A harmadik ilyen trend az összekapcsoltság: a modern járművek az IoT megoldásoknak köszönhetően egyre inkább képesek lesznek majd egymással kommunikálni, ezáltal jelentősen csökkenhet a balesetek száma az utakon. A negyedik, iparágat meghatározó megatrend pedig az elektrifikáció, vagyis „villanyosítás”, mely az előző háromhoz hasonlóan szintén sokkal inkább a szoftver-, mint hardverfejlesztés oldalról jelent forradalmi változást és támaszt kihívásokat.

„Az autóipari fejlesztések ma már sokkal inkább a szoftverről szólnak, hiszen az autók architektúrája, technológiai rendszerének felépítése egyre összetettebbé válik. Ki lehet mondani, hogy szoftver forradalom zajlik az iparágban. A számok is beszédesek, hiszen amíg egy átlagos iPhone alkalmazás mintegy 40 ezer sornyi kódból épül fel, a Firefox legújabb verziója 9,7 millió, a teljes Facebook 62 millió sornyi kódból, addig egy modern felsőkategoriás autó szoftveres megoldásai mintegy 100 millió sornyi kódból épülnek fel. Ez a szám pedig egyre csak nőni fog: néhány év múlva 2-300 millió sornyi kódról beszélhetünk, míg a teljesen önvezető autók rendszerei, várhatóan mintegy 1 milliárd sornyi kódot tartalmaznak majd” – hívta fel a figyelmet a Craft Konferencián előadásában Mészáros Attila, a Bosch Magyarország vezetői élmény területének szoftverfejlesztési igazgatója.

Életeket ment a mesterséges intelligencia

Az önvezető autózás vagy automatizált mobilitás terén is jelentős fejlesztések zajlanak, melyekből a Continental magyarországi fejlesztő központja is kiveszi a részét. A szakmán belül, az önvezetésnek 6 szintje van (0-tól 5-ig terjedő skálán), melyből a jelenlegi autók a kettes szintet érik el, hiszen a mai autókban már számos automatizált vezetéstámogató funkció megtalálható: a sávtartástól, az adaptív tempomaton keresztül az automata vészfékezésig.

„Az önvezető technológiák evolúciójában hamarosan elérjük a harmadik szintet, ami azt jelenti, hogy bizonyos helyzetekben a sofőrnek már nem kell a vezetésre összpontosítania, hanem végezhet más tevékenységet is. Az ötödik szint pedig azt jelenti majd, hogy sem kormány, sem pedál nem lesz már az autókba építve. Az biztos, hogy ehhez a fejlődéshez nagyon összetett algoritmusra van szükség, ami képes a világunk, környezetünk komplexitását kezelni. Ebben tud sokat fejleszteni a mesterséges intelligencia, ami képes arra, hogy a különböző szenzorokból, kamerákból érkező környezeti adatokat strukturálja és feldolgozza” – mondta el előadásában Takács Árpád, a Continental budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központja Szenzor Fúziós Csoportjának vezetője.

Becslések szerint a szoftverfejlesztők munkaidejének akár 42%-a is kárba mehet

A régió legnagyobb nemzetközi, szoftverfejlesztéssel és technológiai trendekkel foglalkozó szakmai fesztiválja számos további aktuális, gyakorlati témával foglalkozott a technológia és szoftverfejlesztés területéről. A jelenlegi legforróbb globális téma, az AI és a gépi tanulás mellett fókuszba került a Platform Engineering és a Team Topologies módszertan, vagyis azok a megoldások, melyek a hatékony csapatmunkát támogatják. Illetve több előadás foglalkozott a felhőalapú fejlesztésekkel is.

Szó esett egyebek mellett arról, hogy a „kódminőség” egy elvont fogalom, amely üzleti szinten nehéz értelmezni. Következésképpen a szoftvercégek a kódminőséget folyamatosan „feláldozzák” az új funkciók fejlesztésének oltárán. Ebből fakadóan becslések szerint a fejlesztők munkaidejének akár 42%-át is kárba mehet, ami felesleges stresszt és bizonytalanságot okoz, valamint a munkát a kelleténél kevésbé élvezetessé teszi.

A mesterséges intelligencia a szoftverfejlesztői szakmára is „rá rúgta az ajtót” és sokan gyökeres változásokat prognosztizálnak a kódolás terén. Ezzel kapcsolatban a konferencián elhangzott, hogy az AI inkább kiterjeszti, bővíti az emberi képességeket, mintsem helyettesítené azokat. Emiatt a szoftverfejlesztői szakmának is meg kell találnia a mesterséges intelligencia helyét a munkafolyamatokban, hiszen a megfelelő módszerrel jelentősen növelhető a kódolás hatékonysága.

