A CTP magyarországi beruházásai során fenntartható technológiákat alkalmaz, az energiafelhasználás optimalizálása érdekében épületeit 2020 óta hőszivattyú technológiával fűti és hűti, gázt az új beruházásoknál nem is használ.  Épületeik áramellátását részben saját napelemparkjaik biztosítják, amelyek Üllőn, Biatorbágyon, Dunaharasztin és Komáromban már elérhetők több mint 10 MW teljesítménnyel, emellett épületein folyamatosan hajtja végre felújítási programját.

Az új raktárban aktívan használják az épületautomatizálási rendszert, amely online adatokat biztosít az energiafelhasználásról, lehetővé téve a világítás, fűtés és targoncatöltési folyamatok optimalizálását. A mozgásérzékelőkkel ellátott raktár lehetővé teszi továbbá, hogy a világítás automatikusan kikapcsoljon, ha egy adott területen nem történik munkavégzés.

A karbonsemlegesség elérése azonban nem csupán az energiaforrások diverzifikációját jelenti, hanem a fenntartható logisztika kiterjesztését az innováció, technológia és a munkavállalói tudatosság terén is.

„A szállítmányozás területén elektromos furgonokat és tehergépkocsikat állítunk forgalomba, valamint multimodális megoldásokat ajánlunk ügyfeleinknek annak érdekében, hogy az áruforgalmat a vasútra tereljük. A légi közlekedésben törekszünk a fenntartható forrásból származó repülőgép-üzemanyagok használatára” – hangsúlyozta Kolozsy Balázs, a DHL Supply Chain Fulfillment Site Operation and Business Development Support Managere, aki kiemelte, hogy házon belüli képzéseken növelik a dolgozóik elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt.

„A nagyobb épületek fűtése nemcsak a rezsiköltségek miatt jelent óriási kihívást, hanem azért is, mert nehezebben megoldható az azonos hőmérséklet kialakítása az épület minden részében” – kezdi Nagy Magdolna, intelligens épületszakértő, a Hello Future alapítója.  – „A világítás szabályozása is sokszor okozhat kellemetlenségeket, gyakran előfordul, hogy nem igazodik a terület munkakövetelményeihez. A szellőztetés is általánosságban eltérő az épület különböző pontjain, amely szintén hátráltató és zavaró hosszútávon, emellett a rendszeres és megfelelő szellőztetés hiánya a kórokozók és baktériumok szaporodását is okozhatja.”

Az épületautomatizálás ezen problémák enyhítését és megoldását kívánja megvalósítani.

Mit lehet irányítani az épületautomatizálás által?

„Többek között irányíthatóak a légkezelők, tetőtéri, hőszivattyús rendszerek, a hűtésért felelős eszközök, a kazánok működése, valamint a világítás, illetve minden egyéb olyan rendszer, amely általában teljes automatizálás alatt működik – folytatja Nagy Magdolna. – De a beléptetéssel kapcsolatos rendszerek, a biztonsági rendszerek vagy a tűzriasztó rendszerek vezérlése is az automatizált épület rendszerébe kapcsolódhatnak.”

Milyen előnyei vannak az épületautomatizálásnak?

Csökkenti a rezsiköltségeket: Az épületautomatizálás ára általában gyorsan megtérül a későbbi alacsonyabb számlák miatt. Optimális kialakítás és használat mellett akár 10-30%-os megtakarítás is elérhető, ha a tulajdonos megfelelően használja az épületek adottságait.

Csökkenti a karbantartási költségeket: Az épületautomatizálás csökkenti az épületek energetikai infrastruktúrájának elhasználódását, ezáltal az épületekben megtalálható felszerelések és berendezések élettartama meghosszabbítható. Az épületautomatizálási rendszerek nemcsak az épület vezérléséről gondoskodnak, hanem önmaguk folyamatos ellenőrzéséről, felügyeléséről, fejlesztéséről és optimalizálásáról is. Automatikus módszerek segítségével gyorsan bemérik és megoldják a váratlanul felmerülő problémákat, emberi erő bevonása nélkül. Valós idejű, azonnali és folyamatos visszajelzésekkel szolgálnak a berendezésekkel kapcsolatban a felhasználók részére, így ezeknek a műveleteknek köszönhetően pénz, idő és emberi munkaerő is megspórolható. Az internet segítségével az épület távolról történő vezérlése is lehetséges.

