Az Európai Bizottság 2021-ben nyújtotta be a 2030-ig érvényes Biodiverzitás Stratégiát melynek végrehajtási rendeletét  hosszas egyeztetést követően az Európai Parlament 2024. február 27-én elfogadta. A jogszabály a legutolsó szavazásra vár, hogy ténylegesen hatályba lépjen.

Számos korábbi, az élővilág állapotának javítását célzó nemzetközi kezdeményezés kudarcba fulladt, vagy csak igen szerény javulást eredményezett, mint pl. a 2020-ig tartó EU Biodiverzitás Stratégia, vagy a Biológiai Sokféleség Egyezmény korábban megfogalmazott céljai. Hiába voltak szakmailag megalapozott vállalások, ezek megvalósítása rendre elmaradt. A most elkészült EU Természet-helyreállítási rendelet (EU Nature Restoration Law) alapvetően más, mivel jogkövetkezményekkel járó, mérhető célokat fogalmaz meg. Ezek között számos olyan van, amely ökológiai állapot javulást kíván elérni, ilyen pl. a rossz természeti állapotú területek 30%-án történő ökológiai restaurációs cél, és a folyók, árterek helyreállítása európai szinten 25 ezer kilométeren, melyet 2030-ig kellene elérni.

Intézetünk sok évtizedes munkája kapcsolódik a hazai élővilág, elsősorban a növényzet és édesvizek felméréséhez, melynek során a természeti állapot fokozatos romlását figyelhettük meg. Legutóbbi országos felmérésünk alapján megállapítottuk, hogy a természetes élőhelyeknek csak kevesebb, mint 10%-a van jó állapotban, és ez is inkább a hegyvidéki, erdős vidékekre szorítkozik. A természeti állapottal szorosan összefügg az ember számára nélkülözhetetlen szolgáltatások (ún. ökoszisztéma-szolgáltatások) megléte és változatossága is, mint például az árvízvédelem, beporzás, rekreáció, turizmus, szénmegkötés, faanyag, stb. Megállapítottuk, hogy pl. a beporzási potenciál a gyepterületeken a legnagyobb, az ökoszisztéma-szolgáltatások változatossága pedig a hegységekben a leggazdagabb. Az élővilág állapotával áttételesen összefüggő hatások is befolyásolhatják életminőségünket, mint pl. az állati eredetű betegségek szabályozása, a zöldfelületek mentális és testi egészségre gyakorolt pozitív hatásai, a parlagfű mennyisége, a talajok termőképessége.  Az összes ökoszisztéma szolgáltatás minősége az élővilág állapotától függ. Ezért alapvető befolyással van a hazai élővilág természetessége a Fenntartható Fejlődési Célok számos vállalására, mint amilyen a tiszta vízhez, az egészséges élethez való hozzáférés, vagy az éghajlatváltozás hatásainak jelentős mérséklése. A jelen környezeti krízis kezelése alapvető érdekünk, és ennek egyik fontos és költséghatékony módja a természet-helyreállítás. Az egyre gyakoribb aszályok és új kártevők már most komolyan veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést. A természet helyreállításával a téves véleményekkel szemben a mezőgazdálkodás is nyer. Például a beporzók állományának erősítése nélkül a beporzást igénylő növények terméskiesése 25-32% lesz; a helyreállítás a kártevők elleni védelmet is fokozza vegyszerhasználat növelése nélkül.

Kutatásaink alapján úgy látjuk, hogy a Természet-helyreállítási rendelet célkitűzései összhangban vannak a szükséges hazai beavatkozásokkal, melyek segítségével az élővilág állapota és ezzel az emberi életminőség hosszú távon javulhatna, és egyben a szélsőséges éghajlati és más környezeti események következményei is tompíthatók.

Korábbi kutatásaink a Természet-helyreállítási rendelet végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges tudást már biztosították. Azok pontosításával a nemzeti helyreállítási terv elkészítése, mely a rendelet elfogadása után két éven belül esedékes, nem ütközik akadályokba.

Kutatóként meggyőződésünk, hogy az EU természet-helyreállítási rendeletének megvalósulása alapvető fontosságú a mostani, és a jövő nemzedékek jólétének biztosításához.

