• A mesterséges intelligencia alkalmazása 2035-ig további 15 százalékponttal növelheti a globális GDP-t.
• Az AI globális növekedést fellendítő hatása nem csak a mesterséges intelligencia képességein múlik, hanem azon is, hogy felelősségteljesen alkalmazzuk-e, és ennek során nő-e iránta a társadalmi bizalom szintje.
• Míg az AI gyorsítja a növekedést, az éghajlattal összefüggő fizikai kockázatok 2035-re közel 7%-kal szűkíthetik a globális gazdaságot.
• Az iparágak a következő évtizedben új módon fognak átalakulni, ami a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet.
• Annak érdekében, hogy támogassa ügyfeleit ebben az új környezetben, a PwC rengeteg olyan innovációt használ, amelyek segítik a szervezeteket a vállalati AI értékének kihasználásában; ezt a megközelítést tükrözi a PwC 14 év után megújuló márkája is.

Az AI gazdaságélénkítő hatása a technológia felelősségteljes alkalmazásán is múlik

A PwC új kutatása szerint az AI a következő évtizedben akár 15 százalékponttal is növelheti a globális gazdasági teljesítményt. Ez gyakorlatilag egy százalékpontot adna hozzá az éves növekedési ütemhez – ami ahhoz a növekedéshez mérhető, amely a világot a 19. századi iparosítás során jellemezte.

A PwC „Value in Motion” című tanulmánya adatvezérelt forgatókönyv-elemzésen alapul, és egyik legfőbb megállapítása az, hogy az AI-ból származó globális növekedési előny nem garantált. Ugyanis az nem csak a technikai sikerességen, hanem egyéb tényezőkön is múlik, mint például az AI felelősségteljes alkalmazása, vagy a szervezetek iránti és az általános közbizalom. Az alacsonyabb bizalom és együttműködés jellemezte forgatókönyvek az AI gazdaságnövelő hatására tíz éves távlatban csak 8%-ot, a leginkább pesszimista forgatókönyvek pedig mindössze 1%-ot mutatnak ki.

Az elemzés szerint a következő évtizedben az iparágak új módon fognak átalakulni, hogy megfeleljenek a fogyasztói igényeknek, ami a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet. Az elektromos járművek elterjedése például a villamosenergia-szolgáltatókat, az akkumulátorgyártókat, a technológiai cégeket és más szereplőket hozta be a mobilitás területére, lehetővé téve számukra, hogy az autógyártók mellett értéket teremtsenek.

„A gazdaság szerkezetének átalakulásával az értékteremtés egyre inkább olyan szervezetektől fog származni, amelyek felismerik a hagyományos iparágak közti kapcsolódási lehetőségeket. Az üzleti vezetők óriási növekedést érhetnek el, ha a változó ügyféligényekre összpontosítanak és a legfrissebb technológiák mentén alakítják üzleti tevékenységüket” – mutatott rá Radványi László, a PwC Magyarország vezetője.

Az AI éghajlatra gyakorolt hatása

A PwC elemzése azt mutatja, hogy míg az AI gyorsítja a növekedést, az éghajlatváltozás fizikai veszélyeivel kapcsolatos költségek gazdasági korlátokat szabnak. A modell alapján az éghajlattal összefüggő fizikai kockázatok 2035-re közel 7%-kal szűkíthetik a globális gazdaságot.

A mesterséges intelligencia elterjedése ugyanis várhatóan az adatközpontok energiafelhasználásának növekedéséhez vezet, ezt azonban ellensúlyozhatja az, ha az AI-t az energiahatékonyság növelését célzó innovációkra is használják.

Értékteremtés új utakon

Miközben a technológia és más megatrendek felforgatják a gazdaságot, a PwC számos intézkedésével segíti ügyfeleit a vállalati AI értékének kiaknázásában.

A PwC Agent OS (ún. ügynökalapú operációs rendszer) lehetővé teszi, hogy a vállalatok könnyedén és a hagyományos módszereknél akár tízszer gyorsabban csatlakoztassanak és skálázzanak intelligens AI-megoldásokat (AI-agenteket) az üzleti folyamataikba. A társaság nemcsak ügyfeleinek kínálja ezt a technológiát, hanem saját működésében is aktívan használja azt: már több száz AI-megoldást vet be különféle feladatokra, hogy hatékonyabbá tegye például az adózási, könyvvizsgálati és tanácsadási szolgáltatásokat.

„A PwC folyamatosan fejleszti szolgáltatásait, hogy ügyfelei a mesterséges intelligencia vállalati szintű alkalmazásával a lehető legtöbb értéket tudják megteremteni. A legújabb technológiai fejlesztéseink – köztük globális genAI chatbotunk, a ChatPwC -, képzési programjaink és stratégiai szövetségeink is mind azt a célt szolgálják, hogy a PwC még hatékonyabb, testre szabott megoldásokat kínáljon ügyfeleinek világszerte. A PwC nemzetközi hálózatában eddig 291 000 munkatárs (köztük közel 1000 magyar kolléga) vett részt strukturált AI képzésen – ez jól mutatja, milyen mértékben vált a mesterséges intelligencia a mindennapi működésünk részévé” – emelte ki Radványi László.

A vállalat december eleje óta számos új együttműködést jelentett be meglévő szövetségeseivel (AWS, Google Cloud, Microsoft és Oracle), melyek kiegészítik a PwC korábbi partnerségi együttműködéseit, többek között az alábbi cégekkel: Adobe, Anthropic, Guidewire, OpenAI, SAP, Salesforce és Workday.

