Az otthoni iroda alapvető eszköze egy megbízható nyomtató, különösen akkor, ha sokat dolgozunk otthonról, vagy gyakran van szükségünk dokumentumok, jegyzetek nyomtatására. Egy HP nyomtató például nemcsak minőségi nyomtatási eredményt biztosít, hanem költséghatékony működéséről is ismert. A toner vásárlása pedig egy olyan feladat, amit érdemes körültekintően végezni, ugyanis megfelelő toner HP nyomtatóhoz hosszú távú és költséghatékony megoldást jelent.

Okosotthon eszközök

Az okosotthon megoldások manapság egyre jobban elterjednek, hiszen kényelmet és energiatakarékosságot hoznak a mindennapjainkba. Az okos termosztátok például lehetővé teszik, hogy pontosan szabályozzuk a fűtést, ezáltal csökkenthetjük a rezsiköltségeket. Az okos izzók és konnektorok segítségével távolról vezérelhetjük az otthonunk világítását és energiafelhasználását, így még fenntarthatóbbá tehetjük mindennapjainkat.

Robotporszívók

A tisztaság fenntartása sok energiát és időt igényel, de egy robotporszívóval ez a folyamat jelentősen leegyszerűsíthető. Ezek az eszközök automatikusan tisztítják a padlót, és már olyan modellek is elérhetők, amelyek nedves feltörlésre is képesek. Az applikációval vezérelhető porszívók programozhatóak, így akkor is elvégzik a takarítást, amikor nem vagyunk otthon.

Multimédiás eszközök

Az otthoni szórakozás fontos része lehet a modern multimédiás eszközök használata. Az okostévék lehetővé teszik, hogy közvetlenül érjük el kedvenc sorozatainkat és filmjeinket anélkül, hogy különösebb telepítési folyamatokkal kellene foglalkoznunk.

Konyhai műszaki eszközök

A modern konyhai eszközök szintén nagyban hozzájárulnak az életminőség javításához. Akár már csak egy mosogatógép vagy egy beépített tisztító móddal rendelkező sütő is sokat könnyíthet a hétköznapi terheken, nem beszélve a számtalan robotgépről, amelyekkel néha már tényleg gyerekjátéknak tűnhet a főzés.

Mire figyeljünk?

Az otthoni műszaki eszközök kiválasztása során a legfontosabb, hogy az életünket megkönnyítsék és az életstílusunkhoz passzoljanak. Például, ha kisebb lakásban élünk, akkor érdemes lehet halk üzemmóddal rendelkező gépeket venni, míg ha kutyánk van, akkor ez fontos szempont lehet a takarítógép vásárlásnál.

Legyen szó a takarítás egyszerűsítéséről, a munka hatékonyabb elvégzéséről vagy az energiatakarékosságról, a megfelelő eszközök nagyban hozzájárulhatnak a kényelmesebb és fenntarthatóbb otthoni környezet kialakításához – írják.

Az energiafogyasztás régóta fontos kérdés, amire egy részről a családi költségvetés, másrészről az egyre inkább előtérbe kerülő környezetvédelem szempontjából is sokan nagy hangsúlyt fordítanak. Ráadásul az elmúlt hónapokban a rezsi különösen lényeges témává vált. Az Euronics éppen ezért volt kíváncsi arra, a magyar vásárlók mennyire figyelnek oda az újonnan vásárolt eszközök energiatakarékosságára a választásuk során, és egy országosan reprezentatív kutatás keretében mérte fel a hozzáállásukat a témához.

A felmérés során csak nagyon kevesen (összesen 12%) válaszolták azt, hogy az energiatakarékosság nem, vagy csak kismértékben befolyásolja vásárlói döntésüket. A legtöbben (46%) energiatakarékos gépet választanak, ha egyébként a számukra legfontosabb szempontoknak megfelel a készülék, ugyanakkor csak kevéssel marad el azok száma (42%), akiknél ez alapvető szempont. Ebben a kérdésben a többséget az emelkedő energiaárak befolyásolják (62%), de közülük is sokan (54%) veszik figyelembe a környezetvédelmi szempontokat is. A megkérdezettek az energiatakarékosságot a hűtők (83%), mosógépek (74%), fagyasztók (67%) és bojlerek (63%) esetében találták kiemelten fontosnak, míg a legkevésbé a televíziók (42%) és mikrohullámú sütők (37%) esetében. A választ adó nők általánosságban, tehát mind a háztartási, mind a szórakoztató elektronikai berendezések esetében fontosabbnak látják az energiatakarékosság kérdését, mint a férfiak (és ennél fogva a teljes átlag is).

