknak segítséget nyújtani.

„Igyekszünk minél több tippet és gyakorlási lehetőséget adni a matekból készülő diákoknak. Megtudhatják például, hogy melyik témakör hány pontot fog érni nekik a matek érettségin, így jobban be tudják osztani az idejüket, fókuszálni tudnak a fontosabb területekre” – mondja Mosóczi András, a mateking.hu alapítója. A mateking.hu ingyenesen használható érettségi felkészítő felületéről kiderül például, hogy a legutóbbi tíz középszintű feladatsor alapján a valószínűségszámítás feladatok érik a legtöbbet, átlagosan 13,4 pontot feladatsoronként, második helyen áll a számtani és mértani sorozatok átlagosan 10,4 ponttal, a harmadik helyen a statisztika feladatok vannak 8,8 ponttal. A teljes lista itt érhető el: https://www.mateking.hu/matek-erettsegi#top20

Arra a kérdésre, hogy mi az, ami miatt könnyebb most az érettségire készülés, egyértelműen azok a válaszok érkeztek, hogy több alvás, több szabadidő és a saját igényeknek megfelelő időbeosztás. Az időbeosztás a megkérdezettek felének nem okozott jelentősebb kihívást, ugyanakkor a válaszolók másik fele arról panaszkodott, hogy sokszor jelent számukra problémát az idejük strukturálása. Ennél a kérdésnél és más további kérdéseknél is látszik, hogy a megkérdezett diákok nagyjából fele képes konstruktívan, megfelelő szabályok és keretek között gazdálkodni a rájuk szakadt extra idővel, míg a másik felüknek ez komoly problémákat okozhat.

Mi segítene legjobban az érettségire készülésben?

Itt a válaszokból egyértelműen az rajzolódik ki, hogy nem egy újabb e-learning oldal, egy újabb jegyzet, egy újabb tankönyv az, amire a diákoknak leginkább szükségük van, hanem arra, hogy a tanár segítsen nekik a tananyag megfelelő feldolgozásában, segítsen abban, hogy a lexikális jellegű tananyagból mit és hogyan tanuljanak meg, a készségszintű ismeretek esetében pedig miként gyakoroljanak. Itt szintén előtérbe kerülnek a motivációs problémák.

A diákok nagyjából fele képes belső motiváció alapján saját maga számára kijelölni a tanulás irányát, míg a másik felének egyértelműen külső motivációra van szüksége. A válaszokból az látszik, hogy ezt a hagyományos jelenléti oktatás során lényegesen jobban megkapják, mint a digitális oktatás keretei között.

Mi az amit megtartanál az online oktatásból?

„Semmit” – Ez volt erre a kérdésre a megkérdezettek jelentős részének a rövid, ugyanakkor eléggé sokatmondó egyszavas válasza. Az oktatásban a diákok számára is egyértelműen fontos a személyes jelenlét. Ennek hiánya pedig hosszú távon lényegében az egész oktatási szisztémát veszélyezteti. A digitális tananyagok alapvetően tetszenek a diákoknak, ezeket a jelenléti oktatás hasznos kiegészítőjeként sokan megtartanák a jövőre nézve is. Vannak, akik egy hibrid oktatást preferálnának, például heti 3 nap jelenléti és 2 nap digitális oktatás formájában, míg vannak olyanok is, akik szerint a „tölteléktárgyakat” nyugodtan lehetne a jövőben csak digitálisan oktatni. Jellemzően a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, a nyelvek kivételével az összes többi tantárgy – nyilvánvalóan érdeklődési körtől függően – beleesett a „tölteléktárgy” kategóriába.

Van olyan tantárgy, ami most nagyobb kihívást jelent?

Meglepő módon itt a történelem majdnem ugyanakkora kihívást okoz a diákoknak, mint a papírforma szerint első helyen álló matematika. Vagyis a diákoknak a matematika érettségire való felkészülés okozza a válaszok alapján a legnagyobb kihívást, de szorosan a nyomában a történelem, a harmadik helyen pedig jóval kisebb gondot okozva a magyar és a biológia áll. Az is kiderült, hogy a történelem tanulásával állnak legrosszabbul a megkérdezett diákok és itt komoly gondot okoz nekik, hogy pontosan mit és hogyan kellene tanulniuk annak érdekében, hogy sikeres érettségit tegyenek a tárgyból.

