A geopolitikai bizonytalanságok közepette az európaiak többsége (68%) nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Tízből kilencen (90%) mondták azt, hogy az uniós országoknak egységesebben kell fellépniük. A válaszadóknak több mint háromnegyede (77%) szerint pedig az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

A magyar válaszadók többsége (61%) szintén nagyobb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Tízből majdnem kilencen (88%) mondták azt, hogy az EU országainak egységesebben kellene fellépniük. Az EU-s átlagnál több magyar válaszadó (82%) gondolta úgy, hogy az EU-nak több eszközre lenne szüksége a jelenlegi globális kihívások kezeléséhez.

A polgárok számára legfontosabb témák tükrözik a jelenlegi politikai és gazdasági helyzet miatt érzett aggodalmukat

A megkérdezettek szerint az EU úgy tudná érdemben kezelni a kihívásokat és megerősíteni pozícióját a világban, ha a védelemre és a biztonságra (37%), valamint a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32%) koncentrálna. Arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozzon leginkább az Európai Parlament, az inflációt, az árak és a megélhetési költségek emelkedését (41%), a védelmet és a biztonságot (34%), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (31%) jelölték meg első helyen. Amint az az európai választások utáni Eurobarométer felmérésből is kiderül, az infláció és a megélhetési költségek féken tartása már a legutóbbi választások alkalmával is kulcskérdés volt, és sok európai polgár számára továbbra is a gazdasági helyzet a legfőbb probléma.

A magyar válaszadók szerint a versenyképesség, gazdaság és ipar (36%) mellett az élelmiszer-biztonság és mezőgazdaság (35%) az terület, amelyre az EU-nak leginkább összpontosítania kellene ahhoz, hogy megerősítse pozícióját a világban. (Az élelmiszer-biztonságot és mezőgazdaságot megnevező magyar válaszadók aránya 8 százalékkal nőtt a 2025. januári Eurobarométer felmérés eredményeihez képest.) A védelem és biztonság a harmadik helyen végzett (29%), holtversenyben az energiafüggetlenség, erőforrások és infrastruktúra (29%) területekkel.

Arra a kérdésre, hogy mely területeket kezelje az Európai Parlament prioritásként, a magyar válaszadók elsősorban az inflációt, és az árak és a megélhetési költségek emelkedését (46%), a gazdaság támogatását és új munkahelyek teremtését (37%), és a közegészségügy nagyobb támogatását (33%) jelölték meg.

Közös feladatok a közös kasszából

Ahhoz, hogy arra költsünk, ami valóban számít, az uniós polgárok 78%-a szerint több projektet kellene uniós, nem pedig egyéni tagállami szinten finanszírozni.

Fő az átláthatóság

A polgárok 91 százaléka véli úgy, hogy az Európai Parlamentet megfelelően el kell látni információkkal és eszközökkel ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az uniós kiadásokat. Ezen túlmenően az európaiak 85 százaléka – a tagállamokat külön-külön nézve is a válaszadók többsége – egyetért azzal, hogy csak az a tagország jusson uniós pénzekhez, amelyik tiszteletben tartja a jogállamiságot és a demokratikus elveket.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elmondta: „Az uniós polgárok azt szeretnék, hogy Európa a biztonságra és a gazdaságra összpontosítson. Az EU-tól stabilitást várnak, és azt, hogy egy erős és egységes európai hang szólaljon meg a mai bizonytalan világban. Prioritásainknak és az EU következő hosszú távú költségvetésének tehát lehetővé kell tennie, hogy az Unió kezelni tudja az új geopolitikai kihívásokat. A Parlament meghallotta az emberek szavát – itt az ideje, hogy ezt tettek kövessék. Fektessünk abba, ami igazán számít és teljesítsük, amit a polgárainknak ígértünk.”

Életminőségbeli változást hozott az uniós tagság

A válaszadók közel háromnegyede (72%) állítja, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 50 százalékuk szerint ez a hatás „pozitív”, 31 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív vagy negatív”, 18 százalékuk szerint pedig „negatív”.

