Ezúttal összefogva a Főkerttel és a Hegyvidéki Önkormányzattal 180 darab fával a XII. kerületben egy 45 m2-es területen hoztak létre új Miyawaki erdőligetet. Ezt megelőzően Ferencvárosban a Lenhossék utcában és a II. kerületben az Erdélyi János téren valósult meg ezeknek az erdőknek a telepítése.

Az erdősítés természetesen folytatódik tovább a jövőben is a 10 millió Fa csapatával együttműködésben. A vállalat arra biztatja a felhasználóit, hogy csatlakozzanak a programhoz. Guruljanak minél többet a fákért, egy zöldebb és fenntarthatóbb jövőért. Minden vezetéssel töltött perc után mindössze 1 forinttal fizetnek többet, amihez a vállalat is hozzáteszi a maga részét. Minden szakasz összesítésekor a résztvevők által közösen megtett kilométerek után a GreenGo is bedob 1-1 forintot, így hizlalva tovább a perselyt, amelyből újabb facsemetéket vásárolnak.

A tavaly bevezetett réteges krémjoghurt család sikerére alapozva a Nádudvari két új termékcsaládot vezet be: az egyik egy hozzáadott cukor nélküli, közel 0% zsírtartalmú réteges krémjoghurt, mely Nádudvari Fitness márkanév alatt kerül a boltok polcaira, erdei gyümölcsös és meggyes-vaníliás ízben, a másik egy hagyományos gyümölcsjoghurt két – epres és barackos – ízben. A termékek hangsúlyozottan a hazai termelés iránti elkötelezettség, az egészségtudatos életmód, valamint az ökológiai fenntarthatóság jegyében születtek.

„Az újdonságaink kifejezetten azoknak szólnak, akik számára fontos az egészségtudatos étkezés, valamint a környezet megóvása is. Mindkét termékcsaládban megtalálhatóak a hozzáadott C- és D-vitaminok, melyek tovább erősítik a joghurt alapvetően jó tulajdonságait. A C- és D-vitamin többek között hozzájárul a normál csontozat fenntartásához is. Az egy éve piacra került Réteges krémjoghurt család mostanra már Érték és Minőség Nagydíjas, mely nagyszerű visszaigazolása annak, hogy jó úton járunk. A környezeti terhelést is igyekszünk csökkenteni a csomagolások megválasztásánál, a 125g-os gyümölcsjoghurtjaink papír alapú pohárba kerültek, melyek használatuk után könnyedén, szelektíven gyűjthetők” – emelte ki Nagy Ádám, a Nádudvari ügyvezető igazgatója. A vállalat egy különleges faültetési kampánnyal támogatja a joghurtok bevezetését.

Ennek részeként a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.-vel együttműködve minden egyes, októberben eladott 100 kilogramm Nádudvari joghurt után 1 darab, itthon őshonos fekete nyárfát ültetnek el a Debreceni Nagyerdőben. A facsemeték telepítése a jelenlegi tervek szerint november második felében zajlik majd, és az előzetes kalkulációk szerint akár egy nagyobb erdőrész is felújításra kerülhet a Nádudvari támogatásával. A facsemeték telepítése a jelenlegi tervek szerint november második felében zajlik majd, és az előzetes kalkulációk szerint akár egy nagyobb erdőrész is felújításra kerülhet a Nádudvari támogatásával. A kiválasztott terület – a 2023-ban Magyarország legszebb erdejének megszavazott – Debreceni Nagyerdő városhoz közel eső részén lesz, ami kedvelt sétáló és kiránduló helye a debrecenieknek. Mindkét cég most abban bízik, hogy az október kiemelkedően jó lesz a joghurt értékesítésben, mely révén jelentős nagyságú erdőrész újulhat meg a közös munkával.

Az ABB RobotStudio Cloud technológia révén az ABB szakértői a dzsungeltől 12000 km-re található svédországi Västeråsban szimulálják, pontosítják és feltöltik a YuMi dzsungelben végzett feladataihoz szükséges programot – így működtetve a világ legtávolabbról vezérelt robotját.

„Az ABB és a Junglekeepers együttműködése megmutatja, miként játszhat a robotika és a Cloud technológia központi szerepet az erdőirtás elleni küzdelemben, mely a klímaváltozás egyik fő okozója” – mondta Sami Atiya, az ABB Robotics and Discrete Automation elnöke. „A világ legtávolabbról vezérelt robotjával végzett kísérleti programunk segíti a rendkívül monoton feladatok automatizálását, ezáltal az erdőőrök fontosabb feladatokat végezhetnek az esőerdőben; így segítjük őket megóvni a vidéket, ahol élnek.”

