A 2020-ra várhatóan akár a másfél milliárd dolláros bevételt is elérő e-sport nemzetközi növekedésével összhangban a hazai e-sport is rohamléptekben fejlődik, ugyanis az eNET, az Esport1 és az Esportmilla legfrissebb kutatási eredménye szerint már Magyarországon is közel 24 milliárd forintos forgalmat generál éves szinten. A növekedés nemcsak a piac méretéből látszik, hanem abból is, hogy 2017 végén megalakult a Magyar E-sport Szövetség (HUNESZ), létrejött a Magyar E-sport Etikai Kódex, számos sportklub létrehozta saját e-sport-szakosztályát, és több nemzetközi szintű hazai e-sport-verseny is sikeresen lezajlott. Ezt a sort folytatja tovább a K&H Csoport támogatásával Magyarország első, több játékot felölelő ligarendszerű e-sport-versenysorozata, a 15 millió forint összdíjazású Magyar Nemzeti E-sport Bajnokság (MNEB).

„A digitalizáció rohamos előretörése az életünk minden területén komoly változásokat és új trendeket hozott, így a most felnövő generáció már minden téren új, digitális megoldásokat keres magának. Célunk, hogy ehhez igazodva folyamatosan fejlődjünk, fejlesszünk magunk is, hisz a lendületes változás, a dinamizmus évtizedek óta a K&H sajátja. Ezt a gyors változást, a digitalizálódást figyelhetjük meg a sport területén is, ezért vettünk részt tavaly az első magyarországi hivatalos K&H e-kupa-verseny szervezésében, most pedig a Magyar Nemzeti E-sport Bajnokság, azon belül is a két népszerű online játék, a League of Legends és a Hearthstone névadó támogatói vagyunk. A sportnak ezen a területén is szeretnénk példát mutatni az elhivatottság, az eltökéltség és a kiváló teljesítmény támogatásával, és már a kezdetektől felkarolni az e-sportban kibontakozni vágyó hazai tehetségeket” – mondta el Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

„A tavaly ősszel az osztályozó kupákkal kezdődő Magyar Nemzeti E-sport Bajnokságon összesen 1936 játékos indult, közülük 204-en egyénileg, 1732-en pedig csapatban. A négy csapatjátékban versenyző 378 csapat közül 40 gárda kvalifikálta magát a január 15-én elrajtolt alapszakaszra, míg az egyéni játékosok közül 16 jutott be az első szezonba. A rájátszás március 28-án kezdődik és április 14-én zárul, a végső megmérettetésre pedig április végén, élő helyszíni döntőn kerül sor, ahol kiderül, hogy a fináléba jutott összesen 22 csapat és 4 egyéni játékos közül kik lesznek az első MNEB-szezon bajnokai” – jelentette be Hodozsán Dániel, az Esport1.hu tartalomigazgatója, a MNEB fő szervezője.

„Mivel ma már az online videójátékozás hazai szinten is a 18 és 65 év közötti korosztályban mintegy 425 ezer embert érint, és egyre több – nemzetközi szinten is elismert – hazai e-sportolónk van, ezért szükségszerűnek láttuk a terület átfogó szabályozását. Ezzel a céllal hoztuk létre a Magyar E-sport Szövetséget, amely lehetővé teszi a hazai e-sport és e-sportolók nemzetközi e-sport-szervezetekben és -versenyeken történő képviseletét is. Emellett legalább ilyen fontosnak gondoljuk az állami és piaci partnerekkel történő kapcsolatépítést és a terület etikai és jogi normáinak lefektetését is. Célunk, hogy a sportból jövő tapasztalatokat hasznosítva, az e-sport világának működését is a hagyományos sportokéhoz igazítsuk, ezzel is elősegítve az új sportág elfogadását” – hangsúlyozta ki Biró Balázs, a HUNESZ elnöke a verseny lebonyolítása kapcsán.

Felfoghatatlan következményei lehetnek a mesterséges intelligencia rohamtempójú fejlődésének. Szakértői vélemények szerint hamarosan elérhetjük a szingularitást – azt az állapotot, amikor a gépek okosabbak lesznek, mint az ember – ami száz év alatt húszezer évnyi fejlődést hozhat – fogalmazott előadásában Pintér Róbert, az eNet kutatási igazgatója a SMART 2018 konferencián tartott előadásában, Budapesten.

Elemzések szerint a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomnak körülbelül háromezerszer akkora hatása lesz, mint a gőzgép feltalálásának. A technológiai fejlődés egyik motorja a mesterséges intelligencia, amit jelentősége miatt az új elektromosságnak is neveznek.

Az egyik leggyakoribb kérdés, ami a téma kapcsán felmerül, az, hogy vajon a gépek elveszik-e az emberek munkáját. Tera Allas, a McKinsey Global Institute vezető kutatója a SMART 2018 konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy már ma az állások 50%-a esetében automatizálni lehetne a munkafolyamatok két ötödét, teljesen pedig jelenleg az ember által végzett munkakörök tíz százalékát tudnák átvenni a gépek. Azonban egyelőre a cégeknek világszinten mindössze 20%-a építette be működésébe a mesterséges intelligenciát.

A szakértő azt is aláhúzta azonban, hogy az emberiség életében ez a jellegű változás nem újkeletű, hiszen az első ipari forradalom előtt az emberek többsége mezőgazdasági munkát végzett. Az automatizáció rengeteg új állás és munkakör megszületését hozhatja, olyanokat, amelyek jelen pillanatban még nem léteznek. Főként a szakértelmet, társas készségeket, empátiát, kreativitást igénylő feladatok ellátására lesz a továbbiakban is biztosan szükség emberi erőforrásra.

