A jó weboldal három pillére: technológia, tartalom, élmény

Egy márka webes jelenléte akkor működik igazán, ha ezek a területek összhangban vannak. A WordPress fejlesztés például épp azért népszerű, mert rugalmasságot és stabil alapokat ad, lehetővé teszi, hogy egyedi arculatú, gyors és keresőbarát weboldalak szülessenek. A megfelelő fejlesztés biztosítja, hogy a dizájn ne csak szép, hanem működőképes is legyen, a háttérben hibamentesen futó rendszer a jó UX alapja.

A TASNADI szakértői szerint egy modern weboldal információt ad át és kapcsolatot teremt. Egy vállalkozás online felülete ma már nem egyszerűen bemutatkozás, hanem bizalomépítő eszköz. A jó felhasználói élmény pedig a márka hitelességének legjobb bizonyítéka.

Miért kulcsfontosságú a UX tervezés?

A UX (User Experience) tervezés célja, hogy a weboldal minden elemével a felhasználót szolgálja. Ez egyszerre vizuális kérdés és pszichológiai is: hogyan gondolkodik a látogató, mit keres, és milyen úton jut el a céljáig?

A UX tervezés során ezekre a kérdésekre épül a teljes struktúra. A menük logikusak, a gombok egyértelműek, a tartalom pedig úgy van felépítve, hogy a látogató könnyedén megtalálja, amit keres. A jó UX nem tolakodó, hanem természetes, észrevétlenül vezeti a látogatót az első kattintástól a konverzióig.

Továbbá egy jól megtervezett felhasználói élmény drasztikusan csökkenti a visszafordulási arányt, növeli az oldalon eltöltött időt és a vásárlási kedvet. Ez az, amitől egy weboldal amellett, hogy látványos, valóban hatékony is lesz.

WordPress: a kreativitás és szabadság platformja

A WordPress az egyik legnépszerűbb tartalomkezelő rendszer a világon. Egyszerre kínál rugalmasságot és stabilitást, ami ideális választás kisvállalkozásoknak és növekvő márkáknak is. Egy tapasztalt fejlesztő képes a sablonokból kihozni a legtöbbet, sőt, teljesen egyedi megoldásokat létrehozni, amelyek pontosan a márka céljait szolgálják.

A jó WordPress fejlesztés lényege, hogy az oldal hosszú távon is fenntartható, könnyen kezelhető és továbbfejleszthető legyen. Ez teszi lehetővé, hogy a weboldal ne statikus eszköz, hanem élő, fejlődő felület legyen, amely a márkával együtt növekszik.

A dizájn és a stratégia találkozása

Egy szép weboldal önmagában kevés. A hatékonyság fontos része, hogy a vizuális megjelenés mögött világos stratégia álljon. A jó UX és UI tervezés képes a márkaértékeket vizuális élménnyé alakítani: színekkel, formákkal, mozgásokkal és tartalmi struktúrával fejezi ki mindazt, amit a cég képvisel.

Egy modern weboldalnak reagálnia kell a látogatók igényeire – gyors betöltés, reszponzív megjelenés, átlátható navigáció. A felhasználó, aki néhány másodperc alatt dönt, nem ad második esélyt: ha az oldal nem meggyőző, egyszerűen továbblép.

Márkaépítés a digitális térben

A digitális világban a márka arculata, hangja és stílusa a weboldalon keresztül válik láthatóvá. Ezért a webfejlesztés és a UX tervezés ma már egy közös cél felé mutatnak: a márka hiteles és szerethető online megjelenése felé. Az, hogy egy látogató mennyire marad egy oldalon, esetleg visszatér-e később, nagyban azon múlik, milyen élményt kapott ott. Egy jól megtervezett weboldal vizuális szinten szólít meg, és érzelmileg is kapcsolódik – ez a modern márkaépítés egyik legerősebb eszköze.

A sikeres weboldal nem magától születik. Tudatos tervezés, szakmai fejlesztés és empatikus gondolkodás áll mögötte. A WordPress fejlesztés és a UX tervezés együtt adják meg azt az alapot, amire egy erős, hiteles online márka épülhet.