A digitális transzformáció a kiskereskedelmet és a szegmens egyik jelentős globális szereplőjét, a Tesco-t sem kerüli el. A Craft Konferencián a Tesco Technology több, szoftverfejlesztéssel foglalkozó, vezető beosztású munkatársa is részt, vett. Matthias „Maze” Reik, a vállalat szoftverfejlesztési vezetője előadásában bemutatta a Tesco által használt technológiai megoldások sokszínűségét, gyakorlati példákon keresztül, megmutatva, hogy hogyan lehet 1,6 millió mikroszervíz alkalmazást költséghatékonyan, összehangolva működtetni.

Közel hárommillió forintos összdíjazású kódoló verseny

A Craft Konferenciával egy időben, azonos helyszínen tartották a CraftHack hackathont is, így a többnyire pályakezdő kódolók lehetőséget kaptak arra, hogy meghallgathassák a programban szereplő előadásokat, részt vegyenek a networking eseményeken és a kiállítói arénában, valamint az élő pitchek során olyan cégeknek mutatkozhassanak be, mint a Tesco Technology, a Continental, az EPAM vagy a Bosch.

Az indulók három kihívás közül választhattak: a SEON jóvoltából kiírt feladat keretében egy olyan AI, vagy adat alapú megoldást kellett kitalálni, ami segít az online csalások elleni küzdelemben. A Hack&Heal szekció keretében a magyar egészségügyi rendszer néhány problémájára: a betegút javítására és a várólisták átláthatóvá tételére, valamint az egészségügyi felszerelések logisztikájának és elosztásának országos szintű javítására fogadtak javaslatokat. Míg a szervező CraftHub a saját kihívása keretében a programozó versenyek forradalmasításával, megújításával kapcsolatos megoldásokat várt.

A verseny fődíját a HealthHub nevű projekt zsebelte be, amely mesterséges intelligencia segítségével képes sürgősség alapján rangsorolni a CT vizsgálatra várakozó betegeket, így képes optimalizálni és átláthatóvá tenni az egészségügyi várólistákat.

Nem mindennapi sikertörténet áll a JunctionX mögött, hiszen csupán néhány év alatt a nemzetközi tech közösség egyik legjelentősebb hackathon-sorozatává nőtte ki magát, és a világ számos pontján a helyi fejlesztői kultúra szerves részévé vált. Október 22. és 24. között újra Budapestre érkezik a népszerű kódolóverseny, a nevezőknek pedig éppen 48 óra áll a rendelkezésükre, hogy megmutassák egyedi ötleteiket és techtudásukat. A megmérettetés a Prezi és az IBM Budapest Lab spinoff-ja, a CraftHub szervezésében valósul meg Magyarországon a hazai rajongók legnagyobb örömére: a hibrid esemény az EPAM jóvoltából személyesen is látogatható lesz, akinek azonban nincs lehetősége csatlakozni, az online térben is részese lehet az élménynek.

Az innováció a lételemed? Mutasd meg!

A szervezők október 20-ig várják az összeszokott csapatok és a magányos farkasok jelentkezését. A hackathon menetrendje egyszerű: a nevezők október 22-én ismerkedhetnek meg a különböző kihívásokkal, majd azonnal meg is kezdhetik az ötletelést. Ezt követően pontosan 2 nap áll majd rendelkezésükre, hogy összeállítsák a projektjüket bemutató 2 perces videót, illetve leadják az elkészített forráskódot. Mivel a pitch videó elsődleges célja, hogy „eladja” a zsűrinek a fejlesztők által kitalált ötletet, a prezentációkon kívül tartalmazhat vicces animációkat vagy akár demókat, a lényeg, hogy megmutassa, a nevezők sikeresen kombinálták a kreativitást és technológiai tudást a kihívás teljesítéséhez. Amennyiben a csapatok elakadnának a feladat megoldása során, bármikor kérhetnek segítséget a közreműködő mentoroktól.

„A hackathonra nem csak az öreg rókák jelentkezését várjuk, sőt, az egyetemisták, pályakezdők, fiatal fejlesztők akár előnyt is kovácsolhatnak abból, hogy friss szemmel tekintenek a világra és a szakmájukra. Lesz olyan kihívás, ahol szükséges a magas szintű programozói tudás, de olyan is, ahol inkább a kreativitás, innovatív gondolkodásmód, business skillek lesznek hasznosabbak. Nagyon örülünk, hogy ismét elhozhatjuk a JunctionX-et Budapestre, hiszen egy nyitott szemléletű, nagyon újszerű kódoló eseményről van szó, ez pedig egybevág a céljainkkal: IT-rendezvényeinkkel egy élő, dinamikusan fejlődő globális közösséget szeretnénk létrehozni, melynek alapja a tudásmegosztás és az együttműködés” – mondja Baccifava Médea, a szervező CraftHub egyik alapítója.

