Az elmúlt hetek eseményei – a leálló Barátság kőolajvezeték, az iráni háború, vagy egy kicsit erősebb téli hideg miatti többletfogyasztás – azonnal rámutattak, milyen érzékeny a hazai energiaellátás rendszere. Vegyük csak az utóbbit: egy, a megszokottnál valamivel hidegebb januári időszak miatt a kormány mintegy 50 milliárd forinttal támogatta meg a lakossági energiafelhasználást, ami körülbelül 16 milliárd forinttal haladta meg a tényleges fogyasztásnövekedést. Ez azt jelenti, hogy már egy mérsékelt időjárási sokk is azonnali költségvetési reakciót vált ki.

Magyarország helyzetét tovább nehezíti, hogy az energiahordozók jelentős része importból származik. Az árakat és az elérhetőséget olyan nemzetközi folyamatok alakítják, amelyekre a hazai döntéshozóknak korlátozott ráhatásuk van, miközben az ellátásbiztonság következményei minden esetben a magyar gazdaságban és a háztartásokban jelennek meg. Éppen ezért az ellátásbiztonság garantálása elsődlegesen a mindenkori kormány, másodsorban az olyan meghatározó vállalatok, mint az MVM és a MOL felelőssége.

Ismert kockázatok – változatlan függőség

A geopolitikai kockázatok egyáltalán nem új jelenségek. Az orosz–ukrán konfliktus 2014 óta tart, a közel-keleti térség pedig évtizedek óta instabil. Ennek ellenére a magyar energiapolitika nem épített ki olyan rendszert, amely érdemben csökkentette volna a kitettséget. A kőolajimport 2022-ben még 86 százalék körül alakult, és ezt csak minimálisan sikerült mérsékelni, miközben a behozatal döntő része továbbra is a Barátság vezetéken érkező orosz olajhoz kötődik.

A helyzet sajátossága, hogy miközben a kockázatok előre láthatók voltak, a rendszer lényegében változatlan maradt. Így a függőség nem csökkent, hanem egyre inkább strukturális problémává vált.

Széttagolt irányítás, bizonytalan felelősségi viszonyok

Az energiapolitika intézményi szinten sem egységes. Az Energiaügyi Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium között megosztott hatáskörök több ponton átfedik egymást, ami nehezíti az összehangolt működést.

Ennek talán legérdekesebb példája a földgáz, melynek beszerzési feladatai a külügyhöz tartoznak, annak ellenére, hogy a tárca SZMSZ-e nem tartalmazza a „földgáz” kifejezést – annál inkább tartalmazza az „energiabiztonságot”. A hazai fogyasztók számára közvetlenebb, az energiaellátással és az energiaellátás-biztonsággal összefüggő feladatok az energiaügyi miniszterhez, Lantos Csabához tartoznak.

A jelenleg neuralgikus ponttá vált kőolajellátás eddig jobbára kimaradt a szórásból – döntően a nem állami tulajdonú MOL felségterülete. Azonban az állam itt sem került a látókörön kívülre.

Az olcsó orosz olaj ára hosszabb távon nőtt meg

Az orosz olaj az elmúlt években 15–20 százalékkal olcsóbb volt a világpiaci árnál, ami rövid távon jelentős gazdasági előnyt biztosított. A MOL például éveken keresztül mintegy 1,5 milliárd dollár körüli adózás előtti eredményt ért el, miközben az adókon keresztül a költségvetés is profitált az alacsonyabb beszerzési árakból.

Ez az előny azonban nem jelentkezett az alkalmazkodásban. A százhalombattai finomító átalakítása más típusú olaj feldolgozására nem történt meg érdemben, annak költségét és időigényét 2025-ben is nagyjából ugyanakkorára becsülték, mint három évvel korábban. Azonnali cselekvéssel azonban mára eljuthattunk volna az átálláshoz, így viszont a rövid távú nyereség mellett fennmaradt a hosszú távú kiszolgáltatottság.