A matekkal kicsit jobban állnak ugyan, mégis ettől tartanak a legtöbben. A matekkal kapcsolatban sokaknak okoz problémát, hogy miként gyakoroljanak, hol találnak olyan feladatokat, amelyek valóban segítenek a felkészülésben.

„Az érettségi feladatok egy praktikus és viszonylag sekély matematikatudást kérnek számon ellentétben a négy éven át tanult mélyebb, de sokszor kevésbé gyakorlatias matektudással szemben. Ezért is fontos, hogy azok a diákok, akik bizonytalanok a tudásukban, célzottan érettségi feladatsorokon keresztül készüljenek” – tanácsolja Mosóczi, hozzátéve, azt is, hogy egészen más egy üres papíron egy tollal feladatokat megoldani, mint a monitort nézve válaszolni pár kérdésre vagy csak videókat nézegetve átvenni az anyagot.

„Néztem már néhány filmet a Csomolungma megmászásáról, de ezek alapján még nem vágnék bele” – szemléltette ezzel azt a problémát, amikor a diákok csak megnéznek pár videót és abban az illúzióban érzik magukat, hogy már tudják is a tananyagot. „A mateking.hu érettségi felkészítő felületein kimondottan az önálló gyakorlásra tanítjuk meg a diákokat” – teszi hozzá Mosóczi.

Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) hazai képzését felügyelő Neumann Társaság az oktatásért felelős szaktárcával kötött korábbi megállapodás értelmében évek óta biztosítja a középszintű és emelt szintű informatika érettségi vizsgát jeles érdemjegyre teljesítők számára az ECDL-bizonyítványt további vizsga letétele nélkül. A mentesség az előre hozott érettségire, valamint az informatikai ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból érettségizőkre is vonatkozik.

Mindez azért aktuális, mert mind a középszintű, mind az egyetemre, főiskolára felvételizni kívánók emelt szintű informatika érettségijeinek eredményeit a múlt hét végén hozták nyilvánosságra. Jeles informatika érettségijeiket minden évben ezres nagyságrendben váltják be középiskolások a Neumann Társaságnál ECDL-re, mivel ha nem informatikai szakra jelentkeznek, ennek birtokában számos hazai felsőoktatási intézményben mentesülhetnek az első egy-két félév alapozó informatikai képzése alól. Emellett az ECDL-t több mint 150 országban elfogadják, így itthon és külföldön számos munkakör betöltéséhez szükséges digitális írástudást lehet vele igazolni.

Az ECDL Standard bizonyítványt a jelesre érettségizők a vizsgaeredmény kézhezvételét követően kaphatják meg, ha kitöltik a Neumann Társaság letölthető regisztrációs lapját,  melyet aláírva az érettségi bizonyítvány vagy törzslap-kivonat képével együtt e-mailben elküldik azt a recepcio@njszt.hu címre.

Az informatikából középszinten érettségizőknek idén 180 perc alatt négy feladatot kellett megoldaniuk. Az első feladatban (Kányádi Sándor életrajz) szövegszerkesztési ismereteiket, a másodikban (Fodrászat) egy hirdetésként felhasználható diákat tartalmazó prezentációt kellett készíteniük. A harmadik feladatban (Pólórendelés) az Excel táblázatkezelési ismereteiket kellett használniuk, a negyedik feladat (Kék túra teljesítők) megoldásához pedig adatbázis-kezelési képességeiket kellett bevetniük.

Az emelt szintű érettségire vállalkozóknak ugyancsak négy feladatot kellett megoldaniuk, de ezek összetettebb volta miatt 240 perc állt rendelkezésre. Az első feladat (Dobókocka) idén weboldal-, és képszerkesztési ismereteket igényelt, míg a jóval összetettebb második feladat (Sejtautomata) teljesítéséhez az Excelt kellett tudni profin használni, mivel függvények és feltételes formázás használatával egy igazi algoritmikus gondolkodást is igénylő szimulációt kellett a táblázatkezelőben megjeleníteniük.

