„A magyar mezőgazdaságban általánosságban az energiaköltség a teljes költségstruktúra mintegy 13 százalékát teszi ki. Különösen a fűtésigényes ágazatok, mint a broiler- vagy pulykatelepek, valamint a malacnevelés van kitéve a gázárak alakulásának. Bár a közelgő enyhébb időjárás csökkentheti a fűtési igényt, a gázolaj árának emelkedése a tavaszi szántóföldi munkák során már most közvetlenül beépül az önköltségekbe” – mutatott rá Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A szakember hozzátette: „A bizonytalanság a betakarítási időszakra is rányomhatja bélyegét: egy nedvesebb betakarítási időszak esetén a szárítás földgázigénye kritikus pont lehet – bár a meleg nyári időjárás itt segítségünkre lehet. Bízunk benne, hogy a konfliktus rendeződésével az árak normalizálódnak az aratásig, de a gazdáknak jelenleg magasabb üzemanyag- és energiaköltségekkel kell kalkulálniuk a mindennapi döntéseik során.”

A Generali Biztosító friss, reprezentatív kutatása azt vizsgálta, hogy milyen várakozásokkal tekint a lakosság az idei évre: megosztó a kérdés abban a tekintetben, hogy bizakodóak-e 2025 kapcsán vagy sem. A magyarok többsége borúlátó, a megkérdezettek több mint fele nem vár sok jót az új évtől. Közel harmaduk gondolja azt, hogy picit jobb évre számíthatunk, míg csupán 12%-uk vár nagyon pozitív, fantasztikus évet. A fiatalok és a budapestiek bizakodóbbak a jövőre nézve, ezzel szemben az 50 éven felettiek már borúlátóbbak.

Az egészség megőrzése a lakosság fő kívánsága

A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy a lakosságot igencsak foglalkoztatja az egészsége: arra a kérdésre, hogy mi lenne az egyetlen kívánságuk 2025-re, a válaszadók nagyobb aránya, több mint harmada valamilyen egészséggel kapcsolatos dolgot kérne. Kiegyensúlyozottabb magánéletet 14%-uk, és egy új, a jelenleginél jobban fizető állást szintén 14% szeretne magáénak tudni. Új lakásra a megkérdezettek 12%-a, míg új autóra 5%-uk vágyik. A kor előrehaladtával a kívánságokkal kapcsolatos attitűd is változik: míg a 16-29 évesek között csupán a megkérdezettek ötödénél kap szerepet az egészség megőrzése, addig az 50-59 évesek 44%-a, a 60-75 éves korosztálynál pedig már 60%-uk esetén kerül központba valamilyen egészséggel kapcsolatos vágy, kérés.

Az infláció emelkedése a magyarok legnagyobb félelme

A lakosság több mint harmada – életkortól, végzettségtől és nemtől függetlenül – az infláció további növekedésétől és az árak elszabadulásától tart a legjobban. Az árak folyamatos emelkedése az általános életszínvonal romlásához vezethet, az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások drágulása a mindennapi megélhetésüket befolyásolhatja. Pénzügyi helyzetük alakulására is vegyes várakozásokkal tekintenek: közel 40%-uk arra számít, hogy az új évben rosszabb anyagi körülmények közé kerülnek, míg 20%-uk szerint kicsit jobb, 10%-uk sokkal jobb anyagi helyzetre számít.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is az infláció emelkedéséről számolnak be. Átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak 2024 decemberében az egy évvel korábbiakat. 2023 decemberéhez viszonyítva 5,4%-kal nőtt az élelmiszerek ára. A szolgáltatások 6,8%-kal kerültek többe, ezen belül a lakbér 12,6%-kal, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,4%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára egy év alatt 8,3%-kal drágult.

Az energiaárak és az MI térhódítása miatt sem aggódik a hazai lakosság

A Generali kutatásban résztvevők félelmei között második helyen a saját vagy családtagok egészségi állapotának romlása áll, mintegy 17%-uk tart ettől a legjobban. Bár a fegyveres konfliktusok száma nőtt az elmúlt időszakban a világ több pontján is, a megkérdezettek csupán tizede fél egy nagyobb, nemzetközi szinten elterjedő háborús konfliktus kitörésétől.

Az energiaárak növekedése miatt sem aggódnak az emberek, mintegy 9%-uk gondolja azt, hogy emelkednének az árak 2025-ben. A KSH adatai sem számolnak be az árak elszabadulásáról: 2024 decemberében az előző évhez képest a vezetékes gázért 0,4%-kal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3%-kal többet kellett fizetni.

A válaszadók 7%-a szorong a munkanélküliség növekedésétől és szintén 7%-uk tart a klímaváltozás negatív hatásaitól, úgy, mint a szélsőséges időjárástól, aszályoktól, árvizektől. A világjárvány okozta félelmek is enyhültek az elmúlt években, a lakosság csupán 4%-a aggódik egy újabb, globális szinten jelentkező vírus megjelenésétől.

A kutatás a napjainkban egyre inkább terjedő mesterséges intelligencia (MI) hatásaitól való félelmekre is rávilágított. Az MI alkalmazásával kapcsolatban gyakran felmerül, hogy elveheti a munkahelyeket, bizonyos szektorokban megszűnhet a humán erőforrás iránti igény, emellett társadalmi egyenlőtlenségeket is okozhat, ha nem fér hozzá mindenki az új technológiákhoz. A vizsgálat azonban rávilágított arra, hogy a lakosság szinte egyáltalán nem tart a mesterséges intelligencia térnyerésétől, csupán 4%-uknak vannak aggodalmai ezzel kapcsolatban.

A megkérdezettek 8%-ának továbbá semmilyen félelme nincsen a 2025-ös évre vonatkozóan.

Photo by Matt Bennett on Unsplash