Az eset azért is kavar nagy port az amerikai közéletben, mert a többek között a Teslát, a Starlinket és az X-et is birtokló techmogul az utóbbi hónapokban Donald Trump egyik leghangosabb és legelkötelezettebb támogatójává lépett elő az amerikai elnökválasztási kampányban. Márpedig Trump nem egyszer tett olyan kijelentéseket, hogy ha megválasztják elnöknek, az első teendői között lesz, hogy véget vet az ukrajnai háborúnak.

A Journal cikke alapján bizalmasabb kapcsolat alakult ki az évek alatt Musk és Putyin között, olyannyira, hogy abba már olyan szívességek is belefértek, amik nem köthetők közvetlenül az ukrajnai háborúhoz. Egy olyan esetet említenek, amikor Putyin arra kérte Muskot, hogy a kínai elnök Hszi Csinping kedvéért ne aktiválja a Starlink egyik műholdját Tajvan felett, hogy a helyiek ne tudjanak internethez jutni.

Elon Musk nem reagált a lap állításaira, Moszkva ellenben tagadta, hogy szoros kapcsolat lenne a felek között. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, Musk és Putyin egy alkalommal egyeztettek telefonon, akkor is a világűrről és a jövőbeli technológiáról beszéltek.

Fotó: The Moscow Times

]]> https://markamonitor.hu/nem-lesz-tobbet-twitter-europaban/ Thu, 19 Oct 2023 10:50:31 +0000 https://markamonitor.hu/?p=56785 Elon Musk, a Twitter közösségi médiaplatform tulajdonosa azt fontolgatja, hogy eltünteti Európából a cégét, válaszul a régióban bevezetett új internetes platformszabályozásra – írja az Insider.

Mint arról korábban a 24.hu is beszámolt, az Európai Unió augusztusban fogadta el a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA), amely többek között a káros tartalmak, és álhírek terjedésének megakadályozása céljából betiltotta a célzott hirdetések és tartalmak közzétételét. Ez a lépés a reklámpiacot is alaposan átalakítja, ami nem tetszik a platform vezetőjének.

A milliárdos régóta küzd azzal, hogy profitábilissá varázsolja a Twittert, melynek részeként épp a napokban jelentette be, hogy egyes országokban az új felhasználóknak jelképes, 1 dolláros éves díjat kell majd fizetnie a szolgáltatásért. A profitszerzésben azonban nem segít az új uniós szabály, melynek részeként az uniós szervek komoly bírságokat szabhatnak ki a DSA-törvény megsértése miatt.

Fotó: Souvik Banerjee/unsplash.com

Musk csütörtökön jelentette be, hogy távozik a Twitter éléről, és egy női vezérigazgatónak adja át posztot. Az akkori közlés szerint az új vezérigazgató hat hét múlva veszi át a Twitter, valamint a platform tulajdonosának, az X Corp. vállalkozásnak az irányítását.

Elon Musk tavaly ősszel vásárolta meg a közösségi platformot, és már akkor jelezte, hogy nem akar hosszú távon vezérigazgató lenni. Azt ígérte, hogy amint megtalálja utódját, azonnal lemond a cégvezetésről. Musk csütörtökön jelezte, hogy a jövőben ügyvezető elnökként és technológiai igazgatóként vesz rész a Twitter irányításában.

Az új vezérigazgatóról szóló csütörtöki bejelentés hatására a Twitter részvényeinek árfolyama mintegy 2 százalékkal emelkedett a New York-i értéktőzsdén.

Fotó: BBC

Ismerd meg a világ egyik legbefolyásosabb emberét!

Kizárólag az RTL+ előfizetős kínálatában streamelhető az Elon Musk Show, amely az őt legjobban ismerő emberekkel készített interjúkon keresztül tárja fel, hogy ki is Elon Musk valójában. Családtagjai, kollégái, közeli barátai és ellenségei beszámolóin keresztül megismerhetjük azt a nem mindennapi utat, amit Elon Musk bejárt és ami ahhoz vezetett, hogy a világ leggazdagabb emberévé vált. A háromrészes dokumentumfilm-sorozat életének és karrierjének mérföldköveit járja körül, életének meghatározó helyszínein – Dél-Afrikától a Szilícium-völgyig – készített felvételek segítségével elemzi ki Elon Musk történetének kulcsmozzanatait a legelső technológiai startup cégétől egészen a Tesláig és a SpaceX-ig. A sorozat végigkíséri Musk bukásait és sikereit is a ’90-es évek közepétől napjainkig.

