A Kananaskisban zajló G7-csúcs egyik kulcskérdése, hogy ki képes hatékonyan kommunikálni Donald Trumppal – Keir Starmer brit miniszterelnök csapata szerint ez a szerep őt illeti. Starmer a kanadai úton hangsúlyozta jó kapcsolatát az amerikai elnökkel, és célja, hogy közvetítőként lépjen fel Trump és a többi nyugati vezető között a legégetőbb geopolitikai kérdésekben: Ukrajna, Irán és a globális kereskedelmi háború ügyében – írja a Politico. Állítása szerint a brit védelmi kiadások növelése javította London tárgyalási pozícióját, ám több európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő – is hasonló ambíciókkal érkezett.

A csúcstalálkozón személyes kapcsolatok kerülnek előtérbe, Trump diplomáciája ugyanis elsősorban vezetőkkel való egyéni viszonyokra épül. Starmer már márciusi washingtoni látogatásakor is célzott testi gesztusokkal próbálta elnyerni az amerikai elnök szimpátiáját, amely állítólag gazdasági megállapodáshoz is vezetett. A brit kormány szerint ez a „love bomb” stratégia működik, de valódi eredmények – például a brit acél- és autóipart sújtó vámok eltörlése – még nem láthatók. Macron és Meloni szintén Trump bizalmát keresik: előbbi korábbi díszvendégként Bastille-napi parádéra invitálta az elnököt, utóbbi pedig a közöttük fennálló ideológiai közösségre támaszkodna, szoros kapcsolatot ápolva JD Vance alelnökkel is.

A G7-ek között azonban mély megosztottság mutatkozik a főbb geopolitikai törésvonalak mentén. Az izraeli–iráni háború gyors eszkalációja, az Ukrajna körüli fásultság, a Trump által indított globális vámháború, valamint a klíma és nemek közti egyenlőség kérdései nem hoznak egységet. A legtöbb tagállam támogatja Izrael önvédelemhez való jogát, ugyanakkor sürgeti a feszültségek csillapítását.

A klímaváltozás és a társadalmi kérdések – mint a nők elleni erőszak – pedig egyáltalán nem szerepelnek a kanadai házigazdák prioritásai között. Az egységes zárónyilatkozat elmaradása valószínű, helyette a házigazda miniszterelnök fog közleményt kiadni a tárgyalások hangulatáról. Azonban Brüsszelben már felismerték, hogy a G7 formális egysége meggyengült, valójában G6+1 lett a szövetségből, ahol az európai vezetőknek kell átvenniük Trump és az Egyesült Államok helyét. Az Európai Uniónak ez a helyzet egyáltalán nem új, mert az elmúlt hónapokban mindenhol megpróbálták az USA vezető szerepét átvenni, azonban kérdés, hogy az oroszokkal szembeni szankciók vagy a közel-keleti tárgyalások megoldhatók-e az amerikaiak nélkül.

Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának adott, pénteken műsorra tűzött interjúban kijelentette: a kérdés nagyon hosszú ideje napirenden van, Varsó erről már több korábbi amerikai kormánnyal is tárgyalt. Duda a Financial Timesnak adott előző napi nyilatkozatában is szorgalmazta, hogy az Egyesült Államok telepítsen nukleáris fegyvereket Lengyelországba. „Az idő még csak nem is most jött el erre, nagyobb biztonságot jelentene, ha ezek a fegyverek már most itt lennének” – fogalmazott a lengyel államfő a londoni üzleti napilapnak nyilatkozva.

A pénteki BBC-interjúban Andrzej Duda kijelentette: Lengyelországot érdekli Emmanuel Macron francia elnök minapi javaslata is, amely szerint a francia nukleáris védőernyőt ki lehetne terjeszteni az európai szövetségesek területe fölé. A lengyel államfő szerint Lengyelország számára a nukleáris védelem bármilyen formája hasznos. Lengyelország hosszú évek óta szorgalmazza a nukleáris védőkapacitás megosztását, de erről eddig nem született döntés – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy Oroszország nem tekintené-e komoly provokációnak nukleáris fegyverek megjelenését Lengyelországban, Andrzej Duda kijelentette: a nukleáris fegyverek nem támadó, hanem védelmi eszközök, amelyeket elsődlegesen éppen a nukleáris támadások elleni védelemre fejlesztettek ki. Hozzátette: Oroszország sem kérdezett senkit, amikor nukleáris fegyvereket telepített Fehéroroszország területére.

A lengyel államfő szerint a NATO-nak védelmi stratégia kidolgozásával kell válaszolnia Oroszország lépéseire, és e válaszintézkedések keretében nukleáris fegyvereket kell telepítenie a szövetség tagországainak területére. Lengyelország készen áll nukleáris fegyverzet befogadására – mondta Andrzej Duda a pénteki BBC-interjúban.