Beltéri környezet minőségének emelése: A beltéri levegő minősége az automatizált szellőztetéssel javítható, ezzel egészségesebb munkaközeget tudnak biztosítani a cégek. Az épületautomatizálással szabályozni lehet a hőmérsékletet, a rendszer még az alkalmazottak megérkezése előtt bekapcsolja a fűtést vagy a hűtést, valamint távozásuk után lekapcsolja azt. A folyamatosan biztosított friss levegő és a megfelelő hőmérséklet javítja a dolgozók közérzetét és teljesítményét.

„Az épületautomatizálás kapcsán érdemes észben tartani, hogy azon rendszerekbe érdemes befektetni, amelyek garantálják, hogy hosszútávon bővíthetőek és méretezhetőek. Az automatizált épület rendszerének megtervezését és kialakítását érdemes szakértőkre bízni” – összegzi a szakértő.

Egy épület esetében a teljes élettartamra vetített költségek mindössze 25 százalékát adják az építés során keletkező kiadások, a fennmaradó tétel pedig az üzemeltetésből áll össze. A működési költségek lefaragása érdekében célszerű időnként felülvizsgálni az alkalmazott épületüzemeltetési és -automatizálási megoldásokat és átgondolni, milyen előnyökkel járhat az új technológiák alkalmazása.

Egy ilyen folyamat során az egyik leggyakoribb kérdés, hogy amennyiben a meglévő rendszerek eddig megfelelően működtek, miért kellene most modernizálni azokat? Nos, a régebbi, esetleg már több évtizedes megoldások teljes memóriakapacitása a mai viszonyokhoz képest rendkívül kicsi, a korszerű rendszerek bevetéséhez pedig hálózati kapcsolatra, illetve az épületautomatizálást biztosító szerverek megfelelő teljesítményére van szükség. Korlátozott számítási kapacitással nem lehet fejlett, a működési költségek, vagy éppen az energiafelhasználás csökkentését szolgáló rendszert megvalósítani.

A felújítás költségvetése szempontjából egy másik sarkalatos kérdés, hogy vajon a teljes régi rendszert le kell cserélni és lényegében nulláról kell egy új infrastruktúrát kiépíteni, vagy hasznosíthatók a meglévő megoldások? Amennyiben nyitott architektúrájú az eddig használt rendszer, akkor nem feltétlenül van szükség teljes cserére, hiszen például a Schneider Electric EcoStruxure megoldásai nyílt jellegük miatt alkalmasak arra, hogy integrálják őket létező struktúrákhoz. Úgy lehet tehát megvalósítani velük a modernizációt, hogy a berendezések, érzékelők jelentős részét nem kell lecserélni. Ezzel a megoldással egy teljes körű csere költségeinek töredékéért lehet megvalósítani az épületautomatizálás korszerűsítését.

Az ilyen jellegű fejlesztéseknek számos előnyük van: az épületek tulajdonosai és üzemeltetői a korábbinál jóval nagyobb kontrollt szerezhetnek a létesítmények fölött, csökkenthetik a költségeiket, az energiafelhasználást és nem mellesleg a mérnöki, programozási feladatokhoz szükséges időt is lerövidítheti, hatékonyabbá teheti a szakemberek munkáját, ami összességében újabb megtakarítást eredményezhet.

„Becslések szerint az épületekben rejlő energiamegtakarítási potenciál 82 százaléka jelenleg kihasználatlan (ideértve az ipari, gyártási területeket kiszolgáló épületeket is). Ezen segíthetünk olyan digitális megoldásokkal is, melyekkel az üzemeltetés, működés során keletkező elképesztő mennyiségű adatot hasznosítani lehet a fenntarthatóbb, költséghatékonyabb sőt, komfortosabb működés érdekében. A rendszereinkből gyűjtött adatok alapján az épületek hatékonyabb üzemeltetését támogató megoldásunk segítségével az energiaköltségek esetében átlagosan 20 százalékos megtakarítást értek el” – mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója.

Az IoT-technológiára és a felhőszolgáltatásokra épülő EcoStruxure Building Advisor rendszerrel átlagosan csaknem 30 százalékkal csökkenthető a nem tervezett karbantartások száma, és előre ütemezhetők a szervizelések. A szoftverrel ezenkívül a fűtő-hűtő- és szellőztetőrendszereket érintő rejtett költségek több mint 80 százaléka is beazonosítható. A cégek így nem használnak feleslegesen energiát, ezáltal pedig költségeket takarítanak meg, miközben az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni.