Otthonaink károsanyag-kibocsátásához azok energiafogyasztása járul hozzá legnagyobb mértékben, ami az elmúlt években a nagyteljesítményű eszközök és háztartási berendezések gyors elterjedésével folyamatosan nőtt. Ez a tendencia, párosulva az egekbe szökő energiaköltségekkel és az éghajlatváltozás drámai, egyre többek által észlelhető hatásaival növelte az otthoni energiafogyasztással kapcsolatos tudatosságot.

A Schneider Electric már harmadik alkalommal végezte el fogyasztói felmérését, amelynek keretében 11 országból 13 ezer ember bevonásával vizsgálták a háztartások energiahatékonysággal és az intelligens otthoni technológiákkal kapcsolatos álláspontját. Az „Evolving home energy consumption: Intentions, actions and hurdles to greater home energy efficiency” című Fehér Könyvben megjelent kutatás egyik fő tanulsága, hogy jelentős szakadék van a fogyasztók tudatossága és cselekvése között.

A kapcsolgatás már nem elég

A válaszadók 82 százaléka tartja „valamennyire fontosnak” vagy „nagyon fontosnak” az energiahatékonyságot, míg 8 százalékuk szerint az energiahatékonyság javítása a legfontosabb fejlesztés, amire vágyik otthonában. A kutatás során megkérdezettek 70 százaléka pedig azt jelezte, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése „fontos” számára.

Ugyanakkor csak kevesen tesznek aktívan azért, hogy hatékonyan csökkentsék az energiafogyasztásukat, így például a kutatásban részt vevők mindössze 44 százaléka állítja be rendszeresen az otthoni hőmérsékletet, annak ellenére, hogy ez lehetne az egyik legnagyobb hatású intézkedés.

A lakástulajdonosok 58 százaléka számára a villany lekapcsolása az elsődleges energiamegtakarítási stratégia, miközben a villanyszámláknak csak mintegy 5 százalékát teszi ki a világítás. A második legnépszerűbb módszer, a használaton kívüli töltők kihúzása (48 százalék jelezte ezt) szintén minimális hatást fejt ki: évente mindössze 0,26 dollárt takarítanak meg ezzel töltőnként.

Okos technológiák az otthonokban

A felmérésből kiderül, hogy a háztartásokban használt okos, energiahatékonyságot növelő technológiák közül a világítással kapcsolatos megoldások vannak túlsúlyban, mivel a fogyasztók valamivel több mint fele úgy véli, hogy az intelligens világítás növeli az energiahatékonyságot. Míg a válaszadók közel negyede rendelkezik intelligens világítással, addig intelligens termosztátja már csak valamivel több mint ötödüknek van, és kevesebb mint a felük (46%) ismeri el annak energiatakarékossági előnyeit, annak ellenére, hogy bizonyítottan akár 30 százalékkal is csökkenthetik ezek a készülékek a számlákat évente.

„A fogyasztók szeretnék csökkenteni energiaszámlájukat, növelni energiabiztonságukat és javítani otthonuk energiahatékonyságát. A szándék és a cselekvés között azonban szakadék tátong. Az otthoni energiahatékonyság növelésére alkalmas technológia ma már létezik, de nem ismerik a leghatékonyabb alkalmazási módokat. A nagyobb mértékű villamosítás és digitalizáció révén az otthoni energiafelhasználás jobban mérhető, ellenőrizhető és átállítható több megújuló energiaforrásra” – mutatott rá Michael Lotfy Gierges, a Schneider Electric „Home & Distribution” üzletágáért felelős alelnöke.

A Schneider Electric „Home & Distribution 2024 Consumer Survey Report” fogyasztói felméréséről szóló teljes jelentés innen tölthető el.

A digitális megoldásokkal, az adatok monitorozásával és a folyamatok élő nyomkövetésével teljes működési láncok optimalizálhatók. Ennek jó példája az energiamonitoring, amely az energiafelhasználás pontos követésével teszi fenntarthatóbbá és gazdaságosabbá a cégek működését.

Az energiamonitoring segítségével egyetlen, online felületen tekinthetők meg a mérőműszerek által mért berendezések, vagy akár több telephely valós idejű energiafogyasztása, illetve a helyiségek hőmérséklete. A rendszer az előre beállított küszöbérték átlépésekor riasztást küld e-mailben vagy SMS-ben, így gyorsan megelőzhetők vagy javíthatók a műszaki meghibásodások, amely további költségeket spórol meg a vállalkozásoknak.