A termékek és a szolgáltatások árának emelkedése az alacsonyabb jövedelműeket érinti a leginkább hátrányosan (62%), de a közepes (48%) és a magasabb keresetűek (42%) is megérzik a megnövekedett terheket – az EY globális kutatásának eredményei alapján. Emiatt a vevők visszafogják a fogyasztásukat, olcsóbb árucikkekre váltanak, és kevesebbet vásárolnak a nem létfontosságú készítményekből.

A válaszadók leginkább a ruházati cikkekre (38%), a szépségápolási és kozmetikai szerekre (35%), valamint alkoholra (30%) költenek kevesebbet. Sokan azonban már a friss (20%) és a csomagolt élelmiszerek (19%) esetében is inkább az olcsóbbat választják. Az emelkedő megélhetési költségek miatt a megkérdezettek közel kétharmada (60%) kezdene el megtakarítani (60%) a közeljövőben, míg tízből négy ember (39%) már most is igyekszik félre tenni.

„Az emelkedő infláció miatt az emberek világszerte, és Magyarországon is egyre jobban vigyáznak a pénzükre. Nagyobb költésre csak egyedi ajánlatok vagy emlékezetes programok miatt lesznek hajlandóak, így kereskedők sem ülhetnek ölbe tett kézzel. Ennek tudatában kell átalakítaniuk termékeiket, szolgáltatásaikat és értékajánlatukat is. Aki időben és jól reagál akár növelheti is az eladásait, a tétlenül árat emelő cégek azonban könnyen szemben találhatják magukat a kereslet drasztikus csökkenésével” – mondta el László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

Az EY felmérése szerint a fogyasztók minden eddiginél jobban vágynak az élményekre. Szeretnék bepótolni a világjárvány során elmaradt programokat, és elmenekülni a nehézségek elől. A válaszadók közel fele (45%) még inkább a pillanatnak szeretne élni. Ennek következtében a vásárlók 42 százaléka tervezi, hogy többet költ élményekre, ugyanakkor tízből négyen ezeket az otthonuk biztonságában szeretnék megélni.

Hova utaztunk idén, tavaly, tavalyelőtt?

Számos húsvéti utazási ajánlatot kínál a Bónusz Brigád, ezek közül a legnépszerűbbek 2017-ben a buszos utak voltak. Két évvel ezelőtt az oldal látogatói közül a legtöbben prágai 3 napos húsvéti kirándulás mellett voksoltak, és ugyanennyien szavaztak egynapos hollókői locsolkodós programra. Népszerű volt még 2017-ben egy egynapos bécsi, kirakodóvásárokat látogató túra és egy 3 napos velencei hosszú hétvége is.

Tavaly ebben az időszakban a bécsi kirakodóvásári látogatást választották a legtöbben, de népszerű volt a szintén Bécshez közeli schönbrunni kastély látogatása is, ahol ilyenkor húsvéti vásárral várják az odalátogatókat.

Idén egy egynapos pozsonyi kirándulásra neveztek be legtöbben, de a balatoni wellness kényeztetés és a tojáspatkolás a Mátrában is nagy sikert aratott az utazni vágyók körében. Schönbrunn idén is a legjobbak között volt, már a kastély állatkertjének látogatása is a bónusz része lett.

Húsvéti élmények

A Bónusz Brigád adatai szerint sokan választják az otthoni pihenést, ők inkább lakhelyükhöz közeli élményeket, programokat kerestek a húsvéti időszakra. 2017-ben a legtöbben sétahajóztak, gokartoztak és cirkuszt látogattak bónuszaikkal a tavaszi szünetben – hiszen sokan ezt az időszakot a gyerekekkel együtt töltik otthon, nekik keresnek új élményeket. Tavaly egy 3D minigolfpálya, élménylovaglás és az elmaradhatatlan dunai sétahajózás vezette az élmények listáját húsvétkor.