Strukturális munkanélküliség és univerzális alapjövedelem

Pintér Róbert, az eNet kutatási vezetője a rendezvényen szintén arra mutatott rá, hogy a mesterséges intelligencia egy új civilizációs hullámot hoz. Az automatizáció következményeként strukturális munkanélküliség alakul majd ki, például az önvezető autók terjedése miatt biztosan sokkal kevesebb sofőrre lesz majd szükség. Az Egyesült Államokban például 3,5 millióról 1 millióra csökkenhet a számuk. Az embereknek a megváltozó helyzethez alkalmazkodniuk kell, amihez szerinte az kell, hogy ne szakmát, hanem iparágat válasszunk, másrészt fel kell arra készülni, hogy életünk során 3-4-szer is váltanunk kell és át kell képeztetnünk magunkat, hogy lépést tartsunk a fejlődéssel.

A szakértő arról is beszélt, hogy a problémák bizonyos részére megoldás lehet az univerzális alapjövedelem bevezetése, azonban a munka az embernek nem csak a pénzkereseti forrást jelenti, hanem önbecsülést és identitást is ad. Az is elképzelhető, hogy a munka kevesek privilégiuma lesz, és csak azoknak lesz állása, akik értéket tudnak teremteni. Pintér Róbert arra is rávilágított, hogy ha a szingularitást elérjük, azaz a gépek már okosabbak lesznek nálunk, az száz év alatt húszezer évnyi fejlődést eredményezhet, ami az emberiség eddigi írott történelmének több mint háromszorosát jelenti.

Zacher Gábor: „Ma már előbb nyúlunk a mobilunkhoz, mint magunkhoz”

A SMART konferencia idén a technológia emberi következményeinek feltárására is nagy hangsúlyt helyezett. Zacher Gábor, a neves addiktológus arra hívta fel előadásában a figyelmet, hogy a mobiltelefonok és a közösségi média erős, a kábítószerekkel megegyező hatású függőséget alakíthat ki az emberben. Egy átlag magyar 150-szer pillant a telefonjára naponta, ezzel párhuzamosan pedig már a lakosság mintegy egynegyede funkcionális analfabétánk számít és a könyvek száma egyre csökken. Fontos a „digitális detox”, azaz, hogy legalább este, otthonunkban leváljunk a technológiai eszközökről, illetve gyermekeinknek is nagyon körültekintő módon szabad csak a kezébe adni okoskütyüket.

A SMART 2018 keretében négy különböző teremben közel 100 szakember tartott előadást. A rendezvény főtámogatója az OTP Bank, kiemelt támogatója a Magyar Telekom volt, a további támogatók között pedig megtalálhattuk a Samsungot, az OXO Labs-t, a RedBull-t, a Microsoft-ot, a KPMG-t, a GoodID-t, a Finastrát, a Hewlett Packard Enterprise-t, a ZTE-t és a Hiventures-t.

A tizenegyedik alkalommal rendezett megmérettetésen közel 400 jelölt cég közül hirdettek nyerteseket kis- és középvállalati, valamint nagyvállalati kategóriában.

Az Év internetes kereskedője díj versenyben, amelynek legfőbb célja a hazai internetes kereskedelem népszerűsítése és az online vásárlás iránti bizalom kiépítése, minden olyan magyarországi bejegyzésű vállalkozás részt vehetett, amely online kiskereskedelmi tevékenységet folytat. A nyertesek kiválasztásában a vásárlók, UX szakemberek és szakmai zsűri is közreműködött. Idén rekordszámú közönségszavazat érkezett, 41 039 a tavalyi 23 774-hez képest. A nyertesek kiválasztásakor figyelembe vették az internetes áruházak üzleti modelljét, felhasználóbarátságát, grafikai megjelenését, és azt is tanulmányozták, hogy a nevezők milyen értékesítést ösztönző eszközöket használnak és milyen vásárlói útvonalak vezetnek a termékek kiválasztásától a fizetési tranzakciókig.

A kis- és közepes vállalati kategória nyertese a Háda webshop. Második helyezett a Petissimo, harmadik pedig az Okosjáték. A nagyvállalati kategóriában a Decathlon bizonyult a legjobbnak, a második díjat a Media Markt vitte el, míg a dobogó harmadik fokán a G’Roby végzett – közölte a főszervező Ecommerce Hungary (korábban SzEK.org). A verseny társszervezője az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a díj főtámogatója pedig a MasterCard volt.

Idén először a két fődíj mellett kategóriadíjakat is átadtak a szervezők és a kategóriadíj jelölői, a Next Wave Europe Kft., a Testbirds Kft., a GoodID és az eNET Kft. Nagyvállalati kategóriában a Legjobb omnichannel kereskedő díját a G’Roby webáruház, a Legjobb felhasználói élmény díjat a JátékNet.hu, a Leginnovatívabb kereskedő díjat a Decathlon, a Legjobb online kampány díját pedig a Bónusz Brigád vihette haza. Kis- és középvállalati kategóriában a Legjobb omnichannel kereskedő díját és a Legjobb felhasználói élmény díját is az Okosjáték webáruház nyerte, a Leginnovatívabb kereskedő kategóriadíjat pedig a Kockashop vehette át.

(Forrás: MTI)

Idén tizenegyedik alakalommal rendezik meg az Év Internetes Kereskedője Díj (röviden: „Évker”) versenyt, amely a legjobb magyar online kereskedőket díjazza, részben a vásárlóközönség, részben szakértő zsűri döntése alapján.

A díj legfőbb célja a hazai internetes kereskedelem népszerűsítése, az online vásárlás iránti bizalom építése. A szakmai verseny – amely már tinédzser korba lépett – folyamatosan fejlődik. Míg 2016-ig csupán KKV és Nagyvállalati kategóriában lehetett nevezni és győzni, idén már azok a webshopok is elismerést kaphatnak, amelyek egy-egy részterületen nyújtanak kimagasló teljesítményt. Így „a legjobb online kampányért”, „a legjobb vásárlói élményért”, is díjat lehet szerezni mind a KKV, mind a nagyvállalati kategóriában, de „a leginnovatívabb kereskedőt” és „a többcsatornás értékesítés legjobbját” is jutalmazzák a szervezők (E-Commerce Hungary, IVSZ, eNET, Testbirds, Next Wave Europe, GoodID). A díj főtámogatója a Mastercard.

