A klímaváltozás hatásai ma már nem kizárólag környezeti kérdéseket vetnek fel. Az aszályok, hőhullámok és időjárási szélsőségek közvetlen gazdasági és pénzügyi következményekkel járnak. A klímakockázat egyre inkább pénzügyi kockázatként jelenik meg: a termeléskiesések, az ellátási zavarok és a növekvő károk a vállalati működés és a gazdasági stabilitás szempontjából is meghatározóvá válnak.

A K&H fenntarthatósági index 2025 második féléves kutatása rávilágít, hogy a vállalatok számára a fenntartható működésre való átállás legnagyobb kihívása jelenleg a külső, kedvező zöld finanszírozás hiánya, valamint a szükséges pénzügyi források előteremtése. A felmérés szerint a finanszírozási korlátok ma erősebben befolyásolják a zöld beruházásokat, mint a szabályozási vagy szakmai kérdések.

A K&H értékelése szerint az alábbi kulcsterületek kerülnek majd idén előtérbe:

1. Alkalmazkodás és reziliencia erősítése

A felmelegedés bizonyos hatásai már elkerülhetetlenek, ezért az infrastruktúra, az energiaellátás és a gazdasági működés ellenállóképességének növelése kulcskérdéssé válik. Ez nemcsak védelmi intézkedéseket, hanem hosszú távú beruházásokat jelent.

2. Tiszta energia, energiatárolás és hálózatfejlesztés

A megújuló energiakapacitások világszerte bővülnek, ugyanakkor önmagukban nem elegendők. A rugalmas energiarendszerekhez elengedhetetlen a tárolási kapacitások fejlesztése és az elosztóhálózatok korszerűsítése. A fenntartható energiaellátás így rendszerkérdéssé válik, ahol a termelés, a tárolás és a hálózati infrastruktúra együtt határozza meg a biztonságot.

A K&H tapasztalatai szerint a zöldfinanszírozás ugyan Magyarországon már több mint ezer milliárd forintos nagyságrendű üzlet, de még mindig csak nagyon kevés vállalat él vele. Az a jellemző, hogy többnyire a legnagyobb vállalatok vesznek fel zöldhitelt. A lehetőség ugyanakkor adott a kkv-k számára is. Ráadásul sok olyan zöld beruházástípus van, amik ma még nem, vagy alig jelennek meg a zöldhitel piacon, pedig lenne rá lehetőség. Ilyen terület az energiahatékonysági fejlesztések vagy éppen klímaváltozáshoz alkalmazkodás témája.

„Az alkalmazkodás nemcsak környezeti, hanem pénzügyi védelmet is jelent. Az energiahatékonyság, az infrastruktúra fejlesztése vagy az ellátásbiztonság erősítése ma már nem fenntarthatósági többlet, hanem üzleti alapfeltétel” – mondta Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetője.

3. Természetalapú és regeneratív megoldások

A 2026-os trendek között egyre hangsúlyosabban jelennek meg a természetalapú és regeneratív megoldások. Az ökoszisztémák állapota közvetlen hatással van a vízgazdálkodásra, a mezőgazdasági termelésre és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, így ezek gazdasági stabilitási kérdéssé is válnak.

4. Körforgásosság és erőforrás-biztonság

A körforgásos gazdaság szerepe felértékelődik, ugyanakkor az előrelépés korlátozott. A Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat mutatói alapján Magyarországon az anyagok mintegy 6 százaléka kerül vissza a gazdasági körforgásba, ami az uniós átlag alatt marad.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2022-ben az Európai Unióban a harmadik legmagasabb volt, és 2010 óta az egyik legjelentősebb növekedés is Magyarországhoz köthető. A körforgásosság így egyre inkább erőforrás-hatékonysági, költség- és ellátásbiztonsági tényezővé válik.

