A PeakShop.hu 2021 júliusában készült kutatása a testtömegindexet (BMI) használta az összehasonlítás alapjául, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott testsúlyosztályozás szerint² összehasonlításra került a 2019. évi európai lakossági egészségfelmérés adataival.³

Idén júliusban a 18 év feletti felnőtt lakosság 62 százaléka volt túlsúlyos vagy elhízott. A normál testalkatúak aránya 35 százalék, a soványaké 3 volt. Az elhízottak aránya 7 százalékkal magasabb most, mint a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019-ben mért adatok szerint. A túlsúlyosak aránya alig emelkedett, a normál testalkatúaké 8 százalékkal csökkent. Bár a sovány felnőtt lakosság aránya nagyon alacsony, 2019 óta ötven százalékkal emelkedett az arányuk.

Több nőt érint a karanténtúlsúly, de a férfiak így is elhízottabbak

Amíg a nők között számottevően nőtt, addig a férfiak körében nem változott a túlsúlyosak és az elhízottak aránya. A túlsúlyosak hányada a nők körében 33 százalék, ami 3 százalékponttal több, mint 2019-ben volt. Az elhízottak aránya 2 százalékponttal emelkedett, 25 százalék. A férfiak között 2 százalékponttal csökkent a túlsúlyosak aránya (39 százalék), miközben az elhízottaké ugyanennyivel nőtt (28 százalék). Bár a nők körében jobban emelkedett az elhízottak és a túlsúlyosak aránya, azonban a férfiak között még így is lényegesen, közel 10 százalékponttal magasabb ez az arány.

A nők között 15 százalékkal csökkent a normál testalkatúak aránya, a férfiaknál pedig 2 százalékkal. A sovány testalkatúak hányada megkétszereződött a férfiak körében, 0,7 százalékról 1,38 százalékra emelkedett. A nők között jóval kisebb, 37 százalékos volt a soványak arányának növekedése.

Mező Mónika étrendkiegészítő szakértő, a kutatást végző PeakShop.hu vezetője szerint a nyilvánvaló tényezők mellett, mint a kevesebb fizikai aktivitás és a beszűkült sportolási lehetőségek, két alapvető ok húzódik a karanténtúlsúly mögött. Egyrészt énképünk társas képződmény, attól függ, ahogyan mások néznek ránk.⁴ Ezért ha nem lehet közösségbe menni, párkapcsolatot létesíteni, óhatatlanul hanyatlik a motivációnk. Emiatt nehezebben vesszük rá magunkat a mozgásra és kevésbé tartunk mértéket. Másrészről, mivel az emberi viselkedés leginkább a gyönyör kereséséről és a fájdalom kerüléséről szól,⁵ a karantén alatt sokak számára az evés volt az első számú stresszcsökkentés és örömforrás is egyben.

A korral jár az elhízás

A korábbi kutatásokhoz hasonlóan az életkor egyértelmű kapcsolatot mutat az elhízással. A kor előrehaladtával mind a férfiak, mind a nők testtömegindexe egyre magasabb értéket mutat. A 18–49 éves nők átlagos testtömegindexe 25, a 40–59 éves korcsoportban 27, a 60 év felettiek körében 29. A férfiak esetében a 18–49 éves férfiak testtömegindexe 25, a 40–59 éveseknek 29, a 60 év felettieknek 30.

A korral nő a túlsúlyosak és az elhízottak aránya is az egyes korcsoportokban. Míg a 18–39 éves korosztály 27 százaléka túlsúlyos és 15 százaléka elhízott, addig a 40–59 éveseknek már 37 százaléka túlsúlyos és 31 százaléka elhízott. A 60 év felettiek körében már 44 százalék a túlsúlyosak aránya, az elhízottaké pedig 34 százalék.

Bár a nemek között nem találtunk különbséget, de ha már a korral együtt nézzük, akkor jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A férfiak 40 év fölött jelentősen elkezdenek hízni, mind a túlsúlyosak, mind pedig az elhízottak aránya lényegesen nagyobb a körükben, mint a nők között. Érdekes módon azonban a 18–39 évesek körében jóval több, 17 százalék az elhízott nő, mint férfi, akik aránya 13 százalék.

