A kutatás a légszennyezés miatti megbetegedések és halálozások költségeit vette górcső alá 432 európai városban. Az ebből fakadó veszteség egy lakosra számítva Bukarestben, Milánóban, Padovában, Varsóban és Pozsonyban a legnagyobb, de Budapest is az élmezőnyben végzett, a 22. helyen; a legalacsonyabb pedig néhány 50-200 ezer lakosú városban. A kutatásban a magyar települések közül még Debrecent, Győrt és Pécset vizsgálták; az egy főre jutó éves veszteség tekintetében ezek a városok a 319., 158., illetve 275. helyet foglalták el, 297.000, 432.000, illetve 332.000 forinttal.

A tanulmány kiemeli, hogy a szennyezettség a kelet-közép-európai országokban döntő mértékben a fűtésből és a közlekedésből ered. Ez utóbbi hatását külön is vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy gépkocsihasználat esetén az utazási idő átlagosan egy százalékos növekedése egyes légszennyező anyagok kibocsátásának 0,29-0,54 százalékos növekedéséhez vezet. A gépkocsik számának egy százalékos növekedésének hatására pedig 0,5 százalékkal növekednek a veszteségek.

Simon Gergely, a Greenpeace szakértője elmondta: „Bár a koronavírus-járvány első időszakában Európa-szerte csökkent a gépjárműforgalom és ezzel párhuzamosan a légszennyezés is, az utóbbi hetekben nagyrészt visszaállt a forgalom és ezzel együtt a légszennyezettség mértéke is a járványt megelőző szintre. Sürgető a leginkább szennyező járművek forgalmának korlátozása Budapesten; a Greenpeace ezirányú kezdeményezését már több mint 35 ezer ember támogatta aláírásával. A kormányzattól pedig azt várjuk, hogy sürgősen nyújtson anyagi támogatást legalább a legszennyezőbb buszok cseréjére.”

Massay-Kosubek Zoltán, az EPHA kampányvezetője megállapította: „Budapesten az elmúlt 15 évben kétszeresére nőtt az asztmás gyermekek száma, és évente több mint kétezren halnak meg idő előtt a szennyezett levegő miatt. Az EPHA tanulmánya pedig ismét rávilágított a súlyos gazdasági következményekre. Most, a járvány második hulláma során különösen fontos lenne, hogy tiszta legyen a levegő, hiszen a szennyezett levegőnek való kitettség súlyosbítja a koronavírus-megbetegedéseket.”

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse kijelentette: „Az adatok fényében érthetetlen az évtizedek óta tartó semmittevés. Egyebek mellett mielőbb be kell vezetni a kilométer- és szennyezésarányos városi útdíjat. A kormány már idén januárban kinyilvánította, hogy együttműködne a Fővárosi Önkormányzattal ennek megvalósításában, és várja az önkormányzat javaslatát. Nem tudjuk mire vélni, hogy ez a javaslat a mai napig nem készült el.”

Egy újabb kutatás azt bizonyítja, hogy télen még Budapest belvárosában is jelentős mértékű a fűtésből származó légszennyezés, ami a külső kerületekből és a környező településekről ered. Ezért sürgető a magyarországi zöld szervezetek javaslatainak mielőbbi megvalósítása. Mindenekelőtt határozott lépéseket kell tenni a széles körben elterjedt lakossági hulladékégetés felszámolására. El kell érni, hogy ahol tűzifával fűtenek, ott kizárólag száraz fát használjanak. A rászorulóknak fűtési támogatást kell adni, hogy kevésbé szennyező tüzelőanyagokat használjanak. Az eddigieknél sokkal nagyobb támogatást szükséges biztosítani az épületek korszerűsítésére. A Fővárosi Önkormányzatnak pedig széles körű felvilágosítást kellene folytatnia a helyes fűtési módokról.

Egy új kutatás szerint a gépjármű-közlekedésből származó rendkívül apró légszennyező részecskék (PM10) hatására jelentősen megnövekszik a légzőszervekben az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) mennyisége. Márpedig a koronavírusok a sejtek felszínén található ACE2-receptorokon keresztül jutnak be a sejtbe. Mivel korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a dohányzás következtében is megnövekszik az ACE-2 mennyisége a szervezetben, azt a következtetést lehet levonni, hogy nemcsak a közlekedési, hanem az egyéb eredetű PM10-szennyezettség is elősegíti a koronavírus-fertőzést, illetve súlyosbítja a betegség lefolyását.

Massay Kosubek-Zoltán, az EPHA „Tiszta Levegőt!” kampányigazgatója elmondta: „Negyvenmillió orvost, ápolót és más egészségügyi dolgozót képviselő 350 szervezet kéri már a világ döntéshozóit a légszennyezettség visszaszorítására a koronavírus-járvány súlyos következményeinek csökkentésére. Összhangban a WHO kiáltványával is, amely a járvány kapcsán szintén sürgeti a levegőminőség javítását, azonnal lépnünk kell, hogy érvényesítsük a magyarok egészséges, tiszta levegőhöz való jogát!”

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „Mindenekelőtt határozott lépéseket kell tenni a széles körben elterjedt lakossági hulladékégetés felszámolására. Meg kell tiltani a legszennyezőbb szénfajták (mindenekelőtt a lignit) értékesítését a lakosságnak. El kell érni, hogy ahol tűzifával fűtenek, ott kizárólag száraz fát használjanak. A rászorulóknak fűtési támogatást kell adni, hogy kevésbé szennyező tüzelőanyagokat használjanak.  Bár csak hosszabb távon hoz eredményt, de már most fel kell gyorsítani az épületek és berendezéseik energetikai korszerűsítését. A közlekedés terén pedig ösztönözni szükséges a környezetkímélőbb mobilitási módokat. Nem utolsósorban pedig a kormány által végrehajtott eddigi nagyszabású kampányok mértékével azonos mértékű kampányt kell folytatni a lakosság felvilágosítására.”

Koltai Tünde, a BEMOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar betegek kritikus állapota igényli a légszennyezettség drasztikus visszaszorítását, különösen a koronavírus várt, második hulláma előtt. Korábban már számos kutatás jutott arra az eredményre – az Amerikai Egyesült Államokban, Európában és Kínában egyaránt –, hogy a szennyezett levegő jelentősen súlyosbítja a koronavírus-járványt. Ez még akkor is megtörténik, ha a lakosság csak rövid ideig van kitéve magas légszennyezettségnek. A szennyezett levegő és a koronavírus elsődlegesen ugyanazokat a szerveket támadja meg: a szívet és a keringési rendszert, valamint a légzőszerveket, és ha ilyen kettős hatás lép fel, a beteg immunrendszere nagyobb eséllyel vall kudarcot.”

Az Egyesült Királyság parlamentjében nemrég az összes párt részvételével csoport alakult, amely programot dolgozott ki „Levegőminőségi Stratégia a Koronavírus-fertőzések Csökkentésére” címmel. A BEMOSZ, az EPHA és a Levegő Munkacsoport azt szorgalmazza, hogy a magyar országgyűlési képviselők kövessék a brit példát.

Nyitó képünk:  Sematikus ábra arról, hogy a koronavírus miként kapcsolódik az emberi szervezetben az ACE2 receptorhoz, és hogyan jut be utána a sejtbe.