A Vodafone Energiamonitoring megoldása akár a meglévő energetikai mérőműszerek és szoftverelemek megtartásával is kiegészítheti a cég rendszerét almérőkkel, ezzel eleget téve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletének is. Az almérők által mért adatokat a rendszer a vezetékes vagy mobil hálózaton keresztül továbbítja, majd egy online felületen jeleníti meg. A mért adatok visszamenőlegesen is elemezhetők, exportálhatók és tárolhatók, így az is könnyebben azonosítható, hogy hol van szükség energiahatékonyságot növelő beavatkozásra. Az adatok ismeretében akár az egyszerű beállítások és a manuális beavatkozás is jelentősen javíthat az energiahatékonyságon. A Vodafone havidíjas elszámolása megfizethető azon vállalkozások számára is, amelyek az egyszeri beruházás költségeit nem tudják vállalni, továbbá a Vodafone segítséget kínál a vállalatoknak az EKR-elszámolásban is – írják.

„A Vodafone több mint 10 éve van jelen a piacon és folyamatosan keresi azokat a digitális megoldásokat, amelyekkel partnerei működését zöldebbé teheti, hiszen a Vodafone maga is elkötelezett a fenntarthatóság mellett. Egy időtálló és hatékonyan működő M2M IoT megoldás megtervezése, fejlesztése és üzemeltetése komplex feladat. A Vodafone 20 éves, nemzetközi IoT-területen szerzett tapasztalatával segít partnereinek egyedi igényekre szabott megoldásokat találni, mindezt kiszámítható, előre tervezhető költségek és rugalmas, a cég igényeihez igazodó üzleti megoldásokon keresztül. Az Energiamonitoring megoldásunk ezeknek a feltételeknek eleget téve igyekszik segíteni partnereinket egy költség- és működéshatékonyabb, valamint zöldebb jövő elérésében” – mondta Dobó Mátyás, a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese.

Fotó: Marc-Olivier Jodoin/unsplash.com

A KBC a 2021-es fenntarthatósági jelentésében először közöl adatokat közvetlen és közvetett környezeti lábnyomáról. Előbbit 2021-re 71 százalékkal sikerült csökkenteni 2015 óta, és a cél, hogy 2030-ra elérje a 80%-os csökkenést. Emellett a bankcsoport 2021-től nettó klímasemlegesen működik, azaz a csökkentések után fennmaradt kibocsátásait semlegesíti is.

Nagy szavak helyett konkrétumok

“Ma már minden vállalatnak szinte kötelező a klímaváltozás elleni harcban részt vállalnia, fenntarthatósági stratégiát készítenie és ennek érdekében megtenni a különböző lépéseket. Sokszor azonban csak nehezen megfogható tervek látnak napvilágot, hogy egy-egy cég mindent megtesz a klímavédelem és a fenntartható gazdaság kialakítása érdekében. Fontos, hogy konkrét intézkedéseket is bemutassanak a vállalatok. Ezzel összhangban készült el a KBC-s fenntarthatósági jelentés, amely nyolc kiemelkedő gazdasági ágazatot nevesít, ahol szükség van intézkedésekre a fenntarthatóság érdekében. A szóban forgó szektorok közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés és kereskedelmi ingatlanok miatt kulcsfontosságú ingatlanfinanszírozás. Továbbá az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatóságért felelős vezetője.

A szakember beszédes számokat idézve közölte, a bankcsoportok finanszírozási szempontból megkerülhetetlen szerepet játszanak a fenntarthatósági átmenetben. Ezt a következő példával illusztrálta: Az uniós épületállomány rengeteget fogyaszt. A teljes uniós energiafelhasználás 40 százalékáért felel, miközben az üvegházhatású gázkibocsátás esetében egyharmados a részesedésük. „Ezen az energiafalánkságon kell változtatni. Az egyik irány, hogy olyan jelzáloghitel-konstrukciókat kell bevezetni a piacra, amelyek az energiatakarékos vagy közel nulla kibocsátású épületek építését részesítik előnyben, illetve arra ösztönzik az embereket, hogy a meglévő ingatlanaikat felújítsák” – emelte ki Suba Levente. Felértékelődik az ingatlanok energiahatékonysági tanúsítványának a szerepe, amely gyorsan elárulja a tulajdonosának, hogy mennyit fogyaszt a háza. Rengeteg hasznos adatot tartalmaz, például a jövőbeni környezetterhelésről, szén-dioxid-kibocsátásról, energiafelhasználásáról, és még arról is, hogy milyen felújítás lehet szükséges az adott ingatlanon.