Mindent összevetve, a koronavírus-járvány kitörése óta romlott a magyar felnőtt népesség elhízottsági állapota. Mivel küszöbön a koronavírus-járvány negyedik hulláma, és a túlsúly jelentős egészségügyi kockázatot jelent, törekedjünk a túlsúly csökkentésére, valamint az optimális testsúly megőrzésére – vonta le a PeakShop.hu kutatásának tanulságait Mező Mónika.

A szakértő szerint a karanténtúlsúly apró szokások kialakításával adható le, vagy előzhető meg eredményesen. Egyetlen apró szokás tartós megváltoztatása, mint például a csoki lecserélése cukormentes fehérjeszeletre, jobb mint bármilyen diéta, mert könnyebb elkezdeni és betartani. Egyszerre csak egy szokást változtassunk, csak miután ez rutinná vált, akkor változtassunk meg egy másikat. Így szinte erőfeszítés nélkül érhetünk el látványos eredményeket.

Hivatkozások

¹http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/covid_19__osszefugg_a_tulsuly_es_a_korhazi_kezeles_kockazata

²https://www.euro.who.int/en/health-topics/disease-prevention/nutrition/a-healthy-lifestyle/body-mass-index-bmi

³https://ec.europa.eu/9eurostat/databrowser/view/HLTH_EHIS_BM1E__custom_1206261/default/table?lang=en

^{4, 5} Forgács József (1999): A társas érintkezés pszichológiája. Kairosz Kiadó, 207. o., 240. o.

Miért horkolunk?

Nem szándékosan, az biztos. Alvás közben a levegő akadályokba ütközik a részlegesen vagy teljesen elzáródott légutakban. Az ilyenkor kialakuló rezgéseket – melyek többnyire a lágyszájpad és nyelvcsap környékéről érkeznek – nevezzük horkolásnak. Gyermekeknél is előfordulhat, ilyenkor az orrgaratmandula vagy a torokmandulák megnagyobbodása okozhatja, ez a kettő általában együtt jár, de garat- vagy gégeszűkületet okozó fejlődési rendellenességek is állhatnak a háttérben. Felnőtt korban az orr és a garat betegségei mellett például a reflux is lehet oka a horkolásnak. A felesleges kilók számának növekedése arányosan emeli a horkolás súlyosságának mértékét A kor előrehaladtával, egyre gyakoribb a horkolás, mivel csökken a lágyszájpad szövetének rugalmassága.

Hogyan horkolunk?

Az enyhe változat, amikor a horkolás ritkán és csak átmenetileg jelentkezik. Kevésbé veszélyes, inkább az alvótársat zavarja, és általában szervi elváltozással nem jár. Ha legalább hetente háromszor horkolunk, akkor már középsúlyos állapotról beszélünk, amelyet fontos kivizsgáltatni, mivel nemcsak másnapi álmosságot okozhat, de betegség is állhat a háttérben. A rendszeres, hangos fuldokló horkolás viszont nagyon komoly dolog.  Az alvási apnoénak is nevezett rendellenesség legalább 10 másodperces légzéskimaradással jár és az éjszaka folyamán akár százszor is előfordulhat. Mikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a légvétel erejéig felébreszti az alvót, aki erre másnap nem emlékszik. Mindezt akár százszor is.

Miért káros a horkolás?

Az alvási légzéskimaradással járó horkolás átmeneti vagy tartós egészségkárosodást okozhat. A nyugtalanabb alvás miatt másnap jelentkezhet kialvatlanság, fejfájás, csökkent koncentráció és aluszékonyság, ami igen veszélyes munkavégzés, valamint közlekedés, főként vezetés közben. Bizonyított, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél csökken a teljesítőképesség, a rövid távú memória, a libidó, nő az ingerlékenység, fejfájás, anyagcserezavar és az elhízás. Bizonyított tény, hogy a hangos fuldokló horkolással kísért alvási apnoe növeli az éjszakai szívinfarktus, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot. A szívinfarktus és az agyi katasztrófák tízszeres rizikóval fordulhatnak elő.

