A leginkább aggodalomra okot adó tényezők a gazdasági bizonytalanság, az energiaköltségek emelkedése, valamint a képzett munkaerő hiánya. A magyar vállalkozások elmondása szerint számos kihívással kell szembenézniük: a cégek 97%-a küszködik a megnövekedett energiaköltségekkel. A megkérdezett cégek mintegy 88%-a proaktívan stratégiákat alkalmaz az energiatakarékosságra és a hatékonyságnövelésre összpontosítva, ami igazodik az EBB fenntartható gyakorlatok és gazdasági reziliencia iránti elkötelezettségéhez.

Annak ellenére, hogy az időjárási események a magyar vállalkozások kétharmadát érintik, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenállóképességet célzó intézkedések tekintetében van még mit javítani. A magyar cégeknek csupán 20%-a tett lépéseket a klímaváltozás okozta fizikai kockázatokkal szembeni reziliencia kiépítése érdekében, ami elmarad a 36%-os uniós átlagtól. Emellett az országban működő cégek mindössze 11%-a ruházott be a fizikai kockázatoknak való kitettséget csökkentő megoldásokba, és csak 7% rendelkezik célzott stratégiával az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányulóan.

Azon magyar cégek aránya, amelyek kockázatot látnak a szigorúbb éghajlatvédelmi előírásokra és rendelkezésekre való áttérésben, majdnem négyszer magasabb, mint azoké, amelyek lehetőséget látnak benne (44%, illetve 12%). Másfelől tíz magyar vállalatból kilenc tevékenyen lépéseket tesz a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében, ami tükrözi a 89%-os uniós átlagot. Elsődleges intézkedéseik közé tartozik az energiahatékonyságba való beruházás (77%), a hulladék újrafeldolgozás révén történő minimalizálása (62%), valamint a megújulóenergia-termelés bevezetése (60%).

„Éves beruházási felmérésünk fontos eszköz a pénzügyi szektor és a hatóságok számára. Azáltal, hogy összehasonlítjuk a nemzeti eredményeket az uniós átlaggal, a többi tagállammal és kiválasztott egyesült államokbeli vállalatokkal, értékes betekintést nyerünk a különböző cégek szükségleteibe és lehetőségeibe. Elemzésünkből kiderül, hogy a magyar vállalatok reziliensnek bizonyultak az energiaválság idején, a fenntartható gyakorlatokra történő átállásuk pedig folyamatban van. Az EBB csoport elkötelezett amellett, hogy a megújuló energiához, a fenntartható megoldásokhoz és az energiahatékonysághoz nyújtott finanszírozással támogassa a magyar cégeket, biztosítva ezáltal a zöldebb és környezetbarátabb jövő felé való sikeres elmozdulásukat” – mondta Teresa Czerwińska, az EBB alelnöke.

Az EBB csoport éves eredményei

Az Európai Beruházási Bankból (EBB) és az Európai Beruházási Alapból (EBA) álló Európai Beruházási Bank Csoport (EBB csoport) 2023-ban 490 millió euró összegű új hitellel és garanciavállalással támogatta a magyar gazdaságot.

Az EBB tavalyi magyarországi szerepvállalása kiterjedt a mezőgazdaság, az ipar, az infrastruktúra, valamint a kkv-k és a közepes tőkeértékű vállalatok támogatására. Az ezen ágazatokban aláírt teljes finanszírozás közel kétharmada támogatta az éghajlatváltozás elleni fellépést és a környezeti fenntarthatóságot.