Megújul a PwC márkája

A PwC frissítette márkáját, vizuális és verbális identitását is, hogy jobban tükrözze az ügyfelek számára betöltött szerepét, amelynek lényege, hogy a szakértelem és a technológia biztosításával támogatja a piaci szereplőket a sikeres működés megteremtésében, fenntartásában és felgyorsításában. A PwC vizuális identitásának változásai közé tartoznak az új képi elemek és a frissített logó, amely azt szimbolizálja, hogy a PwC miként viszi előre ügyfeleit a siker útján.

„A PwC új arculati elemei tükrözik azt a dinamizmust, amivel ügyfeleinket támogatjuk fontos pillanatokban; azt a lendületet, amellyel szolgáljuk őket a fenntartható értékteremtéshez, a bizalomépítéshez és egy sikeres jövőhöz vezető úton” – tette hozzá Palotai Bori, a PwC Magyarország marketingvezetője.

A részletes kiírást és pályázati anyagot a Föld bajnokai oldalon találják meg az érdeklődők. A megújuló energia, az energiahatékonyság, a klímavédelem, a víz, a termőföld és az erdők védelme, a hulladékkezelés, a fenntartható természethasználat és a hulladékkezeléstémáit felölelő pályázatokat 2025. április 11-ig lehet beküldeni. A tét idén is 25 millió forint, és hasonlóan a tavalyi díjazáshoz, akár 2,5 millió forintot is érhet egy óvoda, iskola vagy gimnázium nyertes zöld ötlete.

A Föld bajnokai pályázatra két év alatt 800 nevezés érkezett be az ország minden szegletéből, és a 29 nyertes intézmény között – apró kistelepülési óvodától ismert fővárosi középiskoláig – összesen 50 millió forintot osztott szét az energiaszolgáltató, hozzájárulva a gyerekek és szüleik környezettudatos gondolkodásának megerősítéséhez.

A pályázatokról döntő szakmai zsűrit továbbra is Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója és dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató mellett fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek alkotják: Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics alapítója, Nagy Réka, Ökoanyu, klímakommunikációs előadó, író, újságíró, valamint a fenntarthatósági szakácskönyvet is író Pokorny Lia színésznő.  A zsűri által kiválasztott nyertesek mellett egy pályázat támogatásáról közönségszavazással döntenek. A kiválasztott projektek ünnepélyes díjazására idén is októberben kerül majd sor.

„A Föld bajnokai programnak kettős célja van: támogatni a legjobb óvodai és iskolai fenntarthatósági kezdeményezéseket, valamint ezeket az ötleteket a lehető legszélesebb körben be is mutatni, hogy másoknak is inspirációként szolgálhassanak. Mi az E.ON-nál minden nap egy zöldebb jövő megteremtéséért dolgozunk, és hiszünk abban, hogy az ország egyik legnagyobb energiavállalatként a fenntarthatósági törekvések támogatásában is fontos szerepünk van. Ehhez kívánunk hozzájárulni a pályázattal és a győztes projektek megvalósulásának pénzügyi támogatásával” – mondta Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport vállalati kommunikációs vezetője.

A Föld bajnokai pályázat az elmúlt években olyan kivételesen ötletgazdag, összefogásra és cselekvésre serkentő kezdeményezések megvalósítását segítette, mint a rovar- és madárbarát óvodakert létrehozása vagy a kicsik kerékpáros tudását fejlesztő tiszta levegő program. Elismerést nyert a természetes, növényi alapú festékekkel, tintákkal és viaszkrétákkal végzett vizuális nevelés. Díjazott volt a fajgazdag vizes élőhely szomszédságába megálmodott szabadtéri osztályterem, a lombhullás folyamatának megismerésére, a fák tiszteletére tanító levélgyűrűzés, a komposztfűtéses melegház létrehozása, a környezetbarát divatot célzó gimnáziumi projekt, a nehéz sorsúakat támogató papírbrikett készítés vagy éppen a zöld mikrovállalkozásokat segítő mentorprogram elindítása is. A közösségi aktivitásra épülő sokszínű programok üzenete, hogy a minket körülvevő környezet állapota és jövője nagymértékben rajtunk, a felelős hozzáállásunkon és fenntartható döntéseinken múlik. A 29 győztes pályázatról a Föld bajnokai weboldalon lehet többet megtudni.

Otthonaink károsanyag-kibocsátásához azok energiafogyasztása járul hozzá legnagyobb mértékben, ami az elmúlt években a nagyteljesítményű eszközök és háztartási berendezések gyors elterjedésével folyamatosan nőtt. Ez a tendencia, párosulva az egekbe szökő energiaköltségekkel és az éghajlatváltozás drámai, egyre többek által észlelhető hatásaival növelte az otthoni energiafogyasztással kapcsolatos tudatosságot.

A Schneider Electric már harmadik alkalommal végezte el fogyasztói felmérését, amelynek keretében 11 országból 13 ezer ember bevonásával vizsgálták a háztartások energiahatékonysággal és az intelligens otthoni technológiákkal kapcsolatos álláspontját. Az „Evolving home energy consumption: Intentions, actions and hurdles to greater home energy efficiency” című Fehér Könyvben megjelent kutatás egyik fő tanulsága, hogy jelentős szakadék van a fogyasztók tudatossága és cselekvése között.

A kapcsolgatás már nem elég

A válaszadók 82 százaléka tartja „valamennyire fontosnak” vagy „nagyon fontosnak” az energiahatékonyságot, míg 8 százalékuk szerint az energiahatékonyság javítása a legfontosabb fejlesztés, amire vágyik otthonában. A kutatás során megkérdezettek 70 százaléka pedig azt jelezte, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése „fontos” számára.