Teniszlegenda születése az RTL+-on

Már elérhető az RTL+ előfizetői számára az Egy bajnok születése: A Boris Becker-sztori, a német teniszlegenda karrierjének kezdetét bemutató játékfilm. A ’80-as évek elején, amikor a tenisz aligha van jelen Németországban, Günther Bosch teniszedző felfedez egy zabolátlan fiatalt, Boris Beckert, akinek a győzni akarása fékezhetetlen. Bosch szárnyai alá veszi a lázadó fiút, Monte-Carlóba költözik vele, és olyan sikeresen edzi, hogy 1985-ben, 17 évesen Becker minden idők legfiatalabb wimbledoni győztese lesz. Az edző és tanítványa bár úgy tűnik, hogy elérte célját, de az igazi munka csak most kezdődik. Ekkor csatlakozik a pároshoz Ion Tiriac menedzser, aki pénzre akarja váltani a páros tehetségét. Bár Boris egyre jobb, azonban a hirtelen jött hírnévre senki nem készítette fel és edzőjével is egyre inkább konfliktusokkal teli a viszonya. Vajon sikerül-e Bosch-nak Borist a világ első számú teniszezőjévé tennie vagy elveszíti őt a tinédzserélet csábításai miatt? Ismerd meg a mentor és tanítványa történetét most az RTL+-on.

Nézz az angol királyi család életének kulisszái mögé

Készülj fel az angol királyi udvar történelméből III. Károly angol király május 6-i koronázása előtt az RTL+-szal! Nyerj betekintést Diana hercegné családjának és gyermekkorának eddig ismeretlen részleteibe a Diana – A Spencer család átka című dokumentumfilmmel. A film feltárja Diana szüleinek zűrzavaros életét és azt a bonyolult, problémákkal teli neveltetést, amiben Diana részesült és mely személyiségét formálta. A Spencer család történetére fókuszálva felfedezzük, hogyan hatott Dianára gyermekkora és annak történései, benne szülei keserű válásával és édesapja elvesztésével, amely új perspektívába helyezett mindent számára. A hercegnét és családját személyesen ismerők visszaemlékezéseiből a film rekonstruálja szülei kapcsolatának néhány meghatározó pillanatát, feltűnő párhuzamot mutatva szerelmi történetük és Diana története között. Felfedi, hogyan befolyásolhatták Diana múltjának eseményei udvari jövőjének alakulását. Ez a történet a megtört első szerelemről, a hűtlenségről és a szívszorító családi árulásról szól a média reflektorfényében, lenyűgöző bepillantást engedve Diana fiatalkorába, és egy dinasztiába, amelynek története egy hollywoodi kasszasiker minden fordulatát tartalmazza.

Már elérhető a streaming felületen a Meghan: Az első 100 nap, mely a Sussexi hercegné, Meghan Markle első száz napját mutatja be az uralkodói család tagjaként. Ez a dokumentumfilm Harry herceg és felesége szerelmét ünnepli és egyben házas életük kezdetének fejezetét hozza közelebb a nézőhöz, az őket legjobban ismerők és a királyi szakértők történetei alapján. Felfedi Meghan hatását a palotára és bemutatja hercegnőként eltöltött első 100 napjának jelentőségét egy modern monarchiában.

Ha megismernéd az első 100 napot követő történeseket is a Sussexi herceg és hercegné életében, ne felejtsd el megnézni a felületen már elérhető Harry herceg – Az interjút, melyben Harry a többszörös díjnyertes amerikai újságírónak és televíziós műsorvezetőnek, Anderson Coopernek vall az őt és feleségét ért vádakról és nehézségekről, és egyben megosztja családi kapcsolatainak eddig ki nem mondott konfliktusait.

Április 19-től az RTL+ előfizetős kínálatában látható a II. Erzsébet: Saját szavaimmal című dokumentumfilm, mely bemutatja az Egyesült Királyság leghosszabban hatalmon lévő uralkodójának életét. A ritka archív felvételekkel és a palota bennfenteseitől származó visszaemlékezésekkel teli dokumentumfilm feltárja a Királynő interjúin és legfontosabb beszédein keresztül szavainak történelmi jelentőségét.