Az EU klímabankja megállapodást írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal, amelynek keretében 100 millió euróval támogat energiahatékonysági beruházásokat és megújuló energiával kapcsolatos projekteket. Ez a stratégiai együttműködés megerősíti az EBB elkötelezettségét a környezeti kihívások kezelése és a fenntartható kezdeményezések előmozdítása iránt. Emellett az EBB kiterjesztette a lakóépületek energiahatékony felújításához és a hazai megújulóenergia-rendszerek megvalósításához nyújtott támogatást. A magyarországi „Otthonfelújítási program” keretében végrehajtott művelet középpontjában az energiamegtakarításra irányuló lakásfelújítási beruházások előmozdítása áll. A további 50 millió eurós finanszírozás kiegészíti az EBB korábbi hitelét, és megkönnyíti a különböző típusú energiahatékonysági felújításokat és korszerűsítéseket. A Bank 40 millió euró összegű hitelt biztosított az SG Eszközfinanszírozás Magyarország (SGEF HU) számára ahhoz, hogy új finanszírozást nyújtson az elsősorban az ipari és szolgáltatási ágazatban tevékenykedő kkv-k és közepes tőkeértékű vállalatok számára, zöld beruházásokat megcélozva.

Az Agrárminisztérium által irányított magyar vidékfejlesztési programot társfinanszírozva 200 millió euró összegű hitel-keretmegállapodás hivatott fellendíteni a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és a vidéki térségek fenntartható fejlődését. A mezőgazdasági ágazatban működő kkv-k támogatása révén a projekt megszünteti azokat a pénzügyi korlátokat, amelyekkel e vállalkozások általában szembesülnek. Emellett különféle beruházásokkal – többek között alapvető infrastruktúrával és szolgáltatásokkal – támogatja a vidékfejlesztést, hozzájárulva a természeti erőforrások védelméhez. A zöld hitel alátámasztja az EBB folyamatos erőfeszítéseit a pozitív változások ösztönzése, a vidékfejlesztéshez való hozzájárulás és a fenntartható életterek erősítése érdekében.

Az EBB támogatást nyújtott Magyarországon tetőre szerelhető fotovoltaikus létesítményekhez az energetikai átállás felgyorsítása, a villamosenergia-ellátás biztonságának megerősítése és az éghajlatváltozás elleni fellépés fokozása érdekében. A két projekt révén biztosított 48 millió euró összegű hozzájárulás jelentősen támogatja az ország megújuló energiába való beruházásra vonatkozó kötelezettségvállalását.

Az EBB magyarországi tanácsadási szolgáltatásai

Az EBB tanácsadási szolgálatai továbbra is értékes tanácsadási és kapacitásépítési támogatást nyújtottak Magyarországon. Csak a JASPERS 2006 óta több mint 22,1 milliárd eurónyi beruházást vonzott az országba. A JASPERS összesen 134 megbízáson dolgozott, elsősorban a közlekedési ágazat, a körforgásos gazdaság, a K+I és a vízgazdálkodás területén és más területeken.

A WEMO egyik legfontosabb megállapítása: újból növekszik az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása. Éppen ezért a kutatásban résztvevők szerint azonnali lépésekre van szükség. A szakemberek reális és megfizethető, – megkérdőjelezhetetlen tudományos módszereken és pontos, a cégek tényleges nulla kibocsátása felé történő előrehaladását mérő – adatokon alapuló terveket sürgetnek a helyzet érdemi befolyásolására.

A folyamat ugyanakkor kettős: teljesíteni kell a hosszú távú szén-dioxid kibocsátási vállalásokat, miközben meg kell találni az egyensúlyt a részvényesek elvárásainak teljesítése, a megfizethető energiaellátás rendelkezésre bocsátása és az üzlet folytonosságának biztosítása között. Ez a kétoldalú nyomás nemcsak kihívások elé állítja az az energia- és közműipart, de felgyorsítja annak átalakulását is.

„Miközben az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása újból növekszik, reális és megfizethető tervekre van szükségünk az energetikai átállás gyorsítása érdekében. A klímaváltozás megfékezéséhez más fokozatba kell kapcsolnunk a befektetések terén. Elengedhetetlen, hogy szem előtt tartsuk a kellő egyensúlyt a befektetés és a kézzel fogható eredmény között. Minden befektetett dollárnak kibocsátás-csökkenést kell eredményeznie. Sokkal többet kell befektetni az alacsony széndioxid-kibocsátásba, ha egyaránt növelni akarjuk az elektromos áram részarányát –2-3-szoros elvárt áramkapacitás 2050-re – és ugyanakkor dekarbonizálni akarjuk az áramtermelést is” – hangsúlyozza Philippe Vié, a Capgemini energia- és közműipari csoportalelnöke.