Az energiacímkék kérdése

A készülékek energiabesorolását a 2021 során megújult energiacímkék jelzik a fogyasztóknak. A megkérdezettek mindössze 20 százaléka az, aki minden részletet átnéz a címke alapján, 33 százalékuk átböngészi az azon látottakat, 40 százalékuk ennél kevesebb energiát fordít erre az információra, 7 százalék pedig egyáltalán nem foglalkozik a címkével. A 30-39 éves korosztály a legtudatosabb e téren: a teljes mintához képest szignifikánsan magasabb azok száma ebben a csoportban, aki több időt is eltölt az energiacímkék tanulmányozásával. Az egyel idősebb korosztályban (40-49 évesek) azok száma magasabb az átlagnál, akik ugyan nem teljes alapossággal, de átnézik a címkék információit. Ugyanakkor a többség (83%) még mindig azt gondolja, hogy a korábbi „A++” jelölés jelenti az energiatakarékosság szempontjából legmagasabb kategóriát a megváltozott címkék esetén, és csak a válaszadók tizede tudja helyesen, hogy immár az „A” jelzés jelenti a csúcsot.

Mennyit fizetnénk érte?

A válaszadók többsége felárat is kész fizetni azért, hogy a megvásárolt eszköz kevesebb energiát fogyasszon. 43 százalékuk 5-7%-kal, 25 százalékuk 8-10%-kal, 8 százalékuk akár 10-20%-kal is hajlandó többet fizetni, így csupán a megkérdezettek mintegy negyede zárkózik el ettől. Annak ellenére, hogy mint korábban láttuk, az energiatakarékosság a nők számára fontosabb kérdés, mégis a férfiak inkább készek jóval magasabb árat fizetni ezért.

„Kutatásunk eredményei számunkra arra engednek következtetni, hogy még van feladat az iparág előtt a fogyasztók energiatakarékossági edukálása terén – mondta Fazekas Bálint, az Euronics kereskedelmi ügyvezető igazgatója. – Nagyon fontosnak tartjuk, hogy egyre több vásárlóhoz eljusson az az üzenet, hogy az energiatakarékos gépek vásárlása jó beruházás. A jelenlegi energiaárak mellett egy modern, legalább D kategóriájú – hozzávetőleg a régi A-nak megfelelő, közepesen energiatakarékos – készülékkel járó kezdeti egyszeri többletberuházás a felhasználástól függően rendkívül rövid időn belül meg tud térülni.”

A megkérdezett magyarok mindössze 13,3%-a mondta azt, hogy nem tervezi az idei őszi-téli szezonban háztartási intézkedésekkel csökkenteni a költségeit. A legtöbben azonban (47,7%) lejjebb fogják tekerni a fűtést a helyiségekben, amikor munkába mennek, vagy ha éppen nem használják a szobát, 43,6% akkor is csökkenti az otthoni hőmérsékletet, amikor a lakásban tartózkodik, 33% pedig csak kiválasztott helyiségeket fog fűteni. A legtöbben (27,1%) a 22 Celsius-fokos hőmérsékletet tartják ideálisnak, és csak 1,5% gondolja úgy, hogy a 19 foknál alacsonyabb belső hőmérséklet lenne a tökéletes, ellenben 3,1% 25 fokos vagy magasabb belső hőmérséklet mellett érzi a komfortosan magát. A megkérdezettek 11,9%-a azonban jelentősen, 58,2%-a pedig 1-2 fokkal fogja lentebb tekerni a termosztátot az idei télen.