5. Jelentéstétel, fókusz és társadalmi edukáció

A fenntarthatósági jelentések szerepe erősödik, ugyanakkor a hangsúly a hitelességen és a valódi felkészültségen van. A szabályozási környezet változása mellett a vállalatok számára egyre inkább az válik kérdéssé, hogy mely területekre érdemes érdemben fókuszálni. Emellett a kommunikáció és az edukáció is kulcsszerepet kap. A fenntarthatóság akkor válik működőképessé, ha az érintettek – vállalatok, munkavállalók és háztartások – értik a gazdasági és pénzügyi összefüggéseket.

„A következő években azok a gazdasági szereplők lehetnek sikeresebbek, akik a fenntarthatóságot nem elszigetelt környezeti kérdésként kezelik, hanem alkalmazkodási, energia- és kockázatkezelési stratégiájuk szerves részeként gondolkodnak róla” – hangsúlyozta Suba Levente.

Photo by kazuend on Unsplash, free license

Az Európai Tudományos Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC energiaprogramja a mai napon mutatta be legújabb jelentését a „Fenntartható energiaellátás biztonsága” címmel. A jelentés rámutat arra, hogy Európa legnagyobb biztonsági kihívása az importált fosszilis tüzelőanyagoktól – elsősorban az olajtól és a gáztól – való függőségéből ered. Ez a függőség geopolitikai zsarolásnak teszi ki a kontinenst, ami gazdaságilag is sebezhetővé teszi.

Az EU próbál eltávolodni az orosz energiahordozóktól, azonban a jelentés szerzői is megjegyzik, hogy különösen fontos, hogy az orosz gáztól való függőséget ne cseréljük fel egy másik harmadik országból – például az USA-ból – származó LNG-függőséggel, annak minden kockázatával együtt.

A valódi megoldás, ami a klímaváltozás kihívásaira is válaszol, a fenntartható energiaforrások felé való elmozdulás. Amint Prof. Paula Kivimaa, az EASAC energia munkacsoportjának társelnöke is fogalmaz, „minden fenntartható energiába fektetett euró a biztonságunkba való befektetés. Ezzel szemben minden energiabehozatalra fordított euró egy elveszített euró a védelmi képességeinkből”.

A fenntartható energia használatához azonban nagyfokú villamosításra van szükség, itt viszont szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy az EU jelenleg nagyrészt külső forrásokra támaszkodik a napenergia-, szélenergia- és akkumulátortechnológiák terén is. Ráadásul még a gyártás európai bővítése esetén is meg kell oldani a kritikus nyersanyagok, például a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek megbízható ellátását, amelyeket ezeknek a technológiáknak a gyártásánál használnak.

Orosz energiahordozók, erőteljes földgázhasználat, Paks hűtése – a magyar energiabiztonság kockázatai

Magyarország energiaimport-függősége a 2022-es adatok szerint nem sokkal az EU-átlag felett van, azonban a KSH statisztika annyiban torzít, hogy a nukleáris energiát hazai termelésűnek tekinti, amely egyaránt magában foglalja az atomerőművi villamos energiát, valamint a közvetlen hőhasznosítást. Eközben a nukleáris energia esetén hazánk függése kétszeres, hiszen a fűtőelemeket sem előállítani, sem ártalmatlanítani nem tudjuk itthon. Ezen túlmenően az is elmondható, hogy hazánk nem áll túl jól a fosszilis energiahordozók beszerzési forrásainak diverzifikálását illetően sem, ugyanis például 2023-ban globálisan is hazánk volt az orosz energiahordozók negyedik legnagyobb felvásárlója, az EU-ban pedig a legnagyobb.

A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), bár növeli a 2030-ig szóló ambíciót mind a kibocsátáscsökkentés, mind a megújulók és az energiahatékonyság terén, mégis úgy tervezi, hogy magas marad a hazai földgázfogyasztás és az import aránya sem csökkenne 80% alá 2030-ig, amely nemzetgazdasági kockázatokat hordoz egy esetleges újabb ársokk esetén. „A gázfogyasztás és az egyéb fosszilis energiaforrások használatának kivezetése tehát energiabiztonsági és szuverenitási kérdés is, főként, hogy a jelenlegi felfokozott geopolitikai környezetben olyan lépésekre is fel kell készülni, mint hogy egy legújabb amerikai javaslat 500%-os vámot vetne ki azon országok amerikai exportjára, amelyek nem mondanak le az orosz energiahordozó-importjukról” — írja elemzésében Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője.