Ugyanakkor csak kevesen tesznek aktívan azért, hogy hatékonyan csökkentsék az energiafogyasztásukat, így például a kutatásban részt vevők mindössze 44 százaléka állítja be rendszeresen az otthoni hőmérsékletet, annak ellenére, hogy ez lehetne az egyik legnagyobb hatású intézkedés.

A lakástulajdonosok 58 százaléka számára a villany lekapcsolása az elsődleges energiamegtakarítási stratégia, miközben a villanyszámláknak csak mintegy 5 százalékát teszi ki a világítás. A második legnépszerűbb módszer, a használaton kívüli töltők kihúzása (48 százalék jelezte ezt) szintén minimális hatást fejt ki: évente mindössze 0,26 dollárt takarítanak meg ezzel töltőnként.

Okos technológiák az otthonokban

A felmérésből kiderül, hogy a háztartásokban használt okos, energiahatékonyságot növelő technológiák közül a világítással kapcsolatos megoldások vannak túlsúlyban, mivel a fogyasztók valamivel több mint fele úgy véli, hogy az intelligens világítás növeli az energiahatékonyságot. Míg a válaszadók közel negyede rendelkezik intelligens világítással, addig intelligens termosztátja már csak valamivel több mint ötödüknek van, és kevesebb mint a felük (46%) ismeri el annak energiatakarékossági előnyeit, annak ellenére, hogy bizonyítottan akár 30 százalékkal is csökkenthetik ezek a készülékek a számlákat évente.

„A fogyasztók szeretnék csökkenteni energiaszámlájukat, növelni energiabiztonságukat és javítani otthonuk energiahatékonyságát. A szándék és a cselekvés között azonban szakadék tátong. Az otthoni energiahatékonyság növelésére alkalmas technológia ma már létezik, de nem ismerik a leghatékonyabb alkalmazási módokat. A nagyobb mértékű villamosítás és digitalizáció révén az otthoni energiafelhasználás jobban mérhető, ellenőrizhető és átállítható több megújuló energiaforrásra” – mutatott rá Michael Lotfy Gierges, a Schneider Electric „Home & Distribution” üzletágáért felelős alelnöke.

A Schneider Electric „Home & Distribution 2024 Consumer Survey Report” fogyasztói felméréséről szóló teljes jelentés innen tölthető el.

Ez a kalkulátor egy olyan innovatív, online eszköz, amely lehetővé teszi az épületek tulajdonosai és üzemeltetői számára, hogy gyorsan tesztelhessék és felmérhessék az energiafelhasználást és szén-dioxid-kibocsátást csökkentő intézkedések (Energy and Carbon Conservation Measures – ECCM) széles körét, és szimulált adatok alapján könnyen meghatározhassák a legjobb lehetőségeket. Ez a megoldás lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hatékonyan értékeljék és rangsorolják a különböző felújítási forgatókönyveket, segítve őket a teljes ráfordítás és a kibocsátás kiegyensúlyozásának összetett folyamatában, hogy meghatározhassák a számukra legcélravezetőbb utat a nettó zéró kibocsátás eléréséhez.

Az új eszköz elkészítéséhez összesen közel 500 ezer, változatos funkciójú, méretű és földrajzi elhelyezkedésű épület teljesítmény adatait használták fel. A Schneider Electric új kalkulátorát alkalmazták a közelmúltban egy nagy bostoni irodaépület felújítási projektjének elemzéséhez. A megoldás segítségével 3,7 millió dollárnyi energiamegtakarítás és egymillió dollárnyi bírság elkerülése válik lehetővé egy évtized alatt, aminek köszönhetően a fejlesztés megtérülési ideje hét év lesz. Az elemzés során modern épületirányítási rendszerek, energiahasználatot figyelő szoftverek, valamint napelemes rendszerek telepítésével, akkumulátoros energiatárolással és mikrohálózat kialakításával számoltak – írják.

„Mivel a szabályozási követelmények egyre szigorúbbak az olyan nagyvárosokban, mint New York és Boston, illetve olyan országokban, mint Franciaország és az Egyesült Királyság, a „Building Decarbonization Calculator” hatékony tanácsadó eszköz, amely támogatja a helyi előírásoknak való megfelelést, miközben megmutatja, milyen utat érdemes választani az üzemeltetési fejlesztések során. Ezt az innovatív digitális megoldást úgy terveztük, hogy támogassa az épületek tulajdonosait és üzemeltetőit a kibocsátás csökkentésében, az energiahatékonyság javításában és az üzemeltetési költségek visszafogásában, segítve ezáltal azt, hogy a jelenleginél gyorsabb ütemben újuljanak meg épületeink” – mondta el Mike Kazmierczak, a Schneider Electric „Digital Energy” részlegéért felelős alelnöke.

Az együttműködés Európa kulcsfontosságú piacain megvalósítandó projektek kivitelezésére összpontosít, valamint arra, hogy a felhasználók és az ingatlanüzemeltetők számára intelligens felügyeleti és vezérlési megoldásokat nyújtsanak a hatékony és fenntartható energiafelhasználás céljára.

A két vállalat olyan megoldásokat fog kifejleszteni, amelyek a Cleanwatts fejlett energia-megosztási platformját kombinálják az ABB kiemelkedő minőségű energiamenedzsment technológiájával, többek között az InSite energiamenedzsment-rendszerrel, az energia-fogyasztásmérőkkel, az érzékelőkkel és az EV-töltőkkel. A két fél képességeinek kihasználásával mindkét vállalat egységes és skálázható megoldást kínál majd a megújuló energiatermelés, az energiatárolás és az energiahatékony működés összehangolására.

