Mi lesz a suli után?

A nappali tagozaton tanuló egyetemisták 42 százaléka mondta azt, hogy inkább könnyen vagy nagyon könnyen fog állást találni az iskola után: ez ugyan 4 százalékponttal jobb a július–szeptemberi időszak adatánál, de hosszabb időtávon nézve inkább átlagos értéknek számít. Ezzel együtt voltak negyedévek, amikor az érintettek nagyjából fele, 48-50 százaléka volt ezen a véleményen, de például 2020 és 2022 elején még az 50 százalékot is elérte a bizakodók aránya.

Tendenciaként azt láthatjuk, hogy tíz évvel ezelőtt valamivel pesszimistábbak voltak a válaszadók, mint az elmúlt években: akkor 30 és 40 százalék között alakult az optimisták aránya, míg az elmúlt években általában 40 százalék felett volt. Ez a 40 százalékos érték egyébként éppen megfelel az elmúlt 11 vizsgálati év átlagértékének. Az éves átlagértékeket nézve 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 44-46 százalékos volt a derűlátók aránya, szemben a tavalyi 41 százalékkal.

Külföldi munkavégzést a diákok 45 százaléka tervezett komolyabban 2023 utolsó negyedévében. Az ezzel kapcsolatos kérdésre 2012 végén adtak a legtöbben pozitív választ: akkor a diákok több mint 58 százaléka tervezte, hogy külföldön vállal munkát. Ezt egy lassú csökkenő trend követte, ami az évtized végére érte el mélypontját. Ezután ismét fordult a kocka: a koronavírus-járvány közepétől, 2020 végétől kezdve megint egyre többen gondolkodnak külföldi munkavállaláson.

Milyen a magyar oktatás színvonala?

Nagy különbség adódott a diákok véleményében a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban. Átlagosan 22 százalékuk ért egyet azzal, hogy a rendszer európai összehasonlításban magas színvonalú: ez lényegesen magasabb a harmadik negyedévben mért 13 százaléknál. Utoljára 2020 végén volt ilyen magas, akkor 24 százalékos eredmény született. Ugyanakkor nagy a különbség a nők és a férfiak véleménye között: a férfiak 34 százaléka elégedett az oktatási rendszerrel, míg a nőknek csak 7 százaléka. Emellett 51 százalék azok aránya, akik szerint a magyar oktatási rendszer nem éri el az európai színvonalat.

Erre a kérdésre 2012-től 2017-ig érezhetően pozitívabb választ adtak a megkérdezettek, mint 2018 elejétől kezdve. Mindez nem jelenti azt, hogy a diákok nem szeretnek tanulni: majdnem 60 százalékuk mondta azt, hogy nagyon vagy eléggé érdekli, amit tanul. A koronavírus-járvány viszont rossz hatással lehetett rájuk, mert az évtized elején nagyot esett azok aránya, akik szeretik, amit tanulnak, míg ezt megelőzően inkább 70 százalék körüli adatok adódtak az erre a kérdésre adott válaszok alapján. Az iskolájuk kínálta kiegészítő tanulási és ösztöndíj-lehetőségeket a diákok 35 százaléka ítéli meg pozitívan, de itt is nagy az eltérés a nők és a férfiak között: a nőknél 22 százalék az elégedettek aránya, míg a férfiaknál 45 százalék.  A többéves átlagok alapján kedvezőtlen változást következett be, mivel a múlt évi 34 százalék bőven elmarad az azt megelőző két esztendő bőven 40 százalék feletti átlagával.