Nagy-Britannia királyi palotái egytől egyig gazdagok történelemben, hihetetlen műalkotásokban, valamint drámai és olykor vicces történetekben. Az RTL+ előfizetős csomagjában elérhető nyolc epizódos A királyi paloták titkai című sorozat a nyolc leghíresebb királyi palota – többek közt a Buckingham palota, a Windsor kastély, a Kensington palota, valamint II. Erzsébet egyik személyes kedvence, a skóciai Balmoral kastély – izgalmas titkait tárja fel. Az epizódokban történészek és szakértők mesélik el a paloták falai mögött húzódó, eddig sosem hallott botrányos és megrázó történeteket. Az angol királyi szakértők és volt királyi alkalmazottak elbeszélései közelebbi betekintést nyújtanak a paloták vastag falai mögé.

Április 26-án érkezik az RTL+ felületére A királyi esküvők titkai: Dianától Meghanig című dokumentumfilm, amely elkalauzolja a nézőt a modern királyi esküvők kulisszái mögé és bemutatja, hogy áll össze egy ilyen nagyívű, világraszóló esemény.

Szintén április 26-tól érhető el az RTL+ előfizetői számára a Diana: Saját szavaimmal című dokumentumfilm is, amely közel enged a szívek királynőjéhez és saját elmondásai alapján ismerhetjük meg életének mérföldköveit és küzdelmeit. A dokumentumfilm egy igazán őszinte és személyes vallomás a világhírű hercegnétől.

Emlékek, vallomások, filmek a brit királyi család uralkodásáról az RTL+-on Koronázási napok áprilisban az RTL+-on. Keresd a Diana – A Spencer család átka, Meghan: Az első 100 nap, II. Erzsébet: Saját szavaimmal, A királyi paloták titkai, Harry herceg – Az interjú, A királyi esküvők titkai: Dianától Meghanig és a Diana: Saját szavaimmal című filmeket a streaming platformon! Streameld reklámok nélkül, próbáld ki egy hónapig ingyen!

Elon Musk története az RTL+-on

Elon Musk a világ leggazdagabb embere, de bevallása szerint nincs saját háza. Más, mint a többi ember: gondolkodik és kockáztat. Jelenleg olyan rakétákon dolgozik, amelyek száz embert repíthetnek a Marsra. Hatalma és vagyona folyamatosan nő. A világon senki sem tesz ennyit a fejlődésért. Ez Elon Musk története. Kizárólag az RTL+ előfizetős kínálatában streamelhető az Elon Musk Show, amely az őt legjobban ismerő emberekkel készített interjúkon keresztül tárja fel, hogy ki is ő valójában.

Egy bajnok születése: A Boris Becker-sztori az RTL+ kínálatában Az oroszlánszívű Boris, minden idők legsikeresebb német játékosa tenisztörténelmet írt. A Boris Becker karrierjének kezdetét bemutató játékfilm már elérhető az RTL+ előfizetői számára.

Bővebb információ az RTL+ szolgáltatásról és előfizetésről:

www.rtlplusz.hu

https://rtl.hu/rtlplusz/csomagok

Roberta Metsolának, az EP elnökének meghívólevele szerint az uniós testület „őszinte eszmecserét” akar folytatni a milliárdossal – közölte az elnök szóvivője. A Twitter „nem válhat akaratlanul a gyűlöletbeszéd, a választási beavatkozás és a félretájékoztatás előmozdítójává” – áll a levélben.

Musk október végén vásárolta meg az óriáscéget, azóta az Európai Unió többször felhívta a figyelmét, hogy erősítse meg a felhasználói gyűlöletbeszédtől, félretájékoztatástól és más ártalmas tartalmaktól való védelmet a mikroblogon, hogy elkerülhesse az uniós jogszabályok megsértését.

Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos hétfői Twitter-üzenetében azt írta, hogy a „platformok nem változtatgathatják csak úgy politikájukat”, a digitális szolgáltatásokról szóló uniós törvény egyértelmű szabályokat határoz meg. Hozzátette, hogy a törvényt legkésőbb jövő év szeptember 1-jétől alkalmazni kell, és kérte a szolgáltatókat, hogy még a határidő előtt tegyenek meg mindent a jogszabálynak való teljes megfelelés érdekében.