„Az együttműködés keretében a két fél olyan, az ABB energiagazdálkodási technológiáját a Cleanwatts MI-alapú energia-megosztási platformjaival ötvöző közös megoldást kínál, amely a kulcsfontosságú piacokon jelentős előnyöket nyújt a közösségeknek és a lakosoknak egyaránt” – mondta Laura Socci, az ABB Energy Distribution Digital Solutions részlegénél dolgozó globális portfóliómenedzser. „Ez a mérföldkőnek számító partnerség a legfejlettebb energiagazdálkodás-optimalizálási megoldásokat kínálja az energiaközösségek vezetőinek és befektetőinek egyaránt.”

„Elkötelezettek vagyunk a közösségek és az iparágak fenntartható és hatékony jövő felé történő átalakítása iránt. Ez a partnerség lehetővé teszi számunkra, hogy szoftvermegoldásainkat az ABB energiagazdálkodási portfóliójával fejlesszük, és ezzel olyan zökkenőmentes integrációt hozzunk létre, amely optimalizálja az energiafogyasztást és elősegíti a fenntarthatóságot” – nyilatkozta Luisa Matos, a Cleanwatts vezérigazgatója. „Együtt fogjuk alakítani a fenntartható energetika jövőjét, forradalmasítjuk az energiagazdálkodást, és élen járunk az energetikai átmenetben.”

A költségvetés elemzése

Bármilyen átalakítás vagy változtatás alapját az adatok adják, ebben az esetben a költségvetés elemzése. Csak ennek segítségével vehetjük szemügyre, mire költünk a legtöbbet, mi hozza a legnagyobb bevételt, hol van szükségünk a költségek lefaragására, vagy épp mire kell nagyobb gondot fordítanunk.

A költségvetés elemzésének egyik legalapvetőbb eszköze a bevételek és kiadások számbavétele. Vizsgáljuk meg a bevételeink hosszú távú alakulását! Árulkodó lehet, melyik hónap, vagy épp melyik termékünk, szolgáltatásunk hoz kiugróan magas, vagy épp váratlanul alacsony bevételt. Dönthetünk úgy, hogy a bevételi szempontból leggyengébben teljesítő árukról vagy szolgáltatásokról lemondunk, és inkább a jövedelmezőbbekre koncentrálunk. Vagy épp fordítva: arra koncentrálunk, ahol a legtöbbet kell javítanunk. Ennek eldöntésében a költségvetés elemzése segíthet.

Vegyük számba minden költségünket: az állandókat – például rezsi, adók, munkabér – és a változókat – például marketing, beszerzések – is. Így látni fogjuk, mire megy el a legtöbb pénz, a bevételek arányában pedig dönthetünk ezek módosításáról.

Gyűjtsünk továbbá tartalékot a váratlan költségek fedezésére! A legcélravezetőbb, ha eredménykimutatást készítünk, és ez alapján vágunk bele a változtatásokba! A cél, hogy a bevételeink és kiadásaink egyensúlyban legyenek, a jövőnk pedig a váratlan helyzetek esetén is tervezhető legyen és előre kiszámíthatóan alakuljon!

Készítsünk költségstruktúrát, amely költségeinket az árbevételekhez viszonyítva mutatja be! Ehhez használhatunk online, akár ingyenesen elérhető sablonokat, vagy profi szakemberhez is fordulhatunk. Az egyik legismertebb ilyen sablon az üzletimodell-séma, azaz Business Model Canvas, amely kilenc részben foglalja össze üzletünk legfontosabb elemeit, így tisztán, könnyen elemezhető módon mutatja meg, kik a legfőbb partnereink, melyek a legfontosabb költségeink vagy épp bevételeink.

Hasonlóan bevett eszköznek számít az ún. SMART-módszer, ami a konkrét, mérhető, elérhető, fontos és határidőhöz kötött célokat jelöli. Ha ezek mentén gyűjtjük össze legfontosabb célkitűzéseinket, az szintén segíthet a költséghatékonyság elérésében.

Kedvezmények kiaknázása

Szintén javíthatunk üzletünk költséghatékonyságán, ha kihasználunk minden elérhető kedvezményt és lehetőséget. Üzleti tevékenységünktől függetlenül rengeteg uniós pályázat, zöldítésre és környezetvédelemre felhasználható tender érhető el – csak utána kell járnunk ezeknek, és persze nyitva tartani a szemünket.

Ha üzletünket fenntarthatóbbá tesszük, a jövőbe fektetünk be! Nemcsak ökológiai lábnyomunkat csökkenthetjük, de rengeteg kedvezményre is jogosultak lehetünk. Ezek egyike a h-tarifa: a kedvezményes díjszabást itthon 2010-ben vezették be, és a megújuló energiaforrások működtetéséhez vehető igénybe. A h-tarifa egész Magyarország területén elérhető a fűtési időszakban, segítségével pedig rengeteget spórolhatunk!

Adóoptimalizálás

A költségeink csökkentésének egyik kézenfekvő módszere az adóoptimalizálás: vizsgáljuk meg, milyen adókedvezményekre vagyunk jogosultak, éltünk-e minden lehetséges módszerrel az adóalapunk csökkentése érdekében.

Vegyük számba, elérhetőek-e számunkra az olyan adózási formák, mint a KIVA (Kisvállalati Adó), vagy épp a KATA (Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója). Az iparűzési adó alapja csökkenthető az anyagköltség, vagy épp a közvetített szolgáltatások elszámolásával. Számtalan munkaadói kedvezmény is elérhető a végzettségtől vagy életkortól függően. Az adóoptimalizálás természetesen nem adóelkerülést jelent, csupán azt, hogy élünk minden legálisan elérhető kedvezménnyel és lehetőséggel.

