A Földet láthatatlan láncok hálózzák be, amelyek hatékony együttműködése biztosítja a termékek áramlásának zökkenőmentességét. A Hogyan működik az ellátási lánc? epizódjai megmutatják, milyen összetett folyamatoknak köszönhetően kerülnek a boltok polcaira a fogyasztási cikkek, de bemutatja a modern világ egyik csodájának sérülékenységét és annak környezetre gyakorolt pusztító hatását is. Az ellátási láncok évezredek óta alkotják az emberek életének szerves részét: csak a fűszerek kereskedelme háromezer éves múltra tekint vissza. A 21. század fogyasztói társadalmában természetesnek vett széleskörű termékkínálat és ezek állandó elérhetősége új kihívás elé állítja az emberiséget. Ahhoz, hogy az bányákból, a tenger mélyéről, farmokról vagy az erdő mélyéről szerzett nyersanyagokból rengeteg cég millió munkatársának összehangolt munkájára van szükség. A sorozat virtuális utazásra hívja a nézőket az Amerikai Egyesül Államok kenyereskosarától az Atacama-sivatagon át egészen Németországig.

A Kalandozások az Amazonas mentén részeiben Robson Green átkel az Amazon őserdején. A nézők élete utazásán kísérhetik Greent, aki bemutatja világ legnagyobb trópusi esőerdőjét és leghatalmasabb folyóját, mely 6400 km-t tesz meg a forrásától a tengerig. Az 5 millió négyzetméteren elterülő terület 390 milliárd fa, 400 emlős-, 1000 madár- és  2,5 millió rovarfajnak ad otthont. Green e fajokon kívül bemutatja a helyiek kultúráját és gasztronómiáját, de a veszélyeket is.

A történelem iránt érdeklődők novemberben többet tudhatnak meg a Harmadik Birodalom összeomlásáról A nácik felemelkedése sorozat bukással foglalkozó részeiben. A sorozat igazságügyi szemszögből vizsgálja Hitler utolsó, kétségbeesett napjait, és megpróbál magyarázatot találni döntéseire az elkerülhetetlen vég közeledtével. Miközben a rezsim omladozik, a Führer egy bunkerben rejtőzik, környezete pedig saját menekülését tervezi. Hitler delíriumában egyre mélyebbre rántja Németországot a szakadékban, miközben a Führer terrorjának kitett átlagemberekből hősök születnek. Az epizódok több helyszínen mutatják be a frontvonalak és a bunkerben történtek dermesztő valóságát, valamint betekintést engednek a mentális-pszichológiai változásokra is, melyek a náci vezetőkben játszódtak le az elkerülhetetlen vereség utolsó előtti pillanataiban.

Premierek:

Hogyan működik az ellátási lánc? – Premier: 2024.11.21 22:00

Kalandozások az Amazonas mentén – Premier: 2024.11.23 15:00

A nácik felemelkedése – Premier: Premier: 2024.11.25 22:00

Az Észak-Amerikába irányuló, megbízható és költséghatékony megoldások iránti megnövekedett kereslet egyre kiszámíthatatlanabbá tette a piacot a megváltozott fuvardíjak és a szolgáltatások tekintetében. Annak érdekében, hogy a cargo-partner stabil megoldással támogassa ügyfeleinek ellátási láncát, bővítette légi konszolidációs portfólióját.

A cég több mint két éve erős mexikói jelenléttel és egy 50 fős elkötelezett csapattal a régió megbízható szolgáltatójává vált. Észak-Amerikában a cargo-partner irodái Pueblában és Mexikóvárosban találhatók meg, ahol átfogó légi, tengeri és közúti szolgáltatásokat kínál, háztól házig tartó megoldásokkal és vámkezeléssel.

Háztól házig szolgáltatás Európából Mexikóba

Az új légi konszolidációs szolgáltatás a frankfurti repülőteret (FRA) és a mexikóvárosi Felipe Ángeles nemzetközi repülőteret (NLU) összekötve szolgálja ki az Európából Mexikóba irányuló növekvő keresletet. A cargo-partner németországi, hollandiai, belgiumi, lengyelországi, magyarországi és csehországi irodahálózatának segítségével teljesíti a régiós ügyfelek előfutásait, míg a cég pueblai és mexikóvárosi irodái a szállítmányok fennakadásmentes utófutását kezelik Amerikán belül.