“Kipufogóprojekt”

Szintén kiemelt szektor a közlekedés és az autóipar a fenntarthatósági szempontok miatt. A KBC Csoport célja, hogy ösztönözze a közlekedési portfóliójához kötődő kibocsátás csökkentését, első körben a lízingelt autóflotta esetében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankcsoport által finanszírozott járművek 1 kilométerre vetített szén-dioxid-kibocsátását 2022-től évre évre csökkenteni fogja. A kiemelt figyelem itt azon lesz, hogy a finanszírozott flottában minél nagyobb számban jelenjenek meg az elektromos hajtással (is) rendelkező járművek. Ezek szintén fontos célok, tekintettel arra, hogy 2020-ban az Európai Unióban újonnan forgalomba helyezett személyautók 108,2 gramm szén-dioxidot bocsátottak ki kilométerenként. A KBC Csoport ezen a téren már megtette az első lépéseket, ugyanis dinamikusan növekszik portfóliójában az elektromos meghajtással (is) rendelkező járművek aránya.

Suba Levente kiemelte: “A KBC Csoport a finanszírozási oldalon főként az ingatlan és a járműfinanszírozás területén, illetve a megújuló energia finanszírozásával járul hozzá már a közeljövőben is a klímaváltozás elleni harchoz, de kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy ügyfeleinek olyan befektetési lehetőségeket is tudjon ajánlani, ahol a befektetett pénz fenntarthatósági célokat is szolgál.”

Fotó: Tierra Mallorca, Unsplash

A klímaváltozás vitathatatlan tény, amelynek egyik fő előidézője az emberi tevékenység nyomán keletkező és évtizedek óta folyamatosan növekvő szén-dioxid-kibocsátás. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi, 2018-as jelentése szerint, ha a jelenlegi ütemben pusztítjuk a bolygó erőforrásait, akkor már 2040-re világszerte súlyosabbá válnak a szárazságok és az erdőtüzek, súlyosbodnak az élelmezési válságok, a part menti területeket elönti a tenger, és klímamenekültek milliói hagyják majd el otthonaikat.

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van abban, hogy a párizsi klímaegyezménynek megfelelően, az iparosodás előtti időkhöz képest legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fokon belül lehessen tartani a bolygó hőmérsékletének emelkedését” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A 2030-ig hátralévő években, a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig nullához közeli értéket kell elérni, amely csak úgy lehetséges, ha otthonaink a jelenleginél is jobban szigeteltté, ezáltal pedig karbonsemlegessé válnak, vagyis fűtésük és hűtésük csak minimális energiát igényel” – tette hozzá.

A Knauf Insulation szerint ez azért is fontos, mert az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amely mennyiség 80 százalékát azonban a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,7 millió magyar családi ház adja.

Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház például csak a fűtéshez és hűtéshez felhasznált energia révén évente 0,9 tonna üvegházhatású gázt juttat a Föld légkörébe. A szigetelőanyag-gyártó rámutat, hogy önmagában csak a korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével közel 1 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhetnénk el évente, családi házaink fűtési költségeit akár 40-50 százalékkal, egyéni karbonlábnyomunkat pedig 6 százalékkal csökkenthetnénk.

A szigetelés önmagában is klímabarát. A Knauf Insulation számításai szerint egy 20 cm vastag ásványgyapot szigetelés 50 év alatt mintegy 30 000 MJ/m² energiát takarít meg. Ha ezt az energiamennyiséget összevetjük a szigetelőanyag gyártásának 65 MJ/m² energiaigényével, akkor látható, hogy a szigeteléssel 400-szor több energiát takaríthatunk meg, mint amennyire annak előállításához volt szükség.

Magyarország számára az energiahatékonyság javítása révén elérhető klímavédelem kiemelten fontos. Sajátos klímája miatt hazánk ugyanis az egyik leginkább sérülékeny európai ország, ahol egyre nagyobb területeket sújt az aszály. A 80-as évektől gyorsuló felmelegedés hatására a nyári középhőmérséklet mára 2 Celsius-fokkal nőtt és az évszázad végére már 4-5 fokkal lehet magasabb.