A Mastercard megbízásából az Ipsos által készített e-kereskedelmi kutatás szerint a magyarok főként ruházati cikkeket és kiegészítőket vásárolnak online (41%), ezt követik a különböző belépőjegyek (35%), a szállásfoglalások és az elektronikai eszközök (34-34%). Arra a kérdésre, hogy miért választják a bevásárlás virtuális módját, a válaszadók elsősorban a kényelmet emelték ki (55%), de fontos szempontként értékelték a házhozszállítás lehetőségét is (45%). A harmadik leggyakrabban említett indok az volt, hogy így nem kell a tömeg és a sorállás miatt bosszankodni.

Az internetes kereskedők fejlődésének legfőbb mozgatórugója a vásárlói igény, amely nem egyszer elébe szalad annak, mint amit a webshopok kínálnak. Az eNET internetkutató cég felmérése szerint például a bankkártyás fizetést a vásárlók 46 százaléka preferálná online vásárlásai során, míg a netes áruházaknak csak 33%-a biztosítja ezt. Arra a kutatói kérdésre, hogy mit várnak a jövőtől, a webáruházak is első helyre sorolták azt, hogy az online megrendelések kifizetése egyre inkább elektronikusan fog történni, a mobil fizetésekkel kapcsolatos várakozást is sokan beikszelték, s ezzel párhuzamosan a túlnyomó többség a készpénz és az utánvét erőteljes visszaszorulását jósolja.

„Az online vásárlás térnyerése évről évre töretlen. Ezt a folyamatot támogatja a digitális megoldások megjelenése: ma már a mobilunkon keresztül is gyorsan és egyszerűen vásárolhatunk online, a fizetéshez a telefonszámunk megadása is elegendő lehet, ha például a Masterpass megoldást használjuk” – mondta Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója. „Jó kezdeményezésnek tartjuk az Évker versenyt és idén is szívesen álltunk a program mellé, hiszen fontosnak tartjuk, hogy a vásárlók ismerjék a kereskedőket és bízzanak bennük. Az e-kereskedők számára pedig az az egyik legjobb visszajelzés, hogy a közönségszavazás résztvevői valamint a zsűri tagjai elismerik mindazon fáradozásukat, amelyet a minőségi szolgáltatások elkötelezettjeként vásárlóikért tesznek.”

Az idei „Évker” díjra pályázók első szűrése, a kétszer 21-es mezőny kiválasztása a vásárlók kezében van. Az Év Internetes Kereskedője díj közönségszavazása április 3-án kezdődött és a hó végéig tart. Látványos a közönségszavazásban részt vevők számának növekedése is, míg például 2005-ben mindössze 6934-en akartak beleszólni a döntésbe, tavaly már 23.774 érvényes szavazatot adtak le. A végső döntést elősegítő vásárlók jutalma nem csupán az, hogy a díjért – és a vásárlók kegyeiért – versengő webshopok egyre jobb szolgáltatásokat nyújtanak a számukra, hanem értékes ajándékokat is nyerhetnek a május elsejei sorsoláson. A nyereményjáték szabályzata – csakúgy, mint az Év Internetes Kereskedője Díjjal kapcsolatos minden tudnivaló a http://evker.hu oldalon olvasható.

A tavalyi – jubileumi – versenyben a Lumenet.hu és a JatekNet.hu lett az Év Internetes Kereskedője. A 2016. februárban a Vilagitas.eu-ból alakult Lumenet prémium világítástechnikai webáruház ismertségének megalapozásában óriási mérföldkő volt az új márkanév bevezetése után néhány hónappal elnyerni az Év Internetes Kereskedője Díjat, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Lumenet utóbbi hónapokban megduplázza előző év azonos időszakához mért forgalmát. A Játéknet tulajdonosai – a Modell és Hobby Kft.-vel megkötött üzlet keretében – azóta értékesítették legfőbb árucikküket, magát a boltot, a tranzakció még javában zajlik.

Az eNET két évvel ezelőtti, első sharing economy kutatása még a közösségi gazdaság korai szakaszát detektálta. Az elmúlt két évben a közösségi gazdaság legnagyobb szereplői megerősödtek, a piaci jelenlétük által felvetett kérdéseket a hagyományos konkurensek és az állami szabályozás sem tudja megkerülni. Nyáron, kétéves működés után kivonult Magyarországról az Uber, ugyanakkor az általa hagyott piaci résbe azonnal benyomultak az új szolgáltatók, szolgáltatások. A másik nagy sharing economy szereplő, az Airbnb 2015-ben a vendégéjszakák számát tekintve itthon megszerezte a szálláspiac ötödét a BDO adatai szerint. A közösségi gazdaság formáit ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni – de hogyan viszonyulnak ehhez a magyarországi internetezők?

Megosztó vélemények

A hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság / megosztáson alapuló gazdaság / sharing economy fogalmáról, amelyet elsősorban a közös tulajdonláshoz, használathoz kötnek, de markánsan megjelenik a rendszer kölcsönösségen alapuló jellege, a megosztás, a bérlés-csere, illetve a költséghatékonyság dimenziója is.

A sharing economyt pillanatnyilag visszafogott lelkesedés övezi az internetezők világában. Bár izgalmas, új lehetőségnek tartják, valamint olyasminek, ami jó mód környezetünk védelmére (46% ért ezen állításokkal egyet), mégis nagy visszatartó erő a használatban a bizalom megléte vagy hiánya: közel hattized úgy nyilatkozott, hogy nem bízik meg annyira idegen emberekben, hogy a tulajdonát kölcsönadja. Csak a netezők harmada véli úgy, hogy nagyobb értékű, vagy kihasználatlan tulajdonainkat jó ötlet kölcsönadni, bérbeadni.