Ezzel együtt a válaszadók többsége a stabilitást látja az EU-ban: 73 százalékuk szerint országuknak előnyére vált a csatlakozás. Magyarázatként legtöbbször azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (37%), szorosabbá teszi a tagállamok közötti együttműködést (36%), és segíti a gazdasági növekedést (29%).

Az EU-s átlaghoz hasonlóan, a magyar válaszadóknak szintén közel háromnegyede (73%) állítja, hogy az uniós intézkedések hatással vannak a mindennapi életükre. 45 százalékuk szerint ez a hatás „pozitív”, 42 százalékuk szerint „nem kifejezetten pozitív, de nem is negatív”, és csak 13 százalékuk szerint „negatív”.

Négyből három magyar válaszadó (75%) gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az uniós tagsága, leginkább azért, mert az EU új munkalehetőségeket nyújt a magyar embereknek (41%), hozzájárul gazdasági növekedéshez Magyarországon (33%) és javítja az együttműködést Magyarország és az EU többi országa között (27%).

A felmérés az összes adattal együtt itt érhető el. 

Az állásfoglalás továbbá elítéli, hogy Oroszország elmulasztja a szovjet bűnökkel kapcsolatos elszámoltatást, és hogy keményen fellép a történelmi kutatásokra és az ezekről a kérdésekről szóló nyilvános viták megtartására irányuló kísérletek ellen. A képviselők szerint ezek hozzájárultak ahhoz, hogy a moszkvai rezsim képes feleleveníteni az imperialista politikát és bűnös céljaira instrumentalizálni a történelmet.

Az EU-nak fokoznia kell az orosz dezinformáció elleni küzdelmet

A Parlament határozottan felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák és hangolják össze jobban erőfeszítéseiket az orosz dezinformáció, illetve a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni gyors és szigorú fellépés érdekében. Ez a demokratikus folyamatok integritásának védelme és az európai társadalmak ellenálló képességének megerősítése érdekében elengedhetetlen, mondja ki az állásfoglalás. A képviselők rámutatnak, hogy elő kell mozdítani a médiaműveltséget, támogatni kell a minőségi médiát és a professzionális újságírást, valamint az új hibrid befolyásolási technológiák kutatását.

Az állásfoglalás arra is felszólítja az EU-t, hogy terjessze ki a szankciókat az Ukrajna elleni orosz háborút támogató dezinformációs kampányokat folytató orosz médiumok ellen. Az állásfoglalás sürgeti az uniós országokat, hogy hiánytalanul hajtsák végre ezeket a szankciókat, és fordítsanak elegendő forrást a hibrid hadviselés hatékony kezelésére. A képviselők azt is szeretnék, ha az EU fokozná a száműzetésben élő független orosz média támogatását annak érdekében, hogy elősegítse a különböző hangok megjelenését az orosz nyelvű médiában.

Az EP-képviselők aggódnak, mert egyes közösségi médiavállalatok lazítanak a tényellenőrzési szabályokon

A Parlament mély aggodalmát fejezi ki a közösségi médiavállalatok közelmúltbeli bejelentései miatt, amelyek a tényellenőrzésre és moderálásra vonatkozó szabályaik enyhítésére vonatkoznak, mert ez még inkább lehetővé teszi az orosz dezinformációs kampányok terjedését a világban. A képviselők azt szeretnék, ha az Európai Bizottság és az uniós tagállamok szigorúan betartatnák a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt a Meta és az X (volt Twitter) bejelentéseire válaszul.

