A shortlistre került pályamunkák készítői november 12-én mutathatják be kampányaikat a főzsűri előtt, az MPRSZ versenyein már hagyománnyá vált, háromperces prezentációk keretében. Az esemény támogatója idén a KPMG.

Az MPRSZ kiemelt hangsúlyt fektet a tudásmegosztásra – szövetségünk célja, hogy minél több szakember meríthessen inspirációt a legjobb hazai gyakorlatokból, ezért a döntős prezentációkat bárki megtekintheti. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, amelyet a következő linken lehet megtenni: EBA 2025 – shortlistes pályamunkák prezentációja

A verseny szervezőbizottsága a pályázati kiírásban szereplő bejutási ponthatárt 65-ről 60-ra módosította, hogy még több értékes és inspiráló projekt kaphasson bemutatkozási lehetőséget. Újdonság továbbá, hogy a pályázók idén szöveges értékelést is kapnak az előzsűritől, ezzel is elősegítve a szakmai fejlődést és a pontozási folyamat átláthatóságát.

A döntős prezentációk után a főzsűri választja ki a nyerteseket, az eredményeket pedig november 27-én hirdeti ki az MPRSZ.

 A shortlistre került pályamunkák listája és rövid leírása elérhető az MPRSZ honlapján.

Szoros határidőket szabtak idén az Employer Branding Awardra. Az early bird jelentkezés augusztus 7-től szeptember 7-ig tart, a normál időszak október 8-ig, a late entry pedig október 16-ig. Idén nem lesz hosszabbítás, így érdemes mielőbb leadni a nevezéseket.

November 5-én teszi közzé a shortlistet az MPRSZ, a döntőbe jutottak élő prezentációja november 12-én, a díjátadó pedig november 17-én lesz.

Idén új kategóriákat és díjakat is bevezettek: 16 iparágból és 7 kategóriában várják a nevezéseket, ezen kívül kiosztják az év employer branding megbízója díjat, az év employer branding ügynöksége díjat, az innovatív, digitális megoldások/az újdonság ereje díjat és a legkisebb költségvetésű, de a leghatékonyabb megoldásokat hozó pályázat díját is.

A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők az EBA weboldalán: http://www.employerbrandingaward.hu/

Az ünnepi díjátadó kedden zajlott. Többek között egészségügyi-, energiaipari, FMCG- és építőipari szereplőket is díjazott a főzsűri.

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta: „Örömmel indítottuk újra az Employer Branding Awardot, a pályázatok számából ítélve pedig a szakma is pozitívan fogadta a versenyt, hiszen remek pályamunkák érkeztek be hozzánk. Nemcsak a kreativitást, hanem a hatást is értékeltük, hiszen ma már a munkaadói márkaépítés kulcsfontosságú a vállalatok versenyképessége szempontjából. A tehetséges munkaerő megszerzése és megtartása a piaci előny megőrzésének egyik legfontosabb eleme lett. Ebben a gazdasági környezetben az employer branding nem csupán egy HR-feladat, hanem a vállalati stratégia szerves része, amely hosszú távon hozzájárul a cégek stabilitásához és a növekedéséhez is.”

Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója, az EBA-zsűri elnöke is értékelte a versenyt: „Rengeteget fejlődött a munkaadói márkakommunikáció az országban az elmúlt években, s erről a pályázati anyagok is tanúbizonyságot tettek. Egyre több komplex és fenntartható programot látunk, teret nyer a taktikai helyett a stratégiai gondolkodás. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben tovább fejlődik ez a kommunikációs terület is, s egyre több, a fogyasztói márka értékeivel összhangban lévő, valóban megkülönböztető márkapozícionáláson alapuló programmal fogunk találkozni” .

Horváth Ádám, az MPRSZ Employer Branding tagozatának elnöke, a főzsűri tagja szerint a szakma szépen fejlődik, egyre több employer branding-pozíció nyílik a cégeknél és mind vállalati, mind ügynökségi oldalon vannak már nemzetközi szinten is díjazott, elismert esettanulmányok. Hozzátette: „Az EBA mezőnye is kifejezetten erős volt, az innovatív megoldások között már megjelentek az első AI-integrációs pályázatok, amit a szakmai úttörők már nem csak szöveg- vagy képgenerálásra használnak.”

A nyertesek listája elérhető ezen a linken.

A verseny hasonlóan zajlik az évek óta megrendezett PR Excellence Awardshoz: a beérkezett pályázatokat egy szakmai előzsűri online fogja értékelni, majd a shortlistre kerülő versenyzők a főzsűri előtt prezentálhatják kampányaikat. Az MPRSZ a shortlistes pályaművek listáját október 15-én teszi közzé, a továbbjutók pedig október 21-én adhatják elő prezentációikat a főzsűri előtt. Az élő zsűrizés idén a K&H támogatásával valósulhat meg.

