A széles körben ismert nyelvművelő 1960-ban diplomázott. A Magyar Tudományos Akadémián több funkcióban is dolgozott, majd az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar tanára volt. Szerkesztőként és rovatvezetőként is tevékenykedett több lapnál. Országos ismertségre az 1987-ben indult Álljunk meg egy szóra című televíziós másorral tett szert. Grétsy László 91 éves volt.

Fotó forrása: Wikipedia, készítette: FORTEPAN / SZALAY ZOLTÁN, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=74391844

A BME MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a Műegyetem a környezeti hatás (Environmental Impact) területen a legjobb magyar intézményként a 198. helyezést érte el, a környezeti és a társadalmi hatás (Social Impact) indikátoraiból számolt összrangsorban pedig a 341-360. helyen áll. Hozzátették: a BME a fenntartható intézmény indikátorban szerepelt a legjobban: a rangsorolt 700 intézmény között a 23. lett.

Emlékeztettek arra: a rangsort több mint 1400 intézmény megkérdezése alapján állították össze. A lista készítésénél a QS csaknem negyven szempont szerint értékelte az intézményeket, például, hogy működik-e ott fenntarthatósági fejlődéssel foglalkozó kutatóhely, rögzítik-e az éves víz- és energiafogyasztást, van-e aktív kutatási együttműködésük a Forbes 2000 listán szereplő vállalatokkal. Vizsgálták azt is, van-e az egyetemnek klímavédelmi stratégiája és nemek közötti egyenlőségi terve. Hangsúlyozták, a Műegyetem a környezetmérnöki, valamint a regionális és környezetgazdaságtani mesterszakokon a műszaki és a gazdasági területen is képzi a téma szakértőit, emellett az intézmény vezetésének céljai között kiemelt a fenntartható működés és a környezettudatos megoldások felkutatása, bevezetése, támogatása és népszerűsítése.

Magyarországról a BME (341-360.) mellett a Szegedi Tudományegyetem (381-400.) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601.+) szerepel a rangsorban.

A Szegedi Tudományegyetem a világrangsorra reagálva felhívta a figyelmet arra, az SZTE az oktatás hatását, a tudásmegosztást, az esélyegyenlőség és a jó életminőség biztosítását mérő indikátorok szerint is a legjobb magyar intézmény. Jó eredményeket értek el a fenntarthatóság területén végzett oktatási és kutatási tevékenységek, a fenntartható intézményi működés, és a munkaerőpiacra való felkészítés szempontjait illetően is – írták. Kiemelték: a QS új fenntarthatósági rangsora mintegy húsz ország szakértőinek bevonásával készült, és az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célját vette alapul. A készítők figyelembe vették a többi között a QS más rangsorainak adatait, az intézmények által szolgáltatott alapadatokat, továbbá Elsevier-, UNESCO- és Világbank-adatokat is. A rangsor fókuszában az egyetemek mint oktató-, kutató-, illetve tudásközpontok társadalmi és környezeti hatása áll, e két kategória ugyanakkora súllyal esik latba a végeredmény, az összesített lista kialakításakor.

A társadalmi hatást mérő alkategória (Social Impact) olyan tényezők alapján vizsgálja az intézményeket, mint a hallgatók munkaerőpiacra való felkészítése (20 százalék), az esélyegyenlőség (30 százalék), a jó életminőség elősegítése (10 százalék), az oktatás társadalmi hatása (20 százalék), a tudás kutatási együttműködések terén való hasznosítása (20 százalék). A környezeti hatást mérő alkategória (Environmental Impact) szempontjai között szerepel a környezettudatosság és fenntarthatóság fókuszú oktatás-kutatás, az akadémiai elismertség (40 százalék), a fenntartható intézményi működés, az ez iránti elkötelezettség (35 százalék), az ENSZ fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódó területeken folytatott kutatások (25 százalék) – írták.

Az ELTE közleményében kiemelte, az intézmény az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően felkerült a rangsorba, amelyben egyelőre a 601.+ kategóriában szerepel. Azt írták, a klímaváltozás globális problémájára globális megoldások kellenek, de fontos, hogy az országok és a kisebb szervezetek, akár az egyetemek is koncentrálják az ilyen erőfeszítéseiket.

Az ELTE intézményfejlesztési tervének fontos szempontja a klímavédelem, minden kar oktatási portfóliójának része a fenntarthatóságra nevelés, az intézmény pedig kiemelten támogatja az ilyen irányú kutatásokat – közölték.
Utaltak arra, hogy az egyetem alapító tagja a CHARM-EU európai egyetemi szövetségnek, amelynek első mesterképzése épp A fenntarthatóság globális kihívásai címet viseli. Részt vesznek az UNI-ECO nemzetközi együttműködési projektben is, amelyben azon dolgoznak, hogy a társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjait beillesszék a modern egyetemi szellemiségbe, hozzájárulva ezzel a campusok fenntarthatóbb működéséhez. Ennek területei a vízfogyasztás csökkentése, az energiagazdálkodás és a fenntartható beszerzési folyamatok, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése. Az ELTE öt miniprojektre (komposztálás, zöldítés, leselejtezett eszközök újrahasznosítása, hulladékmentes kollégiumi kiköltözés, kertépítés) támogatást is elnyert a projekt keretében.