Energiahatékonyság minden területen

Az energiahatékonyság nem csupán egy divatos, zöld jelszó – a spórolás, a költséghatékonyság egyik legfőbb eszköze is lehet! Vegyük számba, hatékonyan használjuk-e a munkaerőt és a munkaeszközöket, mindenki a munkaköréhez, lehetőségeihez és tapasztalatához leginkább illő munkát végzi-e! Érdemes elemzést végezni, megéri-e befektetni modernebb gépekbe, van-e olyan munkafolyamat, amit digitalizálni vagy egyéb módon optimalizálni lehet.

Mindez olyan, aprónak tűnő változtatásokban is megjelenhet, mint az energiahatékonyabb izzók használata, vagy épp automatikusan fel- és lekapcsoló lámpák használata. Ha ilyen szemmel vesszük végig vállalkozásunk minden részlegét, biztos találunk lehetőséget a működésünk még hatékonyabbá tételéhez.

Dolgozói elégedettség

Ha vállalatunk több embert is foglalkoztat, fontos odafigyelnünk az ő igényeikre is – hiszen munkavállalóink a legfőbb értékeinknek számítanak! A megbecsültség nem pusztán a fizetést jelenti, bár kétségkívül ez járul hozzá leginkább az elégedettségükhöz.

Alakítsunk ki olyan vállalati kultúrát, ahol minden kolléga azt érzi, nemcsak anyagilag, de erkölcsi értelemben is megbecsülik munkáját! Az elégedett dolgozók ugyanis hatékonyabban is végzik munkájukat, így az ő elégedettségük végső soron a költséghatékonyságot is szolgálja. Sőt: ha alacsony a fluktuáció, akkor költségeink is csökkennek, hiszen nem kell áldoznunk az új munkaerő felvételére, az ő betanítására.

Kiszervezési lehetőségek

Azzal is javíthatunk vállalatunk működésén, ha annak bizonyos tevékenységét kiszervezzük. Nem érthetünk mindenhez és nem is kell: sok esetben hatékonyabb, ha egyes folyamatokat más, erre szakosodott profikra bízunk. A leggyakrabban kiszervezett tevékenységek közé tartozik például a marketing, a könyvelés, vagy épp a HR-folyamatok, például az új munkatársak felvétele.

Mint látható, vállalatunk működését több módon is hatékonyabbá tehetjük. Sok esetben az is elég, ha átgondoljuk cégünk működését, optimalizáljuk a folyamatokat, vagy épp élünk olyan, régóta elérhető kedvezményekkel, mint például a H-tarifa.

„A K&H anyabankja, a belga KBC Csoport csatlakozott a párizsi klímavédelmi egyezményhez, és ezzel cégcsoportunk minden tagja, kollektívan komoly vállalásokat tett” ‒ tájékoztatta a Portfolió Sustainable World 2023 konferencia résztvevőit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. A vállalások alapján 2030-ig a csoportszinten a jelzáloghitel-portfólió széndioxid lábnyomát 43 százalékkal, a teljes ingatlanfinanszírozásét pedig 38 százalékkal kell csökkenteni.

Suba Levente szerint a kereskedelmi ingatlanfejlesztési szakmai úttörő szerepet játszhat a zöld finanszírozás területén. Ennek elsősorban az az oka, hogy a területen működő professzionális fejlesztők tisztában vannak a fenntarthatósági elvárásokkal, erőteljesen érdekeltek az energiahatékony épületek fejlesztésében és ezt mindvégig szem előtt is tartják. Emiatt a bank számára könnyebben hozzáférhetőek azok az adatok, amelyek a finanszírozási döntés meghozatalához szükségesek. Az új építésű kereskedelmi ingatlanok – irodaházak, bevásárló- és logisztikai központok, szállodák – jellemzően energiahatékony formában épülnek meg, a bank már nem is fogad be finanszírozásra CC tanúsítványi besorolásnál rosszabb ingatlanokat. Ez alól a használt kereskedelmi ingatlanok sem kivételek, mert esetükben CC-nél rosszabb energetikai besorolás esetén a finanszírozási igény pozitív elbírálásához a bank megkövetel egy átfogó energiahatékonysági felújítási tervet is. Az energetikai hatékonyság egy fontos aspektus, de Suba Levente szerint nem lesz könnyű a teljes EU-taxonómia megfelelést megfelelően dokumentálni egy kereskedelmi ingatlannál sem, hiszen ott az energetikai szempotokon túl még sok más tényezőt is figyelembe kell venni (így a vízhasználatot, az újrahasznosíthatósági szempontokat stb. is).

Jelentősen nagyobb kihívást jelent a lakossági ingatlanállomány, amely közismerten rendkívül rossz energiahatékonyságú. Ráadásul itt százezres nagyságrendű hitelszerződés állományról van szó, ahol a szerződő felek nincsenek mindig tisztában az energiahatékonysági problémákkal. Ez persze azt is jelenti, hogy a következő években óriási lehetőség nyílik a lakások karbonlábnyomának csökkentésére, és ebbe az irányba hatnak a megemelkedett rezsiköltségek is. A K&H két módon is igyekszik segíteni a lakossági ingatlanok zöld átállását.

Egyrészt az MNB keretrendszerén alapuló zöld hitel formájában 1 százalékpontos kamatkedvezményt ad azoknak a magánvásárlóknak, akik energiahatékony új lakást vásárolnak vagy – és ebben elsőként és saját termékfejlesztéssel lépett a hazai pénzügyi szektorban a K&H – használt ingatlant vesznek és vállalják annak energiahatékony felújítását.