Hazai sikertörténetek: Oszkár, Rukkola, Miutcánk

Hogyha sharing economy, akkor elsősorban autó- és szállásmegosztás. Mindkét terület folyamatosan és markánsan tematizálja a közvéleményt, elsősorban a két nagy szereplő, az Uber és az Airbnb térnyerése kapcsán. Nem csoda, hogy mind ismertségben, mind részvételben az autó- és szállásmegosztás tekinthető a közösségi gazdaság húzóágazatainak. Az internetezők, spontán módon, saját maguktól elsősorban az Ubert, Airbnb-t, Facebookot és az Oszkár telekocsit nevezték meg, mint olyan weboldalt vagy mobilapplikációt, ami a közösségi / megosztáson alapuló gazdasághoz társítható.

A közösségi autóhasználat az egyik legismertebb sharing economy forma: az internetes oldalon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi lehetőségről tízből 9, a „közösségi taxiról” tízből nyolc internetező hallott már. A közösségi autóhasználat mellett a szállásmegosztás szolgáltatás mutat magas ismertséget, amennyiben tízből hat internetező tud ilyen lehetőségről. Közösségi finanszírozásról saját bevallása szerint minden ötödik, a közösségi irodákról kicsit több mint minden tizedik internetező hallott már. Az egyes részterületek ismertsége tehát magas, ugyanakkor ezt az ismertséget pillanatnyilag még Magyarországon csak korlátozottan sikerült használatra váltani a területen működő cégeknek.

Jó példa erre az Uber, ami kétéves hazai működése alatt megtízszerezte az ismertségét (79%-ra), viszont a használóinak aránya egy számjegyű maradt (7%) – való igaz, hogy meglehetősen korlátozott ideje volt arra, hogy résztvevőket verbuváljon magának, miközben mindössze a fővárosban volt elérhető. És, míg a hazai szálláspiacnak vendégéjszakák számát és forgalmat tekintve egyaránt markáns szereplője az Airbnb, addig egyelőre a hazai internetezők ritkán foglalnak szállást közösségi szállásmegosztó oldalakon keresztül: az Airbnb-t 4%, riválisát, a Couchsurfinget 1% használta már.

Érdekes, hogy amíg a nemzetközi piac nagy szereplőit sokan ismerik, de viszonylag kevesen használják, addig a magyar piacnak van egy lassan, de folyamatosan építkező szereplője, ez pedig az Oszkár Telekocsi: a szolgáltatás ismertsége 2014-hez képest megduplázódott, a használók aránya pedig (az internethasználók körében) 5%-ről 8%-ra emelkedett.

A hazai sikertörténetek közé tartozik még a rukkola.hu és a miutcank.hu – ezeket az oldalakat az internetezők valamivel több, mint tizede ismeri, és 2-2% használja – az internetes cikkekben, bejegyzésekben vizsgálódva a Rukkola a negyedik leggyakrabban emlegetett szereplője nálunk a megosztott gazdaságnak.

Dinamikusan növekvő részvétel

A hazai internetezők 22%-a vesz részt a sharing economy különböző formáiban, elsősorban a közösségi autóhasználatban – de meg kell itt említenünk a BUBI-t is, melyet a hazai internetezők 2%-a használt már, és további 14% lehetségesnek tartja, hogy használni fogja. A tipikus sharing-economy használó fiatal, fővárosi, magasan képzett, vagy még diák. Azzal együtt, hogy főként a fiatalok élnek ezekkel a lehetőségekkel, a szinglik vagy partnerükkel együtt élők terepe. A résztvevők motivációiban elsősorban a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a másoknak nyújtott segítség dominálnak.

A sharing economy az általa felvetett szabályozási kérdések és hagyományos gazdasági versenytársak akár gépromboló megmozdulásai ellenére is folyamatosan terjeszkedik, és széles bázisra számíthat: az internetezők több, mint fele hajlik arra, hogy használjon egy „közösségi taxi” szolgáltatást, és ennél is nagyobb az érdeklődés a telekocsi-lehetőség iránt, amit autósként minden második, utasként pedig háromból két internetező elképzelhetőnek tartana a maga számára. A szállásmegosztásban is szívesen részt vennének: tízből négy netező fogadna vendéget, adná kölcsön a lakását, házát internetes oldalon keresztül kölcsönösségi alapon vagy fizetség ellenében. Amikor pedig mi magunk keresünk szállást, realisták vagyunk: inkább olyan szállást választanánk, ahol nem él ott a tulajdonos/ kiadó is, illetve inkább fizetnénk érte, mintsem, hogy ingyen, szívességi alapon vegyük igénybe a lehetőséget.

Mindezek alapján elmondható, hogy a közösségi gazdaság már nemcsak a spájzban van, de ott toporog a nappalinkban és helyet akar foglalni a kocsinkban is.

Az eNET és a Madhouse 2016 áprilisában végzett online kutatása alapján a felnőtt magyar internetezők életének szerves részévé vált a mobiltelefon, amitől nem szívesen válnának meg: kivétel nélkül mindenki használ közülük ilyen készüléket, és kétharmaduk még az édességevésről is kész lemondani egy hónapra, csak hogy megtarthassa a mobilját.

A mobilt nem csak egyre többen, hanem egyre szerteágazóbb módon is használjuk, így a netezők fele már mobiltelefonján látogat napi rendszerességgel közösségi oldalakat, illetve böngészik az interneten, 40% pedig innen (is) informálódik. Mivel a mobiljukon netet használók száma már közel 3,7 millió fő, így a mobilhirdetések is egyre elterjedtebbé válnak, amikkel tömegeket lehet elérni idehaza.