Végezetül, a klímaváltozás az energetikai infrastruktúránkat és az energiaellátásunk biztonságát is negatívan érintette az elmúlt évek során. Itt a szélsőséges időjárási események által az infrastruktúrában okozott károkon túlmenően gondolnunk kell a vízzel kapcsolatos kihívásokra is. A leginkább kiemelendő kapcsolat a klímaváltozás által befolyásolt vízállapot-változás és az energiaellátás között a Paksi Atomerőmű helyzete. A Paksi Atomerőmű a Dunából nyeri a működéséhez szükséges hűtővízmennyiséget, azonban az elmúlt években több alkalommal sor került már arra is, hogy korlátozni kellett az erőmű termelését. Ennek oka többek között az aszályos időszakokban lecsökkent vízhozam, amire 2018-ban is volt példa, amikor már 3-as fokozatú intézkedést kellett végrehajtani és már kisegítő szivattyúkat is telepítettek.

A fentiek alapján látható, hogy a fosszilis üzemanyagok kivezetése és a zöld átállás támogatása nemcsak az energiaellátás biztonságát tudja támogatni, hanem az ország szuverenitását is növeli azzal, hogy kevésbé van külföldi forrásoknak kitéve.

Forrás: Másfélfok

A műsor első részében az energia piacáról beszélgetünk. Egy évtizeddel ezelőtt ez a terület nem érdekelte különösebben a szélesebb közönséget, ma viszont az energiaellátás a figyelem középpontjába került. Hogy lehet ezen a korábban nem különösebben „szexi” területen márkát építeni?

Részletesen beszélünk az E.ON fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeiről. Néhány hívószó: zöld bolygó, okosváros, tudatos energiahasználat, madárvédelem.

Kitérünk az együttműködésekre is, amelyeket a legkülönfélébb szervezetetekkel alakítottak ki. Végül persze most is szóba kerül a mesterséges intelligencia alkalmazása ezen a területen.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A taxonómia fő célja annak meghatározása, hogy mely beruházástípusokat kell fenntarthatónak minősíteni, bár nem korlátozza, hogy a kormányok miként támogathatnak egy bizonyos típusú energiaforrást. Ugyanakkor a gyakorlatban tudományos alapokon nyugvó osztályozásként kell szolgálnia a pénzügyi szereplők számára a tájékozott befektetésekhez, ami jelentős hatással lesz az európai és nemzeti szervek beruházásaira. Az olyan szennyező energiaforrások, mint a földgáz és az atomenergia fenntarthatónak minősítése az állami támogatásokkal kapcsolatos döntésekre és szabályozási megközelítésekre is kihatással lesz, valamint ellentmondásos üzeneteket küld más európai szereplők, például az Európai Beruházási Bank (EBB) számára is.

Mivel a gázinfrastruktúra átlagos élettartama körülbelül 30 év (a cseppfolyósított földgáz-terminálok esetében ez a szám akár 80 évre is emelkedhet)³, a ma tervezett további gázkapacitások évtizedekig elkerülhetetlenül nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátást, valamint egyéb káros légszennyező anyagokat (például nitrogén-oxidokat) és más, a földgázkitermelés során okozott szennyezéseket fognak eredményezni. Továbbá egy jelentős gazdasági terhet jelent majd azon országok fogyasztóinak, amelyek energiafogyasztásukat egyre inkább a földgázból biztosítják.