Horváth-Magyary Voljč Nóra, a főzsűri elnöke, a K&H csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója elmondta: „Nem szűnik a nyomás a munkáltatói piacon, továbbra is a kereslet dominál. Ez komoly bérnyomást is jelent a munkáltatók számára. Miként lehet egy ilyen piacon mégis a nyertesek közt lenni? Természetesen márkázással, és az értékajánlat adekvát kommunikációjával. Erre fogunk látni remek példákat várakozásaim szerint a zsűrizés során. Most már csak az a kérdés, hogy ki lesz a nyertes?”

A főzsűri tagjai:

Elnök: Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója

• Balaton Anita, a FleishmanHillard Café tulajdonosa
• Bede Márta, a Well PR ügyvezetője
• Fazekas Máté, a BT regionális operációs központjának vállalati-, public affairs- és márkáért felelős vezetője
• Horváth Ádám, a Brandfizz Chief Sparke Offizzere
• Klaudia Angoujard, az Auchan Employer Branding-vezetője
• Székeli Dalma, a HPROWER Business Unit Managere
• Szokody Ágnes, a Randstad marketing managere
• Tóth György, a Mediator pr-vezetője

Az előzsűri 14 tagból áll, akik a következők:

• Beck Márton, MindMiners Collective, tulajdonos
• Bocskai Egri Enikő, OTP Bank, pr-kommunikációs tanácsadó
• Cseri-Szilágyi Zsuzsa, Trans-Sped kft., kommunikációs és marketing osztályvezető
• Csernai Rita, Thermo Fisher Scientific, Senior Communications Manager
• Garamszegi Éva, Impact Works, Senior Employer Branding Szakértő
• Gerőcs Vendel, Computacenter, Communications Lead
• Knáb Anita, Merkbau Zrt., HR-vezető
• Lennert Dániel, Noguchi, vezető tanácsadó
• Németh Krisztina, FERLING, pr-centervezető, ügyféligazgató
• Pocsai Norbert, Universum 8, Creative Director
• Rácz Székely Éva, OD és EB szakértő/Business Coach
• Szabó András, Szerencsejáték Zrt., Kommunikációs szakértő
• Tóth-Szabó Szilvia, eSense Human Resources Szolgáltató Nyrt., Kommunikációs vezető
• Zsófia Sarkantyu, Yettel, Senior Communications Expert

A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők az EBA weboldalán: http://www.employerbrandingaward.hu/

Három évvel ezelőtt választottak először a szövetség elnökévé. Azóta volt bő másfél év Covid, ami alapvetően felforgatta a szokásainkat úgy a munkában, mint a magánéletben, majd alighogy véget a járvány – ha véget ért egyáltalán –, jött az Ukrajna elleni orosz támadás és a lassan kilenc hónapja tartó háború. Számítottál rá, hogy szinte végig válságüzemmódban kell dolgoznod?

Nem, szerintem erre senki nem számított. Az első három elnökségi ülés után mi is áttértünk online üzemmódra, és ez végül így is maradt a ciklus végéig. Személy szerint sajnálom, mert egy igen sokszínű, dinamikus csapat jött össze, és az összetartozás érzésén sokat könnyített volna, ha élőben tudtunk volna találkozni. De ez olyan helyzet volt, amihez alkalmazkodni kellett. Így is tettünk, nagyon sok aktivitásunkat (például ügynökségvezetői találkozók, közgyűlések) áttettük az online térbe, kényszerűen is modernizálódtunk tehát.

Első ciklusod elején a tagtoborzást nevezted meg az egyik kiemelt feladatodnak. Milyen sikerrel jártál? Kiket képvisel ma az MPRSZ?

Óriási érték, hogy az MPRSZ egyszerre képviseli az egyéni tagokat – akik sok esetben szabadúszók –, az ügynökségeket és a vállalati, megbízói szférát. Mindhárom területen jól állunk. A Covid alatt segítséget adtunk az egyéni tagoknak, így sokan csatlakoztak hozzánk. Az ügynökségek egyre inkább látják az értéket a tagságban, számuk a szövetségen belül közel duplájára nőtt. A vállalati szféra nehezebb kérdés: szinte minden új tagunkkal külön-külön leültem beszélgetni, hogy megértsem, mi ad számukra értéket egy szakmai szervezeti tagságban. Velük kapcsolatban fontos azt is látni, hogy míg az ügynökségek három, a vállalatok öt munkatársat delegálhatnak, így nemcsak a vezetők, hanem szenior és junior kollégák számára is megnyílhat a lehetőség a kapcsolatépítésre, a programjainkon való kedvezményes részvételre. A mostani tisztújítás során több vállalati kommunikációs vezető is bekerült a szövetségbe, akik közül a leendő alelnök, Gáspár Bence egyik fontos programpontként emelte ki, hogy még erősebb értékajánlatot tudjunk biztosítani a vállalati tagok számára.