Hogy a komfortérzetük a hűvösebb szobában is megmaradjon, 13,7% tervez meleg takarókat, plédeket vásárolni, 7,3% vásárol szőnyegeket, 6,5% pedig melegebb függönyök vásárlásával fog javítani a nyílászárók hőtartó képességén. Az ablakokon sem feltétlenül csak a sötét, nehéz függönyök segítik a szigetelést – a HOPPVALS energiatakarékos cellás redőnyöket például a méhkaptárakban található méhsejtes prizmás viasz ihlette. Ezek olyan szigetelőréteget hoznak létre, amely akár 20%-kal is csökkentheti a fűtési költségeket, csökkenti az általános fényszintet, és biztosítja a magánélet zavartalanságát, miközben nem zárja ki teljesen a napfényt, így annak fűtőerejét sem.

Egyre tudatosabbak a fogyasztók az áram- és a vízhasználat terén is: a megkérdezettek 28,1%-a mondta, hogy ezentúl a kádfürdő helyett a zuhanyt választja majd, 38,8% rövidebb ideig tervez majd a zuhany alatt állni, 6,9% százalék pedig energiatakarékos csaptelepekkel tervezi még tovább csökkenteni a vízfogyasztását. Ez egy keverőcsapra szerelhető porlasztóval például pár ezer forintból és néhány mozdulattal elérhető. Ennél is többen, minden ötödik megkérdezett (21,9%) tervezi energiatakarékos izzók beszerelését.

Ezek a beruházások azért is lehetnek hasznosak, mert a magyarok jobban ragaszkodnak az otthoni kényelmükhöz, mint bármi máshoz: 28,1%-a érzi úgy, hogy ha muszáj, inkább az otthoni komfortérzetet (lakáshőmérséklet, vízfogyasztás) korlátozná, míg több mint kétszer annyian, 71,9% inkább az egyéb kiadásokat (nyaralás, kultúra, ruhavásárlás) fognák vissza. Itt azonban jelentős eltérés van az életkor alapján: a 18-26 év közötti korosztály közül kevesebben, 57,1% spórolna ugyanis inkább az egyéb kiadásokon, míg legmagasabb arányban a megkérdezettek legidősebb csoportja, az 54-65 év közöttiek mondták, hogy ha kell, inkább a szórakozáson és egyéb költségeken spórolnak – nekik 78,1%-uk húzna itt a nadrágszíjon.

Hasonló minta figyelhető meg a kevesebb fogyasztás vagy az olcsóbb termékek választása kérdésében: a magyarok 66,2%-a inkább kevesebbet fogyasztana, és jobban figyelne a pazarlás elkerülésére, míg 33,8%-uk inkább olcsóbb termékeket keresne, ha spórolásra van szükség. Ezen a téren az idősek valamivel tudatosabbnak tűnnek: míg legkisebb arányban (52%) a 18-26 év közöttiek választották a kevesebb fogyasztást az olcsóbb termékek helyett, az 54-65 év közöttiek 72,1%-a mondta azt, hogy inkább kevesebbet vásárol, de nem keres olcsóbb termékeket.

A kutatás eredményei alapján úgy tűnik, a magyarok tudatosan készülnek rá, hogy otthonaikat energiahatékonyabban működtessék, és keresik azokat a megoldásokat, amelyek elősegítik a fenntarthatóságot és a kényelmi szintjük megőrzését is.

Fotó: Streetwindy/unsplash.com

Az Otthon Melege Programban bárki részt vehet, aki november 5–19 között – régiónként eltérő időpontokban – nyújt be pályázatot. A program november 5-én nyílik meg az észak-alföldi régióban (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok). Jelentkezni az ügyfélkapun keresztül lehet, ahol előre meg kell jelölni a kívánt terméket a program honlapján közzétett katalógusból. A támogatás mértéke a műszaki cikk energiabesorolásától függ: A+ esetén 25 000, A++ esetén 40 000, A+++ esetén 45 000 forint. Az elbírálási folyamat legfeljebb 90 napig tart, a sikeres pályázók az ezt követő 15 napon belül támogatói okiratot kapnak. A kedvezménnyel az igazolás kézhezvételétől számított 150 napon belül van lehetőségük élni az áruházakban.