A mobiltelefonjukon netet használók 79 százaléka, azaz 2,9 millió fő szokott rendszeresen mobilreklámokkal találkozni készülékén. Jó hír a mobilhirdetőknek, hogy a telefonjukon reklámokkal találkozók közül tízből hatan tisztában vannak vele, hogy a tartalomszolgáltatóknak ezek jelentik a fő bevételi forrást, ezért elfogadják a hirdetéseket az oldalak/alkalmazások ingyenességéért cserébe. Azok közül pedig, akik meg is szokták nézni a mobiljukon a reklámokat, 58 százalékkal már előfordult, hogy megtetszett neki egy termék, aminek a hirdetését a mobilján látta.

Érdekes lehet, de a válaszadók számára egy jó mobilhirdetés legfontosabb kritériuma, hogy számukra értékes információt közvetítsen (62%), ezt követi szorosan az igény, hogy egy reklám képes legyen bevonni a felhasználót, tehát hogy érdekes, kreatív vagy vicces legyen (57%). A harmadik fontos szempont, hogy szolgáltatói engedélyt kérjen a megjelenítésre (56%); továbbá a válaszadók több mint felének lényeges, hogy a reklám releváns, azaz az érdeklődési körének, böngészési előzményeinek megfelelő legyen (51%). Meglepő, de mindössze 39 százalék tartotta fontosnak, hogy a mobilhirdetések passzoljanak az oldal/applikáció tartalmába, szerkezetébe, dizájnjába.

A kutatást megelőző három hétben látott mobilreklámokkal kapcsolatban a legtöbben az Adidas, Ikea, Renault, Samsung, Telekom, Tesco, illetve a Vodafone hirdetéseivel találkoztak mobiljukon.

Bár még javában zajlik a 2015-ös év e-kereskedelmi adatainak összegzése, az előzetes kalkulációk alapján a szakemberek már most növekedésről számolnak be. Az amerikai piacon a megelőző évhez képest 14,6 százalékot ugrott az internetes kereskedelmi tranzakciókból származó bevétel, míg Európában a korábbi előrejelzések 12,5 százalékos növekedést becsültek 2015-re. Magyarországon is érezhető ez a dinamizmus, az elmúlt évben több, mint 20 százalékkal, azaz több ezer forinttal nőtt az átlagos kosárérték, ami így elérte a 10 ezer forint fölötti értéket.

A mind szélesebb piacon évről-évre egyre izgalmasabb kérdés, hogy ki nyeri az Év Internetes Kereskedője Díjat, amelyet idén 10. alkalommal adnak át a legjobbaknak. Ezúttal már két kategóriában hirdetnek győztest: a kis- és középvállalatok kategóriában olyan e-kereskedők indulhatnak, akiknek a 2015 évi árbevétele (online és offline) nem haladta meg az egymilliárd forintot, míg a nagyvállalatok kategóriába azok a résztvevők tartoznak majd, akik több mint egymilliárd forintos árbevételt értek el a tavalyi évben.

A nyertesek kiválasztásában a szakmai zsűri mellett a közönség is fontos szerepet kap: a vásárlók április 7-21. között voksolhatnak kedvenc hazai e-kereskedőikre és nyerhetnek a közönségdíjak közül.

Magyar e-kereskedelemi trendek

Az eNET legutóbbi kutatásai szerint a legnépszerűbb, online megvásárolt termékkategóriák a számítástechnikai cikkek, a szórakoztató elektronika, a lakásfelszerelés, a játékok, ajándéktárgyak, de a magyarok egyre bátrabban vásárolnak az interneten ruházati cikkeket, sportruházatot is.

Az itthoni vásárlók egyértelműen a kényelmet és a gyorsaságot keresik: az e-kereskedők 89 százaléka szállít futárral, de közel kétharmaduk saját fizikai üzletében is átadja a megvásárolt árut. Közel minden tizedik üzlet csomagautomatába is kézbesít. Ma már számos webshop az utánvétes fizetésnél is kínál bankkártyás fizetési lehetőséget, a plasztikot a vásárlók sokszor az átvevőhelyeken, az üzletekben vagy éppen a csomagautomatáknál is használhatják. Így az utánvéttel fizetőknek sem kell lemondaniuk a kártyás vásárlás nyújtotta kényelemről és biztonságról.

Honnan jöttünk?

Tíz év alatt nem csak a weboldalak megjelenése, hanem a felhasználók attitűdje is sokat változott. A webáruházak tervezésénél egyre nagyobb szerepet kap a UX (user experience design, vagyis a felhasználói élmény) és a UI (user interaction design), amelyek a felhasználók minél jobb megértését, céljait és weboldalhasználati szokásait kutatják, hogy az így szerzett tapasztalatokat felhasználva minél okosabb oldalak készülhessenek. A vásárlások során az asztali számítógépek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az okostelefonok, illetve a tabletek is, amelyek használata alapjaiban írja át a keresési és vásárlási szokásokat. A sikeres, nagy forgalmat bonyolító e-kereskedelmi oldalaknak követniük kell a fogyasztói igények és szokások változását ahhoz, hogy új vásárlókat szerezzenek, illetve képesek legyenek a régieket megtartani és visszacsábítani. Ezen a téren az egyik legfontosabb trend, hogy a fogyasztók egyre több időt töltenek okostelefonjukon nem csupán a tökéletes termék, hanem az ideális kereskedő kiválasztásával, illetve online vásárlással is.

Merre tartunk?

Évről évre nagy kihívás előtt állnak a hazai online kereskedők, hiszen nem csak az országspecifikus jogszabályok, hanem a külföldi weboldalakon szocializálódott felhasználók igényei is folyamatos fejlesztésre kényszerítik őket. Világszinten az e-kereskedelem élmezőnyébe tartozó Amazon, eBay és társaik, valamint az ezekhez kapcsolódó, long tail elven működő ajánlórendszerek folyamatosan arra sarkallják a magyar webáruházak üzemeltetőit, hogy lépést tartsanak a technikai fejlődéssel és folyamatosan mérjék eredményeiket, majd optimalizálják rendszereiket.