Hogyan értékeled az előző három évet a szövetség szempontjából? Melyek voltak a legfontosabb eredmények, és mi az, amiben szerinted jobban kellett volna teljesíteni?

Könnyű büszkének lenni, mert rengeteg újdonságot vezettünk be az elmúlt három évben. A Trendriport a szakma egyik eddigi legnagyobb dobása volt, több mint száz megszólalóval dolgoztunk, a projektet Bánhegyi Zsófia alelnök vezette. Megújult a PR-díjunk is PR Excellence Award Hungary, azaz PREXA néven Szányi Gabriella gondozásában, amelyet az idei évben továbbfejlesztettünk. Az élő zsűrizés, a nemzetközi kategória meghozta az eredményt: több mint duplaannyi pályázat érkezett.

A harmadik nagy újdonság a NextGenPR nemzetközi verseny volt, amelynek a magyarországi elődöntőjét mi szerveztük, kifejezetten a fiatal PR-szakemberek megmérettetése céljából – ez is óriási siker lett. Megszerveztük továbbá az Employer Branding Awardot, kiadtuk a Krízistérképet és számos szakmai ajánlást, könyvet. Rendszeressé váltak a szakmai egyeztetések az ügynökségvezetőkkel, elérhetővé vált nálunk egy nemzetközi akkreditációs rendszer is.

Hogy miben kellett volna jobban teljesíteni? A ciklus végén azt éreztem, hogy kicsit úgy működtünk, mint egy startup: rengeteg ötletünk volt, elképesztően sok projektet próbáltunk ki, és vártuk a szakma reakcióit. Nem az irodában vagy az elefántcsonttoronyban találtuk ki, mivel akarunk foglalkozni, hanem folyamatos párbeszédben álltunk a gyakorló szakemberekkel. Ez viszont néha a pontosság rovására ment, voltak kevésbé kidolgozott programok is – a tapasztalatokat viszont be tudjuk építeni a következő ciklus aktivitásaiba.

A Covid-válság egyértelműen a PR felértékelődését hozta a kommunikációs szakmákon belül. Tart még ez az állapot, vagy visszakerült a PR a korábbi pozíciójába?

Szerintem tart az erősödés, már csak azért is, mert több társszakma is tanul tőlünk. Nem elegáns ilyet mondani, de a válságok általában jót tesznek a PR-szakmának. Ilyenkor ugyanis hirtelen több stakeholderrel kell folyamatos és kétirányú kommunikációt fenntartani, a válságidőszakokban általában csökken az értékesítéstámogató marketingtevékenység, a vezetők viszont saját bőrükön is érzik a kommunikáció fontosságát és stratégiai szerepét. A Covid és a háború (illetve az energiaválság és recesszió) mellé behoznám a klímaváltozás kérdését is, mert ez ma már része minden kommunikációnak. A kommunikációs tortából az is látszott, hogy a PR által kihasított szeletnek nemcsak a mérete nőtt tavaly a megelőző évhez képest, hanem az aránya is. Ezt tapasztalom nemzetközi területen is: a nemrég bemutatott World PR Report szerint is egyértelműen erősödik a PR szerepe, de még mindig sokat kell tennünk annak érdekében, hogy a szervezetek vezetői megértsék a szakmánk stratégiai jelentőségét, és ne tartalomgyárosokként vagy sajtósként tekintsenek a PR-esekre.

A szövetség tagja, illetve partnere olyan nemzetközi szervezeteknek, mint az ICCO, a CIPR és az IPRA. Milyen gyakorlati előnyöket jelent a tagoknak, illetve a szakmának a nemzetközi kapcsolatrendszer?

A legerősebb és legaktívabb kapcsolatunk szervezeti szinten az ICCO-val épült ki. Rajtuk keresztül szervezzük a NextGenPR versenyt, az ügynökségi akkreditációt, de van ügynökségkereső szolgáltatásuk, belső online tudásanyaguk, nemrég jelent meg a World PR Report, elérhető az ICCO Global Award, és ami szintén fontos, hogy nemzetközi szakmafejlesztési projektekbe (például etikai kérdésekben) is be lehet csatlakozni. A CIPR elsősorban tudásanyagot tesz elérhetővé, az IPRA pedig a Golden World Award, illetve korábban az Eventiada versenyekhez adott támogatást.

A hivatalos együttműködéseken túl szerencsére sokan keresnek meg engem is, tanácsot kérve akár a szakmai tagságot illetően, akár nemzetközi ügyfél- vagy ügynökségipartner-keresésben. Éveken keresztül vezettem a CIPR nemzetközi tagozatát, jelenleg pedig az ICCO pénztárnoka vagyok, ezért sokkal többet tudok mesélni ezekről a szervezetekről, mint ami a honlapokon olvasható.