Személyre szabott megoldások az autóipari ügyfelek számára

A közép- és kelet-európai ügyfelek számára a cargo-partner rendszeres indításokat kínál Budapestről. A Mexikóvárosba irányuló légi konszolidációs szolgáltatás különösen alkalmas az autóipari ügyfelek számára, hiszen iparág-specifikus megoldásokkal, „emergency” és „just-in-time” szállítással elégítik ki Mexikó virágzó autóiparának igényeit.

Optimalizált „HUB”-ok a stabilitás és a rugalmasság érdekében

Jo Feiks, a cargo-partner Légi Szállítmányozásért felelős osztály és a Vállalati Termékmenedzsment Igazgatója elárulta: „A jelenlegi piaci kihívások közepette az európai exportőrök nehezen találnak Mexikóba irányuló költséghatékony szállítmányozási szolgáltatásokat. A fix kapacitásokkal, a kiszámítható tranzitidővel és a hosszú távú fuvardíjakkal a Frankfurt–Mexikóváros közötti új légi konszolidációs járatunk rendszeres és megbízható szolgáltatást kínál a bizonytalan piaci körülmények ellenére is. Emellett rugalmas megoldásokat kínálhatunk ügyfeleink egyedi igényeikre a bécsi, frankfurti és budapesti fő „HUB”-okkal rendelkező európai légi exportkapu-struktúránk alapján.”

A jelenlegi vörös-tengeri válság tükrében az Európából Ázsiába irányuló légi áruszállítás is egyre nagyobb teret nyer, mivel az előre nem látható események ellenére is képes stabil szolgáltatást nyújtani. Emellett továbbra is népszerű a cargo-partner Bécs–Chicago közötti konszolidációs szolgáltatása is.

A cégeknek nehéz felmérni a valós környezeti lábnyomukat, mert – ha a saját tevékenységüket monitorozzák is – ellátási láncuk szereplőiről rendszerint nagyon kevés információ áll a rendelkezésükre. A megkérdezett vállalati vezetők 41 százalékban nyilatkozták, hogy nincs rálátásuk a cégük valós kibocsátására, és 40 százalékuknál folyik jelenleg vizsgálat ennek megállapítása érdekében. Egy szervezet egyedül nem képes elegendő mennyiségű releváns információt szerezni a környezeti lábnyomával kapcsolatban. Ha következetesen törekszenek a zéró kibocsátás elérésére, elengedhetetlen a lánc többi szereplőjének – például a beszállítók ­– bevonása.

A kiterjedt ellátási lánc problémája

A hálózat kiterjedtsége hátráltatja a leggyakrabban a cégeket abban, hogy jelentős eredményt érjenek el a kibocsátásuk visszaszorításában: a megkérdezettek kétharmada szerint a legnagyobb kihívás a teljes ellátási lánc zéró kibocsátásra átállítása lenne. A folyamat jelentős költségekkel járna, ami a válaszadó vállalatok 70 százaléka számára problémát jelent a cél eléréséhez szükséges kiadások fedezete, 58 százalékuknál pedig közel sincs elegendő erőforrás az átállásra.

A nagyvállalatoknak ugyanakkor készen kell állniuk akár a kiterjedt ellátási láncuk felülvizsgálatára is, amennyiben az Európai Unió elfogadja a vállalatok belső átvilágításáról szóló ún. CS3D irányelvet. Az irányelv értelmében az abban foglalt feltételeknek megfelelő nagyvállalatok kötelesek lesznek belső átvilágítási szabályzatot alkotni, amely alapján azonosítaniuk kell a tevékenységükből, illetve a tartós üzleti kapcsolataikból eredő tényleges és lehetséges káros  környezeti hatásokat.

„Egy-egy társaság tényleges értékét, a befektetők irányába fennálló vonzerejét, valamint finanszírozását jelentős mértékben képes befolyásolni a társaság ESG követelményeknek való megfelelése. Nem lehet ugyanakkor elégszer hangsúlyozni, hogy a mozaikszó nem kizárólag környezetvédelmi követelményeket foglal magában, így egy társaságnak mindenképpen javasolt az ellátási láncát nemcsak fenntarthatósági szempontból felülvizsgálni, de azt is fel kell mérnie, hogy miként befolyásolja a cég vállalatirányítási, vagy társadalmi felelősségvállalás iránti értékelését, ha egyebek mellett nem a piac diligens szereplőivel köti meg a társaság működése szempontjából alapvető jelentőségű szerződéseket” – magyarázza dr. Orosz Dániel, a Baker McKenzie ügyvédje.