Másrészt a K&H nyáron elindította rezsikalkulátorát, amely támogatást nyújt a felújítások megtervezéséhez. A banki honlapon mindenki számára elérhető energetikai kalkulátor, amely az otthon néhány paraméterének megadásával kiszámítja annak energiafogyasztását, modellezhetővé teszi a különféle felújítások révén elérhető megtakarításokat – írják.

A lakossági ingatlanfinanszírozás terén a K&H nem támaszt minimum energetikai feltételeket, mint a kereskedelmi ingatlanok terén. Suba Levente szerint ezen a területen jelentős állami elköteleződésre, ösztönzőkre és támogatásokra lenne szükség, amelyre a kereskedelmi bankok örömmel rácsatlakoznának.

Fotó: Rowan Heuvel/unsplash.com

Az évtized végére a jelenlegi duplájára kellene javítani az energiafelhasználásunk hatékonyságát az energiaellátás biztonsága és a globális átlaghőmérséklet emelkedés Párizsi Klímaegyezményben megfogalmazott 1,5 °C-os szint alatt tartásának érdekében – többek között ez derül ki az IEA új elemzéséből. Június 6-8. között rendezte meg a Nemzetközi Energiaügynökség Franciaországban éves globális energiahatékonysági konferenciáját, melynek társrendezője a Schneider Electric volt, és amelyre a világ több mint 80 országából mintegy 700-an látogattak el, köztük 30-nál is több miniszter, illetve 50-nél is több nagyvállalat vezérigazgatója. Az esemény házigazdája Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere és Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója voltak.

A rendezvényre időzítve adta ki az IEA az Energiahatékonyság: A cselekvés évtizede (Energy Efficiency: The Decade for Action) című jelentését, melyben kiemelték, hogy amennyiben sikerülne az energiahatékonyság növelésének ütemét a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé emelni, azzal számottevő mértékben csökkenthetnénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, többmillió új munkahely jönne létre és alacsonyabbak lehetnének az energiaszámlák. A tanulmány szerint a múlt évben elért 2,2 százalékos eredmény az elmúlt öt év átlagának kétszerese, azonban további jelentős javulásra van szükség abban, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a megtermelt energiát. Az elemzés szerint, ha 2030-ra sikerülne elérni a 4 százalékos szintet, akkor a globális energiaigény éves szinten 190 exajoullal csökkenhetne, míg a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 kibocsátás 11 gigatonnával eshetne vissza. Ez a jelenlegi energiafogyasztás és károsanyagkibocsátás közel egyharmada. Az energiahatékonyság kétszeresére növelése az évtized végére 12 millió új munkahelyet teremthetne a tanulmány szerint.

Az elmúlt évben mintegy 600 milliárd dollárt költöttek világszerte energiahatékonysági beruházásokra, idén pedig ez az összeg várhatóan eléri a 624 milliárd dollárt. Az IEA elemzése szerint a 4 százalékos szint elérése érdekében a már létező kormányzati programokat még gyorsabban kell végrehajtani, illetve fel kell pörgetni a rendelkezésre álló, a hatékony energiafelhasználást támogató technológiák bevezetését. Az elemzés készítői arra is rámutattak, hogy lényegesen több anyagi forrást kellene fordítani erre a célra, a 4 százalékos szint eléréséhez az évtized végén már évente mintegy 1800 milliárd dollárt.

“Ma úgy látjuk, erős támogatottsága van az energiahatékonyság növelésének. A világ energiafogyasztásának több mint 70 százalékát képviselő országok a globális energiaválság kezdete óta új vagy továbbfejlesztett hatékonyságjavító kezdeményezéseket vezettek be. Most még nagyobb sebességbe kell kapcsolnunk, és az évtized végére meg kell dupláznunk az energiahatékonyság terén elért eredményeket. Úgy vélem, hogy ez a nagyszabású globális konferencia, amelynek örömmel vagyok társszervezője Pannier-Runacher francia miniszterrel, megadhatja a lendületet a törekvések és a cselekvés felgyorsításához” – mondta el Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.

“Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság a legegyszerűbb és leginkább kézenfekvő válasz mind az energia-, mind az éghajlati válságra. A tiszta energiára való áttérés legfontosabb lépései közé tartoznak, és ezért megtiszteltetés számomra, hogy társszervezője lehetek ennek a fontos globális konferenciának. Örülök, hogy szorosan együttműködhetek a Nemzetközi Energiaügynökséggel annak érdekében, hogy világszerte nagyobb hangsúlyt fektessünk az energiahatékonyságra” – tette hozzá Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere.

“Az energiafogyasztás optimalizálásának prioritást kell élveznie az éghajlatváltozás és az energiaválság kezelésében. A jó hír, hogy minden szükséges eszközünk megvan ehhez. Amivel viszont nem rendelkezünk, az az idő: egyszerűen nem vesztegethetünk el több időt a villamos áram használatára történő átállásban és a digitális energiahatékonysági technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásába” – hangsúlyozta Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.

Biztos alapok

Ahhoz, hogy vállalkozásunkat nemzetközi piacra vigyük, elsőként biztos alapokkal kell felruháznunk azt. Egy megfelelő termék-piac illeszkedéssel rendelkező ötlet például elengedhetetlen vállalkozásunk fennmaradásához. Amikor megvan az ötlet, a hosszabb távú stratégia és az üzleti terv kialakításának kulcsfontosságú szakasza következik, mely determinálhatja vállalatunk növekedését és fejlődését. Tisztában kell lennünk indulásunk lépéseivel, hogy kiket fogunk megcélozni, milyen értéket kínálunk, és hogyan fogjuk idővel felépíteni vállalkozásunkat a növekedés útján.

