A Háttér Társaság két ügyfele alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz miután sikertelenül próbálták meg bejegyzett élettársi kapcsolatként elismertetni külföldön kötött házasságukat. Beadványaikban azzal érveltek, hogy sérti az Alaptörvényben védett emberi méltósághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat, hogy a külföldön kötött házasságukat a magyar hatóságok nemlétezőnek tekintik, és azt nem hajlandóak sem házasságként, sem bejegyzett élettársi kapcsolatként elismerni. Ez érvelésük szerint ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával is.

Az ügyben az Alkotmánybíróság 2024 februárjában személyes meghallgatást tartott, ahol a Külgazdasági és Külügyminisztérium kifejtette, hogy az államnak nincs kötelezettsége arra, hogy a külföldi jog alapján fennálló kapcsolatokat – az azonos nemű párok házasságát – a magyar jog szerint elismert jogosultsággá, bejegyzett élettársi kapcsolattá alakítsa. Az Igazságügyi Minisztérium írásbeli észrevételében megjegyezte, hogy az azonos nemű házaspárok köthetnek Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot, de továbbra is fontos a két intézmény közötti elhatárolás fenntartása, az elismerés álláspontjuk szerint ezt áttörné.

Az Alkotmánybíróság tegnap meghozott határozatában emlékeztetett arra, hogy a jogalkotó már több, mint másfél évtizede létrehozott egy jogintézményt – a bejegyzett élettársi kapcsolatot – az azonos nemű párok párkapcsolatának elismerésére, amely joghatásaiban a házassághoz hasonló. A testület hangsúlyozza, az elismerés hiánya sérti az indítványozók alapjogait, és ezt a jogkorlátozást a bíróságok nem tudják jogértelmezéssel feloldani.

A kisebbségi véleményekkel összevetve megállapítható: az Alkotmánybíróságban teljes egyetértés volt annak kapcsán, hogy a jelenlegi helyzet alapjogsértő, ugyanakkor két megoldás rajzolódott ki: az egyik szerint a külföldön kötött házasságokat bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni, és ezt jogszabályban kell rögzíteni. A másik szerint elég lenne azt rögzíteni (jogszabályban vagy az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos követelményben), hogy a külföldön kötött házasság nem akadálya annak, hogy ugyanazok a személyek Magyarországon később bejegyzett élettársi kapcsolatot kössenek. Az Alkotmánybíróság többsége végül az első, az azonos nemű párok számára kedvezőbb megoldás mellett döntött.

Az Országgyűlésnek 2025. október 31-ig kell megalkotnia az alaptörvény-ellenes helyzetet felszámoló jogi szabályozást: ennek során az Alkotmánybíróság döntésében foglaltaknak megfelelően kell eljárnia, azaz érvényre kell juttatnia a külföldön házas azonos nemű párok emberi méltósághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat.

Az Alkotmánybíróság döntése hosszú évek pereskedése végére tesz pontot. Egy amerikai-magyar pár Belgiumban kötött házasság ügyében már 2017-ben kimondta egy hazai bíróság, hogy házasságukat bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni, ezt az ítéletet azonban a Kúria – formai okokra hivatkozva – később hatályon kívül helyezte. Szintén az elismerés álláspontjára helyezkedett egy Amerikában kötött házasság kapcsán a Fővárosi Törvényszék 2022-ben, ezt a Kúria érdemben elbírálva hatályon kívül helyezte, kimondva: kifejezett jogi rendelkezés hiányában nincs lehetőség a házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként történő elismerésére. Az Alkotmánybíróság most azt állapította meg: egy ilyen jogszabályi rendelkezés megalkotása nemcsak lehetősége, hanem kötelessége a jogalkotónak.

Az azonos nemű párok jelenleg a világ 38 országában köthetnek házasságot, nemcsak Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, hanem például Taiwanon, Thaiföldön, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Latin-Amerika legtöbb országában is. Az Európai Unió 27 tagállama közül 16 ismeri el az azonos neműek házasságát. A magyar társadalomban az elmúlt években jelentősen nőtt az azonos nemű párok házasságának támogatottsága, egy 2024-es reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyarok 54% támogatná a házassági egyenlőséget.