Idén úgy tűnik, hogy fürdőzni vágytak az emberek húsvétkor: a hosszú tél után egy tavaszi gasztrowellness csomag és egy nyári fürdőzésre emlékeztető strandolás végzett első helyen az élmények listáján.

„Legnépszerűbb bónuszainkkal ettek-ittak és wellnesseztek a vásárlóink. A brigádosok szeretik élvezni az életet, a hosszú hétvégéken megfeledkezni a mindennapi gondokról és lazítani. Büszkék vagyunk rájuk!” – mondta Kaprinay Zoltán, a Bónusz Brigád egyik alapítója.

És akkor íme az idei top 5, ezeket az élményeket választották a Bónusz Brigád vásárlói idén húsvétkor.

A Bónusz Brigád

A Bónusz Brigád 2010 óta forradalmasítja a magyar internetet. Digitalizálta a korábban csak offline módon elérhető éttermeket, bárokat, szépségszalonokat, tanfolyamokat, wellnessközpontokat és persze az élményeket. Ezekben a kategóriákban a Bónusz Brigád adja el a legtöbb szolgáltatást Magyarországon.

A 420 ezer rajongóval rendelkező oldal már több mint 31 milliárd forintot spórolt meg a vásárlóinak. Több ízben elnyerte az év honlapja díjat, jótékonysági programjának köszönhetően pedig a MAF Leginnovatívabb Támogatói Programjai közé került. Superbrands és Magyar Brands díjazott, a Kiváló magyar tartalom elismerés tulajdonosa és Az Év Internetes Kereskedője díj tulajdonosa is.

Az Edelman tizenhét éve minden évben elvégzett Trust Barometer kutatásának idei adatai riasztó képet festenek a bizalom általános szintjéről a világban. A vizsgált 28 ország kétharmadában 50 százaléknál kevesebben bíznak az intézményekben. Az üzleti világgal, a civil szférával kapcsolatos és a kormányzati bizalmi index egyaránt csökken, a média pedig az elmúlt közel két évtized legalacsonyabb pontszámát kapta. Globálisan 53 százalék azoknak az aránya, akik szerint a politikai rendszerek nem értük vannak, működésük nem az érdekeiket szolgálja. A vállalati szférának is kijut azonban az általános társadalmi bizalmatlanságból: a cégvezetői hitelesség indexe 12 pontot esett, és csupán 37 ponton áll.

A bizalom megroppant tehát, mondhatjuk úgy is, hogy bizalmi válság van. Szembetűnő trend ugyanakkor az is, hogy a „hozzánk hasonló embereket” meghatározó véleményformálónak tekintjük, akiknek még lehet hinni, hitelességi mutatójuk 60 százalékos. Még egy adatot idéznék ebből a kutatásból: arra a kérdésre, hogy mivel építhetnék vissza a vállalatok a bizalmat, a három legmarkánsabb megállapítás ez volt: a fogyasztók felé irányuló figyelemmel (67 százalék); jó minőségű termékek és szolgáltatások biztosításával (68 százalék); és végül, de nem utolsósorban a munkatársakkal való fair bánásmóddal (72 százalék).

Van egy másik markáns trend, ami szintén megkerülhetetlen a témánk szempontjából, ez pedig a digitalizáció. Magyarországon a világ más tájaihoz hasonlóan magas (81 százalék) az internetpenetráció. Az okostelefonok aránya 61 százalék, Facebookot pedig a népesség 63 százaléka használ. Állandó részeivé váltunk a hírfolyamnak, magunk is posztolunk. Mindenről. Arról is, hogyan érezzük magunkat a munkahelyen. És mi, az ott dolgozó átlagember lettünk ebben a bizalomvesztett világban a hiteles forrás. Ebben a mindent átható transzparenciában a vállalatoknak is tudatosabbá kell válniuk abban, milyen értékek mentén élik a mindennapjaikat, mit mondanak, és mindeközben mit tesznek. Nem kérdés, hogy a hitelesség, az integritás fontosabb téma most, mint eddig bármikor.