Photo by Christian Lue on Unsplash

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke nyitóbeszédében megjegyezte, hogy a magyar elnökség egy olyan időszakban kapott szerepet, amikor az EU „jelentős lépéseket tesz előre”, többek között „Ukrajna támogatása, az európai versenyképesség megerősítése és egy stabilabb, biztonságosabb Európa építése” felé. Emlékeztetett arra, hogy a Parlament a demokrácia háza, „ahol a jogállamiság és a szólásszabadság szent és sérthetetlen”, és ahol „lehet, hogy nem mindig értünk egyet, de mindig teret adunk a nézetek tiszteletteljes megosztásának”.

„Az Európai Uniónak változtatnia kell” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve, hogy a magyar elnökség a változás hangja és katalizátora kíván lenni. Orbán Viktor szerint az EU helyzete jóval súlyosabb, mint 2011-ben, az első magyar EU-elnökség idején volt, és utalt az ukrajnai háborúra, a közel-keleti és afrikai konfliktusok eszkalálódására, a migrációra, a schengeni övezetet fenyegető kockázatokra, illetve Európa globális  versenyképességének csökkenésére.

Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy Magyarország az EU Tanácsának soros elnökségét betöltve tisztességes és konstruktív közvetítő lesz, többek között a folyamatban lévő 52 jogalkotási ügyben, és készen áll arra, hogy megkezdje az intézményközi tárgyalásokat a Parlamenttel a jogalkotás keretében.

Az elnökség egyik kulcskérdéseként a versenyképességet emelte ki, megjegyezve, hogy az EU gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben jelentősen elmaradt Kína és az Egyesült Államok gazdasági növekedésétől, és az EU részesedése a világkereskedelemben is csökkent. Az energiaárakra mint fő akadályra rámutatva Orbán Viktor azt mondta, hogy „az orosz energiáról való leválás következtében az Európai Unió jelentős GDP-növekedést veszített el”. „Ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöld átmenet önmagában megoldást kínál erre a problémára” – érvelt, hozzátéve, hogy a dekarbonizáció a termelés visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezetett.

A migrációval kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy „külső hotspotok nélkül nem tudjuk megvédeni az európaiakat az illegális migrációtól”, utalva az EU-n kívüli befogadólétesítményekre. „Az EU menekültügyi rendszere ma nem működik. Az illegális migráció Európában az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését eredményezte” – állította Orbán Viktor. Javasolta, hogy rendszeresen tartsanak „schengeni csúcstalálkozókat”, és sürgette, hogy Bulgária és Románia az év végéig teljes jogú tagja legyen a szabad mozgást biztosító térségnek.

A bővítéssel kapcsolatban Orbán Viktor a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására szólított fel, és hangsúlyozta, hogy „Szerbia felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható”.

A magyar miniszterelnök az uniós védelmi ipar, a gazdabarát és versenyképes mezőgazdaság, valamint az uniós kohéziós politika fontossága mellett érvelt. „A kohéziós politika nem jótékonyság és nem adomány, valójában az EU legnagyobb beruházáspolitikai politikája, és a belső piac kiegyensúlyozott működésének előfeltétele” – mondta.

Az Európai Bizottság elnökének válasza

Orbán miniszterelnöknek válaszolva Ursual von der Leyen megerősítette az EU elkötelezettségét Magyarország támogatása mellett a közelmúltbeli árvizek után, és három kulcsfontosságú prioritást vázolt fel: Ukrajna, versenyképesség és migráció. Bírálta Magyarország Oroszországgal kapcsolatos álláspontját, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „különösen egy tagállam” még mindig Oroszországtól próbál fosszilis tüzelőanyagokat vásárolni, annak ellenére, hogy az EU elkötelezte magát az energiafüggetlenség mellett. A migrációval kapcsolatban elítélte Magyarország azon döntését, hogy embercsempészeket enged szabadon, és megkérdőjelezte Magyarország vízumpolitikáját, például azt, hogy fokozott ellenőrzések nélkül hív be orosz állampolgárokat az EU-ba. Figyelmeztetett, hogy ezek „biztonsági kockázatot jelentenek nemcsak Magyarország, hanem minden tagállam számára”.