Pontatlan számítások

A kibocsátás mérséklése általában alulfinanszírozott terület a vállalatoknál, méghozzá gyakran azért, mert nem tudják pontosan kiszámítani, mennyit költenek karbonlábnyomuk csökkentésére. Erre a legtöbb esetben csak becslések állnak rendelkezésre: a felmérésben megkérdezett vezetők véleménye alapján ez a ráfordítás átlagosan a kiadások 5,8 százalékát teszi ki.

Az üzleti vezetők – mivel egyre égetőbb probléma a károsanyag-kibocsátás – gyakran kommunikálnak fenntarthatósági törekvéseikről, ezeket az állításokat viszont az esetek jelentős részében nem érzik következetesnek a felmérésben részt vett válaszadók. A megkérdezett vezetők közül minden negyedik nyilatkozta, hogy cégük kibocsátás-csökkentésre vonatkozó vállalásait esetleg nem fogja tudni betartani, és mintegy felük szerint a menedzsment nyilatkozatai túlzottan bizakodóak voltak. A megkérdezettek 23 százaléka állítja, hogy a peres eljárás veszélye miatt nem hozza nyilvánosságra a kibocsátásra vonatkozó céljait.

Bizonytalan gazdasági környezet

A vállalatvezetők növekvő költségekkel és változó piaci környezettel számolnak, így sokkal inkább jellemző, hogy rövidebb távra hoznak döntéseket. Mivel az átállás hosszú távú terv, a bizonytalan gazdasági helyzetben jellemzően nehézséget okoz a költségekkel előre számolni.

A helyzet egyre sürgetőbb, de a zéró kibocsátás érdekében egyelőre kevés jelentős lépést tettek a felmérésben résztvevő vállalatok. A probléma jelentőségét a legtöbb vezető észleli, de a megkérdezett cégek mindössze 38 százalékának van fenntarthatósági stratégiája. Pedig a válaszadók 72 százaléka szerint az ambiciózus tervek meghatározása és végrehajtása érdekében szükség lenne ilyen stratégiára.

Fotó: Floriane Vita/unsplash.com

Az érdemi csökkentés előfeltétele ezért, hogy a vállalatok pontos és megbízható kibocsátási adatokat gyűjtsenek a termékekhez anyagot, alkatrészeket, csomagolást szállító partnereiktől is – ez azonban rendkívül bonyolult és nehéz feladat. A Siemens egy új megoldás segítségével orvosolja a problémát.

A SiGreen alkalmazással a vállalatok a keletkezés helyén, például az ellátási lánc adott szakaszán, szereplőjénél gyűjthetnek valós kibocsátási adatokat. A termék szénlábnyomát így az iparági átlagértékek helyett tényleges állapotot mutató adatokból számolhatják ki, és azt mérőszámként használhatják. A mérőszámok alakulásából a vállalatok ugyanis ellenőrizhetik, hogy szén-dioxid-kibocsátásukat milyen változtatásokkal csökkenthetik a leginkább, ehhez célokat jelölhetnek ki, és követhetik, hogy intézkedéseik, termékfejlesztéseik mennyivel segítették ezek elérését.

Termékeik szénlábnyomát bemutató adataikat a gyártók és a beszállítók az Estainium blokklánc-alapú, nyílt hálózatában biztonságos módon oszthatják meg.

Az elosztott főkönyvi technológiára épülő Estainium – más megoldásoktól eltérően – nem egy cégnél vagy intézménynél, központilag tárolja az adatokat, hanem lehetővé teszi, hogy azokat az érintett felek közvetlenül osszák meg egymással. Termékeik szénlábnyomáról a partnerek így hitelesen cserélhetnek adatokat az ellátási lánc mentén anélkül, hogy más, érzékeny termékinformációkat kiszolgáltatnának. A blokklánc technológia lényege ugyanis, hogy a felvitt adatokat megmásíthatatlanná teszi, mivel minden változtatást az elosztott főkönyvhöz hozzáférő, összes fél számára láthatóan dokumentál, így transzparenciát biztosít.