Minden szakma életében fontos az elvégzett munka értékelése, a megmérettetés. Mennyit érnek ma a PR szakmai díjai, a PREXA (PR Excellence Award Hungary) és az Employer Branding Award? Várhatóak ezek kapcsán lényeges változások?

Sokat érnek, egyértelmű visszajelzések, és sok esetben a díjazottak pozíciója is erősödik általuk például a tenderezési folyamatokban. Az élő (startupos pitchelős) zsűrizés, valamint a nemzetközi kategória egészen más szintet (és hangulatot) adott a PREXA megmérettetésnek. A NextGenPR pedig nagyon egészséges versenyt indított el az ügynökségek között, hiszen a fiatalok bemutatkozása jó fokmérője lehet az ügynökség színvonalának. Bízom benne, hogy ennek a díjnak a presztízse is évről évre növekszik majd, és az ügynökségek mellett vállalati csapatok is indulni fognak a jövőben.

Ma szinte minden szakma – nem csak a kommunikáció – egyik legnagyobb problémája az utánpótlás hiánya, az, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű fiatal szakember. E téren hogy áll a PR-szakma?

Mint majdnem minden más szakma. (Nevet.) A mi szakmánk szépsége – legalábbis szerintem –, hogy egyszerre kell racionálisnak (érteni a számokat, szervezeti struktúrákat, társadalmi és gazdasági összefüggéseket) és kreatívnak lenni. Ma egyre többen egyre inkább specializálódnak, és sokszor nehéz valóban nyitott, minden iránt érdeklődő fiatalokat találni. Az utánpótlás kérdése nemzetközi szinten is a legégetőbb probléma, ezt hallom a külföldi eseményeken is az összes vezetőtől.

Az utánpótlás és a képzés rendkívül összetett kérdés. Nagyon sok múlik a felsőoktatási képzések rendszerén – az intézmények még mindig elsősorban az elmélet átadására koncentrálnak (ami egyébként valóban a fő feladatuk), az így megszerezhető tudás viszont nehezen használható a gyakorlati munka során. Szakmai szövetségként felelősségünk van abban, hogyan segítünk a főiskoláknak, egyetemeknek a képzéseik fejlesztésében – ez lesz az egyik kiemelt terület Ludvig Orsolya (frissen megválasztott elnökségi tag, aki maga is oktató – a szerk.) feladatai között. Képzésnek számítanak továbbá a különböző tanfolyamok, workshopok is, amelyek már egy-egy speciális téma köré csoportosulnak (például prezentációs tudás, jogi vagy épp technológiai ismeretek). Szintén képzésnek számíthat egy-egy nagyobb szakmai konferencia, ahol hazai és nemzetközi előadóktól vagy átfogó trendeken, vagy konkrét esettanulmányokon keresztül tanulhatunk.

Az elmúlt években nemcsak a képzések témája, hanem az eszközök is rengeteget változtak: az online világban elérhetővé váltak webinarok, e-learning-platformok, kurzusokat vehetünk (akár ingyen) a Harvardról is; ezt is érdemes integrálni tehát a közös gondolkodásba. És talán a legfontosabb: az utánpótlás és a képzés problémáját leginkább az ügynökségek, illetve a vállalati kommunikációs vezetők látják, ezért a megoldást, a javaslatokat velük együtt fogjuk kidolgozni.

Az angol CIPR szervezetben évtizedek óta működik a CPD (Continuing Professional Development) rendszere, amiben minden tag összeállíthatja a saját képzési tervét, és minden tevékenységét itt tudja regisztrálni, ezzel pontokat gyűjt. Ez rendkívül ösztönző program, minden szakmabelinek kizárólag a saját érdekét szolgálja – valami hasonló bevezetését tervezem Magyarországon is, de részleteket majd később fogok elárulni.

Tavaly októberben jelent meg a szakma eddigi legnagyobb átfogó értékelése, a PR Trendriport, amelyet kétévente terveztek kiadni. A munkát kezdeményező és koordináló Bánhegyi Zsófia nem vállalt pozíciót az új elnökségben. Lehet már tudni, ki fogja össze a Trendriport 2023-as kiadását?