A kutatás – többek között – rávilágít az alábbiakra is:

• 2020-ban a megújuló energiaforrásokon alapuló áramkínálat nőtt, miközben a megújuló energia költségei tovább csökkentek: a nap- és a szélenergián alapuló energiatermelő kapacitások egyaránt nőttek 2020-ban, az energiatermelés piacának 10 %-át kitéve. A lefelé mutató költségtrend 2021-ben és a rákövetkező években megfordulhat, ahogy a kritikus fém-, eszköz- és szállítási árak és a kamatlábak emelkednek.
• Egyre nő a zöld hidrogén népszerűsége, amely a világgazdaság újabb 15 %-át szénmentesítheti.

• Az áram és a gáz kiskereskedelmi piacain 2021 elején jórészt helyreállt a verseny, ugyanakkor jelenleg a magas energiaárak konszolidációt idéznek elő. Míg a közművek 2020-ban bizonyították pénzügyi ellenállóságukat. Az olaj- és gázipari szereplők súlyosabb károkat szenvedtek, bár mostanra sokuk kilábalt a válságból az olaj és a gáz iránti nagyfokú keresletnek, illetve a magas olaj- és gázáraknak köszönhetően. A részvényesek nyomása a legnagyobb olaj- és gázipari cégekre felgyorsította az elektromos áram, a megújuló energiaforrások és az e-mobilitás irányába történő diverzifikációt és megerősítette a karbonsemlegesség iránti elkötelezettségüket, különösen az európai nemzetközi olajcégek (International Oil Companies – IOCs) esetében.

„A COVID-19 hatása erős volt. Ezzel együtt, ahogy 2021 első felében láthattuk, a világjárvány nem vezetett az üvegházhatású gázkibocsátás olyan tartós csökkenéséhez, ami összhangban lenne a 2100-ra kitűzött 1,5 °C-os globális fölmelegedési céllal. Az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák elterjesztésére, a stacionárius energiatárolásra, és az elektromos áram részarányának növelésére fordított erőfeszítéseket meg kell többszörözni.(…) Az energiához való hozzáférés napjainkban társadalmi kihívássá válik: az iparnak és a kormányoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a dekarbonizáció és annak biztosítása között, hogy az energiaszükséglet világszinten mindenki számára elérhető maradjon” – emeli ki Colette Lewiner, a Capgemini energia- és közműügyi szenior tanácsadója.

  A klímaváltozással összefüggő céloknak – az energiaellátás megtartásával – az állampolgárok számára való megfizethetőség megőrzésével történő eléréséhez az alábbi lépések megtételét sürgeti a kutatás:

• Ambiciózus, de reális energetikai átállási tervek kidolgozása a társadalmak alkalmazkodási idejének, iparuk, továbbá népességeik életstílusának figyelembevételével
• Az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákra irányuló kutatások felgyorsítása (napenergia, szélenergia, elektromos akkumulátorok, zöld hidrogén) és a megújuló energiához kapcsolódó létesítmények építése előtt álló adminisztratív akadályok csökkentése
• Az intézkedések hatásainak mérése
• Kiemelt figyelem fordítása a kiberbiztonságra. Okosabb rendszerek, különösen okosabb elektromos hálózatok szükségesek a megújuló energiaforrások nagyarányú alkalmazásához. Ugyanakkor ez megnövelt kiberbiztonsági kockázattal jár, mivel több eszköz kapcsolódik hozzá a hálózatokhoz.
• Az alkalmazkodást szolgáló intézkedések bevezetése a klímaváltozási célok elérésben tapasztalható késedelem kezelése érdekében.