A SiGreen és az Estainium technológiájának használatával a vállalatok megkülönböztethetik termékeiket, és szlogenek helyett adatokkal könnyíthetik meg az környezettudatos vásárlói döntéseket.

A témáról bővebben itt, valamint itt olvashat.

A jövő boltja, ahol élmény a vásárlás

A fogyasztói szokások megváltozása a hagyományos üzletek funkciójának újragondolását hozta, az online és fizikai csatornák közötti zökkenőmentes átjárhatóság kialakításával. Egyre gyakrabban kezdeményezünk vásárlást az online térből kiindulva: gyakran már nem a boltokban nézelődünk, hanem influenszereken és internetes hirdetéseken keresztül szerezünk tudomást egy-egy termékről, amelyet aztán gyakran a fizikai üzletbe betérve személyesen is kipróbálunk, vagy épp ott vesszük át a megvásárolt terméket.

A megváltozott vásárlási szokások mellett az elmúlt években a fizikai üzleteket is nyitó tech óriások, mint az Amazon vagy az Alibaba, és az általuk bevezetett digitális megoldások tovább erősítik az innovációs kényszert a szektorban. A digitális technológiák lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a gyártók átlépve a kereskedő partnereiket közvetlenül is kapcsolatba lépjenek vásárlóikkal, amely újabb kihívás elé állítja a kereskedőket.

„A jövő üzlete a vásárlók számára élményt fog jelenteni, ahol sikeresen összekapcsolódnak a fizikai és digitális világ elemei. Ennek egyik kulcsterülete a vásárlási és fizetési folyamat leegyszerűsítése és zökkenőmentessé tétele” – magyarázza Koleszár Zoltán, PwC Magyarország menedzsere.

Az Amazon Just Walk Out^[1] érintésmentes fizetési technológiája egy jó példa erre, a Carrefour arcfelismerési technológiát tesztel a fizetési folyamat megkönnyítésére, az egyik legnagyobb orosz bank, a Sberbank pedig egy szupermarkettel partnerségben biometrikus fizetési megoldásokat próbál ki.

A PwC Magyarország tanácsadója kiemelte, hogy a kiszállítás sok kereskedő számára az egyetlen fizikai érintkezési pontot jelenti a vásárlóival, így az ehhez kapcsolódó ügyfélélmény kulcsfontosságú megkülönböztető tényező, és szorosan összefonódik a szolgáltatás és a minőség fogyasztói érzékelésével. Emiatt pedig egyre több kereskedő veszi a saját kezébe a termékek kiszállítását, annak érdekében, hogy gyorsabb, átláthatóbb és jobb ügyfélélményt nyújtó szolgáltatást kapjanak vásárlóik.

Tudatos brandépítés, tudatos fogyasztás

„A vásárlók számára az ügyfélélmény mellett egy másik fontos tényező a márkanévhez kapcsolódó asszociációk. Egyre inkább előtérbe kerül a társadalmilag tudatos fogyasztás, a vásárlók olyan márkákat keresnek, amelyekben megbíznak, és amelyek összhangban állnak az értékeikkel” – hangsúlyozza Koleszár Zoltán.

A PwC 2021-es fogyasztói felmérése szerint a válaszadók 55%-a azokat a cégeket részesíti előnyben, amelyek környezettudatosak és nyomon követhetővé teszik termékeik eredetét. A fogyasztók ráadásul hajlandóak többet fizetni az egészségesebb lehetőségekért, a helyi termékekért és a fenntartható csomagolásért, függetlenül attól, hogy online vagy áruházban vásárolnak. Az ESG (Environmental, Social and Governance, azaz környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok fontosságának növekedését jól illusztrálja például, hogy az Unilever ígéretet tett arra, hogy 2030-ig megszünteti a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazását a tisztítószereiben, a Nestlé pedig a műanyaghulladék elkerülését vállalta, és 2025-ig csomagolásainak 100%-át újrahasznosíthatóvá, vagy újrafelhasználhatóvá teszi.

