Június 3-án jelent meg Magyarországon a dm 2023/24-es gazdasági évre vonatkozó fenntarthatósági jelentése. A jelentés első alkalommal foglalja össze a dm-csoport mind a 14 országának fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeit, amelyekkel a dm gazdasági közössége egy pozitívabb jövő kialakításához szeretne hozzájárulni, érintve a szociális, környezeti és vállalatirányítási aspektusokat is.

„A határokon átívelő projektcsapatot az a gondolat vezérelte, hogy a jelentéstételt ne csupán bürokratikus feladatként fogja fel, hanem valódi tartalommal töltse meg: a folyamatok átláthatóvá tétele ugyanis segít beazonosítani a kulcsfontosságú cselekvési területeket, és hogy célzott intézkedéseket hajtsunk végre. Emellett a jelentés láthatóvá teszi azt is, hogy milyen sok értékes és egyedi projekt zajlik jelenleg is a dm-országokban. Ez büszkeséggel tölt el minket, és további cselekvésre ösztönöz minket” – hangsúlyozta Csoknyainé Horváth Gertrud és Görgey András, a dm-Magyarország ügyvezetői.

A dm 2045-re a nettó nulla kibocsátást tűzte ki célul

2023-ban a dm-csoport az energiaszükségletének 67 százalékát megújuló forrásokból szerezte be, ami hat százalékkal magasabb az előző évhez képest. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagy része az upstream és downstream értékláncokban keletkezik, például a dm-márkás termékek gyártása során. A dm együtt dolgozik partnereivel azon, hogy közösen azonosítsák a csökkentési lehetőségeket, és hatékony intézkedéseket hajtsanak végre. A saját működése terén a dm nemzetközi szinten már 78 helyszínen használ fotovoltaikus energiát a dm-üzletek egy részében, egyes irodaházaiban és a raktáraiban.   Kísérleti projekteket is folytatnak a fenntartható közlekedéstervezéssel és közlekedési eszközökkel kapcsolatban, a hidrogén és az elektromos teherautók használatát is vizsgálják.

Magyarországon a dm időközben újabb lépést tett fenntarthatósági céljainak eléréséhez, 2025. márciustól a leghatékonyabb és legmodernebb hazai napelemparkból, a szihalmi erőműből szerzi be áramszükségletének 30 százalékát.

A dm-csoport célja, hogy 2045-re elérje a nettó nulla kibocsátást. Ez az egész vállalatra kiterjedő cél független az országspecifikus jogszabályi különbségektől.  A dm úgy gondolja, hogy négylépcsős környezetvédelmi stratégiájának követésével jó úton jár. Ennek elemei: az életcikluselemzés, a negatív hatások elkerülése, csökkentése, valamint környezeti értékek létrehozása.

Csomagolási stratégia: „hulladékmentes” megoldások

A dm-márkás termékek esetében fontos irányelv, hogy csak annyi anyagot használjanak, amennyi a termék védelméhez mindenképpen szükséges. A műanyag csomagolások területén a felhasznált anyagmennyiséget 2023-ban közel 30 százalékkal csökkentették 2018-hoz képest (a forgalmi adatok figyelembevételével). Emellett 2023 végén a dm-márkás termékek csomagolásában a felhasznált műanyag 43 százaléka újrahasznosított anyagból készült.

„Annak érdekében, hogy a jövőben elegendő újrahasznosítható anyag álljon rendelkezésre, folyamatosan növeljük a dm-márkás termékcsomagolások újrahasznosíthatóságát” – fűzte hozzá Józsa Mariann, a dm beszerzésért felelős cégvezetője.

A dm innovatív megoldásokban is gondolkodik: szakmai partnere, a LanzaTech újrahasznosítja az ipari hulladékgázokból, például acélgyártásból származó CO₂-t, és bioetanollá alakítja. Ezt aztán műanyag előállítására használják fel: a Denkmit Ultra Sensitive mosogatószer csomagolásának körülbelül egyharmada például ebből az újrahasznosított CO₂-ból származik (mennyiségi kompenzáció alkalmazásával*).