Hangsúlyozva az országnak az EU-n belüli lehetőségeit, sürgette, hogy „az európai egység ügyét szolgálja”, ahelyett, hogy eltérne a közös értékektől.

A politikai képviselőcsoportok felszólalói

A parlamenti felszólalók többsége bírálta a magyar miniszterelnököt a Tanács elnökségének átvétele óta tett lépéseiért, illetve azért, mert Magyarországot hibrid rezsimmé változtatta, aláássa Ukrajna orosz agresszió elleni harcát, és együttműködik a moszkvai és pekingi illiberális rendszerekkel. A felszólalók többsége aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a magyar miniszterelnök egyáltalán nem veszi figyelembe az uniós értékeket,  valamint a Magyarországon elharapózó korrupciórós vádak miatt. A képviselők közül sokan szolidaritásukat fejezték ki az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média szabadságát és a civil társadalmat korlátozó kormánytól szenvedő magyar emberekkel. Többen úgy vélték, hogy hiba volt a soros tanácsi elnökséget Magyarországnak adni, és a 7. cikk szerinti eljárás keretében a Tanácsban való szavazati jog felfüggesztését követelték.

Más felszólalók ezzel nem értettek egyet, és elismerően nyilatkoztak a magyar kormányról, amiért a migrációval kapcsolatos álláspontját és a versenyképességet a prioritások középpontjába helyezte. Magyarországot a hagyományos értékek védelmezőjeként méltatták, és azzal érveltek, hogy a zöld átmenet politikája és a nehézkes uniós szabályok tönkreteszik Európa gazdaságát.

Photo by Guillaume Périgois on Unsplash

Az újonnan felvett európai parlamenti képviselők közt ott van Magyar Péter, Dávid Dóra, Tarr Zoltán, Kulja András Tivadar, Lakos Eszter, Gerzsenyi Gabriella és Kollár Kinga.

A közleményben kiemelték, a döntéssel ezek a képviselők csatlakoztak a néppárti képviselőcsoporthoz, de pártjaik nem csatlakoztak a néppárti frakcióhoz. A frakciótagsággal és a párttagsággal kapcsolatos döntések függetlenek egymástól – írja a 24.hu.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Az uniós értékek „tartós, rendszerszintű és szándékos megsértésének” legújabb eseteit vizsgálva az országban, a Parlament elítéli a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény elfogadását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását. A Parlament szerint a Hivatal „kiterjedt hatáskörökkel és szigorú felügyeleti és szankciórendszerrel” rendelkezik, amely „alapjaiban sérti a demokrácia normáit”, és „megsért számos uniós jogszabályt”. A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy kérjen úgynevezett ideiglenes intézkedést  az Európai Unió Bíróságától a törvény azonnali felfüggesztésére, mivel az sérti a szabad és tisztességes választások elvét.

A Bizottság érthetetlen döntése

Mindezek fényében a képviselők sajnálattal veszik tudomásul a Bizottság azon döntését, hogy felszabadít 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást , ami miatt a Parlament az Európai Unió Bíróságához fordult. A korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentései arra kellene, hogy késztessék a Bizottságot, hogy újraértékelje az uniós pénzek kifizetését. Emellett a képviselők hangsúlyozzák, hogy „érthetetlen”, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének javulására hivatkozva a Bizottság felszabadít forrásokat, miközben más uniós jogszabályok alá tartozó pénzeszközök forrásait „továbbra is visszatartják az igazságszolgáltatás függetlenségének terén folyamatosan fennálló hiányosságok miatt”.

Az uniós intézmények védelmének szükségessége

A képviselők megismétlik, hogy a Parlament által 2018-ban kezdeményezett és a Tanácsban továbbra is blokkolt 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás  helyett a 7. cikk (2) bekezdése  szerinti közvetlenebb eljárás keretében kell megállapítani, hogy Magyarország „súlyosan és tartósan” megsértette-e az uniós értékeket. Aggódnak továbbá amiatt is, hogy a magyar kormány nem lesz képes hitelesen ellátni a 2024 második félévében a Tanács elnökségi feladatait, és ismételten átfogó mechanizmust sürgetnek  az uniós értékek védelmére.