A program támogatási keretösszege 2018-ban kétmilliárd forintra emelkedett Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatása szerint, ami még több benyújtott pályázatot eredményezhet majd. A MediaMarkt ezért és a korábbi évek tapasztalatai alapján óriási érdeklődésre számít, és széles választékkal és a raktárkészletek növelésével készül a programra, hogy a nyertes pályázók számára biztosítsa a termékek folyamatos elérhetőségét az ország 24 áruházában. A legnépszerűbb hűtőgép-kategóriákon belül több száz modell közül választhatnak a résztvevők.

Az áruház adatai szerint a magasabb energiabesorolású termékek a legkelendőbbek, a hűtők és fagyasztógépek esetében az A++, míg a mosógépnél pedig az A+++. A támogatás egy előnyös kedvezménnyel kiegészítve már jelentős megtakarítást jelenthet készülékvásárláskor. Éppen ezért érdemes a támogatói okirat kézhezvétele után tájékozódni az éppen elérhető áruházi kedvezményekről is, előfordulhat ugyanis, hogy a kiválasztott készülék az áruház saját akciójában is részt vesz.

A MediaMarkt elmondása alapján ugyanakkor az sem mindegy, hogy kinél vesszük meg a terméket. Itt fontos szempont a kereskedő megbízhatósága, mivel a készülékben keletkezett esetleges meghibásodás esetén a legkönnyebben a magyar beszállítóktól származó és a készülékhez magyar garancialevelet biztosító áruházakban érvényesíthetőek a vásárló jogai.

„Függően a régi készülékünk korától és a kiválasztott új termék energiabesorolásától, számos előnyt jelenthet a vásárlóknak a program. Egyrészt energiamegtakarítást érhetnek el az alacsonyabb fogyasztású gépekkel, másrészt a támogatással és egy aktuális áruházi kedvezménnyel rövid távon is spórolhatnak – foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat Szánthó Balázs, a MediaMarkt Árkád ügyvezetője. – Ehhez érdemes már előre tájékozódni a lehetőségekről, a pályázat keretében elérhető termékekről és előre megismerni azokat a legközelebbi áruházban. Webáruházunkban is jelöljük azokat a termékeket, amelyekre pályázni lehet, illetve áruházainkban szaktanácsadóink felmérik a vásárlók igényeit és segítséget nyújtanak a megfelelő készülékek kiválasztásában.”

Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszer-termelésétől (230 millió tonna). Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik.

Évi ötvenezer forintot dob ki egy átlagcsalád

Magyarországon fejenként éves szinten 68 kg élelmiszer-hulladék keletkezik, ami az élelmiszer-vásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki (Nébih). E mennyiség közel fele, évi mintegy 33 kg az, amely elkerülhető volna, míg nagyjából a másik felét az úgynevezett nem elkerülhető hulladék teszi ki. Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg, míg például a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik.

„A KSH által közölt fogyasztási adatokból kiindulva ez azt jelenti, hogy az otthoni élelmiszer-pazarlás megszüntetésével egy átlagos háztartásban havonta és személyenként ezer forintot lehetne megtakarítani. Egy négytagú család esetében ez évente mintegy 50 ezer forintot jelent, amiből akár két heti hipermarketes nagybevásárlás is kihozható” – hívja fel a figyelmet Budai Nikoletta, az LG háztartási elektronika üzletágának termékspecialistája.

Így segít spórolni a hűtőnk

A háztartási élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentésében jelentős szerepet játszhat, ha jól használjuk a hűtőnket, netán a készülék is rendelkezik hasznos, az ételeinket hosszabban frissen tartó extra funkciókkal.