Hozzátették: idén szeptemberben az ELTE szombathelyi campusán elindult a „Marketing going green” program, amelynek célja, hogy a kiválasztott közgazdász hallgatókkal megismertessék a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés aspektusait, a zöld megfontolások hatását a vállalkozások működésére.

Fotó: Brooke Cagle/unsplash.com

Évszázadokon át Magyarországot tartották Európa éléskamrájának, az utóbbi évtizedekben Dél- és Nyugat-Európa országai voltak a legfőbb gabonatermelők. A trendek azonban mára azt mutatják, hogy Északkelet-Európa a most zajló változások nyertese lehet: az ottani gabonahozamok növekedése ugyanis túlszárnyalja a kontinens többi régióiban mért értékeket. A Corvinus, az ELTE és a BME kutatói a Világbank adatait elemezve két mélyreható területi átalakulást azonosítottak az európai gabonatermesztésben: egy északi és egy keleti irányút. A metszéspontban, Európa északkeleti részén a gabonatermesztés alacsony klímaérzékenysége kiemelkedő gazdasági növekedési rátákkal összekapcsolódva a kontinens legmagasabb termésátlag-növekedését eredményezi.

Északi hozamnövekedések a klímaváltozás miatt

Az északi irányú gabonatermesztési változások motorja a globális éghajlatváltozás volt, amely a termőterületek és termésátlagok növekedési súlypontját az elmúlt évtizedekben északi irányba tolta. A melegedő éghajlat miatt a kukoricát olyan északi országokban is elkezdték termeszteni, ahol korábban nem, pl. Dániában. Ennek a gabonának a termőterülete ugyanakkor a búzáéval együtt a felére csökkent Olaszországban, kétharmadára Görögországban. Portugáliában mindkét gabonaféle termelése szinte teljesen megszűnt. A tanulmány megjegyzi: a kilencvenes évektől emelkedő január-márciusi hőmérséklet jelentős pozitív hatással volt a búzatermésre az Észak-Balkántól Észak-Európáig terjedő sávban, ami legalább részben kompenzálja a nyári felmelegedés negatív hatását. A július-augusztusi hőmérsékletmaximumok kukoricatermésre gyakorolt jelentős negatív hatása azonban egyre csak nőtt: míg a kilencvenes években csak az európai kukoricatermesztés 23%-át érintette, a 2010-es évek közepére már majdnem az egész kontinensre (94%) kiterjedt.

Az európai mezőgazdaság számára mostanra prioritássá vált az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és különösen a hőhullámokhoz való jobb alkalmazkodóképesség. Kelet-Európában az utóbbi évtizedekben ugyanis több tízmillió hektárnyi termékeny talaj szenvedett el katasztrofális eróziót az aszályok, az édesvízkészletek csökkenése és az iparosodott mezőgazdaságban a nem megfelelő földművelésből eredő talajromlás miatt.

Keleti hozamnövekedések a gazdasági fejlődés miatt

A tanulmány másik fő megállapítása, hogy a kelet- és a közép-európai mezőgazdaság technológiai felzárkózása az európai gabonatermesztés súlypontját nyugatról keleti irányba húzza, itt gabonadömping alakult ki. Kelet-Európa magas gabonatermelési potenciáljához az is hozzájárul, hogy a világ legtermékenyebb felső talajai (a csernozjomok és a füves puszták ún. molliszol talajai) hatalmas területeket borítanak a régióban, és ezek enyhíteni tudják a Közép- és Kelet-Európára jellemző kontinentális éghajlathoz kapcsolódó szélsőségeket.

A kukoricatermés legnagyobb növekedését Litvánia (385%) és Fehéroroszország (213%) produkálta, a búzatermés a legnagyobb mértékben Lettországban (92%), Észtországban (87%) és Litvániában (86%) nőtt 1993-1997 és 2013-2017 között. Lengyelország és Oroszország – amelyek hagyományosan kukoricaimportőrök voltak – jelentős exportőrökké váltak. Ukrajna és Oroszország az elmúlt három évtizedben került a világ tíz vezető kukoricatermelője közé. 2013-2017 között az évi 27 millió tonna ukrán kukoricatermés majdnem kétszerese volt Franciaországénak, amely korábban Európa vezető kukoricatermelője volt.

A béke, valamint a racionális társadalmi struktúra fontossága

Északkelet-Európa jelentős szerepe a gabonatermelésben valójában nem újdonság. Ez az agrárrendszer az ókori görögök által közel két és félezer éve kialakított szerveződés ismételt helyreállására utal, amelynek két pillérét a Fekete-tenger mellékén megtermelt élelmiszerfelesleg és a mediterráneum keresleti piaca jelentik. A struktúra érvényesülését csak az érintett régiókban kitört gazdasági-társadalmi anomáliák akadályozták, mint az orosz-török háborúk a XVIII. században, a világháborúk vagy a közgazdaságilag nem észszerűen működő kommunista rendszer a XX. században.

„A jelenlegi, Ukrajna elleni orosz invázió nemcsak ezt az évezredes struktúrát, de a globális élelmezésbiztonságot is veszélybe sodorja” – mondja a tanulmány egyik szerzője, Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézet vezetője. A régió fontos szerepet játszhat az ukrán gabonakészletek exportútvonalainak megszervezésében, szintén segítve a kibontakozó élelmiszerválság enyhítését. Kérdés ugyanakkor, mennyire tudja a térség a fenti lehetőségeket rövid és hosszú távon is kihasználni. – tette hozzá.