Photo by Guillaume Périgois on Unsplash

A rendelkezések tiltják a női nemi szervek megcsonkítását és a kényszer-házasságot, valamint iránymutatással szolgálnak az online elkövetett bűncselekmények, például a bizalmas személyes adatok nyilvános közzététele vagy a „kibervillantás” kapcsán.

Bővül a komolyabb szankciókkal büntethető bűncselekmények súlyosbító körülményeinek listája: más elbírálás alá esnek majd például a közszereplők, az újságírók és az emberi jogi aktivisták sérelmére elkövetett bűncselekmények. Ugyanígy súlyosbító körülménynek számít, ha valaki nemük, szexuális irányultságuk, bőrszínük, vallásuk, társadalmi hovatartozásuk vagy politikai meggyőződésük miatt, illetve az állítólagos „becsület” védelmére hivatkozva árt másoknak.

A szexuális és reproduktív egészség megőrzéséhez szükséges ellátás

A jogalkotók szerint az áldozatok biztonsága és jólléte elsődleges fontosságú, ezért akár menedékhelyekről vagy más védett átmeneti szállásokról is gondoskodni kell számukra. Megfelelő egészségügyi ellátást kell kapniuk, melynek a szexuális és reproduktív egészség megőrzése is része.

A tagállami hatóságokkal szemben több lesz az elvárás, ami a jelentéstételt és a bizonyítékok begyűjtését illeti. Kellőképpen fel kell hívniuk a nyilvánosság figyelmét arra a tényre, hogy a nem beleegyezésen alapuló szexuális érintkezés bűncselekménynek minősül.

A képviselők ahhoz is ragaszkodtak, hogy a Bizottság ötévente értékelje, szükség van-e a szabályok felülvizsgálatára.

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság társjelentéstevője, Frances Fitzgerald (EPP, Írország)  így nyilatkozott: „A Parlament ma megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy Európa legyen a világ első kontinense, amely véget vet a nők elleni erőszaknak. Ez egy olyan széles körű jogszabály, amely megelőzi a nők elleni erőszakot, védi az áldozatokat és felelősségre vonja az elkövetőket, és ezáltal holisztikus megközelítést biztosít e szörnyű bűncselekmények elleni küzdelemhez. A nők elleni erőszak felszámolása nélkül nem létezhet egyenlőség; biztosítanunk kell, hogy az ilyen bűncselekményeket elkövetők nem maradhatnak büntetlenül.”

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről Evin Incir (S&D, Svédország)  társjelentéstevő hozzátette: „Ez az úttörő irányelv megtestesíti a nők jogainak megerősítése és életük megmentése iránti rendíthetetlen elkötelezettségünket. Miközben megyünk előre, emlékezzünk erre a pillanatra, mint a nők jogainak megerősítése felé tett első történelmi lépésre, és világítsuk meg az utat egy olyan jövő felé, ahol minden nő félelemtől és elnyomástól mentesen élhet. Ez az igazságosság és az egyenlőség győzelme az egész Európai Unióban.”

Az új szabályok az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba. A tagállamoknak három évük lesz arra, hogy saját jogrendjükbe átültessék a rendelkezéseket.

Photo by Sydney Sims on Unsplash

A hatóságok nem gyakorolhatnak nyomást az újságírókra és a szerkesztőkre: nem kényszeríthetik őket forrásaik felfedésére őrizetbe vétellel, szankciókkal, házkutatással, intruzív megfigyelő szoftverek telepítésével és egyéb módszerekkel.