Egy piacképes ötlet persze önmagában nem elég, vállalkozásunk legfontosabb értékei mindig az ötlet mögött álló emberek lesznek. A humán erőforrás döntő szerepet játszik vállalatunk sikeressége szempontjából. Amennyiben motiváltság, produktivitás és időbeosztás szempontjából energiahatékonyság jellemzi csapatunkat, az a következő szintre emelheti vállalkozásunkat, akár a nemzetközi színtéren is. Ezen túlmenően meg kell értenünk vállalkozásunk pénzügyeit, hogy milyen erőforrásokra lesz szükségünk a növekedéshez, és üzleti modellünk jogi kereteit is. Az okos pénzügyi tervezés, a jogi üzleti struktúra kialakítása és a stratégiai terv megalkotása elengedhetetlen lépések egy vállalkozás stabilitásához, és külföldi piacra lépéséhez.

Mire lesz még szükségünk?

A külföldi piacok megcélzása jelentős vállalás, amely könnyen megzavarhatja meglévő üzleti tevékenységeinket. Egy kisvállalkozás globális szintre emelése összetett és dinamikus folyamat, ami egy teljesen új piacot biztosít, és lehetővé teheti vállalkozásunk jelentős növekedését. Fontos azonban, hogy tisztában legyünk a nemzetközi terjeszkedés kihívásaival, az alapok biztosításán túl.

Találjunk megfelelő partnereket

A nemzetközi siker talán legfontosabb eleme egy megfelelő partner megtalálása, aki ismeri a helyi piac dinamikáját, és olyan struktúrát képes kialakítani, amely támogatja üzletünk a hosszú távú sikereit. Egyes vállalatok a nemzetközi értékesítést csak újabb tranzakcióként kezelik, ami rövid távú eladásokat ugyan eredményezhet, de negatívan befolyásolhatja márkánk fogyasztói megítélését. A tanulási folyamat felgyorsítása érdekében forduljunk helyi szakértőkhöz, hogy betekintést nyerjünk a célközönség bevonásával kapcsolatos helyi specializációba.

Piackutatás

A globális növekedés első fázisában le kell szűkítenünk a lehetséges célpiacot, hogy meghatározzuk, mely területek a leginkább vevők arra, amit kínálunk. Figyelembe kell vennünk piacra lépésünk részletes tervét, a leendő piac méretét, a költség- és energiahatékonyságot, a munkaerő- és erőforrás-kínálatot, a földrajzi korlátokat és a várható jogi szabályozást is.

Kulturális érzékenység

Az ügyfelekkel való megfelelő kapcsolatfelvétel kulcsfontosságú egy üzlet beindítása szempontjából. Meg kell értenünk, hogyan vonjuk be célközönséget, hiszen ami itthon működik, az nem biztos, hogy külföldön is működni fog. Az érzelmi kapcsolat megteremtése globális környezetben komoly kihívást jelent, ezért használjunk olyan vizuális elemeket és tartalmakat, amelyek rezonálnak az adott kultúrára és annak különböző árnyalataira.

Látogassunk el minden egyes országba

Bár egyre többen élvezzük az online üzletelés kényelmét a világ minden táján működő vállalatokkal, ez nem helyettesíti a személyes kapcsolatok és a bizalom kiépítéséhez szükséges személyes időt. Az egyes országok meglátogatása, ahol üzleti tevékenységet tervezünk, szintén segít abban, hogy jobban megértsük, kikkel dolgozik együtt, beleértve a kihelyezett alkalmazottakkal, beszállítókkal és partnerekkel, ügyfelekkel, valamint a médiával való interakciót. Mutassunk néhány képet webhelyünkön a helyi emberekkel, amelyeken látható, hogy elismeréssel osztjuk meg szokásaikat!

Fókuszáljunk nemzetközi marketingstratégiánkra

Kutatásunk során gyűjtsünk információkat arról, hogy milyen típusú marketingmechanizmusokat és platformokat használnak a legszélesebb körben, beleértve a közösségi médiát, a keresőmarketinget és az online hirdetéseket. Használjuk ezeket az információkat, és folytassuk az adatok gyűjtését blogokról, fórumokról,  e-mail marketingről és más csatornákról, ahol később a lehető leghatékonyabban juttathatjuk el marketingüzeneteinket a célcsoporthoz.

Figyeljünk a nemzetközi ügyfelekre

A valutaváltás és a bonyolult fizetési rendszerek eltántoríthatják a kisvállalkozásokat a globális piacra lépéstől, új számlázási és fizetési eszközökkel azonban sokkal könnyebbé válhat a különböző országokban élő ügyfeleinkkel való együttműködés. Ma már egyszerű módjai vannak annak, hogy különböző nyelveken és pénznemekben online számlát nyújtsunk be, emellett megfizethető nemzetközi hitelkártya-feldolgozási megoldásokhoz is hozzáférhetünk, amelyek segítségével bővíthetjük az ügyfeleinknek kínált fizetési lehetőségek típusát.

Készüljünk!

A nemzetközi piacra lépéssel szervezetünkön belül minden érintettnek több felelősséget, és munkamennyiséget kell vállalnia, hogy globális kezdeményezésünk mellett napi tevékenységeiket is folytatni tudják. Egy ilyen vállalás a fenti lépések mellett teljes embereket és megfeszített munkaórákat kíván, hogy sikerrel vegyük a piacbővítés akadályait, és elkerüljük a felmerülő nehézségeket.