Az elemzés a Nature lapcsalád Scientific Reports című tudományos folyóiratában jelent meg, a publikáció alapjául szolgáló kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozta. A tanulmány szerzői Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi tanszékének kutatója, Jámbor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézet vezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék kutatócsoportja Decsi Balázs vezetésével, valamint Kern Zoltán, az ELTE-hálózatban működő Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa.

A BEBRAS nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódó e-Hód– Hódítsd meg a biteket online versenyt a Neumann Társaság Közoktatási Szakosztálya az ELTE Informatikai Karával együttműködve rendezi meg. 2021-ben 305 iskola 33467 tanulója vett részt a kedvcsináló, az informatika világának sokszínűségéből ízelítőt adó versenyen, megdöntve minden korábbi részvételi rekordot – a szervezők összesen 216 diákot díjaztak kimagasló eredményéért.

Korcsoportonként az első tíz helyen végzettek számára az ELTE-n országos döntőt is rendeztek e-Hódos feladatokra épülő akadályversennyel, illetve micro:bit mikroszámítógépen alapuló élményinformatikai foglalkozáson is részt vehettek az érdeklődők.

A diákokat Pluhár Zsuzsa, az NJSZT Közoktatási Szakosztály elnöke, az ELTE IK oktatója és kutatója, a verseny főszervezője mellett dr. Horváth Zoltán, a kar dékánja és dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke is köszöntötte. Beck György hangsúlyozta, hogy az ehhez hasonló megmérettetések is hozzájárulhatnak a magyar informatikai cégek és a felsőoktatás számára a fejlett digitális készséggel rendelkező utánpótlás gyarapításához.

A legfontosabb hazai alkalmazói és programozásversenyek

“A verseny egyes korcsoportjaiban összesen mintegy száznyolcvanezer diák tanul jelenleg a közoktatásban, közülük az első száz legjobb közé bekerülni önmagában óriási dicsőség. “Külön öröm számunkra, hogy egyre több lány vesz részt az informatikai tanulmányi versenyeken, a 3-6. osztályosok közül csaknem 50 százalék volt az arányuk, a hetedik-nyolcadik osztályosok közül pedig az indulók mintegy harmada” – kommentálta dr. Zsakó László, az NJSZT Tehetséggondozási Szakosztály elnöke, az ELTE IK tanszékvezetője az idei eredményeket, megköszönve a  Nemzeti Tehetség Program támogatását a versenyek szervezésében.

Az Országos Grafikus Programozási Verseny tavaly újult meg: ma már a gyerekek oktatásához kifejlesztett Imagine Logo mellett a modernebb Python és Scratch programnyelveken is megoldhatók a feladatok. A díjátadó érdekessége, hogy a parádi Fáy András Általános Iskolába járó három testvér, Halász Katinka, valamint ikertestvérei, Halász Boglárka és Halász Kund egyaránt oklevelet vihettek haza. Ezen a versenyen összesen 148 diákot díjaztak a szervezők.

A Nemes Tihamér Verseny 1985 óta a hazai informatikai tehetséggondozás legrangosabb tanulmányi versenye: alkalmazói kategóriája a nélkülözhetetlen irodai programok (pl. táblázatkezelés) tehetségeit mutatja fel, míg a programozói kategóriában az algoritmikus gondolkodás jelesei tűnnek fel, akik közül a legjobbak már a diákolimpián is helyt tudnak állni Magyarország színeiben. A Nemes Tihamér Verseny programozás kategóriájában 183 diák lett díjazott, az alkalmazás kategóriában pedig 81 versenyző teljesítményét ismerték el.

Az idei tanév előválogatóin szoros verseny után a 9-11. osztályosok közül négy diák szerezte meg a legrangosabb nemzetközi informatikai tanulmányi versenyeken, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI), illetve a Közép-Európai Informatikai Diákolimpián (CEOI) való részvétel jogát. A diákolimpikonoknak – Horvátországban (CEOI) és Indonéziában (IOI) zajló versenyeken drukkolhatunk idén nyáron. A 11-12. osztályosok között romániai magyar tanulók végeztek az élen, az első helyen a nemzetközi versenyekről már ismert Éles Júlia végzett.

Jövőre Magyarország rendezi a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát

Érdemes figyelemmel kísérni az informatikai tehetséggondozás egyre erősebb magyar mezőnyét már csak azért is, mert 2023-ban Szeged ad majd otthont a világ legjelentősebb informatikai versenyének, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiának (IOI)  – a Neumann Társaság és konzorciumi partnerei, a Szegedi Tudományegyetem és a Digitális Jólét Program szervezésében – írják.