Az ellátási lánc digitalizációja 

A jövő digitális ellátási lánca is ügyfélközpontúbb lesz: mesterségesintelligencia-alkalmazások és adatelemzési képességek által képes lesz dinamikusan feldolgozni és előre jelezni a fogyasztói igények változásait. Ezen információk aztán felhasználhatóak lesznek az ellátási lánc minden szereplője számára, hogy alkalmazkodni tudjanak a folyamatosan változó kereslethez.

Az ellátási lánc digitalizációjának egy jó példája a Zoégas őrölt kávé márka, amely a kávé alapanyagot Brazíliából, Ruandából és Kolumbiából szerzi be. A blokklánc és IoT-technológiák használata révén az ügyfeleik nyomon követhetik a kávé eredetét, termelésének körülményeit és teljes feldolgozási életútját a csomagoláson található QR-kód beolvasását követően.

A PwC Magyarország tanácsadója szerint az elemzés során vizsgált, az ellátási lánc digitalizációjában élenjáró vállalatok esetében az a tapasztalat, hogy akár duplán is profitálhatnak innovációs befektetéseikből, mivel hatásuk két oldalon is jelentkezik. Egyrészt a rugalmasságuknak köszönhetően jobban ki tudják szolgálni az ügyfeleket, ami bevétel oldali előnyökkel jár, másrészt pedig jelentősen hatékonyabbá és gyorsabbá válnak logisztikai folyamataik, amely költségoldalon érezteti hatását. Jó példa erre a fast fashion iparág egyik piacvezető cége, a Zara. A vállalat a gyártási folyamatait rendszeresen auditálja és a készletinformációt valós időben, minden érintett számára átláthatóan nyomon követhetővé teszi. A Zara így jelentős versenyelőnyre tesz szert: felmérések szerint a versenytársaihoz képest akár kétharmad annyi idő alatt képes eladni termékeit.

[1] A felsorolt üzleti példák forrása: PwC – Preparing for tomorrow’s consumers today

A világjárvány megváltoztatta, felgyorsította a meglévő trendeket, az ellátási lánc megváltozott és új üzleti modellek tűntek fel. Az elmúlt másfél év megteremtette a lehetőséget a változások irányának feltérképezésére és a hatások felmérésére. Az Accenture első Business Futures jelentése radarként kívánja segíteni a cégvezetőket, hogy felismerhessék az üzleti változások jeleit, amik hatással lehetnek a jövőbeni üzletmenetre.

Hat jel az üzleti élet jövőjére való felkészüléshez

Egy közösségi adatgyűjtéssel összeállított 400 trendből álló listából kiindulva az Accenture külső tanácsadók, tudósok és kutatók bevonásával készítette el az üzleti változások 25 jelének szűkített listáját. Bár ez a 25 jel várhatóan a következő három évben válik teljessé és gyakorolja a legnagyobb hatást a vállalatokra, közülük 6 – amelyet a jövőbeni szervezeti siker alapvető tényezőjeként azonosítottak – már most lehetőséget és támpontot nyújthat a vezetőknek a változtatáshoz és a növekedés új módjainak felfedezéséhez:

1) Előre látni a változásokat

A vállalatok újragondolják a növekedést eredményező üzleti tevékenységet, amelyekhez a múltbeli adatok kiértékelése komoly kihívást jelent. A gyorsabb döntéshozatal érdekében számos vállalat rögzít újfajta adathalmazokat, illetve használ analitikát és mesterséges intelligenciát a változó piaci és fogyasztási változások felismerésére, és azok üzleti felhasználására. A jelentés szerint a vállalatok 77%-a növelte a valós idejű adatok belső és külső forrásainak használatát az elmúlt 12 hónapban, ugyanakkor csak 38%-uk számolt be arról, hogy az ott dolgozók következetesen használják a valós idejű adatokat a mindennapi munkájuk során. Ráadásul a vállalkozásoknak csak 36%-a mondta, hogy van olyan felsővezető, aki felelős ezekért az erőfeszítésekért, és kevesebb mint a fele (43%) rendelkezik megfelelően képzett munkaerővel ahhoz, hogy támogassa ezeket a törekvéseket.