A perui Amazonas-esőerdő egy eldugott térségében található dzsungellaboratóriumban egy YuMi kobotot telepítettek a magültetési folyamat alapvető feladatainak automatizálására; ez rendszerint egy teljes mértékben manuálisan végzett tevékenység. A kobot lyukat ás a talajba, beleejti a magot, a tetejére tömöríti a talajt, végül megjelöli egy színkódolt címkével. A YuMi segítségével a Junglekeepers naponta két futballpályányi területet képes újraerdősíteni az ezt igénylő övezetekben.

A feladat automatizálásának köszönhetően az önkéntesek értékes idejüket és erőforrásaikat nagyobb hatással bíró feladatokra fordíthatják: a területen járőrözve elriaszthatják az illegális fakitermelőket, oktathatják a helyieket az esőerdők megőrzéséről, és kifejlett facsemetéket ültethetnek.

Mivel nehéz olyan embert találni, aki hajlandó egy messzi dzsungelben élni és dolgozni, egy teljesen távvezérelt és autonóm kobot telepítése erre a problémára is megoldást kínál. Telepítését követően a YuMi képes önállóan ellátni feladatait, hibaelhárításra csupán esetileg van szükség.

„Mára az amazóniai esőerdő teljes területének 20 százaléka eltűnt; a mai technológia használata nélkül a természetvédelem le fog állni” – mondta Moshin Kazmi, a Junglekeepers társalapítója. „A Yumi telepítése bázisunkra lehetőséget ad erdőőreinknek, hogy új módszerekkel dolgozzanak. Felgyorsítja és kibővíti tevékenységeinket, előmozdítja küldetésünket.”

„Amazónia veszélyben van. Megmentéséhez a technológia, a tudomány és a lokális tudás együttműködésére van szükség. Ellenkező esetben elkésünk. Az esőerdő megmenthető, de össze kell fognunk mindezeket a tényezőket, hogy változást érjünk el” – mondta Dennis del Castillo Torres, a perui Amazónia Kutatóintézet erdőgazdálkodás-kutatási igazgatója. „Nagyon fontos a csúcstechnológia és a természetvédelem összekapcsolása. Sok technológia van, amivel megóvhatjuk az erdőt, ez a robot pedig rengeteget segíthet az újraerdősítés felgyorsításában, azonban nagyon szelektívnek kell lennünk. Olyan területeken kell alkalmaznunk, ahol nagymértékű volt az erdőirtás, hogy gyorsítsuk az újraültetés folyamatát.”

Az EU-ban csak olyan terméket lehet majd forgalmazni, amelynek az előállítása nem jár klímaváltozást és a fajgazdagság csökkenését előidéző erdőirtással és erdőpusztulással.

Arról nincs szó, hogy bizonyos termékek vagy országok tiltólistára kerülnének. Az uniós forgalmazóknak ellenben nyilatkozatokkal kell igazolniuk, hogy beszállítóik kellő gondossággal jártak el, azaz 2020. december 31-ét követően csak úgy termeltek ki fát termékeik előállításával összefüggésben, hogy azzal nem okozták erdőterületek, köztük pótolhatatlan természetes erdők pusztulását, illetve hogy termékeik nem kiirtott erdőterületről származnak.

A képviselők kérésére a vállalkozásoknak arról is bizonyságot kell majd adniuk, hogy a termékek előállításakor betartották a származási ország törvényeit, köztük az emberi jogokra vonatkozókat is, és hogy az ott élő őslakos népek jogai sem sérültek.

Az érintett termékek

Az eredeti bizottsági javaslat szerint a rendelkezések mindössze a kávéra, a kakaóra, a pálmaolajra, a szójára, a marhahúsra és a faanyagra, valamint az ezekből előállított termékekre, például a csokoládéra, a bőrárukra és a bútorokra vonatkoztak volna. Az egyeztetések során a Parlamentnek sikerült ezeket újabb termékekkel kiegészíteni, így a gumi, a faszén, a nyomtatott papírtermékek és egyes pálmaolaj-származékok erdőirtásmentes előállítását is igazolni kell.

A képviselők javaslatára ezentúl erdőpusztulásnak minősül a természetes, illetve a természetes módon regenerálódó erdők ültetvényerdővé, telepített erdővé vagy más fás területté való átalakítása is.