Az atomenergia fejlesztése döbbenetesen nagy, soha meg nem térülő költségekkel jár. Az ilyen beruházásoknál rendszeresen és nagymértékben túl szokták lépni a tervezett költségeket, továbbá nem számolnak az atomerőmű majdani lebontásának – a megépítéséhez hasonló nagyságú – költségeivel és a radioaktív hulladékok többszázezer éves biztonságos tárolásának költségeivel sem.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „Az energiaellátás biztonsága egyáltalán nem kerül veszélybe, ha a megújuló energiaforrások bevezetését fokozott energiahatékonysági intézkedésekkel, valamint a villamosenergia-hálózat és az energiatárolás fejlesztésével párosítják ahelyett, hogy további földgáz- és atomenergia-beruházásokra költenék a rendelkezésre álló forrásokat.”

Európa-szerte számos civil szervezet szólította fel a nemzeti kormányokat és az Európai Bizottságot, hogy ne támogassák a földgáz és az atomenergia zöldre festését.

A képnek ez a forrása.

A Caruna, Finnország legnagyobb közműszolgáltatója, az ABB-vel karöltve új utakat fedez fel a jövő kihívásainak megoldására, az ABB Ability technológiáját felhasználó, felhőalapú, szoftveres flottakezelő szolgáltatásokkal.

Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület legfrissebb jelentése rámutat, hogy a klímaváltozás elleni fellépés keretében példátlan gyorsasággal kell gyökeresen átformálnunk energiarendszereinket. Újfajta megújuló és időszakos energiaforrások csatlakoznak majd az energiarendszerekre, a fogyasztást igényre adott válasz alapon kezelik, illetve új típusú tárolóeszközöket vonultatnak fel és használnak majd.

Mindezt az energiaellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül kell megvalósítani. Ez annyit tesz, hogy energiahálózataink védelmi és vezérlő funkcióit alkalmassá kell tennünk a folyamatos változások kezelésére az eszközök teljes élettartama alatt. Ez mérhetetlen kihívás elé állítja az automatizálási rendszereket, melyeknek még rugalmasabbá kell válniuk, készen a még gyorsabb átkonfigurálhatóságra. Egyre nő a kereslet az automatizálási termékek, illetve az ezeket támogató és kezelő rugalmas felhőszolgáltatások iránt.

Finnországban a klímaváltozás első jelei a szélsőségesen nagy téli viharokban nyilvánultak meg az évtized elején, melyek hosszan tartó áramkimaradásokat okoztak az ország jelentős területein. E viharokat követően a finn kormány rendeleti szabályozással biztosította, hogy a közműszolgáltatók nagymértékben javítsanak az energiaellátás biztonságán. A gyakorlatban ez a földkábelhálózat gyors kiépítését és az alállomás-automatizálási rendszerek megújítását jelentette, sok esetben a felszerelt berendezések várható műszaki élettartamának lejáratát jóval megelőzve.

Az elosztás jövője a felhőszolgáltatásokban rejlik

A Caruna, Finnország legnagyobb villamos elosztórendszerének üzemeltetője, felvette a kesztyűt, és jelenleg egy nagy volumenű beruházási program keretében fejleszti hálózatát, a jövőbeni igényeket kielégítő biztonságra, megbízhatóságra és rugalmasságra helyezve a hangsúlyt.

A Caruna értékes eszköznek tekinti a felhőszolgáltatásokat a jövő áramelosztási ágazatában

Henri Vierimaa, a Caruna technológiai igazgatója úgy nyilatkozott: „A felhőszolgáltatások rugalmas felületet kínálnak nagy tömegű adatok kezelésére és különféle új alkalmazások kifejlesztésére. Az így szerzett előnyök több módon nyilvánulnak meg, például az online mérési és eseményadatok hálózati felhasználás szempontú elemzésében, lehetővé téve a diagnosztikát, állapotfelügyeletet, illetve az igény alapú reagálást. Ezenfelül, mivel az eszközkonfigurációkat központi helyről tudjuk karbantartani és frissíteni, biztosítható, hogy az információk mindenkor elérhetők és naprakészek legyenek. A Caruna két fő elvárása a felhőszolgáltatások széles körű alkalmazását illetően a kiberbiztonsághoz és a megbízhatósághoz kötődik.”