Barátság és Adria: nem váratlan kockázatok

A Barátság vezeték sérülékenysége egy háborús térségben előre látható volt. Egy ilyen infrastruktúra esetében szinte törvényszerű, hogy idővel katonai vagy politikai célponttá válik.

Ezzel párhuzamosan az Adria vezeték sem vált valódi alternatívává. A horvát JANAF és a MOL közötti viták, a tranzitdíjak körüli konfliktusok és a kapacitáslekötések elmaradása miatt nem sikerült stabil megoldást kialakítani. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az amerikai szankciók miatt az orosz olaj tengeri szállítása is bizonytalanná vált.

A jelenlegi helyzet tehát nem váratlan krízis, hanem egy hosszú ideje ismert kockázati pálya következménye.

Elmaradt a szerkezeti váltás

Az elmúlt, kockázatokkal terhelt évek során a magyar energiapolitika alapvetően a beszerzési útvonalak cseréjében gondolkodott, nem pedig a függőség csökkentésében. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság fejlesztése nem kapott olyan súlyt, amely érdemben mérsékelte volna a kitettséget.

Miközben az állam a rezsivédelemre mai értéken mintegy 6900 milliárd forintot költött, ebből a forrásból nagyságrendileg több százezer lakás energetikai korszerűsítése is megvalósítható lett volna. Ez tartósan csökkenthette volna a földgázfelhasználást és az importigényt, szemben a jelenlegi rendszerrel, amely inkább a fogyasztás fenntartását támogatja.

Európa eközben konkrét lépéseket tett

Az Európai Unióban az orosz gáz részesedése 2021 és 2024 között 45%-ról 19%-ra esett, az orosz szénimport megszűnt, az olaj aránya pedig 27%-ról 3%-ra csökkent. A régió országai nemcsak beszállítót váltottak, hanem új infrastruktúrát is kiépítettek, LNG-terminálokat létesítettek és új vezetékeket építettek.

Lengyelország, Csehország vagy Horvátország ezzel jelentősen csökkentette kitettségét, míg Magyarország továbbra is a leginkább függő országok közé tartozik

Az új kormány előtt: konkrét és kockázatos döntések

A következő kormány számára a legnagyobb kihívás az lesz, hogy csökkentse a fosszilis függőséget egy olyan helyzetben, ahol a mozgástér már beszűkült. Ez egyszerre jelent gazdasági és politikai kockázatot.

A jelenlegi politikai ajánlatok nem mutatnak koherens irányt. A rezsicsökkentés fenntartása mellett ígért tömeges felújítások vagy a korábbi ársapkák visszahozásának ötletei nem kezelik a probléma szerkezeti okait, miközben az orosz energiahordozók kiváltása elkerülhetetlennek tűnik.

„Az világos, hogy egy felelős energiapolitika nem engedte volna, hogy előálljon a mostani, ellátásbiztonsággal úgy is fenyegető helyzet, hogy közben négy év alatt elköltöttek a területre csaknem 7000 milliárd forintot. Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy az energiapolitika végre megtanulja a leckét, és kiszabadul a fosszilisek, a politikai jelszavak és politikai termékek fogságából” – zárja Másfélfokon megjelent írását Perger András.

Forrás: Másfélfok.hu

Photo by Zbynek Burival on Unsplash, free license

A Sziget Fesztivál, amelynek szervezői a minőségi szórakozáson kívül a fenntarthatóság iránt is elkötelezettek, idén is otthont adott a Coca-Cola Magyarország immár hagyományos, környezettudatos szemléletformáló sajtóbeszélgetésének. Az idei eseményen a csomagolási innovációk, a visszaváltási rendszer eddigi eredményei, a kapcsolódó kormányzati szerepvállalás és célkitűzések, valamint a lakosság fenntarthatósági attitűdje kerültek terítékre, kiemelve a közös felelősség és a kollektív cselekvés fontosságát.

Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség főtitkára szerint „A kimagasló visszaváltási és újrahasznosítási arányok mögött a gyártók, a kereskedelmi szereplők, a hulladékkezelési szakemberek és a fogyasztók közös erőfeszítései állnak, amelyeket a szabályozó hatóságokkal és a kormányzattal való szoros együttműködés tett lehetővé. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség tagvállalatai büszkék arra, hogy aktívan hozzájárulnak ezekhez a sikerekhez, és elkötelezettek amellett, hogy a hazai eredmények összhangban legyenek az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseivel.”

A hazai lakosság gyorsan megszokta a visszaváltási rendszert

Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója ismertette a rendszer eddigi eredményeit. A tavalyi bevezetés óta a hazai lakosság több mint 2,5 milliárd darab visszaváltási díjas terméket vitt vissza a RePont automatákba vagy kézi átvételi pontokra. Az idei nyár rekordokat hozott a visszaváltás terén: egyes napokon a visszaváltott italcsomagolások száma meghaladta a 15 milliót. A mostani 80 százalékos visszaváltási arány európai viszonylatban is kiváló eredmény, és várhatóan 2026-ra állandósul  majd a  90 százalék feletti érték. A korábbi, házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerben az italcsomagolások visszagyűjtési aránya mindössze 30-35 százalék körüli volt.

„A visszaváltási rendszerért felelős MOHU zárt logisztikai rendszert működtet, így az összegyűjtött csomagolás garantáltan újrahasznosításra kerül, nem jut a szemétégetőbe vagy lerakóba. Büszkék vagyunk az eddigi eredményekre, és azt látjuk, hogy a hazai lakosság különösen nyitottan és együttműködően fogadta ezt a nem kis változást. A közös erőfeszítéseknek köszönhetően néhány hónap leforgása alatt hatalmas lépést tettünk egy fenntarthatóbb jövő megteremtése felé” – mondta el Runtág Tivadar.

„A DRS-rendszer, azaz az italcsomagolások kötelező visszaváltási díjas rendszerének bevezetése fontos mérföldkő volt a kormányzat Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében, egy, a körforgásos gazdaság felé tett újabb fontos lépés, amely nemcsak környezetvédelmi célokat szolgál, hanem az iparfejlesztés és az erőforrások hatékonyabb felhasználása szempontjából is kiemelt jelentőségű. Az eddigi eredmények, így a visszaváltási arány gyors növekedése azt mutatják, hogy megfelelő infrastruktúra, szemléletformálás és ösztönzés mellett a hazai fogyasztók is szívügyüknek tekinti a környezetvédelmet. Ez egyértelműen jelzi, hogy jó úton haladunk a zöld átállásban. A kormányzat számára kulcsfontosságú a lakosság szemléletformálása, a hazai ipar energia- és nyersanyagtakarékos gazdálkodása, valamint a gyártókkal és hulladékgazdálkodási szereplőkkel való szoros együttműködés is, hiszen ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes rendszert építsünk” – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára. 

Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatokért, kommunikációért és fenntarthatóságért felelős igazgatója hozzátette: “Az újrahasznosíthatóság és újrafelhasználás érdekében együttműködünk partnereinkkel, valamint a kormányzat szereplőivel is. Fogyasztóinknak szintén kulcsfontosságú szerep jut a csomagolóanyagokat érintő stratégiánkban, ugyanis az ő aktív részvételükre, is szükség van ahhoz, hogy ezek a csomagolások visszajussanak az újrahasznosítást és újrafelhasználást elősegítő rendszerekbe.”