Egy nappal azután, hogy a Twitter felfüggesztette több olyan ismert újságíró fiókját, aki nemrég Musk repülőútjairól, valamint a Twitter felvásárlása után a cégnél uralkodó állapotokról posztoltak, Vera Jourová, az értékekért, az átláthatóságért és a jogállamiságért felelős uniós biztos múlt pénteken figyelmeztette a tulajdonost. Hangsúlyozta, hogy az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye előírja a médiaszabadság és az alapvető jogok tiszteletben tartását.

Fotó: Souvik Banerjee/unsplash.com

„Az első reakcióm az volt, hogy ilyesmiről még csak álmodni sem mertem, mert miért lenne bárminek is egy 74 éves ember a címlapján, főleg fürdőruhában – viccelődött Musk a People magazinnak a címlaplappal kapcsolatban. – De azt hiszem, hogy a hetvenes éveikben járó nők jobban fogják érezni magukat úszás közben, mint ahogyan a húszas és harmincas éveikben járó nők is. Amikor mi, nők a strandra megyünk, eléggé szégyenlősek vagyunk a testünkkel kapcsolatban, bezzeg a férfiak sétálgatnak, még azok is, akik szörnyen néznek is ki, és nem érdekli őket. Szerintem nekünk sem kell annyira törődnünk mások véleményével!”

Maye Musk a címlapon egy színes, fodrokkal díszített Maygel Coronel egyrészest és egy pálmafa alakú fülbevalót visel. Elmondta, hogy a fotózás Yu Tsai fotóssal Belize-ben „csodálatos hangulatban” telt. „Mindenki udvarias, kedves, figyelmes, gondoskodó volt, így nagyon jól éreztem magam a fürdőruhámban – mesélte. – Ha egyszer túl vagy az első felvételen, az összes többi is jól fog sikerülni, mert olyan sok önbizalmat ad, hogy jól nézel ki fürdőruhában.”

Az SI Swimsuit 2022-es számának részeként Musk lánya, Tosca írt egy esszét The Unstoppable Force (A megállíthatatlan erő) címmel, tisztelgésként a magazin és az anyja úttörő hatása előtt – írja a Nők Lapja.

Fotó: Sports Illustrated

Már a legelső híres – elsősorban amerikai – márkák történetében megjelenik „az ember”, aki kitalálta, megalkotta, megharcolta és sikerre vitte az álmot, s lett mindannyiunk hőse. Levi Strauss, William S. Harley, Arthur Davidson vagy Walt Disney követendő példa lett emberek milliói számára. Mondjuk könnyű úgy ismertté válni, ha az alapító magáról nevezi el a céget, de voltak azért sokan olyanok is, akik úgy váltak ikonná, hogy a nevük nem lett márkanév. Gondoljunk csak Anita Roddickra, a KFC-alapító Harland Sandersre vagy személyes örök idolomra, Sir Richard Bransonra!

Karizmatikus vezetők esetén teljesen természetes kommunikációs irány, hogy az alapító-tulajdonos-cégvezető váljon egy személyben a vállalat arcává, ő legyen a brand maga. Ezer ilyen céget tudunk felsorolni a Microsofttól az Apple-ön és a Facebookon át a Tesláig. A PR-szakemberek naponta hálát rebegnek, ha az alapító egy olyan erősember, akinek személyes márkája építésével letudják a vállalati márkaépítést is. Hiszen az emberek imádnak rajongani. Imádják a példaképeket, hősöket, influencereket. Ha ez a hős még ráadásul vonzó, okos és „kameraképes” is, akkor tényleg megfogtuk az Isten lábát.

Vagy nem.

Egy teljes vállalat hírnevét egyetlen emberre alapozni ugyanis iszonyúan veszélyes, hiszen az ember halandó, esendő és kiszámíthatatlan. Ha meghal, a cég egész léte kerülhet veszélybe, mint Steve Jobs esetében. Ha a magánéletében következnek be változások, az kihathat egy egész vállalatcsoport életére és megítélésére, mint történik mostanában Bill és Melinda Gates válásakor, hiszen ők együtt vezetik a világ legjelentősebb alapítványát.