Mit tehetünk?

Abban az esetben, amikor gyermeknél a szülő, felnőttnél az alvótárs éjszakai többszöri, tíz másodpercnél hosszabb légzéskimaradást követő hangos fuldokló horkantást észlel, vagy egyedül alvó esetében – aki nem feltétlenül észleli a saját horkolását – másnap reggeli izzadás, fejfájás, napközben aluszékonyság, koncentráció csökkenés, rossz közérzet, memóriazavar, reggeli magas vérnyomás, ritmuszavar jelentkezik, szükséges egy általános orvosi vizsgálat. Ennek során a társbetegségeket és a rizikófaktorokat felmérik, ezután pedig következhet egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés. Bizonytalan esetben otthoni alvásvizsgálat javasolható, melynek során kiderül, hogy van-e szükség komolyabb, úgynevezett poliszomnográfiás vizsgálatra, amely a legteljesebb diagnózist teszi lehetővé.

Amit magunk is megtehetünk, az például a dohányzásról való leszokás, hiszen a gyulladt légutak és a légszomj is rásegíthet a horkolásra. Az alkoholfogyasztás is növeli a horkolás esélyét, az esti, éjszakai italozás mellékhatásaként a felső légúti izomzat is ellazul, így a lágyszövetek vibrációjaként képződő hangeffektus nő. Az alvási apnoéban szenvedőknél ilyenkor súlyosbodhat az oxigénhiányos állapot. Érdekes, hogy a tejtermékek fogyasztása után egyeseknél orrdugulás lép fel, ilyenkor is gyakoribb a horkolás. A zsíros, fűszeres, nehéz ételek pedig összenyomhatják a gyomorszájat és a rekeszizmot, amitől a levegő útja beszűkül. Segít az oldalfekvés is, létezik néhány házi praktika, de nem léteznek olyan csodaszerek, amelyekkel a horkolást meg lehet szüntetni, ezért érdemes kivizsgáltatni, mi áll a hátterében. Gyermekeknél például az orrgaratmandula és szükség szerint a torokmandula kivétele segíthet, vagy más, fejlődési rendellenességek plasztikai megoldása akár teljesen meg is szüntetheti a horkolást. Felnőtteknél is számos olyan orrlégzést javító beavatkozás létezik, ami segíti a nyugodt alvást.

Biztató eredményei vannak a különféle rádiófrekvenciás eszközzel vagy lézerrel végzett garatplasztikai műtéteknek is, melyek a horkolás során kialakuló alvási apnoét is megszüntethetik. Fontos azonban, hogy minden horkolás gátló műtéti beavatkozás előtt poliszomnográfiás és alvás alatti endoszkópos vizsgálat szükséges.

Amíg egy baba anyatejet vagy annak pótlására tápszereket kap, nem beszélhetünk elhízásról, ha mégis súlytöbblet jelentkezik, annak valamilyen genetikai betegség áll a hátterében – hangsúlyozza Somogyi Krisztina, a Duna Medical Center dietetikusa.

Az elhízás akkor alakulhat ki, amikor az anyatej és a tápszerek helyett a gyermek áttér a felnőttek által fogyasztott ételekre. Ez jellemzően az egy- és kétéves kor közötti időszakra tehető, de a második életévet követően szinte minden gyermek a család által fogyasztott ételeket eszi. Születéstől kezdve a BMI érték alakulását táblázatok alapján követhetjük, hogy az adott kor és nem szerint milyen referenciaértéknek kell a gyermek hossz- és súlynövekedésének megfelelnie. Az ettől való eltérés százalékban fejezhető ki, ami alapján megállapítható, hogy akár súlyban, akár magasságban milyen mértékű az eltérés az átlaghoz képest.

Érdemes rendszeresen kiszámolni a BMI értéket (lásd táblázatok), mert ha ez az érték 75 százalék fölé emelkedik, a gyermek már a veszélyeztetett kategóriába tartozik. 90 százalék fölötti érték esetében túlsúlyról beszélünk, 97 százalék fölött pedig már az elhízott kategóriába soroljuk be a gyerekeket.