„A zöldipar is aktív szerepet vállal a fenntartható csomagolások fejlesztésében, használatában, alkalmazásában, illetve – például a hulladékhasznosító iparon keresztül – a körforgásos alapanyag előállításában, hiszen a fenntarthatóság elérése közös felelősségünk. A jogalkotók, szakemberek, gyártók, kereskedők, a visszaváltási rendszer működtetője és a fogyasztók együttműködése, valamint az edukációs erőfeszítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy előrelépést érjünk el a hulladékgazdálkodásban, a társadalom szemléletformálásában és hosszú távon a fenntarthatóság terén. A közös munka jelenleg is zajlik, és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy csak összefogással érhetünk el valódi változást” – mondta Kertész-Káldosi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének szakmai igazgatója.

Még több újrahasznosítás jön a Sziget Fesztiválon is

A Green Sziget Center évről-évre izgalmas programokon keresztül mutatja be nemcsak saját fenntarthatósági gyakorlatait, de szemléletformáló üzeneteket is igyekszik eljuttatni a látogatóhoz. Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere elmondta: a fesztiválon a legnagyobb mennyiségű hulladékot a PET palackok és az aludobozok jelentik, amelyet azonban magas arányban tudnak visszagyűjteni.

„A Sziget Fesztiválon minden évben újabb elemekkel bővítjük fenntarthatósági programunkat, és ebbe partnereinket, támogatóinkat is törekszünk bevonni. Az olyan szponzorok, mint a Coca-Cola szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően csökkentsük a fesztivál ökológiai lábnyomát” – mondta el Dominus Ákos.

Jelentős a szemléletváltozás a magyar lakosság körében 

Sági Ferenc, az NRC kutatási igazgatója átfogó képet adott a visszaváltási rendszer elfogadottságáról. Felméréseik szerint a lakosság nagyobb része ismeri és használja a visszaváltási rendszert.

„A visszaváltási rendszer nem csupán egy új szolgáltatás, hanem egyre inkább befolyásolja a fogyasztói döntéseket, például a boltválasztást, sőt, az oda járás gyakoriságát is – utóbbi kapcsán a válaszadók 42%-a említette, hogy gyakrabban megy el egy adott üzletbe vásárolni, mert működik benne REpont. A lakosság tehát egyre tudatosabb, és a REpont rendszerhez hasonló motiváló rendszerek kulcsfontosságúak a pozitív viselkedésváltozás elérésében és a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásban” – mondta Sági Ferenc.

A környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nélkül, vagy attól eltérően üzemelő vállalatok akár 2 milliárd forint összegű bírsággal is sújthatók. A zaj- és levegővédelmi szabályok megsértése esetén is szigorúbb büntetések várnak a cégekre. A hulladékgazdálkodási előírások megszegése esetén a bírság akár 500 millió forintra is nőhet, és helyszíni bírság kiszabására is sok kerülhet.

A vízminőség védelme érdekében azon vállalkozások számára, amelyek szennyvizet juttatnak a csatornarendszerekbe, a bírság összege megkétszereződik. A hulladékgazdálkodási jogsértések esetén is magasabb szankciókra lehet számítani, és a hatóság nem csökkenti a büntetéseket, így a cégeknek a teljes összeget ki kell fizetniük.

A súlyos környezetvédelmi szabálysértésekkel érintett cégek adatai – 50 millió forint feletti bírság esetén – nyilvánosságra kerülnek a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásában, valamint az Energiaügyi Minisztérium honlapján is nyilvánosságra kerülnek, és a jogsértés fennállása alatt a vállalkozás működését felfüggesztik.

„A felelősségteljes és jogkövető működés a vállalati vezetés folyamatos figyelemét igényli, a jól bevált, harmadik fél által is tanúsítható környezetirányítási rendszerek keretet adhatnak ennek. Az elmulasztott vagy hiányos környezetvédelmi intézkedések nemcsak anyagi szankciók – akár milliárd nagyságrendű bírságok – kockázatát jelentik, hanem súlyos közvetett, például reputációs károkat is eredményezhetnek. Egy hatékony környezetirányítási rendszer kialakításával vagy a környezeti jogszabályoknak történő megfelelőség átvilágításával megelőzhetőek a negatív következmények” – hangsúlyozza Jenei Attila, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági partnere.