Ha akarva-akaratlanul magára haragít pár millió embert, mint Schobert Norbi, ők akár az egész céget büntethetik ezért. Ha pedig tragédia történik, akkor sokkal keményebben ítélkeznek az emberek, mint egy ismeretlen cég esetében. Amikor Niki Lauda repülőgép-társasága, a Lauda Air egyik gépe 1991-ben lezuhant – a szerencsétlenség 223 áldozatot követelt –, sokan személyesen őt hibáztatták a balesetért, az áldozatok hozzátartozói közül többen gyilkosnak nevezték. A Lauda Air végül megszűnt.

A mai híres/hírhedt cégvezető hősök, akik egyszemélyes arcai vállalataiknak, azért vannak sokkal nehezebb helyzetben, mint elődeik, mert láthatóbbak, és mert megszoktuk, hogy azonnal véleményt nyilváníthatunk bármiről. Mark Zuckerberget például szeretjük utálni, és szívesen hibáztatjuk minden rosszért, ami velünk történik. Örömmel nézzük, ha megizzasztják egy szenátusi meghallgatáson, vagy gigabírságot szab ki rá a Gazdasági Versenyhivatal. Úgy kell neki, minek ugrál!

Elon Musk folyamatosan játszik a Tesla-részvények árfolyamával – ez egyébként illegális, és rá is hatósági vizsgálatok várnak –, hol azt jelenti be viccből, hogy csődbe megy a cége, hol a tőzsdei kivezetést lengeti be. Hol pedig beleszív egy marihuánás cigarettába élő YouTube-adásban (a következő napon felmondott két vezetőségi tag a cégében, és bár ennek valószínűleg nincs köze a füves cigihez, a média előszeretettel mossa össze a sztorit).

Egészen biztos vagyok abban, hogy a Tesla kommunikációs csapatának sok álmatlan éjszakát okoz, hogy egy öntörvényű zseni a főnökük. Ahogy a Facebooknak is könnyebb lenne kommunikálnia, ha az alapítót távolabb tudnák tolni a vállalati sztoritól. Mert ezekre a cégekre és az összes olyan vállalatra, ahol a vezető maga a márka, éppen az első számú ember jelenti a legnagyobb veszélyt.

Pedig valójában nem kell így lennie. Tudjátok például, hogy kicsoda Larry Page? Na és Sergey Brin?

Elárulom, ők a Google alapítói. Szinte semmit nem tudunk róluk, nem szerepelnek a bulvármédiában. Így ha haragudni akarunk a Google-re, akkor legfeljebb a színes betűk felé rázhatjuk az öklünk. Nekik meg mindegy.

Mi a konklúziója az eszmefuttatásomnak? Az, hogy ha van egy erős alapítód, cégvezetőd, aki a vállalat arca lehet, akkor ne hagyd ki ezt a lehetőséget! Mert legendát építeni emberekre lehet. De legyen egy bivalyerős krízisterved, mert amíg nem robotok irányítják a vállalatokat, addig a cégvezetők és márkaarcok hibázni fognak, elbuknak és meghalnak. A show-nak viszont akkor is folytatódnia kell. A vezérrel vagy nélküle…

Szerző: Lakatos Zsófia | ügyvezető | Emerald PR

E-mail: zsofia.lakatos@emeraldpr.hu

Lakatso Zsófia írása először a Márkamonitor 2021/4. számában jelent meg.

A könyvből úgy éreztem, hogy a Z-generáció a paradoxonok nemzedéke. Például önmegvalósítotok, de keresitek a közös nagyobb jót; törekedtek a tökéletességre, de elfogadjátok a tökéletlenségeket; azonos márkákat fogyasztotok, miközben különböző értékeket vallotok; a hagyományos értékeket elfogadjátok, és azok alapján akartok előrehaladni; egyszerre foglalkoztok a lokalitással és a globalizációval… Jól látom, hogy számos ilyen ellentmondás feszít benneteket?