A győztes megnevezése a Toyota által meghirdetett hároméves Mobility Unlimited Challenge csúcspontja: a pályázat keretében a világszerte dolgozó innovátorok korszakalkotó technológiákat mutattak be, hogy javítsák az alsó végtagi bénulásban szenvedők életminőségét. A döntősök között amerikai, japán, olasz és brit csapatok is szerepeltek. A bemutatott eszközök sokféle megoldás akadt a kerekes hibrid exoskeletontól a kézi hajtású kerekesszékkel közlekedőket segítő, félig önvezető eszközflottáig A Mobility Unlimited Challenge részét képezi, hogy a Toyota Mobilitási Alapítvány támogatást nyújt az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz, vagyis hogy a 10. számú célhoz kapcsolódva igyekszik mérsékelni az egyenlőtlenséget, megvalósítva a “Mobilitást Mindenkinek!” küldetést. A győztes brit Phoenix Instinct egymillió dollárt kap az intelligens, ultrakönnyű szénszálas kerekesszék továbbfejlesztésére és piaci bevezetésére, amivel mozgáskorlátozottak millióinak életét változtathatja meg a jövőben.

A Toyota által 2014-ben létrehozott Toyota Mobilitási Alapítvány még 2017-ben hirdette meg a Nesta Challenges szervezettel közösen a 4 millió dolláros díjazású pályázatot , hogy ösztönözze az innovációt az alsó végtagi bénulásban szenvedőket segítő technológiák területén, ezzel is jelezve a Toyota elkötelezettségét a Mobilitást Mindenkinek! küldetés, illetve a “mindenki számára boldogságot teremteni” távlati cél mellett. A pályázat keretében világszerte tehetséges mérnökök, innovátorok és tervezők nyújtották be úttörőnek számító és a legfrissebb technológiákat egyesítő eszközökről szóló terveiket, hogy javítsák a felhasználók mobilitását és függetlenségét. A pályázaton 28 ország több mint 80 csapata vett részt. A beadott pályázatok értékelését a University of Pittsburgh’s Human Engineering Research Laboratories (HERL) vezette, amelynek munkatársai emellett a Toyota szakértőivel közösen mentori munkát is végeztek. A győztes pályázatot egy szakértőkből álló zsűri választotta ki (lásd: megjegyzések a szerkesztőknek). A Phoenix Instinct által tervezett ’Phoenix i’ intelligens rendszereket alkalmazva automatikusan módosítja súlypontját, így rendkívüli stabilitást ad a könnyű, szénszálas váznak és megkönnyíti a manőverezést. Az első kerekeknél szervorásegítés mérsékli a fájdalmas rezgéseket, és minimalizálja a felhasználót érő terhelést. A kerekesszék intelligens fékrendszere automatikusan érzékeli, ha használója lejtőn halad, és ennek megfelelően szabályozza a mozgást.

 „A Mobility Unlimited Challenge díjának megnyerése hihetetlen öröm a Phoenix Instinct és a kerekesszékesek számára. A napjainkban ismert kerekesszék technológiája évtizedek óta változatlan. A Challenge révén megnyíló finanszírozás lehetővé tette számunkra annak bizonyítását, hogy az intelligens technológiával könnyebben és biztonságosabban is használható a kerekesszék, illetve számos új funkciót bele lehet építeni. A díj birtokában folytathatjuk ezt a munkát, és eljuttathatjuk a Phoenix i kerekesszéket a felhasználókhoz. Nagyon izgalmas ez az időszak, amikor a Toyota belép a mobilitási szektorba, hiszen jelentős fejlődésre számíthatunk a mobilitási eszközök területén. A Phoenix Instinctnél nagyon lelkesítőnek érezzük, hogy mi állhatunk az okos kerekesszék forradalmának élén.” – fogalmaz a díjat Phoenix Instinct egyik vezetője, Andrew Slorance.

„A mobilitás szabadságot jelent. A megszabadulást jelenti egy korlátozott életből. A Toyotánál azt valljuk: amikor szabadon tudunk mozogni, képesek vagyunk teljes mértékben részt venni a társadalom életében, és engem lelkesítenek a Mobility Unlimited Challenge keretében megismert eszközök (különösen a győztes pályamű) mert rengeteg ember számára teszik majd lehetővé, hogy jobban csinálják, amit csinálni akarnak.” – avat be Sir Philip Craven, a Toyota Motor Corporation igazgatósági tagja és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság korábbi elnöke.