Abban maradtunk, hogy két-három évente igyekszünk megismételni a riportot, attól függően, hogy a piaci változások mit indokolnak. Azt fontosnak tartom, hogy a szövetség életében legyenek nagyobb projektek, amiket jó, ha egy-egy vezető felkarol, útnak indít; a későbbi megvalósítás pedig már az iroda feladata legyen, hiszen így tartható fenn a folytonosság. Bízom benne, hogy Zsófira számíthatunk majd a következő kiadásnál is. Úgy vélem, annak ellenére, hogy valaki nem tagja az elnökségnek, még ugyanúgy vihet projektet – öröm volt látni, hogy a nemrég lezajlott tisztújítás után többen is megkerestek, hogy milyen szakmai aktivitásokat szerveznének, amihez az MPRSZ nagyon szívesen ad támogatás. Egyelőre azt tapasztalom, hogy művészeti kommunikáció, digitalizáció és technológia, CSR és stakeholder engagement témakörben komoly érdeklődés van, igyekszem minden ilyen kezdeményezést támogatni. Ettől lesz ez a szervezet igazán inkluzív.

Összeállt már a következő három év programja, munkaterve? Neked melyek a prioritásaid a következő ciklusra?

Több irányvonal is felmerült: biztosan fogunk foglalkozni a különféle tagtípusoknak nyújtott egyedi szolgáltatásokkal, kiemelten szerepel programunkban a képzés kérdése, és remélem, tudunk majd láthatót alkotni a szakmafejlesztés területén is, erősítve a PR stratégiai szerepét a vállalatvezetésben. Az elmúlt ciklusban személy szerint elsősorban az itthoni projektekre koncentráltam, de elég sokat dolgozom nemzetközi környezetben is. Ha sikerül megerősíteni az MPRSZ-irodát, és az elnökségi tagok is aktívak lesznek önálló projektekkel, akkor több időt tudok majd szánni arra, hogy újabb szintre emeljük a nemzetközi kapcsolatainkat, régiós, európai és globális szinten is.

Az elnökségi programterv általában egy-két hónap alatt áll össze, és közösen fogjuk megtervezni, hiszen minden megválasztott vezető komoly ambícióval és ötletekkel érkezett – ezekből formálunk majd programot.

Az alapszabályunk változásával a ciklusok kétévesek lettek, aminek szerintem több előnye is van. Egyrészt a megválasztott vezetés még dinamikusabbá válik, hiszen „csak” két éve van megmutatni magát, elindítani valami újat; másrészt ez könnyebben vállalható elkötelezettség a vezetők részéről, vonzóbbá válik tehát számukra tisztséget vállalni; harmadrészt pedig jobban megmozgatja azokat, akik a napi munkájuk mellett a szakmájukért is többet tennének, hiszen kétévente bekerülhetnek a vezető testületekbe, hogy megvalósítsák elképzelésüket. Úgy látom, hogy az MPRSZ láthatósága és elismertsége sokat nőtt az elmúlt években, sokkal többen csatlakoznak bármely kezdeményezésünkhöz, mint korábban, és egyre többen fordulnak hozzánk ötletekkel, amelyeknek a megvalósításában fogunk tudni segíteni.

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/4. számában jelent meg. 

Az ICCO 6 tagú felsővezetésébe került be Sztaniszláv András, amely a legmagasabb testülete a szervezetnek. „Már 6 éve képviselem az MPRSZ-t az ICCO igazgatóságában és nagy megtiszteltetés számomra, hogy az elkövetkező években a felsővezetés tagja lehetek, mint pénztárnok. Az én feladatom lesz az általános gazdálkodás, tagdíjak és szponzorbevételek kezelése is. Ez egy nagyszerű lehetőség, hogy még közelebbről is megismerjem, hogyan működik egy nemzetközi szervezet, amely tapasztalatokkal is hozzájárulhatok a Magyar PR Szövetség további fejlődéséhez” – mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

Az ICCO tagságnak köszönhetően számos előnyben részesülnek az MPRSZ tagok. Például ingyenesen kerülhetnek be a nemzetközi ügynökségi keresőbe, kedvezményesen vehetnek részt a szövetség által szervezett eseményeken, mint például a ICCO Global Summiton, amelyet október 13-14-én tartanak Dubaiban, de kedvezményesen nevezhetnek az ICCO Global Awards versenyre is.

Emellett tavaly óta lehetőségük van a magyar PR és kommunikációs ügynökségeknek részt venni egy akkreditációs folyamaton, amely a nemzetközi normák alapján tanúsítja a munkájukat magas színvonalon végző ügynökségeket.

Az ICCO nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra. Ezért is szervezik meg már másodjára a Next Generation PR World Cup versenyt, amelyen 35 év alatti PR-szakemberek vehetnek részt és magyarországi selejtezőjét október 18-án tartják. Továbbá a pályakezdőket is igyekeznek bevonni a PR-vérkeringésbe, ezért kifejezetten a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára is rendeznek idén ősszel egy versenyt, amelyre közvetlenül regisztrálhatnak az érdeklődők.

Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ)

A magyarországi PR szakma érdekképviseleti, szakmafejlesztő és szolgáltató szerve. A szövetség 1990-ben alakult, közel 100 tagja között szabadúszók, ügynökségi munkatársak, vállalati kommunikációs csapatok, valamint egyetemi oktatók és társadalomkutatók is megtalálhatók.

Az MPRSZ a PR-szakemberek érdekvédelmét nemzetközi szinten ellátó, a közönségkapcsolati munka elismertségének növelésén munkálkodó szervezet. Tagjai és elnöksége kiállnak a fenntartható fejlődés, az üzleti etika és a társadalmi felelősségvállalás fontossága mellett, tevékenységük során pedig törekednek rá, hogy az együttműködésre törekvő, transzparens kommunikáció a versenypiaci gyakorlatban is megvalósuljon. Az MPRSZ határozottan fellép az ezeket az irányelveket korlátozó intézkedések ellen és szakmai rendezvényekkel, állásfoglalásokkal, képzésekkel, illetve kiadványokkal támogatja a Public Relations területe iránt érdeklődők fejlődését.

Az MPRSZ szakmai munkáját az Etikai Bizottság segíti. A szövetség a PR Excellence Hungary és az Employer Branding Award elnevezésű szakmai elismerések hivatalos odaítélője. Az MPRSZ az International Communication Consultancy Organisation (ICCO) tagja, valamint stratégiai partnere a Chartered Institute of Public Relations (CIPR) és az International PR Association (IPRA) szervezeteknek is.

A koronavírus okozta gazdasági és társadalmi kihívások közepette még fontosabbá vált a munkáltatói márkák szerepe, hiszen a stabilitás kimagasló értékké vált, így a meglévő és jövendőbeli munkavállalók szemében is kiemelt jelentőségű, hogy erősnek és megbízhatónak ítéljék meg a vállalatot, ahol szakmai jövőjüket elképzelik. Ebben a különleges időszakban a munkáltatói márka szerepét a munkáltatói felelősség vette át. Az elmúlt egy évben erre nagyobb szükség volt, mint valaha. „Valóban megmutatkozott, hogy egy vállalat csak a szlogenek szintjén volt elkötelezett a szűkebb környezete iránt vagy valóban óvta munkatársait és így a gondosan felépített munkáltatói márkáját. Így a COVID lett 2020-ban a munkáltatói márkák lakmuszpapírja.” – mondta Kádár Balázs, az Employer Branding Award alapítója, az MPRSZ elnökségi tagja.

Erős mezőny indult a „Példaértékű munkáltatói márka” címért, több mint 30 nevezés érkezett 8 kategóriában. A pályamunkákat elemezve Kádár Balázs hozzátette: összességében elmondható, hogy rengeteg energiát és időt invesztáltak a nevező vállalatok a munkatársak megtartásába és abba, hogy a kialakult helyzetben biztonságot, stabilitást nyújtsanak. Továbbá egyre többen használják ki a technológia nyújtotta lehetőségeket, mint például a belső kommunikációt támogató applikációkat a fizikai és szellemi munkaerő valós idejű tájékoztatása céljából. A mentálhigiéniás támogatás mellett jellemző volt sportolók, színészek, terapeuták meghívása virtuális előadáskora, heti szintű online állománygyűlések, közös virtuális mozgás (jóga), online karantén koncert, különböző vetélkedők (pl. maszkszépségverseny). A fentiekből is látszik, hogy a belső kommunikáció szerepe jelentősen növekedett.

A KKV és nagyvállalati szektor mellett az állami intézmények és nonprofit szervezetek is megmérettették magukat az Employer Branding Awardon, ahol külön díjazták az egyes szektorok szereplőit. Idén először kapott elismerést a nonprofit szektorból érkező pályázat, az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa, SOS segítség az SOS-nek kampánya különdíjban részesült. Az Employer Branding Award 2020 fődíjat a BT (British Telecommunications), Te. Itt. Most. kampánya kapta. A díjazottak teljes listája a díj honlapján is elérhetőek.

Valamennyi kategóriában olyan kiemelkedő megoldásokat mutattak be a pályázók, amik később jelentős szerepet töltenek be a kommunikációs és HR szakma edukációjában, együttműködésének erősítésében. Az Employer Branding Award már harmadik éve szerepel a Kreatív által jegyzett Apex PR Toplistában, így a díjazott vállalatok együttműködő partnerei (ügynökségei) utólagos pontjóváírásra számíthatnak.