A harmadik feladat (Akadémikusok) megoldásához egy akadémikusok adatait tartalmazó adatbázist kellett SQL-ben vagy Microsoft Access-ben létrehozniuk. A negyedik feladat (Meteorológiai jelentés) már komplexebb programozási ismereteket igényelt, amelyet Pascal, C++, Python, C#, Visual Basic és JAVA programozási nyelveken is meg lehetett oldani.

További információk a jeles érettségivel kiváltható ECDL-vizsgáról:
https://njszt.hu/hu/ecdl/erettsegi

Az elektronikus ECDL bizonyítványról részletesen:
https://njszt.hu/hu/news/2020-01-22/2020-februar-elejetol-e-vizsgakartya-es-e-bizonyitvany-valtja-fel-az-ecdl-ben-papiralapu-dokumentumokat

Bár eredetileg hétköznapi felhasználásra fejlesztették, a koronavírus-vészhelyzet  alatt különösen jó szolgálatot tesz a Neumann Társaság és az ELTE Informatikai Kara által fejlesztett és üzemeltetett Mester.inf.elte.hu honlap.

Az oldalt kifejezetten arra tervezték, hogy programozási feladatokat gyakorolhassanak rajta a programozás érettségire vagy tanulmányi versenyre készülő diákok. Adatbázisa 2005-től 2017-ig tartalmazza a közismereti emelt szintű és a szakmai érettségi programozás feladatokat. Miután eltérő nehézségű feladatok érhetők el a rendszerében, a programozás alapjainak gyakorlására is lehet használni az oldalt, de a középhaladó szint mellett a programozási versenyekre és a nemzetközi informatikai diákolimpiára való készüléshez haladó szintű feladatokat is meg lehet rajta oldani.

A szerver kiértékeli a leadott programkódot

Az oldalra a diákok Google-fiókkal regisztrálhatnak, a feladatok megoldását tartalmazó forráskódokat C, C++, C#, Java, Pascal vagy Python programnyelveken tölthetik fel. Ezt követően a szerver automatikusan kiértékeli a diákok megoldásait, és azonnali visszajelzést kaphatnak a teljesítményükről.

Fontos megemlíteni, hogy a Mesterre nem csak diákok, de tanárok is regisztrálhatnak, akik dr. Horváth Gyulától, a Neumann Társaság tehetséggondozási szakosztályának alelnökétől (horvath.gyula.hu@gmail.com) e-mailben igényelhetnek tanári jogosultságot a rendszerhez. Ezt követően az oldal adminisztrációs felületén saját tanulócsoportokat alakíthatnak ki, és folyamatosan nyomon követhetik a diákok feladat megoldásait, de még házi feladatot is adhatnak számukra, és ellenőrizhetik annak elkészítését is.

Letölthető informatikatörténeti tananyagok

Az informatikából érettségizni készülőknek az iparág fejlődéstörténetét, Neumann János munkásságát és a Neumann-elveket is ismerniük kell. A Neumann Társaság honlapjáról az ehhez szükséges tananyagokat, segédleteket is le lehet tölteni.

• Szabó Péter Gábor: Neumann János életútja és munkássága (letöltés az oldal alján .pdf-ben)
• Szelezsán János: A számítástechnika története (letöltés az oldal alján .pdf-ben)
• Nagy Károly-Képes Gábor: Mentsük, ami menthető – szemelvények az információtárolás történetéből (letöltés az oldal alján .pdf-ben)
• Az informatika fejlődéstörténetét bemutató virtuális kiállítás
• Úttörő magyar informatikusok videoportréi
• További informatikatörténeti témájú e lőadások
• További segédletek a Mester használatához

Szülőként úgy érdemes erre gondolnunk, mint egy olyan döntéshozási folyamatra, amelyben a szülő a kísérő szerepét tölt be. A túlzott nyomás és az érdektelenség az a két attitűd, amelyet érdemes elkerülnünk. Mindkettő negatívan hat és akadályozza a gyermeket abban, hogy megfelelő mélységű és megfontoltságú elhatározásra jusson. A legmegfelelőbb az, ha segítjük gyermekünket saját döntése meghozatalában és az odáig vezető út megtervezésében. Nem érdemes viszont helyette választani, vagy akár csak sugallni, mit várunk el tőle, mert azzal valójában kompetenciaérzetét csökkentjük.