A cukor tehet mindenről?

A mozgásszegény életmód legalább olyan káros, mint a túlzott cukorfogyasztás, de az elhízásért ugyanúgy felelőssé tehető a sok mesenézés, a számítógépes játékok és a helytelen táplálkozás is. A helytelen táplálkozás sok esetben az időhiány miatt alakul ki. Különösen akkor, ha nincs idő az otthoni főzésre, az elfogyasztott ételek alapanyagának válogatására, így előtérbe kerülnek a gyorséttermek vagy a készételek. Tovább fokozza a bajt, ha ezek mellett megjelennek az étrendben a cukros italok, az édességek és a különféle nassolnivalók.

A cukrokkal nemcsak az a baj, hogy többet fogyasztunk belőlük, mint amit naponta lemozognánk. Mivel gyorsan felszívódnak, a szervezet is gyorsan reagál rájuk. Az inzulinreakciót követően gyorsan leesik a vércukorszint – és hiába csak a normális szintre tér vissza –, ez az esés az agyban éhségérzetet vált ki, így ismét evésre sarkall.

A példa a minden?

A szülők azzal követik el a legnagyobb hibát, ha nem mutatnak jó példát. Ha ők maguk is egészségesen étkeznek, beemelik a mindennapokba a közös főzés és étkezés élményét, könnyebben megelőzhetik a bajt. Fontos, hogy a szülő, a család feltárja azokat az okokat, szokásokat, amelyek a túlsúlyhoz, elhízáshoz vezettek. Első lépésként el kell vonni a gyermek figyelmét a túlzott evésről, végig kell gondolni, hogy milyen ételek, italok nem szolgálják a gyermek egészséges fejlődését. Ami nincs otthon, azt nem tudja a gyerek kivenni a hűtőből vagy levenni a polcról – erre már bevásárláskor is gondolhatunk.

Somogyi Krisztina szerint fontos, hogy szánjunk időt a változás előkészítésére. Ne kényszerítsünk, legyünk türelmesek. Egyszerre csak egy dolgot változtassunk meg vagy vezessünk be. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a gyermekek esetében maga a fogyókúra nem úgy történik, mint felnőttkorban, hiszen fejlődésben lévő szervezetről van szó. A fő cél, hogy miközben folyamatosan nő a gyerek, megálljon az egészségtelen súlygyarapodás.

Tippek, trükkök, praktikák a szakembertől

– Tűzzünk ki személyre szabott célokat! Ez lehet egy kisebb méretű ruha vagy egy hosszabb túra is.

– Használjunk applikációkat! A gyerekek könnyen tanulnak, ráadásul az applikációk világában szívesen és ügyesen kiigazodnak. Könnyedén használnak akár kalóriaszámoló programokat is.

– A személyre szabott mintaétrend kialakításához forduljunk dietetikushoz! A személyes konzultáció során elmondhatjuk, melyek a gyermek kedvenc ételei és szokásai, ezeket a szakember beleépítheti az új étrendbe.

– Találjunk gyermekünknek hobbit, olyan játékot, amit szívesen játszik, amiben örömét leli, ezek elvonhatják a figyelmét a felesleges nassolásról.

– A tévé elé csak akkor üljünk le, ha már befejeztük az étkezést. Ilyenkor az agyunk nem emlékszik, mennyit ettünk, így nem fogja tudni időben jelezni azt sem, hogy már régen jóllaktunk.

Az elhízás csak 1960-ban jelent meg önálló betegségként a betegségek nemzetközi osztályozásában, de annál gyorsabban vált világméretű egészségügyi problémává. Az 1980-as évek óta az elhízás előfordulása megközelítően megháromszorozódott Európa országaiban. Az emberek többsége manapság is úgy tekint az elhízásra, mint egy állapotra, és nem úgy, mint egy betegségre, pedig tény, hogy az elhízás krónikus, visszatérő betegség, amellyel az érintetteknek – hasonlóan más krónikus betegségekhez – élethosszon át kell foglalkozniuk. A jó hír az, hogy az elhízás megelőzhető, visszafordítható és kezelhető, és még a különösen súlyos esetekre is van már megoldás.