A világjárvány ellenére fiatalok ezreinek továbbtanulási tervei jelennek meg az online beszélgetésekben, ahogy az elmúlt években, úgy a 2021. őszi félévet is sokan magyar egyetemen képzelik el. Az utóbbi évtizedek alatt rengeteg külföldi hallgató fordult meg a magyar felsőoktatásban és valószínű, hogy még többen jönnek a járványügyi korlátozások feloldása után is. Sokan érkeznek az ERASMUS, vagy más diák-csere program keretében egy-egy szemeszterre, míg hallgatók tömege vállalkozik arra, hogy az egész képzés idejére Magyarországra költöznek és itt szerzik meg diplomájukat. Magyarország és a magyar egyetemek igen népszerűek a külföldi diákok körében, ennek magyarázata, hogy a külföldön tanulás élménye mellett, többnyire a megfizethetőbb tandíj és magas oktatási színvonal, az egyetemi városok élhetősége és hangulata miatt választanak minket. Ehhez hozzájárul, hogy egyre több országgal kötünk megállapodást, amelynek keretében évente emelkedik az országban tanuló külföldi egyetemisták száma.

Az Ynsight Research kutatócsapata egy különleges globális, több mint 120 országra kiterjedő netnográfiát készített, amelyben megvizsgálta, hogy milyen kép alakult ki a magyar egyetemekről a nemzetközi online beszélgetésekben az idei felvételi időszak előtt. A kutatás során feltérképeztük a szerkesztett online portálokon megjelenő releváns témákat, emellett vizsgálatunkban külön kitérünk arra is, hogy a hallgatói beszélgetésekben mennyire népszerűek az egyes oktatási intézmények. A vizsgálati időszakban (2019. január – 2021. március) közel 42 000 megjelenést és több mint 100 000 további interakciót elemeztünk netnográfia módszertanával.

Hírünk a nagyvilágban

Összességében azt láthatjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosság elsősorban a pozitívumokra, a szakmai sikerekre és az egyetemi innovációkra fókuszál. Azonkívül, hogy az ELTE-nek van a legerősebb nemzetközi online jelenléte, az adatokból sok más izgalmas dolog is kiderül, többek között, hogy az Óbudai Egyetem erős versenytársa a BME-nek, míg sok külföldi diák szerint némelyik egyetem túl sok figyelmet szentel az elméleti oktatásra és hogy a Debreceni Egyetem nemcsak az akadémiai körökben ismert. Érdekes még megjegyezni, hogy az angol nyelvű felhasználói beszélgetésekben magyar diákok is részt vesznek, akik erősen formálják az információkat kereső külföldiek véleményét – megosztják saját tapasztalataikat.

Az ELTE egyértelműen az etológia terén végzett kutatásainak köszönheti stabil nemzetközi digitális jelenlétét: a megjelenés trendben regisztrált három magasabb kiugrás mindegyike kutyákkal végzett kutatásainak eredménye (pl. a kutyáknak egyfajta „infravörös érzékelő” van az orruk hegyén). A szakirodalmi oldalakon kívül a témáról számtalan nemzetközileg ismert hírportál is közölt le riportot, többek között az angliai DailyMail, a kanadai Independent, vagy éppen az amerikai Reuters. De a témát más országok angol nyelvű kiadásai is felkapták, megjelent még például Szingapúrban, Indiában, Írországban, Brazíliában és Nigériában is. A világhírű kutatásoknak köszönhetően, rendkívül pozitív az egyetem nemzetközi megítélése, mind a szerkesztett hírekben, mind a felhasználói kommentekben.

Bár az ELTÉ-t nem érte utol, de a Szegedi Tudományegyetemről is sok megjelenés született, több mint 7 000 említéssel a második helyen áll. Elsősorban a koronavírus és a magyar biokémikus, Karikó Katalin hozta meg a jelentős említésszámot az egyetemnek. Egyrészt cikkek tömkelege jelent meg a Pfizer-BioNTech koronavírus vakcinán dolgozó Karikóról, aki a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte karrierjét. Emellett az egyetem több tudósát idézték cikkekben a vírus kutatásokkal kapcsolatban – ez elsősorban a 2020 utolsó időszakától volt jellemző – amikor elérhető közelségbe kerültek a koronavírus elleni vakcinák.

A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem majdnem fej-fej mellett végeztek. A Debreceni Egyetem megjelenését igencsak megemelte egy nigériai valóságshow, a Big Brother Naija, az egyik résztvevő ugyanis a Debreceni Egyetemen végzett és több cikkben is említik, hogy a valóságshow szereplő egyetemi diplomával rendelkezik. A Pécsi Tudományegyetem több kutatási eredménye jelent meg angol nyelvű online oldalakon, de a vizsgált időszak végén megemelkedő említésszámot az egyetem egy viszonylag nagy mennyiségű követővel rendelkező diákjának köszönheti, aki büszkén posztolt újonnan megszerzet diplomájáról.

Annak ellenére, hogy a SOTÉ-n viszonylag magas a külföldi diákok aránya az egyetemről nem született kiemelkedő mennyiségű angol nyelvű megjelenés a két év alatt. Ugyanez a helyzet a Corvinus esetében is. A Corvinus megjelent az egyetemen fél évet eltöltött, majd summa cum laude végzett diákról szóló cikkek sorozatában a Fülöp-szigeteken, akinek gyerekkori álma volt Európában tanulni, de felbukkant Donald Trumpról szóló írásokban is a magyar származású volt corvinusos Sebastian Gorka, a volt amerikai elnök helyettes tanácsadója miatt.