Magyarországon is megjelentek már olyan megoldások, amelyek az online vásárlók új csoportját szólíthatják meg. Ilyen többek között a MasterCard globális digitális fizetési szolgáltatása, a MasterPass, amely minden eddiginél kényelmesebb fizetést tesz lehetővé az internetes vásárlásoknál.

„A mai digitális korban mindenhol okoseszközök vesznek körül minket, részesei lehetünk annak a folyamatnak, ahogy a fizetési eszközeink átalakulnak” – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója. „A MasterCard célja, hogy a fizetés kényelmét biztosító digitális megoldások fejlesztésével elősegítse ezt a folyamatot. A magyar piac rendkívül fontos számunkra, és meg vagyunk győződve arról, hogy a helyi szereplők gyorsan alkalmazkodnak a változáshoz, amelynek következtében a hazai e-kereskedelem még a korábbinál is nagyobb fejlődést mutat majd.”

Az év elejének fontos híre volt, hogy a Schibsted egy nemzetközi ügylet keretében megszerezte a Naspers tulajdonában álló Alllegro Grouptól az OLX-et, amelyet múlt héten végleg be is zárt. Ezzel az apróhirdetési oldalak csatája- mely a hazai médiának nem kevés bevételt termelt – véget ért, azonban a verseny nem tekinthető lefutottnak.

Kiss Gergely, az eNET partnere szerint a magánszemélyek és félprofi kereskedők egymás közötti kereskedésének – a C2C piacnak – a volumenét nem lehet pontosan meghatározni, ugyanis az apróhirdetési oldalakon nem történik tranzakció. (Becsléseket a hirdetések alakulása és a futárszolgálatoktól származó információk alapján lehet tenni.) Az aukciós oldalak tavalyi forgalma mintegy 10 milliárd forint volt, ehhez adódnak hozzá az apróhirdetési site-okon generált eladások. Ami viszont trendszerűen állítható: a korábbi években az eladók az ingyenes alaphirdetéseket kínáló apróhirdetési oldalak felé mozdultak el, mára viszont ez megfordulni látszik. A piacterek szabályozottabb környezetet, fegyelmezettebb szereplőket és kisebb zajt biztosítanak, ezért sokan inkább visszatérnek az aukciós felületekre.

Szanitter Áron, az Allegro Group HU ügyvezetője szerint az OLX – és így a házon belüli konkurencia – kiesésével elérkezett az ideje, hogy a korábban tudatosan kissé háttérbe húzódó Vatera újra kihívóként lépjen fel. A számok tekintetében most is fej-fej mellett halad a két platform: az egyesülés előtt a Jófogáson 2 millió, az OLX-en 2,8 millió, a Vaterán pedig 3 millió hirdetés szerepelt, míg a napokban a Jófogás – az OLX-ről folyamatosan áttereltekkel együtt – 3,4 milliónál, a Vatera pedig 2,7 milliónál jár; azonban előbbi esetében számolni kell a már nem élő, de nem törölt hirdetések jelenlétével is. Szintén a kiegyenlítődés irányába hat, hogy a közvetlen versenytárs kiesése és a két éven belüli nyereségességi célkitűzés miatt a Jófogás már nem élhet az agresszív reklámtevékenység és ügyfélszerzés eszközeivel, miközben a Vateránál szabadultak fel ilyen célú források.

Az apróhirdetési oldalak és az aukciós site-ok hasonló igényeket más megközelítéssel és specifikus előnyökkel-hátrányokkal szolgálnak ki. Előbbiek alapesetben ingyenesek (bár a monetizálási kényszer miatt egyre nagyobb a bevételi nyomás) és a használatuk egyszerű, míg utóbbiak legfontosabb erénye a biztonság és a bizalom. (Ennek legfontosabb eszköze az értékelési rendszer, de az eladók ellenőrzése, az automatikus csalófigyelő rendszerek és a garanciavállalás is ebbe az irányba hat.) Fontos különbség továbbá, hogy az apróhirdetési oldalaknál kiemelt szerepe van a környékbeliek közti kereskedelemnek, illetve az itt vásárlók esetében a bizalmat a termék megtekintése helyettesíti. A Vatera esetében is egynegyed feletti a személyes átvétellel záruló tranzakciók aránya, a Jófogás esetében ez az érték valószínűleg jóval magasabb – bár a Háztól házig szolgáltatás reklámozásával ez az oldal is az országos fókusz felé próbált mozdulni.

A Vatera a jelenlegi helyzetben a biztonság, valamint a vásárlók által kiemelt további előnyök – a keresőrendszer és a naprakész kínálat – hangsúlyozása mellett az észlelt gyengeségeket fejlesztésekkel orvosolva próbál versenyelőnybe kerülni. Az ingyenességet nem kívánják visszahozni, de a díjstruktúra többszintűvé válhat. A feltöltési oldalt is egyszerűsítik, az új eladókat pedig a banki ellenőrzés gyorsításával (bankkártyás rendszer bevonásával) és kiemelési csomagokkal vonzanák. (Külön eladói reklámkampányt nem terveznek, hisznek abban, hogy a minőségi vevők jelenléte a legfontosabb vonzerő számukra.) Az elmúlt években mobilos fronton felgyülemlett lemaradást reszponzív designnal és appfejlesztéssel hoznák be.

Ami a korábbi portfólió alakulását illeti: Grando webáruház megmarad a Vaterába integrálva, csakúgy, mint a Lealkudtuk.hu kuponos oldal; azonban utóbbit önálló platformként is újraélesztenék, újrabevezetési kampánnyal megtámogatva. Ennek fóruma várhatóan az online, illetve a televízión kívüli offline média lesz, míg a Vaterának tavaly óta futnak televízióreklámjai is. Észlelik a nyomást, amely abból ered, hogy az extra szolgáltatásaikat kommunikáció hiányában sok esetben nem ismerik a potenciális felhasználók, de radikális reklámköltség-emelkedéssel nem számolnak.