A Parlament biztosítékokat építtetett be a jogszabályba annak érdekében, hogy kémprogramokat csak eseti alapon lehessen alkalmazni, kizárólag akkor, ha egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja miatt egy független igazságügyi hatóság ezt engedélyezi. Viszont még ezekben az esetekben is joguk lesz ahhoz a megfigyelt személyeknek, hogy a megfigyelést követően tájékoztatást kapjanak, lehetőséget adva számukra arra, hogy a bíróságon megtámadják az intézkedést.

Szerkesztői függetlenség a közszolgálati médiában

A közszolgálati médiaorgánumok vezetőit és vezetőtestületi tagjait átlátható és megkülönböztetésmentes eljárást követve, kellően hosszú hivatali időre kell kinevezni, hogy ne lehessen őket a politika szócsöveiként használni. Munkaszerződésük lejárta előtt csak szakmai indokkal lehet nekik felmondani.

A közszolgálati média számára fenntartható és kiszámítható finanszírozást kell biztosítani, mégpedig átlátható és objektív keretek között.

Átlátható tulajdonosi szerkezet

Ahhoz, hogy a nyilvánosság számára egyértelmű legyen, kinek a kezében van egy adott médiaorgánum, és milyen érdekek befolyásolhatják a híradást, nagyságtól függetlenül az összes médiavállalkozás és hírügynökség tulajdonosainak adatait be kell jegyezni egy nyilvános nemzeti adatbázisba, azt is feltüntetve, hogy az állam közvetve vagy közvetlenül szerepel-e a tulajdonosok között.

Az állami hirdetések igazságos elosztása

A cégeknek az állami hirdetéseken és pénzügyi támogatásokon keresztül befolyó közpénzekről is számot kell adniuk, és nem csak az uniós tagországok vonatkozásában.

A médiavállalkozásoknak és az online platformoknak nyilvános, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nyújtható közfinanszírozás. Az állami hirdetésekre fordított közkiadásoknak szintén nyilvánosnak kell lenniük. A teljes éves összeg mellett médiaorgánumokra lebontva is fel kell tüntetni a költségeket.

Védelem az online óriásplatformok önkényes döntéseivel szemben

A média szabadságát szem előtt tartva a képviselőknek arra is gondjuk volt, hogy külön mechanizmust építtessenek be a szabályozásba az online óriásplatformok (például a Facebook, az Instagram vagy az X/Twitter) önkényes tartalommoderálása ellen. A platformoknak a médiaszolgáltatók nyilatkozatai alapján mindenekelőtt különbséget kell majd tenniük független és nem független források között. Amennyiben egy adott tartalmat el kívánnak távolítani vagy korlátozni kívánják annak közzétételét, szándékukról 24 órával korábban értesíteniük kell az érintett médiaszolgáltatót, hogy az reagálni tudjon. Ha a 24 óra elteltével a platform nem kap választ (vagy a válasz nem kielégítő), és a platform az adott tartalmat továbbra is a használati feltételeibe ütközőnek tartja, csak akkor törölheti vagy korlátozhatja.

Az érintett médiaszolgáltatónak lehetősége lesz peren kívüli vitarendezési testület elé vinni az ügyet, illetve állásfoglalásra kérheti fel a Médiaszolgáltatások Európai Testületét (a nemzeti szabályozó hatóságok tagjainak a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály alapján létrehozandó uniós testületét).

„Nem lehet eléggé hangsúlyozni a médiapluralitás jelentőségét egy működő demokrácia szempontjából” – mondta Sabine Verheyen  (EPP, Németország) jelentéstevő a plenáris vitában. „A sajtószabadság világszerte veszélyben van, így Európában is: a máltai gyilkosság, a sajtószabadságot fenyegető veszélyek Magyarországon, és sok más példa egyértelműen bizonyítja ezt. Az európai médiaszabadságról szóló jogszabály a mi válaszunk erre a fenyegetésre, és mérföldkő az európai jogalkotásban. Értékeli és védi a média kettős szerepét: a médiát mint vállalkozást és mint a demokrácia őrzőjét.”