Felhőszolgáltatási próbaüzem a Carunával

Az ABB Ability felhőszolgáltatása azt kínálja, amit a Caruna keres. A Carunával közösen, az ABB egy olyan koncepciót próbált ki, amelyben a nyugat-finnországi Noormarkuu alállomás védelmi és vezérlőrendszerét egy biztonságos távoli kapcsolaton keresztül az ABB Ability felhőszolgáltatására csatlakoztatták. Az újonnan kifejlesztett felhőszolgáltatás képes rugalmas védelmi és vezérlő termékek teljes körű, szoftveres flottakezelését ellátni. A kipróbált felhőszolgáltatás a védelmi alkalmazások összes konfigurációját és változatát kezeli. Lehetőséget ad biztonsági mentésre, mellyel gyorsan helyreállíthatók a flottaeszközök ott, ahol elérhető biztonságos, távoli kapcsolat az ABB Ability szolgáltatásokon keresztül.

„Az ABB Ability az egységesített, iparágat átfogó, digitális koncepciónk: kapcsolódó és szoftverrel támogatott megoldások és szolgáltatások összessége, melyek segítségével partnereink együtt többet tudhatnak, többet és jobban teljesíthetek” – mondta el Alessandro Palin, az ABB Distribution Solutions (elosztó hálózati megoldások) üzletágának ügyvezető igazgatója.

A szoftveres flottakezelés fontos tényezője a programverzió frissítésének folyamata. Új termékfunkciók megjelenésekor ezeknek az új szolgáltatásoknak köszönhetően kiterjedt eszközflotta veheti gyorsan használatba az új szolgáltatásokat. Az eszközökről összegyűjtött események, feljegyzések és egyéb folyamatadatok az ABB Ability felhőben felhasználhatók hálózati diagnosztikához vagy állapotfelügyeletre is.

A Noormarkku próbaüzem során alkalmazott próbaeszköz egy új, közepes feszültségű alállomások védelmére és vezérlésére szolgáló szoftverközpontú koncepció, az ABB Ability intelligens alállomás-vezérlő és védő elektromos rendszere, az SSC600. Ezzel a teljesen új koncepcióval távolról elvégezhetők a szoftverfrissítések, az állandó eszközcserék vagy más, a helyszínen végzett, komoly manuális munkák helyett. Ugyanakkor egy digitális szoftveralapú védőeszköz önmagában nem elegendő a kellő rugalmasság biztosítására. Szükség van hozzá egy irányítási rendszerre is, amely hatékonyan felügyeli és irányítja az eszközökből álló flottát. Megfelelő irányítási rendszer nélkül a rugalmas terepi eszközök minden előnye kárba vész. Az ilyen jellegű irányítási rendszer megvalósítására a legjobb megoldást az ABB Ability digitális termékkörének felhőszolgáltatás eleme kínálja.

Mindent a fogyasztók érdekében

A Caruna és az ABB innovatív együttműködése sikertörténet. A Caruna szerint ez az együttműködés a lehető legjobb eredménnyel kecsegtet a fogyasztók szempontjából.

„Az SSC600 érdekes megközelítést hoz a hálózatvezérlésbe és -védelembe. A több relé egyesítése egyetlen eszközben csökkenti a hálózat összetettségét és hatékony módszereket kínál a hálózat védőfunkcióinak vezérlésére. Költségtakarékos és modern megoldás, amely egyben nyitott felületet is teremt a jövőben szükségessé váló, új hálózati funkciók kifejlesztéséhez” – mondta el Henri Vierimaa.

Az ABB a termékek teljes életciklusa alatt támogatja a Carunát, ahogy többi partnerét is, hogy azok még többet hozhassanak ki eszközeikből.