2014-ben a webáruházak forgalma egy év alatt majd 30 %-kal növekedett. A növekedés idén még nagyobb tempót vehet, ugyanis szakértők véleménye szerint a vasárnapi zárva tartás március közepi életbe lépése egyértelműen a webáruházaknak fog kedvezni.

A forgalomnövekedés és a vasárnapi zárva tartási rendelet nem csak a webáruházak működtetésében, hanem a webes értékesítés informatikai rendszereiben, a logisztikában, futárszolgálatoknál, az elektronikus fizetésben és számlázásban, valamint az internetes marketingben és a jogi következményekben is alapvető változásokat hoz. Várható a webáruházak nemzetköziesedése és számának gyarapodása is.

A Piac & Profit KKV Akadémiájának Webáruházi trendek 2015 című konferenciája ezeket a témákat járja körül, a gyakorlati életben jártas előadók segítségével készít fel a változásokra, az elengedhetetlen fejlesztésekre.

Időpont: 2015. február 19. csütörtök, 10.00-15.30

Helyszín: BCM Nagykereskedelmi Központ Konferenciaterem (Budapest XV. ker. Szentmihályi út 171. III. emelet.)

Regisztrálni a konferencia oldalán lehet.

Program:

• 9.30−10.00: Regisztráció
• 10.00−10.30: Milyen a közeli jövő versenyképes, korszerű webáruháza? A webáruházak fejlődésének útjai. Adózási és számviteli buktatók az e-kereskedelemben.
  Előadó: dr. Ormos Zoltán, a Szek.org (Szövetség az elektronikus Kereskedelmért) elnöke
• 10.30−10.50: Hazai webáruházi trendek és üzleti lehetőségek a vasárnapi működés érdekében.
  Előadó: Karakas Kitti, eNET Kft.
• 10.50−11.30: Az internetes webáruházi marketing újdonságai, a keresőoptimalizálás speciális, webáruházakra vonatkozó praktikái. Dinamikus hirdetési megoldások: továbbfejlesztett e-kereskedelmi analitika, merchant center – termékhirdetés külföldön, dinamikus remarketing, dinamikus keresőkampányok és azokhoz szükséges keresőoptimalizálási beállítások.
  Előadó: Kocsis Márk üzletágvezető, AS Services Kft.
• 11.30−11.50: E-számlázás. Széleskörű bevezetésének, elterjedésének technikai és adminisztrációs feltételei.
  Előadó: Piya Csaba ügyvezető igazgató, Billzone.eu
• 11.50−12.20: Konzultációs és kávészünet
• 12.20−12.40: A webáruházak kialakításának alternatívái. Bérelt, „ingyenes” webshopmotorra épített vagy egyedi? A választás nagyban függ a megbízó üzleti elképzeléseitől. Az egyes megoldások előnyei és hátrányai, mintapéldák tanulságokkal.
  Előadó: Bernáth Lajos sales manager, Trendency Zrt.
• 12.40−13.00: Új trendek és perspektívák a logisztika világában. Csomagküldés a webáruházak szemszögéből.
  Előadók: Colin Snead ügyvezető igazgató, Hum Frigyes kereskedelmi képviselő, Fürgefutár.hu. Kft.
• 13.00−13.30: A vasárnapi zárva tartás jogszabályainak webáruházakra vonatkozó rendelkezései, azok értelmezése, a működtetésre vonatkozó új mozgásterek elemzése. Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó szabályok, a reklámjog vonatkozó részei
  Előadó: dr. Mayer Erika ügyvéd, Mayer és Társai Ügyvédi Iroda
• 13.30-13.50: Vasárnap: ZÁRVA, avagy így segítsd a viszonteladóidat, ha nagykereskedő vagy.
  Előadó: Dimitrova Dessislava cégvezető, Alphasonic Kft.
• 13.50−14.30: Konzultációs és ebédszünet
• 14.30−14.50: Az online vásárlást hatékonyan kiszolgáló háttér fontossága. Online vásárlás és CRM.
  Előadó: Kubinyi Ferenc ügyvezető igazgató, MédiaOrigo
• 14.50−15.10: Az ügyfél elégedettsége a teljesítésen múlik – adatáramlás az integrált rendszerekben a rendelés felvételétől a számlázásig
  Előadó: Hertay Ákos ügyviteli rendszer specialista, KKV ÜGYVITEL
• 15.10−15.30: Mit tehetünk az elektronikus fizetés elterjedésének előmozdításáért. Új trendek a korszerű és gyors fizetési lehetőségekben.
  Előadó: felkérés alatt
• 15.30-15.50: Konzultáció az előadókkal
• 15.40−16.10: Üzleti kézfogó A résztvevők bemutatkozása üzleti célú kapcsolatépítés szándékával. Szervezett networking

A tematika változtatási jogát a szervezők fenntartják.

Regisztrálok a rendezvényre

Jelentős árkedvezmények, folyamatosan változó kínálat, rövid ideig elérhető és impulzív vásárlásra ösztönző ajánlatok. Az általános kínálatot nyújtó bónuszos/kuponos oldalak mellett ezek az állítások egyaránt érvényesek a kizárólag kedvezményes szállásajánlatokat értékesítőkre, valamint az online vásárlói klubokra is. Ők együtt alkotják az angol terminológiában „daily deals”-ként ismert napi ajánlatok piacát, amely a 2014-es évben elérte a bruttó 16,5 milliárd forintnyi közvetített forgalmat idehaza.

Nézzük meg közelebbről is ezeket a részpiacokat, hogy mi jellemezte a szereplőket és a köztük lévő viszonyokat 2014-ben.