Photo by AbsolutVision on Unsplash

Az uniós digitális személyiadat-tárca használata önkéntes alapon történik majd. A tárgyalások során a képviselők olyan rendelkezéseket hoztak, amelyek biztosítják a polgárok jogainak védelmét és a digitális tárca használatát elutasító személyek hátrányos megkülönböztetésének elkerülése révén elősegítik a befogadó digitális rendszer kialakítását.

A jogszabály ingyenes „minősített elektronikus aláírást” biztosít az EU-tárca felhasználói számára, amely a legmegbízhatóbb, és a kézzel írott aláírással azonos jogállást élvez, valamint a digitális cserefolyamatok gördülékenyebbé tétele érdekében lehetővé teszi a tárcák közötti interakciókat.

A képviselők az átláthatóság, az innováció ösztönzése és a biztonság növelése érdekében nyílt forráskódú tárcát is előírtak. Az elszámoltathatóság és nyomon követhetőség biztosítása érdekében szigorú szabályokat állapítottak meg az érintett vállalatok regisztrációjára és felügyeletére vonatkozóan is.

Egy úgynevezett adatvédelmi felületen keresztül a felhasználók teljes mértékben ellenőrizhetik majd adataikat, és kérhetik adataik törlését, ahogyan azt az általános adatvédelmi rendelet (GDPR)  előírja.

Romana Jerković (S&D, Horvátország)  jelentéstevő elmondta: „A jogszabály célja, hogy a polgároknak jogosítványokat adjon, és teljes mértékben a kezükbe adja az adataik felhasználásának és megosztásának ellenőrzését. A digitális identitás a puszta kényelmi funkcióból a polgári és a társadalmi szerepvállalás katalizátorává, illetve a digitális korban a befogadás elősegítésének eszközévé vált.”

Photo by Guillaume Périgois on Unsplash

Az uniós szintű célértékek eléréséhez az kell, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek (köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak) legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. A Parlament álláspontjával összhangban 2030-ig elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 területek . A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a már regenerálódott területeken megakadályozzák a jelentős állapotromlást. Ezenfelül nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk, amelyekben részletezik, hogy hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat.

Mezőgazdasági ökoszisztémák

A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a következő három mutató közül kettőn: a gyepterület lepkepopuláció-indexén , a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajaiban található szervesszén-készleten. Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató  javítására is intézkedéseket kell hozniuk.

A mezőgazdaságban többek között azzal lehet költséghatékony módon csökkenteni a kibocsátást, ha a lecsapolt tőzeglápokat újból elárasztjuk. Az egyik törekvés ennek megfelelően az, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát (legalább egynegyedét elárasztással), 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát (legalább egyharmadát elárasztással). Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad.

A Parlament javaslatára bekerült a rendeletbe egy „vészfékmechanizmus” is arra az esetre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése, mert nem lenne elég földterület az uniós fogyasztás kielégítéséhez szükséges élelmiszer-termeléshez.

Egyéb ökoszisztémák

A jogalkotók az erdei ökoszisztémák számos mutatójának javítását is elvárják, és a rendeletjavaslatban további hárommilliárd fa ültetését írják elő. A tagállamoknak legalább 25 000 km-es folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat. Arról is gondoskodniuk kell, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség  nettó mértékben ne csökkenjen a területükön.

„Fontos nap a mai Európa számára, mivel a természet védelme és megőrzése után immár annak helyreállítása van napirenden. Az új jogszabály számos nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásunk teljesítésében segítségünkre lesz. A leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása mellett pedig – az agrárágazatra is tekintettel – nagy mozgásteret fog biztosítani a tagállamoknak. Köszönetet szeretnék mondani egyrészt a tudósoknak, akik tudományos alapot adnak döntéseinkhez és a klímaváltozást tagadók leszereléséhez, másrészt a fiataloknak, akik emlékeztetnek minket arra, hogy nincs másik, B bolygó vagy B terv” – mondta César Luena  (S&D, Spanyolország) jelentéstevő a szavazás után.