Hitelesség alatt azt értem, hogy annak, amit cégként állítunk magunkról, és annak, amit rólunk megtapasztalnak a mindennapokban (vásárlók, dolgozók), összhangban kell lenni. Erről szól ez a rövid írás – Látssz annak, aki vagy, légy az, akinek látszol!

Nagyon fontos a sorrend ebben az állításban, nem felcserélendő! Az első lépés a saját identitás leírása. De kik is vagyunk valójában? Vesszük-e a fáradtságot, hogy valóban megértsük, felmérjük, milyen karakterrel, DNS-sel rendelkezünk vállalatként? Gyakori jelenség, hogy egy cég öndefiníciója során megáll az elvont márkaértékek szintjén. A sokszor a vezetőség által meghatározott vagy nemzetközi hálózatból érkező értékmátrix nem más, mint elvont fogalmak sora, amelyek sem a vezetőknek, sem a munkatársaknak nem igazán adnak útmutatást arról, mely attitűdök, viselkedésminták támogatják a gyakorlatba való átültetést.

Nézzünk egy konkrét példát. Azt mondom a cégemről, hogy szakértő. Ezt egyrészt elég sokan állítják magukról a piacon, másrészt így, önmagában nem is értelmezhető, mit is értek alatta. Ha hozzáteszem, hogy ehhez olyan márkaértékeket társítok, mint komplex megoldást kereső, hiteles és megbízható, akkor talán egy lépéssel közelebb kerültem ahhoz, hogy valóban ugyanazt értsük e fogalom alatt. Ha még azt is elmondom, hogy a szervezetünket tekintve ez úgy tükröződik, hogy közös kompetenciákat, módszereket alakítunk ki, támogatjuk dolgozóink személyes fejlődését, innovatív megoldásokat fejlesztünk, nem állunk meg a sablonoknál, és mindehhez jól szervezett és transzparens munkafolyamatokat illesztünk, akkor talán már érthető, hogy számunkra, a mi márkánk számára mit is jelent szakértőnek lenni. Mi még azt is hozzátesszük, hogy a dolgozóink, akik ennek az értéknek meg akarnak felelni, legyenek képesek a rendszerben való gondolkodásra, jellemezze őket a lelkiismeretesség és a felelősségvállalás. De ennél is tovább tudunk menni, az egyes munkakörök szintjén is képesek vagyunk megmondani, mit jelent szakértőnek lenni.

A mi alapértékeink a szakértő, a szenvedélyes és a színes. Három SZ. Jól hangzik, de talán kevéssé lefordítható a mindennapi gyakorlatra. A fent felvázolt részletezéssel ugyanakkor már kirajzolódhat egy sajátos egyéni értékmátrix (lásd a táblázatot).

A Café és az Ipsos által kidolgozott Value Radar kutatási módszer olyan eszköz, amellyel azt mérhetjük, hogy az általunk kívánatosnak tartott, ránk jellemzőnek gondolt értékek vajon harmóniában vannak-e azzal, amit a munkavállalók tapasztalnak a napi munka során. Ha igen, akkor valóban hitelesek lehetünk, akkor magabiztosan mondhatjuk, kik és milyenek vagyunk.

Amikor munkáltatói márkastratégiáról beszélünk, valójában ennek az identitásnak a működéshez kapcsolására teszünk kísérletet. Amikor azt szedjük csokorba, hogy milyen értékajánlatunk van a dolgozóink számára, ezekből az adottságokból építkezünk, ezeket tesszük láthatóvá. Akkor tudjuk tehát kifelé és befelé az integritásunkat mutatni, ha tisztában vagyunk azzal, kik is vagyunk valójában.

A második lépés legalább ekkora kihívás. Ha már tudjuk, milyenek vagyunk, vagy milyenné szeretnénk válni, miben kell erősítenünk, fejlődnünk, hogy ezt a vágyott állapotot elérjük, akkor szembesülünk azzal a kihívással, hogy nem lesz elég a szavak szintjén maradni. Alakítanunk kell a munkahelyi környezetet, fejleszteni kell a technológiai adottságokat és a kultúránkat, de legfőképpen a vezetőket, akik magatartásukkal leginkább hatással vannak arra, hogy amit értékként definiáltunk, az csak papírfecni marad-e, vagy szervezeti kultúránk részévé válik.