Többezer eurót érhet a legjobb megoldás

A JunctionX Budapesthez csatlakozó vállalati partnerek által kitalált és szponzorált kihívások nyertesei 1500-2000 euró értékű nyereménnyel gazdagodhatnak minden győzelemmel, a közönségszavazás nyertese pedig 500 eurót kap jutalmul a Crafthubtól. Az egyes kihívások bajnokai a mezőny által választott kedvencekkel együtt élőben prezentálhatják újra ötleteiket, illetve válaszolhatnak a projektek kapcsán érkező kérdésekre. Ebből a körből kerül ki a JunctionX Budapest abszolút győztese pedig összesen 3000 eurós pénzdíjjal távozhat. Az indulók számára azonban a bőkezű díjazás mellett az is vonzó lehet, hogy a nemzetközi közösségnek és a vállalati partnerek képviselőinek is megmutathatják magukat, a legjobb ötletekre pedig akár le is csaphatnak a szponzorok. A JunctionX Budapest idei szakmai partnerei az EPAM, a Vodafone, a Varian és a Wise, a fődíjat a Google ajánlotta fel, míg kommunikációs fronton a Bosch és az Erste is segíti a szervezők munkáját.

„Izgatottan várjuk a hazai kódolók jelentkezését a JunctionX Budapestre, hiszen a magyar szakemberek hagyományosan kiválóan szerepelnek a hackathonokon. A legutóbbi CraftHack ötletversenyünkön a zsűri fődíját és a közönség szavazatait is egy magyar csapat innovációja nyerte el: a Blink nevű formáció egy, a jövő munkahelyeit támogató belső kommunikációs applikációt hozott létre, mely a közösségépítést, a rugalmas és befogadó céges kultúra kialakítását segíti. Ehhez hasonló, a gyakorlatban is eladható megoldásokat várunk a versenyen, melyekben a piaci szakemberek is megláthatják a fantáziát” – teszi hozzá Baccifava Médea.

Az amerikai tőzsdén jegyzett EPAM Systems a világ leggyorsabban fejlődő technológiai cégei közé tartozik. Ügyfelei között tudhatja a legnagyobb nemzetközi vállalatokat összegyűjtő Fortune Global 2000 toplista számos szereplőjét, amelyek technológiai innovációját segíti, egyedülálló szoftvermegoldások tervezésével és fejlesztésével.

Az EPAM 2008-ban mintegy 20 alkalmazottal 200 négyzetméteren nyitotta meg irodáját Szegeden. A cég mára több mint 350 munkatársat foglalkoztat a városban. A lendületes növekedéshez és a minőségi munkavégzéshez pedig a magasszintű ergonómiai elvárásoknak megfelelő iroda is szükséges.

Az új, A-kategóriás irodakomplexumot a több éve üresen álló, egykori Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola épületéből alakították ki. A 21. század minden igényének megfelelő épület tervezése és kivitelezése során fontos szempont volt, hogy külső és belső megjelenése egyaránt modern, letisztult legyen. Belsőépítészeti szempontból különös figyelmet fordítottak arra, hogy a dolgozóknak kreatív helyet biztosítsanak munkavégzésükhöz. Az épületben három rekreációs szoba található, melyekben többek között csocsóasztalok, pingpongasztalok, billiárdasztal, babzsákfotelek, boxzsák, darts, társasjátékok és videójátékok is helyet kaptak. Az ötödik emeleten egy tetőterasz is kialakításra került, amely a nyári időszakban grillteraszként fog funkcionálni.

„Büszkék vagyunk arra, hogy olyan vállalat kötelezte el magát ismét Magyarország mellett, amely a világ legfontosabb szoftverfejlesztői közé tartozik. Minél több nagy, elismert cég dönt Magyarország mellett, annál több jól képzett fiatalnak jut lehetőség, hogy tehetségét hazánkban bontakoztathassa ki. A magyar kormány kiemelt céljának tekinti az informatikai képzés további fejlesztését középiskolai és egyetemi szinten is” – fogalmazott az átadó ceremónián Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Az EPAM új szegedi irodaháza a Magyarország Kormányával 2016-ban kötött stratégiai megállapodás egyik eredményeként valósult meg. A cég vállalta, hogy 2018 végéig 1500 dolgozója mellé további 365 embert vesz fel Debrecenben és Szegeden.

„Az EPAM kiemelt célja, hogy magyarországi beruházásait folyamatosan és fokozatosan bővítse, és a Magyarországról nyújtott szolgáltatásai exportját évről évre növelje. Új szegedi irodaházunk átadása újabb fontos lépés ezen az úton” – összegzett Vinkó Bence, az EPAM Systems Kft. ügyvezető igazgatója.