 „Az egész pályázat egy gyümölcsöző utazás volt számunkra, aminek során találkozott számos szakértő, mentor, támogató és más szereplő erőfeszítése az öt döntős munkájának előmozdítása érdekében, hogy kifejleszthessék eszközeiket és eljuttatathassák azokhoz, akinek szükségük van ezekre. Nagyon lelkesítő számunkra, hogy a Phoenix Instinctet nevezhettük meg a Mobility Unlimited Challenge győzteseként. A zsűritagokra nagy hatást gyakorolt, ahogyan az eszközben integrálódnak az intelligens rendszerek, valódi előrelépést hozva a kerekesszék-konstrukció terén, és remek dolog, hogy szabad utat tudunk biztosítani ennek piaci megjelenéséhez. A TMF feladata az ilyen elkötelezett csapatok folyamatos támogatása, és reméljük, hogy e folyamat révén az összes csapat megtalálja a forrásokat a fenti célra, hiszen mindannyian hihetetlen kreativitást és innovációt produkáltak. Úgy hisszük, ez a pályázat hatalmas fejlődést hoz a segítő technológiák területén, és nagyon büszkék vagyunk mindarra, amit a csapatok elértek.” – teszi hozzá Ryan Klem, a Toyota Mobilitási Alapítvány programokért felelős igazgatója.

„A mozgáskorlátozottak közössége túl hosszú időn keresztül szenvedett a korlátozott mozgás és hozzáférés miatt. A koronavírus-járvány megváltoztatta az emberek hozzáállását a távmunkával kapcsolatban, és megmutatta, hogy otthon is lehetséges produktív munkát végezni. Ugyanakkor a járvány arra is rávilágított, milyen fontos, hogy a nem mozgáskorlátozottak jobban értsék a mindenki számára elérhető mobilitás fontosságát. Reméljük, hogy ezek az eszközök világszerte javítanak majd az embereke mobilitásán, és hozzájárulnak egy befogadóbb jövő megvalósulásához.” – fogalmaz Liz Vossen, a Nesta Challenges egyik vezetője.

A döntő négy másik részvevője:

• Evowalk: Evolution Devices (USA) – egy intelligens, hordható stimulátor, ami a térd alatt helyezhető el, és mesterséges intelligenciát alkalmazva a megfelelő időben segít az izmoknak a rehabilitációs járás során, illetve az esések megelőzésében.
• Qolo (Quality of Life with Locomotion): Team Qolo, University of Tsukuba (Japán) – egy mobilitási eszköz, amelyben egyesülnek az exoskeleton és a kerekesszék funkciói. Passzív segítő mechanizmussal könnyíti meg az alsó végtagi bénulásban szenvedők számára az állást és az ülést.
• Quix: IHMC & MYOLYN (USA) – egy nagyon mobil, motoros exoskeleton, ami gyors, stabil és agilis járó mozgást biztosít.
• Wheem-i: Italdesign (Olaszország) – egy kerekes, részben önvezető elektromos eszköz, ami fuvarmegosztást tesz lehetővé a kerekesszékes felhasználók számára. Elsősorban a mikromobilitást szolgálja, és sokféle útfelületen alkalmazható.

A pályázat célja alapvetően az volt, hogy rávilágítson a felhasználókkal történő együttműködés fontosságára, és olyan találmányokat hozzon létre, melyek a mozgáskorlátozottak közösségét szolgálják. A pályázat illeszkedik az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai közé – különös tekintettel a 10. számúra , amely szerint mérsékelni kell az bénulásban szenvedők egyenlőtlenségét a a gazdasági, szociális, oktatási és egyéb lehetőségekhez történő hozzáférés területén. A győztes találmány kiválasztásának legfőbb szempontjai közé tartozott az, hogy az eszközök fennakadásmentesen illeszkedjenek az emberek életvitelébe és környezetébe, miközben kényelmesen és könnyen használhatók, és nagyobb függetlenséget, illetve részvételt biztosítanak a mindennapi életben. Az elbírálás alapvető kritériumának az innovációt, a hatást, a funkcionalitást és használhatóságot, a minőséget és biztonságosságot, illetve a piaci potenciált és megfizethetőséget tekintették. Világszerte sokmillió ember él alsó végtagi bénulással (a leggyakoribb ok az agyvérzés, a gerincsérülés és a sclerosis multiplex). Bár nincsenek globális statisztikák a bénulásban szenvedőkről, az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente 250.000-500.000 gerincvelő-sérülés történik.