„Ha a gyermeknek határozott elképzelése van arról, mivel szeretne foglalkozni, bátorítsuk, hogy minél alaposabban nézzen utána, mivel jár az a továbbtanulás, képességek elsajátítása terén. Segítsünk neki megvizsgálni, választandó hivatása mennyire illeszkedik személyiségéhez, értékrendjéhez és azokhoz a célokhoz, amelyeket maga elé kitűz az életben – mondta Kovács Orsolya tanácsadó és iskolapszichológus, a BeBalanced Tanácsadó Központ vezető pszichológusa. – Hívjuk fel a figyelmét, ha mindebben ellentmondások lehetnek. Érdemes arra biztatnunk, hogy keressen magának mentort, aki hasonló területen már a kezdetektől navigálhatja.”

Ha a kamasznak egyáltalán nincs elképzelése arról, merre indulna, nyugtassuk meg, hogy ez egy izgalmas önismereti folyamat, amelyben felfedezheti érdeklődési területeit és saját képességeit. Számos nyugati országban elfogadott, hogy a középiskolás évek utáni évben a fiatal egy évet kihagy, amelyben dolgozik, hogy közben letisztuljanak elképzelései, miközben gyakorlati képességeket is elsajátít. Azzal sincs baj, ha valaki csak élete későbbi szakaszában talál rá a számára megfelelő pályára, vagy időközben módosítja az irányt. Érdemes saját elakadásainkat is felhozni példának, elmesélve kudarcainkat és sikeres megoldásainkat egyaránt.

A pályaválasztás végigkíséri a személyiségfejlődést, és sokaknál csak a középiskola után, a húszas éveikre alakul ki annyira stabil identitás, hogy az megfelelő hivatás választásában öltsön testet. Emellett a munkaerőpiacon is egyre gyakoribb, hogy valaki akár többször is szakmát vált élete során. A továbbtanulásnál célszerű ezért olyan egyetemet választani, ahol több irányba indulhatunk, és amely a szaktudás mellett a megszerzendő képességekre is nagy hangsúlyt helyez. Mindezek egy karrierváltásnál is jól jöhetnek. „Már az egyetemi évek alatt érdemes tisztában lenni erősségeinkkel, és tudatosan építeni énmárkánkat. A METU ezért nagy hangsúlyt helyez a személyes márka fejlesztésére – mondta Dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora – myBRAND elnevezésű oktatási módszerünkkel a hallgatók az egyetemi évek alatt megismerik és folyamatosan monitorozzák kompetenciáikat, és ezekből – az elsajátított tudással együtt – portfóliót alakítanak ki, ezáltal reális képet kapnak saját teljesítményükről, így erős és hiteles énmárkával léphetnek a munkaerőpiacra.”

Tipikus hiba, ha azt javasoljuk a gyermeknek, hogy lépjen a nyomdokainkba, anélkül, hogy valóban megismernénk az ő vágyait, az pedig szintén, ha saját nem megvalósított vágyainkat akarjuk általa létrehozni. A legtöbb esetben ezt kimondani sem szükséges, hiszen a kamasz a szülők burkolt megjegyzéseiből is érzi az elvárásokat.

„Egy fiatal, 19 éves női kliensem alvási paralízissel fordult hozzám. Alvás után többször előfordult, hogy nem tudott felkelni, és bár tudatilag ébren volt, a testét percekig nem volt képes megmozdítani – mondta el Kovács Orsolya. – Beszélgetéseinkből kiderült, hogy olyan továbbtanulási irányba kényszerítették szülei, amiben bár ügyes volt, és édesapja munkáját vihette volna tovább, valójában egyáltalán nem érdekelte, de ezt nem merte vállalni szülei előtt. Ehelyett tünetet fejlesztett ki, ami sok szenvedést okozott neki a hétköznapokban. Miután képes lett konfrontálódni a szüleivel, és saját választása irányába indulni, orvos helyett újságírónak tanulni, teljesen megszűntek panaszai.”

A szülői nyomás olyan súlyként nehezedik rá a gyermekre, ami nem engedi számára, hogy saját preferenciái és képességei reális felmérése mentén hozzon döntést, ami előbb vagy utóbb elakadáshoz fog vezetni az életében. Van, aki erre már a húszas éveiben rájön, de az is gyakori, hogy sokan a negyvenes évei közeledtével ismerik fel, hogy nem a saját útjukat járják.