Az Európai Unióban az egyes hulladékégető létesítmények két típusú, R1 és D10 besorolást nyerhetnek attól függően, megütik-e az R1 energiahatékonysági kritériumban megállapított küszöbértéket. Az R1 energiahatékonysági képletet azért alkották meg, hogy segítségével az energiahatékonyság alapján tegyenek különbséget „energetikai hasznosító” (R1) és „ártalmatlanító” (D10) égetés között.

„Az energetikai hasznosítás hatékonyságának cáfolata: az uniós hulladékégető művek teljesítménye” című tanulmány magyar nyelvű összefoglalójából a Humusz Szövetség honlapján többek között kiderül, hogy az uniós statisztikák azt mutatják, hogy az EU-ban elégetett települési hulladékok 98%-át az „energetikai hasznosító” (R1) besorolású létesítményekben égetik el. Éppen ezért, az R1 energiahatékonysági kritérium nem képes érdemben megkülönböztetni azokat a létesítményeket, amelyeket engedélyre érdemesnek véltek, valamint amelyek energiahatékonyság terén viszonylag magas teljesítményt értek el.

Magyarország elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni

Magyarország egyetlen kommunális hulladéktüzelésű erőműve jelenleg a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű, amely létesítmény feladata, hogy termikusan ártalmatlanítsa a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék mintegy hatvan százalékát. Kapacitása évi 350 ezer tonna. A 2023 júliusától induló, 35 éves koncessziós rendszer keretében azonban a koncesszor által vállaltan legalább még egy, de az előzetes elképzelések szerint akár hosszú távon több további hulladékhasznosító mű is épülne.

„A Humusz Szövetség úgy gondolja, hogy ez mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból káros, ráadásul nem jelent megoldást a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségre sem. Egy ilyen, a körforgásos gazdaság elveivel határozottan szembemenő hulladékkezelési megoldás helyett számos alternatíva létezik, amelyek a hulladék keletkezésének megelőzésére, a megfelelő szelektálására és a minél nagyobb arányú, anyagában történő hasznosításra fókuszálnak. Magyarországnak is elemi érdeke a zero waste megoldások irányába indulni” – mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.

Helytálló-e a továbbiakban a hulladékégetők hatékony energiatermeléséről beszélnünk?

A hulladékégetést gyakran alacsony szén-dioxid-kibocsátású, sőt, néhol megújuló energiaforrásnak tekintik. Mindez azonban közel sem nevezhető helytállónak, sem villamos energia, sem pedig hő előállítása esetén.

A jelentés határozottan javasolja, és kifejezetten sürgeti a D10 és R1 típusú hulladékégetők közötti értelmetlen különbségtétel elhagyását. A tanulmány egyértelműen rámutat az ártalmatlanítás (D10) és a hasznosítás (R1) közötti megkülönböztetés meglehetősen ingatag, egyúttal önkényes alapjára. Janek Vähk, a ZWE éghajlat-, energia- és légszennyezési programjának koordinátora szerint: „A jelentés bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy a hulladék energetikai célú elégetése nagyon gazdaságtalan folyamat, és mint olyan, egyes érdekeltek gyakran túlhangsúlyozzák az energiavisszanyerési szempontokat. Ráadásul a folyamatban lévő dekarbonizáció miatt egyre nehezebb a hulladékot megfelelő energiaforrásnak tekinteni, így a hulladékból történő energiahasznosítás szükségessége, amely az R1-formula megalkotásához vezetett, elavult.”

A Zero Waste Europe felszólítja az Európai Bizottságot a hulladékokról szóló keretirányelv sürgős felülvizsgálatára

„A »hasznosítás« és az »ártalmatlanítás« közötti, energiahatékonyság alapján való különbségtétel mindig megkérdőjelezhető. A hulladékégetőknek a törvény szerint a lehető legnagyobb mértékben vissza kell nyerniük a hőt, és bármilyen értelmes megkülönböztetés kizárná a működő létesítmények jelentős részét. Ehelyett az EU adatai szerint az összes elégetett települési hulladék mintegy 98%-át olyan létesítményekben kezelik, amelyek »energetikai hasznosítónak« minősülnek. Mindez arra mutat rá, hogy a »hatékonysági küszöbértéket« úgy alakították ki, hogy az túl könnyen teljesíthető legyen. Tekintettel arra, hogy az energetikai rendszerek szén-dioxid-mentesítésével az égetésből származó előnyök egyre csökkennek, itt az ideje, hogy eltöröljük ezt a megkülönböztetést, és minden hulladékégetőt ártalmatlanító létesítménynek minősítsünk át” – teszi hozzá Dominic Hogg, az Equanimator igazgatója.

A problémakörnek további mélységet ad, hogy az égetés alacsony termelési hatékonysága miatt ráadásul az egységnyi villamos energiára jutó ÜHG-kibocsátás csaknem kétszerese a földgázzal történő termeléshez képest.

A Zero Waste Europe szerint az Európai Bizottságnak egyrészt törölnie kell a hulladékokról szóló keretirányelv II. mellékletében szereplő R1 képletet, hogy a települési hulladék égetése többé ne minősülhessen „hasznosításnak”, másrészt 2035-re meg kell határoznia egy 100 kg/fő/lakos vegyes (maradék) településihulladék-keletkezési célértéket, hogy a hulladék ártalmatlanításáról a vegyes hulladék keletkezésének megelőzésére helyezze a hangsúlyt – olvasható az 1995-ben alapított Humusz Szövetség oldalán megjelenő cikkben.