Photo by Adam Kool on Unsplash

A csütörtökön 433 igen szavazattal, 56 ellenében és 18 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament teljes felháborodását és komoly aggodalmát fejezi ki Oroszország folyamatos erőfeszítései miatt, amelyek célja az európai demokrácia aláásása a beavatkozás és a dezinformáció különböző formáival.

A szöveg kiemeli, hogy a Kreml megpróbálja megosztani az európai polgárokat. Rávilágít arra is, hogy Moszkva „befolyásoló ügynököknek” szervezett be néhány EP-képviselőt, és bizonyos európai politikai pártokkal függési viszonyt alakított ki, többek között pénzügyi támogatás révén, amelyek ezek után az orosz propaganda felerősítőiként működnek és Oroszország érdekeit szolgálják.

Az állásfoglalásban a képviselők mély aggodalmukat fejezik ki a közelmúltban megjelent hírek miatt, amelyek szerint Tatjana Ždanoka lett EP-képviselő állítólag az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB informátoraként tevékenykedett. Hangsúlyozzák, hogy mind az Európai Parlamentnek, mind a lett hatóságoknak alaposan ki kell vizsgálniuk az ügyet, hogy meghatározzák a megfelelő szankciókat és büntetőeljárásokat. Ugyanakkor az állásfoglalás rámutat más olyan esetekre is, amikor EP-képviselők tudatosan szolgálták Oroszország érdekeit, többek között az orosz megszállt területeken szervezett hamis választási megfigyelői missziók révén.

Oroszország különböző uniós országokat vesz célba

Az Európa-szerte évek óta rendszeres leleplezésekre hivatkozva, a képviselők felháborodtak azon, hogy Oroszország több demokratikus országban is megtalálta a módját annak – gyakran az uniós tagállamok jogszabályait megsértve –, hogy jelentős finanszírozást nyújtson politikai pártoknak, politikusoknak, tisztviselőknek és mozgalmaknak, hogy beavatkozzon és befolyást szerezzen a demokratikus folyamatokban. Ilyenek például a bankkölcsönök nyújtása, a vásárlási és kereskedelmi megállapodások, valamint a pénzügyi tevékenységek elősegítése.

A szöveg példákat is felsorol a különböző országokban a közelmúltban történt orosz befolyásolási kísérletekre, beleértve a szélsőjobboldali politikai pártok és szereplők ellátását narratívákkal Németországban és Franciaországban azzal a céllal, hogy aláássák a közvélemény támogatását Ukrajnában, és Szlovákiában is. Az EP-képviselőket aggasztja az X, korábbi nevén Twitter, közösségi médiaplatformon terjedő dezinformáció és illegális tartalom is.

A Moszkva által támogatott európai szeparatista mozgalmakat tekintve, a képviselők rendkívül aggódnak a katalán szakadárok – köztük a katalán regionális kormány képviselői, illetve Carles Puigdemont volt regionális elnök és jelenlegi EP-képviselő –, és az orosz kormányzat közötti állítólagos kapcsolatok miatt.

A Parlament azt szeretné, ha az érintett katalán EP-képviselők és orosz képviselők közötti kapcsolattartással kapcsolatos ügyeket az Európai Parlament képviselőinek magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság  elé utalnák további vizsgálat céljából. Az állásfoglalás azt is megjegyzi, hogy az orosz beavatkozás Katalóniában egy szélesebb körű orosz stratégia része lehet, amely az EU-n belüli széthúzást és az EU belső destabilizációját hivatott előre mozdítani. A Parlament felszólítja az illetékes igazságügyi hatóságokat, hogy folytassanak hatékony vizsgálatot a Kremlhez állítólagosan köthető EP-képviselők kapcsolatai ügyében – írják.

Photo by abigail low on Unsplash