„Az Alkotmánybíróság döntése fontos mérföldkő az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért folytatott munkánkban. Büszkék vagyunk rá, hogy ügyfeleink megtiszteltek minket a bizalmukkal, és együtt érhettük el ezt a sikert. Jogsegélyszolgáltunk 25 éve dolgozik azért, hogy Magyarországon szexuális irányultságától vagy nemi identitásától függetlenül azonos jogok illessenek meg, és most egy kis lépéssel közelebb kerültünk ehhez” – mondta el Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Október 28-án jelent meg a hír, hogy a Dúró Dóra által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen Csák János miniszter kérte a Nemzeti Múzeumtól az ún. „gyermekvédelmi” törvény tiszteletben tartását és a kiskorúak kizárását a Nemzetközi Sajtófotó Kiállításról. A Mi Hazánk politikusában felháborodást kiváltó képek egyrészt az LMBTQI emberek elleni erőszakot, másrészt egy, a szexuális és nemi kisebbségek tagjainak otthont adó idősotthon mindennapjait ábrázolják. A Nemzeti Múzeum honlapján a felszólításnak megfelelően már megjelent, hogy a kiállításra 18 éven aluliak nem válthatnak jegyet, vagyis nem csak az érintett fotókat, hanem az egész kiállítást elzárják előlük.

Érthetetlen, miért gondolja ma Magyarországon egy politikus, hogy az LMBTQI erőszakra felhívni a figyelmet – akárcsak egy sajtófotóval – károsan hat bármely gyermek fejlődésére, ha ugyanezt a fenntartást nem érvényesíti a háború borzalmait vagy a kilátástalan szegénységet bemutató képek esetében. A szóbeli és fizikai bántalmazások minden szexuális és nemi kisebbséghez tartozó személy mindennapjának részei, ez alól a 18 év alattiak sem kivételek. Az ő történetük elrejtése tovább erősíti a velük szembeni előítéleteket, stigmatizációt.

A másik kifogásolt tartalom a fülöp-szigeteki Golden Gays idős LMBTQI emberek egymást támogató közösségéről szóló fotósorozat. A képek egy számos nehézséggel, diszkriminalizációval és marginalizációval küzdő közösség mindennapjait mutatják be. A képek üzenete egyértelmű: szükség van a másikért felelősséget vállaló, támogató környezetre a többségi elutasítással szemben. Belelátni ebbe bármi mást rosszindulatú értelmezés. Az LMBTQI fiatalok sokszor elszigetelve érzik magukat közvetlen környezetükben, a homo- és transzfób közegben megkérdőjelezik, vajon lehetnek-e boldogok, és emiatt gyakoribb esetükben a depresszió és az öngyilkos gondolatok megjelenése. A Golden Gays-et bemutató fotók nekik azt üzenik: LMBTQI emberek is élhetnek hosszú, teljes életet. A könyvek és a filmek, sorozatok korlátozása után most újabb ilyen példát vett el tőlük a magyar állam.

A bárkit érő erőszak elítélése és a társadalmi szolidaritás és elfogadás megjelenítése emberi jogi kérdések. Dúró Dóra azonban politikai ügyet csinál belőlük és a saját homo- és transzfób narratívájának közvetítésére használja a tiltakozását, amelynek alapot adhat az ún. „gyermekvédelmi” törvény. Ugyanakkor fontos, hogy a törvény nem a gyermekek érdekét szolgálja: semmi nem igazolja, hogy őket távol kell tartani a szexuális és nemi sokszínűségre vonatkozó tartalmaktól, ezt a magyar Alkotmánybíróság is kimondta már 2010-ben: “Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az a tény, hogy a kiskorúak szocializációjuk során a homoszexualitás elfogadását tükröző jogi szabályozással és várhatóan ennek megfelelő társadalmi magatartással találkoznak, semmiképpen sem minősíthető egész személyiségüket, testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket negatívan érintő, jövőjüket meghatározó kárnak vagy veszélynek.” Az Emberi Jogok Európai Bírósága is számtalan alkalommal hangsúlyozta: tudományosan nem igazolható, hogy a homoszexualitás vagy nemi diverzitás megjelenítése vagy említése károsan hatna a gyermekek fejlődésére, és a gyermekek védelme nem egy szabadkártya az államok kezében, amellyel az ilyen tartalmak cenzúrázását igazolni lehet.

„A cenzúra az LMBTQI fiatalok önértékelését, önegyüttérzését rombolja, ami közvetlenül kockázatot jelent az érintettek lelki egészségére, nem beszélve arról, hogy ez nemcsak számukra, de családtagjaikra és tágabb közösségeikre is jelentős terheket ró. Ahhoz, hogy az LMBTQI fiatalok a képességeik szerint tudjanak fejlődni és kibontakozni a lelki egészségüket megőrizve, a közösség és a társadalom teljes jogú részeként, biztonságban kell érezzék magukat” – mondta el Beda Balázs, a Háttér Társaság Lelki Egészség Programjának vezetője.

A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata a jogsegely@hatter.hu címen várja azon 18 év alatti fiatalok és szüleik jelentkezését, akiket felháborít a Múzeum döntése, és jogi úton lépnének fel az alaptörvény-ellenes korlátozás ellen.