Általános kínálatú piac: a Bónusz Brigád töretlenül az élen

Az eNET Internetkutató Kft. által vizsgált általános kínálatú bónusz/kupon piac 2014-ben elérte a bruttó 5 milliárd forintos közvetített forgalmat, amely közel azonos a korábbi év eredményével. Miközben ennek a piacnak a mérete jelentősen nem változott, az erőviszonyokról már nem mondható el ugyanez. A 2014-es év három legnagyobb forgalmát lebonyolító általános kínálatú bónusz/kuponos oldala rendre a Bónusz Brigád, a márkanév-váltáson átesett Zumzi (korábban Kupon Világ) és a Napideal! volt. Utóbbi szereplő idén először került be a TOP3-ba, letaszítva ezzel az évek óta a harmadik helyen lévő Napi Tippet.

A Bónusz Brigád mintegy bruttó 3,4 milliárd forintos közvetített forgalommal a 2013-as évhez képest jelentős, 37%-os növekedésre tett szert, ami annál is inkább kiemelkedő, mivel az általános kínálatú bónusz/kupon piacon az összes többi, eNET által rendszeresen mért szereplő esetében csökkenés történt. A márkanév-váltáson átesett Kupon Világ immáron Zumzi név alatt folytatja a működését, a változás azonban meglehetősen negatívan hatott az eredményükre, közel 50%-ot veszítettek a 2013-as közvetített forgalmukhoz képest.

A szegmens szereplői a bruttó 5 milliárd forintos lebonyolított forgalmat 28.319 meghirdetett ajánlattal és valamivel több mint 1 millió eladott bónusz/kupon révén sikerült elérniük. A korábbi éveknek megfelelően 2014-ben is a szolgáltatások generálták a forgalom nagyobb részét és úgy tűnik, hogy a piac egészére nézve beállt egyfajta szolgáltatás-termék egyensúly. A 2013-as évhez hasonlóan a szolgáltatások 2014-ben is a teljes közvetett forgalom 77%-át, a meghirdetett ajánlatok 64%-át és az eladott bónuszok/kuponok 54%-át adták. A meghirdetett ajánlatok átlagos ára 13 700 Ft volt, amely 1 900 forinttal több, mint 2013-ban volt, ami főleg annak köszönhető, hogy megnőtt a nagyobb értékű utazási ajánlatok aránya.

Kedvezményes szállásértékesítésből bruttó 3,5 milliárd forintnyi forgalom

Az általános kínálatú bónusz/kupon piacon megtalálható ajánlatkategóriák közül egyedül az utazási ajánlatok azok, amelyek kizárólagos értékesítésére való szakosodás az évek folyamán életképesnek bizonyult. Ennek számtalan oka van, de a legfőbb indok mindenféleképpen azok értékében rejlik, hiszen áruk magasan a többi típusú ajánlat ára fölött van. 2014-ben a csak szállásértékesítésre szakosodott bónusz/kupon oldalak közel bruttó 3,5 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le, ez azonban csupán egy része az online értékesített szálláskupon piacnak, hiszen a szakosodott szereplőkön kívül mások is kínálnak bónuszos/kuponos utazási ajánlatokat.

A bónuszos/kuponos piacon a meghirdetett üdülési ajánlatok között a 3 napra és 2 főre szóló, négycsillagos szállodai környezetben, félpanziós ellátást biztosító belföldi utazások a legjellemzőbbek. Ezeknek az átlagos ára 41.400 forint körül alakult 2014-ben, ami mintegy 50%-os kedvezményt jelent az átlagos eredeti árhoz képest.

Vásárlói klubok: világmárkák kedvezményesen

A vásárlói klubok közös jellemzője, hogy a tagok számára világhírű márkák minőségi termékeit kínálják jelentős kedvezményekkel. Az elmúlt évek során ezek az oldalak egyre nagyobb népszerűségre tettek szert. Kezdetben a portfólió kialakításakor a divat volt a fókuszban, elsősorban ruhákat, cipőket, táskákat és egyéb kiegészítőket kínáltak rendkívüli kedvezményekkel. A népszerűség azonban magával hozta a termékkínálat bővítését és egyre inkább megjelentek az ajánlatok között a lakberendezési termékek is. A Magyarországon már régóta működő Brands.hu és Fashion Days mellett pedig 2013-ban kizárólag lakásdekorációval kapcsolatos ajánlatokkal megjelent a Vivre is.

A vásárlói klubok 2014-ben összességében mintegy bruttó 3,8 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le. Az e-kiskereskedelmi trendek alapján a ruházati és a lakberendezési termékek online értékesítése a jövőben is kifizetődőnek tűnik, így ezeknek a vásárlói kluboknak a további növekedésére lehet számítani.

Kakukktojások

A napi ajánlatok piacának legtöbb szereplője viszonylag egyértelműen besorolható a három szegmens valamelyikébe, akadnak azonban olyan oldalak is – mint például a Csak1Nap és a Vatera Sztárajánlatok (korábban Lealkudtuk.hu) – amelyek bizonyos szempontból kakukktojások, mert üzleti modelljük révén fenntartások nélkül nem illeszthetőek be egyik csoportba sem. Ugyanakkor ezek a szereplők jelentős, közel bruttó 4 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le 2014-ben, így nem megkerülhetők, ha a napi ajánlatok piacméretének meghatározásáról van szó.

Nem durran, mert nem lufi

Már a Groupon-modell hazai megjelenésekor lehetett találkozni olyan véleményekkel, amelyek a lufi jövőbeni kidurranásáról szóltak, ez azonban még a mai napig várat magára. A napi ajánlatok piaca stabilnak tekinthető, de az elmúlt években az erőviszonyok terén volt változás.

Mindent összevetve azonban a teljes online napi ajánlatok piacán bonyolódott bruttó 16,5 milliárd forintos közvetített forgalom maga a bizonyíték, hogy a jelentős kedvezményű ajánlatok értékesítése működik és semmiképpen sem elhanyagolható méretű szegmensről van szó – írja az eNET tanulmánya.

2015 fő kérdése ugyanakkor a szereplők számára az lesz, hogy vajon a válságból való fokozatos kilábalás mennyire lesz hatással a jelentős kedvezmények iránti keresletre, tudnak-e növekedni a cégek, illetve maga az egész piac.