Az értékelést végző szakmai zsűri tagjai:

• András Klára (Egis) – Humánerőforrás igazgató
• Árr Mariann (Generali Biztosító) – CMO
• Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.) – Marketing & Kommunikációs Igazgató
• Bocskai István (Takarékbank Zrt.) – Kommunikációs vezető
• Dulin Judit (Lidl) – HR cégvezető
• Hornyacsek Zoltán (Continental Magyarország) – Országos vállalati kommunikációs vezető
• Dr. Janka Mária (E.ON Hungária Zrt.) – HR igazgató
• Márton Katalin (Praktiker) – HR & CSR Igazgató
• Mihók Krisztina (Erste Bank) – Emberi Erőforrás Management vezető
• Szányi Gabriella (BKIK) – PR-marketing Igazgató
• Szekeres Zita (Trans-Sped) – HR igazgató
• Tencz Beáta (Union Biztosító) – Stratégiai és PR vezető
• Virágh Adrienn (Siemens) – Global Communications Manager, e-mobility
• Vogronics Krisztina (Phoenix Hungaria Holding) – HR és kommunikációs igazgató
• Kádár Balázs – az Employer Branding Award alapítója és a zsűri elnöke

EMPLOYER BRANDING AWARD 2020 VÉGEREDMÉNY:

A 2020-as év minden munkáltató számára kihívásokkal teli időszakot jelentett, így a munkáltatói márkaépítés valós krízishelyzetben mérettetett meg. A bizonytalanságban a munkavállalók megtartása és a kiválasztás áthelyezése online platformokra rugalmas reagálást követelt meg a szervezetektől. Éppen ezért még nagyobb lelkesedéssel várta a 15 tagú szakmai zsűri, hogy értékelhessék a beérkezett pályamunkákat, a beérkezett több mint 30 pályázat mindegyike kiemelkedően magas színvonalat képviselnek.

A díj elsődleges célja, hogy követendő példákat mutasson a munkáltatók számára, annak érdekében, hogy a hazai munkahelyek minél örömtelibb, egészségesebb és igényesebb helyek legyenek. “Így nagyon várjuk, hogy leleplezhessük a 2020-as év legvonzóbb munkáltatói márkáit és bemutathassuk pályamunkáikat a nagyközönségnek” – mondta Kádár Balázs, az Employer Branding Award alapítója, a 30 éves MPRSZ elnökségi tagja.

Az online díjátadóra 2021. június 30-án 18:00 órakor kerül sor, amelyet az alábbi linken lehet egy aznapi regisztrációt követően megtekinteni: http://www.employerbrandingaward.hu/dijatado-2020/

Önvizsgálattal érdemes kezdeni

A munkáltatói márkaépítés egyre több vállalat számára válik fontossá, hiszen bizonyos szektorokban, például az IT és mérnöki területeken – a Covid ellenére – továbbra is óriási a verseny a kiváló munkaerőért. Nyilván egy ilyen évek óta kiélezett piaci helyzetben nagy a kényszer a munkáltatókon, hogy becsben tartsák és érdemben tegyenek munkatársaik jóllétéért. Szerencsére mostanra a KKV szektorban is megjelent ez az igény. „Magas fluktuációval küzdő vállalatoknak mindenképpen érdemes mielőbb önvizsgálatot tartani és utána a tudatos munkáltatói márkaépítés mezejére lépni, mert megfelelő kitartással, eszköztárral, szervezetfejlesztéssel és belső kommunikációval a helyzet orvosolható. Nyilván ehhez a felsővezetés önreflexiós képessége is elengedhetetlen” – mondta Kádár Balázs, az MPRSZ elnökségi tagja, az Employer Branding Award alapítója.

Az igazság pillanatát éljük 

A COVID-19 járvány munkaadók oldaláról történő kezelése kiválóan megmutatja, mely cégek gondolják valóban komolyan a munkáltatói márka építését és mely vállalatok csak „divatos passzióként” tekintenek rá. „Ilyen szempontból már 1 éve az igazság pillanatát éljük. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a díjért induló vállalatokban közös a versenyszellem, hogy jobbak akarnak ezen a területen is lenni, mint a versenytársaik, nagyobb az innovatív HR megoldásokra való nyitottságuk és a munkatársakhoz történő pozitív hozzáállás jellemzi őket” – tette hozzá Kádár Balázs.

Az elmúlt hat év tapasztalata, hogy már valamennyi iparágban megjelent a munkáltatói márkaépítés, a nagyvállalatok mellett egyre több KKV szektorban működő cég is megmutatja, hogy milyen kreatív és innovatív megoldásokat alkalmaznak. Mivel az állam is jelentős munkáltató a csaknem 1 millió munkavállalóval, így az állami intézmények, többek között a minisztériumokat, hatóságokat, kormányzati háttérintézményeket, állami feladatokat ellátó szerveket is nagyban érintő kérdés a munkáltatói márkaépítés.