A magyarok kétharmada érintett

A szakemberek adatai szerint a magyar felnőtt lakosság jelenleg több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Ez azt jelenti, hogy három felnőttből kettő kisebb-nagyobb mértékű testsúlyproblémával küzd. A hazai trendeket látszólagos stagnálás jellemzi, de ha közelebbről vizsgáljuk, akkor sajnos nem túl kedvező a helyzet. „Az Országos Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) 2009-es és 2014-es adatai alapján vizsgálták a szakemberek az ötéves trendet. E szerint igaz, hogy évi 1% alatt maradt a túlsúly és elhízás együttes előfordulásának növekedése, de az elhízás mértéke, vagyis súlyossági foka nőtt. Magyarul egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízásnak egyre súlyosabb formái jelennek meg, ami intő jel és a figyelmet a testsúlytartásra, azaz arra, hogy ne hízzunk tovább, valamint a megelőzés fontosságára kell, hogy irányítsa” – mondta dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke.

A Magyar Elhízástudományi Társaság ötpontos ajánlása:

A Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) öt pontból álló ajánlást fogalmazott meg az elhízás és szövődményes betegségei megelőzése érdekében. Végigolvasva ezeket egyértelműen kiderül, hogy megelőzni egyszerűbb és nem mellékesen olcsóbb, mint a már kialakult betegség és a hozzá köthető egyéb terhek kezelése.

A Magyar Elhízástudományi Társaság ötpontos javaslata:

1. Étkezzünk változatosan, de felezzük le fő- és kis étkezéseink adagját. Minden étkezésünk tartalmazzon friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, figyeljünk folyadékfogyasztásunkra.

2. Fokozatosan növeljük mozgásaktivitásunkat, ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás, ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10 000 lépésre növelendő.

3. Aludjunk lehetőleg 7-8 órát, ebből lehetőleg éjfél előtt 2 órát, nem túlfűtött, kiszellőztetett helyiségben, lefekvés előtt 2 órával ne étkezzünk, és ne akkor eddzünk.

4. Egyéni stresszoldásunkat aktív szabadidős programokkal, sporttal, kirándulással, tánccal, kulturális tevékenységgel biztosítsuk.

5. Életmódunk legyen napi és heti ritmust követő, dohányfüstmentes, csökkentsük az alkoholfogyasztást, csak a legszükségesebb vegyszereket, kozmetikumokat használjuk háztartásunkban, és csak kezelőorvosunk által előírt gyógyszereket, illetve táplálékkiegészítőket szedjünk.

De mi a teendő akkor, ha már érintettek vagyunk, vagyis fennáll az elhízás? Az elhízás kezelésének legkívánatosabb módja ugyancsak az életmód kedvező módosítása. Vannak azonban olyan súlyos esetek, amikor ez már nem lehetséges. Ekkor jöhet szóba a gyógyszeres kezelés  vagy nagyon indokolt esetben a műtéti eljárás.

207 milliárd forintba „fáj” a költségvetésnek

Azzal talán mindenki tisztában van, hogy az elhízáshoz számos egyéb betegség kialakulása köthető. De azt talán nem is gondolnánk, hogy több mint húszféle szövődményes betegséget okozhat, melyek közül a leggyakoribb a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a II. típusú diabétesz és egyes daganatos megbetegedések.

Abba talán még nem is gondoltunk bele, hogy az elhízás és szövődményes betegségeinek kezelése igen drága mulatság. A társadalombiztosítás ráfordításait tekintve a 2012 évi OEP-adatok alapján az elhízott és túlsúlyos betegek ellátásának direkt költsége 207 milliárd forintot tett ki, ami a teljes Egészségügyi Alap kiadásainak 11,6 százalékát és a bruttó hazai termék (GDP) 0,73 százalékát jelentette.