Merőben új stratégiát igényel a vállalatok részéről a „digitális verseny”. Az értékesítési siker eléréséhez megkerülhetetlen szinergiákat rejt a felső vezetés tagjainak együttműködése – mutat rá az EPAM, komplex szoftverfejlesztési megoldásokat biztosító vállalatnak a CIO Magazine-nal és a CMO Clubbal közösen végzett kutatása. A több mint 400 IT- és marketingvezető (CIO – chief information officer és CMO – chief marketing officer) válaszain alapuló felmérés három olyan tényezőt azonosított a technológia és az új média területén tevékenykedő vállalatok működésében, amelyek a marketing- és az informatikai szakemberek együttműködése hiányában a sokcsatornás (omnichannel) értékesítési stratégia kudarcához vezetnek. A legnagyobb kihívások a szegmensben a felsővezetői szerepekkel és a tevékenységi körökkel (roadmap ownership), a költségszerkezettel és a személyzeti kérdésekkel függnek össze a kutatás szerint.
„Egy cég sikerét leginkább az határozza meg, hogy a felsővezetők mennyire bizonyulnak ügyfélközpontúnak” – mondta Pete Krainik, a CMO Club alapító-vezérigazgatója. „A CMO ügyféltapasztalata, illetve a CIO ügyfélközpontú, IT és digitális platformok terén szerzett tudása a siker vagy a bukás kulcsa. A kutatás célja éppen az volt, hogy ezek a vezetők megértsék a siker legkritikusabb feltételeit” – tette hozzá.
Az eredményeket összefoglaló CIO-CMO Omnichannel Crossroads című tanulmány három üzleti tényezőt azonosított, amelyek akadályozhatják a sikeres stratégiák megvalósulását:

1. A félrecsúszó kommunikáció alapjaiban rontja az üzlet esélyét – azaz mind a CMO, mind a CIO számára létfontosságú annak felismerése, hogy akár olyan egyszerű dolog, mint a nyelv is alááshatja az együttműködés feltételeit. A szemantika igenis lényeges.
2. A technológiai fejlesztések finanszírozása mindig egyfajta kötélhúzás – mindkét fél részéről közös cél az informatikai és humán-erőforrások bővítése, a felhasználásról azonban már jelentősen eltérő elképzelések születhetnek IT-, illetve marketingszempontból.
3. A sokcsatornás értékesítés kulcsát a mobil eszközök jelentik – ebben általában nincs vita a felek között, abban azonban már annál több, hogy melyik részleg tekinti saját termékének az ezzel összefüggő stratégiát. A felmérésben megkérdezett marketingvezetők 76, az informatikáért felelősöknek pedig 86 százaléka sajátjának vallotta ezt a területet.

A kutatás szerint az IT- és a marketingterület vezetőinek három alapelvet érdemes szem előtt tartaniuk:

1. Sohasem lehet tudni, hogy az üzleti partner mire gondol – egy termék, egy szolgáltatás, egy felület vagy egy éppen alkalmazás ugyanis sok esetben mást jelent egy CMO és egy CIO számára.
2. Nem elégedhetünk meg a hagyományos ütemtervvel, a sokcsatornás stratégiáknak ugyanis soha nincs vége. A vállalatok felső vezetése általában határidőkhöz kötött feladatokkal találkozik, ehhez igazítja az elérendő célokat és eszközöket. Az omnichannel megoldásoknál azonban csak a kezdő dátum adott, ezt követően pedig a folytonos innováció és alkalmazkodóképesség jelent biztos pontot.
3. Új alapelvre van szükség: a „digitális mindenekelőtt” helyett a „mindig digitális” a megfelelő hozzáállás. A sok csatornával tervező szervezetek ugyanis abból indulnak ki, hogy vásárlóik bárhol és bármikor elérhetők és elérendők – ezért ők is a „bárhol digitális” elvei szerint építik fel működésüket.

„Manapság a növekvő fogyasztói elvárások minden korábbinál szorosabb együttműködést követelnek a felső vezetéstől” – foglalta össze a kutatás eredményeit Arkadiy Dobkin, az EPAM elnök-vezérigazgatója. „A kiskereskedelmi láncok ma már bankokkal, a médiavállalatok telekommunikációs cégekkel versenyeznek, az utazási irodák pedig biztosításokat kínálnak. A mostani elemzés azonban túlmutat ennek észlelésén, az eredmények arra világítanak rá, hogy közös munkával hogyan lehetnek sikeresek a résztvevők, cégvezetők, miként érthetik meg a legjobb gyakorlatokat a mostani, „digitális” világ teremtette versenyben.”