Pontosan. Mindenképpen szabálytalan generáció vagyunk. Ezért is Kintsugi a könyv címe, hiszen a kintsugi is a nonlinearitás tana, magasabb szintre emelése. Valami amit egészként értékesnek hittünk, visszatér szabálytalanul, és egyediségében értékesebben.  A kulturális hovatartozásunk egy nonlineárisan mozgó és fejlődő világban rendszert ad nekünk, és ennek alapján tudjuk kiválogatni, hogy mit akarunk továbbvinni magunkkal. A könyvemben sokat írok a purpose-ről is, ami ha cégről beszélünk, nagyon fontos, hogy hiteles legyen, de nem kell, hogy mindenki értse, és bárkit megmozgasson. Egy purpose sokszor akkor tud egy külső szemlélő számára láthatóvá válni, ha már mainstreammé vált a felkarolt téma. Karácsonyra megkaptam a Netflix társalapítójának könyvét, és ő is arról ír, hogy nem szabályokat hoztak a cégnél, hanem egy irányzatot határoztak meg, ami alapján mindenkinek el kell járnia. Ez nálunk, fiataloknál is hasonlóan van: semmi nem határoz meg minket teljesen, hanem irányzatokból válogatjuk ki a mi realitásunkat, aminek a hovatartozásunk és a purpose-ünk kontextust ad.

A purpose kapcsán azt látom, hogy mindenkinek megvannak a maga egyéni céljai, de ez nem jelenti-e azt, hogy a márkák egyre kisebb csoportokhoz fognak szólni? Vannak olyan univerzális, átfogó témák, amelyekre egy világmárkát fel lehet építeni? A környezetvédelem talán adja magát, de mi lehet még ilyen gondolat?

Szerintem egy világmárkát egy „gondolatra” lehet felépíteni, amit aztán több témára lehet adaptálni. Mint egy népmesénél, amiket én nagyon szerettem amúgy, aminek a jelentését mindenki a saját életére formálhatja. Persze kell egy innováció vagy termékötlet, de már nincs olyan garancia, hogy egy cég csak ugyanazt fogja gyártani, amíg múködik. Ahogy Simon Sinek „miért”-je, amit azóta a coachok teljesen szétcincáltak és kiforgattak, egy visszatekintő gondolkodás, úgy a purpose inkább előre, a közös jóban gondolkodik. De nem olyan meghajtóerőből, amit mindenki azonnal megért és követni tud. Ettől válik személyessé. A legnagyobb vezetőknek is mindig volt ellentábora. Steve Jobs például le akarta egyszerűsíteni, életérzéssé akarta tenni a digitalizált kommunikációt, és sok mindenben nem értett egyet az androidos vonallal. Bár a felszínen úgy tűnik, hasonló dolgot csináltak, a végén mégis teljesen elágaztak az útjaik. Fontos, hogy beleálljunk a gondolatba, és a márka ezt végigvigye. A purpose nem egy Oscar-díj átvevő beszéd vagy egy szépségkirálynő nyilatkozata a világbékéről, nem biztonságos és általános.

Steve Jobs-nál maradva: az Apple esetében volt egy karizmatikus alapító személyiség, aki megalapozta az egészet. De mi történik a márkával, ha ő már nincs? Az Apple esetében máig tartó vita, hogy jó irányba megy-e a cég, vagy már csak a mítosz hajtja? Ha a – felnőtt kifejezéssel élve – vállalati kultúrába be tud épülni, akkor fennmaradhat? Lehet egyáltalán hosszú távú a purpose?

Steve Jobs valóban nagyon meghatározó személyiség volt, kevés ilyen szintű leadert találni, aki nem csak egy vállalat élén, de popkulturálisan is tényezővé tud válni. Őt azért nehéz überelni. És jött Tim Cook, aki nem állhatott ki másik New Balance-ben és másik garbóban a színpadra. Nemrég olvastam arról egy cikket, hogy Cook nagyon furfangosan járt el. Nem kezdett el az ellen dolgozni, amit Steve Jobs felépített, hanem csendben átformálta az ő miértjét egy közösségi purpose-zé. Így sikerült csendben új irányokba elvinnie a márkát, miközben az alapértékei nem változtak. Sokkal inkább a közösségi jó felé terelte, nagyon sok befektetőnek megnyugtatóbb irányt kínált. A könyvbemutatómon Szabó Bélával (a Magyar Telekom kommunikációs igazgatója -a Szerk.) is beszélgettünk arról, hogy szerinte egyszerűbb a hordható márkák helyzete, hiszen hozzájuk szorosabban kötődnek a fiatalok, így könnyebben hozhatnak létre movementeket. Én pedig úgy gondolom, hogy ez nem csak a hordhatóságon múlik. A hordható márkáknál ott vannak azok a tervezők, kreatív igazgatók, akik kiállnak, és a személyiségüket adják a márkához, de ez igazából bármelyik szegmensben felépíthető. Nézzük akár Elon Muskot. De persze nem lehet ott minden céges ciklusban egy meghatározó vezető, Elon Musk sem lehet majd ott mindig a Teslánál vagy a Space-X-nél, és ilyenkor fontos, hogy egy márka tudjon hova visszanyúlni. A Ford példája nagyon érdekes ilyen szempontból. Henry Ford is demokratizáló gondolatmenetet követett, és a Ford nemrég jelentette ki, hogy újra („once again”) azon dolgoznak, hogy a mobilitást megújítsák mindenki számára. Az ikont nem tudják visszahozni, de tudnak ugyanazokra az alapokra építeni.