A BME trendjében egy inkább a mainstream-en kívülálló platformokon és blogokon megjelenő tartalom emelte meg a megjelenéseket: hogyan lehet ingyen tanulni Európában? A Károli Gáspár Református Egyetemről, Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és a Pannon Egyetemről csupán pár száz említést regisztráltunk.

Hol találjuk meg a magyar egyetemek iránt érdeklődő külföldieket az online térben?

Az online portálok és a Twitter az egyetemekről szóló diskurzusok fő porondja. Nemzetközi trendekbe illeszkedően a Twitter globálisan jóval népszerűbb, mint Magyarországon. Külföldi diákok is előszeretettel fordulnak a Twitterhez, sokan osztják meg saját kutatási témájukat, tapasztalatukat a közösségi oldalon. Ezenkívül tematikus – kutatással és kutatások eredményeivel, külföldi tanulással, tudományos hírekkel – foglalkozó blogokon tűntek fel az egyetemek.

A legtöbb fórumbeszélgetés a világszerte egyre népszerűbb Redditről érkezik, ahova jövendőbeli, tanulni vágyók iránymutatásért fordulnak. Ezeken a platformokon diákok kérnek tanácsot egymástól, hasonlítják össze a magyar egyetemeket, osztanak meg információkat a jelentkezéssel kapcsolatban, és legfrissebb témaként az online tanítást is véleményezték. Ezeken a fórumokon Magyarországot hasonlítják Lengyelországgal, Pécset Szegeddel, többen érdeklődnek, hogy mennyit ér egy Közép-Európai diploma az Egyesült Államokban, míg sokan a Corvinust nevezik a legjobb magyar egyetemnek. A fórum beszélgetésekben sokszor beazonosíthatóan magyar diákok is részt vesznek, akik a magyar kultúrával, munkalehetőségekkel, szakokkal és intézményekkel kapcsolatban adnak tanácsot.

Releváns téma a Budapest vs vidék kérdése, a gyakorlati és az elméleti tanítás előnyei hátrányai, valamint hogy melyik egyetem melyik képzési típusban a legerősebb, és fontos téma a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram is. A külföldi diákoknak fontos szempont az egyetem alatti munkavállalási lehetőség és sokan érdeklődtek afelől, hogy milyen szinten érdemes magyarul tudnia, ha az országban tanul.

Kik vesznek részt a beszélgetésekben?

Az országokat nézve nemcsak angol nyelvterületen jelentek meg az egyetemek, de különböző országok angol nyelvű portáljain is: az Egyesült Államokon, Nagy Britannián, és Ausztrálián kívül Svájcban, Németországban, Nigériában, Hollandiában, vagy éppen Kínában is érdeklődnek a magyar egyetemek iránt.

Melyik egyetem a legnépszerűbb a kommentelők körében?

A megjelenések mennyiségéből nem következik egyértelműen a kedveltségi rangsor – pusztán a hírnév nem tükrözi a hallgatói kommentekben megjelenő tapasztalatokat. A népszerűségi rangsort a posztokban kifejtett vélemények hangulatának elemzésével, úgynevezett szentiment analízissel állítottuk fel. Az egyetemekről szóló diskurzusokat tartalmuk alapján kategóriákba soroljuk (pozitív, negatív és semleges), majd megvizsgáljuk, hogy ezek miként alakulnak. Összességben elmondható, hogy mivel a szentiment index csak pozitív tartományban mozog, a magyar egyetemekről rendkívül előnyös kép jelenik meg a globális online térben.

Jól látható, hogy mindegyik egyetemnek inkább pozitívabb a megítélése. A negatív kontextusok viszonylag ritkán jelentek meg, ezek sokszor politikával vagy éppen a koronavírussal voltak kapcsolatosak. Érdekes, hogy a legtöbb negatív komment a magyar kommentelőktől érkezik, a külföldiek inkább pozitív oktatási és közösségi tapasztalataikat osztják meg.

Mi érdekli a külföldi hallgatókat a magyar képzésekkel kapcsolatban? Mik a beszélgetést irányító legfontosabb témák?

Módszertan:  Az Ynsight Research csapata a netnográfiai kutatás során a magyar egyetemek nemzetközi megjelenéseit vizsgálta 2019. január és 2021 márciusa között. Az online térben megjelenő híreket, blogokat és organikus kommenteket, beszélgetéseket elemezték.

Nyitóképünk illusztráció, nem Magyarországon készült. Fotó: Dom Fou, Unsplash

A Baker McKenzie ügyvédi iroda magyarországi pályázatának köszönhetően a jogászok legújabb generációja idén is megtapasztalhatta napjaink jogi kihívásait. A The New Lawyer Challenge versenyen a diákoknak olyan aktuális jogi problémákat kellett megoldaniuk, amelyekhez a szakmai ismereteken felül logikájukra és kreativitásukra is szükségük volt. Az évente megrendezett verseny a járványhelyzet miatt idén teljes egészében virtuálisan zajlott.

A hagyományosan háromfordulós verseny első két feladatát online felületen kellett megoldani a versenyzőknek. A döntőben a hallgatóknak jogtanácsosként kellett helytállniuk egy olyan helyzetben, ami napjainkban könnyen előfordulhat: egy gyár dolgozóját koronavírussal diagnosztizálták, ami számos jogi kérdést vet fel.  A diákok feladata az eset által felvetett jogi kérdések azonosítása és az azok kezelésére tett javaslatok prezentálása volt a zsűrinek, ami ez alkalommal egy videókonferencia keretein belül valósult meg.