Szervezetek milliókat költenek munkavállalói bevonást célzó programokra, az ezt vizsgáló kutatások adatai szerint azonban az elért eredmények a legtöbb esetben nagyon elmaradnak a várakozástól. Mi ennek az oka? Az, hogy a legtöbb kezdeményezés adrenalinlöket csupán. Egy-egy kreatív ötlet, megmozdulás, aminek egyszerűen az a célja, hogy az aktuális engagement survey előtt feltornázza a számokat, nem az értékeket építi. Az ilyen programok hatása nem hosszú távú, az esetleg elért eredmények gyorsan erodálódnak. És ez így megy tovább akcióról akcióra. Minél több ilyen ciklusban ismételjük az öncélú kreatív ötleteket, azok egyre inkább annak tűnnek, amik: manipulációnak. És ezt nyilván azok is így élik meg, akiknek szánják őket, akiknek a lojalitását szeretnénk építeni. Valódi eredményt azok tudnak és tudtak elérni – ezt kutatások is alátámasztják –, akik együttesen kezelnek három környezeti tényezőt: kultúra, technológia és munkahelyi környezet; hosszú távra terveznek; valamint egy stratégiát követve dolgoznak (forrás: Jacob Morgan: Why the Millions We Spend On Employee Engagement Buy Us So Little, HBR, 2017. március).

Számos alkalommal szembesülünk a vezetők felkészületlenségével, akár alkalmatlanságával is ebben a folyamatban. Talán ők a legfontosabb letéteményesei annak, hogy ne csak üres lózung maradjon az, amit vállalati kultúraként, értékajánlatként megfogalmazunk. Komoly figyelmet kell fordítaniuk ebben az új, hitelességet elváró környezetben a vállalatoknak arra, hogy gyakorlatias felkészítésben részesítsék és folyamatos támogatást adjanak azoknak, akik a csapatokat vezetik. Az ő magatartásuk, attitűdjük, viselkedésük lesz az, amin leginkább lemérhetik a dolgozók, hogy mit jelentenek a hivatkozott értékek. Ezt értjük „walk the talk” alatt.

Az aktívan elkötelezett, motivált dolgozók eredményesebb munkát végeznek. Nem véletlenül beszélünk mind többet arról, hogyan lehet ezt a fajta elköteleződést hosszan tartóvá és valóssá tenni. Az employer branding ennek a stratégiája, aminek tartalmát a HR fejleszti, és aminek a célcsoportokhoz való eljutását a kommunikáció támogatja (lásd: Nitin Nohria–Boris Goysberg–Linda-Eling Lee: Employee Motivation – A Powerful New Model, HBR 2008. július–augusztus).

Az employer branding ma izgalmas fogalom. Talán azért lett az, mert kétszázezer ember hiányzik a munkaerőpiacról, a fejlődéshez pedig jó munkaerőre van szükség, amit egyre nehezebb megtalálni. Nagy a verseny, nem mindegy, mennyire tudunk vonzók lenni akár a meglévő, akár a jövőbeni munkavállalóink számára. Talán azért is beszélünk izgatottan erről a kérdéskörről, mert pontosan tisztában vagyunk azzal, sokkal többről van itt szó, mint újszerű toborzási technikákról, és bizonytalanok vagyunk, miként is fogjunk hozzá. Nincs a kezünkben varázseszköz, nem helyettesíthetjük értékelvű kultúránkkal a tisztességes bérezést, de integritásunk komoly előnyt jelenthet, amikor választásra kerül a sor.

Látssz annak, aki vagy, légy az, akinek látszol, légy tehát hiteles! A hitelesség pedig következetes működést jelent, amikor a keltett várakozást megélt tapasztalattá, élménnyé alakíthatjuk. Munkavállalói élménnyé, ami megkülönböztet.

Az írás elsőként a Márkamonitor c. szaklap 2018/1. számában jelent meg.

További izgalmas kutatási adatokat találhat a mellékelt prezentácóban!