A dm legtöbb gyártó partnere már aláírta a cég fenntarthatósági kódexét

A dm fenntarthatósági kódexének aláírásával a partnerek készek vállalni a dm-márkás termékek fenntarthatósági stratégiájának megvalósítását, és biztosítják a kritikus nyersanyagok fenntartható eredetének nyomon követhetőségét. Ezidáig a dm-márkás termékek gyártóinak 94 százaléka írta alá a kódexet.

„A dm-nél nyíltan kiállunk az emberi jogok fontossága mellett: vállaljuk a felelősséget az értékláncunk távolabbi pontjai dolgozó emberekért is. Kockázatkezelési rendszert alkalmazva teszünk meg mindent az emberi jogok és a környezeti felelősségvállalás előmozdításáért” – hangsúlyozta Józsa Mariann cégvezető.

Széles bio szortimenttel a tudatosabb döntésekért

A jelentés kiemelten foglalkozik a szortimenttel is, ahol folyamatosan bővítik a fenntarthatóbb termékalternatívák számát. A dmBio szortimentben például mintegy 650 terméket kínál a dm a vásárlóknak, ezzel a dmBio a leggyorsabban bővülő dm-márka. A termékek 100 százaléka rendelkezik az EU ökológiai logójával; a dm-csoport egészét tekintve az élelmiszer-értékesítés 81 százalékát a dmBio termékek teszik ki. A dmBio-nál egészen az alapanyagok forrásáig nyomon követjük az átláthatóságot és a társadalmi felelősségvállalási normák betartását.

A dm fenntarthatósági jelentése itt érhető el.

hez: dm-fenntarthatosagijelentes.hu

* A mennyiségkiegyenlítés a tömegmérleg módszer eredménye. A termékek gyártásához szükséges hagyományosan előállított alapanyagmennyiségeket és a tanúsított, fenntartható módon előállított alapanyagmennyiségeket összekeverés előtt pontosan mérik és dokumentálják. A tömegmérleg módszere leegyszerűsíti a gyártási folyamatokat, de összességében továbbra is biztosítja a fenntartható nyersanyagokkal kapcsolatos információk helyességét.

Az új szabályok szerint a vállalatoknak meg kell előzniük, csökkenteniük vagy véget kell vetniük tevékenységeik negatív következményeit az emberi jogokra és a környezetre, mint például a gyermekmunka, a rabszolgaság, a környezetszennyezés vagy a biodiverzitás csökkenése. Elemezniük kell az értékláncukban szereplő partnereik működésének kihatását is az emberi jogokra és a környezetre, beleértve a beszállítókat, a szállítókat, a terjesztési és értékesítési partnereket.

A szabályok az EU-ban működő, 250/1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és éves szinten 40/150 millió eurónál nagyobb forgalmú cégekre és 500 főnél több munkavállalót foglalkoztató és 150 millió eurót meghaladó forgalmú anyavállalataikra. Az EU-n kívüli vállalatok, amennyiben éves forgalmuk több mint 150 millió euró – és amiből legalább 40 millió az EU-n belülről származik – szintén a szabályozás alá tartoznának.

Az igazgatók kötelessége a gondosság

A cégeknek egy átmeneti tervet kell majd készíteniük, hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra csökkentsék. Az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetén a terv céljainak megvalósítása hatással lesz az igazgatók változtatható díjazására (pl. bónuszok). Az új szabályozás szerint a vállalatoknak fel kell venni a kapcsolatot azokkal, akikre hatással van tevékenységük (beleértve az emberi jogi és környezetvédelmi aktivistákat is). Be kell vezetniük egy panasztételi rendszert és rendszeresen figyelemmel kell kísérniük a gondossági eljárásaik hatékonyságát. Az Európai Egységes Hozzáférési Ponton (ESAP) hozzáférhetővé kell tenni a cég köteles gondossági szabályzatát, a befektetők könnyebb hozzáférése érdekében.