A nyertes Csáscsu Dominik, az ELTE hallgatója lett. Második helyen Moór Vivien végzett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a harmadik helyet pedig Ferenczik Zoltán Szabolcs, az ELTE tanulója szerezte meg. A Wolters Kluwer által felajánlott különdíjat Papp Luca ötödéves ELTE hallgató nyerte prezentációs képességéért és angol nyelvű előadásmódjáért. A zsűriben Hegymegi-Barakonyi Zoltán, Lendvai Zsófia és Takács P. Pál képviselte a Baker McKenzie-t, akikhez Varga Zoltán, a Suzuki vezető jogtanácsosa csatlakozott.

„Az idei rendhagyó The New Lawyer Challenge pályázattal szerettünk volna a hallgatóknak ízelítőt adni abból, hogy a pandémia milyen jogi kérdéseket vet fel, és milyen nagy kihívást jelent a gyakorló jogászok számára a gyorsan változó jogi környezetben tanácsolni és segíteni az ügyfeleket a járvány miatt alapjaiban felborult működésük során. – jegyezte meg Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker McKenzie budapesti irodájának vezetője –  A videókonferencián megrendezett döntőben a diákok azt is megtapasztalhatták, hogy a járványhelyzet hogyan alakította át egyik napról a másikra a munkavégzésünk módját. A diákok nagyon jól teljesítettek, és a szokatlan körülmények ellenére kiváló megoldásokat hallottunk a résztvevőktől. Az első három helyezett és a különdíjas hallgatók, Dominik, Vivien, Péter és Luca kiemelkedő teljesítményét pedig külön szeretném megemlíteni és elismerni.”

A Lime rollerjei alternatívát kínálnak a felhasználók számára a közlekedés során jellemzően legtöbb időt igénybe vevő első és utolsó kilométer gyors és környezetbarát megtételére. A szolgáltatás az egyéb közlekedési módokat kiegészítve kényelmes és egyszerű helyváltoztatási lehetőséget biztosít akár a munkába járás, akár a szabadidős programokhoz kapcsolódó, városon belüli utazás során.

„Budapest nagyszerű város, ahol jelentős az igény a mikromobilitás fokozása iránt, éppen ezért nagyon örülünk, hogy itt is elindíthatjuk a Lime e-rollermegosztó szolgáltatását. A budapesti városvezetéssel együttműködve azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk az olyan városi kihívásokra, mint például a forgalmi dugókkal terhelt közlekedés. A Lime elektromos rollerjei szórakoztató, okos és kényelmes alternatívát jelentenek a városon belüli, rövidebb utak megtételére, hozzájárulva ezzel a városi élet minőségének javításához” – mondta el Tóth Tamás, a Lime magyarországi képviselője.

Mint minden dinamikusan fejlődő város, Budapest is számos kihívással néz szembe a városi közlekedés terén. Egyre többen közlekednek az utakon: csak az elmúlt öt évben a budapesti járművek száma 106 ezerrel emelkedett, ami 16 százalékos növekedést jelent. Ennek következtében a torlódások és a forgalmi dugók is egyre több nehézséget okoznak a közlekedőknek. A Lime e-rollerjei intelligens és gyors utazási megoldást biztosítanak a felhasználók számára, és remek alternatívát kínálnak a meglévő közlekedési lehetőségek kiegészítésére. A Lime használatával akár néhány perc alatt el lehet jutni a Gellért tértől a Kálvin térig.

A Cities4People az Európai Unió által támogatott projekt, amelynek célja, hogy fenntartható és emberközpontú közlekedési megoldásokat találjon, válaszul a városi mobilitási kihívásokra. A kezdeményezés öt különböző európai városban működik: Budapesten, Hamburgban, Isztambulban, Trikalában és Oxfordshire-ben. Magyarországon a projektet a fővárosi önkormányzat koordinálja.

A K+F projekt kijelölt területe Budapesten magában foglalja a Duna-part, a Batthyány tér és a Műegyetem rakpart közötti budai szakaszát. A Lime elektromos rollerjei számára kijelölt szektor a budai Duna-part mentén Lágymányostól az ELTE és BME kampuszát is felölelve a Móricz Zsigmond körtérig tart, a pesti oldalon pedig a Szabadság hídon átívelve a Vámház körúttól a Kálvin térig, magában foglalva a Corvinus Egyetem kampuszát, egészen a Boráros térig. A két hónapos tesztidőszak május 1-től június végéig tart.

Hogyan működik a Lime?

A felhasználók könnyedén letölthetik okostelefonjukra a Lime mobilapplikációját, amelynek segítségével megkereshetik a hozzájuk legközelebbi rollert, és egy gombnyomással feloldhatják azt. Amikor az utazás befejeződött, a rollerezők az applikáció utasításait követve egyszerűen megállítják a járművet és biztonságosan leparkolnak vele. A rollerek egyszeri kioldási költsége 250 Ft, a használat percdíja pedig 50 forint lesz. A Lime helyi csapata végzi majd a rollerek kihelyezését, töltését és karbantartását.