Azt is említetted a könyvben, hogy a Z-generáció számára kiemelten fontos, hogy a márkákat vezető felnőttek meghallgassák őket. Erre milyen módszerek lehetnek megfelelőek? Például Tim Cook, aki egy másik generáció tagja, hogyan jelenhetett meg egy Nike Rivalry sneakerben azon a napon, amikor az új iPhone mellett egy legendás Adidas cipő is debütált, és mindkettőért az utcán táboroztak a fiatalok? Neki erre tanácsadói gárdája van, hogy a popkultúra ütőerén tarthassa a kezét?

Igen, erről egyik első saját kis cikkemben írtam. A rejtélyek erősítik a márkákat, és igen, biztosan vannak különleges státuszú tanácsadók. A tanácsadás témára kitérve én ebbe a témába belenőttem, részben a cipők világán keresztül, és ebben edukáltam magam. De ha tanácsot adok a cégeknek, azt nem úgy kell elképzelni, mint Charlie-t a csokigyárban, aki csak gyerekként elmondja a megérzéseit. 13 éves korom óta Oxfordban töltöttem a nyarakat, és 13 évesen MBA oktatóktól tanultam a vállalatok működéséről. Tőlük hallottam először, hogy ha vállalatot alapít az ember, akkor ne a SWOT-analízissel kezdje, hanem a vízióval és a misszióval, ami nagyon összecseng a purpose-zel is. Ebbe a szerepbe belenőttem, fejlődtem, idén Ausztriában az Entrepreneurship Summit-on adtam elő. Youth keynote speakerként az iskolám „sikersztorijaként” beajánlva szerepeltem más rangos tehetség témájú ausztriai eseményen is. Itt fedezett fel például a Campaigning Bureau, akik Sebastian Kurz győztes választási kampányát is irányították. Ősz óta szerződéses partnerek vagyunk, túl az első közös projekteken, és továbbra is aktívan dolgozunk nagy osztrák ügyfeleknek. Magyarországon is létrejött együttműködés egy ügynökséggel, ahol szintén Z-generációs tanácsadóként tevékenykedem majd. A munkafolyamat itt klasszikus ügynökségi folyamat, természetesen Ausztriában és itthon kissé különböző mindsettel. Emellett természetesen cégeknek közvetlenül is adok tanácsot, vagy tartok előadásokat brief alapján vagy anélkül. Kérdés, hogyan lehet egy ennyire ellentmondásos generációról egyetlen választ adni. A könyvemben is kitérek az i-D videóira, amelyek a világ különböző nagyvárosaiban élő fiatalokról mutatnak be kisfilmeket. Őket is gyakran érte az a vád, hogy csak a generáció egyféle arcát mutatták meg, másokat nem. Nem lehet egyszerűen megérteni a generációnkat, kicsit kalandozni kell, ki kell tapasztalni különböző utakat. És itt jön képbe a purpose fogalma, amin keresztül ránk tekintve válaszokat kaphatunk egy ilyen sokszínű generációra vonatkozóan.

A könyvedben is megfogalmazod, hogy a generációdban van egyfajta ártatlan és idealista megközelítés, ami valószínűleg nem csak életkori sajátosság, hanem talán generációról generációra ebbe az irányba haladunk, és valószínűleg nem fogjuk „kinőni”. Viszont mennyire nyitottak erre a mai topvezetők, akik más világban, más értékek mentén szocializálódtak, keményebb, harcosabb mentalitásúak?