Szankciók

A szabályokat be nem tartó vállalatok a globális forgalmuk 5%-ig terjedő pénzbírsággal lennének büntethetők a nemzeti felügyeleti szervek által. A szankciók közé tartozik az adott vállalat nyilvános megnevezése, termékeinek piacról történő bevonása is. Az EU-n kívüli, szabályszegő cégek nem vehetnek részt az uniós közbeszerzéseken. A szöveg szerint az új szabályok 3 vagy 4 év múlva lépnek életbe, a cégek nagysága és forgalma szerint. A kisebb cégek még egy évre kérhetnek halasztást. Hat éven belül a Bizottság az irányelvet előírássá alakítja át, amellyel egyenlő esélyű versenyt tesz lehetővé az egységes piacon. A Parlament tárgyalási álláspontját 366 szavazattal mellette, 225 szavazattal ellene, és 38 tartózkodás mellett fogadta el.

“Az EP támogatása fordulópontot jelent abban, hogy hogyan gondolunk, mit tartunk a vállalatok társadalomban betöltött szerepéről. A vállalati felelősségi jogszabálynak biztosítania kell, hogy a jövő olyan vállalatok kezébe kerül, akik az embereket és a környezetet egészségesen kezelik, és nem olyan cégek kezébe, akik a környezetkárosításra és kizsákmányolásra alapozzák bevételeiket. A legtöbb vállalat az emberekkel és a környezettel kapcsolatos felelősségét komolyan veszi. Őket a tisztességes üzlet törvényeivel segítjük. Ugyanakkor azt a pár nagyobb “cowboy” céget, akik kikerülik a szabályokat, leállítjuk” – mondta Lara Wolters (S&D, NL) jelentéstevő.

Háttér

Az Európai Parlament a vállalatok felelősségre vonhatóságának és a kötelezően bevezetendő gondossági szabályzat fontosságát hangsúlyozta. Az európai Bizottság a javaslatot 2022. február 22-én terjesztette el. Meglevő és folyamatban levő jogszabályokat egészít ki, mint például az erdőirtás elleni szabályozás vagy a munkaerő erőszakos kizsákmányolásával létrehozott termékekre vonatkozó szabályozás.

Következő lépések

Miután a Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját, megkezdődhetnek a tárgyalások a tagállamokkal az irányelv végleges szövegéről.  A tagállamok álláspontjukat egy jelentéstervezetben fogadták el 2022 novemberében.

A jogszabály elfogadásával a Parlament az állampolgárok által kifejezett, és az Európa jövőjéről rendezett konferencia Záróokmányának jelzett részeiben megnevezett, alábbi elvárásaira reagál: fenntartható fogyasztás 5(13), a kereskedelem etikai dimenzióinak erősítése 19(2), 19(3), és a fenntartható fejlődés modellje 11(1), 11(8)

Az érintett cégeknek lehetővé kell tenniük, hogy a dolgozók és egyéb érintettek tájékoztathassák a vezetőséget, ha vállalati visszaélést, például az emberi jogok megsértését, csalást vagy akár kartellgyanút tapasztalnak. Az EU direktíva azt is meghatározza, hogy az ügyben induló belső vizsgálat állásáról legkésőbb három hónapon belül tájékoztatni kell a munkavállalót.

Az irányelv két év múlva, 2023. december 17-től már a legalább 50 főt alkalmazó vállalkozásokat is érinteni fogja.

„Nagyon kevés idejük maradt az érintett vállalatoknak, hogy kiépítsék a visszaélés-bejelentési rendszereiket, különösen, hogy az irányelvet átültető magyar törvény még nincs elfogadva – hangsúlyozta dr. Farkas Ádám, az EY felelős üzleti működéssel foglalkozó területének vezetője. – A vezetők számára megnyugtató lehet, hogy léteznek már kész megoldások a hazai piacon. Az EY által fejlesztett digitális applikáció ráadásul gyorsan üzembe helyezhető, könnyen használható és a legfontosabb, hogy teljeskörű megoldást nyújt a bejelentők valós védelmére, így az EU irányelveinek is megfelel.”

A bejelentéseket segítő digitális csatornák pénzügyi szempontból is előnyösek lehetnek a hazai vállalatoknak. A csalások okozta kár ugyanis átlagosan eléri az éves árbevétel 5 százalékát az EY tavalyi, 3 000 vállalat részvételével készült nemzetközi kutatása, a Global Integrity Report szerint.

Fotó: Bermix Studio, Unsplash