A vállalat elkötelezett a biztonság és a kényelem iránt, és arra ösztönzi felhasználóit, hogy mindig viseljenek bukósisakot.

A Lime-ról

A Lime része Európa nagyvárosainak. Párizstól Varsón át egészen Berlinig, újrafogalmazzuk a városi közlekedést. Fenntartható és hozzáférhető módon hozzuk közelebb az embereket környezetükhöz. Európa-szerte, szorosan együttműködve a helyi közösségekkel és hatóságokkal, egy új, közös kultúra építésével igyekszünk megoldást kínálni a városi élet kihívásaira. A Lime szolgáltatásai Európa több mint 20 országában érhetők el.

A Lime elkötelezett a közlekedésbiztonság ügye iránt

A Lime rollerjei biztonságosak és könnyen használhatók. #RespectTheRide kampányunk biztonságos közlekedésre ösztönzi a felhasználókat. Vállalásaink a következők:

– Mindenkor felelősségteljes közlekedés.

– Sisak viselése rollerhasználat közben.

– Minden közlekedési előírás és a sebességhatárok betartása.

– Csak a kijelölt területeken történő rollerhasználat.

– Szabályos parkolás a gyalogosutak mentén, a szervizrámpáknál és a metrómegállók mellett.

– Figyelem az autók, gyalogosok, és más rollerezők iránt.

Csirke Dániel 11 éves pályafutása során számos hazai és nemzetközi ügynökséget is megjárt, karrierjét a BBDO-ban kezdte szövegíróként, legutóbb a Café Communications társ-kreatívigazgatói pozícióját töltötte be. Számos díjnyertes kampány kötődik a nevéhez, részt vett az Audi számára készített Golden Drum-nyertes Audio Studio megalkotásában, a többszörös Promax BDA nyertes Paramount – „Filmek, amiket így szeretünk” kampány létrejöttében, valamint több digitális munkájával nyert itthon grand prix-t.

A Geometry cégcsoport új társ-kreatívigazgatója fontosnak tartja a szakmai utánpótlás nevelését, ezért a jövő reklámosait a Budapesti Gazdasági Egyetemen és az ELTE-n is oktatja, emellett a MAKSZ Kreatív Utánpótlás projektjében is részt vesz.

„Jó újra egy nemzetközi ügynökség csapatának a tagja lenni, tele ismerős arcokkal és kiváló szakemberekkel, ahol digitális gondolkodásmódommal inspiráló közegben erősíthetem tovább a meglévő innovatív szemléletet” – mondta Csirke Dániel.

„Nagy örömmel fogadjuk Dánielt a kreatív csapat élén, hiszen elismert és népszerű kreatív szakemberként hatékonyan támogatja majd bővülő ügynökségünk munkáját, valamint a Geometry brand hazai és nemzetközi erősítését”– mondta Sályi Réka, a Geometry cégcsoport ügyvezető igazgatója.

A Geometry cégcsoport

A Geometry Group több, a WPP hálózathoz tartozó és saját területén vezető szakértő ügynökségeket egyesít: a magyarországi holding része a stratégiában, márkaépítésben és PR-ben erős Ogilvy, a digitális és offline aktivációban járatos és a fogyasztói élményt előtérbe helyező Geometry. A cégcsoport így egy kézből képes gyors, rugalmas, innovatív és mindig az adott projektre szabott megoldásokat nyújtani ügyfélpartnerei számára – a marketing- és kommunikációs célok mentén felállítva csapatát.

Kifejezetten egyetemisták és egyetemi dolgozók igényei szerint alakították ki az ELTEphone-t, ami jelenleg kétféle csomagban, ELTE MINI és az ELTE MAXI néven érhető el. Az ELTEphone-előfizetők között mindkét díjcsomag korlátlan híváslehetőséget és jelentős, akár havi 10 gigabájtos belföldi vagy EU-n belüli mobilnetes forgalmat tesz lehetővé. A MAXI csomag korlátlan hívást tesz lehetővé bármilyen magyarországi telefonszámra belföldön és az Európai Unión belül, beleértve az 1-es roaming díjzóna egyéb országait is. Az ELTEphone-tarifák – amíg az adott hónapban aktív adatkeret érthető el – korlátlan levelezést és böngészést biztosítanak, azaz ezek a tevékenységek nem csökkentik a havi adatkeretet.

Az ELTEphone komoly előnye, hogy a tarifa használói a Telenor Magyarországgal állnak szerződésben és közvetlenül a mobilszolgáltatónál végezhetnek bármilyen adminisztrációt harmadik fél közreműködésének szükségessége nélkül. A szolgáltatás a Telenornál elérhető publikus lakossági és üzleti előfizetésekkel megegyezően teljes hozzáférést biztosít a Hipernet-hálózathoz mind országos lefedettségben, mind az elérhető legmagasabb letöltési sebesség terén. Az ELTEphone-osoknak egyetemi tanulmányaik befejeztével sem kell lemondaniuk a kedvezményes díjcsomagról, hallgatói jogviszonyuk befejeztével is megtarthatják. Az ELTEphone egyéves vagy kétéves tarifahűséggel választható, utóbbi esetén kedvezményes készülékvásárlásra is lehetőség nyílik.