Válságálló állami munkahelyek 

Az elmúlt időszakban folyamatosan felértékelődött az állami szektor munkaerőmegtartási képessége, többek között azért is, mert a járvány okozta bizonytalan helyzetben válságálló munkahelyeket biztosít. „A magasan kvalifikált, motivált munkaerő vonzása és megtartása mára az egyik legfontosabb feladatává vált az állami szektorban működő vállalatoknak, intézményeknek is. A Szerencsejáték Zrt. például egy monopoljellegű piacon működik, mégis éles versenyben szükséges helytállnia a munkaerőpiacon a legnagyobb hazai vállalatok mellett, hogy dinamikus fejlődésének biztosításához elhivatott, szakmailag magasan kvalifikált kollégákkal dolgozhasson” – mondta el Bánhegyi Zsófia, a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója, az Employer Branding Award zsűritagja.

Izgalmasnak ígérkezik a 2020-as megmérettetés, ahol a fődíj mellett kategóriánként arany, ezüst és bronz minősítést oszthatnak ki a zsűritagok. Az Employer Branding Award már harmadik éve szerepel a Kreatív által jegyzett PR Toplistában, így a díjazott vállalatok és együttműködő partnerei (ügynökségei) utólagos pontjóváírásra számíthatnak.

A jelentkezések és pályázatok beadási ideje 2021. május 10., amelyet kizárólag elektronikus formában az Employer Branding Award honlapon keresztül vár a Magyar PR Szövetség. Az eredményhirdetés és ünnepélyes (online) díjátadó 2021 nyarán várható.

Az Employer Branding Award elsődleges célja, hogy követendő példákat mutasson a munkáltatók számára, annak érdekében, hogy a hazai munkahelyek minél örömtelibbek, egészségesebbek és igényesebbek legyenek. Éppen ezért érhetőek el a korábbi évek díjazottjainak pályázati anyagai is az az Employer Branding Award honlapján.

A koronavírus okozta gazdasági és társadalmi kihívások közepette – az elmúlt 1 évben – még fontosabbá vált a munkáltatói márkák szerepe, hiszen egy erős márka stabilitást, megbízhatóságot sugároz a meglévő, valamint a leendő munkavállalók felé.  „Egy ilyen bizonytalan időszakban érthető módon felerősödött a munkavállalók igénye a biztonságra, stabilitásra, kiszámíthatóságra és a gondoskodásra. Egy jó munkáltatói márka felismerte a hangsúlyváltásokat és időben reagált ezekre. Ugyanis kritikus helyzetben mutatkozik meg igazán, hogy egy vállalat csak a szlogenek szintjén elkötelezett-e a munkatársai, szűkebb környezete iránt. A COVID-ban méretettnek meg igazán a munkáltatói márkák: így a koronavírus a munkáltatói márkák lakmuszpapírja. Ennek fényében különösen izgalmasak lesznek idén a beérkező pályázatok” – emelte ki Kádár Balázs, az MPRSZ elnökségi tagja, az Employer Branding Award alapítója.

Tavaly óta már az állami intézmények, így többek között a minisztériumok, hatóságok, kormányzati háttérintézmények, állami feladatokat ellátó szervek is pályázhatnak a díjra, hiszen több mint 800 ezer[1] fő dolgozik a közigazgatásban, így ezt a szektort is nagyban érintő kérdés a munkáltatói márkaépítés. Elsőként a Pécsi Tudományegyetem nyert el tavaly állami intézményi különdíjat.

Az Employer Branding Award évről évre növekvő nevezőszáma a bizonyíték arra, hogy a munkáltatói márkaépítés már évek óta nem csak a nagyvállalatok privilégiuma. Egyre több KKV kezdett el az utóbbi években foglalkozni a témával és pályázni jó gyakorlatokkal. Az igazán tudatos vállalatok éves stratégiában gondolkodnak, így a pályázható egyik kategória az Employer Branding éves stratégia bemutatása a 2020-as évből. A másik pedig egy vagy több munkáltatói kampány bemutatása, amelyek lehetnek általános vagy speciálisan a koronavírus járványra adott egyedi megoldások, ugyancsak a tavalyi évből. A teljes pályázati kiírás elérhető az Employer Branding Award honlapján.

A 14 tagú független szakmai zsűri, tíz meghatározott bírálati szempont alapján, külön-külön pontozza a beérkező pályázati anyagokat, kategóriánként pedig arany, ezüst és bronz minősítést oszthatnak ki. Így kapják meg a nyertes pályázók a Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Gyakorlat Díjat. Az Employer Branding Award már harmadik éve szerepel a Kreatív által jegyzett PR Toplistában, így a díjazott vállalatok együttműködő partnerei (ügynökségei) utólagos pontjóváírásra számíthatnak.

A jelentkezések és pályázatok beadási ideje 2021. május 10., amelyet kizárólag elektronikus formában az Employer Branding Award honlapon keresztül vár a Magyar PR Szövetség. Az eredményhirdetés és ünnepélyes (online) díjátadó 2021 nyarán várható.

[1]Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli006.html