A kommunikációs kampány 2016 októberében indul és az autó 2017 februári bevezetéséig tart majd. Középpontjában az a felismerés áll, hogy a fiatal városi célcsoport körében az élmények számítanak az új státuszszimbólumnak.

„A MINI Countryman új dimenziót ad a városi MINI márkához – hiszen a városi élethez hozzátartozik, hogy kimozdulunk a hétvégén és új élményekkel, történetekkel térünk haza” – magyarázza Marc Lengning, a MINI márkamenedzsment vezetője.

Az „ADD STORIES” szlogen arra sarkall, hogy a nézők új dolgokat próbáljanak ki. Minden kilométer, melyet új utakon teszünk meg, új élmények és történetek forrása, melyeket megoszthatunk a barátainkkal és a családunkkal.

A prémium kompakt kategóriában versenyző MINI Countryman teljesen áttervezett második generációja tágasságával, funkcionalitásával és sportosságával ehhez kíván hozzájárulni. A MINI Cooper S E Countryman ALL4 változat ráadásul a márka történetében az első csatlakozóval tölthető, teljesen elektromos üzemmódra is képes hibrid modell, amely így a fenntarthatóságot is beemeli a márkaüzenetek közé.

Az „ADD STORIES” minden csatornára kínál tartalmakat, de a középpontjában a digitális marketing, valamint két film, a 60 másodperces CityCountry és a Storyteller áll. A digitális felületek nem csupán a hosszabb filmek megosztására szolgálnak, de a célcsoportok számára személyre szabott posztokat, bannereket és egyéb online hirdetéseket, valamint a párbeszéd lehetőségét is kínálják. A nyomtatott sajtó esetében a MINI a széles elérést biztosító médiumokra fókuszál, a kreatívok pedig természetesközegében, a városon kívül mutatják be a modellt. A márka a fogyasztói élményben hívő partnerek segítségét is igénybe veszi a kampányhoz, a kaliforniai Channel Islands például minőségi fényképes és filmes tartalmakat készít számukra. A Nikon saját KeyMission 360 360 fokos, 4K UHD felbontású akciókamerájának népszerűsítésére is felhasználja az együttműködést.

A modellt 2016. november 18-án mutatják be a Los Angeles-i autószalonon. Európában 2017 februárjától, világszerte pedig egy hónappal később lesz elérhető.

Jelentősen átalakult az emberek motiválhatósága az utóbbi néhány évben. A KutatóCentrum adatai szerint 6-8 éve szinte még bármilyen ajándékkal ösztönözni lehetett az embereket arra, hogy egy kutatás keretében megosszák a véleményüket. Ma már azonban egyre jobban szétválik a különböző korosztályok motiválhatósági szintje, valamint a legvonzóbb ajándékok is eltérőek az egyes csoportoknál. „A családosoknál az utazások és a pénzre váltható utalványok, a fiatalok körében ugyanakkor a különleges élmények bírnak a legnagyobb motiváló erővel. A férfiaknál a műszaki cikkek számítanak vonzó nyereménynek” – emelte ki Barcza Enikő, a KutatóCentrum cégvezetője.

A KutatóCentrum felmérése szerint az élményprogramok közül a férfiak kétharmada szívesen kipróbálná a gokartozást, körükben népszerű még a lövészet és a kalandpálya is. Bár a dobogóra a hölgyeknél is az előbbi három program került fel, a sorrend eltér: a nők legszívesebben a kalandpályát próbálnák ki, gokartozáson már mindössze tízből négyen vennének részt. A tankvezetés már sokkal jobban megosztja a nemeket: míg a férfiak 41 százaléka szívesen kipróbálná, a nőknek mindössze 15 százaléka vezetne tankot. A fiatalok nyitottabbak a kicsit extrémebb lehetőségek iránt: az airsoft, falmászás és autózúzás egyaránt népszerűbb volt a 30 év alattiak körében, mint az idősebbeknél.