Az ELTEphone-tarifákat az ELTEShopban lehet igényelni. A regisztráció után e-mailben érkező kupon segítségével a Telenor Magyarországnál véglegesíthető a megrendelés (akár online, akár személyesen a szolgáltató üzleteiben, amelynek során akár meglévő telefonszámukat is megtarthatják. Egy hallgató összesen öt kupont válthat ki, így igény szerint családtagjai is csatlakozhatnak a kedvezményes tarifához.

Az ELTEphone-csomagok részletei:

1.) ELTE MINI

2.) ELTE MAXI

Belföldi mobil adatforgalom

1.) 1,5 gigabájt

2.) 10 gigabájt

Hanghívás flottán belül

1.) korlátlan

2.) korlátlan

Hanghívás belföldön

1.) 240 perc

2.) korlátlan

Hanghívás roaming EU-n belül és 1-es díjzónában

1.) 240 perc

2.) korlátlan

Az ELTE MINI 3 és 10 GB-os havi adatjeggyel bővíthető.

Nehéz a sok kreatív szakember különböző látásmódját, technikáját összehasonlítani. Egyre változatosabb paraméterek mentén mérlegeli a központi csapat az ajánlott fotósok portfólióit, akik nem pusztán képeket rögzítenek, hanem történeteket mesélnek el. A természet és más esztétikai témák mellett társadalmi problémákat is megmutathatnak a nagyközönségnek, és ezzel a megoldásukat is elősegíthetik.

A márkanagykövetek különböző területekre specializált fotósok, hiszen a Canon termékportfóliója is lefedi a különböző fotósigényeket, és minden termékkategóriában széles választékot kínál a kompaktoktól a tükör nélküli gépeken át a komplex digitális tükörreflexes fényképezőkig. Igyekszünk különböző stílusú szakembereket magunk köré gyűjteni, hogy a fejlesztésekhez minél több információt nyerjünk.

A változatosság első számú rendezőelv ebben a kreatív iparágban. A küldetésünk a vizuális történetmesélés, ehhez keressük a legjobb közvetítőket. A jelöltek között a technikai tudás mellett a merészséget és az egyéni stílust keressük. A fotósok szakosodnak témákra (természet, portré, esküvő, közélet stb.). Törekszünk a változatosságot fenntartani témaválasztásban is, új nagykövetek kiválasztásánál ez is szempont.

Jelenleg 83 Canon márkanagykövettel dolgozunk az EMEA régióban, és 2019 elején szerződtünk az egyik legfiatalabb taggal, Martin Wandával. Büszkék vagyunk, hogy a fiatal magyar szakember különleges stílusa lenyűgözte az európai központunk döntéshozóit. Ahogy a programot vezető Luca Rocco mondta: „Nagy hatással volt ránk Wanda portfóliója, örülünk, hogy a magyar kollégáink őt is javasolták a friss jelöltek között. Különleges új értéket hozott a csoportba. Büszke lehet rá mindenki Magyarországon.” Wanda fotói évek óta megjelennek neves divatmagazinokban, világmárkák kérik fel kampányfotóik és rövidfilmjeik elkészítésére. A csillogó high fashion mellett az underground zenekarok extrém világát is megörökíti, nemcsak fotókon, hanem videókon is. Wanda igazi 21. századi stílusában a hajdani olajfestményeket idéző romantikus hangulat is megjelenik. Ez a különleges eklektika magával ragadja a szemlélőt. Több kiállítást is rendeztek már képeiből Budapesten és Európa-szerte is, és egyre többször kérik fel munkára az Egyesült Államokban is. Wanda az ELTE és a MOME diplomái után a londoni College of Fashion fotográfia szakát is elvégezte.

A Canon-márkanagykövetek, ahogy az elnevezés is jelzi, képviselik a Canont a médiában, eseményeken, oktatások és workshopok alkalmával a régióban. Az iparági seregszemléken és a közösségi médiában erre rengeteg a lehetőség. A megjelenések gyakoriságát keretek között tartjuk, hiszen nem várhatjuk el, hogy a szakmai munkájukat túlzottan alárendeljék ennek az együttműködésnek. Ezen a téren is érvényesül filozófiánk a Kyosei: együtt élni és dolgozni a közös jóért. A fotósaink tapasztalataikkal a termékfejlesztést is támogatják. Észrevételeiket figyelembe veszik a mérnökök és új termékeket ők tesztelnek az elsők között. Egymással is megosztják munkáikat és a témákat, amiért lelkesednek. Új barátságok köttetnek, a szakmai közösség inspirálja egymást.

Az amatőr fotózásnak is vannak szintjei, és sokaknál ez a hobbi hivatássá fejlődik. A Canon egy kreatív eszköztárt kínál, amellyel az egyszerűtől a komplexig, amatőr és profi fotós egyaránt megtalálja a jól használható képalkotó megoldásokat. A márkanagykövetek profi fotósok, akik az elkötelezett hobbifotósokat is taníthatják, fejleszthetik, ösztönözhetik munkáikkal vagy közvetlenül eseményeken prezentációikkal és útmutatásaikkal. Wanda mentorként is közreműködik, és külföldi munkái mellett Magyarországon is számíthatunk inspiráló közreműködésére.

Wanda aktuális képei láthatók az Instagram oldalán.