Az új szankciók célja a környezetszennyezés visszaszorítása, a társadalom egészségének védelme és a természeti értékek megőrzése. A környezetet és társadalmat befolyásoló hatások felülvizsgálatával a vállalatok nemcsak a fenntartható működést biztosíthatják, de a szabályszegésekhez kapcsolódó súlyos pénzügyi és reputációs kockázatokat is elkerülhetik. A környezeti lábnyom csökkentésével, illetve a környezeti hatások – akár belső, akár külső eredetűek – azonosításával és minimalizálásával jelentős előrelépést érhetnek el.

Gondola Csaba 2025. március 1-jétől hatályos államtitkári kinevezését követően, az Energiaügyi Minisztérium strukturális átalakítása után fogja segíteni a körforgásos gazdaságra való átállás és a klímavédelem ügyét. A tervezett átalakításoknak köszönhetően a jövőben kiemelt hangsúly kerül a környezetvédelemre és az energiapolitikára is – amely szakterületeket továbbra is Raisz Anikó, illetve Steiner Attila felügyeli államtitkárként.

Forrás: Energiaügyi Minisztérium

Az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a hazai utakon a múlt év végén már több mint 45 ezer tisztán elektromos személygépkocsi közlekedett, az ilyen meghajtású teherautókból közel 3 ezer, motorkerékpárokból körülbelül 500, míg autóbuszokból 206 volt forgalomban. Az új pályázat keretében elnyerhető támogatás jelentősen csökkenti a hagyományos hajtású gépkocsik árelőnyét, vonzóbbá és kifizetődőbbé teszi az e-járművek megvásárlását, ami várhatóan felgyorsítja majd térhódításukat.

Az e-autók terjedése kapcsán azonban kiemelten fontos foglalkozni a töltési infrastruktúra kérdésével is. A Schneider Electric tavalyi felmérése szerint a hazai vállalati döntéshozók 75 százaléka választana e-autót a hagyományos, robbanómotoros járműve helyett, ha a munkavégzés helyén biztosított lenne a megfelelő töltési lehetőség.

A Schneider Electric céljai között szerepel, hogy 2030-ra teljes járműflottáját elektromos meghajtású autókra cseréli le, és a folyamat már elindult Magyarországon is, így itthon is egyre több ilyen járművet használ a cég. Az átállással kapcsolatos igények kiszolgálására a vállalat budapesti központjának otthont adó irodaházban a Schneider Electric eszközeit és rendszereit felhasználva alakítottak ki egy különleges töltési megoldást, amit január végén az okos parkolási és töltési szolgáltatásokat kínáló Parkl Digital Technologies-zal közös eseményen mutattak be.

A hatékony, biztonságos, az ingatlanok meglévő elektromos hálózatainak adottságaihoz alkalmazkodó töltési megoldás agya a Schneider Electric által fejlesztett EV-Charging Expert töltést menedzselő rendszer (LMS), ami folyamatosan figyeli az irodaház betáplálási pontjainak pillanatnyi terhelését, és a lekötött teljesítmény szintjének megfelelő értékig hagyja az autók számára felvenni az energiát. Ennek köszönhetően nem kell tartani a hálózat túlterheltsége miatti áramszünettől, vagy az áramszolgáltatói bírságtól, mégis minden autó az adott pillanatban elérhető legnagyobb teljesítményszinttel tölthet.

A most bemutatott megoldás egyik nagy előnye a hatékony telepítés és könnyű bővíthetőség, amit a szintén a cég által fejlesztett és gyártott tokozott áramsínes megoldás tesz lehetővé. Ha új töltési pontokat akarnak a hálózathoz illeszteni, akkor nem szükséges lekapcsolni a teljes rendszert, hanem feszültség alatt ráhelyezhető a plusz leágazódoboz és töltő – írják.