2) Decentralizálni a döntéshozást

A globális válság következtében a piacok sokkal széttagoltabbá válnak és különböző régiók alakulnak ki saját szabályozási rendszerekkel, gazdasági modellekkel és kulturális normákkal. Ezzel egyidejűleg a fogyasztói magatartás gyorsan változik, új versenytársak jelennek meg, akik a változó igényeknek megfelelően kínálnak szolgáltatásokat. A vállalkozások reakciója erre az, hogy a döntéshozatalt decentralizálják, és olyan csapatokat hoznak létre, amelyek gyorsan és rugalmasan tudnak reagálni. Így a vállalat központi vezetése a kulcsfontosságú stratégiai döntésekre összpontosíthat. A jelentés szerint a szervezetek 91%-a hajlandó és képes arra, hogy vállalkozások átfogó szövetségeként működjön, és több mint a fele (58%) gondolja úgy, hogy üzleti modellje a következő egy évben meg fog változni.

3) Elmozdulni az eredményorientáltságról a célvezéreltség irányába

A szervezetek felismerték, hogy szükség van olyan célokra, amelyek minden érdekelt fél számára előnyösek, azonban egyre nagyobb szakadék tátong a szándék és az eredmény között. A jelentés megállapította, hogy a vezetők 28%-a személyesen nem elkötelezett az értékteremtés iránt, és a szervezetek közel fele (48%) szerint a kereskedelmi érdekek kiegyensúlyozása az egyik legnagyobb akadály ebben a folyamatban. Vannak azonban jelek arra, hogy a tendencia kezd megfordulni a fenntarthatósági törekvések és a nyereség megőrzése felé: a vezetők mindössze 24%-a mondta, hogy csökkentené a fenntarthatóságra vonatkozó EGS (Environmental Social Governance) kezdeményezéseket célzó befektetéseket, hogy elkerülje a nyereségre vonatkozó előrejelzés elmaradását.

4) Az ellátási lánc vásárlói igényhez való igazítása

A világméretű világjárvány soha nem látott módon terhelte meg az ellátási láncokat, mivel a szervezetek drasztikus lépéseket tettek az áruk mozgásban tartása érdekében. Azért, hogy megfeleljenek a gyors, rugalmas, költséghatékony, felelős és fenntartható rendeléskiszolgálással kapcsolatos elvárásoknak, a gyártást a kereskedelmi igényekhez kell igazítani. A jelentés szerint a szervezetek többsége (92%) növelte vagy növelni fogja a teljesítési központok igénybevételét; hasonló számú szervezet (96%) már rendelkezik regionális ellátási láncokkal, vagy tervezi ezek létrehozását. A szervezetek 80%-a állítja, hogy ügyfeleik fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásai jelentősen megnövekedtek az elmúlt 12 hónapban.

5) Újradefiniálni a valóság és a hely fogalmát

A virtuális környezet terjedésével a fizikai és a virtuális világ összemosódik, az emberek számára új lehetőséget teremtve az élet, a munka, a fogyasztás és a társas kapcsolatok terén. A korlátozott fizikai interakciók évéből kilépve a vállalkozások megduplázzák a virtuálisra való átállást: a szervezetek 88%-a fektet a virtuális környezetek létrehozását célzó technológiákba, és közülük 91% tervez későbbi beruházásokat.

6) Az új tudományos módszer – Tudományos vállalattá válni

A világjárvány miatt előtérbe kerültek a tudományos innovációk. Miközben az elmúlt évtizedben a legtöbb vállalat digitálissá vált, az elkövetkező évtizedben a cégek nagy részének tudományos szervezetté kell válnia és a tudományt alkalmazva kell megoldani a kihívásokat. A jelentés szerint a szervezetek 83%-a egyetért azzal, hogy az innováció tudományos megközelítésének elfogadása sikereket hozhat a jövőben, és 82%-uk szerint a hagyományos iparági határaikon kívüli tudományokba való befektetés döntő fontosságú lesz a szervezetük sikeréhez.

A felmérésről

Az Accenture háromlépcsős folyamatot alkalmazott a 2021 of Business Futures jelentés összeállításához:

– Tömeges forráskihasználás: Az üzleti változások 400 jelét több mint 400 kutató és az Accenture szakértői hálózatának tagjai – köztük az üzleti élet, a tudományos élet és a civil társadalom képviselői – gyűjtötték össze. Ezeket a beérkező információkat szintetizálták egy 30 jelet tartalmazó kezdeti listára.