Kockázatalapú ellenőrzés

A rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül a Bizottság objektív és átlátható szempontok alapján kockázati kategóriákba sorolja majd a különböző országokat vagy országrészeket. Ahol alacsony a kockázat, ott egyszerűsített eljárást lehet alkalmazni a kellő gondosság tanúsítására. Az ellenőrzések aránya is ennek megfelelően alakul: magas kockázat esetén a piaci szereplők 9 százalékát, átlagos kockázatnál 3 százalékát, alacsony kockázatnál pedig 1 százalékát kell évente ellenőrizni.

Az illetékes hatóságok a termékek eredetét a vállalkozások által rendelkezésre bocsátott adatok, köztük földrajzi helymeghatározási koordináták, valamint műholdas felvételek és DNS-vizsgálatok alapján ellenőrzik.
A szabályokat megszegő piaci szereplőkkel vagy kereskedőkkel szemben arányos és visszatartó erejű szankciókat kell alkalmazni. A maximálisan kiszabható pénzbüntetés az uniós szinten elért teljes éves árbevételük legalább 4 százaléka lesz.

Fotó: Irina Iriser/unsplash.com

A 10 millió Fa országos közösségét Bojár Iván András alapította 2019 nyarán. Azóta folyamatosan növekvő számú helyen, kisvárosban, falun, megyeszékhelyeken és fővárosi kerületekben működnek helyi közösségeik.

Indulásuk óta kiemelkedően fontosnak tartják, hogy szakmailag is hitelesek legyenek, ezért felállítottak egy központi szakértői csapatot Dr. Aszalós Réka erdőökológus, Bozzay Balázs erdész és Zsolnai Balázs kertész, növényorvos személyében. Hozzájuk csatlakozott a 10 millió Fa nagyköveteként a népszerű színésznő: Pokorny Lia.

Tárgyak helyett faültetés ajándékba

Egyre több emberben merül fel az év végi ünnepek alkalmával, hogy szívmelengető, közben pedig a globális felelősségvállalás szempontjából is értékes ajándékkal lepjék meg szeretteiket. Ehhez nyújt most lehetőséget a 10 millió Fa csapata, akik szerint a legjobb, ha idén az emberek tárgyak helyett faültetéssel lepik meg szeretteiket.

A Zöld Zugoly Klímafarmon cseperedő fákat lehet ajándékba adni, amely egy 3,5 hektár vegyes korú, biodiverzitás növelő, az egykori természetes állapot visszaállítását célzó, klímavédelmi és nem fakitermelésre ültetett erdőt foglal magában. Ráadásul minden ajándék ültetés mellé egy személyre szabható fát ábrázoló digitális grafikát küldenek az ajándék fáról (külön díj ellenében pedig akár nyomtatott grafikát is).

Fákat, erdőket ültetnek és gondolatokat

A 10 millió Fa Alapítvány grandiózus célja nem más, minthogy 10 millió fát ültessenek el Magyarország területén, azaz minden magyarra jusson legalább egy árnyat, hűst, nem mellesleg pedig oxigént biztosító fa. Ezzel is igyekeznek felvenni a harcot az egyre jobban fenyegető éghajlatváltozás ellen, valamint a természet biológiai sokféleségének drámai beszűkülése ellen.

Az alapítvány, Magyarországon egyedülálló módon, az ENSZ vállalati működések értékeléséhez használt 17 Fenntartható Fejlődési Cél közül 11 esetében végez tevékenységet. Szívesen működnek együtt mindenkivel, akik értik a klímaváltozás folyamatát és veszélyeit, olyan vállalatokkal, amelyek nyitottak a változásra, felelősen gondolkoznak és valóban hajlandók érdemi lépéseket tenni az emberiség közös zöld jövője érdekében. Az elmúlt százhúsz év legszárazabb

Fotó: Johannes Plenio/unsplash.com

Augusztus 17-én, 6 órától a budapesti Széchenyi István téren, az MTA épülete előtt tart tiltakozást több természetvédelmi szervezet, köztük a Jane Goodall Intézet. A világhírű primatológus a tüntetés kapcsán készített videóüzenetet.

„Nagyon megdöbbentett, hogy olyan jogszabályok meghozásáról hallottam, amelyek lehetővé teszik a fák kivágását még a védett magyar erdőkben is” – mondja Goodall a videóban. Mint kiemeli, az erdők nemcsak a klímaváltozás elleni harcban segítenek, hanem a hőmérséklet és a csapadék szabályzásában is.

A fák kivágásával a fajok élőhelye elpusztul, az ökoszisztéma pedig összeomlik. Gyermekeitek jövője érdekében arra kérlek benneteket, hogy tegyetek meg mindent az értékes erdeitek védelmében – teszi hozzá.

Fotó: Jane Goodall Intézet