„Mindezek az eredmények ahhoz vezettek, hogy átgondoljuk panelünk motivációs rendszerét – mondta el Barcza Enikő. – A felmérés adataiból kiderült, hogy a válaszadók érdeklődése széles skálán mozog, ezért egy olyan rendszert alakítottunk ki, amellyel minden csoportot hatékonyabban tudunk motiválni. Ennek megvalósításához találtunk partnerre a Feldobox személyében, a segítségükkel sikerült egy nagyon színes nyereményportfóliót összeállítanunk.” A Feldobox különböző élményprogramokra beváltható ajándékutalványokat kínál, jelenleg több mint 800 szabadidős, wellness és gasztronómiai program – például siklóernyőzés, wakeboardozás, vitorlázás vagy egy kastélyszállóban eltöltött hétvége – érhető el segítségével. A KutatóCentrum áprilisban indította el új motivációs rendszerét, melynek keretében a nyeremények átgondolása mellett a sorsolási időszak is lerövidült: a negyedéves helyett havi sorsolások lesznek.

Az Auchan Korzót, azaz az áruházakhoz kapcsolódó üzletsort üzemeltető Immochan Magyarország augusztusban írt ki tendert az alacsonyabb látogatószámú áruházak forgalmának növelésére.

A tenderben szereplő négy helyszín közül az Artvertising hármat nyert el. Ennek jegyében Fóton a Láthatatlan Kiállítás, Szegeden a Játszva nyerhetsz 60 másodperc alatt!, míg Debrecenben az Auchan Cinema Korzó elnevezésű ötletet valósították meg.

„Külön öröm, hogy mindhárom kreatív koncepciónkat megvalósíthattuk, és kihangsúlyozhattuk ügyfelünk társadalmi szerepvállalását” – mondta el Nagy Erika creative agent.

A „Come and See!” kampány a világ legnagyobb fényképészeti és képkezelési kiállítása, a photokina 0. napján indul, támogatva a Canon új kommunikációs stratégiáját.

A márka csapata a JWT-vel, a Canon Europe régi partnerének számító reklámügynökséggel együttműködésben dolgozta ki a kreatív kampányt. A reklámokban olyan alig ismert történeteket mutat be a vállalat, melyek meghatározóak egy-egy város életében. A Calcio Storicot vagy gladiátor footballt Firenze belvárosában játsszák középkori ruhába öltözött versenyzők, akik a szó szoros értelmében küzdenek, birkóznak és vadul kergetik egymást a labda megszerzéséért, illetve végső soron a legmagasabb díj – egy szarvasmarha – elnyeréséért.

A második történet egy szarvascsordát mutat be, amely a délkelet-angliai eppingi erdőhöz közeli lakóterületek utcáin kóborol. Éjjel, míg az ott élő emberek alszanak, szarvasok járják a békés lakónegyedet. A két történetből készült reklámfilmet, illetve fotókat Canon EOS C500és EOS C300 kamerákkal forgatták.

A TV-reklámot a videoklipek (Jamiroquai, Radiohead) és reklámfilmek (Nike, VW, Levi’s, vagy az ikonikus Guinness Surfer) világában is elismert angol filmes, Jonathan Glazerkészítette és rendezte.

A kampány központi eleme a Come and See weboldal, ahol a történetek háttere mellett termékinformációkat is bemutat a cég. Ugyancsak itt kaptak helyet azok a videók, melyeket Christopher Pillitz útifotós és Jamie Hall természetfotós készített azért, hogy segítsék a vásárlókat a Canon termékek funkcióinak kihasználásában.

„Immár nyolcvan éve bátorítjuk arra vásárlóinkat, hogy fényképek készítésével, megosztásával, kinyomtatásával mondják el és éljék át újra saját, egyedi történeteiket. Ebben az új, képekben bővelkedő világban nem csak a fotók elkészítéséhez, tárolásához és megosztásához szeretnénk eszközöket nyújtani, de arra is bátorítunk mindenkit, hogy közben mutassa meg a legérdekesebb pillanatokat” – mondta Nigel Taylor, a Canon Europe Consumer Imaging részlegének marketingkommunikációs vezetője.