A versenyhatóság ezúton is felhívja a figyelmet, hogy a piacelsőségi állítások az áruk és szolgáltatások árának, minőségi és megbízhatósági szintjének lényeges mutatójaként szolgálnak a fogyasztók számára. Ezért ilyet a GVH Versenytanácsának álláspontja és a bírósági gyakorlat értelmében csak abban az esetben lehet jogszerűen állítani, ha a vállalkozás a hirdetés közzétételekor rendelkezik olyan objektív, az adott állítást teljeskörűen megalapozó adatokkal, melyek ezt egyértelműen alátámasztják. A vállalkozásoknak ezért különös körültekintéssel kell eljárniuk például az árakkal kapcsolatos piacelsőségi állítások alkalmazása során.

A GVH által 2023. július 1-je óta, a https://arfigyelo.gvh.hu/ címen működtetett online Árfigyelő rendszer egyik elsődleges célja, hogy 78 termékkategóriában a napi árak objektív összehasonlíthatóságával segítse a fogyasztók döntéseit, hozzájárulva ahhoz, hogy a vásárlók pénzt és időt spórolhassanak. Ebből következően az Árfigyelőben napi szinten nyomon követhető fogyasztói árak önkényes, nem megalapozott, kiragadott felhasználása a kereskedelmi kommunikációban, félrevezetheti a vásárlókat, illetve hátrányosan befolyásolhatja döntéseiket. Ezért a nemzeti versenyhatóság kiemelt figyelmet fordít az Árfigyelőt felhasználó kereskedelemi kommunikációs kampányokra.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A GVH felhívja a figyelmet arra, hogy a versenytörvény szerint az ügyfélnek a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére való felhívásától az annak teljesítéséig terjedő időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít be – írják.

A Lidl Magyarország a Gazdasági Versenyhivatal által megindított versenyfelügyeleti eljárással kapcsolatos álláspontja a következő:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Lidl Magyarország ellen a Lidl Magyarország árfigyelőre épített kampánya miatt. A hatósággal a vizsgálat lefolytatása során együttműködünk. Társaságunk álláspontja szerint jogszerűen jártunk el: kampányunkat a GVH által üzemeltetett, mindenki számára elérhető adatbázis adataira építettük, az összehasonlítás szempontjai tisztességesek, objektívek és megismerhetőek voltak. Az árfigyelő célja az, hogy a fogyasztók a kiskereskedők árait összehasonlíthassák. Ezt a célt szolgálta kampányunk is.

A Lidl elsődleges célja továbbra is az, hogy kiváló ár-érték arányú termékekkel és magas szintű kiszolgálással álljon a vásárlók, a magyar családok rendelkezésére minden nap.

Fotó: Lidl

A Gazdasági Versenyhivatal egyre nagyobb figyelmet fordít a közösségi média felületeken megjelenő reklámoknak, így a véleményvezérek reklámtevékenységének is. A GVH 2023 novemberében online ellenőrzést (sweepet) tartott a hazai influenszerek reklámozási gyakorlatának áttekintése érdekében, melynek során 28 magyar véleményvezért vizsgált a különböző közösségi platformokon (Instagram, YouTube, Facebook, TikTok). A sweep során a GVH feltárta, hogy mindössze az influenszerek 20%-a tartja be minden esetben a reklámjelleg feltüntetésére vonatkozó szabályokat, a többség (54%) általában jelzi a promóciós tartalom tényét, de nem mindig, míg a véleményvezérek mintegy negyede soha, vagy csak nagyon ritkán tesz közzé bárminemű tájékoztatást. A vizsgált tartalmak fizetett jellegének feltüntetési módjában is tapasztalt hiányosságokat a GVH.

A gyorselemzés tapasztalatai, a további adatok alapján, illetve az észlelt valószínűsíthetően jogsértő kereskedelmi gyakorlatok miatt a GVH hat hazai influenszert (Dancsó Péter – „Videómánia”; Forstner Csenge, Fördős Zoltán – „Fördős Zé”, Halmi Bence, Kása Roland – „Rolix”, Strenner Antal – „Whisper Ton”) érintően indított versenyfelügyeleti eljárásokat.

A nemzeti versenyhatóság észlelte ugyanis, hogy a véleményvezérek közösségi platformjain egyes reklámozó vállalkozások termékeit, szolgáltatásait, vagy márkáit népszerűsítő tartalmak jelentek meg, amelyekért cserébe a vállalkozások valószínűsíthetően ellenszolgáltatást nyújtottak az ügynökségként eljáró vállalkozásnak és az influenszernek is. Az ellenszolgáltatás ténye azonban sem a vizsgált tartalmak képi világából, sem a videók során elhangzó információkból, sem a tartalmakhoz kapcsolt leírásokból nem tűnik ki egyértelműen a fogyasztók számára.

Az úgynevezett „érdek-elvű” felelősségből következően ugyanazon magatartásért több vállalkozás felelőssége megállapítható lehet. Ezért a GVH az influenszerek mellett – valószínűsíthető közreműködői szerepükre tekintettel reklámügynökségeket, illetve több megrendelőt, érintett hirdető vállalkozást is eljárás alá vont. Utóbbiak közül hatékonysági szempontok alapján a legjellemzőbb, leggyakrabban hirdető és legnagyobb árbevételű cégeket vonta be a vizsgálatba a versenyhatóság.

A versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az eljárásokban érintett személyek, vállalkozások jogsértést követtek el. Az eljárás a tények és a felelősség tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés(ek) bizonyítására irányul. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

A GVH a tárgyban folytatott korábbi gyakorlata kapcsán ismételten felhívja az influenszerek, illetve az érintett ügynökségek és a hirdetők figyelmét is a jogkövető magatartás fontosságára, többek között a fizetett, promóciós tartalmak reklámjellegének való feltüntetésére.

A tartalmak közzétevőinek többek között jól észlelhetően, hangsúlyosan, szembetűnően, egyszerűen, egyértelműen és közérthetően szükséges feltüntetniük, hogy a közzétett tartalomért ellenszolgáltatásban részesültek. Ezt megtehetik a platform által felajánlott címkézési lehetőséggel vagy (címkézés helyett) a szöveges leírásban, a szöveg elején feltüntetett magyar nyelvű utalással. Fontos, hogy ezen szabályok alkalmazandók abban az esetben is, ha a véleményvezér az egyes megjelenésekben saját vállalkozását, saját termékeit vagy szolgáltatásait népszerűsíti – írják.

Fotó: RTL

Hogyan kezdődött?

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala valóban megállapította a McDonald’s Big Mac európai uniós védjegyoltalmának használat hiánya miatti megszűnését egy 2019 januárjában hozott határozatában. A döntés az ír Supermac által 2017-ben, a McDonald’s 000062638 lajstromszámú, 1996 óta, többek között szendvicsek, egyéb élelmiszerek, valamint éttermi szolgáltatások vonatkozásában oltalom alatt álló európai uniós Big Mac védjegye ellen használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránt indított eljárása során született. A McDonald’snak mint védjegyjogosultnak azt kellett – volna – bizonyítania, hogy védjegyét, az eljárás megindítását megelőző ötéves időszakban, azaz 2012–2017 között ténylegesen használta.

A McDonald’s a védjegyhasználat igazolásaként nyilatkozatokat nyújtott be a Big Mac-termékek, németországi, franciaországi és egyesült királyságbeli forgalmazási adataira vonatkozóan a 2011–2016-os időszakot illetően, továbbá prospektusokat, hirdetési anyagokat, posztereket, csomagolóanyagokat, a McDonald’s weboldalairól nyomtatott fényképfelvételeket és a Wikipédia Big Mac történetét bemutatását tartalmazó kivonatot csatolt be.

„A hivatal a fenti bizonyítékokat azok összességében úgy mérlegelte, hogy az irányadó joggyakorlatra figyelemmel nem elegendőek a Big Mac védjegy tényleges használatának igazolására az eljárással érintett időszak tekintetében. A hivatal álláspontja szerint ugyanis valamennyi benyújtott bizonyíték magától a védjegyjogosulttól származik, amelyeket további, a McDonald’stól független féltől származó dokumentumokkal kellett volna alátámasztani, kiegészíteni” – magyarázza dr. Klauber Zsófia, a Danubia Legal partnere. Az internetről származó bizonyítékok vonatkozásában a hivatal azt állapította meg, hogy ezek önmagukban nem alkalmasak a védjegyhasználat volumenének és földrajzi kiterjedtségének igazolására. E tekintetben a hivatkozott honlapok látogatottságára vonatkozó kimutatásokat kellett volna mellékelni, valamint azt igazolni, hogy mely országokból történt a McDonald’s honlapjainak vásárlók általi felkeresése. A Big Mac szendvicseket megjelenítő honlapok továbbá a hivatal álláspontja szerint önmagukban nem igazolják a forgalom volumenét és azt sem, hogy a vásárló, hogy tud az adott termékhez hozzájutni. Ugyanezeket a hiányosságokat nevezte meg a hivatal a mellékelt prospektusokkal és csomagolóanyagokkal kapcsolatban, mivel ezek önmagukban nem alkalmasak a nyilatkozatokban szereplő forgalmazási adatokat alátámasztására.

Mi az ügy tanulsága?

A nyilvánvalóan megvalósuló védjegyhasználat önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy védjegyjogosult eredményesen védekezzen a védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésének megállapítása iránti eljárásban, még akkor sem, ha egy mindenki által ismert, világhírű védjegyről van szó. Mivel a hivatal kizárólag az elé tárt bizonyítékok alapján hozhatja meg döntését, a védjegyjogosultaknak figyelembe kell venniük, hogy az irányadó jogszabály, illetve a joggyakorlat a védjegyhasználat igazolására vonatkozóan milyen jellegű bizonyítékok benyújtását kívánja meg és milyen jelentőséget tulajdonít az egyes bizonyítéktípusoknak.

„Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy a Big Mac védjegy ezzel a döntéssel szabadon használhatóvá vált, nem árt az óvatosság, hiszen a döntés egyelőre nem jogerős, továbbá a McDonald’s jogosultja a hivatkozott eljárással nem érintett, további érvényes Big Mac védjegynek is” – foglalta össze dr. Klauber Zsófia.