Szerintem meglepően nyitottak. Nemrég A$AP Rocky, aki egy meghatározó divatikon az új generáció számára, összeállt Marine Serre-rel, aki szintén nagyon jelentős tervező. Kihoztak egy kollabot, amelyen mindenféle motívumot használnak, köztük egy 1910-es Zwack Unicum plakátot. Ezek a képek végigjárták a divatvilágot és az összes jelentős médiumot. Ezzel kapcsolatban meg is kerestem Zwack Sándort, aki nagyon nyitott a divatra és az újgenerációs kultúrára, és kiderült, hogy ő sem tudott arról, hogyan kerültek a kollekcióra. Ha nagyon zordan nézzük, akkor plagizálás történt, és ekkor jön a kérdés, hogy mit tesz ilyen helyzetben egy nagyon klasszikus márka, amely az új generáció felé gyakran csiszolatlan? Mégsem perelni akartak, hanem inkább karácsonyi ajándéknak vették, hogy felfigyelt rájuk egy divatikon, és kommunikálni is szeretnék. Úgy látom, hogy a kemény vezetők is egyre hajlamosabbak az ilyesmit játékosabban, ártatlanul felfogni. Ahhoz, hogy az ember őszinte purpose-t megfogalmazzon, függetlenül attól, hány éves, kell bizonyos gyerekes ártatlanság. Anélkül csak újra egy Simon Sinek-i miértet, egy fenntarthatóságot tud megtalálni, amit már ezerszer ellőttek a LinkedInen és a konferenciákon. A purpose-höz kell egy ártatlan világszemlélet, és ez az, amit az új generáció át tud adni.

A kulturális különbségek kapcsán még egy kérdésre visszatérnék. Tudunk-e általánosságban arról beszélni, hogy a Z-generáció hogyan viszonyul a helyi, és hogyan a nemzetközi márkákhoz?

A kulturális hovatartozás kontextust ad nekünk, és zseniális volt azt látni a könyv létrejötte során, hogy a fiatalok milyen büszkeséggel tudtak beszélni a hazájukról és a hovatartozásukról egy olyan korban, amikor mindenki azt hangoztatja, hogy ez az egész kezd elveszni. Három éve beszéltem a Media Hungaryn Gosha Rubchinskiy orosz tervező márkájáról, amely abból indult ki, hogy a kis közösségeknek hangot adjon. Ő mondta azt, hogy érdekesebb, mi történik Kalinyingrádban, mint New Yorkban. Szeretünk nemzetközi és lokális márkákhoz is kötődni, ha van bennük movement. A nemzetközi márkáknak is lokális érzést tud adni, ha valamilyen mozgalom mellé állnak és kezet nyújtanak felénk. Az egy erős meghajtóerő mentén műküdő sokarcú márkák, személyiségek érdekesek nekünk. Ott van például a könyvben Lucas Pinheiro Braathen, aki mindössze 20 éves, de idén már nyert Világkupa-futamot, ami a sísportban óriási erény. Ő norvég, de az anyukája révén félig brazil, és inspirálja az egész brazil életérzés is. Fontos, hogy teljesen ellentétes utak találkozzanak, paradoxonok jöjjenek létre, mert ezekből tudunk tovább épülni.

(Leadkép: Szalay Sándor/The Sonnyfive)

Mint azt az innovatív autógyártó vasárnapi közleménye hírül adta, a Tesla előző évinél harmadával több, közel félmillió autót értékesített tavaly. A cég honlapján publikált közlemény szerint 2020-ban 509,7 ezer autót gyártott és az előző évinél 36 százalékkal több, 499,5 ezer autót adott el. Ebből a negyedik negyedévben 180,6 ezret, de már a harmadik negyedévi 139,3 ezres értékesítés is rekord volt a Tesla történetében. Elon Musk, a Tesla alapító-vezérigazgatója 500 ezres értékesítési célt tűzött ki 2020-ra. A cél elérése érdekében az év utolsó három napján a Tesla ingyen kínálta a 10 ezer dolláros „önvezető” járműelektronikai csomagot. (Az „önvezető” csomag használatához valójában a sofőr felügyelete szükséges, mert jogilag ő felel a jármű működéséért.)

A cég részvénye tavaly 700 százalékkal emelkedett és 705,67 dolláron zárt december 31-én. A Tesla piaci tőkeértéke megközelíti a 670 milliárd dollárt. Ebből 185 milliárd van Musk kezében, így megelőzte a 184 milliárdos vagyonnal rendelkező Amazon-vezér Jeff Bezost.

Forrás: MTI, CNBC