Arra a felvetésre, hogy Donald Trump amerikai elnök és tanácsadói mintha megkérdőjelezték volna egyes nyilatkozataikban elkötelezettségüket a NATO-szerződés ötödik cikkelye mellett, amely az atlanti szövetség tagállamainak kollektív védelméről szól, a lengyel államfő úgy válaszolt: „van bizonyos mértékű logika” Trump azon érvelésében, hogy miért az amerikai adófizetők állják az olyan NATO-tagországok védelmének költségeit, amelyek nem költenek saját biztonságukra.

Andrzej Duda szerint ugyanakkor ez elsősorban tárgyalási taktika, „egyfajta figyelmeztetés” Trump részéről, amely arra szolgál, hogy az amerikai elnök világossá tegye álláspontját.

Forrás: MTI

Az államfő azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.

„Augusztus közepéig az olimpiai játékokra kell koncentrálnunk. Aztán, onnantól kezdve az én felelősségem lesz kinevezni a miniszterelnököt, és megbízni őt azzal a feladattal, hogy alakítson kormányt, és a lehető legszélesebb körű összefogást hozza létre annak érdekében, hogy az képes legyen cselekedni és biztosítani a stabilitást” – hangsúlyozta az államfő a France2 közszolgálati televíziónak a párizsi olimpia megnyitója előtt három nappal adott interjúban.

Az államfő elismerte saját tábora vereségét a választásokon, de úgy vélte, egyetlen párt sem tekinthető győztesnek. A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, és a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a nemzetgyűlésben.

A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, és 193 mandátuma van az eddigi 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, és 168 képviselővel rendelkezik. Az államfő az interjúban felszólította a „köztársasági front” politikai erőit – amelyek a törvényhozási választásokon feltartóztatták a „szélsőjobboldalt” -, hogy „a két forduló közötti helyzethez hasonlóan legyenek a helyzet magaslatán és kössenek kompromisszumot”.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség egyelőre egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége. A elnöki interjú előtt egy órával az egy hónappal ezelőtt még egymással is konfliktusban álló négy baloldali pártnak sikerült megállapodnia egy közös miniszterelnök-jelöltben a nagyközönség számára ismeretlen Lucie Castets személyében, aki a párizsi városházán tisztviselőként dolgozik.
Emmanuel Macron az interjúban gyakorlatilag elutasította a baloldal javaslatát arra hivatkozva, hogy a baloldali koalíciónak nincs többsége a törvényhozásban.

„Senki nem tudja végrehajtani a programját, sem az Új Népfront, sem a korábbi elnöki többség, sem a köztársasági jobboldal” – hívta fel a figyelmet az elnök. „Ezeknek a pártoknak (amelyek összefogtak a Nemzeti Tömörülés ellen a két forduló között) az a felelőssége, hogy tudjanak kompromisszumot kötni” – tette hozzá.

Ez „egy olyan dolog, amely szokás minden minden európai demokráciában”, és „amit honfitársaink elvárnak, még akkor is, ha ez nem része a mi (politikai) hagyományunknak” – hangsúlyozta Macron.

A baloldal azonnal nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy az államfő elutasította a miniszterelnök-jelöltjüket. Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal vezetője azzal vádolta meg a francia elnököt, hogy „erőszakkal akarja ráerőltetni a köztársasági frontot” a pártokra, míg Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője úgy vélte, hogy „a köztársasági front nem kormányprogram, hanem egy demokratikus reflex, s Macron bűnös eltérítésbe kezdett”.

Forrás: MTI

Image by edmondlafoto from Pixabay

A másfél órás program során Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa portugál miniszterelnök mond beszédet, továbbá röviden felszólalnak a konferencia végrehajtó bizottságának tagjai. Az uniós polgárok és a civil társadalmi szervezetek képviselői virtuálisan szólhatnak majd hozzá az eseményhez, amelyen fellép Renaud Capuçon hegedűművész és a Karski-kvartett. Az ünnepélyes megnyitón a tagállamokban zajló Európa-napi eseményekbe is bekapcsolódhatunk.

Vendégként személyesen 27 Erasmus-diák, óriáskivetítők révén pedig 300 uniós polgár vesz részt az eseményen.

Tagállami Európa-ügyi miniszterek és más neves vendégek szintén online kapcsolódnak majd be az eseménybe.

Koronavírus miatti biztonsági intézkedések

Minden, személyesen jelen lévő újságírónak és fotósnak be kell tartani a francia hatóságok és az Európai Parlament egészségügyi előírásait, és tartania kell a kötelezően előírt másfél méteres távolságot. A Parlament épületein belül pedig kötelező az orvosi maszk viselése.

Audiovizuális közvetítés

A konferencia-sorozat megnyitóját az EbS+ 13:30-15.30 óra között élőben (master videóként) közvetíti. Az Ebs közvetítésre kész anyagot sugároz majd.

Az eseményt az Európai Parlament multimedia központja is közvetíti, és az adás élőben követhető a közösségi médiában (Facebook, Twitter).