Ha hűtővásárlás előtt állunk, érdemes energiatakarékos lineáris inverter kompresszorral felszerelt készüléket választani, hiszen így kiküszöbölhető a hosszú időn át történő, hatékony élelmiszer-tárolás legnagyobb ellensége, a hőmérséklet-ingadozás. „Jó szolgálatot tesz a korszerű hűtőkben megtalálható úgynevezett FreshBalancer és FreshConverter rendszer is, amely frissen tartó rekeszenként optimális páratartalmat és hőmérsékletet biztosít a húsoknak, zöldségeknek, gyümölcsöknek, sajtoknak, felvágottaknak, így azok tovább maradnak frissek” – hívja fel a figyelmet az LG szakértője. Az olyan különleges megoldások, mint az úgynevezett ökoajtó, amikor a hűtőajtónak csak egy kisebb részét nyitjuk ki, az ételek frissen tartását és az energiahatékonyságot szolgálja, hiszen így a kisebb felület miatt kevesebb hideg levegőt engedünk ki a hűtőből. A kopogásra átlátszóvá váló üvegajtó esetében pedig már egyáltalán ki sem kell nyitni a készülék ajtaját ahhoz, hogy meggyőződjünk a hűtőnk tartalmáról.

Meglepő lehet, de sokan egyszerűen nem használják megfelelően a hűtőszekrényüket: egyrészt nem elég hideg a belső tér, másrészt az oda nem való élelmiszereket is bent tárolják. Egy brit felmérés szerint, ha a háztartások 7 Celsius-fok helyett az élelmiszerek jobb eltarthatóságát szolgáló 4 fokon üzemeltetnék a fridzsiderüket, továbbá a hűtést igénylő élelmiszereket mindig a hűtőben tárolnák, a hűtést nem igénylőket pedig eltávolítanák a készülékekből, évente közel félmilliárd (!) fontot takarítanának meg, miközben a hűtők nagyobb energiafogyasztása csupán 80 millió font többletköltséget eredményezne. Hasonló a helyzet a szén-dioxid-kibocsátás terén is, itt közel 850 ezer tonna lehetséges megtakarítás áll szemben a többet üzemelő hűtőkhöz köthető, nem egészen 370 ezer tonnás plusz emisszióval.

Vásároljunk tudatosan!

Az élelmiszer-pazarlás elleni otthoni küzdelemben oroszlánrésze van annak, hogy mennyire vagyunk tudatos fogyasztók. A gondok ott kezdődnek, hogy a fogyasztók közel fele nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a „minőségét megőrzi” és a „fogyaszthatósági dátum” között. Az utóbbival szemben az előbbi esetben a termék a dátum lejárta után is biztonsággal fogyasztható – ha ezt tudjuk és nem dobjuk ki kóstolás nélkül, máris tettünk egy lépést a pazarlás csökkentése felé. Az is jó módszer, ha előre megtervezzük a heti menüt és azt, hogy ehhez mit kell bevásárolnunk. Így kisebb az esély arra, hogy hirtelen felindulásból csak azért veszünk meg valamit, mert megkívántuk és „jó lesz az még valamire”, vagy éppen akciós, a tervezésnek köszönhetően ráadásul az egész bevásárlás kényelmesebb és stresszmentesebb lehet.

Ellenőrizzük napi rendszerességgel a hűtő tartalmát, kövessük nyomon az ott tárolt élelmiszerek szavatossági idejét és állapotát, így még az előtt felhasználhatjuk azokat, hogy megromolnának. Ehhez persze egyrészt az is kell, hogy ne uralkodjon zsúfoltság és káosz a hűtőben, hogy ne tudjanak észrevétlenül elrejtőzni a polcok mélyén a rég lejárt áruk, ősrégi ételmaradékok.

„Érdemes külön tárolni a nyers húsokat, halakat, külön a friss zöldséget és a gyümölcsöt és külön a fogyasztásra kész élelmiszereket” – tanácsolja Budai Nikoletta. A hagyományos hűtők felső polcán kevésbé van hideg, ezért ott a süteményeket célszerű elhelyezni. Fontos úgy becsomagolni a nyers húsokat és halakat, hogy a belőlük kicsepegő lé ne érintkezzen más élelmiszerekkel, a kellemetlen szagok elkerülésének érdekében rendszeresen ellenőrizzük, hogy nincs-e romlott élelmiszer a hűtőben, tiszta-e a belső tér, az aromásabb ételeket pedig alaposan csomagoljuk be.