– Prioritások meghatározása: Ezután a jeleket az Accenture több mint 2000 iparági és funkcionális vezetőjéből álló globális közösségel – interjúk, felmérések és workshopok segítségével – tesztelték, hogy a jelek listáját 25-re csökkentsék, amelyek közül hatot kiemeltek.

– Tesztelés és alátámasztás: Ezután vegyes kutatási módszereket alkalmaztak a hat kiemelt jelzés tesztelésére és további alátámasztására. Ezek a módszerek magukban foglalták a gazdasági modellezést, az adattudományt (a mesterséges intelligencia és a természetes nyelvi feldolgozás felhasználásával), valamint egy 18 országban és 20 iparágban működő nagy szervezetek 2 650 C-szintű vezető körében végzett globális felmérést, amelyet 2021 márciusa és áprilisa között végeztek.

„A szállítmányozási üzletágunk munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérik az ügyfeleink elvárását, különös tekintettel a kkv szektorra, és ezek alapján a visszajelzések alapján alakítjuk vállalati kultúránkat és szolgáltatásainkat – mondta el Philippe Gilbert, a UPS ellátásilánc-megoldásokért felelős elnöke. – A mostani díjunk munkatársaink hihetetlen teljesítményének elismerését jelentik a világ minden részén, mely teljesítmény a légi és tengeri szállítmányozási szolgáltatásaink 2018-as eredményeiben is tükröződött.”

A Mastio kutatás olyan területeket azonosít, melyek a legnagyobb hozzáadott értéket jelentik a szállítmányozók számára, mint a szállítás biztonsága, az időre történő szállítás és a kiszállítás megvalósítása, melyek a UPS legfőbb kompetenciái. A megkérdezett döntéshozók ezenkívül kiemelték a szállítmányok nyomon követhetőségének és a megküldött értesítések fontosságát az ügyfélérték és elégedettség szempontjából.

Az ügyfelek ezen elemek iránt tanúsított érdeklődése nyomán a UPS szállítmányozási üzletága bejelentette a Flex Global View nyomon követési platformjának továbbfejlesztését. A UPS nagyjából hathetente ad ki frissítéseket a platformhoz. A legutolsó frissítés a kezelőfelület fejlesztését és a támogatott nyelvek kiterjesztését tartalmazta.

Az új fejlesztés révén a felhasználók egyszerűbben juthatnak az ellátással kapcsolatos információkhoz a szállítmányokról, a vámhatósági bejegyzésekről, a raktárkészletekről és a megrendelésekről.

Az új funkciók:

Új kezelőfelület révén az ellátási lánc adatok könnyebben elérhetők.

Új riportkészítő eszköz a legújabb adatmegjelenítési eszközökkel.

Spanyol, francia, és mandarin nyelv.

„Az egyre szofisztikáltabb ellátási láncok korában a UPS nagyban leegyszerűsíti az ügyfelek számára a globális kereskedelem nehézségeinek kezelését ezen a fontos technológiai eszközön keresztül – mondta el Mike Harrell, a UPS szállítmányozás európai vezetője. – A Flex Global View-hoz hasonló ellátásilánc-megoldások, valamint a tény, hogy a UPS az egyik legtapasztaltabb cég a világon vámügynökösködés terén, nagyban csökkentik az ügyfeleink kockázatát és maximalizálják a sikerüket.”

A legújabb adatmegjelenítési eszközök használatával a Flex Global View honlapja az ellátásilánc-tranzakciókat olyan formában jeleníti meg, mely lehetővé teszi az egyes szállítmányok, illetve vámbejegyzések listáját gyors, egyszerű listázását. A UPS 2019 során további fejlesztéseket végez Flex Global View-n. További a More Flex Global View szolgáltatással kapcsolatos információk ITT elérhetők.

A UPS-ről

A UPS (NYSE: UPS) globális piacvezető a logisztika területén, a vállalat megoldások széles skáláját kínálja a csomagszállítás és fuvarozás, a nemzetközi kereskedelem és a haladó technológiák fejlesztése területén, a hatékony üzleti menedzsmentet szolgálva az egész világon. Az atlantai székhelyű vállalat több mint 220 országban és körzetben van jelen.